Életrajz
   
 
Gál Zoltán

Az Országgyűlés elnöke: 1994. június 28. - 1998. június 17.

1940. december 10-én született Budapesten. Édesapja Gál Zoltán (1914 - 1982), kőfaragósegéd, hivatásos katona, majd autószerelő. Édesanyja Witecha Mária (1920-). Egy húga van, Mária (1955-). Felesége Pölz Krisztina, jogtanácsos, ügyvéd, akivel 1971-ben kötött házasságot. Gyermekük: Zoltán (1973-), újságíró, a Népszava főszerkesztő-helyettese, majd a 2002-es választási kampány során Medgyessy Péter miniszterelnök-jelölt kabinetfőnöke, 2002 májusától országgyűlési képviselő és a kormány szóvivője.

Általános és középiskoláit a fővárosban végezte, 1959-ben érettségizett a Vörösmarty Gimnáziumban. 1964-ben szerzett jogi diplomát és doktorátust az ELTE Állam - és Jogtudományi Karán. A Zrínyi Miklós Katonai Akadémián folytatott tanulmányait 1981-ben fejezte be.

1964-től 1970-ig a Közalkalmazottak Szakszervezete központjának munkatársa, majd osztályvezetője. 1964-től 1989 októberéig volt tagja a Magyar Szocialista Munkáspártnak (MSZMP). 1970-től 1974-ig az MSZMP Politikai Főiskolájának adjunktusaként államtudományi ismereteket tanított.

1989-ben ugyanitt címzetes egyetemi docens. 1974-től 1982-ig az MSZMP KB közigazgatási és adminisztratív osztályának munkatársa, majd 1982. január 14-től 1987 decemberéig közigazgatási alosztályának vezetője.

1987. december 16-tól 1989. április 30-ig belügyminiszter-helyettesként a tanácsokat és a közigazgatást felügyelte. 1989. május 1-jétől 1990. május 23-ig, az Antall-kormány megalakításáig belügyi államtitkár és egyben a Menekültügyi Tárcabizottság vezetője. Államtitkárként, Horváth István belügyminiszter lemondása után, 1990. január 24-től a Németh-kormányban őt bízták meg a Belügyminisztérium vezetésével. E feladatát ugyancsak az Antallkormány hivatalba lépéséig látta el.

1989-ben az MSZMP képviseletében részt vett a háromoldalú tárgyalások plenáris és középszintű ülésein. 1989. október 7-től az MSZMP-ből kivált tagokból újjászervezett Magyar Szocialista Párt (MSZP) alapító tagja. 1992 májusától 1994 októberéig az MSZP Országos Elnökségének tagja. 1996 márciusától újból elnökségi tag. E funkciójában, amelyet 2000 novemberéig töltött be, az MSZP 1998. szeptember 5-i kongresszusán megerősítették. A 2000. november 24-25-i kongresszuson nem jelöltette magát az elnökségbe.

1990-től folyamatosan a Magyar Országgyűlés tagja. 1990 áprilisában az MSZP országos listáján választották képviselővé, s már április 25-től a párt parlamenti frakciójának vezetőségi tagja. 1990. november közepétől megbízták a frakcióvezetői feladattal, majd 1991. január 22-től 1994. június 27-ig ténylegesen is az MSZP parlamenti frakcióvezetője, egyidejűleg a Házbizottság tagja. Ebben az időszakban az Interparlamentáris Unió különböző baráti tagozatainak tagjaként tevékenykedett: 1990. szeptember 4-től a magyar - szovjet (FÁK), 1990. szeptember 17-től a magyar-izraeli, 1990. november 13-tól a magyar-cseh és szlovák, valamint a magyar-portugál tagozatnak volt tagja. Az 1990-1994-es országgyűlési ciklusban részt vett az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság, 1990 májusától 1991 februárjáig a nemzetbiztonsági különbizottság munkájában.

Az 1994-es országgyűlési választásokon az MSZP országos listáján (a 4. helyen), az MSZP budapesti területi listáján (a 3. helyen) és egyéni jelöltként is indult (Budapesten, a XII. kerületi, 18. sz. választókerületben), s végül a fővárosi területi listáról jutott a parlamentbe.

A választások után, az MSZP megbízott frakcióvezetőjeként, pártja főbizottságában részt vett az SZDSZ-szel 1994 júniusában folytatott koalíciós tárgyalásokon, majd a Koalíciós Egyeztető Tanács tagja lett. 1995 szeptemberétől az SZDSZ-szel történő együttműködés normáiról tárgyaló küldöttség vezetője.

1994. június 28-tól 1998. június 18-ig az Országgyűlés elnöke. Házelnökként az Európa Párbeszéd Egyesület fővédnöki tisztét, a Házbizottság elnöki, 1995. június 13-tól három évig az alkotmány-előkészítő bizottság elnöki funkcióját is ellátta. Házelnöki időszakában a Parlament több száz új törvényt fogadott el és új házszabályt is alkotott, valamint népszavazást rendeztek a NATO-csatlakozásról. Ebben a ciklusban fogadták el a magyar-szlovák és a magyar-román alapszerződést, a Bokros-csomagot, a privatizációs törvényt, a rádiózásról és televíziózásról, a területfejlesztésről, a polgári védelemről, a természet, az erdők, a vadak védelméről, a lakás-takarékpénztárakról, a nemzeti hírügynökségről, a gyermekek védelméről, a jelzáloghitel-intézetről, a műemlékvédelemről, a gazdasági reklámtevékenységről, a menedékjogról, az ingatlan-nyilvántartásról, a gazdasági társaságokról, az egészségügyről, a társasházakról, az országos népszavazásról és népi kezdeményezésekről, a fogyatékos személyek jogairól szóló törvényeket. 1995. június 13-tól három évig az alkotmány-előkészítő bizottság elnökeként a tervezett új alkotmány koncepciójának kialakítását és konszenzus alapján történő elfogadását szorgalmazta.

Hosszú viták során a bizottság az új alkotmány tervezetét kidolgozta, de a szükséges konszenzus hiányában az új alaptörvény végül is nem született meg. A Házbizottság 1996. szeptember 12-i határozata alapján 1996. október 30-án megalakult az Országgyűlési Könyvtárt felügyelő Könyvtári Tanácsadó Testület, amelybe azóta a parlamenti pártok egy-egy tagot delegálnak.

A Testület elnöki funkcióját 1998. június 18-ig Gál Zoltán látta el.

Az 1998-as választásokon az MSZP Pest megyei területi listáján jutott a Parlamentbe.

Az 1998-2002-es ciklusban az MSZP frakcióvezető-helyettese.

1998. június 25-től a ciklus végéig az alkotmány - és igazságügyi bizottság alelnöke volt.

2002. április 21-én a monori kerületben a Pest megyei 7. számú választókerület mandátumát nyerte el az MSZP színeiben. A 2002. május 15-én összeülő országgyűlésen a rendészeti bizottság elnöke lett.

Forrás: Jónás Károly - Villám Judit: A magyar Országgyűlés elnökei 1848-2002. Argumentum Kiadó 2002.


KITÜNTETÉSE

Munka Érdemrend ezüst fokozata (1979) Munka Érdemrend arany fokozata (1983)

FŐBB MŰVEI

Szervezéstudományi ankét Miskolcon. = Állam és Igazgatás, 1964. 858-860.

A községi információ-rendszer egyes problémái. = Állam és Igazgatás,1965. 47-54.

A hatósági bizonyítványok egyszerűsítésének néhány problémája. (Csalótzky Györggyel). = Állam és Igazgatás, 1966. 1085-1095.

A munkaértekezletekről. = Állam és Igazgatás, 1966. 828-836.

A szervezéstudomány és az államigazgatás. Szerk.: Gál Zoltán. Bp., 1971.

Politikai rendszerünk és az alkotmánymódosítás. = Állam és Igazgatás, 1972. 970-983.

Jogszabálygyűjtemény az "Államszervezet és jogi ismeretek" című tananyaghoz. Szerk.: Gál Zoltán. Bp., 1972.

Államszervezeti ismeretek. (Társszerzők: Halász József és Varga József.) Bp., 1974.

A választások és a Belügyminisztérium feladata. = Belügyi Szemle, 1990. 2. sz. 7-9.

Emlékezés az Ideiglenes Nemzetgyűlésre. In: Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány, 1944-1945. Bp., 1995. 13-20.

Az állam szerepe a modernizációban. In: Jegyzők Országos Konferenciája. Bp., 1995. 29-34.

A választások és a Belügyminisztérium feladata. = Belügyi Szemle, 1990. 2. sz. 7-9.

Az innováció regionális intézményrendszere. = Európai Tükör, 2000. 3. sz. 23-51.

IRODALOM

Országgyűlési kézikönyv. Bp., 1995. 206., 214., 522., 546.

link a képviselői oldalra
életrajza a „Magyar Országgyűlés elnökei 1848–2002” c. almanachból