Dr. Giczy György
Email: nincsA képviselõ által benyújtott irományok
 |
|
Életrajz
Giczy György Antal (KDNP) - Országos lista 1953. augusztus 17-én született Budapesten. Õseit IV. Béla király uralkodásáig tudja visszavezetni, amikor is elfogatóparancsot adtak ki a dunántúli illetõségû Giczy testvérek ellen, akik egy éjszaka kirabolták a nádor birtokát. Apai nagyapja sopronnémeti kántortanító volt, hat gyermeket nevelt föl. Édesapja, Giczy József elõbb gazdálkodó, majd az Elsõ Magyar Biztosítótársaság alkalmazottja, végül az Állami Biztosító adminisztrátora volt nyugdíjazásáig. Édesanyja, Jamricska Margit pesti polgárcsaládból származik, egy pesti ruházati bolt vezetõjeként ment nyugdíjba. Testvére, Péter (1950) közgazdász. 1984 óta nõs, felesége Fehér Ágnes háztartásbeli. Két gyermekük született, Ágnes (1984) és Kristóf Kálmán (1986). Az általános és a középiskolát Budapesten végezte, 1971- ben érettségizett a Piarista Gimnáziumban. Tanulmányait a budapesti Római Katolikus Hittudományi Akadémián folytatta, 1977-ben szerzett teológusdiplomát. Érdeklõdési, kutatási területe a zsidó-keresztény teológiai párbeszéd, annak elõmozdítása, valamint az egyház társadalmi szerepe. 1982-ben védte meg Törvénytisztelet és messianizmus a Talmudban és a középkori zsidó-keresztény disputákban címû egyetemi doktori értekezését, melyet a Szent István Társulat 1993- ban megjelentetett. 1977-tõl azonos munkahelyen, az Új Ember címû katolikus hetilapnál dolgozik. Két évig adminisztrátori munkakört töltött be, majd 1983-ig újságíró-gyakornok volt. 1979 és 1981 között párhuzamosan a Vigilia szerkesztõségének is munkatársa. 1983-ban elvégezte a Magyar Újságírók Szövetségének újságíró- iskoláját. 1984-1986 között rovatvezetõ, azóta fõmunkatárs, képviselõvé választása óta fizetés nélküli szabadságon van. 1993. szeptembertõl címzetes egyetemi docensként a Pázmány Péter Katolikus Egyetem média tanszékének a vezetõje. Az Új Ember mellett több cikke és tanulmánya jelent meg a Vigiliában és a Teológiában. A politikai közélettel foglalkozó írásait többnyire a Heti Magyarország közölte. 1993-ban a Barankovics Alapítvány Lépésváltás címmel válogatást jelentetett meg tanulmányaiból és politikai tárgyú írásaiból. Újságíróként, az egyház társadalmi szerepének hangsúlyozása miatt több konfliktusa is volt az Állami Egyházügyi Hivatal illetékeseivel. 1988-ban a Márton Áron Társaság alapító titkáraként kezdett el aktívan politizálni. 1989. márciusban egyike volt a Kereszténydemokrata Néppárt megalapítóinak, majd egy ideig a párt sajtószóvivõje és a Hazánkért címû pártlap felelõs szerkesztõje. Az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásain a sajtóbizottság tagjaként vett részt. Az 1990. évi országgyûlési választásokon a KDNP országos listájáról került be a parlamentbe. 1990. május 3-tól az Országgyûlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi állandó bizottságában dolgozott. Parlamenti tevékenységének fontos területe a KDNP egyház-politikai célkitûzéseinek érvényre juttatása a törvényalkotásban. Nagy visszhangot váltott ki a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésérõl szóló törvényjavaslat általános vitájában 1991 nyarán elmondott beszéde, de felszólalt többek között a rádiózásról és televíziózásról, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról, valamint a közoktatásról szóló törvényjavaslatok általános vitájában, továbbá az egyházak közvetlen állami támogatásáról szóló országgyûlési határozati javaslat, illetve a rasszizmus, az idegengyûlölet és az antiszemitizmus ellen szóló országgyûlési nyilatkozat vitájában is. 1991-ben a Magyar Katolikus Újságírók Szövetségének alapító elnöke lett. Ebben az évben a Keresztény-Zsidó Társaság elnökségi tagjává is megválasztották. Ugyancsak 1991-tõl a Batthyány Lajos Alapítvány elnökségi és 1991-1994 között az Illyés Alapítvány kuratóriumi tagja. Az 1994. évi országgyûlési választásokon Pest megye 11. sz., Szentendre központú választókerületében indult, az elsõ fordulóban 9,02 százalékkal az ötödik helyen végzett. A Pest megyei területi listán ötödikként jelölték, a KDNP országos listájának tizenegyedik helyérõl jutott ismét mandátumhoz. A kulturális és sajtó állandó bizottság, annak millecentenáriumi és ellenõrzési albizottsága, valamint a társadalmi szervezetek költségvetési támogatását elõkészítõ állandó bizottság, azon belül a kulturális és mûvelõdési társadalmi szervezeteket támogató albizottság tagja. 1996. április 2-án a frakcióba felvett Fekete György javára lemondott a kulturális bizottsági tagságáról. A KDNP képviseletében részt vett a médiatörvény megalkotásában, a pártközi politikai megállapodás megkötése után egy ideig a törvény végrehajtása céljából alakult hatpárti média-albizottság tagja. A KDNP-frakcióban a szociális, egészségügyi, oktatási, kulturális és emberi jogi munkacsoportban dolgozik. Az 1995. január 29-i nagyválasztmányi ülésen a párt teljes megújításának programjával a KDNP elnökévé választották. Fogadóórája: elõzetes egyeztetés után péntekenként. Hivatali címe: Képviselõi Irodaház, 471. szoba. Lezárva: 1996. december 20.