SZALAY GÁBOR, a napirendi pont elõadója: Tisztelt Képviselõtársaim! A Magyar Igazság és Élet Pártja népi kezdeményezés formájában aláírásgyûjtést szervezett abból a célból, hogy az Országgyûlést olyan értelmû törvényhozásra bírja rá, amellyel megakadályozható lenne a magyar energiaszektor privatizációja. A népi kezdeményezés konkrétan arra irányult, hogy az Országgyûlés ne módosítsa és ne is helyezze hatályon kívül a polgári törvénykönyv 172. §-ának f) és g) pontjait, amelyek kizárólagos állami tulajdonként határozzák meg - pontosabban: határozták meg egykor - az energiaszektor vagyonát, az energiatermelés, -szállítás és -elosztás infrastruktúráját. A népi kezdeményezés tehát azt célozta, hogy az energetika továbbra is - az ismert ideologikus alapvetés szerint - teljes mértékben állami tulajdonban maradjon.
Azért hangsúlyoztam elõbbi mondatomban a múlt idõt, mert az Országgyûlés június 30-i ülésnapján meghozott 1995. évi LXXI. törvényével - annak is 6. § 1. pontjának (b) bekezdésével - már eltörölte a polgári törvénykönyv szóban forgó pontjait. Így elmondható, hogy már a népi kezdeményezés útra indításának pillanatában sem volt érvényben a polgári törvénykönyv azon két pontja, amelyek eltörlését az indítvány, az aláírásgyûjtõ mozgalom, a népi kezdeményezés megelõzni szándékozott.
A Magyar Igazság és Élet Pártja az összegyûlt aláírásokat tartalmazó aláírási íveket ez év szeptember 18-án nyújtotta át az Országgyûlés elnökének, hogy õ az aláírások hitelességét megvizsgáltassa, majd ennek megtörténte után az Országgyûlés illetékes bizottságát felkérje állásfoglalás kialakítására, s végül az Országgyûlés döntését kérje a napirendre tûzés tárgyában.
A népi kezdeményezés Magyarországon ez ideig a gyakorlatban még ki nem próbált demokratikus technika - most került rá elõször sor. Így a Magyar Igazság és Élet Pártjának úttörõ szerepe e tekintetben elvitathatatlan.
A népi kezdeményezésrõl annyit érdemes tudni, hogy az egy olyan indítvány, amely az Országgyûlés saját hatáskörébe tartozó, konkrét döntések meghozatalára irányul; abban különbözik a népszavazástól, hogy itt nem az állampolgárok közössége dönt az Országgyûlés helyett - még csak nem is befolyásolja az Országgyûlést döntésében -, hanem a népi kezdeményezõk pusztán egy adott témakör országgyûlési megtárgyalását indítványozzák, indítványozhatják.
A népi kezdeményezés az Országgyûlést az érdemi döntés meghozatalában nem köti. A népi kezdeményezés jogi ereje tehát kizárólag a felvetett téma napirendre tûzésében és érdemi tárgyalásában, de semmiképpen sem a döntés mivoltában nyilvánul meg. A népi kezdeményezést akkor lehet benyújtani az Országgyûlésnek, ha azt legalább tízezer állampolgár aláírása támogatja, támasztja alá. Az Országgyûlés pedig akkor köteles napirendjére tûzni a népi kezdeményezésben meghatározott tárgykör megtárgyalását - vagyis jelen esetben az energetikai privatizáció ügyét -, ha azt legalább ötvenezer állampolgár kéri.
Amennyiben tehát a hiteles aláírások száma tízezer és ötvenezer között van, akkor az Országgyûlés saját belátása szerint dönt a napirendre tûzés kérdésében, vagyis: az ülésszak tárgysorozatába illeszti-e vagy sem a népi kezdeményezés által indítványozott témát.
Az Országos Választási Bizottság elnöke által írt és az Országgyûlés elnökéhez címzett, október 16-án kelt levélben foglaltak szerint a Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal elvégezte az aláírási ívek tartalmi és formai vizsgálatát, és megállapította, hogy összesen 77 452 aláírás került benyújtásra, amelyek közül azonban legfeljebb 44 126 aláírás bizonyult hitelesnek.
Mindez azt jelenti, hogy az Országgyûlés szabadon mérlegelhet a napirendre tûzés ügyében. Az Országgyûlés elnökének kérésére a gazdasági bizottság - mint illetékes állandó bizottság - megvitatta a népi kezdeményezésben foglaltakat, s egyhangú döntéssel - vagyis egyetlen tartózkodás és ellenszavazat nélkül - úgy döntött, hogy a népi kezdeményezés által indítványozottak napirendre tûzését nem javasolja az Országgyûlésnek. (Szórványos taps a szabaddemokraták padsoraiban.)
Ezen döntés alapvetõ indoka az, hogy az Országgyûlés az elmúlt évben már többszörösen folytatott részletes vitát - népi kezdeményezés nélkül is - az energetika privatizációjának tárgykörében; hisz erre jó alkalom nyílt a privatizációs törvény meghozatalakor, a privatizációs törvény módosításakor és különösképpen a november elsején e célból megrendezett parlamenti vitanapon, ahol - mint emlékezetes - a Független Kisgazdapárt kivételével minden parlamenti párt támogatta az energetikai privatizáció elvét - még ha jelen gyakorlatát erõs kritikák érték is.
Ezért a gazdasági bizottság azt javasolja az Országgyûlésnek, hogy ne vegye tárgysorozatába a népi kezdeményezés által indítványozottakat, s fogadja el az alábbi szövegezésû országgyûlési határozatot, idézem: "Az Országgyûlés a magyar energiaszektor privatizációja elleni népi kezdeményezést a népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1989. évi XVII. törvény 18. §- ának (3) bekezdése alapján nem veszi tárgysorozatába." Kérem képviselõtársaimat, hogy támogassák a gazdasági bizottság javaslatát. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánykoalíció padsoraiban.)