Életrajz
   
 
Áder János

Az Országgyűlés alelnöke: 2006. május 16-tól
Az Országgyűlés elnöke: 1998. június 18. - 2002. május 14.

1959. május 9-én a Győr-Sopron megyei Csornán született. Édesapja, Áder János (1932-1980) boltvezető-helyettesként dolgozott. Édesanyja, Szabó Terézia (1936-) előbb könyvelő,
majd igazgatóhelyettes volt a Csornai Kórházban.

Húga, Annamari (1960-), gimnáziumi tanár.
Herczegh Anita bírónővel 1984-ben kötött házasságot.
Gyermekeik: Borbála (1988-), András (1990-), Orsolya (1993-).

Az általános iskolát Csornán végezte, majd 1977-ben érettségizett a győri Révai Miklós Gimnáziumban. Egyetemi tanulmányainak megkezdése előtt egy évig Kalocsán volt katona, azután az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán 1983-ban jogi diplomát és doktorátust szerzett. Egyetemi évei alatt tagja volt a Jogász Társadalomtudományi Szakkollégiumnak.

1984-1985-ben előadó Budapesten, a VI. kerületi Tanács lakásügyi osztályán, majd 1986-tól 1990-ig az MTA Szociológiai Kutató Intézet tudományos munkatársaként az országgyűlés törvényalkotó munkája, a hatalmi ágak megosztása témákban végzett kutatásokat.

Politikai fejlődésére a Jogász Szakkollégium volt nagy hatással a 80-as években. 1987 szeptemberében részt vett a lakiteleki találkozón. 1988 áprilisában belépett a Fiatal Demokraták Szövetségébe (Fidesz). A párt egyik jogi szakértőjeként a politikai egyeztető tárgyalásokon az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjának tagja lett: az 1/3-as albizottságban a választásokkal kapcsolatos kérdésekkel és a választójogi törvénnyel foglalkozott.

Az 1989. november 26-i első népszavazáson az Országos Választási Bizottság tagjaként tevékenykedett, tagságáról azonban hamarosan lemondott, mert 1989 novemberében a Fidesz választási kampányfőnökévé választották.

1990-től a Fidesz megválasztott képviselőjeként országgyűlési tagsága folyamatos.

1990 áprilisában az országgyűlési választások első fordulójában a Budapest 24. számú, XVI. kerületi választókerületben harmadik helyezést ért el, majd a második fordulóban az SZDSZ javára visszalépve a Fidesz országos listáján választották képviselővé. 1990 őszén a Házbizottságban ő képviselte a Fidesz frakcióját. 1990 decemberétől 1992 júniusáig pártja egyik frakcióvezető-helyettesi posztját töltötte be, 1992 márciusától 1994 tavaszáig a mentelmi és összeférhetetlenségi különbizottság alelnöke is. Eközben 1992. februártól 1993 áprilisáig a Fidesz Országos Választmányának elnöke lett. 1993 áprilisától a Fidesz alelnöke, 1993 májusától 1997-ig pedig ügyvezető alelnöke.

A Fidesz 1994-es választási hadjáratát kampányfőnökként az országgyűlési és az önkormányzati választásokon is ő irányította. Az 1994-es országgyűlési választásokon a Fidesz országos listájának negyedik helyén jutott a parÁDER 426 lamentbe. 1997. szeptember 9-én a ciklus végéig az országgyűlés alelnöki feladatait is ellátta, s e minőségében a Házbizottság tagjaként is tevékenykedett.

Az 1998-as parlamenti választásokon Győr-Moson-Sopron megye 5. sz. választókerületében Csorna jelöltjeként 64%-kal nyerte el egyéni képviselői mandátumát a második fordulóban. 1998. június 18-án nagy többséggel házelnökké választották, egyben 1998. június 25-től 2002. május 15-ig a Házbizottság elnöke is. Házelnökségének négy éve alatt a parlament több száz törvényt fogadott el. Vezetése időszakában alkották meg többek között a nemdohányzók védelméről, a szabálysértésekről, a katasztrófák elleni védekezésről, a gazdasági kamarákról, a 2001. évi népszámlálásról, Szent István államalapításának emlékéről és a Szent Koronáról, a Budapest Sportcsarnok újjáépítéséről, a sportról, a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról, a hírközlésről, a Magyar Nemzeti Bankról, a szomszédos államokban élő magyarokról, a villamos energiáról, a Nemzeti Földalapról szóló törvényeket, és módosították a honvédelemről, a Polgári Törvénykönyvről, a Munka Törvénykönyvéről, a családok támogatásáról, a köztisztviselők jogállásáról, az ügyészségről, a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetéről, a Büntető Törvénykönyvről, a gyógyszerészetről stb. szóló törvényeket. Kiemelt feladata volt az Európai Unióhoz való csatlakozás előkészítése s az ehhez kapcsolódó, jogharmonizációt biztosító törvények megalkotása is.

Parlamenti aktivitása mellett a Fidesz-Magyar Polgári Pártban továbbra is vezető funkciókat töltött be. 1999-től 2000. január 30-ig ismét ügyvezető alelnöke, 2000. január 30-tól pedig alelnöke volt a pártnak. 2001. május 7-én Kövér László utódául újra a párt ügyvezető alelnökévé választották. E funkciójában 2001 nyarán ő vezette a Fidesz és az MDF közötti együttműködési tárgyalásokat.

Áder János irányította a Fidesz 2002-es választási kampányát is. A 2002-es országgyűlési választásokon egyéni jelöltként ismét Győr-Moson-Sopron megye 5. választókerületében indult, és mandátumát Csornán már az április 7-ei első fordulóban megszerezte. 2002. május 15-től a Fidesz frakcióvezetőhelyettese, valamint az alkotmány- és igazságügyi bizottság tagja. Pokorni Zoltán pártelnök-frakcióvezető 2002. július 3-i lemondása után július 15-én a Fidesz-Magyar Polgári Párt frakcióvezetőjévé választották.

Forrás: Jónás Károly - Villám Judit: A magyar Országgyűlés elnökei 1848-2002. Argumentum Kiadó 2002.

FŐBB MŰVEI

Egy jogszabálymódosítás szociológiája. = Jogtudományi Közlöny, 1989. 9. sz. 481-485.

Brit-magyar számvevőszéki együttműködés az EU-csatlakozás jegyében. = Pénzügyi Szemle, 1999. 5. sz. 387-394. (Kovács Árpáddal)

IRODALOM Thoma László: Táncrend. Rendszerváltó politikusok. Bp., 1998. 17-21.

A rendszerváltás forgatókönyve. 8. köt. Portrék és életrajzok. Bp., 1999. 226.

link a képviselői oldalra
életrajza a „Magyar Országgyűlés elnökei 1848–2002” c. almanachból