DR. AVARKESZI DEZSÕ, a napirendi pont elõadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyûlés! Az Országgyûlés alkotmány- és igazságügyi bizottsága határozati javaslatot nyújtott be országos népszavazás kezdeményezésének elutasításáról. A kezdeményezést - több mint 200 ezer aláírással - a Független Kisgazdapárt képviselõi adták át az Országgyûlés elnökének 1995. március 14- én. Az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy az aláírások közül a népszavazásról és a népi kezdeményezésrõl szóló 1989. évi XVII. törvény 10. § (1) bekezdésében meghatározott 100 ezernél több hiteles.
A népszavazási aláírásgyûjtõ ív a következõ kérdéseket tartalmazta.
Kívánja-e, hogy a jelenlegi törvények módosításával
a) 1995-tõl kezdõdõen a Magyar Köztársaság elnökét közvetlen szavazással a nép válassza meg?
b) a nép által választandó köztársasági elnök hatáskörét növeljék meg a kormányzati hatalom korlátozása érdekében?
c) a nép által megválasztandó köztársasági elnök a hivatalba lépésétõl számított hat hónapon belül kezdeményezzen törvényalkotást a fiatalok elsõ munkahelyhez és elsõ lakáshoz jutásának elõmozdítására?
d) a nép által megválasztandó köztársasági elnök a hivatalba lépésétõl számított hat hónapon belül kezdeményezze egy, a nõk 55 éves nyugdíjkorhatárát meghagyó új nyugdíjtörvény meghozatalát?
Szinte az aláírásgyûjtés megkezdésével egy idõben alkotmányjogászok és a politikai pártok képviselõi között szakmai vita alakult ki arról, hogy népszavazással kezdeményezhetõ-e az alkotmány módosítása. A vitát elsõsorban az váltotta ki, hogy az Alkotmánybíróság egy korábbi határozata foglalkozott már népszavazás kiírhatóságával.
A 2/1993. (I.22.) AB-határozat - többek közt - a következõket mondta ki:
1. A Magyar Köztársaság alkotmányos rendjében a népszuverenitás gyakorlásának elsõdleges formája a képviselet. Népszavazás csak az alkotmány és az alkotmányosan hozott törvények keretei között dönthet az Országgyûlés hatáskörébe tartozó ügyekben.
2. A népszuverenitásból fakadó jogoknak mind az Országgyûlés, mind népszavazás útján történõ gyakorlása csak az alkotmány rendelkezéseinek megfelelõen történhet. A népszavazásra bocsátott kérdés nem foglalhat magába burkolt alkotmánymódosítást.
Miután az Országgyûlés alkotmány- és igazságügyi bizottsága szerint vitatott volt, hogy e határozat értelmében elrendelhetõ-e népszavazás az alkotmány módosítása tárgyában, a következõket indítványozta az Alkotmánybíróságnak:
Az Alkotmánybíróság értelmezze a Magyar Köztársaság alkotmánya 19. §-ának (3) bekezdését, valamint 30/A §-ának (1) bekezdését, és foglaljon állást abban a kérdésben: népszavazás tárgyát képezheti-e az Országgyûlésnek az alkotmány 19. § (3) bekezdésének k) pontjában meghatározott jogköre, valamint a köztársasági elnöknek az alkotmány 30/A § (1) bekezdésében meghatározott jogköre.
Ennek keretében az Alkotmánybíróság vizsgálja meg:
1. Népszavazás útján alkotmányosan kikényszeríthetõ-e az alkotmány módosítása?
2. Értelmezhetõ-e a köztársasági elnök hatáskörének növelése általában, a népszavazást kezdeményezõk azon kérdése szerint, "kívánja-e, hogy a jelenlegi törvények módosításával a nép által választandó köztársasági elnök hatáskörét növeljék meg a kormányzati hatalom korlátozása érdekében"?
3. Kötelezhetõ-e a köztársasági elnök törvényben meghatározott hatáskörének gyakorlására?
Az Alkotmánybíróság 1995. május 5-én kelt végzésében az indítványt visszautasította. Ennek során az indítványban foglalt három kérdést külön vizsgálta. Megállapította, hogy az elsõ kérdés tekintetében az absztrakt alkotmányértelmezésnek helye van. Ebben a kérdésben azonban az Alkotmánybíróság az alkotmányértelmezést már 2/1993. (I.23.) AB-határozatával elvégezte. Mostani végzésében az Alkotmánybíróság - erre az állásfoglalásra utalva - megállapította: abból egyértelmûen következik, hogy az alkotmány módosítása tárgyában olyan ügydöntõ népszavazás, amelynek eredménye kötelezõ az Országgyûlésre, nem rendelhetõ el.
Az indítványt 2. és 3. pontja vonatkozásában azért utasította el az Alkotmánybíróság, mert azok olyan alkotmányjogi probléma megoldásához kérnek állásfoglalást, mely az alkotmányból közvetlenül, más jogszabály közbejötte nélkül nem vezethetõ le.
Az alkotmány- és igazságügyi bizottság május 8-ai ülésén a fenti alkotmánybírósági döntések, valamint az alkotmány és a népszavazási törvény rendelkezései alapján vizsgálta meg a kérdést, és fogadta el a benyújtott határozati javaslatot. A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 19. § (3) bekezdésének k) pontja szerint a köztársaság elnökét az Országgyûlés választja meg. A kezdeményezés a) pontjában feltett kérdés, ezzel ellentétesen arra irányul, hogy 1995-tõl kezdõdõen a Magyar Köztársaság elnökét közvetlen szavazással a nép válassza meg. Az alkotmány 30/A § (1) bekezdése határozza meg a köztársasági elnök hatáskörét, a kezdeményezés b) pontja ennek módosítására irányul.
(16.20)
Az Alkotmánybíróság 2/1993. (I. 22.) AB-határozata és 1995. május 5-ei végzése értelmében e kérdésekben ügydöntõ népszavazás nem írható ki. A kezdeményezés b), c) és d) pontja a "nép által választandó", illetve a "nép által megválasztandó köztársasági elnök" kifejezéseket használja, így ezek a pontok burkolt alkotmánymódosítást foglalnak magukban, ezért az Alkotmánybíróság 2/1993. (I. 22.) AB-határozata értelmében e kérdésekben nem írható ki ügydöntõ népszavazás.
A népszavazási törvény 5. § (1) bekezdése szerint országos népszavazás az Országgyûlés által elfogadott törvények megerõsítése, valamint az Országgyûlés hatáskörébe tartozó döntések tárgyában rendelhetõ el. A kezdeményezés c) és d) pontja ezzel szemben nem az Országgyûlést, hanem a megválasztandó köztársasági elnököt kívánja kötelezni az alkotmány 25. § (1) bekezdésében meghatározott hatásköre, a törvénykezdeményezés gyakorlására. E pontok vonatkozásában tehát emiatt sem írható ki népszavazás.
A kérdés bizottsági vitája során felmerült, hogy véleménynyilvánító népszavazás kiírható-e. A népszavazási törvény 11. § (1) bekezdése szerint véleménynyilvánító népszavazás csak az Országgyûlés hatáskörébe tartozó döntések tárgyában írható ki.
Az elõbbiekben kifejtettek alapján tehát a c) és d) kérdések vonatkozásában véleménynyilvánító népszavazás nem írható ki.
Miután a négy kérdés tartalmilag összefügg, ennek megfelelõen azokat egy mondatban, egységesen fogalmazták meg, s a kezdeményezést támogató állampolgárok is együtt erõsítették meg aláírásukkal, a négy kérdés osztja egymás jogi sorsát, népszavazás a kérdésekben külön-külön sem írható ki.
A fentiek alapján az alkotmány- és igazságügyi bizottság azt javasolja az Országgyûlésnek, hogy az országos népszavazásra irányuló kezdeményezést határozatban utasítsa el. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok és az MDF soraiban.)