A képviselõ által benyújtott irományok
|
Füzessy Tibor (KDNP) - Országos lista 1928. szeptember 14-én született Sashalmon (Pest-Pilis- Solt-Kiskun vármegye) szülei egyetlen gyermekeként. Édesapja, Füzessy Sándor (1893-1945) gimnáziumi érettségije után tisztviselõként dolgozott, majd a Magyar Államvasutak intézõje volt. Édesanyja, Poszpech Jolán (1895-1977) kereskedelmi középiskolát végzett, tisztviselõ, majd a Magyar Posta fõellenõre lett. 1957- ben nõsült, felesége Vermes Kornélia bányásztechnikus, a Bányászati Aknamélyítõ Vállalat osztályvezetõ- helyetteseként ment nyugdíjba. Az elemi iskolát Sashalmon, a középiskolát a gödöllõi Premontrei Gimnáziumban, az utolsó évet Mátyásföldön végezte, 1946-ban érettségizett a Corvin Mátyás Gimnáziumban. 1946- 1947-ben Szegeden a Hittudományi Fõiskola hallgatója volt, de tanulmányait megszakítva inkább a jogi pályát választotta. 1951-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett oklevelet. 1951-tõl 1953-ig fogalmazó a Székesfehérvári Megyei Bíróságon. Bírói kinevezést nem vállalt, inkább Komlóra költözött, ahol 1955-ig vállalati jogászi munkát végzett a Komlói Szénbányászati Trösztnél. 1956-tól 1962-ig a Komlói Szénbányászati Tröszt különbözõ vállalatainál dolgozott, pénzügyi-számviteli munkát végzett, majd pénzügyi vezetõi, késõbb fõkönyvelõi beosztásban dolgozott. 1959-ben ügyvéd-jogtanácsosi szakvizsgát tett. 1962-tõl 1968-ig a Fõvárosi Fõügyészség büntetõ ügyszaki ügyésze, 1968-tól 1989-ig a Legfõbb Ügyészség ügyésze, elsõsorban számviteli szakismereteket igénylõ, gazdasági jellegû bûncselekmények nyomozását felügyelte, és elvi értékelõ munkát végzett, többek között a bûnözési és bûnüldözési kérdések elemzésével, elvi jellegû döntések elõkészítésével és az ügyészséghez megküldött törvény- és jogszabálytervezetek észrevételezésével foglalkozott. 1989-ben nyugdíjba vonult, hogy minden idejét a KDNP szervezésére fordíthassa. 1989. márciusban a Kereszténydemokrata Néppárt alapító tagjaként beválasztották a párt szervezõbizottságába. 1989 júniusától az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásain és a háromoldalú politikai egyeztetõ tárgyalásokon a KDNP képviselõje. 1989. szeptember 30-tól 1990. május 28-ig a KDNP alelnöke. A párt 1995. január 29-i nagyválasztmányi ülésén ügyvezetõ elnökké választották. Az 1990. évi országgyûlési választásokon a KDNP országos listájáról került be a parlamentbe. 1990. május 3. és 1990. szeptember 10. között az Országgyûlés költségvetési, adó- és pénzügyi állandó bizottsága, 1990. szeptember 10-tõl 1992 júniusáig az alkotmányügyi, törvény-elõkészítõ és igazságügyi állandó bizottság tagja. 1992. június 18-ig a KDNP parlamenti képviselõcsoportjának vezetõje. 1992. június 18-tól tárca nélküli miniszterként a kormány tagja, feladata a polgári titkosszolgálatok felügyelete, valamint a kormány és a törvényhozás munkájának koordinálása volt. 1994 tavaszán, az országgyûlési választások idejére elvállalta pártja kampánytanácsának vezetését, ezért a Komárom-Esztergom megye 5. sz., esztergomi választókerületében megszerzett indulási jogáról lemondott; az új Országgyûlésbe a KDNP országos listájának harmadik helyérõl került be. A parlamentben a nemzetbiztonsági állandó bizottságban dolgozott. 1995. február 19-ig a KDNP-frakció vezetõje, lemondása után a jogi és önkormányzati munkacsoportban tevékenykedik. Miután az MDF frakciója kettészakadt, a megváltozott parlamenti erõsorrend következtében a KDNP-t illeti meg az Országgyûlés egyik alelnöki tiszte. Miután elfogadta pártja jelölését, a törvényhozás 1996. április 16-án a parlament alelnökévé választotta. Az IPU magyar csoportja magyar-algériai, magyar-arab, magyar-iraki, magyar- izraeli, magyar-jemeni, magyar-kínai, magyar-kuvaiti, magyar-líbiai, magyar-marokkói, magyar-szíriai és magyar-tunéziai baráti tagozatának a tagja. Hivatali címe: Parlament, fõemelet 33. szoba. Lezárva: 1996. május 6.