Bevezetés

Az Országgyűlés 2011. április 18-i ülésén elfogadta Magyarország új Alaptörvényét, amely 2012. január 1-jén lépett hatályba. Hatályba lépése óta az Országgyűlés többször módosította, legutóbb 2023. december 12-én fogadta el a tizenkettedik módosítást.

Az Alaptörvény a magyar jogtörténeti hagyományból merítve rendelkezik a sarkalatos törvények megalkotásáról. A sarkalatos törvényeket két fontos tulajdonságuk különbözteti meg a többi törvénytől. Egyrészt az Alaptörvény nevesíti azokat a tárgyköröket, amelyeket csak sarkalatos törvényekkel lehet szabályozni, míg másik jellegzetességük, hogy kizárólag a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmados többségével lehet azokat elfogadni. Az Alaptörvény – az elfogadása óta eltelt időben a tárgykörök számát bővítve, jelenleg – 35 ilyen tárgykört nevesít. Csak sarkalatos törvényben lehet szabályozni például az alkotmányos alapjogokat, továbbá az államszervezet alapvető intézményeit. A sarkalatos törvényekre is igaz, hogy azok nem lehetnek ellentétesek az Alaptörvénnyel, ezeknek a törvényeknek is ahhoz igazodóan és annak szellemében kell megszületniük, ugyanakkor alkalmazásukat tekintve egyenrangúak a normál többséggel elfogadott törvényekkel.