Zsigmond Attila
Email: nincsA képviselõ által benyújtott irományok
 |
|
Életrajz
Zsigmond Attila (MDNP) Budapest 2. sz. (II. ker.) választókerület 1941. április 6-án született Budapesten. Édesapja, Zsigmond Kálmán jogásznak készült, de tanulmányait félbe kellett hagynia, és nyugdíjazásáig a Magyar Postánál dolgozott. Burgenlandi származású édesanyja, Weninger Blanka, bár tanítói oklevelet szerzett, háztartásbeliként két fiát nevelte. Öccse, Csaba (1945) pedagógus- szociológus. Özvegy, felesége halála óta két felnõtt fiával él: Vince (1969) kertészmérnök, Áron (1971) bútortervezõ belsõépítész, iparmûvész. Általános és középiskolai tanulmányait Budapesten végezte, a II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban érettségizett 1959-ben. 1964-ben a Magyar Iparmûvészeti Fõiskolán - Borsos Miklós és Dózsa Farkas András növendékeként - ipari formatervezõ oklevelet szerzett. A Ganz Mávag Vagon- és Gépgyárban helyezkedett el, és elsõsorban vasúti jármûvek formatervezésével foglalkozott 1969-ig. Közben megbízásra garázsipari berendezéseket, mérõmûszereket, utcai telefonkészülékeket és más tárgyakat is tervezett. 1969-tõl 1979-ig rajztanár a II. kerületben, elõbb a Törökvészi Úti Általános Iskolában, majd 1974-tõl a Szabadság Úti Általános Iskolában, ahol 1975-tõl igazgatóhelyettes is volt. Tervezõi tevékenységét - egyebek között malomipari berendezések forma- és színtervezésével - tovább folytatta. Tanári évei alatt levelezõ tagozaton elvégezte a József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar pedagógia szakát, 1979-ben államvizsgázott. 1978-ban meghívást kapott a Budapest Galéria fõigazgatói állására, ezt a munkakörét 1979. január 1-jétõl, azóta - pályázatok után - többször is megerõsítve látja el. A hivatalos kultúrpolitikát figyelmen kívül hagyva bemutatkozási lehetõséget adott a kortárs mûvészet minden értékének. Az 1980-as évek végéig alkotótársával együtt egyedi lámpatesteket tervezett és gyártott templomokba, szállodákba, bankfiókokba, postahivatalokba. Galériavezetõi tevékenységéért 1989-ben a Fõvárosi Tanács Mûvészeti Díjával tüntették ki. A közéletbe 1971-ben kapcsolódott be, amikor spontán jelöltként beválasztották a Budapest II. Kerületi Tanácsba. 1973-tól 1985-ig fõvárosi tanácstag, közben évekig a kerület fõvárosi tanácstagi csoportjának a vezetõje. 1976-tól a Magyar Szocialista Munkáspárt tagja, 1988. novemberben kilépett a pártból. Az 1985. évi országgyûlési választásokon Budapest II. kerületének (5. sz. választókerület) egyik képviselõjévé választották. Az Országgyûlésben 1985-tõl a kulturális bizottságban, illetve az 1987-ben létrejött reformbizottságban dolgozott. Tagja lett az osztrák parlamenttel tárgyaló Nagymaros jószolgálati küldöttségnek. A nagymarosi gátat ellenzõ parlamenti csoport, 1989-tõl az ellenzéki demokrata, majd 1990. január 22-tõl az ebbõl alakult MDF- képviselõcsoport egyik alapító tagja. 1989-ben ugyancsak alapító tagja a Magyar Demokrata Fórum II. kerületi szervezetének. Az 1990. évi országgyûlési választásokon a második fordulóban Budapest 2. sz. (II. ker.) választókerületében újra képviselõvé választották. 1990. május 3-tól a kulturális, oktatási, tudományos, sport, televízió és sajtó, 1992. október 13-tól az átszervezett kulturális, tudományos, felsõoktatási, televízió, rádió és sajtó állandó bizottságban, ezen belül a kulturális és a rádió, televízió, sajtó albizottságokban dolgozott. 1993. február 17-tõl alelnök, 1993. december 22-tõl a bizottság elnöke volt. 1993-1994 között az MDF-frakció szóvivõje. Az 1994. évi országgyûlési választásokon ismét a II. kerületi (Budapest 2. sz.) választókerületben indult; a második fordulóban 41,33 százalékkal Eörsi Mátyás (SZDSZ) és Schiffer János (MSZP) elõtt harmadszor is a törvényhozás tagjává választották. A budapesti területi (49.) és az országos (40.) listán is jelölték. A kulturális és sajtó állandó bizottságnak és azon belül a millecentenáriumi-millenniumi albizottságnak is az alelnöke. Részt vesz a médiatörvény létrehozásáról kötött politikai megállapodás értelmében megalakított hat-, illetve hétpárti média-albizottság munkájában is. Az IPU magyar csoportja magyar-cseh baráti tagozatának az alelnöke, a magyar-jugoszláv tagozat elnöke, a magyar-finnugor tagozat tagja. 1994. március 4-én, a X. országos gyûlés után kilépett az MDF-bõl, és többedmagával megalapította a Magyar Demokrata Néppártot; az új párt frakciójában folytatja képviselõi munkáját. 1996. április 16-tól a társadalmi szervezetek költségvetési támogatását elõkészítõ állandó bizottságnak is tagja lett, az ifjúsági és gyermekérdekvédõ társadalmi szervezeteket támogató albizottságban dolgozik. 1996. november 30-án, az MDNP I. országos gyûlésén az országos elnökség tagjává, egyben a párt szóvivõjévé választották. Fogadóórája: minden hónap elsõ csütörtökén 17 órától a Budapest II. Kerületi Polgármesteri Hivatalban, illetve elõre megbeszélt idõpontban a Képviselõi Irodaházban. Hivatali címe: Képviselõi Irodaház, 424. szoba. Lezárva: 1996. december 20.