Dr. Jeszenszky Géza
Email: nincsA képviselõ által benyújtott irományok
 |
|
Életrajz
Jeszenszky Géza (MDNP) - MDF országos lista 1941. november 10-én született Budapesten. Apai nagyapja, Jeszenszky Géza ügyvéd volt, nagyanyja Puchly Jolán, Puchly Jánosnak, az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc honvédezredesének a leánya. Dédatyját mint a császári hadsereg egykori tisztjét 1849-ben tizenöt év várfogságra ítélték. Édesapja, Jeszenszky Zoltán (1895-1986) a budapesti tudományegyetem jog- és államtudományi karán végzett, az 1930-as években a Magyar Általános Hitelbanknál volt cégvezetõ, majd 1940-tõl 1947-ig igazgató. Ezután számos, nem végzettségének megfelelõ munkahelyen dolgozott, végül hetvenéves korában a Magyar Beruházási Bank revizoraként vonult nyugdíjba. Anyai nagyapja, Miskolczy-Simon János Miskolc város al-, majd Nógrád megye fõlevéltárosa volt, 1914-ben Lemberg mellett elesett az elsõ világháborúban. Nagyanyja, Kovács Sarolta zenetanárnõ és zongoramûvész volt. Édesanyja, Miskolczy-Simon Pálma (1910) tanítóképzõt és Zeneakadémiát végzett, 1949-tõl 1975-ig sportiskolákban, majd a Testnevelési Fõiskolán volt zongorakísérõ. Testvére, Judith (1934) apja elsõ házasságából született; 1945-ben nevelõapjával és anyjával távozott az országból. Egyetemet végzett, filozófiatanár, jelenleg Venezuelában él. 1967 óta nõs, felesége, Héjj Edit matematika-fizika szakos tanárnõ, számítástechnikai rendszerszervezõ, az Országos Széchényi Könyvtár fõosztályvezetõ-helyettese. Fiuk, Zsolt (1972) a Külkereskedelmi Fõiskolán tanul, leányuk, Réka (1976) 1995-ben fejezte be a középiskolát. Általános és középiskolai tanulmányait Budapesten végezte, 1959-ben érettségizett a Toldy Ferenc Gimnáziumban. Egész osztályát eltiltották az egyetemi felvételitõl, mivel az 1956-os forradalom elsõ évfordulóján "néma tüntetést", azaz csöndes megemlékezést tartottak. 1959-tõl 1960-ig segédmunkás a Vitukinál, majd a Pénzjegynyomdában. 1961-tõl az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának történelem-angol szakos hallgatója, 1966-ban szerzett középiskolai tanári diplomát. 1966-tól 1968-ig a Fehérvári úti iskola tanára. 1968-tól 1976-ig az Országos Széchényi Könyvtárban volt tudományos munkatárs. 1970-ben egyetemi doktori címet szerzett. 1971 és 1973 között az ELTE BTK-n levelezõ tagozaton elvégezte a könyvtár kiegészítõ szakot. 1975-ben a Testnevelési Fõiskolán sísegédedzõi képesítést szerzett. 1976-tól a Marx Károly (1990-tõl Budapesti) Közgazdaság-tudományi Egyetemen tanít, elõbb adjunktusi, jelenleg docensi beosztásban. 1980-ban megvédte történettudományi kandidátusi disszertációját. 1984-tõl 1986-ig Fulbright- ösztöndíjasként Santa Barbarában, a Kaliforniai Egyetemen tanított. Egy szemeszteren át a Los Angeles-i UCLA-n is vendégtanár volt. 1989-tõl 1990-ig az MKKE Társadalomtudományi Karának a dékánja volt, majd 1990-tõl a nemzetközi kapcsolatok tanszékének a vezetõje. 1990. május 23-tól 1994. július 15-ig a Magyar Köztársaság külügyminisztere volt. A rendszerváltozás utáni elsõ demokratikusan megválasztott kormány tagjaként jelentõs szerepe volt a teljes függetlenségét visszanyert ország külkapcsolatainak az átalakításában. Minisztersége alatt is folytatta oktatói munkáját a BKKE-n. Jelenleg a közgazdaság-tudományi egyetemen a nemzetközi kapcsolatok történetének a tanára. Óraadóként a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen is tanít külpolitika-történetet. Számos hazai és külföldi szakmai tudományos egyesület tagja. Több száz tanulmánya, illetve cikke jelent meg nemzetközi és hazai folyóiratokban, heti és napilapokban, két önálló kötetet jegyez. Politikai meggyõzõdésének kialakulásában nagy szerepet játszott az 1956-os magyar forradalom; az eseményekben fegyvertelenül vett részt. Gimnáziumi évei alatt Antall József volt az osztályfõnöke. Tanárként, történészként és értelmiségiként is szemben állt a marxista ideológiát hirdetõ rendszerrel, álneveken illegálisan terjesztett kiadványokba is írt. Ott volt az 1987-es elsõ lakiteleki találkozón, majd 1988 szeptemberében a Magyar Demokrata Fórum alapító tagja. Az elsõ országos választmány tagjává választották. 1989-tõl 1990-ig az MDF külügyi bizottságának a vezetõje. 1990-ben az országos elnökség tagjává választották; 1994-ben nem jelöltette magát. 1990-ben az országgyûlési választásokon az MDF országos listájáról nem jutott be a parlamentbe. Az 1994. évi országgyûlési választásokon a Magyar Demokrata Fórum országos listájának tizenkettedik helyérõl képviselõi mandátumot szerzett. A külügyi állandó bizottság munkájában vesz részt. Az IPU magyar csoportja magyar-lengyel és magyar-USA baráti tagozatának a tagja. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyûlésének munkájában teljes jogú tagként részt vevõ magyar delegáció helyettes vezetõje, az európai nem tagországok bizottság tagja, a politikai ügyek, a jogi és emberi jogi, valamint a menekültügyi bizottságok helyettes tagja, az ET rapportõre. Megválasztották a közgyûlés demokrata frakciója alelnökévé. Szintén tagja a Nyugat- európai Unió Közgyûlésébe megfigyelõi státusszal delegált magyar küldöttségnek. 1995 márciusában a Magyar Atlanti Tanács elnökévé választották. Az MDF X. országos gyûlése után kilépett a pártból, a Magyar Demokrata Néppárt alapító tagja, az új párt frakciójában folytatja parlamenti munkáját, továbbra is a külügyi állandó bizottságban dolgozik. Frakcióvezetõ-helyettessé, majd az I. országos ülésen az MDNP elnökségi tagjává választották. Hivatali címe: Képviselõi Irodaház, 268. szoba. Lezárva: 1996. november 30.