Dr. Jánosi György
Email: nincsA képviselõ által benyújtott irományok
 |
|
Életrajz
Jánosi György (MSZP )
Tolna megye 1. sz., Szekszárd központú
választókerület
1954. január 21-én született Szekszárdon (Tolna
megye). Szülei tõsgyökeres szekszárdiak. Édesapja,
Jánosi György közgazdasági technikumot végzett, elõbb a
Szekszárdi Városi Tanácson dolgozott, majd a Tolna Megyei
Tanács ipari fõelõadójaként ment nyugdíjba. Édesanyja,
Susák Katalin közgazdasági technikumi végzettséggel a
megyei kórház munkaügyi csoportvezetõjeként dolgozott
nyugdíjba vonulásáig. Nõvérei: Katalin (1951) tanulmányi
elõadó, Ágnes (1952) ügyintézõ. 1982 óta nõs, felesége
Kühstahler Rozália általános iskolai tanítónõ.
Gyermekeik, Eszter (1983) és Kata (1988) általános
iskolai tanulók.
Az általános és a középiskolát Szekszárdon végezte,
1972-ben érettségizett a Garay János Gimnázium
matematika-fizika tagozatán. Ezután egy évig
fiókelszámoltatóként dolgozott a Tolna Megyei Patyolat
Vállalatnál. 1973-1974-ben elõfelvételisként
Hódmezõvásárhelyen teljesített sorkatonai szolgálatot.
1979-ben a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem
Bölcsészettudományi Karán népmûvelés szakon szerzett
diplomát. 1977-tõl két éven át mint egyéni levelezõ
végezte tanulmányait, miközben tudományos
segédmunkatársként dolgozott az egyetemen. 1979-tõl 1983-
ig a Kaposvári Tanítóképzõ Fõiskola Szekszárdi
Kihelyezett Tagozatán (1991-tõl Illyés Gyula Pedagógiai
Fõiskola) tanársegéd, majd 1983-1988 között adjunktus.
Közben 1982-1985 között elvégezte az Eötvös Loránd
Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán a szociológiai
kiegészítõ szakot. 1985-ben Debrecenben egyetemi doktor
címet szerzett szociológiából. 1988-ban fõiskolai
docenssé nevezték ki. Kultúraelméletet, család- és
mûvelõdésszociológiát tanított, 1986-1990 között
tanszékvezetõi, illetve 1987-tõl három éven át a
Szekszárdi Kihelyezett Tagozat fõigazgató-helyettese
volt. Az országban egyedülálló kísérletet irányítva 1989-
ben új képzési ágként beindította a szociálismunkás-
képzést. 1991-ig irányította ennek a szakterületnek a
kiépítését. Fõ kutatási területe az életmód, a szabadidõ,
a szórakozás kultúrszociológiája. Több tanulmánya jelent
meg országos folyóiratokban, A szórakozás történeti
funkcióváltozásai címû könyvét a Magvetõ Kiadó adta ki a
Gyorsuló idõ sorozatban.
Tizenéves korában gimnáziumi KISZ-titkár,
irodalmiszínpad-vezetõ, gitáros és versíró. Egyetemi
évei alatt részt vett a KISZ megújítására irányuló
reformkísérletekben. 1984-ben a Magyar Szocialista
Munkáspárt tagja lett, ezt megelõzõen három felkérésre -
érettségi után, katonaság közben, majd egyetemista
korában - nemet mondott. 1988-ban bekerült az MSZMP
reformszellemû Tolna megyei bizottságába, majd hamarosan
a végrehajtó bizottságba. 1989. áprilisban a megyei
pártértekezleten az MSZMP utolsó megyei elsõ titkárává
választották. Országos feltûnést keltett, hogy fõiskolai
oktatói státusát nem adta fel, politikai funkcióját
társadalmi munkában látta el. 1989 októberében a Magyar
Szocialista Párt alapító tagja és elsõ megyei elnöke
lett.
Az 1990. évi parlamenti választásokon az MSZP Tolna
megyei listájának vezetõje és a megye 1. sz. (Szekszárd
és környéke) választókerületének képviselõjelöltje volt,
továbbá felvették az országos listára is. A második
fordulóban a harmadik helyen végzett, listán sem került
be a törvényhozásba. Az 1990. májusi pártkongresszuson
beválasztották az MSZP országos elnökségébe, s Pozsgay
Imre mellett a párt másik alelnöke, a kulturális
területek felelõse lett. A szocialista párt országos
választmányának a döntése alapján, a Bossányi Katalin
lemondása miatt megüresedett országos listás helyen
országgyûlési képviselõ lett, 1991. február 25-én tette
le a képviselõi esküt. A frakción belül a kulturális és
szociálpolitikai munkacsoport munkájában vett részt.
Egyik kezdeményezõje volt a gyermek- és ifjúsági
országgyûlési bizottság megalakulását elõkészítõ
munkacsoportnak, majd 1992. október 13-tól a megalakult
oktatási, ifjúsági és sport állandó bizottság alelnöke
lett.
Az 1994. évi országgyûlési választásokra készülve az
MSZP programbizottságának a vezetõje, a Kihívások és
válaszok címû szakmai program szerkesztõje, valamint az
oktatási fejezet kidolgozója volt. A választásokon az
MSZP országos (7.) és Tolna megyei területi (1.) listáján
jelölték, illetve újra Tolna megye 1. sz.
választókerületében indult. Ezúttal az elsõ helyen
végzett, 47,95 százalékos eredményével megelõzte Kovács
Imre Antal (SZDSZ) szekszárdi polgármestert és Tenák
Gábor (MDF) volt képviselõt. Már a választások elõtt az
MSZP-SZDSZ koalíció híve volt. A koalíciós tárgyalásokon
az oktatási-kulturális albizottságban Fodor Gáborral
(SZDSZ) együtt a megbeszélések vezetõje. Az
Országgyûlésben az oktatási, tudományos, ifjúsági és
sport állandó bizottság elnöke lett. 1994. július 11-én
többszöri felkérés után elvállalta a Mûvelõdési és
Közoktatási Minisztérium politikai államtitkári tisztét,
a bizottsági elnöki funkcióról július 14-én mondott le.
1994. november 22-ig volt államtitkár, lemondásának
közvetlen oka a közoktatás normatív támogatása körül
kirobbant kormányon belüli vita, de szerepet játszottak
benne a minisztérium belsõ mûködési problémái, a pénzügyi
tárca vezetõivel való egyeztetések nehézségei és az
emberi és szakmai együttmûködési problémák Fodor Gábor
miniszterrel. 1994. december 1-jei hatállyal mentették
fel. Bekapcsolódott az MSZP-frakció kulturális
munkacsoportjának a munkájába. 1996. február 20-tól újra
az Országgyûlés oktatási, tudományos, ifjúsági és sport
állandó bizottságának az elnöke.
Az 1994. októberi kongresszuson az MSZP Országos
Választmányának elnöki posztjára jelölték. A küldöttek
mintegy 20 százalékos szavazattöbbséggel újra Vitányi
Ivánt választották meg választmányi elnöknek, viszont
elnyerte a párt négy alelnöki pozíciójának egyikét. Az
MSZP alelnökeként és médiaszakértõjeként 1994-1995
folyamán aktívan és eredményesen tevékenykedett a
médiatörvény elõkészítésében, kezdetben õ szervezte és
vezette a hatpárti politikai-szakmai tárgyalásokat, és a
szocialisták nevében õ írta alá az elkészült
megállapodást. A politikai megállapodás megkötése után
alakult hat-, majd hétpárti média-albizottság tagja.
1995. májusban a kormányfõ felvetette, hogy a
médiaügyekért, illetve a kormány sikeresebb kommunikációs
arculatának kialakításáért felelõs miniszterelnökségi
államtitkárrá nevezi ki, de a kisebbik koalíciós párt
határozottan ellenezte a kormány újabb bõvítését. Az MSZP
IV. kongresszusára (1995. november) a párt rövid távú
cselekvési programjának elõkészítésével megbízott
dokumentumszerkesztõ bizottság vezetõje volt. Az V.
kongresszus (1996. március) elõtt ismét a
dokumentumszerkesztõ bizottság elnökévé választották. A
kongresszuson párttisztségében megerõsítették.
Fogadóórája: péntekenként 15-18 óra között
Szekszárdon.
Hivatali címe: Képviselõi Irodaház, 411. szoba.
Lezárva: 1996. december 20.