Dr. Giczy György

Dr. Giczy György

Email: nincs

A képviselõ által benyújtott irományok

Ülõhely

SzektorSorSzék
627

Választások

Választási körzet-tól-ig
Országos lista1994.06.28.
Országos lista1990.05.02.1994.06.27.

Képviselõcsoport tagságok

KépviselõcsoportFunkció-tól-ig
függetlentag1997.07.22.
KDNPtag1994.06.28.1997.07.21.
KDNPtag1990.05.02.1994.06.27.

Bizottsági tagságok

BizottságTisztség-tól-ig
Társ.szerv.Tag1994.12.27.1997.07.21.
KulturálisTag1994.06.28.1996.04.01.
Társ.szerv.támTag1993.02.02.1994.06.27.
Emberi jogiTag1990.05.03.1994.06.27.
Egyh.irat.(al)Tag1990.05.03.1990.11.07.

Iskolai végzettség

VégzettségIntézmény
egyetemi doktorHittudományi akadémiák - fõiskolák

Nyelvismeret

NyelvFoka
franciaközépfokú
németalapfokú

Életrajz


Giczy György Antal (KDNP) - Országos lista

1953. augusztus 17-én született Budapesten. Õseit IV.
Béla király uralkodásáig tudja visszavezetni, amikor is
elfogatóparancsot adtak ki a dunántúli illetõségû Giczy
testvérek ellen, akik egy éjszaka kirabolták a nádor
birtokát. Apai nagyapja sopronnémeti kántortanító volt,
hat gyermeket nevelt föl. Édesapja, Giczy József elõbb
gazdálkodó, majd az Elsõ Magyar Biztosítótársaság
alkalmazottja, végül az Állami Biztosító adminisztrátora
volt nyugdíjazásáig. Édesanyja, Jamricska Margit pesti
polgárcsaládból származik, egy pesti ruházati bolt
vezetõjeként ment nyugdíjba. Testvére, Péter (1950)
közgazdász. 1984 óta nõs, felesége Fehér Ágnes
háztartásbeli. Két gyermekük született, Ágnes (1984) és
Kristóf Kálmán (1986).
Az általános és a középiskolát Budapesten végezte, 1971-
ben érettségizett a Piarista Gimnáziumban. Tanulmányait a
budapesti Római Katolikus Hittudományi Akadémián
folytatta,  1977-ben szerzett teológusdiplomát.
Érdeklõdési, kutatási területe a zsidó-keresztény
teológiai párbeszéd, annak elõmozdítása, valamint az
egyház társadalmi szerepe. 1982-ben védte meg
Törvénytisztelet és messianizmus a Talmudban és a
középkori zsidó-keresztény disputákban címû egyetemi
doktori értekezését, melyet a Szent István Társulat 1993-
ban megjelentetett. 1977-tõl azonos munkahelyen, az Új
Ember címû katolikus hetilapnál dolgozik. Két évig
adminisztrátori munkakört töltött be, majd 1983-ig
újságíró-gyakornok volt. 1979 és 1981 között párhuzamosan
a Vigilia szerkesztõségének is munkatársa. 1983-ban
elvégezte a Magyar Újságírók Szövetségének újságíró-
iskoláját. 1984-1986 között rovatvezetõ, azóta
fõmunkatárs, képviselõvé választása óta fizetés nélküli
szabadságon van. 1993. szeptembertõl címzetes egyetemi
docensként a Pázmány Péter Katolikus Egyetem média
tanszékének a vezetõje. Az Új Ember mellett több cikke és
tanulmánya jelent meg a Vigiliában és a Teológiában. A
politikai közélettel foglalkozó írásait többnyire a Heti
Magyarország közölte. 1993-ban a Barankovics Alapítvány
Lépésváltás címmel válogatást jelentetett meg
tanulmányaiból és politikai tárgyú írásaiból.
Újságíróként, az egyház társadalmi szerepének
hangsúlyozása miatt több konfliktusa is volt az Állami
Egyházügyi Hivatal illetékeseivel. 1988-ban a Márton Áron
Társaság alapító titkáraként kezdett el aktívan
politizálni. 1989. márciusban egyike volt a
Kereszténydemokrata Néppárt megalapítóinak, majd egy
ideig a párt sajtószóvivõje és a Hazánkért címû pártlap
felelõs szerkesztõje. Az Ellenzéki Kerekasztal
tárgyalásain a sajtóbizottság tagjaként vett részt. Az
1990. évi országgyûlési választásokon a KDNP országos
listájáról került be a parlamentbe. 1990. május 3-tól az
Országgyûlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi
állandó bizottságában dolgozott. Parlamenti
tevékenységének fontos területe a KDNP egyház-politikai
célkitûzéseinek érvényre juttatása a törvényalkotásban.
Nagy visszhangot váltott ki a volt egyházi ingatlanok
tulajdoni helyzetének rendezésérõl szóló törvényjavaslat
általános vitájában 1991 nyarán elmondott beszéde, de
felszólalt többek között a rádiózásról és
televíziózásról, a szociális igazgatásról és a szociális
ellátásokról, valamint a közoktatásról szóló
törvényjavaslatok általános vitájában, továbbá az
egyházak közvetlen állami támogatásáról szóló
országgyûlési határozati javaslat, illetve a rasszizmus,
az idegengyûlölet és az antiszemitizmus ellen szóló
országgyûlési nyilatkozat vitájában is. 1991-ben a Magyar
Katolikus Újságírók Szövetségének alapító elnöke lett.
Ebben az évben a Keresztény-Zsidó Társaság elnökségi
tagjává is megválasztották. Ugyancsak 1991-tõl a
Batthyány Lajos Alapítvány elnökségi és 1991-1994 között
az Illyés Alapítvány kuratóriumi tagja.
Az 1994. évi országgyûlési választásokon Pest megye 11.
sz., Szentendre központú választókerületében indult, az
elsõ fordulóban 9,02 százalékkal az ötödik helyen
végzett. A Pest megyei területi listán ötödikként
jelölték, a KDNP országos listájának tizenegyedik
helyérõl jutott ismét mandátumhoz. A kulturális és sajtó
állandó bizottság, annak millecentenáriumi és ellenõrzési
albizottsága, valamint a társadalmi szervezetek
költségvetési támogatását elõkészítõ állandó bizottság,
azon belül a kulturális és mûvelõdési társadalmi
szervezeteket támogató albizottság tagja. 1996. április
2-án a frakcióba felvett Fekete György javára lemondott a
kulturális bizottsági tagságáról. A KDNP képviseletében
részt vett a médiatörvény megalkotásában, a pártközi
politikai megállapodás megkötése után egy ideig a törvény
végrehajtása céljából alakult hatpárti média-albizottság
tagja. A KDNP-frakcióban a szociális, egészségügyi,
oktatási, kulturális és emberi jogi munkacsoportban
dolgozik. Az 1995. január 29-i nagyválasztmányi ülésen a
párt teljes megújításának programjával a KDNP elnökévé
választották.
Fogadóórája: elõzetes egyeztetés után péntekenként.
Hivatali címe: Képviselõi Irodaház, 471. szoba.

   Lezárva: 1996. december 20.


Eleje Honlap