A képviselõ által benyújtott irományok
|
Kiss Péter (MSZP) Budapest 6. sz. (IV-XV. ker.) egyéni választókerület 1959. június 11-én született Celldömölkön (Vas megye). Édesapja, Kiss Alajos (1926) történelem-földrajz szakos középiskolai tanár volt Szombathelyen, késõbb gimnáziumigazgató, majd fõiskolai oktató lett. Egy ideig városi tanácselnök-helyettesként is dolgozott, középiskolai igazgatóként ment nyugdíjba. Édesanyja, Nemeshanyi Éva (1935) a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképzõ Fõiskola gyakorló iskolájában tanított nyugdíjazásáig. Nõvére, Éva (1956) szintén tanár, középiskolában tanít. 1994. október 1-jén házasságot kötött Petykó Csilla közlekedésmérnökkel. Leányuk, Diána Dóra 1995-ben született. Az általános és a középiskolát Szombathelyen végezte, 1977-ben érettségizett a Nagy Lajos Gimnáziumban. Ezután egyetemi elõfelvételisként egy éven át Kalocsán teljesített sorkatonai szolgálatot, majd 1978-tól a Budapesti Mûszaki Egyetem Gépészmérnöki Karának hallgatója lett. 1983-ban termelési rendszer szakon szerzett oklevelet. Az egyetemen kapott állást, 1983 és 1987 között elõbb tudományos segédmunkatárs, majd tanársegéd volt. Közben 1984-tõl egy évig a BME függetlenített KISZ-titkáraként is dolgozott. Innen került át a KISZ Budapesti Bizottságához, 1989-ig elsõ titkár. A KISZ feloszlása után a Baloldali Ifjúsági Társulás budapesti, majd 1992-tõl 1995-ig országos elnöke volt. 1992-tõl a Híd Európába Alapítvány elnöke. Egyik alapító tagja a Civil Klub Önsegítõ Egyesületnek. Az egyetem elvégzése óta tagja a Mérnöki Kamarának és a Magyar Közgazdasági Társaságnak. 1980-ban belépett a Magyar Szocialista Munkáspártba. Rövid idõre - 1989. május és szeptember között - a központi bizottságba is bekerült. A Magyar Szocialista Párt alapító tagja, 1992. szeptember óta választmányi tag. Az 1990. évi országgyûlési választásokon pártja országos és budapesti területi listáján is szerepelt, ám akkor nem került be a parlamentbe. Az önkormányzati választásokon az MSZP listájáról tagja lett a Fõvárosi Közgyûlésnek. 1992-ig az oktatási, 1991. júliustól 1992- ig a pénzügyi ellenõrzõ bizottságban dolgozott. 1992. október 12-tõl, a korábban az országos listán szerzett mandátumáról lemondott Kovács Jenõ helyén országgyûlési képviselõ; közgyûlési mandátumáról lemondott. Az 1994. évi országgyûlési választásokon a szocialista párt országos listáján a kilencedik helyen jelölték. Mandátumát lakóhelyén, Budapest 6. sz., újpesti választókerületében a második fordulóban, Török Ferenc (SZDSZ) volt képviselõt megelõzve, 53,50 százalékkal szerezte. Az új törvényhozásban az oktatási, tudományos, ifjúsági és sport állandó bizottság alelnöke lett, a bizottságon belül az ifjúsági albizottság tagja volt. A szocialista frakcióban az elnökségben és az ifjúsági és modernizációs munkacsoport vezetõjeként dolgozott. Az IPU magyar csoportja magyar-monacói baráti tagozatának az elnöke, emellett a magyar-osztrák tagozat munkájában vesz részt. Az 1995 októberében kormánytagságáról lemondott. Kósáné Kovács Magda javaslatára december 1-jétõl munkaügyi miniszterré nevezték ki. A kormánytisztség vállalásakor garanciát kapott arra, hogy az elõdje által létrehozott munkaerõ-piaci alap az államkincstár felállítása után is megtartja önállóságát, s a szociális partnerek beleszólást kapnak az alap forrásainak elosztásába. Hivatalba kerülése után a keletnémet privatizációt végzõ szervezet tapasztalatait felhasználva elérte, hogy az értékesítés feltételek közé foglalkoztatási, átképzési kötelezettségek is bekerültek. Az 1995-ben megfeneklett érdekegyeztetést részmegállapodások megkötésével 1996 elején sikerült kimozdítania a holtpontról. Fogadóórája: minden hónap utolsó csütörtökén 17-19 óra között, az újpesti és az újpalotai polgármesteri hivatalokban. Hivatali címe: Munkaügyi Minisztérium. Lezárva: 1996. május 6.