1
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA
T/2458.. számú
T Ö R V É N Y J A V A S L A T
a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény
módosításáról
Elôadó: Dr. Magyar Bálint
1996. május
1. §
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 2.
§-ának (1) bekezdése a következô harmadik mondattal egészül ki:
"Az óvoda, az iskola és a kollégium az e törvényben meghatározottak
szerint vehet részt a pedagógusképzésben és a pedagógus-továbbképzésben."
2. §
(1) A Kt. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:
"(2) Közoktatási intézményt az állam, a helyi önkormányzat, a helyi
kisebbségi önkormányzat, az országos kisebbségi önkormányzat, a Magyar
Köztársaság területén alapított és itt székhellyel rendelkezô egyházi jogi
személy, gazdálkodó szervezet, alapítvány, egyesület és más jogi személy,
továbbá természetes személy alapíthat és tarthat fenn, ha a tevékenység
folytatásának jogát - jogszabályban foglaltak szerint - megszerezte. "
(2)A Kt. 3. §-a (3) bekezdésének második mondata helyébe a következô
rendelkezés lép:
"E törvény szerint ingyenes az óvodai nevelés, az óvodai nevelést és az
iskolai nevelést és oktatást kiegészítô pedagógiai szakszolgálatok
igénybevétele, továbbá a gimnáziumi, a szakközépiskolai, a szakmunkásképzô
iskolai, a szakiskolai nevelés és oktatás, valamint a kollégiumi ellátás."
3. §
(1) A Kt. 4. §-ának (1) bekezdése a következô második mondattal egészül
ki:
"A szülô ezt a jogát gyermeke érdekeinek megfelelôen gyakorolhatja,
tekintettel gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadsághoz való jogára,
továbbá arra, hogy véleményét - korától és érettségétôl függôen - figyelembe
kell vennie."
(2) A Kt. 4. §-ának (2) bekezdése a következô harmadik mondattal
egészül ki:
"Az állami és a helyi önkormányzati nevelési-oktatási intézmény nevelési,
illetve pedagógiai programja, mûködése, tevékenysége és irányítása vallási és
világnézeti tanítások igazságáról nem foglalhat állást, vallási és világnézeti
kérdésekben semlegesnek kell maradnia."
(3) A Kt. 4. §-ának (4) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:
"(4) Az állami és a helyi önkormányzati nevelési-oktatási intézményben
lehetôvé kell tenni, hogy a gyermek, illetôleg a tanuló az egyházi jogi
személy által szervezett fakultatív hit- és vallásoktatásban vegyen részt. Az
egyházi jogi személy a hit- és vallásoktatást óvodában a szülôk, iskolákban és
kollégiumban a tanulók és a szülôk igénye szerint szervezheti. A hit- és
vallásoktatás az óvodában a nevelési idôn kívül, az iskolában pedig oly módon
szervezhetô, hogy alkalmazkodjon a kötelezô tanórai foglalkozások rendjéhez. A
hit- és vallásoktatás tartalmának meghatározása, a hitoktató alkalmazása és
ellenôrzése, a hit- és vallásoktatással összefüggô igazgatási cselekmények
végzése, így különösen a hit- és vallásoktatásra való jelentkezés
megszervezése, elômeneteli értesítések, bizonyítványok kiadása, a
foglalkozások ellenôrzése az egyházi jogi személy feladata. Az iskola, a
kollégium, illetve az óvoda - a nevelési-oktatási intézményben rendelkezésre
álló eszközökbôl - köteles biztosítani a hit- és vallásoktatáshoz szükséges
tárgyi feltételeket, így különösen a helyiségek rendeltetésszerû használatát,
valamint a jelentkezéshez és mûködéshez szükséges feltételeket."
(4) A Kt. 4. §-ának (6) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:
"(6) Az állam a nem állami, nem helyi önkormányzati közoktatási intézmény
fenntartója részére a feladatellátáshoz az éves költségvetési törvényben
megállapított mértékû költségvetési támogatást nyújt. A helyi önkormányzat
vagy az állam a költségvetési támogatáshoz kiegészítô anyagi támogatást adhat,
ha a nem állami, illetve nem önkormányzati közoktatási intézmény - az e
törvényben szabályozott megállapodás alapján - állami, illetve helyi
önkormányzati feladatot lát el. Nem jár költségvetési hozzájárulás a
fenntartónak az iskolai rendszerû szakképzés gyakorlati képzésének ellátásához
abban az esetben, ha a fenntartó szakképzési hozzájárulásra kötelezett. "
(5) A Kt. 4. §-ának (7) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:
"(7) A közoktatásban tilos a hátrányos megkülönböztetés bármilyen okból,
így különösen a gyermek vagy szülei faja, színe, neme, vallása, politikai vagy
más véleménye, nemzetiségi, etnikai vagy társadalmi származása, vagyoni
helyzete, cselekvôképességének hiánya vagy korlátozottsága, születési vagy
egyéb helyzete miatt, valamint a nevelési-oktatási intézmény fenntartója
alapján."
4. §
A Kt. 5. §-a helyébe a következô rendelkezés lép:
"5. § Az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a kollégiumi
nevelés nyelve a magyar, illetve a nemzeti és etnikai kisebbségek nyelve. A
nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek, tanulók - a nemzeti és
etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényben meghatározott választás alapján
- anyanyelvükön, illetôleg anyanyelvükön és magyarul vagy magyar nyelven
részesülhetnek óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban, illetve
kollégiumi nevelésben. A nevelés, oktatás - részben vagy egészben - más
nyelven is folyhat."
5. §
A Kt. 6. §-a (1) bekezdésének elsô mondata helyébe a következô
rendelkezés lép:
"A Magyar Köztársaságban - az e törvényben meghatározottak szerint -
minden gyermek tanköteles."
6. §
A Kt. 8. §-a elôtt található alcím, valamint a Kt. 8. §-a helyébe a
következô alcím, illetve 8. § lép:
"A nevelô és oktató munka pedagógiai szakaszai, követelményrendszere
és az állami vizsgák rendszere
8. § (1) A nevelési-oktatási intézményekben folyó nevelô és oktató munka
pedagógiai szakaszai:
a) az óvodai nevelés pedagógiai szakasza,
b) az iskolai oktatás általános mûveltséget megalapozó pedagógiai
szakasza,
c) az iskolai oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítô pedagógiai
szakasza.
(2) Az óvodai nevelés pedagógiai szakaszának alapelveit az Óvodai nevelés
országos alap-programja határozza meg. Az Óvodai nevelés országos alap-
programja e törvény preambulumában, 4. §-ának (1) bekezdésében, 10. §-ának
(1)-(2) bekezdésében és 13. §-ában foglalt elvekkel és jogokkal összhangban
készül.
(3) Az óvodai nevelô munka az Óvodai nevelés országos alap-programjára
épülô óvodai nevelési program alapján folyik. Az Óvodai nevelés országos alap-
programját a Kormány adja ki. Az Óvodai nevelés országos alap-programjának a
Kormány részére történô benyújtása elôtt be kell szerezni az Országos
Köznevelési Tanács, a nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelést érintô
kérdésekben az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértését, továbbá a
Közoktatáspolitikai Tanács véleményét.
(4) Az iskolai oktatás általános mûveltséget megalapozó pedagógiai
szakasza az elsô évolyamon kezdôdik és a tizenkettedik, az e törvényben
meghatározott feltételek esetén a tizenharmadik évfolyam végéig tart.
(5) Az általános mûveltséget megalapozó pedagógiai szakaszban az iskolai
nevelés és oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot a
Nemzeti alaptanterv, továbbá az alapmûveltségi vizsga és az érettségi vizsga
vizsgakövetelményei biztosítják.
(6) A Nemzeti alaptanterv határozza meg az iskolai oktatás elsô-tízedik
évfolyamán folyó nevelô és oktató munka kötelezô és közös követelményeit e
törvény preambulumával, 4. §-ának (1)-(3) bekezdésében, 10. §-ának (1)-(3)
bekezdésében és 13. §-ában foglalt elvekkel és jogokkal összhangban.
(7) A Nemzeti alaptanterv az elsô-tizedik évfolyamon folyó nevelô és
oktató munka kötelezô és közös követelményeit mûveltségi területekre osztva
határozza meg.
(8) A Nemzeti alaptanterv a mûveltségi területek szerinti
követelményeket a negyedik, hatodik, nyolcadik és a tizedik évfolyam végére
határozza meg. A Nemzeti alaptanterv tartalmazza továbbá
a) a nemzeti- és etnikai kisebbségi iskolai nevelés és oktatás,
b) a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékos tanulók
iskolai nevelése és oktatása
sajátos tantervi követelményeinek alapelveit.
(9) Az iskolában a nevelô és oktató munka - az iskolai pedagógiai
program részét alkotó - helyi tanterv alapján folyik. A helyi tanterv
a) az elsô évfolyamon kezdôdô és a tízedik évfolyam végéig tartó
szakaszban a Nemzeti alaptanterv és az alapmûveltségi vizsga,
b) a tizenegyedik évfolyamon kezdôdô és az érettségi vizsga
vizsgaidôszakáig tartó szakaszban pedig az érettségi vizsga
követelményeire épül.
(10) A Nemzeti alaptantervet a Kormány adja ki. A Nemzeti alaptanterv
Kormány részére történô benyújtása elôtt be kell szerezni az Országos
Köznevelési Tanács, a nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelést és
oktatást érintô kérdésekben az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértését,
továbbá a Közoktatáspolitikai Tanács véleményét.
(11) A nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelést biztosító óvoda,
iskolai nevelést és oktatást végzô iskola az (1)-(9) bekezdésben foglaltakat
azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy az óvodai nevelési program, illetve az
iskolai helyi tanterv elkészítésénél figyelembe veszi a Nemzeti, etnikai
kisebbség óvodai nevelésének irányelvét, illetve a Nemzeti, etnikai kisebbség
iskolai oktatásának irányelvét is. Az irányelveket a mûvelôdési és közoktatási
miniszter adja ki az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértésével, az Országos
Köznevelési Tanács és a Közoktatáspolitikai Tanács véleményének kikérése után.
(12) A két tanítási nyelvû iskolákban az (1)-(9) bekezdésben foglaltakat
azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a helyi tanterv elkészítésénél az
iskola figyelembe veszi a Két tanítási nyelvû iskolai oktatás irányelvében
foglaltakat is.
(13) A fogyatékos gyermekek, tanulók nevelését biztosító óvoda, valamint
nevelését és oktatását végzô iskola az (1)-(9) bekezdésben foglaltakat azzal
az eltéréssel alkalmazza, hogy az óvodai nevelési program, illetve az iskolai
helyi tanterv elkészítésénél figyelembe veszi a Fogyatékos gyermekek óvodai
nevelésének irányelvét, illetve a Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának
tantervi irányelvét is.
(14) Az alapfokú mûvészetoktatási intézményekben folyó nevelô és oktató
munka tekintetében az (1)-(8) és a (10)-(11) bekezdésben foglaltak nem
alkalmazhatók. Az alapfokú mûvészetoktatási intézményben a (9) bekezdésben
foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a helyi tanterv a
mûvelôdési és közoktatási miniszter által - mûvészeti áganként - kiadott
Alapfokú mûvészetoktatás követelményei és tantervi programjára épül. A
mûvészeti ágak a következôk: zenemûvészet, táncmûvészet, képzô-iparmûvészet,
színmûvészet-bábmûvészet mûvészeti ág.
(15) A mûvelôdési és közoktatási miniszter a (12)-(14) bekezdésben
szabályozott irányelveket, tantervi programot az Országos Köznevelési Tanács
javaslatára, a Közoktatáspolitikai Tanács véleményének kikérése után adja ki.
(16) A szakképesítés megszerzésére - jogszabályban meghatározott számú
szakképzési évfolyamon - felkészítô pedagógiai szakaszban a nevelô és oktató
munka az iskola pedagógiai programjának részét alkotó szakmai program alapján
folyik. A szakmai tantárgyak központi programjának (tantervének) [a
továbbiakban: központi program, (tanterv)] kiadásáról a szakképzési törvény
rendelkezik. A központi programban (tantervben) meghatározhatók - a
mûvelôdési és közoktatási miniszter egyetértésével - szakmai elôkészítô
ismeretek is.
7. §
A Kt. 9. §-a helyébe a következô rendelkezés lép:
"9. § (1) Az alapmûveltségi vizsga és az érettségi vizsga állami vizsga,
melyet országosan egységes vizsgakövetelmények (a továbbiakban: központi
vizsgakövetelmények) szerint kell megtartani. Az alapmûveltségi vizsga
központi vizsgakövetelményei a Nemzeti alaptantervre épülnek. Az érettségi
vizsga központi vizsgakövetelményeit a vizsgaszabályzat általános
követelményei alapján kell meghatározni. Az alapmûveltségi vizsga és az
érettségi vizsga központi vizsgakövetelményeit az iskola - a
vizsgaszabályzatban foglaltak szerint - a helyi tantervében meghatározottak
alapján helyi vizsgakövetelményekkel egészítheti ki. A központi
vizsgakövetelmények megállapítása és kihirdetése, az értékelési módszerek
meghatározása az állam feladata. A vizsgát - ha az érettségi vizsga
vizsgaszabályzata másképp nem rendelkezik - az iskola szervezi. A szóbeli
vizsgák nyilvánosak. A nyilvánosságot a vizsgabizottság elnöke korlátozhatja,
illetve kizárhatja, ha azt a vizsga rendjének fenntartása indokolja. A vizsga
az oktatás nyelvén - magyarul, a nemzeti etnikai kisebbség nyelvén, illetve
más idegen nyelven - folyik. A vizsgázó - a vizsgaszabályzatban
meghatározottak szerint - megtekintheti írásbeli dolgozatát, és csatolhatja az
értékeléssel kapcsolatos véleményét.
(2) Az alapmûveltségi vizsga és az érettségi vizsga megszervezésére,
lebonyolítására, a vizsgatantárgyak általános követelményeire, a vizsgázók
teljesítményének értékelésére, a jelentkezésre és az ügyvitelre vonatkozó
rendelkezéseket az alapmûveltségi vizsga, illetve az érettségi vizsga
vizsgaszabályzata határozza meg. Az érettségi vizsga vizsgaszabályzata
határozza meg azokat a tantárgyakat, amelyeket a tizenegyedik évfolyamtól
kezdôdôen az iskolában tanítani kell. Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatát
a Kormány rendeletben adja ki. Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának a
Kormány részére történô benyújtás a elôtt be kell szerezni az Országos
Köznevelési Tanács, nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelést és oktatást
érintô kérdésekben az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértését, továbbá a
Közoktatáspolitikai Tanács véleményét.
(3) A tanuló - tanulói jogviszonyának fennállása alatt abban az
iskolában, amelyben a vizsgára történô jelentkezéshez szükséges tanulmányait
befejezte - a tizedik évfolyam követelményeinek teljesítése után
alapmûveltségi vizsgát; - ha az érettségi vizsga vizsgaszabályzata másképp nem
rendelkezik - a tizenkettedik, e törvényben meghatározott esetben a
tizenharmadik évfolyam követelményeinek teljesítése után érettségi vizsgát
tehet.
(4) A tanuló az alapmûveltségi vizsgát, illetôleg az érettségi vizsgát
tanulói jogviszonyának megszûnése után bármelyik, a bizonyítvány kiállítására
jogosult iskolában, illetve az érettségi vizsga vizsgaszabályzatában
meghatározott - vizsgabizottságot mûködtetô - közoktatási intézményben
leteheti, a vizsga idôpontjában érvényes vizsgakövetelmények szerint.
(5) Az érettségi vizsgán a tanuló kötelezô és választható tantárgyakból
ad számot tudásáról. Kötelezô tantárgyak a következôk: anyanyelv és irodalom,
történelem, továbbá ha jogszabály másképp nem rendelkezik a matematika és az
idegen nyelv. Az érettségi vizsga, egyes tantárgyaiból kétféle, eltérô szintû
követelmények alapján tehetô vizsga.
(6) Ha a tanuló a vizsgát megkezdte, de nem fejezte be, és a
vizsgakövetelmények nem változtak, - ha jogszabály másképp nem rendelkezik -
azokból az ismeretekbôl, amelyekbôl már számot adott a tudásáról, nem kell
újból vizsgáznia.
(7) Az alapmûveltségi vizsga alapján kiállított bizonyítvány az
általános mûveltséget megalapozó ismeretek, készségek, képességek
elsajátítását tanúsítja. Az alapmûveltségi vizsga letételérôl kiállított
bizonyítvány jogszabályban meghatározottak szerint szakképzésbe való
bekapcsolódásra, valamint munkakör betöltésére, tevékenység folytatására
jogosít.
(8) Az érettségi bizonyítvány középiskolai végzettséget tanúsít, és - a
felsôoktatásról szóló törvényben meghatározottak szerint - felsôoktatási
intézménybe való felvételre, továbbá jogszabályban meghatározottak szerint
szakképzésbe való bekapcsolódásra, valamint munkakör betöltésére, tevékenység
folytatására jogosít. Az érettségi vizsga évében a felsôoktatási intézmény nem
írhat elô írásbeli felvételi vizsgát a jelentkezônek abból a vizsgatárgyból,
amelybôl az a magasabb szintû követelmények alapján tett érettségi vizsgát. A
jelentkezô kérheti, hogy részt vehessen a felvételi vizsgán.
(9) Az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítések
megszerzésére szervezett szakmai vizsga állami vizsga. A tanuló a szakképzés
utolsó évfolyama követelményeinek teljesítése után - a (3)-(4) és a (6)
bekezdésben meghatározottak szerint - szakmai vizsgát tehet. A szakképesítés
szakmai és vizsgakövetelményei meghatározásáról és kiadásáról, a tanulói
jogviszony megszûnése után az iskolarendszeren kívüli szakmai vizsga
letételének lehetôségérôl, a szakmai vizsga megszervezésérôl, a szakképesítést
tanúsító bizonyítványok kiadásáról a szakképzésre vonatkozó jogszabályok
rendelkeznek.
(10) Az alapmûveltségi vizsga, az érettségi vizsga és a szakmai vizsga
vizsgabizottsága a Magyar Köztársaság címerét tartalmazó körbélyegzôt
használ."
8. §
A Kt. 10. §-a (3) bekezdésének d) pontja helyébe a következô rendelkezés
lép, s egyidejûleg a bekezdés a következô e)-f) ponttal egészül ki:
[A gyermeknek, tanulónak joga, hogy]
"d) nem állami, nem önkormányzati nevelési-oktatási intézményben vegye
igénybe az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátást, továbbá hogy az állami,
illetve önkormányzati nevelési-oktatási intézményben hit- és vallásoktatásban
vegyen részt,
e) személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad
kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát,
családi élethez és magánélethez való jogát az óvoda, az iskola, illetve a
kollégium tiszteletben tartsa, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat
másokat e jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és
társai, a nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét,
illetve a mûvelôdéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek
megteremtését, fenntartását,
f) állapotának, személyes adottságának megfelelô megkülönböztetett
ellátásban - különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban -
részesüljön, s életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat
intézményéhez forduljon segítségért."
9. §
(1) A Kt. 11. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következô
rendelkezés lép
[ A tanuló joga különösen, hogy]
"e) hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz,
tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról,"
(1) A Kt. 11. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következô
rendelkezés lép, továbbá a bekezdés a következô h)-n) ponttal egészül ki, s
egyidejûleg a jelenlegi h)-m) pont jelölése o)-u) pontra változik:
[A tanuló joga különösen, hogy]
"g) az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt
nyilvánítson minden kérdésrôl, az ôt nevelô és oktató pedagógus munkájáról; az
iskola, kollégium mûködésérôl, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és
tanulmányait érintô kérdésekrôl, valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá
kérdést intézzen az iskola, a kollégium vezetôihez, pedagógusaihoz, az
iskolaszékhez, a kollégiumi székhez, s arra legkésôbb a megkereséstôl
számított harminc napon belül, - az iskolaszéktôl, kollégiumi széktôl a
harmincadik napot követô elsô ülésén - érdemi választ kapjon;
h) vallási, világnézeti vagy más meggyôzôdését tiszteletben tartsák és
azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik
jogszabályba, nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem veszélyezteti a társai
tanuláshoz való jogának gyakorlását,
i) lakáshoz és levelezéshez való jogát tiszteletben tartsák, feltéve,
hogy e jogának gyakorlása nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem veszélyezteti
a társai tanuláshoz való jogának gyakorlását,
j) jogszabályban meghatározottak szerint vendégtanulói jogviszonyt
létesítsen;
k) a tizenegy-tizenharmadik évfolyamon folytatott tanulmányai során -
az érettségi vizsga vizsgaszabályzatában meghatározott keretek között -
megválassza azokat a tantárgyakat, amelyeket tanulni kíván, valamint ha erre
lehetôség van, megválassza a tantárgyat tanító pedagógust,
l) jogai megsértése esetén - jogszabályban meghatározottak szerint -
eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot,
m) személyesen vagy képviselôi útján - jogszabályban meghatározottak
szerint - részt vegyen az érdekeit érintô döntések meghozatalában, a nevelési-
oktatási intézmény irányításában,
n) a szakképzés kivételével magántanuló legyen, továbbá hogy kérje a
tanórai foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését."
(4) A Kt. 11. §-a (2) bekezdésének második mondata helyébe a következô
rendelkezés lép, s egyidejûleg a bekezdés a következô harmadik-negyedik
mondattal egészül ki:
"A tanuló foglalkoztatására alkalmazni kell továbbá a Munka Törvénykönyve
104. §-ának (1)-(4) bekezdését, 124. §-ának (1) bekezdését, 125. §-ának (1)-
(2) bekezdését, valamint a munkavédelemre vonatkozó jogszabályokat. A tanuló a
gyakorlati képzéssel kapcsolatos igényeinek érvényesítése érdekében - a
munkaügyi jogvitára vonatkozó rendelkezések szerint (Mt. 199-202. §) -
jogvitát kezdeményezhet. E rendelkezések alkalmazásában munkavállalón a
tanulót, munkáltatón a gyakorlati képzés szervezôjét, munkaviszonyon a tanulói
jogviszonyt, szakszervezeten a tanulói szakszervezetet kell érteni."
(5) A Kt. 11. §-a a következô (6)-(7) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Nagykorú és cselekvôképes tanuló esetén e törvénynek a szülô jogaira
és kötelességeire vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni. Ha e törvény
vagy a végrehajtására kiadott jogszabály a szülô, a szülôi szervezet
(közösség) vagy a szülôk képviselôje részére jogot vagy kötelezettséget
állapít meg, nagykorú tanuló esetén a jogok gyakorlása, a kötelezettségek
teljesítése a tanulót, - az iskolaszékbe történô delegálás kivételével - a
diákönkormányzatot, a tanulók képviselôjét illeti meg, illetve terheli. Ha a
nagykorú tanuló önálló jövedelemmel nem rendelkezik és a szülôvel közös
háztartásban él, a tanulói jogviszony, kollégiumi tagsági viszony
megszûnésével, a tanuló tanulmányi kötelezettségének teljesítésével és a
fizetési kötelezettséggel járó iskolai, kollégiumi döntésekrôl a szülôt is
értesíteni kell.
(7) Az e törvényben meghatározott jogokat és kötelezettségeket
rendeltetésüknek megfelelôen kell gyakorolni, illetôleg teljesíteni. A jogok
rendeltetésszerû gyakorlása során kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermeki
és tanulói jogok érvényesítésére. A jog gyakorlása akkor nem tekinthetô
rendeltetésszerûnek, ha az az e törvényben és a szakképzésrôl szóló
törvényben, illetve az e törvények végrehajtására kiadott jogszabályokban
biztosított jogok csorbítására, érdekérvényesítési lehetôségek korlátozására,
a véleménynyilvánítás elfojtására, a tájékozódási jog korlátozására irányul
vagy erre vezet. A rendeltetés ellenes joggyakorlást haladéktalanul meg kell
szüntetni, és hátrányos következményeit - az e törvényben, illetve a
szakképzésrôl szóló törvényben szabályozott eljárás keretében - orvosolni
kell. Az eljárásban a gyermek, tanuló javára kell dönteni, ha a tényállás nem
tisztázható megnyugtatóan."
10. §
(1) A Kt. 12. §-ának c)-d) pontja helyébe a következô rendelkezés lép:
[A tanuló kötelessége különösen, hogy]
"c) megtartsa az iskolai tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, a
kollégiumi foglalkozások, az iskola és a kollégium helyiségei és az iskolához,
kollégiumhoz tartozó területek használati rendjét, a gyakorlati képzés
rendjét, az iskola, a kollégium szabályzatainak elôírásait,
d) óvja saját és társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és
alkalmazza az egészségét és biztonságát védô ismereteket, továbbá
haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más
alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola, kollégium alkalmazottait
veszélyeztetô állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt, továbbá -
amennyiben állapota lehetôvé teszi -, ha megsérült,"
(2) A Kt. 12. §-ának f) pontja helyébe a következô rendelkezés lép:
[A tanuló kötelessége különösen, hogy]
"f) az iskola, kollégium vezetôi, tanárai, alkalmazottai, tanulótársai
emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa."
11. §
A Kt. 13-14. §-a helyébe a következô rendelkezés lép:
"13. §
(1) A szülôt megilleti a nevelési, illetôleg nevelési-oktatási intézmény
szabad megválasztásának joga. A nevelési, nevelési-oktatási intézmény szabad
megválasztásának joga alapján gyermeke adottságainak, képességeinek,
érdeklôdésének, saját vallási, illetve világnézeti meggyôzôdésének, nemzeti
vagy etnikai hovatartozásának megfelelôen választhat óvodát, iskolát,
kollégiumot.
(2) A szülôk joga, hogy gyermekük számára nem állami illetve nem
önkormányzati nevelési-oktatási intézményt válasszanak, továbbá - az, hogy e
törvényben foglaltak szerint - nem állami, illetve nem helyi önkormányzati
óvodát , iskolát alapítsanak, vagy annak alapításában részt vegyenek.
(3) A szülô joga igényelni, hogy az óvoda a nevelési programjában és
tevékenységében, az iskola és kollégium pedagógiai programjában és
tevékenységében a tájékoztatást és az ismereteket tárgyilagosan és többoldalú
módon közvetítse, továbbá, hogy az állami, illetve önkormányzati nevelési-
oktatási intézményben a hit- és vallásoktatást lehetôvé tegyék.
(4) A szülô (1)-(3) bekezdésben meghatározott jogai nem korlátozhatják
gyermeke gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadsághoz való jogát, melynek
gyakorlását, - a gyermek érettségének megfelelôen, - a szülô irányíthatja.
Attól az életévtôl kezdve, amelyben a gyermek tizennegyedik életévét eléri -
ha nem cselekvôképtelen -, a szülô az iskolaválasztás jogát gyermekével
közösen gyakorolhatja.
(5) A szülô joga, hogy gyermeke lakóhelyén, ennek hiányában tartózkodási
helyén a polgármester segítségét kérje ahhoz, hogy gyermeke különbözeti vizsga
vagy évfolyam ismétlés nélkül folytathassa tanulmányait, ha a településen nem
mûködik olyan iskola, amelyik a tankötelezettség végéig biztosítja az iskolai
nevelést és oktatást. A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más
fogyatékos gyermek lakóhelyén, ennek hiányában tartózkodási helyén, a
polgármester segítségét kérheti ahhoz, hogy gyermeke óvodai neveléséhez,
iskolai neveléséhez és oktatásához szükséges feltételeket a településen
megteremtsék.
14. §
(1) A szülô joga különösen, hogy
a) megismerje a nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai
programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról,
b) gyermeke fejlôdésérôl, magaviseletérôl, tanulmányi elômenetelérôl
rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat,
segítséget kapjon,
c) írásbeli javaslatát a nevelési-oktatási intézmény vezetôje, a
nevelôtestület, az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, a pedagógus
megvizsgálja, és arra a megkereséstôl számított harminc napon belül, az
óvodaszéktôl, iskolaszéktôl, kollégiumi széktôl legkésôbb a harmincadik napot
követô elsô ülésen érdemi választ kapjon,
d) a nevelési-oktatási intézmény által meghatározott feltételek mellett
kérje, hogy gyermeke a nem kötelezô foglalkozásokat igénybe vehesse, illetve
ilyen foglalkozás megszervezését kezdeményezze,
e) a nevelési-oktatási intézmény vezetôje vagy a pedagógus
hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon,
f) kezdeményezze az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék létrehozását
és részt vegyen a szülôi képviselôk megválasztásában, mint választó és mint
megválasztható személy,
g) kezdeményezze szülôi szervezet (közösség) létrehozását és
közremûködjön annak tevékenységében,
h) személyesen, vagy képviselôi útján - jogszabályban meghatározottak
szerint - részt vegyen az érdekeit érintô döntések meghozatalában, a nevelési-
oktatási intézmény irányításában.
(2) A szülô kötelessége különösen, hogy
a) biztosítsa gyermeke óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra
felkészítô foglalkozáson való részvételét, tankötelezettségének vagy képzési
kötelezettségének teljesítését,
b) megtegye a szükséges intézkedéseket gyermeke jogainak érvényesítése
érdekében,
c) megtegyen minden tôle elvárhatót gyermeke fejlôdéséért,
d) rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó
pedagógusokkal,
e) elôsegítse gyermekének a közösségbe történô beilleszkedését, az
iskola, a kollégium rendjének, a közösségi élet magatartási szabályainak
elsajátítását."
12. §
(1) A Kt. 15. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következô rendelkezés
lép:
"(1) Nevelô és oktató munka - óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás,
kollégiumi nevelés, pedagógiai szakszolgálat keretében gyermekekkel,
tanulókkal való pedagógiai célú közvetlen foglalkozás - pedagógus munkakörben
- az óraadó tanár kivételével, közalkalmazotti jogviszonyban, illetve
munkaviszonyban - látható el. Pedagógus munkakörben az e törvényben, illetve
más jogszabályban meghatározott végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezô
személy (a továbbiakban: pedagógus) foglalkoztatható. Pedagógus munkakör
ellátására - az óraadó tanár kivételével - polgári jogi jogviszony nem
létesíthetô. A pedagógusok tevékenységét szakértôk és szaktanácsadók segítik.
(2) A pedagógiai szakszolgálatokat és pedagógiai-szakmai
szolgáltatásokat - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - szakirányú
felsôfokú végzettségû szakember végzi."
(2) A Kt. 15. §-a (3) bekezdésének második mondata helyébe a következô
rendelkezés lép:
"A nevelési-oktatási intézményekben foglalkoztatott vezetôk, pedagógusok,
valamint a nevelô és oktató munkát segítôk körét e törvény 1. számú melléklete
határozza meg."
13. §
(1) A Kt. 17. §-ának (1)-(5) bekezdése helyébe a következô rendelkezés
lép, egyidejûleg a § a következô (6)-(9) bekezdéssel egyészül ki, és a
jelenlegi (6)-(7) bekezdés számozása (10)-(11) bekezdésre változik:
"(1) Ha e törvény másképp nem rendelkezik, nevelési-oktatási
intézményben, pedagógus munkakörben az alkalmazható, aki az e törvényben
meghatározott felsôfokú iskolai (egyetemi vagy fôiskolai szintû) végzettséggel
és szakképzettséggel rendelkezik. A megfelelô felsôfokú iskolai végzettségek
és szakképzettségek a következôk:
a) óvodában óvodapedagógusi;
b) az iskolai oktatás elsô-negyedik évfolyamán tanítói, konduktor-
tanítói, konduktori (a továbbiakban a konduktori és a konduktor-tanítói
végzettség együtt: konduktor), ha az iskolában a helyi tantervben foglaltak
alapján meghatározott mûveltségi területen emelt szintû oktatás folyik, a
mûvészetek, az idegen nyelv, a nemzetiségi és etnikai kisebbségi nyelv és
irodalom, a testnevelés és sport mûveltségi területek tantárgyaihoz tanítói
vagy tanári;
c) az iskolai oktatás ötödik-hatodik évfolyamán a tantárgynak, illetve -
a Nemzeti alaptantervben meghatározott - mûveltségi területnek megfelelô
szakos tanári, és a mûveltségi területnek megfelelô képesítést nyújtó tanítói;
d) az iskolai oktatás hatodik-nyolcadik, továbbá a középiskola
kivételével a kilencedik-tizedik évfolyamán a tantárgynak, illetve - a Nemzeti
alaptantervben meghatározott - mûveltségi területnek megfelelô szakos tanári;
e) középiskolában a kilencedik évfolyamtól kezdôdôen a tantárgynak,
illetve - az érettségi vizsga vizsgaszabályzatában meghatározott - mûveltségi
területnek megfelelô szakos egyetemi szintû tanári vagy készségtárgyak esetén
a tantárgynak, mûveltségi területnek megfelelô tanári;
f) szakközépiskolában a szakmai elôkészítô ismereteket oktató
pedagógusnak
- a kilencedik-tizedik évfolyamon a képzés szakirányának megfelelô
tanári, ilyen tanárképzés hiányában a képzés szakirányának megfelelô
felsôfokú ,
- a tizenegyedik-tizenharmadik évfolyamon a képzés szakirányának
megfelelô egyetemi szintû tanári, ilyen tanárképzés hiányában a képzés
szakirányának megfelelô fôiskolai szintû tanári vagy a képzés szakirányának
megfelelô felsôfokú,
g) szakközépiskolában a szakmai elméleti tantárgyat oktató pedagógusnak
a képzés szakirányának megfelelô egyetemi szintû tanári, ilyen tanárképzés
hiányában a képzés szakirányának megfelelô fôiskolai szintû tanári vagy a
képzés szakirányának megfelelô felsôfokú,
h) szakiskolában a szakmai elméleti és a szakmai elôkészítô tantárgyat
oktató pedagógusnak a képzés szakirányának megfelelô tanári, ilyen tanárképzés
hiányában a képzés szakirányának megfelelô felsôfokú,
i) szakközépiskolában és szakiskolában a gyakorlati képzést végzô
pedagógusnak, továbbá gimnáziumban a munkába állást elôkészítô, illetve segítô
elméleti és gyakorlati foglalkozást tartó pedagógusnak a képzés szakirányának
megfelelô tanári vagy a képzés szakirányának megfelelô felsôfokú,
j) napközi otthoni és tanulószobai foglalkozáson az iskolatípusnak,
kollégiumban az érdekelt iskoláknak megfelelô, a b)-f) pontban felsorolt; vagy
szociálpedagógus, pedagógiai szakpszichológus, pedagógia szakos, illetve
nevelôtanár szakos;
k) alapfokú mûvészetoktatási intézményben, mûvészeti
szakközépiskolában, szakiskolában a mûvészeti szakmai tantárgyakat oktató
pedagógusnak a mûvészeti tárgynak, illetve - a Nemzeti alaptantervben
meghatározott - mûveltségi területnek megfelelô tanári vagy a mûvészeti
területnek megfelelô felsôfokú iskolai; mûvészeti szakközépiskolában - ha van
a képzés szakirányának megfelelô egyetemi szintû képzés - a tizenegyedik
évfolyamtól egyetemi szintû tanári, illetve mûvészeti területnek megfelelô
egyetemi szintû;
l) a j) pontban fel nem sorolt tanórán kívüli foglalkozás
megtartásához a foglalkozás tartalmi követelményeihez igazodó, a b)-j) pontban
felsorolt;
m) iskolai, kollégiumi könyvtárostanárnak (tanítónak) az iskolában,
kollégiumban pedagógus munkakör betöltésére jogosító a b)-e), illetve j)
pontban felsorolt tanítói, tanári és könyvtáros
végzettség és szakképzettség.
(2) Idegen nyelv oktatására - minden iskolatípusban - alkalmazható, aki
nyelvtanári végzettséggel rendelkezik.
(3) Ha az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi nevelés
nyelve a nemzeti vagy az etnikai kisebbség nyelve, illetve nem magyar nyelv,
az adott nyelven folyó nevelô és oktató munkához pedagógus munkakörben - a
nevelési-oktatási intézmény típusához igazodva - az alkalmazható, aki
a) nemzetiségi óvodapedagógus, nemzetiségi-tanítói oklevéllel
rendelkezik, vagy
b) az (1) bekezdésben meghatározott felsôfokú iskolai végzettséggel és
szakképesítéssel rendelkezik és az óvodai nevelés, illetve az iskolai nevelés
és oktatás, a kollégiumi nevelés nyelve az anyanyelve, illetve
c) az (1) bekezdésben meghatározott felsôfokú iskolai végzettséggel és
szakképzettséggel és az iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi nevelés
nyelvének tanítására jogosító tanítói, tanári nyelvtanári végzettséggel és
szakképzettséggel rendelkezik.
(4) Iskolapszichológusként az alkalmazható, aki pedagógiai
szakpszichológus végzettséggel és szakképzettséggel, vagy pszichológus és
pedagógus végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik.
(5) A munkakör betöltésére jogosító végzettség és szakképzettség
megszerzését igazoló okirat kiállításától számított tizedik év eltelte után a
pedagógus munkakörben való foglalkoztatás feltétele - az (1)-(4) bekezdésben
elôírt felsôfokú iskolai végzettség és szakképzettség mellett - felsôoktatási
(egyetemi vagy fôiskolai szintû) szakirányú továbbképzésben a pedagógus
szakvizsga (a továbbiakban: pedagógus-szakvizsga) letétele.
(6) A pedagógus-szakvizsga megszerzése nem alkalmazási feltétel az óraadó
tanárnak, továbbá a szakmai elôkészítô, a szakmai elméleti tantárgyat oktató,
a gyakorlati képzést végzô, a munkábaállást elôkészítô, illetve segítô
elméleti és gyakorlati foglalkozást tartó pedagógusnak, amennyiben szakirányú
tanárképzés hiányában a munkakör betöltésére a képzés szakirányának megfelelô
felsôfokú iskolai végzettség és szakképesítés jogosít.
(7) A pedagógus-munkakör betöltésére jogosító végzettséget és
szakképzettséget tanúsító oklevél kiállításától számított tizedik év eltelte
után - a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel - nem foglalkoztatható
pedagógus munkakörben az, aki nem rendelkezik pedagógus szakvizsgával. A
pedagógus munkaviszonyát, illetve közalkalmazotti jogviszonyát az Mt. 89. §-
ának (3) bekezdése, illetve a Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján
meg kell szüntetni.
(8) A pedagógust, ha nem rendelkezik legalább öt év pedagógus munkakörben
szerzett gyakorlattal vagy pedagógus szakvizsgával, a munkáltató abban az
esetben alkalmazhatja határozatlan idôre, ha egy évre szóló munkaszerzôdés,
közalkalmazotti kinevezés, óraadói megbízás keretében történô foglalkoztatás
során meggyôzôdött szakmai alkalmasságáról.
(9) Pedagógus-képzô felsôoktatási intézmény hallgatójának óvodai, iskolai
gyakorlati képzésének vezetésére, vagy pedagógusok továbbképzésére vezetô
tanári, (gyakorlatvezetô óvónôi, tanítói) továbbá szaktanácsadói megbízást az
kaphat, akinek pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges felsôfokú iskolai
végzettsége és szakképzettsége, továbbá pedagógus-szakvizsgája, valamint a
nevelô-oktató munkában eltöltött legalább öt éves szakmai gyakorlata van.
14. §
(1) A Kt. 18. §-a (1) bekezdésének a)-b) pontja helyébe a következô
rendelkezés lép:
Nevelési-oktatási intézményben az intézményvezetôi megbízás feltétele:
"a) az adott nevelési-oktatási intézményben pedagógus munkakör
betöltéséhez szükséges - a 17. § (1)-(2) bekezdésben felsorolt - felsôfokú
iskolai végzettség és szakképzettség, továbbá pedagógus-szakvizsga
középiskolában - ha e törvény másképp nem rendelkezik - egyetemi szintû tanári
végzettség és szakképzettség, továbbá pedagógus-szakvizsga;
b) legalább öt év - a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel -
pedagógus munkakörben szerzett szakmai gyakorlat;"
(2) A Kt. 18. §-a (2) bekezdésének elsô mondata helyébe a következô
rendelkezés lép:
"Ha a nevelési-oktatási intézményben az óvodai nevelés, iskolai nevelés
és oktatás kizárólag nemzetiségi, illetve kisebbségi nyelven folyik, vagy a
tanulók több mint fele két nyelven - nemzetiségi, illetve kisebbségi nyelven
és magyarul - tanul, vezetôi megbízást az kaphat, aki - az (1) bekezdésben
meghatározottakon túl - rendelkezik az e törvény 17. §-ának (3) bekezdésében
meghatározott feltételekkel. "
(3) A Kt. 18. §-ának (4) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:
"(4) Ha nincsen a képzés szakirányának megfelelô egyetemi szintû
tanárképzés, szakközépiskola vezetésével megbízható az is, aki a képzés
szakirányának megfelelô egyetemi szintû végzettséggel és szakképzettséggel, és
pedagógus-szakvizsgával vagy felsôoktatási (egyetemi vagy fôiskolai szintû)
szakirányú továbbképzésben szerzett intézményvezetôi szakképzettséggel
rendelkezik. "
(4) A Kt. 18. §-ának (5) bekezdése a következô harmadik mondattal
egészül ki:
"A szakmai gyakorlat idôtartamába nem számítható be a pedagógus-
munkakörben eltöltött idô, ha a pedagógus foglalkoztatása nem érte el a
munkakörre megállapított heti kötelezô óraszám huszonöt százalékát."
(5) A Kt. 18. §-a (6) bekezdésének helyébe a következô rendelkezés lép:
"(6) Az intézményvezetôi megbízásnál szakmai gyakorlatként elfogadható
a) a tanügyirányítási munkakörben,
b) a pedagógiai szakszolgálatban és a pedagógiai-szakmai szolgálat
ellátását nyújtó munkakörben,
c) szakiskolában és szakközépiskolában a nem iskolai gyakorlati
képzésben szakoktatói vagy gyakorlati oktatásvezetôi munkakörben,
d) mûvészeti szakiskolában és szakközépiskolában, valamint alapfokú
mûvészetoktatási intézményben - ha a pályázó rendelkezik legalább három év
pedagógus-munkakörben eltöltött idôvel - a képzés szakirányának megfelelô
mûvészeti pályán
eltöltött idô is."
15. §
(1) A Kt. 19. §-a helyébe a következô rendelkezés lép:
" 19. § (1) A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog,
hogy
a/ a nevelési, illetve pedagógiai program alapján az ismereteket, a
tananyagot, a nevelés és tanítás módszereit megválassza,
b) a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének
kikérésével megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket,
taneszközöket,
c) a 4. § (2) bekezdésében foglaltak megtartásával saját világnézete és
értékrendje szerint végezze nevelô, illetve nevelô és oktató munkáját,
anélkül, hogy annak elfogadására kényszerítené vagy késztetné a gyermeket,
tanulót,
d/ irányítsa és értékelje a gyermekek, tanulók munkáját,
e/ minôsítse a tanulók tudását,
f/ hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez,
g/ a nevelôtestület tagjaként részt vegyen a nevelési-oktatási intézmény
foglalkozási, illetve pedagógiai programjának tervezésében és értékelésében,
gyakorolja a nevelôtestület tagjait megilletô jogokat,
h/ szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel
útján gyarapítsa, részt vegyen pedagógiai kísérletekben, tudományos
kutatómunkában,
i/ szakmai egyesületek, kamarák tagjaként vagy képviseletében részt
vegyen helyi, regionális és országos közoktatással foglalkozó testületek
munkájában,
j/ személyét, mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék,
személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelõi, oktatói tevékenységét
elismerjék.
(2) Azt, akit munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban pedagógus
munkakörben foglalkoztatnak, továbbá, akit pedagógus munkakörbôl helyeztek
nyugállományba, megilleti az a jog, hogy az állami szervek és a helyi
önkormányzatok által fenntartott könyvtárakat, múzeumokat és más kiállító
termeket ingyenesen látogassa. E jogosultságot a munkáltató, illetve nyugdíjas
esetén az utolsó munkáltató által kiállított okirattal kell igazolni. Az
okirat felmutatásával igazolhatja a pedagógus azt is, hogy jogosult igénybe
venni a pedagógusok részére jogszabály vagy helyi önkormányzat által
biztosított más kedvezményeket. Az igazolvány közokirat. Az igazolvány-
nyomtatvány elôállításához és forgalmazásához a mûvelôdési és közoktatási
miniszter engedélye szükséges.
(3) Az, akit munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban pedagógus
munkakörben foglalkoztatnak megilleti az a jog, hogy - jogszabályban
meghatározottak szerint - évenként, az év elsô munkanapján érvényes kötelezô
legkisebb munkabér (minimálbér) hetvenöt százalékának megfelelô hozzájárulást
vegyen igénybe pedagógiai szakirodalom (könyv, tankönyv, jegyzet, folyóirat,
elektronikus ismerethordozók stb.) vásárlásához.
(4) A pedagógus alapvetô feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése,
tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy
a) nevelõ és oktató tevékenység keretében az ismereteket tárgyilagosan és
többoldalúan közvetítse,
b) nevelô és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a gyermek,
tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlôdésének ütemét, szociokulturális
helyzetét és fejlettségét, fogyatékosságát, segítse a gyermek, tanuló
képességének, tehetségének kibontakozását, illetve bármilyen oknál fogva
hátrányos helyzetben lévô gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz,
c) a gyermekek, tanulók részére az egészségük, testi épségük
megôrzéséhez szükséges ismereteket átadja és ezek elsajátításáról
meggyôzôdjön; ha észleli, hogy a gyermek, illetve a tanuló balesetet szenved,
vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye,
d) közremûködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a
gyermek, tanuló fejlôdését veszélyeztetô körülmények megelôzésében,
feltárásában, megszüntetésében,
e/ a gyermekek, tanulók, emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa,
f/ a szülôket és a tanulókat az ôket érintô kérdésekrôl rendszeresen
tájékoztassa, a szülôt figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy
fejlõdésének elõsegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek,
g/ a szülõ és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon.
(5) A pedagógus-szakvizsga letételének idôpontjától kezdôdôen a pedagógus
hét évenként legalább egy alkalommal - jogszabályban meghatározottak szerint
- továbbképzésben vesz részt. A továbbképzésben részt vevô, tanulmányait
sikeresen befejezô pedagógust - jogszabályban meghatározottak szerint - anyagi
elismerésben kell részesíteni. Megszüntethetô - az Mt. 89. § (3) bekezdése,
illetve a Kjt. 30. §-ának (1) bekezdésének d) pontjára hivatkozással - annak a
pedagógusnak a munkaviszonya, illetve közalkalmazotti jogviszonya, aki a
továbbképzésben nem vett részt, illetve tanulmányait nem fejezete be
sikeresen."
16. §
(1) A Kt. 20. §-ának e)-f) pontja helyébe a következô rendelkezés lép:
[A közoktatatás nevelô, valamint nevelô és oktató intézményei:]
"e) alapfokú mûvészetoktatási intézmény [a továbbiakban b)-e) pont
alattiak együtt: iskola],
f) gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény,"
(2) A Kt. 20. §-a a következô (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a
§ jelenlegi szövege (1) bekezdésre változik:
"(2) Gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény: a fogyatékosság
típusának megfelelôen létrehozott óvoda, általános iskola, középiskola,
speciális szakiskola, készségfejlesztô speciális szakiskola, kollégium."
17. §
A Kt. 22. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:
"(3) A közoktatási intézmény több különbözô típusú közoktatási intézmény
feladatait is elláthatja (a továbbiakban: többcélú intézmény; a 20-22. §
alattiak együtt: közoktatási intézmény).
(4) Közoktatási intézmény nem közoktatási feladatot ellátó intézménnyel
e törvényben meghatározott esetben, formában és eljárás megtartásával vonható
össze."
18. §
A Kt. 23. §-a helyébe a következô rendelkezés lép:
"23. §. A mûvelôdési és közoktatási miniszter a 20-22. §-ban
meghatározottakon kívül más közoktatási intézményt alapíthat, illetve
alapítását is engedélyezheti, ha az megfelel e törvény, valamint a szakképzési
törvény elôírásainak, továbbá engedélyezheti olyan sajátos pedagógiai program
alapján nevelô és oktató általános iskola, középiskola alapítását, amelynek
nem célja, hogy a tanulót felkészítse az alapmûveltségi vizsgára, illetve az
érettségi vizsgára. Középiskola részére csak akkor engedélyezhetô, hogy a
tanulót ne készítse fel az alapmûveltségi vizsgára, ha érettségi vizsgára sem
készít fel. A kérelemhez mellékelni kell a közoktatási intézmény alapításával,
tevékenységével, óvoda és iskola esetén az átadni kívánt ismeretekkel
kapcsolatos programot. Ha az iskola nem készít fel az alapmûveltségi vizsgára,
illetve az érettségi vizsgára, e törvény 8. §-ának (5)-(9) bekezdésében, 9. §-
ának (1)-(3) bekezdésében, 46. §-ában foglaltakat nem kell alkalmazni."
19. §
(1) A Kt. 24. §-ának (2) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:
"(2) A gyermek - ha e törvény másképp nem rendelkezik - abban az évben,
amelyben az ötödik életévét betölti, az óvodai nevelési év elsô napjától
kezdôdôen óvodai nevelés keretében folyó, iskolai életmódra felkészítô
foglalkozáson köteles részt venni".
(2) A Kt. 24. §-a a következô (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Az óvodai foglalkozásokat a szülôk igénye szerint kell megszervezni.
Az óvodai foglalkozások megszervezésekor a közoktatási feladatellátáshoz
igénybe vehetô idôkeret heti ötven óra."
20. §
(1) A Kt. 25. §-ának (4) bekezdése a következô második és harmadik
mondattal egészül ki:
"A tizedik évfolyam sikeres elvégzésérôl kiállított bizonyítvány -
iskolatípustól függetlenül - alapfokú iskolai végzettséget tanúsít. Az
alapfokú iskolai végzettség alapmûveltségi vizsgára történô jelentkezésre
jogosít."
(2) A Kt. 25. §-ának (5) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép,
s egyidejûleg a § a következô (6) bekezdéssel egészül ki:
"(5) Az iskolai rendszerû szakképzés (a továbbiakban: szakképzés) -
jogszabályban meghatározottak szerint - a tankötelezettség megszûnése után az
alapfokú iskolai végzettség megszerzését követôen, az alapmûveltségi vizsga
letételét követôen, a középiskola érettségi vizsgára felkészítô utolsó
évfolyamának befejezése után vagy az érettségi vizsgát követôen készíthet fel
szakmai vizsgára, illetve - ha e törvény megengedi - munkába álláshoz, önálló
életkezdéshez szükséges ismeretekre. E bekezdésben foglaltakat a mûvészeti
szakmai vizsgára történô felkészítés esetén nem kell alkalmazni.
(6) A szakképzésben - ha e törvény másképp nem rendelkezik - az iskolai
évfolyamok számozása egytôl kezdôdik és tört jel alkalmazásával kiegészül a
(3) bekezdés alapján soron következô sorszámmal. (a továbbiakban: szakképzési
évfolyam). A szakképzésre vonatkozó rendelkezések határozzák meg, hogy az
állam által elismert szakképesítések megszerzéséhez szükséges tanulmányok
milyen iskolai, szakmai elôképzettséggel kezdhetôk meg, továbbá, hogy az (5)
bekezdésben meghatározottak szerint mikor kezdôdhet a szakképzés, valamint a
szakképzési évfolyamok számát."
21. §
A Kt. 26. §-ának helyébe a következô rendelkezés lép:
"26. § (1) Az általános iskolának - a (2)-(3) bekezdésben
meghatározott kivétellel - nyolc évfolyama van.
(2) Nyolcnál több - legfeljebb tíz - évfolyammal mûködhet az általános
iskola, ha a középtávú beiskolázási terv (88. § (2) bek.) elôrejelzése alapján
a tankötelezettség teljesítéséhez szükséges feltételek ily módon teremthetôk
meg.
(3) Nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal mûködhet az általános iskola
akkor, ha a középtávú beiskolázási terv (88. § (2) bek.) elôrejelzése alapján
a tanulólétszám nem teszi lehetôvé a hiányzó évfolyam indítását, feltéve hogy
a helyi önkormányzat a feladat-ellátási kötelezettségét így is teljesíti.
(4) Az általános iskolában általános mûveltséget megalapozó nevelés és
oktatás folyik.
(5) Az általános iskolában a tanuló - az évfolyamok számától függôen
részben, illetve egészben - felkészül az alapmûveltségi vizsgára, továbbá az
érdeklôdésének, képességének és tehetségének megfelelôen középiskolai, illetve
szakiskolai továbbtanulásra és a pályaválasztásra.
(6) Az általános iskola tanulója - az átvételre és a felvételre
vonatkozó rendelkezések szerint (42. §, 46. §, 66-67. §) - folytathatja
tanulmányait másik általános iskola, szakiskola vagy középiskola megfelelô
évfolyamán.
22. §
A Kt. 27. §-ának helyébe a következô rendelkezés lép:
"27. § (1) A szakiskolának szakképzési évfolyama vagy - a (6)
bekezdésben meghatározott kivétellel - kilencedik-tizedik évfolyama és
szakképzési évfolyama van.
(2) A szakiskola a tankötelezettség megszûnése után, a szakképzési
évfolyamon felkészít szakmai vizsgára. A szakiskolában a kilencedik-tizedik
évfolyamon általános mûveltséget megalapozó oktatás folyik. A kilencedik-
tizedik évfolyamon a szakmai elôkészítô ismereteket is oktathatnak a
szakiskolában.
(3) A szakképzési évfolyamon a szakiskola az Országos Képzési Jegyzékben
szereplô szakképesítések körében felkészít szakmai vizsgára. A szakiskola a
(8) bekezdésben meghatározott esetben felkészíthet munkába álláshoz és
életkezdéshez szükséges ismeretekre. A munkába álláshoz és életkezdéshez
szükséges ismeretek átadása legfeljebb kettô szakképzési évfolyamon folyhat.
(4) A kilencedik-tizedik évfolyamon a tanuló befejezi az
alapmûveltségi vizsgára való felkészülést, és elôkészül a szakképzésbe való
bekapcsolódásra, a szakképzési évfolyamon pedig felkészül a szakmai vizsga
letételére.
(5) A szakiskola tanulója - az átvételre és a felvételre vonatkozó
rendelkezések szerint (42. §, 46. §, 66-67. §) - folytathatja tanulmányait
másik szakiskola, általános iskola, középiskola megfelelô évfolyamán.
(6) Ha a szakiskola mûvészeti szakmai vizsgára készít fel, a
szakiskolára vonatkozó rendelkezéseket a következô eltéréssel kell alkalmazni:
a) a tanuló a tankötelezettség megszûnése elôtt, az általános
mûveltséget megalapozó pedagógiai szakaszban is bekapcsolódhat a szakképzésbe,
b) a szakiskolában a nevelô és oktató munka - a központi program
(tanterv) szerint - az ötödik, a hetedik vagy a kilencedik évfolyamtól
kezdôdhet,
c) a szakképzés követelményeinek elsajátítása az általános mûveltséget
megalapozó pedagógiai szakasz követelményeinek elsajátításával egyidejûleg is
folyhat (a továbbiakban: párhuzamos oktatás),
d) párhuzamos oktatás esetén a tanuló az általános mûveltséget
megalapozó pedagógiai szakasz és a szakképzés követelményeit különbözô
iskolákban, és eltérô évfolyamokon is teljesítheti,
e) párhuzamos oktatás esetén a tanuló szakmai vizsgát a tizedik
évfolyam sikeres befejezését követôen tehet,
f) ha a szakmai gyakorlat keretében a tanuló mûvészeti elôadásra készül
fel, a szakmai gyakorlat ideje igazodik a próbák és az elôadás idejéhez,
g) a párhuzamos oktatásban az évfolyamok számozására e törvény 25. §-
ának (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. A szakképzô évfolyamok
számozására és az évfolyamok számának meghatározására a 25. § (6) bekezdésében
foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni akkor, ha a szakképzést az elôírt
iskolai végzettséggel rendelkezôk részére kiegészítô képzésként szervezik meg.
(7) Ha a tanuló a tankötelezettségének ideje alatt az elsô-tizedik
évfolyam ismereteinek elsajátítását nem fejezte be, és szakképzettséggel nem
rendelkezik, részére - a tankötelezettség megszûnése után, a nappali rendszerû
iskolai oktatásban (52. § (1) bek.) a szakképzési évfolyamon - felzárkóztató
oktatás szervezhetô. A felzárkóztató oktatás keretében a tanuló a szakmai
vizsga letételéhez szükséges ismeretek elsajátítása mellett felkészül az
általános mûveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményeibôl is. A
felzárkóztató oktatás keretében a szakképzési évfolyamok száma egy évfolyammal
megnövelhetô. Az általános mûveltséget megalapozó pedagógiai szakasz
követelményeinek átadásában az e törvény 17. §-a (1) bekezdésének d) pontjában
meghatározott végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezô pedagógus vehet
részt.
(8) A testi, érzékszervi, enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékos
tanulók iskolai nevelése és oktatása céljából a szakiskola speciális
szakiskolaként vagy készségfejlesztô speciális szakiskolaként is mûködhet.
(9) A szakiskola
a) speciális szakiskolaként mûködik, ha a többi tanulóval
fogyatékossága miatt együtthaladásra képteleneket készíti fel szakmai vizsgára
vagy nyújt részükre munkába álláshoz és életkezdéshez szükséges ismereteket,
b) készségfejlesztô speciális szakiskolaként mûködik, ha a középsúlyos
értelmi fogyatékos tanulók részére biztosítja az életkezdéshez való
felkészülést, a munkába állást lehetôvé tevô egyszerû betanulást igénylô
munkafolyamatok elsajátítását.
(10) A speciális szakiskola (tagozat, osztály, csoport) mûködésére, a
tanulók jogállására, Munkaerô-piaci Alapból történô támogatására a
szakiskolákra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. E rendelkezéseket
kell alkalmazni a készségfejlesztô speciális szakiskolára is abban az esetben,
ha a tanulók a tanítási év átlagában a szakképzésre vonatkozó rendelkezések
szerint legalább heti tizenöt óra gyakorlati képzésben vesznek részt."
23. §
A Kt. 28. §-ának helyébe a következô rendelkezés lép:
"28. § (1) A gimnáziumnak - a (2)-(3) bekezdésben meghatározott
kivétellel - négy évfolyama van. A négy évfolyamos gimnáziumban a nevelés és
oktatás a kilencedik évfolyamon kezdôdik és a tizenkettedik évfolyamon
fejezôdik be.
(2) Hat vagy nyolc évfolyammal mûködhet a gimnázium, ha a középtávú
beiskolázási terv (88. § (2) bek.) elôrejelzése alapján a tankötelezettség
teljesítéséhez szükséges feltételek ily módon teremthetôk meg, és fôvárosi,
megyei szinten megoldható azoknak a tanulóknak a gimnáziumi felvétele, akik
gimnáziumi tanulmányaikat a kilencedik évfolyamon szeretnék megkezdeni. A
nevelés és oktatás a hat évfolyamos gimnáziumban a hetedik, a nyolc évfolyamos
gimnáziumban az ötödik évfolyamon kezdôdik, és - a hat, illetve a nyolc
évfolyamos gimnáziumban is -a tizenkettedik évfolyamon fejezôdik be.
(3) Ha az (1)-(2) bekezdésben meghatározott gimnáziumban a nevelô és
oktató munka két tanítási nyelven (magyarul és idegen nyelven, beleértve a
nemzetiségi és a kisebbségi nyelvet is) folyik (a továbbiakban: két tanítási
nyelven folyó oktatás) - a Kéttanítási nyelvû iskolák irányelve, illetve a
Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelvében meghatározottak
szerint - a nevelés és oktatás a tizenharmadik évfolyamon fejezôdhet be.
(4) A gimnáziumban általános mûveltséget megalapozó, valamint érettségi
vizsgára és felsôfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítô nevelés és
oktatás folyik (a továbbiakban: középiskolai nevelés és oktatás). A
gimnáziumban a tizenegyedik évfolyamtól kezdôdôen munkába állást elôkészítô,
illetve segítô elméleti és gyakorlati tanítási óra is tartható.
(5) A gimnáziumban a tanuló befejezi az alapmûveltségi vizsgára való
felkészülést, továbbá felkészül az érettségi vizsgára, valamint felsôfokú
iskolai továbbtanulásra, illetve munkába állásra.
(6) A gimnázium tanulója - az átvételre és a felvételre vonatkozó
rendelkezések szerint (42. §, 46. §, 66-67. §) - folytathatja tanulmányait az
általános iskola, másik gimnázium, szakközépiskola, szakiskola megfelelô
évfolyamán."
24. §
A Kt. 29. §-ának helyébe a következô rendelkezés lép:
"29. § (1) A szakközépiskolának - a (2) és a (8) bekezdésben
meghatározott kivétellel - négy általános mûveltséget megalapozó évfolyama (a
továbbiakban: középiskolai évfolyam) van. A szakközépiskolában a középiskolai
évfolyamon a nevelés és oktatás a kilencedik évfolyamon kezdôdik és a
tizenkettedik évfolyamon fejezôdik be.
(2) Ha a szakközépiskolában a nevelô és oktató munka két tanítási nyelven
folyik - a Kéttanítási nyelvû iskolák irányelve, illetve a Nemzeti, etnikai
kisebbség iskolai oktatásának irányelvében meghatározottak szerint -, a
középiskolai évfolyamon a nevelés és oktatás a tizenharmadik évfolyamon
fejezôdhet be.
(3) A szakközépiskolában a középiskolai évfolyamokon középiskolai nevelés
és oktatás, annak befejezését követôen a szakképzési évfolyamon, szakképzés
folyik. A szakközépiskolában - az általános mûveltséget megalapozó oktatás
részeként - szakmai elôkészítô ismeretek átadása is folyhat.
(4) A szakközépiskola a szakképzési évfolyamon az Országos Képzési
Jegyzékben meghatározottak szerint, illetôleg az utolsó középiskolai évfolyam
elvégzéséhez, illetve középiskolai végzettséghez kötött szakképesítések
körében felkészít szakmai vizsgára.
(5) A szakközépiskolában a tanuló a középiskolai évfolyamon befejezi az
alapmûveltségi vizsgára való felkészülést, továbbá felkészül az érettségi
vizsgára, valamint felsôfokú iskolai továbbtanulásra, illetve munkába állásra,
és elôkészül a szakképzésbe való bekapcsolódásra.
(6) A tanuló dönt arról, hogy érettségi vizsgát vagy az érettségi
vizsgát követôen szakmai vizsgát, illetve - ha a szakképzésre vonatkozó
jogszabály lehetôvé teszi - csak szakmai vizsgát tesz.
(7) A szakközépiskola tanulója - az átvételre és a felvételre vonatkozó
rendelkezések szerint (42. §, 46. §, 66-67. §) - folytathatja tanulmányait az
általános iskola, másik szakközépiskola, gimnázium, szakiskola megfelelô
évfolyamán.
(8) Ha a szakközépiskola mûvészeti szakmai vizsgára készít fel
a) párhuzamos oktatás esetén - a központi programban (tantervben)
meghatározottak szerint - a középiskolai évfolyamokon a nevelô és oktató munka
a hetedik vagy a kilencedik évfolyamon kezdôdhet, és a tizenharmadik
évfolyamon fejezôdhet be,
b) a szakképzés megszervezésére e törvény 27. §-a (6) bekezdésének a)
pontjában, valamint c)-d) és f-g) pontjában foglaltakat kell alkalmazni,
c) a tanuló a szakmai vizsgát az érettségi vizsgát követôen teszi le."
25. §
(1) A Kt. 29. §-át követô alcím, valamint 30. §-ának (1)-(2) bekezdése
helyébe a következô alcím, illetve rendelkezés lép:
"A különleges gondozáshoz, a rehabilitációs célú foglalkoztatáshoz val
ó jog, a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény, a képzési kötelezettség
(1) A testi, az érzékszervi, az értelmi, a beszéd- vagy más fogyatékos
gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának
megfelelô pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban
részesüljön attól kezdôdôen, hogy fogyatékosságát megállapították. A
különleges gondozást - a gyermek, tanuló életkorától és állapotától függôen,
a 35. § (2) bekezdésében meghatározott szakértôi és rehabilitációs bizottságok
szakértôi véleményében foglaltak szerint - a korai fejlesztés és gondozás, az
óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a fejlesztô felkészítés
keretében kell biztosítani. A korai fejlesztés és gondozás megvalósítható
otthoni ellátás, bölcsôdei gondozás, fogyatékosok ápoló, gondozó otthonában
nyújtott gondozás, gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás
keretében biztosított fejlesztés és gondozás, konduktív pedagógiai ellátás
keretében.
(2) A testi, az érzékszervi, az enyhe vagy középsúlyos értelmi, a beszéd-
vagy más fogyatékos gyermek, tanuló óvodai nevelése, iskolai nevelése és
oktatása külön - az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási
intézményben, óvodai csoportban, iskolai tagozaton, osztályban, csoportban -
vagy a többi gyermekkel, tanulóval együtt - azonos óvodai csoportban illetve
iskolai osztályban (a továbbiakban a fogyatékos gyermekek, tanulók - külön
vagy közös - nevelésében és oktatásában részt vevô óvoda és iskola és a
fogyatékos tanuló ellátásában részt vevô kollégium együtt: gyógypedagógiai
nevelésben-oktatásban részt vevô nevelési-oktatási intézmény) történhet. A
gyermekek külön óvodai nevelését végzô óvodai csoportot, illetve a tanulók
külön iskolai nevelését és oktatását végzô iskolai tagozatot, osztályt,
csoportot - a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézménnyel (20. § (2) bek.)
egyezôen - a fogyatékosság típusának megfelelôen kell létrehozni. A
gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevô nevelési-oktatási
intézményben a gyermek, tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs
és rehabilitációs ellátásban is részesül."
(2) A Kt. 30. §-a (3) bekezdésének elsô mondata helyébe a következô
rendelkezés lép:
"A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevô nevelési-oktatási
intézménynek rendelkeznie kell azokkal a személyi és tárgyi feltételekkel,
amelyek a testi, az érzékszervi, az értelmi, a beszéd- vagy más fogyatékos
gyermek, tanuló sajátos óvodai neveléséhez, iskolai neveléséhez és
oktatásához, valamint az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és
rehabilitációs ellátáshoz szükségesek."
(3) A Kt. 30. §-ának (6) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép,
s egyidejûleg a § a következô (7)-(12) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Ha a gyermek tankötelezettségét fogyatékossága miatt nem tudja
teljesíteni, attól az évtôl, amelyben az ötödik életévét betölti, az óvodai
nevelési év elsô napjától kezdôdôen a fejlôdését biztosító fejlesztô
felkészítésben vesz részt (a továbbiakban a fejlesztô felkészítésben való
részvételi kötelezettség: képzési kötelezettség). A képzési kötelezettség a
tankötelezettség fennállásának végéig tart. A képzési kötelezettség idejének
meghosszabbításáról a szakértôi és rehabilitációs bizottság dönt. A fejlesztô
felkészítés megvalósítható otthoni ellátás, fogyatékosok ápoló gondozó
otthonában nyújtott gondozás, fogyatékosok rehabilitációs intézményében,
fogyatékosok, nappali intézményében nyújtott gondozás, gyógypedagógia
tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás keretében biztosított fejlesztés és
gondozás, konduktív pedagógiai ellátás, illetôleg a gyermek hat éves koráig
bölcsôdei gondozás keretében. A jegyzô a (4) bekezdésben meghatározottak
szerint kötelezheti a szülôt, hogy gyermekével jelenjen meg a szakértôi
vizsgálaton, illetôleg hogy gyermeke részére a szakértôi véleményben
meghatározottak szerint biztosítsa a fejlesztô felkészítésben való részvételt.
(7) A beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási
rendellenességgel küzdô gyermek, tanuló a közösségi életbe való
beilleszkedését elôsegítô rehabilitációs célú foglalkoztatásra jogosult. A
rehabilitációs célú foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az óvodai nevelés,
az iskolai nevelés és oktatás keretében valósítható meg.
(8) Abban a kérdésben, hogy a gyermek, tanuló beilleszkedési zavarral,
tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzd, vagy
fogyatékosságban szenved, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértôi és
rehabilitációs bizottság dönt.
(9) A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékos tanulót,
illetve a beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási
rendellenességgel küzdô tanulót - jogszabályban meghatározott munkamegosztás
szerint a szakértôi és rehabilitációs bizottság, vagy a nevelési tanácsadó
szakértôi véleménye alapján - az igazgató mentesíti - a gyakorlati képzés
kivételével - egyes tantárgyakból, tantárgyrészekbôl az értékelés és minôsítés
alól. Az alapmûveltségi vizsgán és az érettségi vizsgán az érintett tantárgyak
helyett a tanuló - a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint - másik
tantárgyat választhat. A tanuló részére a felvételi vizsgán, az osztályozó
vizsgán, a köztes vizsgán, a különbözeti vizsgán, a javítóvizsgán, az
alapmûveltségi vizsgán, illetve az érettségi vizsgán biztosítani kell a
hosszabb felkészülési idôt, az írásbeli beszámolón lehetôvé kell tenni az
iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszköz (írógép, számítógép stb.)
alkalmazását, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a
szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történô felváltását.
(10) A korai fejlesztés és gondozás, továbbá a képzési kötelezettség
feladatait pedagógus munkakörben gyógypedagógus (terapeuta) konduktor vagy
gyógypedagógus (terapeuta), illetve konduktor irányításával, szükség esetén
közremûködésével szociálpedagógus, óvodapedagógus, tanító, tanár; nem
pedagógus munkakörben gyógypedagógus (terapeuta), vagy konduktor
irányításával szociális munkás, gyógytornász, ápoló, gyermekfelügyelô,
pedagógiai asszisztens, gyógypedagógiai asszisztens, bölcsõdei gondozó
láthatja el.
(11) A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban résztvevô nevelési-oktatási
intézményben a pedagógus munkakör betöltéséhez szükséges felsôfokú iskolai
végzettségek és szakképzettségek a következôk:
a) ha az óvodai foglalkozás, tanórai és tanórán kívüli foglalkozás,
kollégiumi foglalkozás elsôdleges célja a fogyatékosságból eredô hátrány
csökkentése, továbbá az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs,
rehabilitációs óvodai foglalkozásokhoz, tanórai és tanórán kívüli
foglalkozásokhoz kizárólag a fogyatékosság típusának megfelelô gyógypedagógiai
tanári (terapeuta), konduktori,
b) ha a fogyatékos gyermek, tanuló ép értelmû és az óvodai foglalkozás,
tanórai és tanórán kívüli foglalkozás, kollégiumi foglalkozás elsôdlegesen nem
a fogyatékosságból eredô hátrány csökkentését, a tanuló egészségügyi és
pedagógiai célú habilitációját, rehabilitációját szolgálja, a fogyatékosság
típusának megfelelô gyógypedagógiai tanári (terapeuta), konduktori vagy a 17.
§ (1) bekezdésében meghatározott végzettség és szakképzettség.
(12) Ha a (11) bekezdés b) pontja alapján a pedagógus munkakört a 17. §
(1) bekezdésében meghatározott végzettséggel és szakképzettséggel
rendelkezôvel töltik be, biztosítani kell, hogy a fogyatékosság típusának
megfelelô végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezô gyógypedagógus,
(terapeuta) vagy konduktor segítse a többi pedagógus munkáját ."
26. §
A Kt. 33. §-ának helyébe a következô rendelkezés lép:
"33. § (1) A többcélú intézmény lehet
a) egységes vagy összetett iskola,
b) közös igazgatású közoktatási intézmény,
c) általános mûvelôdési központ (ÁMK).
(2) Többcélú intézmény akkor létesíthetô, ha a létesítés és a mûködés
anyagi, tárgyi, technikai és személyi feltételei valamennyi feladat
ellátásához biztosítva vannak.
(3) Az egységes és az összetett iskola pedagógiai feladatellátás
tekintetében szervezetileg egységes intézmény. Az egységes iskola a különbözô
típusú iskolák feladatait egységes közös és ehhez kapcsolódó iskolatípus
szerint elkülönülô tananyag és követelményrendszer alkalmazásával látja el.
Az összetett iskola a különbözô típusú iskolák feladatait az egyes
feladatoknak megfelelô külön tananyag és követelményrendszer alkalmazásával
valósítja meg.
(4) A közös igazgatású közoktatási intézmény szervezeti és szakmai
tekintetben önálló intézményegységek keretében különbözô típusú közoktatási
intézmények feladatait látja el. A közös igazgatású közoktatási intézményben
egységes vagy összetett iskola feladatait ellátó intézményegység is mûködhet.
(5) Az általános mûvelôdési központ szervezeti és szakmai tekintetben
önálló intézményegységek keretében a közoktatási feladatok, továbbá a
kulturális, mûvészeti, közmûvelôdési, sportfeladatok közül legalább egyet-
egyet ellát. Az általános mûvelôdési központban egységes vagy összetett iskola
feladatait, továbbá a nevelô és oktató munkához kapcsolódó, nem mûvelôdési
ágazatba tartozó feladatot ellátó intézményegység is mûködhet.
(6) A szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységben
vezetôi megbízást az kaphat, aki rendelkezik az azonos feladatot ellátó önálló
intézmény vezetôi megbízásához szükséges feltételekkel. A nyilvános pályázatra
vonatkozó rendelkezéseket az e bekezdésben szabályozott vezetôi megbízás
esetén is alkalmazni kell.
(7) A többcélú intézményben egy szervezeti és mûködési szabályzatot és
egy pedagógiai programot, az általános mûvelôdési központban pedagógiai-
mûvelôdési programot kell készíteni.
(8) A közös igazgatású közoktatási intézményben a pedagógiai program
alapján; az általános mûvelôdési központban a pedagógiai- mûvelôdési program
alapján a különbözô tevékenységet folytató intézményegységek egymással
együttmûködnek, tevékenységüket összehangolják.
(9) A közös igazgatású közoktatási intézmény és az általános mûvelôdési
központ vezetését, az intézményegységek munkájának összehangolását - az egyes
intézményegységek azonos számú képviselôibôl álló - igazgatótanács segíti,
továbbá vezetôi és szakértôi testület segítheti. Az igazgatótanács -
jogszabályban meghatározottak szerint - részt vesz a munkáltatói jogkör
gyakorlásában.
(10) A közös igazgatású közoktatási intézményben és az általános
mûvelôdési központban - az érdekeltek egyhangú döntése alapján - egységes,
minden intézményegységre kiterjedô jogkörrel mûködô intézményi szülôi
szervezet (közösség), az általános mûvelôdési központban ÁMK szülôi szervezet
(közösség); intézményi diákönkormányzat, az általános mûvelôdési központban
ÁMK diákönkormányzat; intézményi szék, az általános mûvelôdési központban ÁMK
szék, vagy intézményegységenként mûködô szülôk óvodai, iskolai, kollégiumi
szervezete (közössége); iskolai, kollégiumi diákönkormányzat; óvodaszék,
iskolaszék, kollégiumi szék hozható létre.
(11) Az általános mûvelôdési központban a nem közoktatási szolgáltatások
körébe tartozó feladatok ellátására és irányítására a tevékenységre vonatkozó
jogszabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az általános
mûvelôdési központ létrehozásakor és mûködésekor e törvény 18. §-ának (7) -
(8) bekezdésében, 37-38. §-ában, 40. §-ának (1)-(3) bekezdésében, 54. §-ában,
valamint 102. §-ának (3) bekezdésében foglaltakat valamennyi intézményegység
tekintetében alkalmazni kell."
27. §
(1) A Kt. 34. §-ának a) pontjának helyébe a következô rendelkezés lép:
[Pedagógiai szakszolgálat]
"a) a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás;"
(2) A Kt. 34. §-a a következô b) ponttal egészül ki, s egyidejûleg a
jelenlegi b)-f) pont jelölése c)-g) pontra változik:
"b) a tanulási képességet vizsgáló szakértôi és rehabilitációs
tevékenység, továbbá az országos szakértôi és rehabilitációs tevékenység;"
28. §
A Kt. 35. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:
"(1) A gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás feladata
a testi, az érzékszervi, az értelmi, a beszéd- vagy más fogyatékosság
megállapításának idôpontjától kezdôdôen a gyermek korai fejlesztése és
gondozása, a szülô bevonásával, a szülô részére tanácsadás nyújtása. Ha a
gyermek harmadik életévét betöltötte, akkor vehet részt korai fejlesztésben és
gondozásban, ha nem kapcsolódhat be az óvodai nevelésbe.
(2) A tanulási képességet vizsgáló szakértôi és rehabilitációs
tevékenység, vagy az országos szakértôi és rehabilitációs tevékenység
keretében kell
a) a fogyatékosság szûrése, vizsgálata alapján javaslatot tenni a
gyermek, tanuló különleges gondozás keretében történô ellátására, az ellátás
módjára, formájára és helyére, az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai
szakszolgálatra,
b) vizsgálni a különleges gondozás ellátásához szükséges feltételek
meglétét."
29. §
(1) A Kt. 36. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következô rendelkezés
lép:
"(1) A közoktatási intézmények és fenntartóik, valamint a pedagógusok
munkáját, továbbá a tanulói érdekvédelemmel összefüggô tevékenységet
pedagógiai-szakmai szolgáltatások segítik.
(2) Pedagógiai-szakmai szolgáltatás
a) a pedagógiai értékelés, melynek feladata mérni és értékelni a
nevelési-oktatási intézményben végzett nevelô- és oktatómunka eredményességét,
és segíteni a helyi a térségi és az országos közoktatási feladatellátás
szervezését;
b) a szaktanácsadás, amelynek feladata az oktatási, pedagógiai módszerek
megismertetése és terjesztése;
c) a pedagógiai tájékoztatás, amelynek feladata a szakmai információk,
adatok és tanügyi dokumentumok (tantervek, tankönyvek, segédletek stb.)
gyûjtése, ôrzése, feldolgozása és használatba adása, tájékoztatás nyújtása;
d) az igazgatási, pedagógiai szolgáltatás, melynek feladata programok,
tantervek készítése, iskolaszerkezeti tanácsadás, közgazdasági, jogi stb.
információk közvetítése, tantervek, tankönyvek, taneszközök megismertetése,
felhasználásuk segítése, az óvodai nevelési program, az iskolai és kollégiumi
pedagógiai program készítésében való közremûködés;
e) a pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének
segítése, szervezése;
f) a tanulmányi és tehetséggondozó versenyek szervezése,
összehangolása;
g) a tanuló tájékoztató, tanácsadó szolgálat, amelynek feladata a
tanulók, a tanulóközösségek, a diákönkormányzatok segítése, a jogaik
érvényesítéséhez szükséges ismeretek nyújtásával, tanügyigazgatási,
közgazdasági, jogi stb. információk közvetítésével."
(2) A Kt. 36. §-a a következô (6)-(7) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelést, iskolai nevelést és
oktatást, diákotthoni nevelést segítô pedagógiai-szakmai szolgáltatások
országos megszervezésérôl - az (5) bekezdésben szabályozott munkamegosztás
szerint - gondoskodni kell.
(7) A közoktatási intézményben folyó ellenôrzés megszervezésével
megbízható a pedagógiai szakmai szolgáltatást ellátó intézmény. "
30. §
(1) A Kt. 37. §-ának (2) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:
"(2) A közoktatási intézmény alapítását az alapító okirat aláírását
követô harminc napon belül az alapító okirat, továbbá - ha a fenntartó a
tevékenységet nem jogszabály felhatalmazása alapján látja el - a közoktatás
szolgáltató tevékenység folytatására jogosító okirat megküldésével,
nyilvántartásba vétel céljából be kell jelenteni. A bejelentést költségvetési
szerv esetén a törzskönyvi nyilvántartást vezetô szervnél, más esetben a
jegyzônél, fôjegyzônél kell teljesíteni a következôk szerint: óvoda és
általános iskola esetén a székhely szerint illetékes jegyzônél, középiskola,
szakiskola, kollégium, gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevô
nevelési-oktatási intézmény, többcélú intézmény és a többi közoktatási
intézmény esetén a székhely szerint illetékes fôjegyzônél. A nyilvántartásba
vétellel összefüggô eljárás költségeit a kérelem benyújtója viseli."
(2) A Kt. 37. §-ának (5)-(6) bekezdése helyébe a következô rendelkezés
lép:
"(5) A közoktatási intézmény alapító okirata tartalmazza az intézmény
típusát, nevét, alaptevékenységét, nemzeti etnikai, kisebbségi és más
feladatait, tagintézményét, a feladatellátást szolgáló vagyont, a vagyon
feletti rendelkezés jogát, a gazdálkodással összefüggô jogosítványokat, az
alapító nevét, az intézmény székhelyének és telephelyének címét, nevelési-
oktatási intézmény esetén a tagozat megnevezését, iskola esetén az évfolyamok
számát.
(6) A nyilvántartásban szereplô adatok nyilvánosak. A bejegyzett
adatokban bekövetkezett változásokat - a (2) bekezdésben meghatározottak
szerint - be kell jelenteni."
(3) A Kt. 37. §-a a következô (10) bekezdéssel egészül ki:
"(10) A helyi kisebbségi önkormányzat és az országos kisebbségi
önkormányzat által alapított és fenntartott közoktatási intézményre - ha
törvény vagy kormányrendelet másképp nem rendelkezik - a helyi önkormányzatok
által létesített és fenntartott közoktatási intézményekre vonatkozó
rendelkezéseket kell alkalmazni."
31. §
(1) A Kt. 40. §-ának (2) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:
"(2) A közoktatási intézmény szervezeti és
mûködési szabályzatát a közoktatási intézmény vezetôje készíti el, és
nevelési-oktatási intézményben a nevelôtestület, más közoktatási intézményben
a szakalkalmazotti értekezlet fogadja el. Elfogadásakor nevelési-oktatási
intézményben az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, továbbá
középiskolában, illetve szakiskolában, valamint az ilyen iskolába járó
tanulók elhelyezését biztosító kollégiumban az iskolai vagy a kollégiumi
diákönkormányzat - jogszabályban meghatározottak szerint - egyetértési jogot
gyakorol. A közös igazgatású közoktatási intézmény és általános mûvelôdési
központ szervezeti és mûködési szabályzata tartalmazza a mûködés közös
szabályait és az egyes intézményegységek mûködését meghatározó elôírásokat."
(2) A Kt. 40. §-ának (5) bekezdése a következô második mondattal egészül
ki:
"A nevelési-oktatási intézmény - a jogszabályban meghatározottak szerint
- kivizsgálja és nyilvántartja a tanuló- és gyermekbaleseteket, teljesíti az
elôírt bejelentési kötelezettséget, és a balesetrôl készített jegyzôkönyvet
megküldi a fenntartónak, helyi önkormányzati nevelési-oktatási intézmény
esetén a fenntartó önkormányzat jegyzôjének, fôjegyzôjének."
(3) A Kt. 40. §-ának (6) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép,
s egyidejûleg a § a következô (7)-(8) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A Magyar Köztársaság címere elhelyezhetô a közoktatási intézmény
helyiségében, címtábláján, épületének homlokzatán, továbbá feltüntethetô a
körbélyegzôjén.
(7) Az iskola és a kollégium házirendje állapítja meg a jogszabályban
meghatározott tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, az iskolai,
kollégiumi tanulói munkarenddel, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, a
kollégiumi foglalkozások rendjével, az iskola és a kollégium helyiségei és az
iskolához, kollégiumhoz tartozó területek használatával kapcsolatos
szabályokat. Az óvoda házirendje a gyermeki jogok és kötelességek
gyakorlásával, a gyermek óvodai munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket
állapítja meg. A házirendet az óvoda, iskola, kollégium vezetôje készíti el,
és a nevelôtestület fogadja el. Elfogadásakor, illetve módosításakor az
iskolaszék, kollégiumi szék, óvodaszék továbbá az iskolai, kollégiumi
diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol.
(8) Az iskola sportlétesítményeit akkor engedheti át más használatába, ha
az nem veszélyezteti az iskolai sportkör mûködését."
32. §
A Kt. 41. §-ának (5) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:
"(5) A nevelési-oktatási intézménynek gondoskodnia kell a rábízott
gyermekek, tanulók felügyeletérôl, a nevelés és oktatás egészséges és
biztonságos feltételeinek megteremtésérôl, a tanuló- és gyermekbaleseteket
elôidézô okok feltárásáról és megszüntetésérôl, a gyermekek, tanulók
rendszeres egészségügyi vizsgálatáról, ennek keretében az óvodában, valamint a
tankötelezettség végéig általános iskolában, középiskolában, szakiskolában
évenként legalább egyszeri fogászati és belgyógyászati vizsgálatról, az
általános iskolában, középiskolában és szakiskolában évente kettô alkalommal a
tanulók fizikai állapotának mérésérôl."
33. §
(1) A Kt. 42. §-ának (3) bekezdése a következô harmadik mondattal egészül
ki:
"Ha a gyakorlati képzés szervezôje nem állami szerv, illetve nem helyi
önkormányzat és - a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint - iskolai
tanmûhelyt (tangazdaságot, tanboltot, tankórtermet, tankertet, tanudvart,
tankonyhát, tanlaboratóriumot, demonstrációs termet, gyakorló- és
szaktantermet stb.) hoz létre, nyilvántartásba vételére, mûködése
megkezdésének engedélyezésére, közoktatási megállapodás megkötésére a nem
helyi önkormányzatok által fenntartott iskolákra vonatkozó rendelkezéseket
kell alkalmazni."
(2) A Kt. 42. §-a a következô (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) Az iskolát a fenntartó kijelölheti arra, hogy közremûködjön a
pedagógiai-szakmai szolgáltatás keretében szervezett pedagógus-képzésben,
továbbképzésben."
34. §
A Kt. 44. §-a (1) bekezdésének harmadik mondata helyébe a következô
rendelkezés lép:
"A fenntartó a nevelési program és a pedagógiai program jóváhagyása elôtt
köteles - az Országos szakértôi névjegyzékben szereplô szakértô véleményét
közvetlenül vagy a pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmény útján
beszerezni."
35. §
A Kt. 45. §-ának helyébe a következô rendelkezés lép:
"45.§ (1)Az óvoda az Óvodai nevelés országos alap-programja alapján
nevelési programot készít, vagy az ily módon készített nevelési programok
közül választ.
(2) Az iskola pedagógiai programot és ennek részeként - (3) bekezdésben
meghatározott kivétellel - a Nemzeti alaptanterv és az alapmûveltségi vizsga
vizsgakövetelményei alapján - helyi tantervet készít, vagy az ily módon
készített tantervek közül választ, és azt építi be helyi tantervként a
pedagógiai programjába. A középiskola helyi tantervének elkészítéséhez a
tizenegyedik évfolyamtól kezdôdôen az érettségi vizsga vizsgatárgyainak
általános vizsgakövetelményeit kell figyelembe venni.
(3) Az alapfokú mûvészetoktatási intézmény a helyi tantervét az
Alapfokú mûvészetoktatás követelményei és tantervi programja alapján készíti
el, vagy az ily módon készített tantervek közül választ, és azt építi be
helyi tantervként pedagógiai programjába.
(4) Az iskola valamennyi évfolyamát átfogó helyi tantervet használ. A
többcélú intézmény egységes, valamennyi nevelési-oktatási feladatot átfogó
pedagógiai programot, ennek keretein belül az egyes feladatok ellátásához
óvodai nevelési programot, illetve iskolai helyi tantervet, kollégiumi
pedagógiai programot használ. Az általános mûvelôdési központban mûködô
nevelési-oktatási intézmények pedagógiai programja része a nem közoktatási
feladatot ellátó intézményegység tevékenységét is meghatározó pedagógiai-
mûvelôdési programnak. A pedagógiai-mûvelôdési programnak biztosítania kell a
közoktatási szolgáltatások és a nem közoktatási szolgáltatások egységes elvek
szerinti megvalósítását.
(5) Az óvodai nevelési program, illetve az iskolai pedagógiai program
elkészítésénél, választásánál figyelembe kell venni az e törvény 8. §-ának
(11)-(14) bekezdésében foglaltakat.
(6) Az iskolában a szakképzési évfolyamon folyó szakképzés szakmai
programjának elkészítésére a szakképzésre vonatkozó jogszabályok
rendelkezéseit kell alkalmazni.
(7) Ha a tanuló az iskola és a gyakorlati képzés szervezôje által kötött
megállapodás alapján vesz részt az iskolán kívül gyakorlati képzésben, az
iskola és a gyakorlati képzés szervezôje egyezteti az iskolában folyó szakmai
elméleti és a gyakorlati képzés programját."
36. §
(1) A Kt. 48. §-a (1) bekezdésének b) pontja a következô második
alponttal egészül ki:
[Az iskola pedagógiai programja meghatározza:
b) az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül]
" - az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök
kiválasztásának elveit,"
(2) A Kt. 48. § (1) bekezdés b) pontjának eredeti harmadik-ötödik
alpontja helyébe a következô rendelkezés lép:
[Az iskola pedagógiai programja meghatározza:
b) az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül]
" - az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének
követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és
minôsítésének követelményeit, továbbá - jogszabály keretei között - a tanuló
tudása, magatartása és szorgalma értékelésének, minôsítésének formáját,
- nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelés és oktatás esetén a
nemzeti, etnikai kisebbség anyanyelvi, történelmi, földrajzi, kultúra- és
népismereti tananyagot,
- nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelésben és oktatásban résztvevô
tanulók részére a magyar nyelv és kultúra elsajátítását biztosító tananyagot;
a nemzeti, etnikai kisebbséghez nem tartozó tanulók részére a településen élô
nemzeti, etnikai kisebbség kultúrájának megismerését szolgáló tananyagot,"
(3) A Kt. 48. §-a a következô d) ponttal egészül ki, s egyidejûleg a
jelenlegi d) pont jelölése e) pontra változik:
[Az iskola pedagógiai programja meghatározza:]
"d) a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggô pedagógiai tevékenységet,
továbbá a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítô
programot,"
(4) A Kt. 48. §-a a következô (2)-(4) bekezdéssel egészül ki, s a
jelenlegi (2) bekezdés számozása (5) bekezdésre módosul.
"(2) Ha az általános iskolában a mûvészetek mûveltségi területen emelt
szintû oktatás folyik, továbbá ha a szakiskola vagy a szakközépiskola
mûvészeti szakmai vizsgára készít fel, az iskola, valamint az alapfokú
mûvészetoktatási intézmény pedagógiai programja elôírhatja, hogy a tanuló a
kötelezô tanórai foglalkozások keretében köteles részt venni mûvészeti
próbákon és elôadásokon (zenekar, kórus, tánckar stb.).
(3) Az összetett iskola, a közös igazgatású közoktatási intézmény és az
általános mûvelôdési központ a különbözô iskolatípusok nevelési és oktatási
céljainak megvalósításához külön-külön helyi tantervet alkalmaz. Az egységes
iskola a különbözô iskolatípusok nevelési és oktatási céljainak
megvalósításához egy helyi tantervet alkalmaz, amelyik tartalmazza a minden
tanuló részére átadásra kerülô közös, továbbá az egyes iskolatípusok nevelési
és oktatási céljaira épülô kiegészítô tananyagot és követelményeket, valamint
azokat a tanulmányi feltételeket, amelyek alapján be lehet kapcsolódni a
kiegészítô tananyag és követelmények elsajátításába.
(4) A szakmai elôkészítô ismereteket a központi program (tanterv) vagy a
Nemzeti alaptanterv, illetve az érettségi vizsga vizsgatantárgyainak általános
követelményei alapján építi be helyi tantervébe az iskola."
37. §
A Kt. 50. § b) pontjának második mondata helyébe a következô rendelkezés
lép:
"A helyi tanterv, a szakmai program az egyes évfolyamok követelményeinek
teljesítéséhez egy tanítási évnél hosszabb idôt is megjelölhet."
38. §
(1) A Kt. 52. §-át megelôzô alcím és az 52. § (1)-(2) bekezdés helyébe a
következô alcím, illetôleg (1)-(2) bekezdés lép:
"A tanítási év rendje, a tanítási, képzési idô, a tanórán kívüli foglalkozások
(1) Az iskolában a szorgalmi idô, tanítási év - az alapmûveltségi
vizsga, az érettségi vizsga s a szakmai vizsga évét kivéve - minden évfolyamon
százkilencven tanítási napból áll. Az iskolában a tanítást - ha e törvény
másképp nem rendelkezik - a nappali oktatás munkarendje (121. § (1)
bekezdésének n) pontja) szerint, a nem kötelezô tanórai foglalkozások, a
tanórán kívüli foglalkozások, az osztálybontások, egyéni foglalkozások és az
iskolai alapszolgáltatások biztosításával (121. § (1) bekezdésének a) pontja)
kell megszervezni (a továbbiakban: nappali rendszerû iskolai oktatás). Nappali
rendszerû iskolai oktatásban a tanuló abban az évben kezdhet utoljára tanévet,
amelyben betölti
a) nyolc évfolyamos általános iskola esetén a tizenhatodik,
b) tíz évfolyamos általános iskola esetén a tizennyolcadik,
c) középiskola és szakiskola esetén a huszonkettedik
életévét. A c) pontban meghatározott határidô egy évvel meghosszabbítható
abban az esetben, ha a tanuló az általános iskola elsô évfolyamán a
tanulmányait a hetedik életévében kezdte meg, továbbá ha olyan szakképzésben
vesz részt, amelyben a szakképzési évfolyamok száma meghaladja a kettôt.
Testi, érzékszervi, értelmi-, beszéd és más fogyatékos tanuló esetén, továbbá,
ha a tanulmányi követelményeket azért nem tudták teljesíteni, mert a tanuló
tartós gyógykezelés alatt állt, az a)-c) pontban meghatározott életkorhoz
három évet hozzá kell számítani.
(2) A tanév, ezen belül a tanítási év rendjét a mûvelôdési és
közoktatási miniszter állapítja meg (tanév rendje). A tanév rendjében kell
meghatározni a tanév szervezésével kapcsolatos feladatokat, így különösen a
tanév kezdô és befejezô napját, azt az idôszakot, amelynek keretében az
iskolai nevelés és oktatás folyik (szorgalmi idô, tanítási év), a tanítási
szünetek szervezésének idôszakát és idôtartamát, az alapmûveltségi vizsga, az
érettségi vizsga és a szakmai vizsga idôszakát. A tanév rendjében foglaltak
minden iskolára kötelezôek. Az iskola - a tanév rendjében meghatározottak
figyelembe vételével - éves munkatervet készít, amely tartalmazza a szabadon
meghatározható tanítás nélküli munkanapokat és tanítási szünnapokat."
(2) A Kt. 52. §-a (3) bekezdésének bevezetô rendelkezése és g) pontja
helyébe a következô rendelkezés lép:
(3) "A tanuló kötelezô tanórai foglalkoztatása - az (5) bekezdés
kivételével - nem lehet több"
"g) szakképzési évfolyamon, a szakmai elméleti tanítási órák száma napi
hét tanítási óránál, egy tanítási napon a szakmai elméleti és szakmai
gyakorlati tanítási órák száma napi nyolc tanítási óránál; ha a szakiskola
vagy a szakközépiskola mûvészeti szakmai vizsgára készít fel, párhuzamos
oktatás esetén heti átlagban napi nyolc tanítási óránál. Ha a szakiskola vagy
a szakközépiskola párhuzamos oktatás keretében készít fel a mûvészeti szakmai
vizsgára, a tanítási év átlagában az általános mûveltséget megalapozó
pedagógiai szakasz követelményeinek átadására fordított tanítási órák száma
nem lehet kevesebb - a (3) bekezdés b)-e) pontjában - az évfolyamra
meghatározott tanórai foglalkozás ötven százalékánál."
(3) A Kt. 52. §-ának (4)-(6) bekezdése helyébe a következô rendelkezés
lép, s egyidejûleg a bekezdés a következô (7)-(16) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A tanuló kötelezô tanórai foglalkozása az e törvény 27. §-ának (7)
bekezdése szerinti felzárkóztató oktatás esetén napi hét tanítási óránál, az e
törvény 27. §-ának (9) bekezdés szerinti munkába álláshoz, életkezdéshez
szükséges ismeretek átadásakor napi öt vagy hat tanítási óránál nem lehet
több.
(5) A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban résztvevô nevelési-oktatási
intézményben a fogyatékos tanulók részére a (3) bekezdésben meghatározott
tanórai foglalkozásokon túl kötelezô egészségügyi és pedagógiai célú
habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat kell szervezni. A
kötelezô egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai
foglalkozások megszervezésének heti idôkerete a (3) bekezdésben az évfolyamra
meghatározott heti tanítási óra
a) tíz százaléka értelmi fogyatékos tanuló,
b) tizenöt százaléka - az autista kivételével - más fogyatékos tanuló,
c) huszonöt százaléka a gyengénlátó tanuló,
d) negyven százaléka a mozgásfogyatékos, a vak, a nagyothalló, a
beszédfogyatékos tanuló,
e) ötven százaléka a siket és az autista tanuló
esetén. A heti idôkeretet abban az esetben, ha a tanulót külön osztályban
tanítják, osztályonként kell megállapítani. Ha a tanulót a többi, nem
fogyatékos tanulóval közösen - egy osztályban tanítják -, a heti órakeretet
nyolc fôs csoportokra kell meghatározni oly módon, hogy az azonos ellátásra
jogosult tanulók számát elosztják nyolccal. A csoportra jutó idôkeret akkor is
felhasználható, ha az osztás alapján a csoportban nincs nyolc tanuló. Ennél a
számításnál a tanulói létszámot a tényleges létszám alapján kell számításba
venni. A heti idôkeret az egyes évfolyamok, osztályok, tanítási év közben a
tanítási hetek között átcsoportosítható. A középsúlyos értelmi fogyatékos
tanuló részére az iskola a nevelési-oktatási feladatokat egészségügyi és
pedagógiai habilitációs, rehabilitációs célú tanórai foglalkozás keretében
szervezi meg a (3) bekezdésben és e bekezdés a) pontjában meghatározott
idôkeretben, (továbbiakban a (3)-(5) bekezdés alatti foglalkozások: kötelezô
tanórai foglalkozások).
(6) Az iskola a tanulók érdeklôdése, igénye szerint nem kötelezô
(választható) tanórai foglalkozásokat szervez, felzárkóztatás, fejlesztés,
tehetséggondozás, konzultáció, speciális, illetve kiegészítô ismeretek átadása
céljából (a továbbiakban: nem kötelezô tanórai foglalkozás). A nem kötelezô
tanórai foglalkozások heti idôkerete - osztályonként - a (3)-(4) bekezdésben
az évfolyamra meghatározott heti tanítási órának
- az elsô-harmadik évfolyamon tíz,
- negyedik-hatodik évfolyamon huszonöt,
- hetedik-nyolcadik évfolyamon harminc,
- kilencedik-tizedik évfolyamon harmincöt,
- a tizenegyedik-tizenharmadik évfolyamon ötven,
- a szakképzési évfolyamon öt
százaléka. A heti idôkeret az egyes évfolyamok, osztályok, tanítási év közben
a tanítási hetek között átcsoportosítható. Az iskola a nem kötelezô tanórai
foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló idôkeretet a tanórán kívüli
foglalkozások megtartásához és az osztálybontáshoz is igénybe veheti.
(7) Ha a könnyített és a gyógytestnevelést több iskola részére közösen
egy iskolában szervezik meg, a könnyített gyógytestnevelés megszervezéséhez
tizenöt fôs csoportonként - az iskola órakeretén felül - heti három óra áll
rendelkezésre.
(8) Az iskola a kötelezô tanórai foglalkozások keretében köteles
gondoskodni a könnyített és gyógytestnevelés szervezésérôl. Az iskola köteles
megteremteni a tanulók mindennapi testedzéséhez szükséges feltételeket,
valamint köteles biztosítani - ha az iskolában legalább négy évfolyam és annak
keretén belül évfolyamonként legalább egy-egy osztály mûködik - az iskolai
sportkör mûködését. A mindennapi testedzéshez szükséges idôkeretet a kötelezô
és nem kötelezô tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló
idôkeret terhére kell megteremteni. Az iskola a nem kötelezô tanórai
foglalkozások megszervezéséhez rendelkezésre álló idôkeret terhére szervezi
meg az iskolai sportkör foglalkozásait. A mindennapi testedzés megszervezésébe
az iskolai sportkör foglalkozásait be kell számítani.
(9) Egyéni - egy-három tanuló részére szervezett - foglalkozás tartható
a) az alapfokú mûvészetoktatás zenemûvészeti ágában - az elôképzô
kivételével - a tanórai foglalkozások megszervezésére rendelkezésre álló
órakeret terhére heti három órában, ha a tanuló részére a tanítási év
átlagában legalább heti négy foglalkozás biztosított, heti másfél órában, ha a
tanuló részére a tanítási év átlagában nem biztosított a heti négy
foglalkozás,
b) a szakközépiskolában és szakiskolában a kötelezô és a nem kötelezô
tanítási óra megszervezésére rendelkezésre álló órakeret terhére tanulónként
heti öt órában, ha az iskola zenemûvészeti vagy artista szakmai vizsgára
készít fel,
c) a fel nem sorolt többi iskolában a kötelezô és a nem kötelezô tanórai
foglalkozás megszervezésére rendelkezésre álló órakereten felül - a (3)
bekezdésben meghatározott - heti kötelezô tanórai foglalkozások öt
százalékában a tehetség kibontakoztatása, illetve a hátrányos helyzetû tanulók
felzárkóztatása céljából,
d) az a)-c) pontban meghatározottakon túl az iskola határozza meg, hogy a
kötelezô és a nem kötelezô tanórai foglalkozások megszervezésére rendelkezésre
álló idôkeret hány százalékát használja fel egyéni foglalkozás
megszervezésére.
(10) Az egyéni foglalkozásra rendelkezésre álló órakeretet annyi órával
kell csökkenteni, ahány egyéni foglalkozást szerveztek. Az idôkeret az iskolán
belül az egyes évfolyamok és tanítási hetek, a kötelezô és nem kötelezô,
valamint a tanórán kívüli foglalkozások között szabadon átcsoportosítható.
(11) Az e törvény 120. §-ának (1) bekezdése alapján, vagy súlyos
betegsége miatt magántanulóként tanulmányokat folytatók egyéni foglalkozás
keretében történô felkészítésére az iskolának tanulónként a kötelezô és a nem
kötelezô tanórai foglalkozás megszervezésére rendelkezésre álló órakereten
felül - átlag - heti tíz óra áll a rendelkezésre. Az idôkeret az egyes hetek
és tanulók között átcsoportosítható.
(12) Az iskola határozza meg, hogy a kötelezô és a nem kötelezô tanórai
foglalkozások megszervezésére rendelkezésére álló idôkeret hány százalékát
használja fel osztálybontás alkalmazásával, s milyen tanórai foglalkozás
megtartásához. A rendelkezésre álló idôkeretet a kialakított tanulócsoportok
részére tartott órák számának megfelelôen csökkenteni kell.
(13) Az iskolában a tanítási év öt napos tanítási hetekbôl áll. A szombat
és a vasárnap tanítás nélküli pihenônap. Tanítás nélküli pihenônap jár a
tanulónak a munkaszüneti napokon is. A tanítási idôbeosztás a munkaszüneti
napok miatti munkaidô beosztásnak megfelelôen változik, a tanítási év utolsó
napját követôen pedig legalább harminc összefüggô napból álló nyári szünetet
kell biztosítani.
(14) Az iskolaszék és az iskolai diákönkormányzat kezdeményezésére, a
fenntartó egyetértésével a tanítási hetek egyharmada - a szombat
igénybevételével - hat tanítási nappal is megszervezhetô abban az esetben, ha
a tanulók részére legalább negyvenkettô óra megszakítás nélküli heti pihenôidô
és az elmaradt heti pihenônapok igénybevétele - összefüggô tanítási szünetként
- négy hónapon belül biztosítható. A fenntartó egyetértésével az iskola
igazgatója - az elmaradt heti pihenônapok igénybevételének biztosítása nélkül
is - elrendelheti a hat tanítási napból álló tanítási hét megszervezését, ha
rendkívüli tanítási szünet miatt a százkilencven tanítási napot e nélkül nem
lehetne megtartani. A tanulónak - a tanév rendjében meghatározottak szerint -
a tanítási évben legalább két alkalommal, legkevesebb hat összefüggô napból
álló tanítási szünetet, a tanítási év utolsó napját követôen pedig legalább
harminc összefüggô napból álló nyári szünetet kell biztosítani.
(15) Az e §-ban foglaltakat a (2) és a (9) bekezdés kivételével az
alapfokú mûvészetoktatási intézmények tekintetében nem kell alkalmazni. Az
alapfokú mûvészetoktatási intézményekben a tanítási idôbeosztást - a tanév
rendjére, a tanítás nélküli pihenônapra és a tanítási szünetre vonatkozó
rendelkezések figyelembevételével - az iskola állapítja meg.
(16) Szakképzésben a szakmai gyakorlat megszervezésére a szakképzésre
vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni."
39. §
(1) A Kt. 53. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következô rendelkezés
lép:
"(3) Az iskola köteles - a szülô igénye alapján - a felügyeletre szoruló
tanuló részére a tizedik évfolyam befejezéséig, gyógypedagógiai nevelésben
oktatásban részt vevô iskolában valamennyi évfolyamon napközit, illetve
tanulószobát szervezni.
(4) A napközis, illetve a tanulószobai foglalkozások megszervezéséhez az
elsô négy évfolyamon napi négy óra, az ötödik-nyolcadik évfolyamon és a
gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevô iskola valamennyi többi
évfolyamán napi három óra, a kilencedik-tizedik évfolyamon napi kettô óra
használható fel. A heti idôkeretet a kialakított napközis, illetve
tanulószobai csoportokra kell meghatározni. A heti idôkeret az egyes
évfolyamok, csoportok, tanítási év közben a tanítási hetek között
átcsoportosítható."
(2) A Kt. 53. §-ának (7) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép
s egyidejûleg a § a következô (8) bekezdéssel egészül ki:
"(7) A kollégium a kollégiumba felvett és az externátusi elhelyezésben
részesülô tanulók részére felzárkóztató, tehetségkibontakoztató, felkészítô,
továbbá speciális ismereteket adó tanórákat, foglalkozásokat (a továbbiakban:
kötelezô kollégiumi foglalkozás) szervez, továbbá a (2) bekezdés b) és d)
pontjában felsorolt tanórán kívüli foglalkozást szervezhet. A kötelezô
kollégiumi foglalkozás szervezéséhez kollégiumi csoportonként heti tizennégy
óra áll rendelkezésre. A heti idôkeret az egyes tanulócsoportok, tanítási év
közben a tanítási hetek között átcsoportosítható. A kötelezô kollégiumi
foglalkozások megtartására rendelkezésre álló idôkeret tanórán kívüli
foglalkozás megszervezésére is igénybe vehetô.
(8) A kollégium munkarendjét úgy kell meghatározni, hogy a tanuló
rendszeresen hazalátogathasson, de a hazautazás a tanítási évben nem lehet
kötelezô.
40. §
A Kt. 54. §-ának helyébe a következô rendelkezés lép:
"54. § (1) A közoktatási intézmény vezetôje felelôs az intézmény
szakszerû és törvényes mûködéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a
munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény mûködésével kapcsolatban minden
olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerzôdés (közalkalmazotti
szabályzat) nem utal más hatáskörébe. Az alkalmazottak foglalkoztatására,
élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét
jogszabályban elôírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A
nevelési-oktatási intézmény vezetôje továbbá felel a pedagógiai munkáért, a
gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelô
és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a
tanuló- és gyermekbaleset megelôzéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres
egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A nevelési-oktatási intézmény
vezetôje rendkívüli szünetet rendelhet el, ha rendkívüli idôjárás, járvány,
természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási
intézmény mûködtetése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentôs
veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. Intézkedéséhez be kell
szerezni a fenntartó egyetértését, illetve ha ez nem lehetséges, a fenntartót
haladéktalanul értesítenie kell.
(2) A közoktatási intézmény vezetôje képviseli az intézményt.
(3) A közoktatási intézmény vezetôje az (1)-(2) bekezdésben
meghatározott jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében
helyettesére vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja."
41. §
(1) A Kt. 55. §-ának (1) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:
"(1) a) Az önálló intézményként mûködô
- óvoda élén óvodavezetô,
- iskola, kollégium és más közoktatási intézmény élén igazgató,
- országos pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmény élén
- a munkáltató döntésétôl függôen - igazgató vagy fôigazgató
áll.
b) Az önálló intézmény tagintézményeként vagy intézményegységeként
mûködô
- kollégium élén kollégiumvezetô,
- más közoktatási intézmény élén tagintézmény vezetô vagy
intézményegység vezetô
áll."
(2) A Kt. 55. §-ának (2) bekezdése a következô g)-h) ponttal egészül ki:
A nevelési-oktatási intézmény vezetôjének feladatkörébe tartozik
különösen
"g) a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása,
h) a tanuló- és gyermekbaleset megelôzésével kapcsolatos tevékenység
irányítása."
42. §
A Kt. 56. §-ának (2) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:
"(2) A nevelôtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi
pedagógus-munkakört betöltô alkalmazottja, a nevelô és oktató munkát
közvetlenül segítô felsôfokú iskolai végzettségû alkalmazottja és gazdasági
vezetôje."
43. §
(1) A Kt. 57. §-ának (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következô
rendelkezés lép:
A nevelôtestület döntési jogkörébe tartozik:
"i) az intézményvezetôi, intézményegység-vezetôi pályázathoz készített
vezetési programmal összefüggô szakmai vélemény kialakítása;"
(2) A Kt. 57. §-ának (5) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:
"(5) A közös igazgatású közoktatási intézményben és az általános
mûvelôdési központban azokban az ügyekben, amelyek
a) csak egy - nevelési-oktatási intézmény feladatát ellátó -
intézményegységet érintenek, az intézményegységben,
b) több - nevelési-oktatási intézmény feladatát ellátó -intézményegységet
érintenek, valamennyi érdekelt intézményegységben
foglalkoztatott - az 56. § (2) bekezdésében felsorolt - alkalmazottakból, az
intézmény vezetôjébôl és gazdasági vezetôjébôl álló nevelôtestület jár el."
(3) A Kt. 57. §-a a következô (6)-(7) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Az óraadó tanár a nevelôtestület döntési jogkörébe tartozó ügyekben
- az (1) bekezdés g)-h) pontjába tartozó ügyek kivételével - nem rendelkezik
szavazati joggal.
(7) Ha a közoktatási intézmény (intézményegység, tagintézmény) nem
nevelési-oktatási intézmény, továbbá a közös igazgatású közoktatási
intézményben és az általános mûvelôdési központban az intézmény egészét érintô
kérdésekben a nevelôtestületet megilletô jogosítványokat - kivéve azokat,
amelyek a tanulói jogviszonnyal kapcsolatosak - a szakalkalmazotti értekezlet
(121. § (1) bekezdés nc) pontja) gyakorolja."
44. §
A Kt. 58. §-a a következô (2) bekezdéssel egészül ki, s egyidejûleg a
jelenlegi § jelölése (1) bekezdésre módosul:
"(2) Az óvodában, iskolában, kollégiumban az azonos feladatok ellátására,
illetve tantárgyanként, mûveltségi területenként egy szakmai munkaközösség
hozható létre. Külön szakmai munkaközösség mûködhet a tagintézményben és a
tagozaton. "
45. §
(1) A Kt. 59. §-át megelôzô alcím, továbbá 59-60. §-a helyébe a következô
rendelkezés lép, s egyidejûleg a Kt. 60. §-át megelôzôen a következô alcímmel
egészül ki:
"A szülôi szervezet"
59. § (1) Az óvodában, az iskolában és a kollégiumban a szülôk jogaik
érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülôi szervezetet
(közösséget) hozhatnak létre.
(2) Ha az óvodában, iskolában, kollégiumban több szülôi szervezet,
közösség mûködik, az a szülôi szervezet (közösség) járhat el az óvoda, az
iskola, illetôleg a kollégium valamennyi szülôjének a képviseletében,
amelyiket az óvodába, iskolába, kollégiumba felvett tanulók szüleinek több
mint ötven százaléka választott meg. Ilyen szülôi szervezet (közösség)
hiányában a szülôi szervezetek (közösségek) a nevelési-oktatási intézmény
egészét érintô ügyek intézésére közös szervezetet hozhatnak létre, vagy
megbízhatják valamelyik szülôi szervezetet, közösséget a képviselet ellátására
(a továbbiakban: óvodai, iskolai, illetve kollégiumi szülôi szervezet).
(3) A szülôi szervezet (közösség) dönt saját mûködési rendjérôl,
munkatervének elfogadásáról, tisztségviselôinek megválasztásáról.
(4) Az óvodai, iskolai, kollégiumi szülôi szervezet kezdeményezheti az
óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék létrehozását, továbbá dönt arról, hogy
ki lássa el a szülôk képviseletét az óvodaszékben, iskolaszékben, kollégiumi
székben.
(5) Jogszabály, továbbá az óvoda, iskola, kollégium szervezeti és
mûködési szabályzata a szülôi szervezet részére további jogokat állapíthat
meg.
Az iskolaszék
60. § (1) Az iskolában a nevelô és oktató munka segítése, a
nevelôtestület, a szülôk és a tanulók, az intézményfenntartók, továbbá az
intézmény mûködésében érdekelt más szervezetek együttmûködésének
elômozdítására iskolaszék alakulhat.
(2) Az iskolaszékbe a szülôk, a nevelôtestület, az iskolai
diákönkormányzat azonos számú képviselôt küldhet.
(3) Egy-egy képviselôt delegálhat az iskolaszékbe az érdekelt
- fenntartó,
- nevelôotthon, gyermek- és ifjúságvédô intézet,
- helyi kisebbségi önkormányzat, térségi vagy országos feladatot ellátó
iskola esetén az országos kisebbségi önkormányzat, ha nem az iskola
fenntartója,
- szakiskolában és szakközépiskolában a területi gazdasági kamara.
(4) Az iskolaszék létrehozását kezdeményezheti
a) a nevelôtestület tagjainak legalább húsz százaléka,
b) az iskolai szülôi szervezet (közösség) képviselôje, ennek hiányában az
intézménybe járó tanulók szüleinek legalább húsz százaléka,
c) az iskolai diákönkormányzat képviselôje, iskolai diákönkormányzat
hiányában az iskolába járó tanulók legalább húsz százaléka (a továbbiakban:
az a)-c) pont alattiak együtt: érdekeltek).
(5) Az iskolaszékbe
a) a szülôk képviselôit az iskolai szülôi szervezet (közösség), ennek
hiányában az iskolában tanulói gyermekek szülei,
b) a nevelôtestület képviselôit a nevelôtestület tagjai,
c) az iskolai diákönkormányzat képviselôit az iskolai diákönkormányzat
tagjai, iskolai diákönkormányzat hiányában az iskolába járó tanulók
választják.
(6) Az iskolaszéket létre kell hozni, ha az érdekeltek közül legalább
kettônek a képviselôi kezdeményezik megalakítását és részt vesznek munkájában.
(7) Ha az iskolaszék létrehozását az iskolai szülôi szervezet (közösség)
képviselôje, ennek hiányában a szülôk legalább húsz százaléka, illetve az
iskolai diákönkormányzat képviselôje, iskolai diákönkormányzat hiányában az
iskolába járó tanulók legalább húsz százaléka kezdeményezi, a nevelôtestület
képviselôinek közre kell mûködniük az iskolaszék megalakításában és
munkájában.
(8) Az iskolaszékben - az (5) bekezdés a) pontjában meghatározott
választás alapján - a szülôk képviseletében eljárhat az is, akinek gyermeke
nem tanul az iskolában.
(9) Az iskolaszékben - az (5) bekezdés c) pontjában meghatározott
választás alapján - a diákönkormányzat képviseletében eljárhat az a nagykorú
személy is, aki az iskolának nem tanulója, nem alkalmazottja, illetôleg akinek
gyermeke nem tanul az iskolában.
(10) Az iskola igazgatója, ha bármelyik érdekelt kezdeményezi az
iskolaszék létrehozását, a kezdeményezéstôl számított harminc napon belül az
iskolaszék munkájában résztvevô érdekeltek által delegált azonos számú
képviselôbôl álló bizottságot hoz létre az iskolaszék megalakításának
elôkészítéséhez."
46. §
A Kt. 61. §-ának helyébe a következô rendelkezés lép:
61. § (1) Az iskolaszék döntési jogkörébe tartozik mûködési rendjének és
munkaprogramjának elfogadása, tisztségviselôinek megválasztása, továbbá azok
az ügyek, amelyekben a nevelôtestület vagy a nem önkormányzati fenntartó
döntési jogát az iskolaszékre átruházza.
(2) Az iskolaszék részt vesz a tanulók jogainak érvényesítésével,
kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézmény
által hozott döntések, intézkedések ellen benyújtott kérelmek elbírálásában.
(3) Az iskolaszék egyetértési jogot gyakorol
a) jogszabályban meghatározott kérdésekben a szervezeti és mûködési
szabályzat elfogadásakor;
b) a házirend elfogadásakor;
c) a vállalkozás alapján folyó oktatás és az azzal összefüggô
szolgáltatás igénybevétele feltételeinek meghatározásakor.
(4) Az iskolaszék véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény
mûködésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az iskolaszék
véleményét a pedagógiai program elfogadása, továbbá a 81. § (1) bekezdés e)
pontjában meghatározott közoktatási megállapodás megkötése elôtt.
(5) Az iskolaszék javaslattevô jogkörrel rendelkezik a nevelési-oktatási
intézmény mûködésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.
(6) Az iskolaszék feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az
iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola
mûködését.
(7) Az óvodaszék, kollégiumi szék, intézményi szék, ÁMK szék
megalakulására, mûködésére, jogállására, feladataira az iskolaszékre vonatkozó
rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az óvodaszék
tekintetében a diákönkormányzatra vonatkozó rendelkezéseket nem kell
alkalmazni, az ÁMK szék tevékenysége kiterjed a nem közoktatási feladatokat
ellátó intézményegységekre is, és tagjai közé - az érdekeltek megállapodása
alapján - a 60. § (4) bekezdésben felsoroltak mellett más szerv, szervezet is
delegálhat egy képviselôt."
47. §
(1) A Kt. 63. §-a (1) bekezdésének harmadik mondata helyébe a következô
rendelkezés lép:
"A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy
segíti, aki - a diákönkormányzat megbízása alapján - eljárhat a
diákönkormányzat képviseletében is."
(2) A Kt. 63. §-ának (2) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:
"(2) Ha az iskolában, kollégiumban több diákönkormányzat tevékenykedik,
az járhat el a nevelési-oktatási intézmény egészét érintô ügyekben, amelyik
megválasztásában a legtöbb tanuló vett részt, feltéve hogy ily módon a
tanulók több mint ötven százalékának képviselete biztosított. Ilyen
diákönkormányzat hiányában az iskolában, kollégiumban mûködô
diákönkormányzatok a nevelési-oktatási intézmény egészét érintô ügyek
intézésére közös szervezetet hozhatnak létre, vagy megbízhatják valamelyik
diákönkormányzatot (a továbbiakban: iskolai, kollégiumi diákönkormányzat)."
(3) A Kt. 63. §-ának (3) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:
"(3) A diákönkormányzat - a nevelôtestület véleményének kikérésével -
dönt saját mûködésérôl, a diákönkormányzat mûködéséhez biztosított anyagi
eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli
munkanap programjáról, az iskolai, kollégiumi diákönkormányzati tájékoztatási
rendszer létrehozásáról és mûködtetésérôl, valamint a szerkesztôség tanulói
vezetôjének (felelôs szerkesztôjének), munkatársainak megbízásáról."
(3) A Kt. 63. §-ának (4) bekezdése a következô negyedik mondattal
egészül ki:
"A szervezeti és mûködési szabályzatot, illetve módosítását
jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelôtestület harminc napon belül nem
nyilatkozik."
48. §
A Kt. 64. §-ának (3) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép, s
egyidejûleg a § a következô (4) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a
házirend elfogadásakor, illetve módosításakor.
(4) Az intézményi diákönkormányzat és az ÁMK diákönkormányzat
megalakulására, mûködésére, jogállására az iskolai, kollégiumi
diákönkormányzatra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni."
49. §
(1) A Kt. 65. §-a (1) bekezdésének második mondata helyébe a következô
rendelkezés lép:
"Az óvodába a gyermek harmadik életévének betöltése után vehetô fel."
(2) A Kt. 65. §-a (2) bekezdésének negyedik mondata helyébe a következô
rendelkezés lép, s egyidejûleg a bekezdés a következô ötödik mondattal
egészül ki:
"Az óvoda - beleértve a kijelölt óvodát is - köteles felvenni, átvenni
azt a gyermeket, aki óvodai nevelés keretében folyó, iskolai életmódra
felkészítô foglalkozáson vesz részt, ha lakóhelye, ennek hiányában
tartózkodási helye a körzetében található (kötelezô felvételt biztosító
óvoda). A kijelölt óvoda [30. § (4) bek.], ha a gyermeket nem köteles
felvenni, átvenni, a gyermek felvételét csak helyhiány miatt tagadhatja meg."
50. §
(1) A Kt. 66. §-a (1) bekezdésének negyedik mondata helyébe a következô
rendelkezés lép:
"A felvételrôl vagy átvételrôl az iskola igazgatója dönt a 42. § (1)-(2)
bekezdésében és a 46. §-ban meghatározottak alapján."
(2) A Kt. 66. §-a (2) bekezdésének elsô mondata helyébe a következô
rendelkezés lép, s egyidejûleg e mondatot követôen a bekezdés a következô
második mondattal egészül ki:
"Az általános iskola - beleértve a kijelölt iskolát is - köteles
felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában
tartózkodási helye a körzetében található (kötelezô felvételt biztosító
iskola). A fenntartó a szakiskolát - kilencedik-tizedik évfolyamon -
kijelölheti kötelezô felvételt biztosító iskolának."
(3) A Kt. 66. §-a (2) bekezdésének eredeti második mondata helyébe a
következô rendelkezés lép:
"A kijelölt iskola [30. § (4) bek.], ha nem kötelezô felvételt biztosító
iskola a tanuló felvételét csak helyhiány miatt tagadhatja meg."
51. §
(1) A Kt. 67. §-ának (3) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:
"(3) Ha a szakiskola vagy a szakközépiskola olyan szakképesítés
megszervezésére készít fel, amelyhez szakmai alkalmassági követelményeknek
kell megfelelni, a tanulót az elsô szakképzési évfolyamra akkor lehet
felvenni, átvenni, illetve a továbbhaladását engedélyezni, ha a szakmai
alkalmassági vizsga követelményeit teljesítette. Nem utasítható el a
szakképzési évfolyamra történô felvétele, átvétele, továbbhaladása annak, aki
tanulószerzôdést kötött, feltéve, hogy az elôírt iskolai, szakmai
elôképzettséggel rendelkezik, megfelel az életkori feltételeknek, továbbá az
elôírt pályaalkalmassági, szakmai alkalmassági és egészségügyi
követelményeknek. Ha a tanulószerzôdés megkötésének elôfeltétele a
pályaalkalmassági, szakmai alkalmassági követelményeknek való megfelelés volt,
az iskola - kivéve ha a vizsga kettô évnél régebben történt - annak eredménye
alapján dönt a felvételrôl, átvételrôl, továbbhaladásról. A szakmai
alkalmassági vizsga követelményeit az iskola igazgatója és a gyakorlati képzés
szervezôje együttesen állapítja meg."
52. §
(1) A Kt. 70. §-ának (1) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:
"(1) A pedagógus a tanuló tudását, elômenetelét tanítási év közben
rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén
osztályzattal minôsíti. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és
minôsítését az osztályfônök - az osztályban tanító pedagógusok véleményének
kikérésével - végzi. Az érdemjegyekrôl a tanulót és a kiskorú tanuló szülôjét
rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az
érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az osztályzatról a tanulót és a kiskorú
szülôjét értesíteni kell. Az érdemjegy, illetôleg az osztályzat megállapítása
a tanuló tudásának, szorgalmának értékelésekor, minôsítésekor nem lehet
fegyelmezési eszköz."
(2) A Kt. 70. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következô rendelkezés
lép, s egyidejûleg a § a következô (5)-(6) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Az iskola pedagógiai programja az évközi érdemjegyek, továbbá az
elsô-hatodik évfolyamon a félévi és év végi osztályzatok helyett a tanuló
tudásának, szorgalmának, magatartásának értékelésére, minôsítésére más jelölés
alkalmazását is elôírhatja.
(4) Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelôtestület osztályozó
értekezleten áttekinti és a pedagógus illetve az osztályfônök által
megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba
lépésérôl. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára
lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a
nevelôtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek
okáról és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem
változtatja meg döntését és a nevelôtestület ennek indokaival nem ért egyet,
az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja.
(5) A tanuló értékelésekor, minôsítésekor az (1) és (4) bekezdésben
meghatározottakat - az érdemjegy és az osztályzat alkalmazására vonatkozó
rendelkezések kivételével - akkor is alkalmazni kell, ha az iskola nem
használja az érdemjegy, illetôleg az osztályzat megjelölést.
(6) Ha a tanuló gyakorlati képzését nem az iskola tartja, a gyakorlati
képzés keretében végzett tevékenységével összefüggésben tudását, magatartását
és szorgalmát a gyakorlati képzés szervezôje értékeli a (2) bekezdésében
foglaltak szerint. A tanuló félévi és év végi osztályzatát - a gyakorlati
képzés szervezôjének értékelése alapján - a nevelôtestület állapítja meg, és
dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépésérôl, szakmai vizsgára bocsátásáról. Ha
az iskola köztes vizsgát szervez, a tanuló félévi és év végi osztályzatát a
gyakorlati képzés szervezôjének értékelése és a köztes vizsga eredménye
alapján kell megállapítani. Az (1) és (4) bekezdésében foglaltakat a nem
iskolai gyakorlati képzésben részt vevô tanuló tekintetében is alkalmazni
kell."
53. §
A Kt. 71. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:
"(1) A tanuló az iskola magasabb évfolyamába, illetve szakképzési
évfolyamába akkor léphet, ha az elôírt tanulmányi követelményeket sikeresen
teljesítette. A középiskola a helyi tantervében elôírhatja, hogy a
tizenegyedik évfolyamára történô továbbhaladás feltétele az alapmûveltségi
vizsga letétele is.
(2) Az iskola magasabb évfolyamába, illetve szakképzési évfolyamába lépô
tanulót nem kell beíratni."
54. §
A Kt. 72-73. §-a helyébe a következô rendelkezés lép:
"72. § (1) A tanuló az egyes évfolyamok, továbbá az alapmûveltségi
vizsga, az érettségi vizsga és a szakmai vizsga tanulmányi követelményeinek
teljesítésérôl bizonyítványt kap. A bizonyítvány közokirat. A bizonyítványt
magyarul, illetve ha az iskolai oktatás - részben vagy egészben - a nemzeti
vagy etnikai kisebbség nyelvén, illetôleg más idegen nyelven folyik, két
nyelven, magyarul és a nemzeti vagy etnikai kisebbség, illetve az idegen
nyelven kell kiállítani. A bizonyítvány-nyomtatvány tartalmazza a Magyar
Köztársaság címerét.
(2) Az iskolában csak olyan bizonyítvány-nyomtatvány, illetve
bizonyítvány kiállításához szükséges nyomtatvány alkalmazható, amelyet a
mûvelôdési és közoktatási minisztérium, szakképesítést tanúsító bizonyítvány
esetén a munkaügyi minisztérium jóváhagyott. A bizonyítvány-nyomtatvány és a
bizonyítvány kiállításának alapjául szolgáló nyomtatvány elôállításához,
forgalmazásához a mûvelôdési és közoktatási minisztérium, szakképesítést
tanúsító bizonyítvány esetén a munkaügyi minisztérium engedélye szükséges.
(3) A kiadott érettségi bizonyítványokról és a szakképesítést tanúsító
bizonyítványokról - a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint - központi
nyilvántartást kell vezetni.
73. § Ha a szakiskola, illetôleg a szakközépiskola párhuzamos oktatás
keretében mûvészeti szakmai vizsgára készít fel, a tanuló magasabb évfolyamba
lépésérôl az általános mûveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményei
és a szakképzés követelményei tekintetében külön-külön is lehet dönteni, és
bizonyítványt kiállítani."
55. §
A Kt. 74. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következô rendelkezés
lép:
Megszûnik az óvodai elhelyezés, ha
"a) a gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel napján;"
56. §
(1) A Kt. 75. § (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következô
rendelkezés lép:
Megszûnik a tanulói jogviszony
da) a tízedik évfolyam elvégzésérôl szóló bizonyítvány
kiállításának napján általános iskolában és szakiskolában, ha a tanuló
bejelenti, hogy nem tesz alapmûveltségi vizsgát, szakiskolában abban az
esetben, ha a szakképzésbe való bekapcsolódásnak az elôfeltétele az
alapmûveltségi vizsga;
db) az alapmûveltségi vizsga elsô vizsgaidôszakának utolsó napján,
- tíz évfolyamos általános iskolában, ha a tanuló alapmûveltségi vizsgára
jelentkezett,
- középiskolában és szakiskolában, ha a tanuló alapmûveltségi vizsgára
jelentkezett és bejelenti, hogy nem kíván továbbtanulni, illetve
szakiskolában, ha a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában a tanuló
nem tanulhat tovább;
dc) középiskolában és szakiskolában az alapmûveltségi vizsga
javítóvizsgája vizsgaidôszakának utolsó napján, ha a tanuló bejelentette, hogy
tovább kíván tanulni, de az alapmûveltségi vizsga követelményeit nem
teljesítette, feltéve hogy a középiskola a tizenegyedik évfolyamra történô
továbbhaladás feltételeként az alapmûveltségi vizsga letételét elôírta,
illetve ha a szakképzésbe való bekapcsolódásnak az elôfeltétele az
alapmûveltségi vizsga megléte;"
(2) A Kt. 75. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következô
rendelkezés lép.
[Megszûnik a tanulói jogviszony]
"g) az alapfokú mûvészetoktatási intézményben, ha a tanuló bejelenti,
hogy kimarad az iskolából a bejelentésben megjelölt napon, továbbá az alapfokú
mûvészetoktatási intézmény utolsó évfolyamát követô vizsga letételének napján,
illetve, ha a tanuló nem tesz vizsgát, az utolsó évfolyam elvégzését tanúsító
bizonyítvány kiállításának napján és az i) pontban meghatározott esetben;"
(3) A Kt. 75. §-a a következô (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Megszûnik a tanulói jogviszony a kizárás az iskolából fegyelmi
határozat jogerôre emelkedésének napján.
(5) Az iskola a tanítási év utolsó napján egyoldalú nyilatkozattal
is megszüntetheti annak a tanulónak a tanulói jogviszonyát, aki nem
tanköteles, ha ugyanannak az évfolyamnak a tanulmányi követelményeit második
alkalommal nem teljesítette.
(6) A tanulói jogviszony megszüntetésére az egységes iskolában a
középiskolára, a közös igazgatású közoktatási intézmény és az általános
mûvelôdési központ iskolai feladatot ellátó intézményegységeiben az ellátott
feladatoknak megfelelô iskolatípusra vonatkozó rendelkezéseket kell
alkalmazni.
(4) A Kt. 75. §-a (4) bekezdésének jelölése (7) bekezdésre változik és a
következô e) ponttal egészül ki:
A tanuló kollégiumi tagsága megszûnik
"e) ha a tanulót másik kollégium átvette, az átvétel napján.
(5) A Kt. 75. §-a a következô (8)-(10) bekezdéssel egészül ki:
"(8) A (7) bekezdés c) pontjában foglaltakat nem lehet alkalmazni abban
az esetben, ha a kollégiumi tagsági viszony fennállása nélkül a tanuló nem
tudja teljesíteni tankötelezettségét.
(9) Kiskorú tanuló - a tankötelezettség megszûnése után is - a szülô
egyetértésével tehet olyan nyilatkozatot, amelynek következtében megszûnik a
tanulói jogviszonya vagy a kollégiumi tagsági jogviszonya.
(10) Megszûnik az óvodai elhelyezés, a tanulói jogviszony, a kollégiumi
tagsági viszony, ha a nevelési-oktatási intézmény jogutód nélkül megszûnik."
57. §
(1) A Kt. 76. §-át megelôzô alcím helyébe a következô alcím lép:
"A tanuló fegyelmi és kártérítési felelôssége, a
nevelési-oktatási intézmény kártérítési felelôssége"
(2) A Kt. 76. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következô
rendelkezés lép:
[A fegyelmi büntetés lehet]
"e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától;"
58. §
(1) A Kt. 76. §-a (6) bekezdésének második-harmadik mondata helyébe a
következô rendelkezés lép:
" A fegyelmi büntetést a nevelôtestület hozza. Az iskolai, kollégiumi
diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni."
(2) A Kt. 76. §-ának (7) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:
"(7) A fegyelmi eljárás megindításáról - az indok megjelölésével - a
tanulót és a kiskorú tanuló szülôjét értesíteni kell. A fegyelmi eljárás során
a tanulót meg kell hallgatni, és biztosítani kell, hogy álláspontját,
védekezését, elôadja. Ha a meghallgatáskor a tanuló vitatja a terhére rótt
kötelességszegést, vagy a tényállás tisztázása egyébként indokolja, tárgyalást
kell tartani. A tárgyalásra a tanulót és a kiskorú tanuló szülôjét meg kell
hívni. Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülôt minden esetben be
kell vonni. A fegyelmi eljárás során a tanulót a szülô, illetôleg más
megbízott is képviselheti. A fegyelmi tárgyalást akkor is meg lehet tartani,
ha a tanuló, illetve a szülô vagy a megbízott ismételt, szabályszerû értesítés
ellenére sem jelent meg. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a tanuló vagy a szülô
kezdeményezésére a fegyelmi eljárást meg kell indítani és le kell folytatni."
59. §
A Kt. 77. §-a helyébe a következô rendelkezés lép:
"77. § (1) Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével
összefüggésben a nevelési-oktatási intézménynek, illetve a gyakorlati képzés
szervezôjének jogellenesen kárt okoz, a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint
kell helytállnia.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a kártérítés mértéke nem
haladhatja meg
a) gondatlan károkozás esetén a kötelezô legkisebb munkabér - a
károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - egy havi
összegének ötven százalékát,
b) ha a tanuló cselekvôképtelen vagy korlátozottan cselekvôképes,
szándékos károkozás esetén az okozott kár, legfeljebb azonban a kötelezô
legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint
megállapított - öt havi összegét.
(3) Az óvoda, az iskola, a kollégium, illetve a gyakorlati képzés
szervezôje a gyermeknek, tanulónak az óvodai elhelyezéssel, tanulói
jogviszonnyal, kollégiumi tagsági viszonnyal, gyakorlati képzéssel
összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben
felel. A kártérítésre a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni
azzal a kiegészítéssel, hogy a nevelési-oktatási intézmény, illetve a
gyakorlati képzés szervezôje felelôssége alól csak akkor mentesül, ha
bizonyítja, hogy a kárt a mûködési körén kívül esô elháríthatatlan ok idézte
elô. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan
magatartása okozta.
(4) Ha a szakközépiskola, illetve a szakiskola tanulója
tanulószerzôdést kötött, a gyakorlati képzés szervezôjének, illetve a
tanulónak okozott kár megtérítésére a szakképzési törvény rendelkezéseit kell
alkalmazni."
60. §
A Kt. 78. §-át megelôzô alcím, valamint 78. §-ának helyébe a következô
alcím, illetve § lép:
"A tanulók elfoglaltságához igazodó iskolai nevelésre és oktatásra
vonatkozó külön rendelkezések
78. § (1) Azok, akik nem tankötelesek, és a nappali rendszerû iskolai
oktatásban nem tudnak vagy nem akarnak részt venni, a munkahelyi, családi vagy
más irányú elfoglaltsághoz, a meglévô ismeretekhez, az életkorhoz igazodó
iskolai oktatásban (a továbbiakban: felnôttoktatás) kezdhetik meg, illetve
folytathatják tanulmányaikat.
(2) Az iskolai tanulmányok attól az évtôl kezdôdôen, amelyben a tanuló
a) nyolc évfolyamos általános iskola esetén tizenhetedik,
b) tíz évfolyamos általános iskola esetén tizenkilencedik,
c) középiskola és szakiskola esetén huszonharmadik
életévét betölti, kizárólag felnôttoktatás keretében folytatható. A c) pontban
meghatározott határidô egy évvel meghosszabbítható, abban az esetben, ha a
tanuló az általános iskola elsô évfolyamán a tanulmányait a hetedik életévében
kezdte meg, továbbá ha olyan szakképzésben vesz részt, amelyben a szakképzési
évfolyamok száma meghaladja a kettôt. Testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és
más fogyatékos tanuló esetén, továbbá, ha a tanulmányi követelményeket azért
nem tudták teljesíteni, mert a tanuló tartós gyógykezelés alatt állt, az a)-c)
pontban meghatározott életkorhoz három évet hozzá kell számítani.
(3) A tankötelezettség megszûnése után a tanuló - kiskorú tanuló esetén
a szülô és a tanuló közösen - dönti el, hogy az iskolai tanulmányait a (2)
bekezdésben meghatározott idôpontig a nappali rendszerû iskolai oktatásban
vagy a felnôttoktatásban folytatja.
(4) A felnôttoktatás megszervezhetô
a) az e célra létesített - e törvény 20. §-a (1) bekezdésének b)-f)
pontjában felsorolt - iskolákban, illetve
b) a nappali rendszerû iskolai oktatás céljára létesített iskolának a
felnôttoktatási tagozatán, osztályában, csoportjában.
(5) A felnôttoktatásban a tizenhat-húsz éves tanulók részére ifjúsági
osztály, csoport szervezhetô.
(6) A felnôttoktatásban a nevelés és oktatás megszervezhetô a nappali
oktatás munkarendje, továbbá esti, levelezô vagy más sajátos (például
távoktatás) munkarendje szerint.
(7) A felnôttoktatásban
a) az iskolai nevelés és oktatás a tanulók egyéni felkészülésére is
épülhet,
b) ha a tanítást nem a nappali oktatás munkarendje szerint szervezik, a
százkilencven tanítási napot az egyéni felkészülés keretében tanulásra
fordított - az iskola által elôírt - napokkal együtt kell számítani, s nem
kell alkalmazni az ötnapos tanítási hétre vonatkozó rendelkezéseket,
c) a nem kötelezô tanórai foglalkozásra, az osztálybontásra és egyéni
foglalkozásra, a tanórán kívüli foglalkozásra, a mindennapos testedzésre
vonatkozó rendelkezések alkalmazása nem kötelezô."
61. §
(1) A Kt. 79. §-ának (3) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:
"(3) Az engedély kiadásáról óvoda és általános iskola esetén az
intézmény székhelye szerint illetékes jegyzô, középiskola, szakiskola
gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény, többcélú intézmény nevelési-
oktatási intézménye és kollégium esetén az intézmény székhelye szerint
illetékes fôjegyzô dönt. A jegyzô, fôjegyzô döntése elôtt a (4) bekezdés a)
pontja tekintetében köteles szakértôi véleményt beszerezni. Szakértôi
véleményt az Országos szakértôi névjegyzékben szereplô szakértô adhat. Az
engedély kiadásával összefüggô eljárás költségeit a kérelem benyújtója viseli.
(2) A Kt. 79. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következô
rendelkezés lép:
Az engedély kiadása akkor tagadható meg, ha a nevelési-oktatási
intézmény]
"a) nevelési, illetve pedagógiai programja az e törvényben, szakmai
programja a szakképzésrôl szóló törvényben meghatározottaknak nem felel meg;"
(3) a Kt. 79. §-a (6) bekezdésének második mondata helyébe a következô
rendelkezés lép:
"Költségvetési szerv esetén a jegyzô, fôjegyzô megkeresi a törzskönyvi
nyilvántartást vezetô szervet a törlés céljából"
62. §
(1) A Kt. 81. §-a (1) bekezdésének helyébe a következô rendelkezés lép:
"(1) Ha a nevelési-oktatási intézményt nem helyi önkormányzat, illetve
nem állami szerv tartja fenn
a) a nevelési-oktatási intézmény vallási, illetve világnézeti tekintetben
elkötelezett intézményként is mûködhet, és ennek megfelelôen a felvétel
elôfeltételeként kikötheti valamely vallás, világnézet elfogadását, a
foglalkozási, illetve pedagógiai programjába beépítheti a vallási,
világnézeti elkötelezettségnek megfelelô filozófiai, etikai, kulturális
ismereteket, és korlátozhatja, kizárhatja az e törvény 19. §-a (1)
bekezdésének c) pontjában szabályozott jog gyakorlását, a szervezeti és
mûködési szabályzatban az alkalmazottakra, a házirendben a gyermekekre,
tanulókra a vallásgyakorlással összefüggésben jogokat és kötelezettségeket
állapíthat meg;
b) és az iskola tananyagában a hitoktatás tantárgy szerepel, a
hitoktatónak, illetve a hittantanárnak egyházi felsôoktatási intézményben
szerzett hitoktatói vagy hittantanári, illetve a hitélettel kapcsolatos
felsôfokú (pl. lelkész, teológus) képesítéssel kell rendelkeznie;
c) nem kell alkalmazni iskolaalapításnál és fenntartásnál a középtávú
beiskolázási tervre (26. § (2)-(3) bek., 28. § (2) bek.) vonatkozó
rendelkezéseket, a gyermekek, tanulók felvételével kapcsolatos rendelkezések
közül a 46. §-t, a 65. § (2) bekezdésének elsô, valamint harmadik-ötödik
mondatát, a 66. § (2) bekezdését, valamint a 68. § (3) bekezdését, továbbá
(4) bekezdésének elsô mondatát; a vezetôi kiválasztásra vonatkozó
rendelkezések közül a 18. § (8) bekezdését és az osztály, csoport létszámokat
meghatározó 3. számú mellékletet;
d) az óvodai, iskolai, kollégiumi felvétel, továbbá az óvodai elhelyezés,
a tanulói jogviszony, illetôleg a kollégiumi tagsági viszony fenntartása -
írásbeli megállapodásban - fizetési kötelezettséghez köthetô, az óvodai
elhelyezés, a tanulói jogviszony és a kollégiumi tagsági jogviszony
megszüntetésével kapcsolatosan - írásbeli megállapodásban - e törvény 74 -75.
§-ától el lehet térni;
e) a nevelési-oktatási intézmény - a fenntartó és a feladat ellátásáért
felelôs helyi önkormányzat között létrejött írásbeli megállapodás (a
továbbiakban: közoktatási megállapodás) keretei között - részt vehet az e
törvényben meghatározott önkormányzati feladatok megvalósításában. A
közoktatási megállapodás keretében a nevelés és oktatás a gyermekek, tanulók
számára ingyenessé válik, és a megállapodás keretei között nem lehet
alkalmazni a d) pontban foglaltakat. Az e törvény 86. §-ának (3) bekezdésében
meghatározott feladatok ellátására a fôvárosi, megyei, megyei jogú városi
önkormányzattal lehet közoktatási megállapodást kötni."
(2) A Kt. 81. §-a (3) bekezdésének e) pontja helyébe a következô
rendelkezés lép:
[A közoktatási megállapodás tartalmát a felek szabadon állapítják meg
azzal a megkötéssel, hogy a megállapodásnak tartalmaznia kell:]
"e) a fenntartó által a feladatellátáshoz igénybevehetô forrásokat,
valamint az ehhez nyújtott kiegészítô támogatás összegét, továbbá azokat a
szolgáltatásokat, amelyek a megállapodás alapján a gyermekek, tanulók, szülôk
részére ingyenessé válnak, illetôleg amelyeket térítési díjért vehetnek
igénybe."
(3) A Kt. 81. §-ának (4)-(6) bekezdése helyébe a következô rendelkezés
lép, s egyidejûleg a paragrafus a következô (7)-(10) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A kiegészítô támogatás összegét oly módon kell meghatározni, hogy
az lehetôvé tegye az átvállalt feladatoknak - a megállapodásban meghatározott
gyermek, illetve tanulólétszám keretein belül - e törvény 114-115. §-ában és
117. §-ában meghatározottak szerinti ingyenes, illetve térítési díj ellenében
való ellátását.
(5) A közoktatási megállapodásban kikötött idôszaknak biztosítania
kell, hogy az érdekelt gyermekek az óvodát, illetôleg a tanulók az iskolai
tanulmányaikat a megállapodás alapján be tudják fejezni.
(6) A közoktatási megállapodásra egyebekben a Magyar Köztársaság
Polgári Törvénykönyvének a megbízásra vonatkozó rendelkezéseit kell
alkalmazni.
(7) A közoktatási megállapodást a helyben szokásos módon közzé kell
tenni.
(8) A mûvelôdési és közoktatási miniszter is köthet közoktatási
megállapodást akkor, ha a közoktatási intézmény térségi vagy országos
feladatot lát el, feltéve hogy a közoktatási intézmény fenntartója - az (1)
bekezdés e) pontja szerint - sikertelenül kezdeményezte a közoktatási
megállapodás megkötését.
(9) Szakközépiskola vagy szakiskola esetén a mûvelôdési és közoktatási
miniszter a munkaügyi miniszterrel és a szakképesítésért felelôs miniszterrel
egyetértésben köthet közoktatási megállapodást.
(10) A mûvelôdési és közoktatási miniszter az országos kisebbségi
önkormányzattal is köthet közoktatási megállapodást. A mûvelôdési és
közoktatási miniszter köteles közoktatási megállapodást kötni az országos
kisebbségi önkormányzattal, ha a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók
iskolai, kollégiumi ellátása az önkormányzati feladatellátás keretében nem
megoldott."
63. §
A Kt. 82. §-a helyébe a következô rendelkezés lép:
"82. § (1) Ha a pedagógiai szakszolgálat intézményét vagy a
pedagógiai szakmai szolgáltató intézményt nem a helyi önkormányzat vagy nem
állami szerv tartja fenn, tevékenységére alkalmazni kell a 80. § (1)-(3)
bekezdését és (5) bekezdésének második mondatát, a 81. § (1) bekezdésének e)
pontjában, valamint (7)-(8) és (10) bekezdésében foglaltakat.
(2) A 81. § (8)-(10) bekezdésében és az e §-ban meghatározott
közoktatási megállapodás megkötéséhez be kell szerezni a pénzügyminiszter
egyetértését."
64. §
(1) A Kt. 83. §-ának (2) bekezdése a következô második mondattal
egészül ki:
"Eljárás indítható a magatartás, szorgalom és a tanulmányok minôsítése
ellen is, ha a minôsítés nem az iskola által alkalmazott helyi tantervben
meghatározottak alapján történt, illetve a minôsítéssel összefüggô eljárás
jogszabályba vagy a tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközik."
(2) A Kt. 83. §-a a következô (8) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a
jelenlegi (8) bekezdés számozása (9)-re módosul:
"(8) A nevelési-oktatási intézmény döntése jogerôs, ha a (2) bekezdésben
meghatározott határidôn belül nem nyújtottak be eljárást megindító kérelmet,
vagy az eljárást megindító kérelem benyújtásáról lemondtak. A másodfokú döntés
a közléssel válik jogerôssé. A közlésre az államigazgatási eljárás általános
szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A jogerôs döntés
végrehajtható, kivéve ha bírósági felülvizsgálatát kérték. A másodfokú döntés
azonnali végrehajtását rendelheti el a döntéshozó, ha azt a nevelési-oktatási
intézménybe járó többi tanuló nyomós érdeke indokolja."
65. §
(1) A Kt. 84. §-ának (1) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:
"(1) Ha a fenntartó a nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve
pedagógiai programját, az általános mûvelôdési központ pedagógiai-mûvelôdési
programját vagy a közoktatási intézmény szervezeti és mûködési szabályzatát
nem hagyja jóvá, a nevelôtestület, szakalkalmazotti értekezlet - a (3)
bekezdésben meghatározott kivétellel - a döntés felülvizsgálatát a közléstôl
számított harminc napon belül, jogszabálysértésre hivatkozással kérheti a
bíróságtól."
(2) A Kt. 84. §-ának (4) bekezdése a következô harmadik mondattal
egészül ki:
"A bíróság az ügyet soron kívül bírálja el."
(3) A Kt. 84. §-a a következô (5) bekezdéssel egészül ki, s egyidejûleg
a jelenlegi (5) bekezdés jelölése (6) bekezdésre módosul:
"(5) A független vizsgabizottság, az alapmûveltségi vizsga, az érettségi
vizsga és a szakmai vizsga vizsgabizottságának döntése, intézkedése vagy
intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen a szülô,
illetve a tanuló a fôjegyzôhöz - a döntést követô három munkanapon belül -
jogszabálysértésre hivatkozással törvényességi kérelmet nyújthat be. A
törvényességi kérelmet a fôjegyzô három munkanapon belül bírálja el.
Eljárására e törvény 83. §-ának (6)-(8) bekezdését, 84. §-ának (4)
bekezdését, 104. §-ának (3) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni,
hogy a törvényességi kérelem benyújtására meghatározott határidô elmulasztása
jogvesztô, igazolásnak helye nincs."
66. §
A Kt. 86. §-ának (1) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:
"(1) A községi, a városi, a fôvárosi kerületi és a megyei jogú városi
önkormányzat köteles gondoskodni az óvodai nevelésrôl, a tankötelezettség
teljesítéséhez szükséges általános iskolai oktatásról, továbbá a nemzeti és
etnikai kisebbség által lakott településen a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez
tartozók óvodai nevelésérôl és a tankötelezettség teljesítéséhez szükséges
általános iskolai nevelésérôl és oktatásáról."
(2) A Kt. 86. §-ának (3) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép,
s egyidejûleg a § a következô (4) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A megyei önkormányzat, továbbá - ha a (4) bekezdés másképp nem
rendelkezik - a fôvárosi önkormányzat köteles gondoskodni
a) a kollégiumi és a nemzeti és etnikai kisebbségi kollégiumi ellátásról;
b) a középiskolai és a szakiskolai ellátásról;
c) a nemzeti és etnikai kisebbség középiskolai és szakiskolai
ellátásáról;
d) a felnôttoktatásról;
e) az alapfokú mûvészetoktatásról;
f) a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadásról, a nevelési
tanácsadásról, a logopédiai szolgáltatásról
abban az esetben, ha a községi, városi, fôvárosi kerületi önkormányzat a
feladat ellátását nem vállalja, illetve a feladat ellátása a megye, fôváros
területén nem megoldott.
(4) Ha a fôvárosi önkormányzat és fôvárosi kerületi önkormányzat között
létrejött megállapodás másképp nem rendelkezik, a fôvárosi kerületi
önkormányzat köteles gondoskodni:
a) az enyhe értelmi fogyatékos tanulók általános iskolai oktatásáról,
b) az alapfokú mûvészetoktatásról,
c) az általános iskolai felnôttoktatásról,
d) a nevelési tanácsadásról, logopédiai szolgáltatásról és
gyógytestnevelésrôl."
67. §
A Kt. 87. §-a helyébe a következô rendelkezés lép:
"87. § (1) A megyei önkormányzat, továbbá - ha a (2) bekezdés másképp
nem rendelkezik - a fôvárosi önkormányzat köteles gondoskodni
a) azoknak a tanulóknak különbözeti vizsga vagy évfolyam ismétlés nélküli
iskolaváltásáról, akiknek a lakóhelyén, ennek hiányában tartózkodási helyén,
a tankötelezettség végéig nem biztosítottak az iskolai nevelés és oktatás
feltételei,
b) a középiskolai és a szakiskolai felvételekkel összefüggô tájékoztató
tevékenységrôl,
c) az önkormányzati pedagógiai-szakmai szolgáltatásról,
d) a gyermekgyógyüdülôkben, egészségügyi intézményekben rehabilitációs
intézményekben tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek tankötelezettségének
teljesítéséhez szükséges oktatásról,
e) a többi gyermekkel, tanulóval együtt nem foglalkoztatható, illetôleg
oktatható testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos gyermekek,
tanulók óvodai, iskolai, továbbá kollégiumi ellátásáról,
f) a képzési kötelezettség teljesítéséhez szükséges feltételekrôl,
g) gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás
megszervezésérôl, a tanulási képességet vizsgáló szakértôi és rehabilitációs
tevékenységrôl, továbbá a konduktív pedagógiai ellátásról,
h) az e)-f) pontban meghatározott feladatok, továbbá a gyógytestnevelés
feladatainak ellátásához szükséges utazó szakember hálózat mûködtetésérôl.
(2) Ha a fôvárosi önkormányzat és a fôvárosi kerületi önkormányzat között
létrejött megállapodás másképp nem rendelkezik, a fôvárosi kerületi
önkormányzat köteles gondoskodni a az önkormányzati pedagógiai-szakmai
szolgáltatás ellátásáról az óvodai nevelés és az általános iskolai nevelés és
oktatás tekintetében.
(3) A fôvárosi önkormányzat köteles gondoskodni a fogyatékosság
megállapításához szükséges országos szakértôi és rehabilitációs tevékenység
ellátásáról. Az országos szakértôi és rehabilitációs feladatokat jogszabály
határozza meg.
(4) A fôvárosi, megyei önkormányzat - jogszabályban meghatározottak
szerint - gondoskodik a pedagógusok fôvárosi, megyei állandó helyettesítési
rendszerének mûködtetésérôl."
68. §
A Kt. 88. §-a helyébe a következô rendelkezés lép:
88. § (1) A fôvárosi önkormányzat a fôvárosi kerületi önkormányzatok, a
megyei területfejlesztési tanács a megye területén mûködô helyi önkormányzatok
véleményének kikérésével és közremûködésével, továbbá a fôvárosi, megyei
statisztikai hivatal, a fôvárosi, megyei munkaügyi központ (a továbbiakban a
helyi önkormányzatok a fôvárosi megyei statisztikai hivatal és munkaügyi
központ együtt: közremûködôk), a területi gazdasági kamara, a fôvárosi, megyei
szülôi és tanulói érdekképviseleti szervezet, a nem állami, nem önkormányzati
intézményfenntartók, a fôvárosi, megyei szintû pedagógus szakszervezet
véleményének kikérésével - a közoktatási feladatok megszervezéséhez szükséges
önkormányzati döntés elôkészítését szolgáló - feladatellátási,
intézményhálózat-mûködtetési és fejlesztési tervet (a továbbiakban:
fejlesztési terv) készít. A fejlesztési terv elkészítéséhez véleményt
nyilváníthat, és az elkészítésében közremûködhet az érdekelt helyi kisebbségi
önkormányzat. A fejlesztési terv elkészítéséhez be kell szerezni az országos
kisebbségi önkormányzat véleményét. A fôvárosi önkormányzat, illetve a megyei
területfejlesztési tanács megkeresésére a közremûködôk kötelesek a fejlesztési
terv elkészítéséhez szükséges adatokat szolgáltatni. A fôvárosi fejlesztési
tervet a Fôvárosi Önkormányzat rendelettel adja ki. A megyei fejlesztési
tervet a Mûvelôdési és Közoktatási Minisztérium hivatalos lapjában kell
közzétenni. A fejlesztési terv a fôvárosi rendelet hatályba lépésétôl, illetve
a mûvelôdési és közoktatási minisztérium hivatalos lapjában történô közzététel
napjától alkalmazható.
(2) A fejlesztési terv tartalmazza a közoktatás-szolgáltatás
megszervezésének helyzetértékelését, a megoldásra váró feladatokat, továbbá a
fôváros, illetve a megye területére vonatkozó középtávú beiskolázási tervet. A
beiskolázási tervben kell meghatározni - a tanulói létszám várható
alakulására tekintettel - az egyes iskolatípusok összes befogadó képességét,
az egyes iskoláknak a tankötelezettség teljesítésében, illetôleg a
továbbtanulás feltételeinek megteremtésében való faladatát.
(3) A fejlesztési terv legalább öt éves idôszakra készül.
(4) Az önkormányzatok feladataikat intézmény létesítésével,
fenntartásával, társulásban való részvétellel vagy más önkormányzattal,
illetve fenntartóval kötött megállapodás útján láthatják el.
(5) A helyi önkormányzat új közoktatási intézményt akkor létesíthet, a
meglévô intézmény feladatát akkor bôvítheti, ha a mûködés megkezdéséhez,
illetve az új feladatok ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételek,
valamint a költségvetési fedezet rendelkezésre áll, illetve megteremthetô. A
döntéshez be kell szerezni a fôvárosi önkormányzat, illetve a megyei
területfejlesztési tanács - fejlesztési tervre épített - szakvéleményét.
(6) A helyi önkormányzat a közoktatási intézményét, illetve egyes
szolgáltatás ellátását akkor szüntetheti meg, ha az adott tevékenységrôl,
szolgáltatásról továbbra is megfelelô színvonalon gondoskodik oly módon,
hogy annak igénybevétele a gyermeknek, tanulónak, szülônek nem jelent
aránytalan terhet. Ennek eldöntéséhez be kell szerezni a fôvárosi
önkormányzat, illetve a megyei területfejlesztési tanács - fejlesztési tervre
épített - szakvéleményét.
(7) A helyi önkormányzat a tulajdonában lévô nevelési-oktatási
intézmény tulajdoni vagy fenntartói jogát részben vagy egészben akkor
engedheti át világnézeti alapon szervezôdô vagy más fenntartóknak, ha azoknak
a gyermekeknek, tanulóknak, akiknek a szülei nem akarják az elkötelezett,
illetve az átadott nevelési-oktatási intézménybe járatni gyermeküket, a
szolgáltatást továbbra is megfelelô színvonalon biztosítja oly módon, hogy
annak igénybevétele a gyermeknek, tanulónak, szülônek nem jelent aránytalan
terhet. Ennek eldöntéséhez be kell szerezni a fôvárosi önkormányzat, illetve a
megyei területfejlesztési tanács - fejlesztési tervre épített -
szakvéleményét.
(8) Ha községi, városi, fôvárosi kerületi önkormányzat a tulajdonában
lévô közoktatási intézménnyel a 86. § (3) bekezdésében felsorolt feladat
ellátását nem vállalja, értesíti a fôvárosi, megyei önkormányzatot a feladat
átadásáról, amely a (6) bekezdésben meghatározottak figyelembe vételével, a
102. § (3) bekezdésében meghatározott eljárás megtartásával dönt arról, hogy
szükséges-e az átvett feladathoz a feladatot ellátó intézmény további
mûködtetése. A fôvárosi, megyei önkormányzat kérésére a feladatot átadó
önkormányzat az átadott feladat ellátását szolgáló intézmény vagyonát köteles
használatra átengedni a fôvárosi, megyei önkormányzatnak. Az átadás ingyenesen
történik. A feladat és a használat átadásának idôpontja - a felek eltérô
megállapodásának hiányában - nevelési-oktatási feladat és intézmény esetén a
bejelentést követô év július 1-je, más közoktatási feladat és intézmény esetén
pedig a bejelentést követô év január 1-je. Ha a feladatot többcélú intézmény
keretében látja el a községi, városi, fôvárosi kerületi önkormányzat, és a
feladat ellátását szolgáló intézményi vagyon nem osztható meg, a fôvárosi,
megyei önkormányzat kérésére, az intézmény teljes vagyonát - az intézmény
által ellátott feladatokkal együtt - használatra át kell engedni. Az e
bekezdésben szabályozott használatba adás ideje tíz évnél nem lehet rövidebb.
A használatba adásra egyebekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell
alkalmazni.
(9) Ha a fôvárosi, megyei önkormányzat a (8) bekezdésben meghatározottak
szerint nem kéri a használati jog átengedését, az intézmény vagyona csak akkor
idegeníthetô el, ha a tulajdonos helyi önkormányzat a 86. § (1) bekezdésében
meghatározott feladatainak intézményfenntartóként tesz eleget. Az intézmény
elidegenítésekor elôvásárlási jog illeti meg azt, aki az intézményi vagyont
továbbra is közoktatási feladat ellátására használja fel. Az így megvásárolt
ingatlanra tíz évre szóló elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni.
(10) Ha az óvodában, iskolában nemzeti vagy etnikai kisebbségi óvodai
nevelés, iskolai nevelés és oktatás folyik, a (6)-(8) bekezdésben
meghatározott döntéshez a helyi önkormányzatnak be kell szereznie az intézmény
székhelye szerint illetékes helyi kisebbségi önkormányzat egyetértését és az
országos kisebbségi önkormányzat véleményét.
(11) Ha a nevelési-oktatási intézmény jogutódlással szûnik meg, a
megszûnés nem érinti a gyermek óvodai elhelyezését, tanulói jogviszonyát,
kollégiumi tagsági viszonyát. Abban az esetben, ha a szülô nem akarja a
jogutód nevelési-oktatási intézménybe járatni gyermekét, továbbá, ha a
nevelési-oktatási intézmény jogutód nélkül szûnik meg, a helyi önkormányzat a
(6)-(7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével megjelöli azt a nevelési-
oktatási intézményt, amelybe a szülô - a nevelési-oktatási intézmény
megszûnése elôtt - kérheti gyermeke átvételét. A megjelölt nevelési-oktatási
intézmény vezetôje a gyermek, tanuló felvételét csak helyhiány miatt
tagadhatja meg."
69. §
A Kt. 91. §-a helyébe a következô rendelkezés lép:
"91. § (1) A fôjegyzô
a) másodfokon elbírálja a független vizsgabizottság, az alapmûveltségi
vizsga, az érettségi vizsga, a szakmai vizsga vizsgabizottságának döntése
ellen benyújtott törvényességi kérelmet;
b) rendkívüli szünet elrendelését kezdeményezi a mûvelôdési és
közoktatási miniszternél, ha rendkívüli idôjárás, járvány, természeti csapás
vagy más elháríthatatlan ok miatt a megye, fôváros területén a nevelési-
oktatási intézmények mûködtetése nem lehetséges; a fôjegyzô kezdeményezéséhez
- kivéve, ha a késlekedés jelentôs veszéllyel vagy helyrehozhatatlan kárral
járna - beszerzi az érdekelt önkormányzatok jegyzôinek véleményét; ha a
vélemény beszerzésére nem volt lehetôség, a fôjegyzô az intézkedésérôl azonnal
értesíti az érdekelt önkormányzatok jegyzôit.
(2) A fôjegyzô, továbbá a megyei jogú város jegyzôje
a) közremûködik - az érettségi vizsga vizsgaszabályzatában
meghatározottak szerint - az érettségi vizsgák elôkészítésében, megtartásában;
b) közremûködik a közoktatási információs rendszer mûködtetésében.
(3) A fôjegyzô elkészíti és vezeti a nem helyi önkormányzatok által
fenntartott közoktatási intézmények jegyzékét, és minden év augusztus 31-éig
megküldi a fôvárosi, megyei egészségbiztosítási pénztárnak, továbbá a
pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményen keresztül gondoskodik
arról, hogy azt az érdekeltek megtekinthessék.
(4) A közoktatási intézményt fenntartó önkormányzat jegyzôje,
fôjegyzôje
a) közremûködik az óvodákban, iskolákban, kollégiumokban folyó pedagógiai
tevékenységgel összefüggô mérési, értékelési feladatok szervezésében,
b) elbírálja a 83. § (4) bekezdésében felsorolt kérelmeket;
c) az alapmûveltségi vizsga vizsgaszabályzatában foglaltak szerint
közremûködik az alapmûveltségi vizsga elôkészítésében, megtartásában,
d) ellátja a helyi önkormányzat fenntartásában lévô közoktatási
intézmény vezetôjének kiválasztásával kapcsolatos nyilvános pályázati eljárás
lefolytatásával összefüggô elôkészítô feladatokat,
e) tájékoztatja az illetékes szakértôi és rehabilitációs bizottságot
arról, hogy melyik az az - e törvény 30. § (1)-(2) bekezdésében felsorolt -
intézmény, amelyik rendelkezik a fogyatékos gyermek, tanuló különleges
gondozásának ellátásához szükséges feltételekkel,
f) segíti és ellenôrzi a nevelési-oktatási intézményeknek a tanuló- és
gyermekbalesetek megelôzésére irányuló tevékenységét, a tanuló- és
gyermekbalesetek jegyzôkönyveit félévenként megküldi a Mûvelôdési és
Közoktatási Minisztériumba,
g) tájékoztatja a mûvelôdési és közoktatási minisztert szakközépiskola és
szakiskola esetén a munkaügyi minisztert, illetve a szakirány szerint
illetékes minisztert közoktatási intézmény létesítésérôl, átszervezésérôl,
megszüntetésérôl,
h) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a hatáskörébe,
feladatkörébe utal.
(5) A jegyzô a nem helyi önkormányzatok által fenntartott óvodák és
általános iskolák nyilvántartásba vételével, nyilvántartásból való
törlésével,
továbbá a mûködés megkezdésének engedélyezésével, az engedély visszavonásával
kapcsolatban hozott jogerôs határozatának egy példányát megküldi a
fôjegyzônek.
(6) Az (2) bekezdés a)-b) pontjában és a (4) bekezdés a) és c)
pontjában meghatározott feladat ellátásához a jegyzô, fôjegyzô jogszabályban
meghatározottak szerint igénybe veszi, ennek hiányában megállapodás alapján
igénybe veheti az e törvényben szabályozott névjegyzékekben szereplô szakérô,
illetve a pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmény közremûködését.
(7) A gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye
szerint illetékes
a) polgármester a tankötelezettség ideje alatt segítséget nyújt a
szülônek gyermeke iskolai elhelyezéséhez és utaztatásához, ha a településen
nem mûködik a tankötelezettség végéig nevelô és oktató iskola,
b) jegyzô
- az óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra felkészítô
foglalkozáson való részvételre köteles, a tanköteles és a képzési
kötelezettség alá esô gyermekekrôl, tanulókról nyilvántartást vezet, és
figyelemmel kíséri az e törvény 14. §-a (2) bekezdésének a) pontjában
meghatározott kötelezettségek teljesítését,
- az óvodás és a tanköteles gyermekekrôl vezetett nyilvántartást megküldi
a lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely szerint illetékes óvodának,
általános iskolának,
- bejelentésre vagy hivatalból elrendeli az óvodai nevelés keretében
folyó iskolai életmódra felkészítô foglalkozáson való részvételt, a
tankötelezettség vagy a képzési kötelezettség teljesítését, ha a szülô nem
tesz eleget kötelességének.
(8) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételek esetén a jegyzô
a településen mûködô nevelési-oktatási intézményekben rendkívüli szünet
elrendelését kezdeményezi a mûvelôdési és közoktatási miniszternél.
Intézkedése elôtt - kivéve, ha a késlekedés jelentôs veszéllyel vagy
helyrehozhatatlan kárral járna - beszerzi az érdekelt intézményfenntartók
véleményét; ha a vélemény beszerzésére nem volt lehetôség, intézkedésérôl
azonnal értesíti az érdekelt intézményfenntartókat.
(9) A (7) bekezdés a) pontja alapján a lakóhely, ennek hiányában a
tartózkodási hely szerint illetékes önkormányzat - ha e törvény másképp nem
rendelkezik - megtéríti a kötelezô felvételt biztosító óvodába, illetve a
kötelezô felvételt biztosító iskolába való utazás költségeit, továbbá szükség
esetén gondoskodik kísérô személyrôl a gyermek, tanuló részére, ha az óvoda,
iskola a településen kívül található, és az óvodába, iskolába való utaztatást
az önkormányzat nem biztosítja ."
70. §
(1) A Kt. 93.§-a (1) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következô
rendelkezés lép:
[A mûvelôdési és közoktatási miniszter]
"a) kiadja - az Országos Köznevelési Tanács javaslatára, és a
Közoktatáspolitikai Tanács véleményének kikérése után - a Két tanítási nyelvû
iskolai oktatás irányelvét, a Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének
irányelvét, a Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvét,
továbbá az Alapfokú mûvészetoktatás követelményeit és tantervi programját ;
továbbá - az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértésével az Országos
Köznevelési Tanács és a Közoktatáspolitikai Tanács véleményének kikérése után
- a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelvét és a Nemzeti és
etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelvét és ellátja a
felülvizsgálatukkal kapcsolatos feladatokat,
b) rendszeresen, de legalább három évenként - az Országos Köznevelési
Tanács és az Országos Kisebbségi Bizottság közremûködésével - értékeli az
Óvodai nevelés országos alap-programja és a Nemzeti alaptanterv bevezetésével
és alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatokat, szükség esetén - az Országos
Köznevelési Tanács, a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekeket,
tanulókat érintô kérdésekben az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértésével,
továbbá a Közoktatáspolitikai Tanács véleményének kikérésével kezdeményezi a
Kormánynál a szükséges módosítást; továbbá gondoskodik - nemzeti, etnikai
kisebbség óvodai neveléséhez, iskolai neveléséhez és oktatásához az országos
kisebbségi önkormányzat bevonásával - óvodai nevelési programok és iskolai
tantervek kidolgoztatásáról;"
(2) A Kt. 93. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következô
rendelkezés lép:
[A mûvelôdési és közoktatási miniszter]
"f) az Országos Köznevelési Tanács elôterjesztésére dönt - a szakképzés
kivételével - a tankönyv-, továbbá a taneszköz-, tankönyv-, illetve taneszköz
jegyzékbe történô felvételérôl, gondoskodik azok a jegyzékek közzétételérôl,
valamint kiadja a közoktatási intézmények kötelezô eszköz- és felszerelési
jegyzékét, valamint gondozza azt."
(3) A Kt. 93. § (2) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:
"(2) A Mûvelôdési és Közoktatási Minisztérium a költségvetésének terhére
- a szakképzési évfolyamok kivételével - országos és térségi szakmai
ellenôrzést, pedagógiai-szakmai mérések, átvilágítások, elemzések készítését
rendelheti el, továbbá felkérheti a fenntartót, hogy a fenntartásában lévô
nevelési-oktatási intézményben végeztessen szakmai ellenôrzést, pedagógiai-
szakmai mérést, átvilágítást, elemzést, és ennek eredményérôl tájékoztassa."
71. §
(1) A Kt. 94. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következô
rendelkezés lép:
[A mûvelôdési és közoktatási miniszter szabályozza]
"a) a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve, a
Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatása irányelve, a Két tanítási nyelvû
iskolai oktatás irányelve, a Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének
irányelve, a Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve,
továbbá az Alapfokú mûvészetoktatás követelményei és tantervi programja
bevezetését és kiadását, a 93. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott
eljárási szabályok megtartásával;"
(2) A Kt. 94. §-a (1) bekezdésének b) pontja a következô szöveggel
egészül ki:
[A mûvelôdési és közoktatási miniszter szabályozza]
"a tanuló- és gyermekbalesetek megelôzésével kapcsolatos feladatokat,
illetôleg a balesetek kivizsgálásával nyilvántartásával és jelentésével
összefüggô tevékenységet;"
(3) A Kt. 94. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következô
rendelkezés lép:
[A mûvelôdési és közoktatási miniszter szabályozza]
"c) az országos mérési feladatok ellátásának rendjét;"
(4) A Kt. 94. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következô
rendelkezés lép:
[A mûvelôdési és közoktatási miniszter szabályozza]
"e) a tankönyvvé nyilvánítás feltételeit, rendjét, a tankönyvjegyzék
elkészítését és kiadását, a tankönyvjegyzékbôl való törlés és a
tankönyvtámogatás rendjét, továbbá szakképzés kivételével a taneszközzé
nyilvánítás és törlés rendjét, a taneszköz-jegyzék elkészítését és kiadását, a
kötelezô eszköz-felszerelési jegyzék kiadását,"
(5) A Kt. 94. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következô
rendelkezés lép:
[A mûvelôdési és közoktatási miniszter szabályozza]
"g) a szakmai vizsga és az érettségi vizsga kivételével a vizsgák
rendjét, továbbá az érettségi vizsga részletes vizsgakövetelményeinek
kiadását,"
(6) A Kt. 94. §-a a következô (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A Kormány rendeletben szabályozza
a) az Óvodai nevelés országos alap-programjának bevezetését és kiadását;
b) a Nemzeti alaptanterv bevezetését és kiadását;
c) az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának bevezetését és kiadását;
d) a diákigazolvány kiadásával és használatával kapcsolatos kérdéseket,
e) a pedagógusok fôvárosi, megyei állandó helyettesítési rendszerének
létrehozását és mûködtetését,
f) a pedagógus-szakvizsga bevezetését, a pedagógus továbbképzés
rendszerét, a továbbképzésben résztvevôk juttatásait, kedvezményeit,
g) a pedagógusok részére pedagógiai szakirodalom (könyv, tankönyv,
jegyzet, folyóirat stb.) vásárlásához nyújtott hozzájárulás igénybevételének
feltételeit és a költségek elszámolásának szabályait.
(4) Az Óvodai nevelés országos alap-programjának és a Nemzeti alaptanterv
Kormány részére történô benyújtásához be kell szerezni az Országos Köznevelési
Tanács - a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelését, iskolai
nevelését-oktatását érintô kérdésekben - az Országos Kisebbségi Bizottság
egyetértését, továbbá a Közoktatáspolitikai Tanács véleményét."
72. §
(1) A Kt. 95. §-ának b) pontja helyébe a következô rendelkezés lép:
[A mûvelôdési és közoktatási miniszter közoktatás-fejlesztéssel
kapcsolatos feladata]
b) a szakmai vizsgák kivételével az országos vizsgarendszer létrehozása,
mûködtetése, fejlesztése és korszerûsítése,
(2) A Kt. 95. §-a a következô f)-g) ponttal egészül ki:
[A mûvelôdési és közoktatási miniszter közoktatás-fejlesztéssel
kapcsolatos feladata]
"f) a pedagógusok, a közoktatási intézményvezetôk ismereteinek
megújításához szükséges továbbképzés feltételeinek megteremtése, továbbá a
közoktatás állami és önkormányzati irányítási feladataiban közremûködôk
továbbképzésének segítése,
g) a fôvárosi, megyei fejlesztési tervek elôkészítéséhez szakmai
segítség nyújtása,"
(2) A Kt. 95. §-a a következô (2)-(5) bekezdéssel egészül ki, s
egyidejûleg a jelenlegi § jelölése (1) bekezdésre változik:
"(2) A mûvelôdési és közoktatási miniszter (1) bekezdésben meghatározott
feladatának ellátásában közremûködnek az országos pedagógiai-szakmai
szolgáltató intézmények.
(3) A mûvelôdési és közoktatási miniszter három évenként összehívja - a
középiskolákban és szakiskolákban, továbbá az ilyen iskolákba járó tanulók
elhelyezését biztosító kollégiumokban mûködô iskola, kollégiumi
diákönkormányzatok küldötteibôl álló - diákparlamentet. A diákparlament
áttekinti a gyermeki és tanulói jogok érvényesülését a közoktatásban és
ajánlást fogadhat el, melyben megfogalmazza véleményét, javaslatát.
(4) A mûvelôdési és közoktatási miniszter határozattal
a) kérelemre vagy hivatalból intézkedik az alapmûveltségi vizsga, illetve
az érettségi vizsga megszervezésével, megtartásával összefüggésben, ha az
intézkedés megtétele nélkül országos szinten veszélybe kerül az alapmûveltségi
vizsga, illetve az érettségi vizsga jogszabályok szerinti lebonyolítása,
b) rendkívüli szünetet rendelhet el - a fôjegyzô, jegyzô
kezdeményezésére - az ország, a megye, fôváros vagy egyes település nevelési-
oktatási intézményeiben.
(5) A mûvelôdési és közoktatási miniszter - ha e nélkül a szükséges
intézkedés megtételére nincs lehetôség - a (4) bekezdésben meghatározott
intézkedései során a vizsgaszabályzatban, illetôleg a tanév rendjében
foglaltaktól - az adott ügy elintézéséhez szükséges mértékben - eltérô
intézkedést is hozhat. A mûvelôdési és közoktatási miniszter döntését három
munkanapon belül köteles meghozni. A határozat elôzetesen végrehajthatóvá
nyilvánítható."
73. §
(1) A Kt. 96-97 §-a helyébe a következô rendelkezés lép, egyidejûleg a
Kt. a 97. §-t megelôzôen a következô alcímmel egészül ki:
96. § (1) A közoktatással kapcsolatos döntések szakmai elôkészítésében
Országos Köznevelési Tanács mûködik közre. Az Országos Köznevelési Tanács
döntéselôkészítô, véleményezô és javaslattevô országos szakértôi testület.
(2) Az Országos Köznevelési Tanács figyelemmel kíséri a közoktatás
helyzetét, javaslatot készít, állást foglal a közoktatással összefüggô
oktatáspolitikai, kutatási és fejlesztési kérdésekben.
(3) Az Országos Köznevelési Tanács feladata különösen:
a) állást foglal a tantervi szabályozás kérdéseiben,
b) figyelemmel kíséri az Óvodai nevelés országos alap-programjának és a
Nemzeti alaptantervnek az alkalmazását, kezdeményezi felülvizsgálatukat,
c) javaslatot tesz könyv tankönyvjegyzékbe történô felvételére,
d) figyelemmel kíséri a közoktatás színvonalának alakulását, a közoktatás
fejlesztését szolgáló kutatási feladatokat kezdeményez,
e) javaslatot tesz a közoktatást érintô szakmai kérdésekben, a mûvelôdési
és közoktatási miniszternek.
(4) Az Országos Köznevelési Tanácsnak huszonegy rendes és hét póttagja
van. Az Országos Köznevelési Tanács tagjait a mûvelôdési és közoktatási
miniszter kéri fel a következôk szerint: három tagját saját választása, tíz
tagját és három póttagját az országos pedagógiai szakmai szervezetek, hat
tagját és három póttagját a pedagógusképzô felsôoktatási intézmények, kettô
tagját és egy póttagját pedig a Magyar Tudományos Akadémia jelölése alapján. A
felkérés - a miniszter által választott tagok kivételével, akiknek felkérése
az érintett miniszter megbízásának lejártával megszûnik - öt évre szól. A
jelölésben azok az országos pedagógiai szakmai szervezetek vehetnek részt,
amelyeket - az érdekelt bejelentése alapján - az Országos Köznevelési Tanács
titkárságán nyilvántartásba vettek. Az országos pedagógiai szakmai
szervezetek és a pedagógusképzô felsôoktatási intézmények által delegált
tagokat a következô eljárás szerint kell megállapítani:
a) minden érdekelt egy-egy jelöltre tehet javaslatot,
b) a jelöléseket - szétválasztva az országos pedagógiai szakmai
szervezetek, illetve a pedagógusképzô felsôoktatási intézmények jelöltjeit - a
Mûvelôdési és Közoktatási Minisztérium összegyûjti és megküldi a
javaslattevôknek,
c) a javaslattevô megjelöli azt a tíz, illetve hat személyt, akit az
Országos Köznevelési Tanácsba javasol,
d) az Országos Köznevelési Tanács rendes tagja - az országos pedagógiai
szakmai szervezetek jelöltjei közül - az a tíz, illetve - a pedagógusképzô
felsôoktatási intézmények jelöltjei közül - az a hat személy lesz, aki a
legtöbb szavazatot kapta, póttagja pedig a további három-három jelölt, azonos
számú szavazatok esetén a sorrendet sorsolással kell eldönteni,
e) a szavazatok összesítését és a sorsolást - közjegyzô jelenlétében - a
Mûvelôdési és Közoktatási Minisztérium végzi.
(5) Az Országos Köznevelési Tanács keretei között állandó és ideiglenes
szakmai és szakértôi bizottságok mûködhetnek. Az Országos Köznevelési Tanács
állandó bizottságai:
a) Országos Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Bizottság a
pedagógusok, a közoktatási intézményvezetôk, a közoktatás állami és
önkormányzati irányítási feladataiban közremûködôk továbbképzésével,
átképzésével kapcsolatos döntéseinek elôkészítésére, továbbá továbbképzések,
átképzések megszervezésére rendelkezésre álló pénzeszközök pályázati úton
történô elosztására, a pénzeszközök felhasználásának ellenôrzésére. Az
Országos Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Bizottság kilenc tagból áll,
melybôl ötöt az Országos Köznevelési Tanács, egyet-egyet a belügyminiszter, a
mûvelôdési és közoktatási miniszter, a munkaügyi miniszter, illetve a
pénzügyminiszter delegál. Az Országos Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs
Bizottság egyetértését be kell szerezni a pedagógus-továbbképzés rendszerének
létrehozásával kapcsolatos elôterjesztésnek a Kormány részére történô
benyújtása elôtt,
b) Országos Érettségi Vizsgabizottság, az érettségi vizsga általános
követelményeinek meghatározásával kapcsolatos elôkészítô feladatokat
ellátására. Az Országos Érettségi Vizsgabizottság hat tagú, melybôl három
tagot az Országos Köznevelési Tanács, három tagot a Felsôoktatási és
Tudományos Tanács delegál.
(6) Az (5) bekezdésben szabályozott állandó bizottságok tagjainak
megbízása - a miniszterek által delegált tagok kivételével, akiknek a
megbízatása a miniszter megbízásának lejártával megszûnik - az Országos
Köznevelési Tanács tagjai megbízásával azonos idôtartamig szól.
(7) Az Országos Köznevelési Tanács, illetve bizottságai megválasztják
tisztségviselôiket, meghatározzák mûködésük rendjét, ennek keretein belül
meghatározhatják a megbízatás megszûnésének egyéb eseteit.
(8) Az Országos Köznevelési Tanács munkáját titkárság segíti. Az Országos
Köznevelési Tanács mûködéséhez szükséges feltételekrôl a Mûvelôdési és
Közoktatási Minisztérium gondoskodik.
A közoktatáspolitikai tanács
97. § (1) A közoktatáspolitikai tanács a mûvelôdési és közoktatási
miniszter közoktatáspolitikai döntéselôkészítô, véleményezô és javaslattevô
testülete. A közoktatáspolitikai tanács a (2) bekezdésben felsorolt bármely
tagjának kezdeményezésére jogosult állást foglalni, javaslatot tenni - a
közalkalmazotti jogviszonnyal és a munkaviszonnyal kapcsolatos
érdekegyeztetés körébe tartozó kérdések kivételével - a közoktatást érintô
bármilyen kérdésben.
(2) A közoktatáspolitikai tanács tagjai
a) az országos pedagógus szakmai szervezetek,
b) az országos pedagógus szakszervezetek,
c) az országos szülôi szervezetek,
d) az országos diákszervezetek,
e) a helyi önkormányzatok érdekképviseleti szervezetei,
f) az országos kisebbségi önkormányzatok,
g) a nem állami, nem önkormányzati iskolafenntartók,
négy-négy, továbbá a
h) a Mûvelôdési és Közoktatási Minisztérium és más, az oktatásban
érdekelt minisztérium, országos hatáskörû szerv egy-egy,
delegált képviselôje.
(3) A közoktatáspolitikai tanács megválasztja tisztségviselôit,
meghatározza mûködésének rendjét.
(4) A közoktatáspolitikai tanács munkáját titkárság segíti. A
közoktatáspolitikai tanács mûködéséhez szükséges feltételekrôl a Mûvelôdési és
Közoktatási Minisztérium gondoskodik.
74. §
A Kt. 98. §-át megelôzô alcím és 98 §-a helyébe a következô alcím,
illetôleg rendelkezés lép:
"Szakmai bizottságok
98. § (1) A mûvelôdési és közoktatási miniszternek a nemzeti, etnikai
kisebbségi óvodai neveléssel, iskolai oktatással, kollégiumi neveléssel
kapcsolatos döntéseinek elôkészítésében Országos Kisebbségi Bizottság vesz
részt. Az Országos Kisebbségi Bizottságba egy-egy tagot delegál minden
országos kisebbségi önkormányzat. Az Országos Kisebbségi Bizottság jogállása
megegyezik az Országos Köznevelési Tanács jogállásával.
(2) A mûvelôdési és közoktatási miniszternek a tanulói jogokkal
összefüggô döntéseinek elôkészítésében Országos Diákjogi Tanács mûködik közre.
Az Országos Diákjogi Tanács véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet, állást
foglalhat a tanulókat érintô bármilyen kérdésben. Az Országos Diákjogi Tanács
kilenc tagból áll, melynek három tagját a mûvelôdési és közoktatási miniszter,
hat tagját pedig az országos diákszervezetek delegálják.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben szabályozott bizottságok tagjainak megbízása -
a miniszter által delegált tagok kivételével, akiknek a megbízatása a
miniszter megbízásának lejártával megszûnik és az idôközi megbízás kivételével
- öt évre szól. A bizottságok megválasztják tisztségviselôiket, meghatározzák
mûködésük rendjét, ennek keretein belül meghatározhatják a megbízatás
megszûnésének egyéb eseteit. A bizottságok mûködéséhez szükséges feltételeket
a Mûvelôdési és Közoktatási Minisztérium biztosítja."
75. §
A Kt. 99. §-át megelôzô alcím, valamint a 99-100. § helyébe a következô
rendelkezés lép:
"A közoktatás országos mérési feladatai
99. § (1) A közoktatás országos mérési feladatai különösen: a szakmai
vizsga kivételével az országos vizsgarendszer mûködtetése, összehangolása, az
alapmûveltségi vizsga és az érettségi vizsga követelményeinek meghatározása és
felülvizsgálata, az országos vizsgarendszer fejlesztése és korszerûsítése, az
értékelési tevékenység fejlesztése.
(2) A közoktatási intézményekben folyó pedagógiai munka országos,
térségi, megyei, fôvárosi szintû szakmai ellenôrzését az országos mérési
feladatokon keresztül kell megvalósítani.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott feladatok ellátásával országos
pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmény bízható meg. A feladatok
végrehajtásában - a fenntartóval kötött megállapodás alapján - közremûködhet
az önkormányzati pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmény. Az
önkormányzati pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmény fenntartójával
az országos pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmény köthet
megállapodást.
100. §. Az országos pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézményt
a mûvelôdési és közoktatási miniszter, szakképzés esetén - a szakképzési
törvényben meghatározott hatáskörében foglaltak szerint - a szakképesítésért
felelôs miniszter jelöli ki."
76. §
(1) A Kt. 101. §-ának (4) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:
"(4) Az Országos vizsgáztatási névjegyzékbe az vehetô fel, aki az e
törvény 17. §-a (1) bekezdésének d)-e) pontjában meghatározott tanári,
érettségi vizsga esetén egyetemi szintû tanári - mérnöktanári, mûszaki tanári
- végzettséggel és szakképesítéssel, továbbá pedagógus szakvizsgával és tíz év
pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkezik."
(2) A Kt. 101. §-ának (6) bekezdésének harmadik mondata helyébe a
következô rendelkezés lép:
"Szakképzés tekintetében az Országos szakértôi névjegyzéket a
szakképesítésért felelôs miniszter készíti el és adja ki."
77. §
(1) A Kt. 102. §-ának (1) bekezdése a következô második mondattal egészül
ki:
"Ha a fenntartó legalább hat évfolyammal mûködô általános iskolát vagy
középiskolát, illetve szakiskolát tart fenn, a fenntartói irányítással
összefüggô döntéselôkészítô munkában - az e törvény 17. §-a alapján pedagógus
munkakör betöltésére jogosító - felsôfokú iskolai végzettséggel rendelkezô
személynek kell közremûködnie."
(2) A Kt. 102. §-a (2) bekezdésének a) pontja a következô
rendelkezéssel egészül ki:
[A fenntartó
a) dönt...]
"az óvoda heti és éves nyitva tartási idejének meghatározásáról;"
(3) A Kt. 102. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következô
rendelkezés lép:
[A fenntartó]
"c) ellenôrzi a közoktatási intézmény gazdálkodását és mûködésének
törvényességét, a szakmai munka eredményességét, nevelési-oktatási
intézményben továbbá a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet, a tanuló- és
gyermekbaleset megelôzése érdekében tett intézkedéseket; ha a fenntartó nem
helyi önkormányzat, a tanuló- és gyermekbalesetet jelenti a nevelési-oktatási
intézmény székhelye szerint illetékes fôvárosi, megyei fôjegyzônek;"
(4) A Kt. 102. § (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következô
rendelkezés lép:
[A fenntartó]
"e) jóváhagyja a közoktatási intézmény szervezeti és mûködési
szabályzatát, valamint a nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve
pedagógiai programját, az általános mûvelôdési központ pedagógiai-mûvelôdési
programját, jogszabályban meghatározott esetben munkatervét;"
(5) A Kt. 102. §-ának (6) bekezdése helyébe a következô rendelkezés
lép, egyidejûleg a § a következô (7)-(10) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A fenntartó a Nemzeti alaptanterv és az alapmûveltségi vizsga,
illetve az érettségi vizsga általános vizsgakövetelményei alapján tantervet
készíthet, amelyik tartalmazhatja a település (táj, térség) sajátos nyelvi,
történelmi, kulturális, népismereti, illetve a fenntartó által fontosnak
tartott más ismereteket, tananyagot.
(7) Ha a fenntartó helyi önkormányzat, az iskolák pedagógiai programjának
jóváhagyásánál vizsgálhatja, hogy a helyi tanterv az e törvény 46. §-ában
foglaltak szerint biztosítja-e az iskolaváltást, a tanuló átvételét az általa
fenntartott iskolákban.
(8) A fenntartó - a nevelési-oktatási intézmény költségvetésében -
gondoskodik az iskolaszék, a szülôi szervezet (közösség), továbbá az iskolai,
kollégiumi diákönkormányzat mûködési feltételeirôl.
(9) A fenntartó tanítási évben (szorgalmi idôben)
a) iskolát nem indíthat, nem szervezhet át, nem szüntethet meg,
fenntartói jogát nem adhatja át,
b) iskolai osztályt, nem szervezhet át, és nem szüntethet meg,
c) az iskola feladatait nem változtathatja meg.
(10) Ha a fenntartó helyi önkormányzat, a nemzeti, etnikai kisebbségi
óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban, kollégiumi nevelésben
közremûködô nevelési-oktatási intézmény, az érintett gyermekek, tanulók
ellátásában közremûködô pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény
a) létesítéséhez, megszüntetéséhez, tevékenységi körének módosításához,
nevének megállapításához,
b) költségvetésének meghatározásához és módosításához,
c) az intézményben folyó szakmai munka értékeléséhez,
d) a szervezeti és mûködési szabályzat jóváhagyásához,
f) a nevelési program, a pedagógiai program, a pedagógiai-mûvelôdési
program jóváhagyásához, és végrehajtásának értékeléséhez
beszerzi az érintett helyi kisebbségi önkormányzat, térségi és országos
feladatot ellátó közoktatási intézmény esetén az országos kisebbségi
önkormányzat egyetértését. Kisebbségi oktatási intézményben (121. § (6) bek.)
- az elôzôekben meghatározott munkamegosztás szerint - be kell szerezni a
kisebbségi önkormányzat egyetértését a vezetô megbízása és megbízásának
megszüntetése elôtt is."
78. §
(1) A Kt. 104. §-a (1) bekezdésének a) pontja a következô
rendelkezéssel egészül ki:
[ A törvényesség biztosítása keretében kell
....ellenôrizni a mûködés és döntéshozatal jogszerûségét,]
"így különösen a tanuló- és gyermekbalesetek megelôzésével, a gyermek- és
ifjúságvédelmi feladatok ellátásával, a nevelô- és oktató munka egészséges és
biztonságos feltételeinek megteremtésével összefüggô tevékenységet."
(2) A Kt. 104. § (2) bekezdése a következô negyedik mondattal egészül
ki:
"Nem alkalmazhatók az e bekezdésben foglaltak, ha a döntés meghozatala
óta több mint egy év eltelt, vagy ha a döntést a bíróság felülvizsgálta,
továbbá ha a döntés megsemmisítése jóhiszemûen szerzett és gyakorolt jogot
sértene. Ezekben az esetekben a fenntartó tájékoztatja a közoktatási intézmény
vezetôjét megállapításairól, s a helyes eljárásról."
(3) A Kt. 104. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következô
rendelkezés lép:
[A fenntartó a nevelési, illetve pedagógiai program végrehajtását, a
nevelési-oktatási intézményben folyó szakmai munka eredményességét]
"a) az önkormányzati pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmény
által végzett pedagógiai mérések, értékelések, illetôleg az Országos szakértôi
névjegyzékben szereplô szakértô által készített szakértôi vélemény, továbbá az
alapmûveltségi vizsga és az érettségi vizsga eredményei, illetve"
[alapján értékelheti].
79. §
(1) A Kt. 107. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következô rendelkezés
lép:
"(1) A közoktatási intézmény szakmai ellenôrzésében - a (2) bekezdés b)
pontjában meghatározott kivétellel - az vehet részt, aki szerepel az Országos
szakértôi névjegyzékben.
(2) Ha a szakmai ellenôrzés nemzeti, etnikai kisebbségi feladatot
ellátó közoktatási intézményben folyik
a) az ellenôrzést a nemzeti, etnikai kisebbség nyelvét beszélô szakértô
vezetheti, ha nincsen ilyen szakértô, a vizsgálatot nemzeti, etnikai kisebbség
nyelvét beszélô pedagógus bevonásával kell végezni;
b) a szakmai ellenôrzésrôl értesíteni kell az országos kisebbségi
önkormányzatot, amelyik az e törvény 101. §-ának (3) bekezdésében
meghatározott feltétellel rendelkezô képviselôjével - akkor is, ha az nem
szerepel az Országos szakértôi névjegyzékben - részt vehet a szakmai
ellenôrzésben."
(2) A Kt. 107. §-ának (4) bekezdése helyébe a következô rendelkezés
lép:
"(4) A szakmai ellenôrzés megállapításait megkapja az, akit az
ellenôrzés érintett, továbbá az, akinek a kezdeményezésére az ellenôrzés
indult, valamint a (8) bekezdés f) pontja kivételével a fenntartó. Ha az
ellenôrzés nemzeti, etnikai kisebbségi feladatot ellátó közoktatási
intézményben folyik, a szakmai ellenôrzés megállapításait meg kell küldeni az
érdekelt helyi kisebbségi önkormányzatnak, valamint az országos kisebbségi
önkormányzatnak. A szakmai ellenôrzés megállapításait a személyiségvédelemre
vonatkozó jogszabályok megtartásával kell nyilvánosságra hozni."
(3) A Kt. 107. §-a a következô (8) bekezdéssel egészül ki, s
egyidejûleg a jelenlegi (8)-(9) bekezdés jelölése (9)-(10) bekezdésre módosul:
"(8) Szakmai ellenôrzést - a költségek biztosítása mellett - indíthat
a) országos, térségi, megyei, fôvárosi szinten a mûvelôdési és
közoktatási miniszter, szakképzés tekintetében a munkaügyi miniszter, illetve
a szakképesítésért felelôs miniszter az országos oktatáspolitikai célkitûzések
elôkészítése vagy a célkitûzések megvalósulásának megismerése, továbbá az
országos kisebbségi önkormányzat a közoktatás nemzeti, etnikai kisebbségi
feladatai végrehajtásának értékelése,
b) megyei, fôvárosi szinten a fôvárosi, megyei önkormányzat a megyei,
fôvárosi fejlesztési terv, és az oktatáspolitikai célkitûzések elôkészítése,
megvalósulásának megismerése,
c) települési szinten a községi, városi, megyei jogú városi, fôvárosi,
kerületi önkormányzat a helyi oktatáspolitikai célkitûzések elôkészítése,
megvalósulásuk megismerése, a helyi kisebbségi önkormányzat a település
nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai neveléssel, iskolai neveléssel és
oktatással összefüggô feladatok végrehajtásának áttekintése,
d) intézményi szinten a fenntartó, a helyi oktatáspolitikai célkitûzések
elôkészítése, vagy a célkitûzések megvalósulásának megismerése, illetve az
egyes intézményekben végzett nevelô és oktató munka színvonalának értékelése,
e) a közoktatási intézmény vezetôje az intézményben végzett nevelô és
oktató munka, egyes alkalmazott munkája színvonalának értékelése,
f) a közoktatási intézmény alkalmazottja saját munkájának értékelése
céljából."
80. §
A Kt. 108. §-ának helyébe a következô rendelkezés lép:
"108. § (1) A Magyar Köztársaság területén külföldi nevelési-oktatási
intézmény akkor mûködhet, illetve akkor adhat ki külföldi bizonyítványt, ha
abban az államban, ahonnan származik, az intézményt nevelési-oktatási
intézménynek, az általa kiadott bizonyítványt pedig az ilyen nevelési-oktatási
intézménynek megfelelô bizonyítványnak jogszerûen elismerik, s az elismerést
hitelt érdemlôen bizonyították.
(2) A nevelési-oktatási intézményt a mûvelôdési és közoktatási
miniszter veszi nyilvántartásba, illetôleg adja meg a fenntartónak a mûködés
megkezdéséhez szükséges engedélyt. A fenntartó - ha nemzetközi szerzôdés
másképp nem rendelkezik - e törvény 37. §-ának (2) bekezdése alapján a
nyilvántartásba vétel, 79. §-ának (1)-(2) bekezdése alapján pedig a mûködés
megkezdéséhez szükséges engedély kiadását kérheti. A külföldi nevelési-
oktatási intézmény alapítására, az intézményben folyó nevelô és oktató
munkára, valamint annak ellenôrzésére, a gyermekekkel, tanulókkal összefüggô
ügyekre és döntésekre annak az államnak az elôírásait kell alkalmazni, amelyik
a nevelési-oktatási intézményt sajátjának elismerte.
(3) Magyar állampolgár a tankötelezettségét az (1) bekezdés szerinti
iskolában, továbbá külföldön mûködô iskolában is teljesítheti. A külföldön
létesített tanulói jogviszonyról a tanuló lakóhelye, ennek hiányában
tartózkodási helye szerint illetékes jegyzô állít ki igazolást.
(4) Az (1) bekezdésben megjelölt nevelési-oktatási intézmény
Magyarországon nemzetközi szerzôdés alapján is mûködhet.
(5) Magyar állami óvodát, általános iskolát, középiskolát és
kollégiumot külföldön a Mûvelôdési és Közoktatási Minisztérium, szakiskolát a
Munkaügyi Minisztérium létesíthet és tarthat fenn, ha a mûködés helye szerinti
állam belsô joga vagy nemzetközi szerzôdés ezt lehetôvé teszi.
(6) Magyar nevelési-oktatási intézmény külföldön a mûvelôdési és
közoktatási miniszter által - szakközépiskola és szakiskola esetén a munkaügyi
miniszter egyetértésével - adott engedéllyel alapítható, ha a mûködés helye
szerinti állam belsô joga vagy nemzetközi szerzôdés ezt lehetôvé teszi, s ezt
hitelt érdemlôen bizonyítják. Ha a magyar nevelési-oktatási intézmény
székhelye külföldön, magyar külképviseleten van, a nyilvántartásba vétellel
és a mûködés megkezdésével kapcsolatos engedélyezési eljárásra a (2)
bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. A külföldön mûködô magyar nevelési-
oktatási intézmény létesítéséhez és mûködéséhez adott engedélyben meg kell
határozni, az alapítás és mûködés feltételeit. A külföldön mûködô magyar
nevelési-oktatási intézményt mûvelôdési és közoktatási miniszter
nyilvántartásba veszi és gyakorolja az e törvény 80. §-ában meghatározott
jogköröket.
(7) Az e törvény 4. §-ának (6) bekezdésében szabályozott költségvetési
támogatás az (1) bekezdésben meghatározott nevelési-oktatási intézménybe
felvett magyar állampolgárok után is megilleti a fenntartót. Megilleti a
fenntartót a költségvetési támogatás a külföldön, magyar képviseleten mûködô
óvodába, iskolába felvett magyar állampolgár után is, ha szülôje hivatalos
állami kiküldetés alapján tartózkodik külföldön.
(8) A Magyar Köztársaság területén az (1) bekezdésben meghatározott
közoktatási intézményeken kívül más közoktatási intézmény is mûködhet, ha a
közoktatási intézményt a Mûvelôdési és Közoktatási Minisztérium - az e törvény
37. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint - nyilvántartásba vette.
(9) Külföldi közoktatási intézmény fenntartójával a mûvelôdési és
közoktatási miniszter köthet közoktatási megállapodást.
(10) A Magyar Köztársaság területén tartózkodó ideiglenes menedéket
élvezôk gyermekei részére a mûvelôdési és közoktatási miniszter - a
belügyminiszter egyetértésével - ideiglenes mûködési engedély kiadásával
engedélyezheti nevelési-oktatási intézmény mûködését az (1)-(2) bekezdésben
meghatározott feltételek hiányában is. Az ideiglenes mûködési engedély egy
évre szól és több alkalommal is meghosszabbítható. Az ideiglenes mûködési
engedély iránti kérelmet a Belügyminisztérium nyújtja be. Az ideiglenes
mûködési engedély kiadásával egyidejûleg a nevelési-oktatási intézményt
nyilvántartásba kell venni. Az ideiglenes mûködési engedélyben a mûvelôdési és
közoktatási miniszter tudomásul veszi, hogy az ideiglenes menedéket élvezôk a
Magyar Köztársaság területén gyermekeik részére megszervezték az óvodai
nevelést vagy iskolai oktatást. Az ideiglenes mûködési engedély nem jelenti
annak elismerését, hogy a nevelési-oktatási intézmény megfelel annak az
országnak az elôírásainak, ahonnan az ideiglenes menedéket élvezôk a Magyar
Köztársaság területére érkeztek, továbbá nem jelenti az iskola által
kiállított bizonyítványnak a Magyar Köztársaság részérôl történô elismerését."
81. §
A Kt. 110. §-ának helyébe a következô rendelkezés lép:
"110 § (1) A nem magyar állampolgár - az e törvényben meghatározottak
szerint - akkor tanköteles Magyarországon, ha menekült, vagy ideiglenes
menedéket élvez (a továbbiakban együtt: menekült), illetôleg bevándorlási
engedéllyel vagy huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkezik. A feltételek
meglétét a tanuló nevelési-oktatási intézménybe történô felvételénél igazolni
kell.
(2) Ha a nem magyar állampolgár menekültként tartózkodik a Magyar
Köztársaság területén, illetve bevándorlási engedéllyel rendelkezik, továbbá
viszonosság alapján az is, aki huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkezik,
a magyar állampolgárokkal azonos feltételek mellett veheti igénybe az e
törvényben meghatározott közoktatási szolgáltatásokat.
(3) Az a nem magyar állampolgár, aki a Mûvelôdési és Közoktatási
Minisztérium meghívólevelével rendelkezik, a meghívólevélben meghatározott
ellátást a magyar állampolgárokkal azonos feltételek szerint veheti igénybe.
(4) A Magyarországon mûködô diplomáciai vagy konzuli képviselet tagjának
gyermeke viszonosság alapján mentesül az e törvényben meghatározott térítési
díj és tandíj megfizetése alól. A viszonosság kérdéseiben a Külügyminisztérium
foglal állást.
(5) Az a nem magyar állampolgár, aki nem tartozik az (1)-(3)
bekezdésben foglaltak hatálya alá - ha nemzetközi szerzôdés vagy jogszabály
másképpen nem rendelkezik - az óvodai, iskolai és kollégiumi ellátásért
továbbá a pedagógiai szakszolgálat igénybevételéért díjat fizet. A díj nem
haladhatja meg a szakmai feladatra jutó folyó kiadások egy tanulóra jutó
hányadát. A közoktatási intézmény vezetôje a díjat a fenntartó által
meghatározott szabályok alapján csökkentheti, illetve elengedheti."
82. §
A Kt. 111. §-ának (1) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:
"(1) A külföldön megkezdett és befejezetlen tanulmányok a magyar
közoktatás iskolarendszerében folytathatók. A tanulmányok beszámításáról,
továbbá a tanuló felvételérôl az iskola igazgatója dönt."
83. §
A Kt. 112. §-a a következô (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Az elismerésrôl - a szakképesítést tanúsító bizonyítványok
kivételével - a mûvelôdési és közoktatási miniszter, a honosításról - a
szakképesítést tanúsító bizonyítvány kivételével - a nevelési-oktatási
intézmény határoz."
84. §
(1) A Kt. 114. §-a (1) bekezdés b)-c) pontja helyébe a következô
rendelkezés lép:
[A helyi önkormányzatok és az állami szervek által fenntartott nevelési-
oktatási intézményekben, továbbá a helyi önkormányzati feladatellátás
keretében ingyenesen igénybevehetô szolgáltatások:]
b) az általános iskolában, illetve az általános mûveltséget megalapozó
évfolyamokon minden esetben, továbbá - a 115-116. §-ban meghatározott
kivétellel - a szakiskolában és a középiskolában
- a tanórai foglalkozások [52. § (3)-(6) bekezdés];
- elsô szakképesítés megszerzésekor, továbbá - a 27. § (7) és (9)
bekezdésében meghatározott esetben - a felzárkóztató oktatásban, illetve a
munkába álláshoz, életkezdéshez szükséges ismeretek átadásakor a gyakorlati
képzéshez biztosított munkaruha, egyéni védôfelszerelés (védôruha) és
tisztálkodási eszköz;
- az elsô-tízedik évfolyamon az évfolyamismétlés, a tizenegy-
tizenharmadik évfolyamon és a szakképzési évfolyamon elsô alkalommal
évfolyamismétlés, továbbá második és további alkalommal az évfolyamismétlés
abban az esetben, ha arra nem azért van szükség, mert a tanuló a tanulmányi
követelményeket nem teljesítette;
- az 52. § (6) bekezdésében meghatározott idôkeret terhére szervezett
tanórán kívüli foglalkozás, beleértve a tanulmányi és szakmai versenyeket,
diáknapokat, az énekkart, kórust, a pedagógiai programban szereplô más
mûvészeti tevékenységet, az iskolai sportkört, a mindennapos testedzést, a
házibajnokságot, az iskolák közötti versenyt, bajnokságokat is;
- a tanítás kezdete elôtti az étkezés ideje alatti felügyelet, továbbá a
tizedik évfolyam végéig a napközis és tanulószobai foglalkozás;
- a felvételi vizsga, az osztályozó vizsga, a köztes vizsga, a
különbözeti vizsga, a javítóvizsga, a szakmai alkalmassági vizsga,
pályaalkalmassági vizsgálat;
- a tanulói jogviszony fennállása alatt az alapmûveltségi vizsga, az
érettségi vizsga és az elsô szakmai vizsga; valamint a tanulói jogviszony
fennállása alatt megkezdett vizsga esetén a pótlóvizsga és elsô alkalommal a
javítóvizsga,
- az iskolai létesítményeknek (könyvtár, laboratórium, számítástechnikai
központ, sport- és szabadidô létesítmények), eszközeinek használata az
ingyenes szolgáltatások igénybevételéhez;
c) kollégiumban a b) pontban meghatározott oktatásban való részvétel
esetén
- a kötelezô kollégiumi foglalkozások (53. § (7) bekezdés);
- a kötelezô kollégiumi foglalkozás terhére szervezett tanórán kívüli
foglalkozás;
- a lakhatási feltételek biztosítása;
- a rendszeres pedagógiai és egészségügyi felügyelet;
- a kollégium létesítményeinek, eszközeinek (könyvtár, laboratórium,
számítástechnikai központ, sport- és szabadidôs létesítményeik stb.)
használata az ingyenes szolgáltatások, a lakhatás igénybevételekor;
- testi, érzékszervi, értelmi, beszéd vagy más fogyatékos tanuló esetén
az állapotának megfelelô teljes ellátás."
(2) A Kt. 114. §-a a következô (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Ingyenes a fejlesztô felkészítés (30. § (6) bekezdés), a
pedagógiai szakszolgálatok (34. §) igénybevétele."
85. §
A Kt. 116. §-ának (1) bekezdésének a)-c) pontja helyébe a következô
rendelkezés lép:
[A helyi önkormányzatok és az állami szervek által fenntartott nevelési-
oktatási intézményekben, továbbá a helyi önkormányzati feladatellátás
keretében tandíjért igénybe vehetô szolgáltatások:]
"a) alapfokú mûvészetoktatásban a 115. §-ban meghatározottakat meghaladó
tanórai foglalkozás, a huszonkettedik életév elérésétôl pedig minden tanórai
foglalkozás;
b) második és további szakképesítés megszerzésekor a 114. § (1)
bekezdésének b)-c) pontjában felsoroltak;
c) az óvodában, az iskolában, a kollégiumban a nevelési, illetôleg a
pedagógiai programhoz, a helyi tantervhez (alaptevékenységhez) nem kapcsolódó
nevelés és oktatás, valamint az ezzel összefüggô más szolgáltatás;"
86. §
A Kt. 116. § (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következô rendelkezés
lép:
[A helyi önkormányzatok és az állami szervek által fenntartott nevelési-
oktatási intézményekben, továbbá a helyi önkormányzati feladatellátás
keretében tandíjért igénybe vehetô szolgáltatások:]
"e) a tanulói jogviszony megszûnése után megkezdett alapmûveltségi
vizsga, érettségi vizsga és szakmai vizsga - beleértve a javító- és
pótlóvizsgát is, - továbbá a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett,
de be nem fejezett vizsga esetén a második vagy további javítóvizsga."
87. §
(1) A Kt. 117. §-ának (1) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:
"(1) A térítési díj tanévenként, a szakmai feladatra - a tanévkezdéskor
számított - folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának
a) tizenöt-huszonöt százaléka a 115. § (1) bekezdésének b) pontjában
meghatározott esetben;
b) öt-tíz százaléka a 115. § (1) bekezdésének c) pontjában
meghatározott esetben, tizennyolc éven aluli tanulóknál;
c) tizenöt-harminc százaléka a 115. § (1) bekezdésének c) pontjában
meghatározott esetben, tizennyolc éven felüli, de huszonkettô éven aluli
tanulóknál;
d) húsz-negyven százaléka a 115. § (1) bekezdésének d) pontjában
meghatározott esetben;
e) huszonöt-ötven százaléka a 115. § (1) bekezdésének e) pontjában
meghatározott esetben."
(2) A Kt. 117. § (3) bekezdésének elsô mondata helyébe a következô
rendelkezés lép:
"A tandíj tanévenként nem haladhatja meg a szakmai feladatra - a
tanévkezdéskor számított - folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadát."
88. §
(1) A Kt. 118. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következô rendelkezés
lép:
"(3) A központi költségvetés az állami szervek és a helyi önkormányzatok,
valamint a nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartók részére az
általuk fenntartott nevelési-oktatási intézmények mûködéséhez - a gyermek,
tanulói létszámot, valamint az ellátott feladatokat figyelembe véve -
normatív költségvetési hozzájárulást biztosít.
(4) A mindenkori éves normatív költségvetési hozzájárulások összege nem
lehet kevesebb, mint a tárgyévet megelôzô második évben a helyi önkormányzatok
által a közoktatásra fordított teljes kiadások - csökkentve a felhalmozási és
tôkejellegû kiadások és az intézmények mûködési célú bevételei, valamint a
központosított elôirányzatok összegével - hetvenöt százaléka. A normatív
hozzájárulások összegének el kell érniük az elôzô évi normatív hozzájárulások
összegét.
(2) A Kt. 118. §-a a következô (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Az e törvény
- 24. §-ának (4) bekezdésében az óvodai foglalkozások megszervezéséhez
meghatározott idôkeret,
- 52. §-ának (6)-(7) bekezdésében, valamint (9)-(11) bekezdésében az
iskolai nem kötelezô (választható) tanórai foglalkozások, tanórán kívüli
foglalkozások, egyéni foglalkozások, gyógytestnevelés megszervezéséhez,
osztálybontásokhoz meghatározott idôkeret,
- 53. §-ának (7) bekezdésében a kollégiumi foglalkozások megszervezésére
meghatározott idôkeret,
- az 1. számú melléklet alapján kötelezôen foglalkoztatott vezetôi és
alkalmazotti létszám,
a fenntartó egyetértésével megnövelhetô, illetve a 3. számú mellékletben
meghatározott óvodai csoport, iskolai osztály létszáma a maximális létszámhoz
képest csökkenthetô (többletszolgáltatások), ha az ehhez szükséges fedezetet a
fenntartó többletköltségvetési támogatás nélkül, vagy a nevelési-oktatási
intézmény saját forrásaiból biztosítja.
89. §
A Kt. 119. §-ának (1) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:
"(1) A megyében a megyei és a megyei jogú városi, a fôvárosban a
fôvárosi önkormányzat közalapítványt hoz létre a közoktatás körzeti, térségi
és országos feladatainak támogatásához. A közalapítvány bevételei a központi
költségvetés éves költségvetési törvényben megállapított mértékû
hozzájárulása, törvényben vagy kormányrendeletben elôírt egyéb befizetések,
illetve természetes személyek, jogi személyek vagy ezek jogi személyiség
nélküli társaságainak önkéntes befizetései, valamint az alapító okiratában
meghatározott egyéb bevételek. Az összeg felosztásába be kell vonni a
fôvárosi, megyei gazdasági kamarákat is. A közalapítvány mûködéséhez szükséges
költségeket a közalapítvány bevételébôl kell fedezni."
90. §
A Kt. 119. §-a a következô (2) bekezdéssel egészül ki, s egyidejûleg a
jelenlegi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre módosul:
"(2) A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékos gyermekek
nevelésével és oktatásával, a pedagógiai szakszolgálatok biztosításával, a
korai fejlesztéssel és gondozással, illetve a fejlesztô felkészítéssel
kapcsolatos közoktatási feladatok segítése, a feladatellátásban közremûködô
intézményrendszer mûködtetése és fejlesztése az érintett gyermekek, tanulók
részére a különleges gondozás igénybevételéhez szükséges eszközök, jármûvek
beszerzésének támogatása, a szülôi gondozói tanfolyam megszervezésének
segítése céljából a Kormány közalapítványt hoz létre. A közalapítvány
bevételei: a központi költségvetés éves költségvetési törvényben, illetve az
Egészségbiztosítási Alap a költségvetését meghatározó törvényben megállapított
mértékû hozzájárulása, törvényben vagy kormányrendeletben elôírt befizetések,
illetve természetes személyek, jogi személyek vagy ezek jogi személyiség
nélküli társaságainak önkéntes befizetései, valamint az alapító okiratában
meghatározott egyéb bevételek. A közalapítvány mûködéséhez szükséges
költségeket a közalapítvány bevételébôl kell fedezni."
91. §
(1) A Kt. 120. §-ának (2) bekezdése helyébe a következô rendelkezés
lép:
"(2) Meg kell téríteni
a) a pedagógiai szakszolgálatot nyújtó intézmény, a korai fejlesztést és
gondozást nyújtó, a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékos
gyermekek nevelését és oktatását végzô, valamint a fejlesztô felkészítést
biztosító intézmény eléréséhez szükséges helyközi utazás költségeit, a
gyermeknek, tanulónak és kísérôjének, továbbá
b) az a) pontban felsorolt gyermek, tanuló szülôje részére szervezett
gondozói tanfolyam költségét;
c) az a) pontban felsorolt gyermek, tanuló vizsgálatához szükséges
szállás költségét a gyermeknek, tanulónak és szülônek" .
(2) A Kt. 120. §-ának (4) bekezdése helyébe a következô rendelkezés
lép:
"(4) A gyermek vizsgálatával összefüggô szállás költségeit, továbbá a
gondozói tanfolyam költségeit a vizsgálatot végzô, illetôleg a tanfolyamot
szervezô közoktatási intézmény fizeti ki. A kifizetéshez szükséges fedezetet
az országos közalapítványból kell biztosítani."
92. §
(1) A Kt. 121. §-ának (1) bekezdése a következô á)-áb) ponttal egészül
ki:
[(1) E törvény alkalmazásában]
"á) alkalmazotti közösség: a közoktatási intézményben közalkalmazotti
jogviszony, munkaviszony keretében foglalkoztatottak közössége;
áa) aránytalan teher: ha a gyermek, tanuló az óvodai nevelést, iskolai
nevelést és oktatást lényegesen nehezebb körülmények között vagy jelentôs
költségnövekedés mellett tudja igénybe venni, figyelembe véve a gyermek,
tanuló életkorát, fogyatékosságát (pl.: a változás miatt a nevelési-oktatási
intézmény eléréséhez szükséges idôtartam jelentôsen megnövekszik; a nevelési-
oktatási intézményt csak tömegközlekedési eszközzel, többszöri átszállással
lehet megközelíteni);
áb) állami szerv: a helyi önkormányzatok és a kisebbségi önkormányzatok
kivételével a költségvetési szervek tervezésének, gazdálkodásának,
beszámolásának rendje szerint gazdálkodó szerv;"
(2) A Kt. 121. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyére a következô
rendelkezés lép, s egyidejûleg a bekezdés a következô ba)-bb) ponttal egészül
ki:
[(1) E törvény alkalmazásában]
"b) elsô szakképesítés: az iskolai rendszerû oktatás keretében szerzett
minden olyan államilag elismert szakképesítés, amely munkakör betöltésére,
foglalkozás, tevékenység gyakorlására jogosít, amennyiben a szakmai vizsgára
történô felkészítés jogszabályban meghatározott ideje az egy évfolyamot eléri;
ba) emelt szintû oktatás: meghatározott mûveltségi terület (tantárgy)
ismeretanyagának magasabb követelmények, az átlagnál nagyobb tanítási óra
felhasználásával történô oktatása,
bb) érdemi válasz: amelybôl megállapítható a megkérdezett, illetve az
intézkedésre jogosult személy, szervezet véleménye, döntése, valamint annak
indoka;"
(3) A Kt. 121. §-ának (1) bekezdése a következô gy) ponttal egészül ki:
[(1) E törvény alkalmazásában]
"gy) intézményegység: az a szervezeti egység, amelyik a közoktatási
intézmény, többcélú intézmény alapfeladatát (például óvodai nevelés, iskolai
oktatás, kollégiumi nevelés, nevelési tanácsadás, könyvtári szolgáltatás)
látja el;"
(4) A Kt. 121. §-a (1) bekezdésének h) pontja helyébe a következô
rendelkezés lép:
[(1) E törvény alkalmazásában]
"h) jogszabály: a miniszteri rendelet és ennél magasabb szintû
jogszabály, illetve a 11. § (1) bekezdésének u) pontja, 39. § (2) bekezdése, a
40. § (2) bekezdése, az 56. § (3) bekezdése, az 59. § (1) bekezdése, a 60. §
(3) bekezdésének a) pontja, a 64. § (2) bekezdésének a) pontja, a 68. § (3)
bekezdése, a 115. § (3) bekezdése tekintetében a helyi önkormányzat
rendelete;"
(5) A Kt. 121. §-ának (1) bekezdése a következô ia) ponttal egészül ki:
"ia) körzeti feladat ellátása: körzeti feladatot lát el a közoktatási
intézmény, ha öt év átlagában a szolgáltatásait igénybe vevôk legalább
ötvenegy százaléka a székhelytelepülés határain kívül élôk közül kerül ki;"
(6) A Kt. 121. §-ának (1) bekezdés k)-l) pontja helyébe a következô
rendelkezés lép, s egyidejûleg a bekezdés a következô ly) ponttal egészül ki:
[(1) E törvény alkalmazásában]
"k) más fogyatékos: az a gyermek, tanuló, aki a szakértôi és
rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján
- átható (pervazív) fejlôdési zavarral küzd (pl. autista),
- pszichés fejlôdés egyéb zavara miatt részképesség- és iskolai
teljesítményzavarral küzd, ennek következtében fejlôdésében és a tanulási
folyamatban tartósan akadályozott; (pl: dyslexia, dysgraphia, dyscalculia,
mutizmus, kóros hyperaktivitás, figyelemzavar);
l) második és további szakképesítés: minden olyan államilag elismert
szakképesítés, amely munkakör betöltésére, foglalkozás, tevékenység
gyakorlására jogosít, és már meglévô - államilag elismert - szakképesítés
birtokában szerzik meg; figyelmen kívül kell hagyni azt az államilag elismert
szakképesítést, amelyet iskolarendszeren kívüli oktatásban szereztek, illetve
amit az iskolai rendszerû oktatásban szerezetek, de a szakmai vizsgára történô
felkészítés jogszabályban meghatározott ideje az egy évfolyamot nem érte el,
ly) megfelelô színvonalon való további gondoskodás: ha az új feltételek
között folyó óvodai nevelés, iskolai oktatás, kollégiumi nevelés személyi és
tárgyi feltételei megfelelnek a szabványoknak, a közoktatási törvény 1. és 3.
számú mellékletében meghatározott elôírásoknak, s továbbra is biztosított a
meglévô pedagógiai szolgáltatások (pl. a nemzeti vagy etnikai kisebbségi
óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás a nyelvi környezetben; nem szûnik
meg tagozatos oktatás, fogyatékos gyermekek, tanulók sajátos nevelése és
oktatása, tanulási nehézséggel küzdôk nevelése, oktatása) igénybevétele;"
(7) A Kt. 121. §-ának (1) bekezdése a következô ma) ponttal egészül ki:
[(1) E törvény alkalmazásában]
"ma) nevelô és oktató munkához kapcsolódó, nem közoktatási tevékenység:
a felsôoktatás, a köz- és felsôoktatási kutatás, a nevelôotthoni nevelés, a
bölcsôdei ellátás, a családsegítô szolgálat, a pályaválasztási tanácsadás, a
rehabilitáció és habilitáció;"
(8) A Kt. 121. §-ának (1) bekezdése a következô n) ponttal egészül ki,
s egyidejûleg a jelenlegi n) pont jelölése ny) pontra változik.
[(1) E törvény alkalmazásában]
"n) oktatás munkarendje: az iskola helyi tantervében meghatározott
tananyag elsajátítására történô felkészítés megszervezésének rendje, amely ha
a tanórai foglalkozások száma eléri - az iskolában tanítási év átlagában - az
e törvény 52. §-ának (3)-(5) bekezdésében meghatározott kötelezô tanórai
foglalkozások
- kilencven százalékát, nappali oktatás,
- ötven százalékát, esti oktatás,
- tíz százalékát, levelezô oktatás
munkarendje szerint folyó oktatás. Más sajátos munkarend szerint folyik az
oktatás, ha a tanulónak tanórai foglalkozáson egyáltalán nem kell részt
vennie, illetve ha a tanórai foglalkozások száma nem éri el a levelezô
oktatásra meghatározott óraszámot."
(9) A Kt. 121. §-ának (1) bekezdése a következô na)-nh) ponttal egészül
ki:
[(1) E törvény alkalmazásában]
"na) országos feladat ellátása: országos feladatot lát el a közoktatási
intézmény, ha a szolgáltatásait igénybe vevôk legalább ötvenegy százaléka öt
év átlagában legkevesebb öt különbözô megyébôl, illetve a fôvárosból és
legalább három különbözô megyébôl élôk közül kerül ki;
nb) óraadó tanár: az a pedagógus, akit polgári jogviszony keretében a
munkakörre elôírt kötelezô óra kevesebb mint huszonöt százalékára alkalmaztak;
nc) szakalkalmazotti értekezlet: a vezetôkbôl és a közoktatási
intézmény alapító okiratában meghatározott alapfeladatra létesített
munkakörökben közalkalmazotti jogviszony, illetve munkaviszony keretében
foglalkoztatottakból állók közössége;
nd) szakmai feladat: az a pedagógiai tevékenység, amellyel összefüggésben
a tanulót a térítési díj-, illetve a tandíjfizetési kötelezettség terheli, így
különösen
- az az iskolai évfolyam, amelyben a tanuló tanulmányait folytatja,
illetôleg az a tanítási év, amelyben a tanuló kollégiumi elhelyezést,
externátusi ellátást kapott,
- az alapmûveltségi vizsga, az érettségi vizsga, a szakmai vizsga;
ne) szakmai feladatra jutó folyó kiadások: az adott feladatra
elszámolható mûködési célú kiadások feladattal arányos része;
nf) székhely: az a hely, ahol a közoktatási intézmény képviseleti
jogának gyakorlására jogosult vezetô munkahelye található;
ng) tagintézmény: a székhelyen kívül - azonos vagy más településen -
mûködô - azonos vagy különbözô feladatot ellátó - intézményegység, ha a
székhelytôl való távolság, a feladatok jellege miatt az irányítási,
képviseleti feladatok a székhelyrôl nem vagy csak részben láthatók el;
nh) tagozat: az óvodában, iskolában az alapfeladattal megegyezô
felnôttoktatásra, fogyatékos gyermekek óvodai nevelésére, illetve fogyatékos
tanulók iskolai oktatására, nemzetiségi és etnikai kisebbséghez tartozók
óvodai nevelésére, iskolai oktatására, két tanítási nyelvû iskolai oktatásra
létrehozott intézményegység;"
(10) A Kt. 121. §-ának (1) bekezdése a következô pa)-pc) ponttal egészül
ki:
[(1) E törvény alkalmazásában]
"pa) tanulmányi követelmények nem teljesítése: ha a tanuló azért
kénytelen évfolyamot ismételni, mert év végén elégtelen (1) osztályzatot vagy
annak megfelelô minôsítést kapott, vagy jogerôs fegyelmi büntetéssel a tanév
folytatásától eltiltották, illetôleg kizárták az iskolából, vagy a
megengedettnél igazolatlanul többet mulasztott, és ezért tanulói jogviszonya
megszûnt, továbbá ha az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztása miatt
a tanítási év végén nem volt osztályozható, és a nevelôtestület az osztályozó
vizsga letételét, illetôleg az elôírt gyakorlati követelmények teljesítését az
igazolatlan mulasztások száma miatt nem engedélyezte, vagy a vizsga
folytatásától eltiltották, illetve a vizsgán igazolatlanul nem jelent meg,
vagy engedély nélkül távozott;
pb) tanuló- és gyermekbaleset: minden olyan baleset, amely a
gyermeket, a tanulót az alatt az idô alatt, illetôleg tevékenység során éri,
amikor e törvény 121. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint a nevelési-
oktatási intézmény felügyelete alatt áll, ide nem értve a gyakorlati képzés
során bekövetkezett balesetet;
pc) tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések: az óvoda, iskola,
kollégium szervezeti és mûködési szabályzata, házirendje, nevelési vagy
pedagógiai programja;"
(11) A Kt. 121. §-ának (1) bekezdése a következô r)-s) ponttal egészül
ki:
"r) telephely: a székhelyen kívül mûködô szervezeti egység
(tagintézmény, kihelyezett osztály, csoport, mûhely, gyakorlóhely, iroda,
napközi, tanulószoba, konyha stb.) elhelyezését szolgáló hely;
s) térségi feladat ellátása: térségi feladatot lát el a közoktatási
intézmény, ha öt év átlagában szolgáltatásait legalább ötvenegy százalékban
kettônél több megyében, illetve a fôváros határain kívül élôk veszik igénybe."
(12) A Kt. 121. §-ának (3) bekezdése helyébe a következô rendelkezés
lép:
"(3) Tanulói viszony a személyes adatok védelmérôl és a közérdekû adatok
nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 30. §-ának a) pontjának
alkalmazásában az óvodai nevelésben való részvétel, a tanulói jogviszony és a
tanulószerzôdéses jogviszony, továbbá a kollégiumi tagsági viszony."
(13) A Kt. 121. §-a a következô (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A gyermek napközbeni ellátása a gyermekgondozási segély és az
anyasági támogatás igénybevételére való jogosultság megállapításánál
rehabilitációs célú foglalkoztatásnak minôsül, ha az óvodai nevelést, az
iskolai napközis foglalkozást, a kollégiumi elhelyezést a szakértôi és
rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértôi véleménye alapján
veszik igénybe.
(5) Közoktatási intézmény tekintetében felügyeleti szerven a fenntartót,
felügyeleten a fenntartói irányítást, szakmai és gazdasági felügyeleten a
szakmai és gazdasági ellenôrzést, nevelési-oktatási intézménynél az
illetékességi és mûködési körön a mûködési (felvételi) körzetet kell érteni.
(6) A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII.
törvény 29. §-ának (2) bekezdésében meghatározott kisebbségi intézmény e
törvény alkalmazásában
a) az az óvoda, iskola, kollégium,
- amelyet az alapító okirata szerint nemzetiségi, kisebbségi nevelési-
oktatási intézményként alapítottak meg, vagy
- amelyikben az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi
nevelés nemzetiségi követelmények (óvodai nevelési terv, iskolai nevelési-
oktatási terv, kollégiumi nevelési program, óvodai nevelési program, iskolai
pedagógiai program, kollégiumi pedagógiai program) szerint folyik,
b) az óvoda, iskola, kollégium (intézményegység, tagintézmény) akkor is,
ha három év átlagában a gyermekek, tanulók több mint huszonöt százalékának az
óvodai nevelését, iskolai nevelését és oktatását, kollégiumi nevelését azonos
- az a) pont második gondolatjelében felsorolt - nemzetiségi követelmények
szerint szervezték meg. "
93. §
(1) A Kt. 122. §-ának helyébe a következô rendelkezés lép:
" 122. § (1) A nem állami szerv, illetve nem helyi önkormányzat által
fenntartott nevelési-oktatási intézmény munkaviszony keretében foglalkoztatott
pedagógusainak kötelezô óraszámára, túlmunka díjazására, pótszabadságára a
közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A pedagógusok
munkabére és pótléka nem lehet kevesebb az azonos feladatot ellátó
közalkalmazottaknak járó illetmény és pótlék legkisebb mértékénél.
(2) A felsôoktatási intézmények által fenntartott közoktatási
intézmények (gyakorló iskolák, gyakorló óvodák stb.) ellátják az e törvényben
meghatározott közoktatási feladatokat, továbbá részt vesznek a pedagógusképzés
alap- és továbbképzési feladataiban. Az állami felsôoktatási intézmények által
fenntartott közoktatási intézményekre, ideértve a gyakorló óvodát, iskolát és
kollégiumot is - a nyilvántartásba vétel és az onnan történô törlés
kivételével - az állami nevelési-oktatási intézményekre vonatkozó
rendelkezéseket kell alkalmazni. A közoktatási intézményt fenntartó állami
felsôoktatási intézmény is köthet közoktatási megállapodást. Az állami
felsôoktatási intézmények által fenntartott közoktatási intézmények
feladatellátását biztosító - más célra fel nem használható - összeget a
Mûvelôdési és Közoktatási Minisztérium költségvetésébe önálló címként be kell
építeni.
(3) E törvénynek a közoktatási intézmények mûködésére, a pedagógusok
alkalmazására és foglalkoztatására, jogaira és kötelezettségeire, juttatásaira
- beleértve az e törvény 19. §-ának (2)-(3) bekezdésében felsorolt
juttatásokat is - és kedvezményeire vonatkozó rendelkezéseit a gyermek
gyógyüdülôkben, az egészségügyi- és rehabilitációs intézményekben, a büntetés-
végrehajtási intézményekben folytatott nevelô- és oktató munka esetén is
alkalmazni kell. Ezekben az intézményekben a nevelés és oktatás a
körülményekhez igazodó pedagógiai program szerint folyhat, és a tanév rendjére
vonatkozó elôírásoktól el lehet térni. A gyermek- és ifjúságvédô intézetekben
foglalkoztatott vezetôk és pedagógusok foglalkoztatására, jogaira és
kötelezettségeire, juttatásaira és kedvezményeire a kollégiumban
foglalkoztatott vezetôkre és nevelôtanárokra vonatkozó rendelkezéseket kell
alkalmazni. Az e bekezdésben felsorolt intézményekben pedagógus munkakörben
eltöltött idôt - az ellátott feladatnak megfelelô nevelési-oktatási
intézményben, gyermek- és ifjúságvédô intézet esetén kollégiumban - pedagógus
munkakörben eltöltött idôként kell figyelembe venni.
(4) A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban vizsgálni kell,
a) hogy a könyv a Nemzeti alaptanterv követelményeinek megfelelôen
alkalmas-e a tantárgy tananyagtartalmának oktatására, továbbá biztosítja-e a
szaktudományok megfelelô szintû, tudományos, hiteles, tárgyilagos
feldolgozását, az ismereteknek az érintett korosztályoknak megfelelô
pedagógiai módszerekkel történô közvetítését,
b) a könyv nyelvezetét, közérthetôségét, stílusát,
c) a könyv technikai kivitelezését, az esztétikai (tipográfia, grafikai
szerkesztés, színdinamika), egészségügyi (betûméret, könyvsúly, könyvméret,
nyomdafesték) követelményeknek való megfelelôséget,
d) hogy a könyv alkalmas-e több tanéven keresztül történô felhasználásra,
e) jogszabályban meghatározott más feltételeket és követelményeket.
(5) Az (4) bekezdésben foglaltakat az oktatáshoz szükséges segédkönyvekre
(szöveggyûjtemény, szótár, atlasz, munkafüzet, kotta stb.) nem kell
alkalmazni.
(6) A közoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján a gyermek, tanuló
részére biztosított óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi
ellátás, pedagógiai szakszolgálat, az ezekhez kapcsolódó bármilyen térítési
díj, a tandíj elengedése, mérséklése, bármilyen térítési díj, tandíj
megfizetéséhez nyújtott támogatás, a természetben nyújtott ellátás (tankönyv,
segédkönyv, étkezés, utaztatás) a közoktatási intézmény fenntartójától
függetlenül, a személyi jövedelemadó megállapításánál adómentes
szolgáltatásnak minôsül.
(7) Fegyveres erôk, rendvédelmi szervek részére közoktatási intézményt
csak az ágazatért felelôs miniszter létesíthet és tarthat fenn. A miniszter az
e törvény 102-104. §-ában meghatározott fenntartói irányítási jogosítványok
gyakorlásával megbízhatja - a közoktatási intézmény létesítése, megszüntetése,
tevékenységi körének megállapítása és módosítása kivételével - az ágazatához
tartozó szervet, szervezetet vagy intézményt.
(8) Ha nemzetközi szerzôdés másképp nem rendelkezik, a fegyveres erôk,
rendvédelmi szervek iskolája tanulói jogviszonyt azzal létesíthet és tarthat
fenn, aki büntetlen elôéletû, magyar állampolgár vagy bevándorlási
engedéllyel rendelkezik, hivatásos szolgálatra alkalmas, és a hivatásos
szolgálatot vállalja. Ezekben az iskolákban a szervezeti és mûködési
szabályzat a tanulmányi kötelezettség nem teljesítése miatt az
évfolyamismétlést kizárhatja.
(9) Ha a szakközépiskola, illetve a szakiskola fegyveres erôknél,
rendvédelmi szervekben folyó hivatásos szolgálat ellátásához szükséges
munkakör betöltésére, szakképesítés megszerzésére készít fel, létesítéséhez és
mûködése megkezdésének engedélyezéséhez a szakképesítésért felelôs miniszter
engedélye szükséges.
(10) Az illetékes miniszter - a mûvelôdési és közoktatási miniszterrel
közösen - a fegyveres erôk, rendvédelmi szervek mûködésének sajátosságaira
tekintettel - szabályozhatja a tanulók jogaira és kötelességeire (10-12. §), a
pedagógusok jogaira és kötelességeire (19. §) vonatkozó eltérô
rendelkezéseket, a tanulói jogviszony létesítéséhez szükséges egészségügyi
követelményeket, pályaalkalmassági követelményeket, valamint ezek
megállapításának rendjét, a fenntartói irányítási jog ellátásával való
megbízást."
94. §
A Kt. 123. §-ának (3)-(8) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép,
egyidejûleg a § a következô (9) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (9)-
(11) bekezdés számozása (10)-(12) bekezdésre módosul:
"(3) A követelményrendszer, a tanítási képzési idô bevezetése:
a) az óvodák az Óvodai nevelés országos alap-programjának kiadását követô
harmadik év szeptember 1. napjától az Óvodai nevelés országos alap-programja
alapján készített nevelési program alapján végzik az óvodai nevelô munkát, az
újonnan indított óvodai csoportokban, ezt követôen felmenô rendszerben a többi
óvodai csoportban,
b) a kollégiumok 1998. szeptember 1. napjától kezdôdôen a kollégiumi
nevelô munkát - valamennyi kollégiumi csoportban - az érdekelt iskolák
pedagógiai programjára épített kollégiumi pedagógiai program alapján végzik,
c) az iskolák 1998. szeptember 1. napjától - a helyi tanterv kivételével
valamennyi évfolyamon - alkalmazzák a Nemzeti alaptantervre épített pedagógiai
programjukat; a helyi tantervet az iskola elsô és hetedik évfolyamán, s ezt
követôen felmenô rendszerben vezetik be, a helyi tanterv bevezetésével
egyidejûleg kell bevezetni az e törvény 52. §-ának (3) és (5)-(7) bekezdésében
meghatározott tanítási idôt is,
d) az alapfokú mûvészetoktatási intézmények az Alapfokú mûvészetoktatás
követelményei és tantervi programja kiadását követô szeptember 1-jétôl
elkészíthetik és bevezethetik pedagógiai programjukat és helyi tantervüket; a
kiadást követô harmadik év szeptember 1. napjától kezdôdôen a nevelô és oktató
munka - valamennyi évfolyamon - az Alapfokú mûvészetoktatás követelményei és
tantervi programja alapján készített pedagógiai program és helyi tanterv
alapján folyhat. Az alapfokú mûvészetoktatás követelményei és tantervi
programja kiadásáig az alapfokú mûvészetoktatási intézmények a kiadott
nevelési-oktatási terveket alkalmazzák,
e) 1996 szeptember 1-jétôl
- az óvodában a nevelômunkát e törvény 24. §-ában meghatározott
idôkeretben,
- a kollégiumi nevelômunkát e törvény 53. §-ának (7) bekezdése alapján
számított idôkeretben
kell megszervezni,
f) 1996. szeptember 1-jétôl alkalmazni kell az 1. számú mellékletben
foglaltakat - a könyvtárostanárra (tanítóra), valamint a vezetôk és a
beosztott pedagógusok kötelezô óraszámára vonatkozó rendelkezések kivételével,
- továbbá az osztálybontásra, egyéni foglalkozásra vonatkozó rendelkezéseket,
g) a százkilencven napos tanítási évre - valamennyi évfolyamon - 1998.
szeptember 1. napjától át kell térni,
h) az 1. számú mellékletnek a vezetôk és a beosztott pedagógusok kötelezô
óraszámára vonatkozó rendelkezéseit 1997. február 1-tôl kell alkalmazni, a
könyvtárostanárra (tanítóra) vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazása 2002.
szeptember 1-tôl kötelezô.
(4) E törvényben meghatározott osztály-, csoport létszámokat 1996.
szeptember 1-jétôl kell alkalmazni.
(5) E törvénynek a térítési díjra és a tandíjra vonatkozó rendelkezéseit
- a 124. § (11) bekezdésének a) pontjában meghatározott kivétellel - az
1996/97. tanévtôl kell alkalmazni.
(6) A pedagógus szakvizsga és a továbbképzés bevezetésérôl [17. § (5)
bek., 19. § (4) bek., 128. § (8)-(9) bek], valamint a pedagógusok részére
szakirodalom vásárlásához nyújtott támogatás igénybevételérôl [19. § (3) bek.]
szóló rendelkezések hatálybalépésérôl a Kormány - rendeletben - intézkedik.
(7) E törvény hatályba lépésének napjától addig az idôpontig, ameddig az
iskolatípusra vonatkozó kötelezô eszköz- és felszerelési jegyzéket nem adják
ki, továbbá nem lesz kötelezô az e törvény 88. §-a (1) bekezdésében
szabályozott fejlesztési terv, a helyi önkormányzat
a) fenntartásában lévô nyolc évfolyammal mûködô általános iskola illetve
négy évfolyamos gimnázium évfolyamainak száma nem növelhetô;
b) négy évfolyamnál több évfolyammal mûködô gimnáziumot nem létesíthet.
(8) Két tanítási nyelvû iskola, valamint a táncmûvészet, a képzô-
iparmûvészet és a színmûvészet-bábmûvészet mûvészeti ágakban alapfokú
mûvészetoktatási intézmény mûködésének megkezdéséhez engedély nem adható ki,
illetôleg a helyi önkormányzatok ilyen iskolát nem hozhatnak létre addig az
idôpontig, ameddig a mûvelôdési és közoktatási miniszter ki nem adja a Két
tanítási nyelvû iskolai oktatás irányelvét, illetve az adott mûvészeti ág
Alapfokú mûvészetoktatás követelményei és tantervi programját, alapfokú
mûvészetoktatási intézmény esetén emellett az iskolatípusra vonatkozó kötelezô
eszköz- és felszerelési jegyzéket.
(9) A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban azt a körülményt, hogy a könyv
alkalmas-e több tanéven keresztül történô felhasználásra, külön jogszabályban
meghatározott idôponttól kell vizsgálni."
95. §
(1) A Kt. 124. §-ának (4) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:
"(4) A Nemzeti alaptanterv bevezetésével összhangban
a) 1996. szeptember 1-jétôl 1998. augusztus 31-ig a nevelési-oktatási
intézmények a mûvelôdési és közoktatási miniszter által kiadott (jóváhagyott)
nevelési-oktatási terveket valamennyi évfolyamon, ezt követôen azokon az
évfolyamokon, amelyeken a nevelés és oktatás nem a helyi tanterv szerint
folyik, szabadon alkalmazhatják, azzal a megkötéssel, hogy a kötelezô tanórai
foglalkozások száma nem haladhatja meg a nevelési-oktatási tervben található
óratervben meghatározott óraszámot; az 52. § (6) bekezdésében a nem kötelezô
tanórai foglalkozás, tanórán kívüli foglalkozás megszervezésére, egyéni
foglalkozásra, osztálybontásra megállapított idôkeretet az iskola által
alkalmazott óraterv alapján kell meghatározni, ciklusos óraterv esetén egy
ciklusra számítva, azzal az eltéréssel, hogy az ily módon kiszámított
idôkeret nyolcvan százaléka használható fel, továbbá a szakképzés gyakorlati
képzésében egyéni foglalkozás nem szervezhetô.
b) az általános iskolák és a szakiskolák a kilencedik és tizedik
évfolyamon mindaddig a szakmunkásképzô iskolák vagy a szakiskolák részére
kiadott nevelési-oktatási terveket alkalmazzák, ameddig a helyi tanterv
alapján folyó oktatás felmenô rendszerben történô bevezetése ezeken az
évfolyamokon nem történik meg;
c) a szakközépiskolák és a szakiskolák - a párhuzamos oktatás kivételével
[27. § (6) bekezdés c) pont és 29. § (8) bekezdés ] a pedagógiai programjuk
elkészítésénél a közismereti és a szakmai elméleti tantárgyak oktatását
átszervezik oly módon, hogy szakképzés csak az iskola felsôbb évfolyamain
folyjék, 2000. szeptember 1-jétôl a kilencedik évfolyamon, ezt követôen
felmenô rendszerben a tizedik évfolyamon az oktatás a Nemzeti alaptanterv
alapján készített helyi tanterv alapján folyhat;
d/ az általános iskola nyolcadik évfolyamának elvégzésérõl kiállított
bizonyítvány utoljára azoknak a tanulóknak tanúsít alapfokú iskolai
végzettséget, akik az 1998/99. tanévben fejezték be tanulmányaikat a nyolcadik
évfolyamon. "
(2) A Kt. 124. §-ának (6)-(7) bekezdése helyébe a következô rendelkezés
lép:
(6) Az iskolaszékek tagjait 1996. december 31-ig a diákönkormányzat
megfelelô számú képviselôjével ki kell egészíteni. Az az iskolaszék, amelyik
1996. szeptember 1. elôtt kezdte meg mûködését, a diákönkormányzat megfelelô
számú képviselôjével történô kiegészítés után tevékenységét - ha az iskolaszék
mûködését meghatározó szabályzat másképp nem rendelkezik - 1999. augusztus 31-
ig változatlan összetételben folytatja.
(7) 1998. szeptember 1-jétõl - a párhuzamos képzés kivételével - [27. §
(6) bekezdés c) pont és 29. § (8) bekezdés ] a szakképzésben résztvevô
iskolákban folyó oktatást szét kell választani általános mûveltséget
megalapozó pedagógiai szakaszra és szakképesítés megszerzésére felkészítô
pedagógiai szakaszra. Ettôl az idôponttól kezdôdôen szakképzés kizárólag a
tankötelezettség megszûnését, az utolsó középiskolai évfolyamot, illetve az
érettségi vizsgát követõen indítható új, elsõ szakképzési évfolyamon.
(3) A 124. § (9) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép, s
egyidejûleg a bekezdés a következô (10)-(21) bekezdéssel egészül ki:
"(9) Az e törvény alapján kialakítható iskolaszerkezet bevezetése a
fenntartó döntésével történik. Az iskolaszerkezet átalakítása céljából többlet
költségvetési támogatás nem igényelhetô.
(10) Addig az idôpontig, ameddig az iskola nem az Országos Képzési
Jegyzékben szereplô szakképesítés megszerzésére készít fel, nem számít második
szakképesítésnek a meglévô szakképesítéssel betölthetô munkakör magasabb
színvonalon való ellátását biztosító képzésben szerzett szakképesítés.
(11) Azok a tanulók, akik tanulói jogviszonyukat az 1996/97. tanévben
vagy azt megelôzôen létesítették
a) akkor fizetnek térítési díjat, illetve tandíjat, ha e kötelezettségük
a tanulói jogviszony létesítésekor is fennállott; e rendelkezések nem
alkalmazhatók, ha a tanuló az elsô évfolyamot azért ismétli, mert a tanulmányi
követelményeket nem teljesítette;
b) tanulmányaikat a nappali rendszerû oktatásban annak a tanévnek a
végéig folytathatják, amelyben a huszonötödik életévüket elérik.
(12) Ha a nem magyar állampolgár a (11) bekezdésben foglaltak szerint
megkezdte középiskolai tanulmányait, és nem fizetett térítési díjat vagy
tandíjat, tanulmányait a magyar állampolgárokkal azonos feltételekkel
fejezheti be.
(13) 1996. szeptember 1. napjától
a) megszûnik az e törvény 101. §-ának (6) bekezdése alapján létrehozott
bizottság és a tagjainak megbízatása;
b) az Országos Köznevelési Tanács - tagjai megbízatásának lejártáig -
huszonhat tagból áll, öt tagot a mûvelôdési és közoktatási miniszter kér fel
és bíz meg, legfeljebb a többi tag megbízatásának idejére;
c) a diáksportkörök iskolai sportkörként folytatják mûködésüket;
d) a munkára felkészítô iskolák készségfejlesztô speciális szakiskolaként
folytatják mûködésüket;
(14) Azok a középiskolák, amelyek tizenharmadik évfolyammal mûködnek, és
a tizenharmadik évfolyam létesítésére, mûködtetésére a megváltozott
rendelkezések alapján már nem jogosultak, új évfolyamot 1997. szeptember 1.
napjától nem indíthatnak azzal a feltétellel, hogy a befejezéséhez szükség van
a tizenharmadik évfolyamra; a megkezdett évfolyamokon a tanulók változatlan
feltételekkel fejezhetik be tanulmányaikat.
(15) 1996. december 31-jéig
a) a jegyzô megküldi a fôjegyzônek azoknak a közoktatási intézményeknek
az iratait, amelyek nyilvántartásba vétele a fôjegyzô feladata;
b) a jegyzô az általa nyilvántartásba vett külföldi nevelési-oktatási
intézmény összes ügyiratát megküldi a Mûvelôdési és Közoktatási
Minisztériumnak;
c) azok a külföldi nevelési-oktatási intézmények, amelyek 1993.
szeptember 1-je elôtt kezdték meg mûködésüket - tudomásulvétel és
nyilvántartásba vétel céljából -, alapító okiratukat megküldik a Mûvelôdési és
Közoktatási Minisztériumnak;
d) ha a közoktatási intézmény fenntartója jogi személyiséggel nem
rendelkezô gazdasági társaság, a jegyzô, fôjegyzô felhívja a fenntartót, hogy
alapító okiratát hat hónapon belül módosítsa, ha a fenntartó a felhívásnak nem
tesz eleget, a jegyzô, fôjegyzô az e törvény 80. §-ában foglaltak szerint jár
el;
e) a jegyzô, fôjegyzô felhívja a nem helyi önkormányzati
iskolafenntartókat annak megvizsgálására, hogy az általuk fenntartott iskolák
a nevelô és oktató munkájukat az illetékes miniszter által a kiadott
nevelési-oktatási terv, központi program alapján végzik-e; szükség esetén
hívja fel a fenntartót a szükséges intézkedés megtételére, s a felhívás
eredménytelensége esetén tegye meg az e törvény 80. §-ában meghatározott
intézkedéseket; új évfolyam csak a kiadott nevelési-oktatási terv, központi
program alapján kezdhetô meg, a már megkezdett tanulmányok azonban
befejezhetôk;
f) a nevelési-oktatási intézmény fenntartói vizsgálják felül a nevelési-
oktatási intézmények elnevezését, és amennyiben az nem felel meg a jogszabály
rendelkezéseinek, a szükséges módosítást végezzék el, és küldjék meg a
nyilvántartást végzô szervnek.
(16) 1997. szeptember 1.
a) napjától munkába álláshoz, életkezdéshez szükséges ismeretekre történô
felkészítés csak e törvény 27. §-ának (9) bekezdésében meghatározott esetben
indítható új évfolyamon;
b) napjáig felül kell vizsgálni a többcélú intézményeket, s szükség
szerint e törvényben meghatározottak szerint át kell szervezni ôket.
(17) 1997. december 31-éig kell létrehozni az e törvény 119. §-ának (1)-
(2) bekezdésében szabályozott közalapítványokat.
(18) Az új érettségi vizsga rendszerének bevezetéséig a felsôoktatási
intézménybe történô felvételi eljárásban közös írásbeli érettségi-felvételi
vizsga esetén az adott tantárgyból nem lehet írásbeli felvételi vizsgát
elôírni a vizsga évében.
(19) A fôvárosi, megyei fejlesztési terveket legkésôbb a megyei
területfejlesztési tanács létrehozását követô nyolc hónapon belül kell
elkészíteni. E törvény 88. §-ának (5)-(7) bekezdésében a fejlesztési tervre
vonatkozó elôírásokat a közzétételtôl számított tizenötödik naptól kell
alkalmazni.
(20) A kötelezô eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltakat a jegyzék
kiadását követôen az új közoktatási intézmény létesítésénél, illetve
mûködésének megkezdésénél azonnal, a már mûködô közoktatási intézmény esetén a
jegyzék kiadását követô öt év után kell alkalmazni.
(21) A nevelési-oktatási intézményt fenntartó helyi önkormányzat, a
fenntartásában lévô nevelési-oktatási intézmény tekintetében rendeletben
a) megállapítja azokat a szabályokat, amelyek alapján az óvoda
vezetôje, az iskola igazgatója, a kollégium vezetôje dönt e törvény 114. §-
ában meghatározottakon kívüli további ingyenes ellátásról, a térítési díj és a
tandíj összegérôl, a tanulmányi eredmények alapján járó és a szociális helyzet
alapján adható kedvezményekrôl, a nem magyar állampolgárt terhelô tandíj
elengedésérôl, mérséklésérôl, továbbá szabályozhat a 121. § (1) bekezdésének
h) pontjában felsorolt paragrafusok által meghatározott körben,
- a szaktanácsadói névjegyzékben való felvételhez további követelményeket
határozhat meg, valamint meghatározhatja a szaktanácsadói névjegyzékbe való
felvétel eljárási szabályait, az általa fenntartott nevelési-oktatási
intézményekben foglalkoztatott szaktanácsadók munkaidô kedvezményeit."
96. §
(1) A Kt. 127. §-ának (1) bekezdése helyébe a következô rendelkezés
lép:
"(1) a) Az alkalmazáskor és a vezetôi megbízáskor
- a végzettség szintjének megfelelô tanári szakképesítésnek kell
elfogadni a képzés szakirányának megfelelô felsôfokú iskolai végzettséget
tanúsító oklevéllel igazolt szakképesítést, ha a felsôfokú iskolai tanulmányok
keretében el kellett sajátítani a tantárgy oktatásának módszertanát; a
feltételek meglétérôl az oklevelet kiállító felsôoktatási intézmény igazolása
vagy a leckekönyv alapján a munkáltató dönt,
- fôiskolai szintû iskolai végzettségnek és pedagógus szakképzettségnek
kell elfogadni a felsôfokú intézményként illetve jogelôdjeként alapított
oktatási intézményben (például óvónôképzô intézet, tanítóképzô intézet,
szaktanár képzô) szerzett pedagógus szakképzettséget,
- pedagógus munkakör betöltésére jogosító oklevélnek kell elfogadni a
pedagógia szakos elôadói és a nevelôtanári szakképesítést tanúsító felsôfokú
iskolai oklevelet.
b) Az alkalmazáskor és e törvényben meghatározott feltételek esetén a
vezetôi megbízáskor fôiskolai szintû iskolai végzettségnek és pedagógus
szakképzettségnek kell elfogadni a óvónôképzôben, a tanítóképzôben, az állami
zenekonzervatóriumban, szerzett végzettséget.
c) Az alkalmazáskor a képzés szakirányának megfelelô fôiskolai
végzettségnek kell elfogadni a - képzésrôl rendelkezô jogszabály szerint -
felsôfokú végzettséget tanúsító mûszaki oktatói, technikus tanári,
szakoktatói oklevelet, bizonyítványt.
d) A Gépírás- és Gyorsírástanítókat Vizsgáztató Országos Bizottság
által kiállított gépírás- és gyorsírás tanítására jogosító bizonyítvány - az e
törvényben meghatározottak szerint pedagógus munkakör betöltésére jogosító -
felsôfokú szakképesítés.
e) Az alkalmazáskor a képzés szakirányának megfelelô középfokú
szakképesítésnek kell elfogadni a c) pont hatálya alá nem tartozó, tanfolyami
képzésben szerzett mûszaki szakoktatói (oktatói) bizonyítványt."
(2) A Kt. 127. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következô
rendelkezés lép:
[Ha nincs a képzés szakirányának megfelelô hazai felsôfokú képzés,
határozott idôre alkalmazható]
"a) szakközépiskolában továbbá a (4) bekezdésben meghatározott
kivétellel a szakiskolában a szakmai elméleti és szakmai gyakorlati tantárgyak
és a szakmai elôkészítô ismeretek, valamint gimnáziumban a munkába állást
elôkészítô, illetve segítô elméleti és gyakorlati ismeretek oktatására,
továbbá minden iskolában a tanórán kívüli foglalkozás megtartásához a képzés
szakirányának megfelelô technikusi, szakközépiskolai szakképesítéssel,
iskolarendszeren kívüli oktatásban szerzett felsôfokú szakképesítéssel és
legalább öt éves szakmai gyakorlattal rendelkezô szakember;"
(3) A Kt. 127. §-ának (4) bekezdése helyébe a következô rendelkezés
lép, egyidejûleg a § a következô (5)-(8) bekezdéssel egészül ki, és a
jelenlegi (5)-(6) bekezdés számozása (9)-(10) bekezdésre változik:
"(4) Ha nincs a képzés szakirányának megfelelô hazai felsôfokú képzés
szakiskolában - az elméletigényes szakmai gyakorlat kivételével - alkalmazható
határozatlan idôre az is, aki középiskolai végzettséggel és mestervizsgával
rendelkezik.
(5) Az artistaképzésben gyakorlati képzésre alkalmazható határozatlan
idôre az is, aki érettségivel és a mûvészi pályán szerzett legalább tíz éves
szakmai gyakorlattal rendelkezik.
(6) Az (1)-(5) bekezdésben felsorolt iskolai végzettsége, képesítése
pedagógus-munkakör betöltésére jogosító iskolai végzettség, illetve
szakképesítés. A pedagógus besorolását az elismert, illetve a meglévô
végzettségének, szakképesítésének megfelelôen kell elvégezni."
(7) Iskolai, kollégiumi könyvtárostanárnak (tanítónak) alkalmazható az
is, aki az e törvény 17. §-a (1) bekezdésének b)-e) és j) pontban felsorolt -
az iskolában, kollégiumban pedagógus munkakör betöltésére jogosító - tanítói
vagy tanári végzettséggel és szakképzettséggel, továbbá iskolarendszeren
kívüli oktatásban szerzett felsôfokú vagy középfokú könyvtárosi
szakképzettséggel rendelkezik.
(8) Az emelt szintû oktatás kivételével az iskolai oktatás ötödik -
hatodik évfolyamán az adott tantárgy oktatására és pedagógus munkakör
betöltésére jogosít a szakkollégium elvégzését igazoló tanítói végzettség és
szakképzettség .
(4) A Kt. 127. §-a a következô (11) bekezdéssel egészül ki:
"(11) A pedagógus szakvizsgát alkalmazási feltételként, a vezetôi
megbízásnál, a vezetô tanári (gyakorlatvezetô óvónôi, tanítói) megbízásnál,
szakértôi és vizsgaelnöki névjegyzékbe történô felvételnél, elsô ízben attól
kell megkövetelni, akit a 17. § (5) bekezdésének hatálybalépése után
alkalmaztak elsô alkalommal pedagógus munkakörben. "
97. §
(1) A Kt. 128. §-ának (3) bekezdése helyébe a következô rendelkezés
lép:
"(3) 2000. szeptember 1-jéig alkalmazható idegen nyelv oktatásra,
továbbá idegen nyelven vagy nemzetiségi, illetve etnikai kisebbségi nyelven
történô nevelésre, oktatásra a megfelelô pedagógus végzettséggel és legalább
középfokú "C" típusú állami nyelvvizsga bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékû
okirattal, illetve fôiskolai szintû idegen nyelv és irodalomtanári
végzettséggel és szakképesítéssel rendelkezô pedagógus, új alkalmazás esetén a
127. § (9) bekezdésében meghatározottak szerint."
(2) A Kt. 128. §-ának (5) bekezdése helyébe a következô rendelkezés
lép:
"(5) Az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérôen pedagógus
munkakörben továbbra is foglalkoztatható és alkalmazható
a) óvodapedagógusként, aki óvónôi szakközépiskolában szerzett érettségi-
képesítô bizonyítvánnyal,
b) gép- és gyorsírás tantárgy oktatására, aki gépírás- és gyorsírás
tanítására jogosító bizonyítvánnyal,
c) szakmai gyakorlati képzésre, aki érettségi bizonyítvánnyal és
tanfolyami képzésben szerzett mûszaki oktatói vagy szakoktatói
bizonyítvánnyal, illetve technikus tanári képesítést tanúsító bizonyítvánnyal,
d) gyógypedagógus munkakörben, aki óvónôi, tanítói, illetve tanári
oklevéllel,
e) technika-gyakorlati foglalkozás tantárgy oktatására, aki a
szakiránynak megfelelô felsôfokú iskolai, illetve felsôfokú szakoktatói vagy
mûszaki oktatói végzettséggel és szakképzettséggel,
f) kollégiumban, aki felsôfokú iskolai végzettséggel és
szakképzettséggel
rendelkezik abban az esetben, ha a bizonyítvány, oklevél megszerzése óta 1996.
szeptember 1. napjáig az adott pedagógus munkakörben legalább hét év szakmai
gyakorlatot szerzett. A mûszaki oktatói, szakoktatói munkakörben szerzett
gyakorlatba be kell számítani a vállalati gyakorlati oktatásban szerzett
gyakorlat idejét is. A szakmai gyakorlat idejének számításánál alkalmazni kell
az e törvény 18. §-ának (5) bekezdésében foglaltakat."
(3) A Kt. 128. §-a a következô (7)-(11) bekezdéssel egészül ki:
"(7) Az e § alapján foglalkoztatott pedagógus (1)-(2) és (4)-(6)
bekezdésben felsorolt iskolai végzettsége, képesítése pedagógus-munkakör
betöltésére jogosító iskolai végzettség, illetve képesítés és a pedagógus
besorolását a meglévô iskolai végzettsége, illetve képesítése alapján kell
elvégezni.
(8) Azt a közalkalmazott pedagógust, akinek nincs pedagógus-szakvizsgája,
az iskolai végzettsége és szakképzettsége alapján kell besorolni. Attól az
idôponttól kezdôdôen, hogy a pedagógus-szakvizsgára vonatkozó rendelkezések
hatályba lépnek, a meglévô pedagógus szakvizsga alapján kell besorolni a
közalkalmazott pedagógust - függetlenül attól, hogy megléte alkalmazási
feltétel volt-e -, a szakvizsga letételét igazoló oklevél munkáltató részére
történô bemutatást követô év január hónap elsô napjától. Ettôl az idôponttól
kezdôdôen a munkavállaló pedagógus munkabérét az ily módon megállapítható
közalkalmazotti illetmény figyelembe vételével kell meghatározni. A pedagógus-
szakvizsgával egyenértékû a munkakör ellátásához szükséges végzettség és
szakképzettség mellett a felsôoktatási (egyetemi vagy fôiskolai szintû)
szakirányú továbbképzésben szerzett intézményvezetôi szakképzettség.
(9) A kötelezô továbbképzésben való részvételt nem lehet megkövetelni
attól, aki a 19. § (4) bekezdése hatálybalépésének napján az ötvenedik
életévét betöltötte. A pedagógus szakvizsga bevezetéséig a továbbképzésben
való részvételi kötelezettség - jogszabályban meghatározottak szerint - áll
be.
(10) Az elôírt szakmai gyakorlat megléte esetén - megismételt pályázati
eljárás alapján -
a) óvodavezetô, illetve általános iskolai igazgató lehet az is, aki
középfokú óvónôképzôben, óvónôi illetve középfokú tanítóképzôben szerzett
tanítói végzettséggel rendelkezik,
b) alapfokú mûvészetoktatási intézményben igazgató lehet az is, aki
zenekonzervatóriumban szerzett végzettséggel rendelkezik
feltéve, hogy a korábbi pályázati eljárásban nem jelentkezett olyan pályázó,
aki rendelkezik megfelelô szakmai gyakorlattal, valamint az elôírt felsôfokú
iskolai végzettséggel.
(11) A diákparlamentet elsô ízben 1997-ben kell összehívni."
98. §
A Kt. 129. §-ának (2) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:
"(2) A helyi önkormányzat és a Mûvelôdési és Közoktatási Minisztérium
1996. december 31-éig vizsgálja felül az általa kötött közoktatási
megállapodásokat. A felülvizsgálat nem érintheti azokat a gyermekeket,
tanulókat, akiket a megállapodás alapján 1996. szeptember 1-jéig vettek fel a
nevelési-oktatási intézménybe."
99. §
A Kt. a következô 130-131. §-sal egészül ki:
"130. § (1) A fenntartó a közoktatási intézmény megszüntetésébôl, a
fenntartásában lévô közoktatási intézményrendszer átalakításából, a
feladatellátási kötelezettség teljesítésének módosításából, a pedagógusok
kötelezô óraszámának, az óvodai csoportok, iskolai osztályok létszámának
emelésébôl, a kötelezô és nem kötelezô tanórai foglalkozások, valamint a
tanórán kívüli foglalkozások csökkentésébôl származó bérmegtakarítást az
általa - önállóan vagy közösen - fenntartott közoktatási intézményrendszertôl
nem vonhatja el.
(2) A fenntartó az (1) bekezdés alapján megtakarított összeget a
közoktatási intézményben foglalkoztatott pedagógusok rendkívüli
illetményemelésére köteles biztosítani. Rendkívüli illetményemelés illet meg
minden pedagógust, akinek a kötelezô órája 1996. szeptember 1-jén e törvény
rendelkezései miatt megemelkedik. A kötelezô illetményemelés mértékét olyan
arányban kell megállapítani, amilyen arányban a pedagógus kötelezô órája nô."
131. § (1) Azoknak a gyermekeknek, akik az általános iskola elsô
évfolyamán a tanulmányaikat az 1998/99. tanévben, illetve ezt követôen kezdik
meg tankötelezettségük fennállásának ideje - az e törvény 6. §-ának (3)
bekezdésében meghatározottak szerint - két évvel, tizennyolcadik életévük
eléréséig meghosszabbodik, illetve huszadik életévük eléréséig
meghosszabbítható.
(2) Tizenhatodik életévének betöltése után kérelmére megszûnik annak a
tankötelezettsége, aki érettségi vizsgát tett vagy államilag elismert
szakképesítést szerzett, illetve házasságkötés révén nagykorúvá vált, vagy
gyermekének eltartásáról gondoskodik. A kérelmet a tanuló és - a nagykorúvá
váló tanuló kivételével - a szülô közösen nyújthatja be. A kérelmet az iskola
igazgatója tudomásul veszi.
132. § (1) E törvénynek azokat a rendelkezéseit, amelyeket a 131. §-ban
foglaltakra tekintettel nem lehet alkalmazni, legkésôbb addig az idôpontig
módosítani kell, ameddig az érintett tanulók a nyolcadik évfolyamon befejezik
tanulmányaikat.
(2) A Kormány az e törvényben kapott felhatalmazás alapján szabályozási
feladatának pedig 1997. december 31-jéig köteles eleget tenni."
100. §
A Kt. 1. számú melléklete helyébe a következô rendelkezés lép:
1. számú melléklet
az 1993. évi LXXIX. törvényhez
[A törvény 15. §-ának (3)bekezdéséhez, 16. §-ának (4) bekezdéséhez,
39. §-ának (3) bekezdéséhez és a 118. § (3) bekezdéséhez]
A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN
FOGLALKOZTATOTT VEZETÔK ÉS ALKALMAZOTTAK LÉTSZÁMA,
A KÖLTSÉGVETÉSI HOZZÁJÁRULÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELVEI,
A VEZETÔK ÉS A BEOSZTOTT PEDAGÓGUSOK KÖTELEZÔ ÓRASZÁMA A KÖZOKTATÁSI
INTÉZMÉNYEKBEN
Elsô rész
A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN
FOGLALKOZTATOTT VEZETÔK ÉS ALKALMAZOTTAK LÉTSZÁMA,
A kötelezôen foglalkoztatott vezetôk és alkalmazottak
Vezetôk
1. igazgató, óvodavezetô
minden önálló intézményben 1
2. igazgatóhelyettes, óvodavezetô-helyettes
- önálló intézményben
ha a gyermekek, tanulók létszáma
a nyolcvanat eléri 1
összetett iskolában, ha a tanulók
létszáma az ötszázat eléri további 1
- tagintézményenként - a kollégium kivételével -
tagintézmény-vezetônek 1
- intézményegységenként - a kollégium kivételével -
intézményegység vezetônek 1
- nem önálló kollégiumonként
kollégiumvezetônek 1
- tagozatonként
ha az óvodában a gyermeklétszám
az ötvenet,
az iskolában a tanulói
létszám a nyolcvanat eléri
tagozatvezetônek 1
3. gyakorlati oktatásvezetô
szakközépiskolában és szakiskolában
iskolánként 1
4. gyakorlati oktatásvezetô-helyettes
szakközépiskolában és szakiskolában
húsz osztály felett, húsz osztályonként 1
vagy eltérô szakirányú oktatásnál
szakirányonként, ha a szakirányban legalább
öt osztály van 1
5. gazdasági vezetô
önálló gazdálkodási jogkörrel
rendelkezô intézményben 1
Pedagógusok
Óvodában
1. A pedagógusok, gyógypedagógusok létszámát
- az óvodai csoportok,
- a kötelezô órák száma,
- a kötelezô óraszámba beszámítható tevékenység,
- az óvoda nyitva tartási ideje
alapján kell meghatározni oly módon, hogy a teljes nyitva tartás ideje alatt
minden csoportban a gyermekekkel óvodapedagógus foglalkozzon,
óvodapedagógusonként napi egy-egy, csoportonként összesen napi két óra
átfedési idôvel;
2. Logopédus
a beszédjavító óvodában
tizenöt gyermekenként 1
3. konduktor
a konduktív pedagógiai intézmény óvodájában
csoportonként és mûszakonként 3
4. utazó gyógypedagógus, logopédus, pszichológus, konduktor
ha az óvoda a többi gyermekkel együtt fejleszti
a fogyatékos gyermeket, legalább heti öt óra
foglalkoztatás keretében,
nyolc gyermekenként 1
Iskolában és kollégiumban
1. Az iskolában a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak
létszámát
- az iskolai osztálylétszám,
- az osztálybontásra, egyéni foglalkozásra
meghatározott idôkeret,
- a kötelezô és nem kötelezô tanórai foglalkozások
megszervezésére megállapított órakeret,
- a napközis és tanulószobai foglalkozásokra megálla-
pított órakeret,
- a pedagógusok kötelezô óraszáma
alapján kell megállapítani.
2. A kollégiumban pedagógus munkakörben foglalkoztatottak
létszámát
- a kollégiumi nemenként és épületenként megadott
létszám,
- a kollégiumi kötelezô és annak terhére szervezett
nem kötelezô foglalkozások átlaglétszáma,
- a pedagógusok kötelezô óraszáma
alapján kell megállapítani.
3. könyvtárostanár (tanító)
legalább nyolc évfolyamos
általános iskolában,
ha az iskolának legalább nyolc
osztálya van, 0,5
középiskolában, szakiskolában 1
kollégiumban, alapfokú mûvészetokta-
tatási intézményben
kettôszáz tanulóig 0,5
kettôszáz tanuló felett 1
többcélú intézményben,
1
4. konduktor
a konduktív pedagógiai intézmény iskolájában
osztályonként és mûszakonként 3
5. logopédus
beszédjavító iskolában
tizenöt tanulónként 1
6. utazó gyógypedagógus, logopédus,
pszichológus, konduktor
ha az iskola a többi gyermekkel együtt fejleszti
a fogyatékos tanulót, legalább heti öt óra
foglalkoztatás keretében,
nyolc tanulónként 1
A nevelô és oktató munkát közvetlenül segítô alkalmazottak
Óvodában
1. szakorvos
kizárólag fogyatékosokat nevelô óvodában a
fogyatékosság típusának megfelelôen 0,5
2. gyermek- és ifjúsági felügyelô vagy gyógypedagógiai
asszisztens
fogyatékos gyermekeket nevelô óvodai csoportban 1
3. dajka vagy helyette gondozónô és takarító együtt
- a konduktív pedagógiai intézmény óvodájának
kivételével - csoportonként 1
Iskolában és kollégiumban
1. gyermek- és ifjúságvédelmi felelôs (az iskolatípusnak
megfelelô, a 17 §.(1) bekezdésének b)-e) és j)
pontjában illetve (2) bekezdésében felsorolt, vagy
pszichológus, szociális munkás végzettség-
gel és szakképzettséggel rendelkezô szakember)
általános iskolában, középiskolában,
szakiskolában 0,5
2. szakorvos
kizárólag fogyatékosokat nevelô iskolában,
kollégiumban a fogyatékosság típusának megfelelôen 1
3. gyermek- és ifjúsági felügyelô vagy gyógypedagógiai
asszisztens
- fogyatékosokat nevelô iskolában, évfolyamonként 1
- általános iskolai kollégiumban 1
4. mûszaki vezetô
szakiskolában, ha az legalább százhúsz munkahelyes
tanmûhellyel rendelkezik, illetve ha délelôtt-délután
is üzemelô tanmûhelye van 1
5. ápoló
kollégiumban ötszáz tanulóig 1
ötszáz tanuló felett 2
kizárólagosan fogyatékosokat fogadó diákotthonban,
huszonnégy órára 5
6. hangszerkarbantartó
négyszáz tanulóig 1
négyszáz tanuló felett 2
látássérültek iskoláiban tanulói létszámtól függetlenül
további 0,5
7. úszómester
tanuszodával rendelkezô iskolában 1
Az utazó szakember-hálózat keretében a foglalkoztatás a fôvárosi, megyei
önkormányzat által kijelölt közoktatási intézményben történik. Az
álláshelyeket a fôvárosban, illetôleg megyében - a szakértôi és rehabilitációs
bizottság nyilvántartása szerint - a többi gyermekkel, tanulóval együtt óvodai
nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban részesített gyermekek, tanulók -
a fogyatékosság típusa szerint - létszámát nyolccal, az utazó gyógytestnevelôi
álláshelyek létszámát az érintett tanulók létszámát tizenkettôvel elosztva
kell meghatározni. Az osztással - a kerekítés szabályai szerint kialakított -
csoportra kell tervezni egy-egy - egy csoport esetén a csoport létszámától
függetlenül legalább egy - a feladat ellátásához szükséges szakembert. Az
utazó gyógypedagógust, logopédust, konduktort, gyógytestnevelôt stb. a
gyermeket, tanulót nevelô, illetve oktató óvoda, iskola megkeresésére a
munkáltatói jogot gyakorló közoktatási intézmény vezetôje rendeli ki.
További foglalkoztatás a nevelési-oktatási intézményekben
1. Gazdasági, ügyviteli, mûszaki, kisegítô, karbantartó, fûtô, udvari
munkás, portás stb. munkakörökben az ellátandó feladatoktól függôen kell
megoldani a foglalkoztatást.
2. A nevelési-oktatási intézményekben - a feladatoktól függôen - az I.
részben meghatározottakon túl
a) további vezetôi megbízások adhatók,
b) a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak létszáma megnövelhetô,
c) speciális végzettségû szakemberek (például orvos, pszichológus, szociális
munkás, szociálpedagógus, könyvtártechnikus, könyvtáros asszisztens,
iskolatitkár (óvodatitkár), szabadidô szervezô, pedagógiai asszisztens,
oktatástechnikus, laboráns, ügyviteli-gépkezelô, munkaügyi, személyzeti és
oktatási elôadó) foglalkoztathatók.
Második rész
A KÖLTSÉGVETÉSI HOZZÁJÁRULÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELVEI
1. Az e törvény 118. §-ának (4) bekezdésében a normatív költségvetési
hozzájárulásokra meghatározott összegen felül
a) más célra fel nem használható központosított elôirányzattal kell
támogatni
- a közoktatás fejlesztését, megújítását szolgáló tevékenységet (a
támogatás összege nem lehet kevesebb az e törvény 118. §-ának (4) bekezdése
alapján biztosított összeg kettô százalékánál),
- a pedagógus szakvizsga, továbbképzés és átképzés szervezését (a
támogatás összege nem lehet kevesebb az e törvény 118. §-ának (4) bekezdése
alapján biztosított összeg három százalékánál, a támogatás összegén belül
elkülönítetten feltüntetve a szakmai elméleti- és szakmai gyakorlati oktatást
végzô pedagógusok továbbképzésére és átképzésére fordítható összeget),
- az országos, a fôvárosi és megyei közalapítványok mûködtetését és a
pedagógiai szakszolgálatok és a pedagógiai-szakmai szolgáltatások
megszervezését (a támogatás összege nem lehet kevesebb az e törvény 118. §-
ának (4) bekezdése alapján biztosított összeg kettô százalékánál.
2. Az e törvény 118. §-ának (4) bekezdésében a normatív költségvetési
hozzájárulásokra meghatározott összegen belül
a) más célra fel nem használható, kiegészítô szakmai normatívával kell
támogatni a nemzeti- és etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelését,
iskolai oktatását, a két tanítási nyelvû oktatást,
b) a normatív költségvetési hozzájárulás összegeinek meghatározásakor -
differenciáló tényezôként - figyelembe kell venni
- a korai fejlesztés és a fejlesztô felkészítés (képzési kötelezettség)
megszervezését,
- a súlyos beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdô
gyermekek, tanulók óvodai nevelését, iskolai nevelését és oktatását,
- a nem lakóhelyükön óvodába, iskolába járó gyerekeket, tanulókat fogadó
óvodát, iskolát,
- a fejlesztési tervvel összhangban mûködtetett intézménytársulás
fenntartását,
- az általános iskolai oktatás megszervezését azokon a településeken,
amelyekben a lakosság száma nem haladja meg öt év átlagában a kettôezret,
- az iskolaszék, a szülôi szervezet, a diákönkormányzat mûködtetését,
- gyermek és tanulói intézményi étkeztetését, a napközis foglalkozás
szervezését,
- a szakképzést.
3. A más célra fel nem használható központosított elôirányzatok
igénybevételének feltételeit a mûvelôdési és közoktatási miniszter állapítja
meg.
4. A kiegészítô szakmai normatíva összegét, az igénybevétel feltételeit az
éves költségvetési törvény határozza meg.
A normatív hozzájárulás meghatározásakor figyelembe
vehetô gyermek, tanulói létszám megállapítása
1. A normatív hozzájárulás meghatározásakor
a) az óvodába felvett gyermeket egy gyermekként kell figyelembe venni,
ha az óvodai ellátást a nevelési év átlagában legalább heti harminc órára
igényli; azoknak a gyermekeknek a létszámát, akik az óvodai nevelést a
nevelési év átlagában heti harminc óránál kevesebb idôre veszik igénybe, (ebéd
után nem igénylik a foglalkoztatást) kettôvel el kell osztani,
b) a nappali rendszerû iskolai oktatásban azt a tanulót lehet egy
tanulóként figyelembe venni, aki az iskolával tanulói jogviszonyban áll;
azoknak a tanulóknak a létszámát, akik saját döntésük alapján magántanulók, a
vendégtanulók, illetôleg akik térítési díjat fizetnek, hárommal el kell
osztani,
c) az alapfokú mûvészetoktatási intézményben azt a tanulót lehet
figyelembe venni, aki a hatodik életévét elérte, de huszonkettedik életévét
nem töltötte be a következôk szerint:
- egy tanulóként lehet figyelembe venni azt, aki a tanítási év átlagában
legalább heti négy foglalkozáson vesz részt, akkor is ha négynél több
foglalkozáson vesz részt, illetve több tanszakra (szakra) jár,
- azoknak a tanulóknak a számát, akik részére az iskola a tanítási év
átlagában heti négy tanóra foglalkozásnál kevesebbet biztosít kettôvel el
kell osztani,
- az elôképzô évfolyamra járó tanulók létszámából csak annyi tanuló
vehetô figyelembe, mint az elsô alapfokú évfolyamra járó tanulók létszámának
százhúsz százaléka, ennél a számításnál az elôképzô évfolyam és az elsô
alapfokú évfolyam tényleges létszámát kell figyelembe venni,
d) a felnôttoktatásban nappali oktatás munkarendje szerint oktatott
tanulót egy tanulóként, az esti, levelezô vagy más sajátos munkarend szerint
oktatott tanulók számát hárommal elosztva kell figyelembe venni,
e) a kollégiumi ellátásnál azt a tanulót kell egy tanulóként figyelembe
venni, aki a kollégiummal kollégiumi tagsági viszonyt, externátusi jogviszonyt
létesített; azoknak a tanulóknak a létszámát akik a kollégiumi ellátásért
térítési díjat fizetnek, kettôvel el kell osztani,
f) a nem magyar állampolgár gyermeket, tanulót akkor lehet figyelembe
venni, ha a magyar gyermekekkel, tanulókkal azonos feltételekkel vehet részt a
közoktatásban,
g) azt a tanulót, aki tandíjat fizet, a létszám-meghatározásnál
figyelmen kívül kell hagyni,
2. Abban az esetben amikor a gyermekek, tanulók létszámát el kell
osztani, a kerekítés szabályai szerint megállapított létszámot lehet
figyelembe venni.
3. A nevelési-oktatási intézménynek kell igazolnia, hogy a gyermeket,
tanulót felvette, és részére az elôírt szolgáltatások igénybevételét
biztosította.
Harmadik rész
A VEZETÔK ÉS A BEOSZTOTT PEDAGÓGUSOK
KÖTELEZÔ ÓRASZÁMA
Pedagógus-munkakörök, és vezetô beosztások, amelyekben
a heti törvényes munkaidô kötelezô óraszámból
és a nevelô-, illetve nevelô-oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal
a szakfeladatnak megfelelô foglalkozással összefüggô feladatok ellátásához
szükséges idôbôl áll,
továbbá az egyes munkakörökre, vezetô beosztásokra vonatkozó kötelezô
óraszámok
I.
Vezetô beosztás, Heti kötelezô
munkakör óraszám
VEZETÔ BEOSZTÁSOK
1. Óvodában
a) óvodavezetôi
4 vagy több csoportos óvodában, gyakorló óvodában 6
1-3 csoportos gyakorló óvodában 21
1-3 csoportos óvodában 27
b) óvodavezetô-helyettesi, tagintézményvezetôi, intézmény-
egységvezetôi, tagozatvezetôi, tagintézményvezetô-helyettesi,
intézményegységvezetô-helyettesi
4 vagy több csoportos óvodában, gyakorló óvodában 24
1-3 csoportos gyakorló óvodában 23
1-3 csoportos óvodában 30
2. Általános iskolában, gyakorló iskolában
a/ igazgatói
17 vagy több osztályos iskolában 4
9-16 osztályos iskolában 8
6-8 osztályos iskolában 12
1-5 osztályos iskolában 16
b/ igazgatóhelyettesi, tagintézményvezetôi, intézmény-
egységvezetôi, tagozatvezetôi, tagintézményvezetô-helyettesi,
intézményegységvezetô-helyettesi az igazgatóra megállapított
kötelezô óraszám
+ 4 óra,
legfeljebb 18 óra
3. Középiskolában és szakiskolában és gyakorló iskolában
a/ igazgatói
12 vagy több osztályos iskolában és minden mûvészeti
szakmai vizsgára felkészítô szakközépiskolában,
szakiskolában 2
9-11 osztályos iskolában 4
5-8 osztályos iskolában 6
- 4 vagy kevesebb osztályos iskolában 8
b/ igazgatóhelyettesi,
tagintézményvezetôi, intézményegységvezetôi, tagozatvezetôi,
tagintézményvezetô-helyettesi, intézményegységvezetô-helyettesi az igazgatóra megállapított
kötelezô óraszám
+ 2 óra
c/ gyakorlati 11
oktatásvezetôi
d/ gyakorlati 17
oktatásvezetô-helyettesi
4. Alapfokú mûvészetoktatási intézményben, gyakorló iskolában
a/ igazgatói
- 500 tanulónál több tanulólétszám esetén 2
- 251- 500 tanulólétszám esetén 4
- 101- 250 tanulólétszám esetén 8
- 100 tanulólétszámig 14
b/ igazgatóhelyettesi,
tagintézményvezetôi, intézményegységvezetôi, tagintézményvezetô-
helyettesi, intézményegységvezetô-helyettesi az igazgatóra megállapított
kötelezô óraszám
+ 2 óra
5. Kollégiumban, gyakorló kollégiumban
a/ kollégium igazgatói,
vezetôi
- 450 tanulónál több tanulólétszám esetén 4
- 251-450 tanulólétszám esetén 6
- 101- 250 tanulólétszám esetén 10
- 100 tanulólétszámig 15
b/ igazgatóhelyettesi, az igazgatóra megállapított
vezetô-helyettesi kötelezô óraszám
+ 4 óra
6. Kizárólag fogyatékos gyermekek, tanulók, nevelését,
oktatását ellátó nevelési-oktatási intézményekre
vonatkozó eltérô rendelkezések
Óvodában, gyakorló óvodában
a/ óvodavezetôi
- 2-3 vagy több csoportos óvodában 16
- 1 csoportos óvodában 18
b/ óvodavezetô-helyettesi,
tagintézményvezetôi, intézményegységvezetôi, tagozatvezetôi,
tagintézményvezetô-helyettesi, intézményegységvezetô-helyettesi
- 3 vagy több csoportos óvodában 16
- 1-2 csoportos óvodában 18
Általános iskolában, gyakorló általános iskolában
a/ igazgatói
- 21 vagy több osztályos iskolában 2
- 12-20 osztályos iskolában 4
- 9-11 osztályos iskolában 6
- 4-8 osztályos iskolában 10
- 1-3 osztályos iskolában 12
b/ igazgatóhelyettesi,
tagintézményvezetôi, intézményegységvezetôi,tagozatvezetôi,
tagintézményvezetô-helyettesi, intézményegységvezetô-helyettesi az igazgatóra megállapított
kötelezô óraszám
+ 2 óra
Kollégiumban, gyakorló kollégiumban
a/ igazgatói, vezetôi
- 250 tanulónál több tanulólétszám esetén 2
- 144-250 tanulólétszám esetén 4
- 108-143 tanulólétszám esetén 6
- 48-107 tanulólétszám esetén 10
- 47 tanulólétszámig 12
b/ igazgatóhelyettesi, az igazgatóra megállapított
vezetô-helyettesi kötelezô óraszám
+ 2 óra
A mozgássérültek Petô András Nevelôképzô
és Nevelôintézetében
a) óvodavezetôi, általános 5
iskola igazgatói
b) óvodavezetô-helyettesi, 7
általános iskola igazgató-helyettesi
7. Pedagógiai szakszolgálat intézményeiben
a) igazgatói, 10
intézményegységvezetôi, tagintézményvezetôi
b) igazgató-helyettesi, intézményegységvezetô-helyettesi,
tagintézményvezetô-helyettesi 14
8. Közös igazgatású közoktatási intézményben,
általános mûvelôdési központban
a) igazgatói
ha az intézményegységenként mûködô óvoda, iskola, kollégium,
pedagógiai szakszolgálat intézményegység vezetését is az
igazgató látja el, az óvodai csoportok,
iskolai osztályok, tanulók számára tekintet nélkül az
intézményegységnek megfelelô intézménytípus igazgatói, vezetôi
beosztására meghatározott legkisebb óraszám, legfeljebb
4
b) intézményegységvezetôi,
kollégiumvezetôi, intézményegységvezetô-helyettesi, az intézménytípusnál
kollégiumvezetô-helyettesi meghatározottak szerint
BEOSZTOTT PEDAGÓGUSI MUNKAKÖRÖK
óvodapedagógus 32
óvodapedagógus gyakorló 24
óvodában
óvodapedagógus
fogyatékos gyermekek óvodájában, gyakorló óvodájában 19
nem szaktanítást végzô 21
tanító általános iskolában
nem szaktanítást végzô 12
tanító gyakorló általános iskolában
szaktanítást végzô 20
tanító, tanár általános iskolában
szaktanítást végzô 12
tanító, tanár gyakorló általános iskolában
tanár, gyógypedagógus
(terapeuta) fogyatékos tanulók általános iskolában 19
tanár, gyógypedagógus
(terapeuta) fogyatékos tanulók gyakorló általános iskolájában 10
tanár középiskolában, 20
szakiskolában,
- tanár alapfokú 20
mûvészetoktatási intézményben
tanár gyakorló
középiskolában, szakiskolában, alapfokú mûvészetoktatási 10
intézményben
tanár, gyógypedagógus
(terapeuta) fogyatékos tanulók középiskolájában, szakiskolájában 19
napközis foglalkozást,
tanulószobai foglalkozást tartó tanító, tanár általános iskolában, 23
középiskolában, szakiskolában
napközis foglalkozást,
tanulószobai foglalkozást tartó tanító, tanár gyakorló általános
iskolában, középiskolában, szakiskolában 18
napközis foglalkozást,
tanulószobai foglalkozást tartó tanító, tanár, gyógypedagógus
(terapeuta) fogyatékos tanulók általános iskolájában, 21
középiskolájában, szakiskolájában
szakközépiskolai és
szakiskolai gyakorlati oktató, szakoktató, fogyatékos tanulók 25
iskolájában mûhelyoktató
kollégiumi nevelô 30
kollégiumi nevelô 26
gyakorló kollégiumban
kollégiumi nevelô 26
fogyatékos tanulók kollégiumában
pszichológus,
szociálpedagógus nevelési-oktatási intézményben 26
- pszichológus, szociálpedagógus gyakorló
nevelési-oktatási intézményben 20
konduktor, logopédus 19
nevelési-oktatási intézményben
- konduktor, logopédus gyakorló nevelési-oktatási 10
intézményben
könyvtárostanár 22
(tanító) nevelési-oktatási intézményben
- könyvtárostanár (tanító) a gyakorló nevelési-oktatási 12
intézményben
- könyvtárostanár (tanító) fogyatékos tanulók nevelési-
oktatási intézményében és a gyakorló nevelési-oktatási 19
intézményben
pszichológus,
szociálpedagógus, konduktor, logopédus, pedagógus, gyógypedagógus,
gyógytestnevelô a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményben 19
II.
1. A fogyatékos gyermekek óvodájában, iskolájában, kollégiumában
pedagógus munkakört betöltôkre megállapított kötelezô óraszámot kell
alkalmazni a fogyatékos gyermekeket, tanulókat külön, illetve együtt nevelô,
illetve nevelô és oktató óvodákban, iskolákban, kollégiumokban, tagozatokban,
osztályokban, csoportokban foglalkoztatott pedagógusokra.
2. A tanár kötelezô óraszámát kell alkalmazni a gyakorlati oktatónál
abban az esetben, ha a központi program (tanterv) szerint elméletigényes
szakmai tantárgy gyakorlati képzésében tart tanórai foglalkozást.
3. Az állami felsôoktatási intézmények által fenntartott gyakorló
óvodában, iskolában, kollégiumban pedagógus munkakört betöltôkre megállapított
kötelezô óraszámot a gyakorló tanítást vezetô pedagógusokra kell alkalmazni.
4. Ha a pedagógust több - különbözô kötelezô óraszámú - pedagógus-
munkakörben foglalkoztatják vagy több - különbözô kötelezô óraszámú - vezetôi
megbízása van, a kinevezésében, munkaszerzôdésében kell meghatározni, hogy az
egyes munkakörökben, vezetôi megbízásokban - a végzett tevékenységével
arányosan - hány kötelezô órát köteles teljesíteni.
5. A pedagógus, vezetô kötelezô óraszáma a fenntartó egyetértésével
csökkenthetô, ha az ehhez szükséges fedezetet, beleértve a túlmunka díjazását
is, a fenntartó többletköltségvetési támogatás nélkül vagy a nevelési-
oktatási intézmény saját forrásaiból biztosítja. A csökkentés ideje nem lehet
hosszabb egy nevelési évnél, tanítási évnél, azonban több alkalommal
meghosszabbítható.
6. Az óvodában, iskolában, kollégiumban a pedagógus kötelezô óráját a
gyermekekkel, tanulókkal való közvetlen foglalkozásra, illetôleg kötelezô és
nem kötelezô tanórai foglalkozásra, kötelezô kollégiumi foglalkozásra kell
fordítani. A gyakorlati oktatásvezetô és a gyakorlat oktatás-vezetô helyettes
a kötelezô órája keretében ellátja a tanulók gyakorlati és elméleti képzését,
a gyakorlati képzést szervezôknél folyó gyakorlati képzés ellenôrzését. A
kötelezô óra felhasználható a napközis és tanulószobai foglalkozás
megtartására, továbbá igénybe vehetô azoknak a tanórán kívüli foglalkozásoknak
a megtartására, amelyeket az iskolai nem kötelezô tanórai foglalkozás vagy a
kollégiumi kötelezô foglalkozás idôkeretének terhére szerveznek.
7. Óvodában a heti összes óvodai foglalkozás, kollégiumban a heti összes
kollégiumi foglalkozás, iskolában a heti összes alapóratervi kötelezô tanórai
foglalkozás öt százalékának megfelelô, egy nevelési évre, tanítási évre
kiszámított idôkeret felhasználható a nevelési-oktatási intézményben a
következôk szerint:
a) E keret terhére
- az osztályfônöki, tanszakvezetôi, (tagozatvezetôi, szakosztályvezetôi)
tanulócsoport-vezetôi, szakmai munkaközösség vezetôi feladatot ellátó
pedagógus heti kötelezô órájának teljesítésébe e feladat ellátására heti egy
órát be kell számítani,
- ha az iskolában nem kötelezô a könyvtárostanár (tanító) alkalmazása,
legalább heti öt órát (napi egy órát) a kötelezô óra terhére biztosítani kell
a könyvtárostanár (tanító) részére az iskolai könyvtári feladatok ellátásához.
b) meghatározott idôre adott írásbeli megállapodással a pedagógus
kötelezô óráját teljesítheti
- a nevelési-oktatási intézmény nevelési programjának, pedagógiai
programjának kidolgozásával, felülvizsgálatával összefüggô feladatok
ellátásával,
- diákönkormányzatot segítô feladatok, kulturális nevelôtanári feladatok
ellátásával,
- a gyermekek, tanulók felügyeletével összefüggô, kollektív szerzôdésben
meghatározott feladatok ellátásával.
8. A pedagógus az óraközi szünetben a tanulók felügyeletével, a következô
tanóra elôkészítésével összefüggô feladatokat látja el. A teljes munkaidô
többi részében - munkaköri feladatként - a pedagógus ellátja a nevelô-,
illetve a nevelô és oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal, a
szakfeladatának megfelelô foglalkozással összefüggô feladatokat, így
különösen: felkészül a foglalkozásokra, tanítási órákra, elôkészíti azokat,
értékeli a gyermekek, tanulók munkáját, elvégzi a pedagógiai tevekénységéhez
kapcsolódó ügyviteli tevékenységet, továbbá - munkáltató rendelkezései szerint
- ellátja azokat a nevelési-oktatási intézmény mûködésével összefüggô
feladatokat, amelyek igénylik a pedagógus szakértelmét, így különösen: részt
vesz a nevelôtestület munkájában, az iskola kulturális- és sportéletének
megszervezésében, a gyermekek, tanulók felügyeletének ellátásában, a tanuló-
és gyermekbalesetek megelôzésével, a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggô
feladatok végrehajtásában.
9. Az iskolai, kollégiumi könyvtárostanár (tanító) a kötelezô óraszám
keretében biztosítja a könyvtár nyitva tartását, a könyvtári órákat. Munkaköri
feladatként a teljes munkaidô többi részének hetven százaléka - a könyvtár
zárva tartása mellett - a munkahelyen végzett könyvtári munkára, (az állomány
gyarapítása, gondozása, könyvtári kutatómunka) iskolai kapcsolattartásra, a
további harminc százaléka a munkahelyen kívül végzett felkészülésre, könyvtári
kapcsolatépítésre, állománygyarapításra, továbbá a pedagógus-munkakörrel
összefüggô más tevékenység ellátására szolgál.
10. A pedagógiai szakszolgálat intézményében alkalmazott pedagógusok a
kötelezô óraszám keretében végzik a gyermekek, tanulók vizsgálatával, egyéni
vagy csoportos foglalkoztatásával, a tanácsadással, gondozói tanfolyamok
megtartásával (továbbiakban: közvetlen foglalkozás) kapcsolatos feladatokat. A
közvetlen foglalkozásra megállapított idôn kívül - munkaköri feladatként -
látják el a szakértôi véleményhez szükséges vizsgálatok, illetve a közvetlen
foglalkozások elôkészítésével kapcsolatos feladatokat, a vizsgálatok keretében
készített vélemények egyeztetését, a szakértôi vélemények elkészítését,
biztosítják a folyamatos nyitva tartást, továbbá végzik a gyermek, tanuló
fejlôdéséhez szükséges egyéb, intézményen kívüli tevékenységet, utaznak a
gyermekhez, tanulóhoz.
11. A szakszervezetek tisztségviselôit (Munka Törvénykönyve 25. §),
továbbá a Közalkalmazotti Tanács tagjait és elnökét (Munka Törvénykönyve 62. §
(2) bekezdés) megilletô munkaidô-kedvezményt a pedagógus kötelezô órájának
arányos csökkentésével kell kiadni.
12. A pedagógus kötelezô óráját az igazgató jogszabályban meghatározottak
szerint csökkenti, ha a pedagógus kötelezô továbbképzésben vesz részt,
illetve, ha szakvizsgára készül fel és a pedagógussal tanulmányi szerzôdést
köt.
13. A nevelési-oktatási intézmény vezetôjének kötelezô óraszáma - kivéve,
ha a szakközépiskola, illetve a szakiskola mûvészeti szakmai vizsgára készít
fel - az intézményben szervezett gyermekcsoportok, osztályok számától, az
alapfokú mûvészetoktatási intézményben és a kollégiumban a tanulók létszámától
függ.
14. A nevelési-oktatási intézmény és pedagógia szakszolgálat vezetôje a
kötelezô óraszám és a teljes munkaidô közötti idôben látja el a vezetôi
megbízással kapcsolatos feladatokat.
15. A vezetô kötelezô óráinak számát - egész tanévre - a tanév elsô
napjának megfelelô állapot szerint kell meghatározni.
16. A vezetô kötelezô óraszámának meghatározásakor figyelembe kell venni
a) az óvodai csoportokat, iskola osztályokat, iskolai szakképzésben a
szakmai elméleti képzésre szervezett osztályokat számuknak megfelelôen,
b/ a napközis és tanulószobai foglalkozásokat számuknak megfelelôen,
c/ felnôttoktatásban a nappali és az esti oktatás osztályait, iskolai
szakképzésben a szakmai elméleti képzésre szervezett osztályokat számuknak
megfelelôen, a levelezô oktatás osztályait fele részben,
d/ a könnyített és gyógytestnevelésben részt vevô tanulók létszámát
tizenhat tanulónként, töredék tanulólétszám esetén pedig nyolc fôig egy
osztálynak.
17. Ha a pedagógus a munkakörére, beosztására megállapított kötelezô
óránál többet tanít, túlmunkát végez, melyért - jogszabályban meghatározott
eljárás szerint megállapított - túlmunkadíj jár. A túlmunkadíj mértékének
meghatározásához az óvodában, általános iskolában, középiskolában,
szakiskolában, kollégiumban, pedagógiai szakszolgálatban a beosztott
pedagógusra megállapított kötelezô óraszámot kell alkalmazni abban az esetben
is, ha a túlmunkadíjat vezetô részére, gyakorló óvodában, iskolában,
kollégiumban foglalkoztatott pedagógusnak, illetôleg olyan pedagógusnak
állapítják meg, akinek a kötelezô óráját e melléklet alapján csökkentik,
illetve kötelezô órájába meghatározott tevékenységet beszámítanak.
18. Abban az esetben, ha - munkakörébe nem tartozó feladatként - a
vezetô beosztású pedagógus másik, alacsonyabb kötelezô óraszámú vezetô
beosztás feladatait, illetve a beosztott pedagógus vezetô beosztás feladatait
látja el, s ennek ideje eléri az öt munkanapot, a pedagógus kötelezô óráját az
ellátott vezetô beosztásra meghatározott kötelezô óraszám alapján kell
megállapítani."
101. §
(1) A Kt. 2. számú mellékletének címe helyébe a következô cím lép:
"A KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN NYILVÁNTARTOTT ÉS KEZELT SZEMÉLYES ÉS KÜLÖNLEGES
ADATOK"
(1) A Kt. 2. számú melléklete "Az alkalmazottak adatai" alcím 3. pontja
a következô szövegrésszel egészül ki:
[Az 1. pontban felsorolt adatok továbbíthatók....]
", a nemzetbiztonsági szolgálatnak."
(2) A Kt. 2. számú melléklete a "A gyermekek, tanulók adatai" alcím 2.
pont elsô gondolatjele az "államigazgatási szerv" szövegrész után a következô
szöveggel egészül ki:
[Az adatok továbbíthatók]
"nemzetbiztonsági szolgálat
[részére...]
(3) A Kt. 2. számú melléklete "A gyermekek, tanulók adatai" alcím 1/a.
alpontja a következô rendelkezéssel egészül ki:
"nem magyar állampolgár esetén a Magyar Köztársaság területén való
tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma;"
(4) A Kt. 2. számú melléklete "A gyermekek, tanulók adatai" alcím 1/d
alpontja a következô hatodik alponttal egészül ki:
" - a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok,"
102. §
A Kt. 3. számú melléklete helyébe a következô rendelkezés lép:
3. számú melléklet
az 1993. évi LXXIX. törvényhez
[A törvény 52. §-ának (3)-(6) bekezdéséhez, 53. §-ának (2)-(4) és (7)
bekezdéséhez, 65. §-ának (3) bekezdéséhez, 66. §-ának
(5) bekezdéséhez, 68. §-ának (2) bekezdéséhez,
123. §-ának (8) bekezdéséhez]
Osztály, csoport létszámhatárok, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások
szervezésének rendje
I.
Létszámhatárok
Maximális létszám
Óvoda 25
Iskola
a) az 1-3. évfolyamon 25
b) a 4-6. évfolyamon 27
c) a 7-10. évfolyamon 33
d) a 11-13. évfolyamon 35
e) szakközépiskolai és
szakiskolai elméleti képzés
szakképzô évfolyamon 35
f) szakközépiskolai és
szakiskolai gyakorlati
képzés 12
g) mûvészeti szakiskolában
és szakközépiskolában
szakmai elméleti és szakmai
gyakorlati képzés 15
h) alapfokú mûvészet-
oktatási intézményi
oktatás
zenemûvészeti ágban 15
más mûvészeti ágban 30
Kollégium
kötelezô foglalkozásoknál 27
egyéb idôben - nemenként
és épületenként - átlagosan 120
II.
Az osztályok, csoportok szervezése
1. Az óvodai csoportokat, iskolai osztályokat oly módon kell megszervezni,
hogy az óvodai csoportba, iskolai osztályba felvett gyermekek, tanulók száma
ne lépje túl - kivéve a 8-9. pontban meghatározott eseteket - a maximális
létszámot.
2. A nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozók részére az óvodai csoportot,
iskolai osztályt akkor is meg kell szervezni, illetve fenn kell tartani, ha
ugyanazon kisebbséghez tartozó nyolc gyermek, tanuló szülôje kéri.
3. A beszéd- és az enyhe értelmi fogyatékos, a más fogyatékos tanulók
csoportjából a részképesség kieséssel küzdô, továbbá a beilleszkedési
zavarokkal, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdô
gyermeket, tanulót - függetlenül attól, hogy a gyermek, tanuló a többi
gyermekkel együtt vagy külön vesz részt óvodai nevelésben, iskolai nevelésben
és oktatásban, kollégiumi nevelésben - az óvodai csoport, iskolai osztály,
kollégiumi csoport létszámának számításánál kettô, a testi, érzékszervi és a
középsúlyos értelmi, továbbá az elôzôekben fel nem sorolt más fogyatékos
gyermeket, tanulót pedig három gyermekként, tanulóként kell számításba venni.
4. Összevont osztályokat szervezni az általános iskola elsô-hat évfolyamán
lehet. Tanév közben osztályt összevonni nem szabad. Összevont osztályt
szervezni legfeljebb három iskolai évfolyam tanulóiból lehet.
5. Az osztályok csoportokra bonthatók. Csoport több osztály, illetôleg
évfolyam tanulóiból is szervezhetô. A csoport létszáma az osztály létszámának
ötven százaléka.
6. Az iskola összes gyakorlati képzésre fordított kötelezô tanítási órája,
szakközépiskolai és szakiskolai gyakorlati képzés esetén az elôírtnál kisebb
létszámú három-hat tanulóból álló csoportban szervezhetô meg, ha a szakképzés
központi programja (tanterve) szerint a gyakorlati képzés kis létszámú
foglalkoztatást igényel. Ennek meghatározásához be kell szerezni a
pénzügyminiszter egyetértését. A gyakorlati képzésre szervezett csoportok
kötelezô tanórai foglalkozásának idôkeretét csoportonként külön-külön kell
számítani.
7. Az óvodai csoportokra, iskolai osztályokra megállapított maximális
létszámot legfeljebb húsz százalékkal át lehet lépni a nevelési év, illetôleg
a tanítási év indításánál, ha az óvodában csak egy óvodai csoport, illetôleg
az iskolában az adott évfolyamon csak egy iskolai osztály indul; továbbá a
nevelési év, tanítási év során abban az esetben, ha új gyermek, tanuló
átvétele miatt indokolt.
8. Felnôttoktatásban az esti, levelezô vagy más sajátos formában folyó
oktatás esetén az osztályok maximális létszámára megállapított rendelkezéseket
nem kell alkalmazni."
103. §
(1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 1996.
szeptember 1. napján lép hatályba. Egyidejûleg hatályát veszti
a) a közoktatás szervezésével és irányításával kapcsolatos egyes átmeneti
szabályokról szóló 1995. évi LXXXV. törvény
b) a Kt.
- 18. §-ának (7) bekezdésébôl a "közoktatási" kifejezések,
- 21. §-ának elsô gondolatjelébôl a "szûrô" kifejezés,
- 39. §-ának (4) bekezdésébôl a "vagy párthoz kötôdô társadalmi
szervezet" szövegrész,
- 47. §-ának b) pontjából a "tartozó gyermekek" szövegrész,
- 48. § (1) bekezdésének a) pontjából az "e törvény 9. §-ában
meghatározottak megvalósításának módozatait" szövegrész,
- 53. § (1) bekezdésébôl a "szükségletei" kifejezés,
- 57. §-a (3) bekezdésének b) pontja,
- 63. §-ának (5) bekezdésébôl az "- a diákokat érintô kérdésekre
vonatkozóan" - szöveg,
- 64. § (2) bekezdésének d) pontja,
- 69. §-ának (2) bekezdésébôl az ", illetôleg mentesítheti egyes
tantárgyak tanulása alól" szövegrész,
- 69. §-ának (5) bekezdésébôl az " - kivéve, ha a tanév folytatásától
eltiltották - " szövegrész,
- 79. §-a (4) bekezdésének b) pontjából az "egy tanévre (nevelési évre)"
szövegrész,
- 83. §-a (6) bekezdésébôl a "fellebbezési eljárásra vonatkozó"
szövegrész,
- 84. §-a (3) bekezdésébôl a "nevelési-oktatási intézményt" szövegrész,
- 94. § (1) bekezdésének f) pontjából a "diákigazolvánnyal
kapcsolatos kérdéseket" szövegrész,
- 101. §-ának (3) bekezdésének elsô gondolatjelébôl a "vagy a
szakterületén kiemelkedô kutatómunkát végez" és (6) bekezdésének negyedik-
ötödik mondata
- 109. §-a (1) bekezdésébôl a "hatósági" kifejezés, valamint (3) és (4)
bekezdésébôl a "belföldi" kifejezés,
- 115. §-a (1) bekezdésének a) és f) pontja, továbbá (2) bekezdésébôl az
"-f" pontra való utalás,
- 116. §-a (1) bekezdésének d) pontjából a "- tanulmányi eredmények nem
teljesítése miatt az évfolyam, az alapvizsga, az érettségi vizsga
megismétlésére vonatkozó rendelkezések kivételével -" szövegrész,
- 117. §-a (5) bekezdésébôl "az iskolaszék, ennek hiányában a
nevelôtestület által meghatározott szabályok szerint" szövegrész,
- 119. §-a eredeti (2) bekezdésébôl az "és a Honvédelmi Minisztérium"
szövegrész,
- 126. §-ának a) pontjából az "(72. §)"-ra történô utalás,
- 127. §-ának (2) bekezdésébôl a "a szakközépiskolai" szövegrész,
- 128. §-a (1) bekezdésének b) pontjából az "illetve pedagógiai
államvizsgát tett. Foglalkoztatására a 127. § (5) bekezdésében foglaltakat
kell alkalmazni." szövegrész,
(2) E törvény hatályba lépésének napján a Kt.
- 6. §-ának (1) bekezdésében, 25. §-ában, 31. §-ának (1) bekezdésében,
51. § (2) bekezdésében, 93. §-a (1) bekezdésének c) pontjában, valamint 124.
§-a (1) bekezdésében az "alapvizsga" vagy annak ragozott formája helyébe az
"alapmûveltségi vizsga" illetve annak megfelelô raggal ellátott formája,
- 7. §-a (2) bekezdésében és 109. §-ának (3) bekezdésében az "állandó
lakóhelye" szövegrész helyébe a "lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási
helye" szövegrész, a 7. § (3) bekezdés második mondatában a "...kilencedik
évfolyamtól..." szövegrész helyébe az " - ha e törvény másképp nem rendelkezik
- a kilencedik évfolyamtól..." szövegrész,
- 11. §-a (1) bekezdés c) pontjában az "iskolában", valamint az "iskola"
kifejezés helyébe "iskolában és kollégiumban" illetôleg "iskola és kollégium"
szöveg,
- 16. §-a (1) bekezdésében a "közoktatási intézmény munkavállalói,
illetôleg közalkalmazottai (továbbiakban: alkalmazott) tekintetében a
közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt, illetve a
Munkatörvénykönyvét..." szöveg helyébe a "közoktatási intézmény munkavállalói,
illetôleg közalkalmazotti (a továbbiakban: alkalmazott) tekintetében - a
munkáltatótól függôen - a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt,
illetve a Munkatörvénykönyvét..." szöveg,
- 18. §-ának (3) bekezdésében a "gyógypedagógiai tanári képesítéssel
rendelkezik" szöveg helyébe a "gyógypedagógiai tanári képesítéssel és
pedagógus szakvizsgával rendelkezik" szöveg,
- 22. §-ának (1) bekezdésében a "területi" kifejezés helyébe az
"önkormányzati" kifejezés,
- 25. §-ának (3) bekezdésében az "(5)" bekezdésre való utalás helyébe a
"(6)" bekezdésre való utalás,
- 37. §-ának (7) bekezdésében a "jegyzô" kifejezés helyébe a "jegyzô,
fôjegyzô" szövegrész,
- 38 § (1) bekezdésében a "jóváhagyott" kifejezés helyébe a
"megállapított" kifejezés,
- 41. §-ának (1) bekezdésében a "megbékélés" kifejezés helyébe a
"türelmesség" kifejezés,
- 43. §-a (2) bekezdésének második mondatában a "tagadható" kifejezés
helyébe a "tiltható",
- a 44. §-t megelôzô címben, a 44. § (1)-(2) bekezdésében, a 47. §-
ban, az 50. § a) pontjában, 103. § (2)-(3) bekezdésében és a 104. § (4)
bekezdésében a "foglalkozási" kifejezés helyébe "nevelési" kifejezés,
- 47. §-ának b) pontjában a "kisebbséghez" kifejezés helyébe a
"kisebbségi" kifejezés,
- 48. §-ának eredeti (2) bekezdésében a "második és harmadik
fordulatában" szövegrész helyébe az "elsô, második és harmadik
gondolatjelében, továbbá - a magatartás értékelésére és minôsítésére vonatkozó
elôírások kivételével - a negyedik gondolatjelében" szöveg,
- 53. §-a (2) bekezdésének b) pontjában a "c)" pontra utalás helyébe
"b)" pontra utalás,
- 55. §-a (2) bekezdésének e) pontjában a "diákmozgalommal" kifejezés
helyébe a "diákönkormányzatokkal és szülôi szervezetekkel" kifejezés,
- 64. §-a (2) bekezdésének a) pontjában a "megalkotásakor" kifejezés
helyébe az "elfogadásakor" kifejezés szöveg,
- 67. §-a (1) bekezdésének elsô mondatában az "iskolai elôképzettség"
szövegrész helyébe "az iskolai, szakmai elôképzettség" szövegrész,
- 76. §-ának (4) bekezdésében az "érdekelt munkáltatói érdekképviseleti
szervet" szöveg helyébe a "területi gazdasági kamarát" szöveg,
- 79. § (6) bekezdésében és a 80. §-ban a "a jegyzô" illetôleg
megfelelôen ragozott formája kifejezés helyébe "jegyzô, fôjegyzô" illetôleg
megfelelôen ragozott formája szövegrész,
- 80. §-a (3) bekezdésének utolsó mondatában a "Pénzügyminisztériumot"
kifejezés helyébe a "törzskönyvi nyilvántartást vezetô szervet" szöveg,
- 81. §-a (2) bekezdésében a "d" pontra való hivatkozás helyébe az "e"
pont,
- 83. § (7) bekezdésében a "jogszabálysértésre" kifejezés helyébe a
"jogszabálysértésre és tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe
ütközésre" szövegrész, az új számozás szerinti (9) bekezdésben az "iskolaszék
javaslatára" szövegrész helyébe az "iskolaszék, szülôi szervezet (közösség)
javaslatára" szöveg,
- 84. §-a (2) bekezdésében az "a diákönkormányzat jogainak megsértése
esetén" szövegrész helyébe a "a diákönkormányzat, szülôi szervezet (közösség)
jogainak megsértése esetén" szövegrész, (3) bekezdésében a "köztársasági
megbízottnál" kifejezés helyébe a "megyei (fôvárosi) közigazgatási hivatalnál"
szövegrész,
- 86. § (2) bekezdésében a "tanulók ellátását is." szöveg helyébe a
"gyermekek, tanulók ellátását is." szöveg,
- 90. § (1) bekezdésében a "meghatározza az óvoda, az alapvizsgára
felkészítô iskola, a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény mûködési
körzetét" szöveg helyébe a "meghatározza azt a mûködési (felvételi) körzetet,
amelyben élô gyermekek, tanulók felvételét, átvételét az óvoda, iskola, nem
tagadhatja meg, [65. § (2) bek. és 66. § (2) bek.] továbbá a pedagógiai
szakszolgálatot ellátó intézmény mûködési körzetét" szöveg (3) bekezdésében a
"felvételi körzetének" szövegrész és (4) bekezdésében a " mûködési körzetének"
szövegrész helyébe "mûködési (felvételi) körzetének" szövegrész, (4)
bekezdésében a "nemzeti és etnikai kisebbség érdekképviseleti szervének a
véleményét" szöveg helyébe az "érdekelt helyi kisebbségi önkormányzat, térségi
vagy országos feladatot ellátó iskola esetén az országos kisebbségi
önkormányzat egyetértését" szöveg,
- 93. § (1) bekezdés g) pontjában a "pedagógiai munka szakmai
ellenôrzésérôl" szöveg helyébe a "pedagógiai munka országos, térségi, megyei,
fôvárosi szintû szakmai ellenôrzésérôl" szöveg,
- 94. § (1) bekezdés f) pontjában az "iskola-elôkészítés" kifejezés
helyébe az "iskolai életmódra felkészítô foglalkozáson való részvétel" szöveg,
- 101. § (2) bekezdésében az "alap-vizsgaelnöki, vagy érettségi
vizsgaelnöki" szöveg helyébe az "alapmûveltségi vizsga vagy érettségi vizsga
vizsgaelnöki" szöveg,
- 102. §-a (3) bekezdésében az "... iskolaszéknek, az iskolai
diákönkormányzati szervnek..." szövegrész helyébe az "iskolaszéknek, az
iskolai szülôi szervezetnek, az iskolai diákönkormányzatnak..." szövegrész,
továbbá "...a fentieken kívül a nemzeti vagy etnikai kisebbség;
szakközépiskola és szakiskola esetén a munkáltatói érdekképviseleti szervének
véleményét." szövegrész helyébe a " - ha nem rendelkezik egyetértési joggal -
a helyi kisebbségi önkormányzat, helyi kisebbségi önkormányzat hiányában a
kisebbség helyi szószólója, illetôleg ennek hiányában az adott kisebbség helyi
egyesületének, szakközépiskola és szakiskola esetén a fôvárosi, megyei
gazdasági kamara véleményét." szövegrész, (4) bekezdésében a "nemzeti és
etnikai kisebbség érdekképviseleti szervének bevonásával" szöveg helyébe az "a
helyi kisebbségi önkormányzat, illetve közgyûlés esetén az országos kisebbségi
önkormányzat bevonásával" szöveg,
- 104. §-ának (4) és (5) bekezdésében a "nevelési-oktatási intézmény"
kifejezés helyébe "közoktatási intézmény" kifejezés, (5) bekezdésében a
"tanévenként" kifejezés helyébe a "tanévenként, évenként" szöveg,
- 105. §-ában a "...közoktatási érdekbôl indokolt, de..." szövegrész
helyébe a "közoktatási érdekbôl indokolt és térségi vagy országos feladatot
lát el, de..." szövegrész,
- 115. § (1) bekezdés d) pontjából a ",továbbá szakképesítés hiányában a
munkába álláshoz, önálló életkezdéshez szükséges ismeretek elsajátítása
esetén" szövegrész helyébe a "szakképzési évfolyamon" szöveg,
- 118. §-ának (5) bekezdésében az "...az iskolaszék és az iskolai
diákönkormányzat véleményének..." szövegrész helyébe "...az iskolaszék, az
iskolai szülôi szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat
véleményének...," szövegrész
- 126. §-ának a) pontjában a "138-139. §-ában" jelölés helyébe a "137-
139. §-ában" jelölés,
- 127. § eredeti (5) bekezdésében a (2)-(4) bekezdésre hivatkozás
helyébe a (2)-(3) bekezdésre hivatkozás,
- 128. § (4) bekezdésének c) pontjában a " - kivéve a 128. § (1)
bekezdésének a) pontjában..." szövegrész helyébe a " - kivéve a 128. § (1)
bekezdésének a) pontjában és (8) bekezdésében..." szövegrész,
lép.
(2) Az 1. számú mellékletnek a vezetôk és a beosztott pedagógusok
kötelezô óraszámát megállapító rendelkezései 1997. január 31-én lépnek
hatályba.
104. §
E törvény hatályba lépésének napján
(1) A társadalombiztosításról szóló - többször módosított - 1975. évi
II. törvény 16/A. §-ának (8) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:
"(8) A (3) bekezdésben említett egészségügyi szolgáltatások - az
egészségügyi alapellátás kivételével -, továbbá a gyógyászati segédeszköz, a
gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény, a korai fejlesztést és
gondozást, a fejlesztô felkészítést nyújtó intézmény és a rehabilitációs célú
szakszolgálat igénybevételével kapcsolatban felmerült utazási költséghez
társadalombiztosítási támogatás jár."
(2) A munkavédelemrôl szóló 1993. évi XCIII. törvény 77. §-ának helyébe
a következô rendelkezés lép:
"77. §. E törvény 70-76. §-ainak alkalmazásában nem munkavállaló a
büntetés-végrehajtási jogviszonyban munkát végzô személy."
(3) a honvédelemrôl szóló 1993. évi CX. törvény 107. § (1) bekezdésének
b) pontja helyébe a következô rendelkezés lép:
[(1) Tanulmányi szolgálathalasztást kell engedélyezni annak a
hadkötelesnek, aki]
"b) az általános iskolában, a középiskolában, illetve a szakiskolában
nappali rendszerû iskolai oktatásban vesz részt."
(4) A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetésérôl szóló 1995. évi
CXXII. törvény
a) 36. §-ának (1) bekezdése és (2) bekezdéseinek a) pontja helyébe a
következô rendelkezés lép:
"(1) Az Országgyûlés a szociális, nevelési-oktatási közfeladatokat (a
továbbiakban: humán szolgáltatások) ellátó nem állami és nem helyi,
önkormányzati intézményfenntartók (a továbbiakban együtt: nem állami
intézmények) részére a 8. számú mellékletben foglaltak szerinti jogcímeken és
összegben normatív állami hozzájárulást állapít meg. Nem jár normatív állami
hozzájárulás a szakközépiskolai és a szakiskolai tanulók gyakorlati képzésében
résztvevônek, ha költségeinek megtérítésére a Szakképzési Alapból igényt
tarthat.
[A normatív állami hozzájárulás folyósításának feltétele, hogy:]
a) nevelési-oktatási feladatot ellátó intézmény esetén a mûködés
megkezdéséhez szükséges engedélyt a Mûvelôdési és Közoktatási Minisztériumhoz
benyújtsák;"
b) a következô 117. §-sal egészül ki:
"117. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az 5. számú melléklet 15.
Kiemelt elôirányzatként Tartalék céljára betervezett 6 Md Ft-ból 2 Md Ft-ot a
pedagógusok átképzésére fordítson. "
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A közoktatási törvény felülvizsgálata során át kellett tekinteni az
irányításra, a tartalmi szabályozásra vonatkozó rendelkezéseket, miután
megszûnnek a tankerületi oktatásügyi központok. Ez lényegesen befolyásolja
mind az ágazati irányítás, mind a fenntartói irányítás jogosítványait, mivel
az eddigi folyamatellenôrzés rendszerét a kimenet-ellenôrzés rendszere váltja
fel. A javaslat ezzel összefüggésben a Nemzeti alaptanterv és az iskolai helyi
tanterv közé "ékelôdött" kerettantervet megszünteti. Az iskolák a Nemzeti
alaptanterv alapján készítik el a pedagógiai tevékenységüket megalapozó helyi
tantervet. A tankerületi oktatásügyi központok megszûnésével a fôvárosi és a
megyei önkormányzat feladatait is át kellett tekinteni, annak érdekében, hogy
a pedagógiai-szakmai szolgáltatások körének kibôvítésével lehetôvé váljon a
helyi szintû szolgáltatási feladatok ellátása.
A javaslat a közoktatás rendszere hatékonyabb mûködtetése érdekében új
megoldásként bevezeti a fôvárosi, megyei szintû fejlesztési tervet és
közalapítványokat. E két megoldás lehetôséget nyújt a nagyobb területet átfogó
feladatrendszer mûködésének összehangolására, ésszerûsítésére, a gazdálkodás
fôvárosi, megyei szintû megszervezésére.
Fontos feladatának tekinti a javaslat a közoktatási törvény
rendelkezéseinek a hozzáigazítását más törvényekhez, így elsôdlegesen a
szakképzési törvényhez, a felsôoktatási törvényhez, a helyi önkormányzatokról
szóló törvényhez. Ugyancsak figyelembe veszi a javaslat a Magyar Köztársaság
által aláírt nemzetközi szerzôdéseket. Kiemelt figyelmet fordít a Gyermek
jogairól szóló Egyezményre, melynek számos elôírásait beépíti a törvénybe.
Ugyancsak épít az Alkotmánybíróságnak azokra a határozataira, amelyek érintik
a közoktatást. Kiemelt fontosságú ezen a téren az állami és helyi
önkormányzati iskolák "óvodák és iskolák semlegességének" újrafogalmazása, a
meglévô elôírások pontosítása.
A javaslat nagy figyelmet szentel azoknak az elôírásoknak az
újragondolására is, amelyek lényegesek a közoktatás finanszírozási kérdéseinek
megoldásához. Újragondolja azokat a paramétereket, amelyek meghatározzák a
feladatellátás kereteit és mértékeit. Nem foglalkozik azonban a finanszírozás
kérdéseivel, rábízva azt az államháztartási törvényre.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
(Az 1. §-hoz)
Az óvoda, az iskola és a kollégium feladata lehet az is, hogy
közremûködik a pedagógusképzésben és a pedagógus-továbbképzésben. Erre akkor
is módja és lehetôsége van, ha nem "gyakorló" óvoda, iskola, kollégium. A
részvétel lehetôségeit a törvény 17. §-ának (6) bekezdése szabályozza. A
nevelési-oktatási intézmény a törvény hivatkozott bekezdése alapján
megállapodást köthet a felsôoktatási intézménnyel a gyakorlati oktatásban való
részvételre, de bekapcsolódhat a feladatellátásba oly módon is, hogy a
megállapodást a nevelési-oktatási intézmény fenntartója köti meg.
(A 2. §-hoz)
A törvény hatályos rendelkezése a "kisebbségi önkormányzat" kifejezést
használja, nem részletezve ennek típusait. A módosítás ennek megfelelôen
meghatározza, hogy intézményalapítási joga van a helyi kisebbségi
önkormányzatnak és az országos kisebbségi önkormányzatnak is. Ugyanakkor
elhagyja azt a megszorító intézkedést, amelyik visszautal a nemzeti és etnikai
kisebbségekrôl szóló törvényre, mivel a helyi kisebbségi önkormányzat és az
országos kisebbségi önkormányzat intézményalapítási joga is kiterjed minden
közoktatási intézményre, nemcsak arra, amelyeket az említett törvény példálózó
jelleggel felsorol.
A módosítás a hatályos rendelkezések pontosítását tartalmazza. A
jelenlegi megfogalmazásból ugyanis nem tûnik ki egyértelmûen, hogy a
pedagógiai szakszolgálatok (nevelési tanácsadás, továbbtanulási
pályaválasztási tanácsadás, beszédjavítás, konduktív pedagógiai ellátás,
gyógytestnevelés stb.) minden esetben ingyenes a gyermek és a tanuló részére.
E szolgáltatások ingyenes biztosítására egyébként a Magyar Köztársaság több
nemzetközi szerzôdés aláírásával és kihirdetésével kötelezettséget vállalt. Az
iskolai nevelés és oktatás ingyenességére vonatkozó törvényi rendelkezések
megállapításánál is számos aláírt és kihirdetett nemzetközi egyezményt
figyelembe kell venni. Legutóbb a Gyermek jogairól szóló Egyezmény 28.
cikkének 1. pontjában vállalt kötelezettséget a Magyar Köztársaság arra, hogy
az alapfokú oktatást mindenki számára kötelezôvé és ingyenessé teszi, továbbá
elômozdítja a középfokú oktatás különbözô, mind általános, mind szakirányú
formáinak megszervezését, és ezeket minden gyermek számára megnyitja és
hozzáférhetôvé teszi, továbbá intézkedést tesz az oktatás ingyenességének
bevezetésére és szükség esetén pénzügyi segítségnyújtásra.
(A 3. §-hoz)
A Gyermek jogairól szóló Egyezmény 14. cikkében a Magyar Köztársaság
kötelezettséget vállalt arra, hogy tiszteletben tartja a gyermek jogát a
gondolat-, a lelkiismeret- és vallásszabadságra. A közoktatási törvény
hatályos szövege alapján a szülô joga, hogy vallási és világnézeti
meggyôzôdésének megfelelô oktatásban és nevelésben részesítse gyermekét. Ez
összhangban áll egyébként a Magyar Köztársaság Alkotmánya 67. §-ának (2)
bekezdésével, amely alapján a szülôt megilleti az a jog, hogy a gyermekének
adandó nevelést megválassza. Ugyancsak összhangban áll a lelkiismereti- és
vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény 5. §-
ával, amelyben foglaltak alapján a szülô joga, hogy kiskorú gyermeke erkölcsi
és vallási nevelésérôl döntsön, és arról megfelelôen gondoskodjék. A gyermek
jogairól szóló egyezményben foglaltak alapján azonban e szülôi jog nem
sértheti a gyermek jogait. A § megszövegezésénél figyelembe kellett venni az
Alkotmánybíróság 4/1993. (II. 12.) AB határozatának indoklásában foglaltakat,
melynek indoklása rámutat arra, hogy "A szülôknek joguk van arra, hogy
gyermekük a választásuk szerint egyházi iskolába járjon; s joguk van arra is,
hogy ne kelljen vallási vagy lelkiismereti meggyôzôdésétôl eltérô irányultságú
iskolába járnia. Erre - a szülôi vezetés korlátain belül - a gyermeknek is
joga van."
A törvény 4. §-ának (2) bekezdése összhangban áll az Alkotmánybíróság
4/1993. (II. 12.) AB határozata A/2.. pontjával, amelyik leszögezi, hogy az
állami iskola nem lehet elkötelezett egyetlen vallás mellett sem. A határozat
indokolása rámutat arra, hogy "A semleges állami iskola tehát nem lehet
elkötelezett egyetlen vallás vagy világnézet mellett sem, hanem a szabad és
megalapozott választás lehetôségét kell nyújtania. A világnézeti ismeretek
teljes körû, kiegyensúlyozott arányú és tárgyilagos tanításának az iskola
mûködésének egészében kell megvalósulnia.". A javaslat a hatályos törvényi
szöveget azért egészíti ki, hogy egyértelmûvé és világossá tegye, hogy az
állami iskola nem mûködhet elkötelezett iskolaként. Az Alkotmánybíróság
határozata szerint ugyanis "az egyházi iskola valamely vallás tanaival
azonosul, míg az állami iskola ezt nem teheti meg, vallási tanítások
igazságáról nem foglalhat állást, azaz vallási kérdésekben semlegesnek kell
lennie...." A semlegesség azt követeli meg, hogy iskolái tantervét,
szervezetét és felügyeletét az állam úgy alakítsa ki, hogy a tanulóknak a
vallási, illetve világnézeti információkat és ismereteket tárgyilagosan,
kritikusan és pluralista módon közvetítsék." Az idézett határozat állami
iskolákkal kapcsolatosan fejti ki álláspontját, miután azonban az állami
iskolák feladatait a helyi és települési önkormányzati iskolák vették át,
indokolt e körben figyelembe venni az Alkotmánybíróság döntését. Ugyancsak
szükség van arra, hogy az iskolák mellett a közoktatási törvény rendezze az
óvodák és a kollégiumok helyzetét is ebben a kérdésben.
A törvény jelenlegi hatályos szövegét összhangba kell hozni a Gyermek
jogairól szóló Egyezmény rendelkezéseivel, amely 14. cikkének elsô pontja
szerint tiszteletben kell tartaniuk az aláíró feleknek a gyermek jogát a
gondolat-, a lelkiismeret- és vallásszabadsághoz. A lelkiismereti- és
vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló törvény 17. §-ának (2)
bekezdése is igényli a pontosítást, mivel az ott található elôírások szerint
az egyházi jogi személy, a tanulók és a szülôk igényei szerint szervezi meg a
nem kötelezô vallásoktatást. Ily módon e jogosítvány nem maradhat
kizárólagosan a szülôk joga. A javaslat választ ad arra a kérdésre is, hogy a
nevelési-oktatási intézményekben milyen módon lehet megszervezni a nem
kötelezô hit- és vallásoktatást. Az óvoda azért tér el az iskolától és a
kollégiumtól, mivel az óvodai nevelés folyamatát és egységét nehéz megbontani.
Az óvodás korú gyermekek foglalkozás szerinti elkülönítése nehezen
biztosítható, így a nevelési idôn belül szervezett hit- és vallásoktatás azzal
járhat, hogy sérül más gyermek, illetôleg szülô lelkiismereti és
vallásszabadsághoz való joga. Az iskolában és a kollégiumban a tanulók
egymástól jól elkülöníthetôk. A javaslat szövegébôl megállapítható, hogy a
hit- és vallásoktatás "felelôse" az egyházi jogi személy. Ily módon a hit- és
vallásoktatás foglalkozásai nem épülhetnek be, és nem lehetnek részei az
állami és a helyi önkormányzati nevelési-oktatási intézmények pedagógiai
programjának, helyi tantervének, illetôleg órarendjének. (Ez természetesen nem
jelenti azt, hogy a hit- és vallásoktatás foglalkozásait az érdekeltek közötti
megegyezés alapján nem lehet megszervezni a tanítási órák megtartására
rendelkezésre álló idôben, például a délelôtti órákban.) A javaslatnak azokból
a rendelkezéseibôl, amelyek világossá teszik, hogy a hit- és vallásoktatás
tartalmának meghatározása, a hitoktató alkalmazása és ellenôrzése, a hit- és
vallásoktatással összefüggô igazgatási cselekmények végzése az egyházi jogi
személy feladata, következik, hogy az állami, önkormányzati nevelési-oktatási
intézmény e feladatok ellátásába nem szólhat bele, nem irányíthatja,
ellenôrizheti. Ugyanakkor a lelkiismereti- és vallásszabadságról valamint az
egyházakról szóló törvény 17. §-ának (2) bekezdése alapján az állami és az
önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézmény nem tagadhatja meg a
hit- és vallásoktatás szervezésének lehetôségét, ha annak törvényi
elôfeltételei fennállnak.
A törvény rendelkezéseit hozzá kell igazítani a Magyar Köztársaság
Alkotmánya 70/F. §-ának (2) bekezdéséhez. Az Alkotmány hivatkozott
rendelkezése szerint a Magyar Köztársaság az állampolgárok mûvelôdéshez való
jogát többek között azzal is segíti, hogy az oktatásban részesülôk részére
anyagi támogatást nyújt. A törvény jelenlegi szövege kizárja a költségvetési
támogatásból a nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartókat.
Támogatásukat közoktatási megállapodás megkötéséhez köti. Indokolt e
rendelkezés megváltoztatása oly módon, hogy minden közoktatási
intézményfenntartó a költségvetési törvényben meghatározottak szerint
támogatásban részesül. Ezáltal lehet biztosítani, hogy minden magyar
állampolgár, aki igénybe veszi a közoktatás szolgáltatásait költségvetési
támogatást kapjon. Abban az esetben, ha az intézményfenntartó bekapcsolódik az
állami, illetôleg az önkormányzati feladatok megvalósításába, a normatív
támogatáson túl a vele szerzôdô féltôl további kiegészítô támogatást kap.
Ennek összegét a megállapodásban rendezik a felek.
A javaslat a hatályos törvényi szöveg 4. §-ának (7) bekezdését
hozzáigazította a Gyermek jogairól szóló Egyezmény 2. cikke (1) bekezdésében
található rendelkezésekhez, miután kiegészíti a hátrányos megkülönböztetés
tilalmát a színre, cselekvôképességre, születési helyzetre való utalással.
(A 4. §-hoz)
A javaslat a törvény hatályos rendelkezését pontosítja, mivel abból
kimaradt a kollégiumi nevelés. A javaslat egyértelmûvé teszi azt is, hogy a
nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek, tanulók, illetôleg
szüleik jogosultak dönteni abban a kérdésben, hogy milyen nyelvû oktatásban
kívánnak részt venni.
(Az 5. §-hoz)
A törvény hatályos rendelkezését pontosítja a javaslat, figyelembe véve,
hogy a tankötelezettség csak meghatározott életkoron belül áll fenn,
illetôleg, hogy a nem magyar állampolgárok csak a törvény 110. §-ának (1)
bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén tankötelesek.
(A 6. §-hoz)
A javaslat újrafogalmazza a közoktatási törvénynek a
követelményrendszerre vonatkozó elôírásait. Meghatározza a pedagógiai
szakaszokat, valamint azokat a központilag kiadott okiratokat, amelyek
biztosítják az egységes pedagógiai elvek érvényesülését, de ugyanakkor
hozzájárulnak a nevelési-oktatási intézményekben folyó szakmai munka
önállóságának növekedéséhez.
A tervezett változtatás az iskolai oktatás általános mûveltséget
megalapozó pedagógiai szakaszának tartalmi szabályozását két részre osztja: a
Nemzeti alaptanterv alapján szabályozott elsô-tíz évfolyamra és a tizenegyedik
évfolyamtól kezdôdô, általában a tizenkettedik, kivételesen tizenharmadik
évfolyamig tartó szakaszra, melyet az érettségi vizsga vizsgakövetelményei
határoznak meg tartalmilag.
A közoktatási törvény az iskolatípusok kiválasztásánál széles körû
lehetôséget biztosít az intézményfenntartóknak. Az iskolarendszer sokszínûsége
azonban nem járhat azzal a következménnyel, hogy a tanulók bármilyen oknál
fogva szükségessé váló iskolaváltoztatása meghiúsuljon. Szükség van ezért
azoknak a közös tartalmi követelményeknek a meghatározására, amelyet minden
alapmûveltségi vizsgára, illetôleg érettségi vizsgára felkészítô iskolában
oktatni kell. A nevelô és oktató munka szabályozása, tartalmi követelményének
meghatározása két lépcsôben történik: a Nemzeti alaptantervben és a pedagógiai
program részét alkotó helyi tantervben. A Nemzeti alaptanterv tartalmazza
azokat a közös tartalmi követelményeket, amelyeket minden iskola köteles
átadni az oda járó tanulóknak, míg az iskola által elfogadott helyi tanterv az
iskola helyi sajátosságainak figyelembevételével meghatározza az iskolai
nevelô és oktató munka tartalmát. A helyi tanterv alapján nyílik lehetôség
arra, hogy a szülô és a tanuló megismerje azokat a követelményeket, amelyeket
az iskola támaszt.
Annak érdekében, hogy garantálni lehessen a Nemzeti alaptanterv
idôszerûségét, továbbá, hogy minden ágazat érdeke megjelenhessen, a Nemzeti
alaptantervet nem miniszter, hanem a Kormány adja ki.
A javaslat figyelembe veszi azt is, hogy vannak olyan intézménytípusok,
amelyekben az oktatás nem szervezhetô kizárólagosan a Nemzeti alaptanterv
követelményei alapján. A fogyatékos gyermekek, tanulók neveléséhez ezért - az
e munka sajátosságait figyelembe véve - külön irányelvek kiadását teszi
lehetôvé a javaslat.
Az alapfokú mûvészetoktatási intézményekben folyó nevelô és oktató munka
nem a Nemzeti alaptantervben meghatározott követelmények szerint folyik. Ezért
szükséges az e tevékenység alapjául szolgáló követelmények elkészítése és
kiadása.
A szakképesítés megszerzésére felkészítô pedagógiai szakasz tartalmi
követelményeinek kiadásáról a szakképzésrôl szóló törvény rendelkezik.
(A 7. §-hoz)
A javaslat meghatározza azokat a vizsgákat, amelyek letételére
tanulmányai elôrehaladtával, az elôírt követelmények teljesítésével a tanuló
jogosulttá válik. Az alapmûveltségi vizsga és az érettségi vizsga a
közoktatásban folyó nevelô és oktató munka irányításának egyik eszköze is. A
vizsgákra történô felkészítés minden iskola feladata, és ily módon az iskolák
által elkészített, illetôleg alkalmazott helyi tanterveknek minden esetben
figyelembe kell venni azokat a követelményeket, amelyekre a vizsgák épülnek. A
javaslat az alapmûveltségi vizsga kötelezô letételét nem írja elô. Nem is
írhatja, hiszen arra senkit nem lehet kötelezni, hogy vizsgát tegyen. Hasonló
módon az érettségi vizsga vagy a szakmai vizsga letétele is csak lehetôség. A
szakképzésre vonatkozó elôírások azonban meghatározzák azokat az eseteket,
amikor a továbbtanulás feltételeként alapmûveltségi vizsgát kell megkövetelni.
Ilyenkor a tanuló választásán múlik, hogy vizsgát tesz vagy olyan oktatási
formát választ, amelyben a részvétel feltételeként nem követelik meg az
alapmûveltségi vizsgát.
A javaslat meghatározza az érettségi vizsga legfontosabb elemeit is. Az
érettségi vizsga egyes vizsgatárgyainak vizsgakövetelményei - az érettségi
vizsga vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint - különbözô szinten
tehetôk le. Ily módon megoldható az a probléma, hogy a felsôoktatásról szóló
törvény alapján a fôiskoláknak és egyetemeknek lehetôségük van arra, hogy az
érettségi bizonyítvány mellett írásbeli felvételi vizsgát is tartsanak. A
közoktatásról szóló törvény ugyanis az eltérô szintek, követelmények
figyelembevételével kizárja az írásbeli felvételi vizsga letételi
kötelezettség elôírását abban az esetben, ha a tanuló magasabb szintû
követelmények alapján tesz eleget az érettségi vizsga vizsgakövetelményeinek.
Az "alacsonyabb" szintû érettségi vizsga sem zárja ki a tanulót a felsôbb fokú
iskolai tanulmányokból, azonban a fôiskolák és az egyetemek az ilyen érettségi
bizonyítványt bemutató tanulók részére felvételi vizsga letételét írhatják
elô.
(A 8. §-hoz)
A gyermek, illetôleg a tanuló intézmény-választási jogára, illetôleg hit-
és vallásoktatásba történô bekapcsolódására vonatkozó rendelkezések
felülvizsgálatára és pontosítására azért volt szükség, mivel a törvény
hatályos rendelkezése iskolára szûkíti le ezt a jogot, holott a választás
lehetôsége és joga valamennyi nevelési-oktatási intézmény tekintetében
fennáll. Ugyanakkor a javaslat által újrafogalmazott 4. § (1) bekezdésére,
valamint 4. §-ának (4) bekezdésére tekintettel nem indokolt megismételni
azokat a rendelkezéseket, amelyek a választási jog gyakorlóját határozzák meg.
A Magyar Köztársaság Alkotmánya 54. §-ának (1) bekezdése alapján minden
embert veleszületett jogként illeti meg az emberi méltósághoz való jog,
amelytôl senkit nem lehet önkényesen megfosztani. Az Alkotmánybíróság 8/1990.
(IV. 23.) AB határozatának indokolásában mutatott rá arra, hogy az emberi
méltósághoz való jog "általános személyiségi jog". Az "alkotmánybírósági
gyakorlat az általános személyiségi jogot különféle aspektusaival nevezik meg:
pl. a személyiség szabad kibontakoztatásához való jogként, az önrendelkezés
szabadságához való jogként, általános cselekvési szabadságként, avagy a
magánszférához való jogként." Ez az alkotmányos jog természetszerûen meg kell
hogy illesse a gyermeket és a tanulót akkor is, ha óvodai nevelésben, iskolai
nevelésben és oktatásban, illetôleg kollégiumi nevelésben vesz részt. A
javaslatnak ez a megoldása egyben végrehajtja az emberi jogok és az alapvetô
szabadságjogok védelmérôl szóló, Rómában 1950. november 4-én kelt Egyezmény és
az ahhoz tartozó nyolc kiegészítô jegyzôkönyv kihirdetésérôl szóló 1993. évi
XXXI. törvényt. Az Egyezmény 8-10. Cikkei foglalkoznak azokkal az alapvetô
szabadságjogokkal, amelyeket természetszerûen biztosítani kell a gyermeknek és
a tanulónak is. Az Egyezmény rögzíti, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy
magán- és családi életét, lakását és levelezését tiszteletben tartsák.
Ugyanakkor elismerje az Egyezmény azt is, hogy e jog gyakorlását törvényben
meghatározott esetben korlátozni lehet, pl. ha az mások jogainak védelmében
szükséges. Ezért a gyermek, illetôleg a tanuló jogainak igazodnia kell a
másokat megilletô hasonló joghoz, és ez szükségszerûen azzal a következménnyel
jár, hogy a jog gyakorlása nem sértheti mások hasonló jogait. Egyrészrôl tehát
az óvodának, iskolának, kollégiumnak biztosítania kell, hogy a gyermek és a
tanuló általános személyiségi joga érvényesüljön, de a jogot oly módon kell
biztosítania, hogy ez ne gátolja, ne akadályozza a többi gyermek, tanuló
általános személyiségi jogát, illetôleg a mûvelôdéshez való, ugyancsak
Alkotmányban biztosított jog érvényesülését.
(A 9. §-hoz)
A Gyermek jogairól szóló Egyezmény 13. cikkének 1. pontjában foglaltak
szerint a gyermeknek joga van a véleménynyilvánítás szabadságára. Ez a jog
magában foglalja minden fajta tájékoztatás és eszme, határokra tekintet
nélküli kérdések megismerésének és terjesztésének szabadságát. Erre
tekintettel a javaslat feloldja azt a korlátozást, amelyet a törvény hatályos
szövege tartalmaz, leszûkítve a véleménynyilvánítás jogát a "szervezett
formában" történô véleménymondásra, valamint "az ôt érintô kérdésekre".
Mindezekre tekintettel a javaslat a véleménynyilvánítás szabadságát
kiterjesztette a tanulói jogviszonnyal összefüggô valamennyi kérdésre. A
javaslat figyelembe veszi az Alkotmánybíróság e tárgykörben hozott 30/1992.
(V. 26.) AB határozatának és 36/1994. (VI. 24.) AB határozatának indokolásában
foglaltakat is, miszerint "...a véleménynyilvánítás szabadságának kitüntetett
szerepe van az alkotmányos alapjogok között... az emberi méltóság a
véleménynyilvánítási szabadság korlátja lehet."
A tizenegy-tizenharmadik évfolyamon folyó tanítás az érettségire készít
fel. Ennek alapján megvan a lehetôség arra, hogy a tanuló szabadon
megválaszthassa azokat a tantárgyakat, amelyeket tanulni kíván, abból a
körbôl, amelyet az érettségi vizsga vizsgaszabályzata meghatároz.
A javaslat kiegészíti a tanuló jogait azokkal a jogosítványokkal, amelyek
egyébként "szétszórva" megtalálhatók a közoktatási törvényben, másrészt amely
összefügg az "általános személyiségi jog" gyakorlásával, érvényesülésével.
A módosítás az emberi jogok és az alapvetô szabadságok védelmérôl szóló,
Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény és az ahhoz kapcsolódó nyolc
kiegészítô jegyzôkönyv kihirdetésérôl szóló 1993. évi XXXI. törvénnyel
összhangban kiegészíti a tanulói jogosítványokat az Egyezmény 8-10. Cikkében
meghatározott alapvetô szabadságjogokkal. Az Egyezmény szerint mindenkinek
joga van a véleménynyilvánítás szabadságához, mely jog magában foglalja a
véleményalkotás szabadságát, az információk és eszmék megismerésének és
közlésének szabadságát. E szabadságok gyakorlása törvényben azonban
korlátozható, például abban az esetben, ha mások jogainak vagy jó hírnevének
védelme érdekében erre szükség van. A javaslat ezért a véleménynyilvánítás
szabadságát ahhoz a korlátozáshoz köti, hogy ily módon ne sértsék mások emberi
méltóságát. A véleménynyilvánítás szabadságának, valamint a lakáshoz és
levelezéshez való jog gyakorlásának a korlátja az, hogy ne veszélyeztesse
mások hasonló jogait, illetôleg az iskolai, kollégiumi élet megszervezését.
A tanulók védelme érdekében indokolt kiegészíteni a törvényt a
munkavégzésre vonatkozó, a tanulóknál is alkalmazást igénylô kérdésekkel
(egészséges munkafeltételek biztosítása, munkavégzési kötelezettség,
utasításadási jog, pihenônaphoz való jog, munkaszüneti napokhoz való jog).
A javaslat összhangba hozza a közoktatási törvényt a házasságról, a
családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvénynek a szülôi
felügyelettel összefüggô elôírásaival. A szülôi felügyelet ugyanis a kiskorú
gyermek tekintetében áll fenn. Az a tanuló tehát, aki eléri a nagykorúságot,
saját ügyeiben önálló döntéshozatalra válik jogosulttá.
A javaslat megfogalmazza a gyermekek és a tanulók védelme érdekében a
jogok rendeltetésszerû gyakorlásának követelményét. E jog érvényesítése során
figyelembe kell venni a Gyermek jogairól szóló Egyezmény 3. cikkének 1.
pontjában foglaltakat, mely szerint a köz- és magánintézmények "minden, a
gyermeket érintô döntésükben a gyermek mindenek felett álló érdekét veszik
figyelembe elsôsorban.". A közoktatási törvény és a szakképzési törvény
szabályozza azokat az eljárási lehetôségeket, amelyeket igénybe vehet a
gyermek, a tanuló, illetve a szülô, ha a gyermeknek a közoktatásban, illetôleg
a szakképzésben való részvétellel összefüggésben biztosított jogosítványait
megsértik. Ezekben az eljárásokban is elôfordulhat azonban, hogy nem sikerül
minden kétséget kizáróan megállapítani azt, hogy melyik félnek van igaza.
Ilyen esetben kell a gyermek "mindenek felett álló érdekét" figyelembe venni,
s a gyermek, tanuló javára dönteni. Természetszerûen a közoktatási, illetôleg
a szakképzési törvényben biztosított eljárási lehetôségek nem zárják ki, nem
fosztják meg a gyermeket, tanulót, illetôleg szülôt attól, hogy indokolt
esetben más eljárás keretében próbálják érvényesíteni érdekeiket.
(A 10. §-hoz)
A törvény jelenlegi szövegébôl a tanulók kötelességeinek felsorolásánál
kimaradt a kollégiumra való utalás, holott nyilvánvaló, hogy ott is meg kell
tartani az elôírásokat, szabályzatokat.
A tanulók védelme érdekében a javaslat kiegészíti a közoktatási törvény
elôírásait. Nemcsak az egészség megóvása a feladata a tanulónak, hanem az is,
hogy amennyiben ô vagy társa bajba jut, haladéktalanul értesítse azt, aki
ellátja a felügyeletüket annak érdekében, hogy a szükséges intézkedést a kellô
idôben meg lehessen tenni.
A javaslat a tanulói kötelezettségeket pontosítja és kiegészíti. A
törvény hatályos rendelkezései alapján a tanuló "csak" a nevelôi és tanárai
iránt köteles tiszteletet és megbecsülést tartani. A többi alkalmazottjaival
és tanulótársaival szemben ilyen kötelezettsége nem áll fenn.
(A 11. §-hoz)
A paragrafus módosítására a közoktatási törvény s a Gyermek jogairól
szóló Egyezmény összhangba hozatala miatt van szükség. Az Egyezmény alapján
ugyanis egyértelmû, hogy a gyermeket az ôt érintô döntés meghozatalába
életkorától és fejlettségétôl függôen be kell vonni. Miután a polgári jog
szabályai szerint a tizennegyedik életévet betöltô személy - általában -
korlátozottan cselekvôképes, tehát meghatározott ügyekben önálló
jognyilatkozatot tehet, illetôleg jognyilatkozata törvényes képviselôjének
beleegyezésével vagy utólagos jóváhagyásával érvényessé válik, indokolt, hogy
ettôl az idôponttól kezdôdôen részt vegyen az életpályáját meghatározó döntés
meghozatalában. Ez a korhatár azért is jelentôs, mivel az esetek döntô
többségében ekkor kell dönteni a tanuló továbbtanulásáról. A módosítás
összefügg a 4. § (1) és (4) bekezdésének módosításával.
(A 12. §-hoz)
A törvény hatályos rendelkezése több alkalommal utal a pedagógus
munkakörre. Indokolt ezért meghatározni, hogy milyen tevékenység is látható el
ennek keretében. A hatályos törvényi szöveg pontosítása azért is indokolt,
mivel nem állapítható meg világosan, hogy milyen intézményben végzik a nevelô
és oktató munkát. Ugyancsak pontosítást igényel a törvény jelenlegi szövege,
mivel a pedagógus munkakör betöltéséhez szükséges végzettséget csak a
nevelési-oktatási intézmények tekintetében határozza meg.
A pedagógus munkakör sajátossága, hogy erôsen meghatározott a nevelési-
oktatási intézmény pedagógiai programja, a nevelôtestület döntései, illetôleg
az igazgató utasításai alapján. Ezért a mellérendeltségi viszonyt és nagyfokú
önállóságot igénylô polgárjogi jogviszonyban való ellátása csak kivételes
forma lehet. Az értelmezô rendelkezések meghatározzák az óraadó tanár fogalmát
oly módon, hogy a foglalkoztatás idôtartama nem haladhatja meg a teljes
munkaidô huszonöt százalékát. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a nem
teljes munkaidô e szûk töredékére foglalkoztatott pedagógussal nem lehet
munkaszerzôdést kötni vagy közalkalmazotti jogviszonyt létesíteni. Azt viszont
jelenti, hogy akit a munkaidô ennél nagyobb hányadára foglalkoztatnak, azzal
nem köthetô polgári jogi szerzôdés.
(A 13. §-hoz)
Lényeges változtatást eredményez a pedagógusok foglalkoztatásához,
alkalmazásához elôírt új "képesítési" követelmény. Tíz év után önmagában az
óvodapedagógus, a tanító, illetôleg a tanári oklevél nem elégséges ahhoz, hogy
valakit határozatlan idôre alkalmazzanak pedagógus munkakörben. További
követelményként fogalmazza meg a javaslat a szakvizsga letételének
követelményeit, amelyhez tíz évet biztosít az oklevél megszerzésének
idôpontjától számítva. E tíz év eltelte után nincs lehetôség a pedagógus
munkakörben való foglalkoztatásra, függetlenül attól, hogy az eltelt idôben a
pedagógus milyen munkakört töltött be, alkalmazták-e a pedagóguspályán vagy
sem. A szakvizsga letételének kötelezettsége alkalmas arra, hogy biztosítsa a
megszerzett ismeretek felfrissítését, megújítását, a megszerzett gyakorlati
tapasztalatok birtokában. Ugyanakkor biztosítja az anyagi elismerést is,
mivel a felsôfokú oktatásban megszerzett, a munkakör betöltéséhez elôírt újabb
szakképzettség alapján a pedagógust magasabb fizetési osztályba kell sorolni.
A javaslat átmeneti rendelkezései biztosítják ezt a lehetôséget a nem
közalkalmazott pedagógusok részére is, mivel elôírja, hogy a nem állami nem
önkormányzati fenntartású közoktatási intézményekben munkaviszony keretében
foglalkoztatott pedagógusok illetménye és juttatása nem lehet kevesebb, mint
az azonos munkakörben foglalkoztatott közalkalmazotté. A hatálybaléptetô és az
átmeneti rendelkezések alapján a szakvizsga letételének kötelezettsége azokat
a pedagógusokat terheli, akik a rendelkezés hatálybalépése után elsô ízben
létesítenek munkaviszonyt, közalkalmazotti jogviszonyt pedagógus munkakörben.
A szakvizsga bevezetésérôl külön Kormányrendelet fog intézkedni azt követôen,
hogy a képzés feltételeit megteremtették. Abban az esetben azonban, ha a
szakvizsgát olyan pedagógus is letette, akinek egyébként ez nem elôírás a
pedagógus munkakörben történô foglalkoztatásához, akkor is jogosulttá válik a
magasabb fizetési fokozatba történô besorolásra.
(A 14. §-hoz)
A közoktatási törvény jelenlegi szövege tartalmazza az elôírt
képesítésnek megfelelô munkakörre való utalást. Ennek a rendelkezésnek az
értelmezése a gyakorlatban nagyon sok gonddal és problémával járt. Nem
indokolt az egyes gyakorlati idôket megkülönböztetni, és nem indokolt annak
megakadályozása, hogy a középiskolában szerzett gyakorlatot az általános
iskolában, az általános iskolában szerzett gyakorlatot pedig a középiskolában
ne lehessen figyelembe venni. A szakiskolában a javaslat alapján az is
igazgató lehet, aki felsôfokú iskolai végzettséggel rendelkezik. Továbbra is
fennmarad az a követelmény, hogy középiskolában egyetemi szintû tanári
végzettség és szakképzettség szükséges az igazgatói megbízáshoz. Ez alól a
szakközépiskola jelent kivételt, mivel a javaslat lehetôvé teszi szakirányú
egyetemi szintû szakképesítéssel is az igazgatói megbízást.
Az intézményvezetôi megbízásnál minden esetben azt kell vizsgálni, hogy,
aki ilyen feladatot kíván ellátni, az adott nevelési-oktatási intézményben
betöltheti-e a pedagógus munkakört. Ennek megfelelôen, aki olyan felsôfokú
iskolai végzettséggel és szakképesítéssel rendelkezik, amelyikkel többféle
nevelési-oktatási intézményben lehet pedagógus, több nevelési-oktatási
intézményben tölthet be vezetôi feladatot. A javaslat szigorítja a szakmai
gyakorlatba beszámítható "munkavégzést", mivel nem teszi lehetôvé a végzett
munka beszámítását, ha az nem éri el a teljes foglalkoztatás idejének legalább
huszonöt százalékát. Ennek indoka, hogy az óraadók az esetek túlnyomó
többségében a nevelôtestület munkájában nem vesznek részt, s ily módon nem
szereznek tényleges gyakorlatot a nevelési-oktatási intézmény mûködésérôl.
A közoktatási törvény hatályos szövege a szakmunkásképzô iskoláknál és a
szakiskoláknál kizárja a felsôfokú iskolai végzettséggel rendelkezô, de
pedagógus-szakképesítéssel nem bíró szakembereket az iskolai vezetésbôl. A
szakmunkásképzô iskola és a szakiskola jellemzôje pedig a szakmai képzés, és
mûködhet oly módon is, hogy csak szakképzô évfolyamai vannak. Mindezekre
tekintettel indokolt lehetôvé tenni a nem pedagógus-képzettségû szakemberek
vezetôi megbízását is. A szakiskolában a javaslattal újrafogalmazott 18. §-
ának (1) bekezdése a) pontja alapján kaphat intézményvezetôi megbízást az, aki
rendelkezik a pedagógus munkakör betöltéséhez szükséges felsôfokú iskolai
végzettséggel. Mivel a javaslat 17. § (1) bekezdésének i) pontja megfelelô
képesítésnek fogadja el a képzés szakirányának megfelelô felsôfokú iskolai
végzettséget, nincs akadálya annak, hogy ilyen végzettséggel vezetôi feladatot
lássanak el.
(A 15. §-hoz)
A javaslat újrafogalmazza a pedagógus jogait és kötelezettségeit,
megteremtve a szinkront a gyermekek, tanulók, illetôleg a szülô jogaira és
kötelezettségeire vonatkozó rendelkezésekkel. Még ugyanis a törvény hatályos
szövege minden esetben elôbb a jogokat és aztán a kötelezettségeket ismerteti,
addig a pedagógusoknál ezt a sorrendet - indokolatlanul - megfordítja.
A pedagógusnak munkája során minden gyermekkel, tanulóval "egyénileg"
kell foglalkoznia. Ennek során figyelembe kell vennie mindazokat a
körülményeket, amelyek a többi gyermektôl, tanulótól eltérô foglalkoztatást
igényelnek.
A nagyszámú gyermek- és tanulóbaleset miatt indokolt, hogy a közoktatási
törvény kiemelt figyelmet fordítson ezek megelôzésére. A hatékony megelôzés
egyik lehetséges eszköze, hogy a gyermekek, a tanulók elsajátítsák,
megismerjék a szükséges ismereteket, és a pedagógus figyelemmel kísérje azok
elsajátítását.
A törvény hatályos rendelkezései szerint a pedagógus a szakmai
munkaközösség véleményének meghallgatása után jogosult arra, hogy megválassza
az alkalmazott tankönyveket, taneszközöket és tanulmányi segédleteket. Ez a
megoldás azonban nem segíti elô az egységes pedagógiai munka kialakulását. A
helyi tanterv - amelyet a nevelôtestület fogad el - kell, hogy meghatározza
azokat az elveket, amelyek alapján kiválaszthatók azok a tankönyvek,
taneszközök és tanulmányi segédletek, amelyek illeszkednek az iskola által
kitûzött pedagógiai célokhoz. A pedagógus korlátlan választási joga a helyi
tanterv megvalósulását hiúsíthatja meg. Ugyanakkor a gyakorlatban igen sokszor
elôfordul, hogy a pedagógus munkahelyet változtat, és az ôt felváltó pedagógus
másik tankönyvvel, taneszközzel vagy tanulmányi segédlettel szeretné oktatni
az adott tantárgyat. Ennek költségkihatásai pedig az érintett szülôket
terhelik.
Az Alkotmánybíróság 4/1993. (II. 12.) AB határozatának indokolása
rámutatott arra, hogy az állami és az önkormányzati nevelési-oktatási
intézményekben folyó "Tárgyilagos tanítás esetén az állam nem kényszeríthet
egyetlen tanárt sem arra, hogy saját meggyôzôdését elhallgassa." A közoktatási
törvény alkotmányosságának kérdésében állást foglaló 18/1994. (III. 31.) AB
határozathoz fûzött alkotmánybírói párhuzamos indokolás szerint "Az állami
iskola, mint intézmény semleges, a benne oktatóknak azonban van, illetve lehet
saját világnézetük és értékrendjük. Saját értékrendjük elfogadtatására a
rendelkezésükre álló oktatói késztetô és kényszerítô eszközöket nem jogosultak
felhasználni, mert ezzel sértenék az állami iskola semlegességét. Azonban
saját világnézetük - fôleg a humán ismeretek közlése körében - óhatatlanul
megnyilvánul, és mint társadalmi modell érzelmileg is, személyiségformálóan is
hat(hat) a tanulókra. A tanszabadság alkotmányos tétele értelmében nem is
lehet az ilyen közvetett ráhatás ellen tiltakozni, és az oktató tevékenységét
emiatt korlátozni." Mindezekre tekintettel a javaslat - miközben pontosabbá
teszi a törvénynek azokat a rendelkezéseit, amelyek a világnézetileg el nem
kötelezett nevelési-oktatási intézményekre vonatkoznak, - egyértelmûen
megfogalmazza a pedagógusnak azt a jogát, hogy a nevelô és oktató munkája
során saját lelkiismereti meggyôzôdésének megfelelôen végezze munkáját.
(A 16. §-hoz)
A törvény hatályos szövege az iskola gyûjtônév alá "bevonta" a
gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmények körét is, holott ilyen intézmény
lehet az óvoda és a kollégium is.
A közoktatási törvény nem értelmezi a gyógypedagógiai nevelési-oktatási
intézmény fogalmát. Indokolt ezért annak világossá tétele, hogy a 20. § (1)
bekezdésében megtalálható intézmény-típusok mûködhetnek a fogyatékosság
típusának megfelelô intézményként is.
(A 17. §-hoz)
A törvény hatályos szövegének pontosítása a tankerületi oktatásügyi
központok megszûnése miatt vált szükségessé. Ugyanakkor a javaslat
egyértelmûvé teszi azt is, hogy nem minden intézmény "mûködhet együtt"
közoktatási intézménnyel. E rendelkezések további pontosítása a többcélú
intézményekre vonatkozó elôírásoknál és az értelmezô rendelkezéseknél
található meg.
(A 18. §-hoz)
A közoktatásról szóló törvény hatályos szövege is lehetôséget biztosít
arra, hogy a miniszter figyelembe vegye azokat a sajátos pedagógiai
programokat, amelyeknek nem feladata, nem célja, hogy az általános gyakorlat
szerint felkészítse a gyermekeket, tanulókat azokra a követelményekre,
amelyekre a Nemzeti alaptanterv, illetôleg az érettségi vizsga
vizsgaszabályzata alapján az iskolák többsége felkészít. A törvény hatályos
szövege "általánosságban megengedi", hogy a miniszter felmentést adjon az
alapmûveltségi vizsgára, illetve érettségi vizsgára történô felkészítés alól.
A szabályozás célja pedig nem a korlát nélküli mentesítés volt, hanem az az
eset, amikor az iskola sajátos pedagógiai program alapján dolgozik, mint
például a Montessori, vagy a Waldorf iskola.
(A 19. §-hoz)
A közoktatási törvény hatályos szövege az ötödik életévének betöltésétôl
kötelezi a gyermeket iskolai életmódra felkészítô foglalkozáson való
részvételre. Ez a szabályozás gondot okozhat az óvodai nevelés
megszervezésében, hiszen januártól decemberig az év bármely napján köteles
felvenni a gyermeket. Az óvodai tevékenység pedig nevelési évhez kötôdik,
amelyik szeptember 1-jétôl a következô év augusztus 31-éig tart.
A javaslat meghatározza, hogy milyen idôkeret áll rendelkezésre az óvodai
foglalkozások megszervezéséhez. Az óvodai foglalkozások megszervezésénél
azonban figyelembe kell venni, hogy az óvoda nemcsak a közoktatás feladatainak
a megvalósításában, hanem a szociális igazgatás körébe tartozó feladatok
végrehajtásában is közremûködik. A helyi önkormányzatnak ugyanis gondoskodnia
kell a gyermek napközbeni ellátásról is, melynek egyik lehetséges formája az
óvodai ellátás. Ezért az óvodák nyitva tartásával kapcsolatos költségek is
megoszlanak a kétféle feladatellátáshoz biztosított költségvetési hozzájárulás
között.
(A 20. §-hoz)
A mûvészeti, szakmai vizsgára történô felkészítés nem igazodhat a
tankötelezettséghez. A zene, tánc és más mûvészetekhez tartozó ismereteket a
tanulónak a tankötelezettség megszûnése elôtt is tanulnia kell. Ez egyébként
nincs ellentétben azzal az elvvel, hogy tizenhat éves kora elôtt a gyermek ne
végezzen termelô munkát. Ezért indokolt lehetôvé tenni a szakmai képzés
korábbi megkezdését, és eltérést engedni az általános szabályok alól.
(A 21. §-hoz)
A javaslat az általános iskola szerkezetét és feladatait a hatályos
törvényi szöveg rendelkezéseinél pontosabban fogalmazza meg. Fô szabályként a
nyolc évfolyammal mûködô általános iskolát jelöli meg, azonban nem zárja ki az
ennél kevesebb, illetôleg több évfolyammal mûködô általános iskola
létrehozását sem abban az esetben, ha a törvényi elôfeltételek megvalósulnak.
A szabályozás hozzájárul ahhoz, hogy az iskolaszerkezet átalakítása
tervszerûen, a tényleges igények figyelembe vételével történjen. Az
átalakításnál meghatározó a javaslat által bevezetett középtávú beiskolázási
terv, amely lehetôvé teszi az önkormányzati döntéshozatal megalapozását.
(A 22. §-hoz)
A szakiskolára vonatkozó rendelkezések újrafogalmazását a szakiskola
közoktatásban elfoglalt helyének pontosítása indokolja.
A szakiskola kétféle szerkezettel mûködhet; kizárólagosan szakmai
vizsgára készít fel a szakképzési évfolyamokon, vagy részt vesz az
alapmûveltségi vizsgára való felkészítésben, és a szakképzési évfolyamok
mellett kilencedik-tizedik évfolyamon is folytat nevelô és oktató munkát. A
kilencedik-tizedik évfolyamon folytatott tanulmányok felkészítenek az
alapmûveltségi vizsga letételére, továbbá olyan ismereteket is biztosítanak,
amelyekkel elôkészítik a szakmai vizsgára való felkészülést. A kilencedik-
tizedik évfolyam elvégzése után a tanuló pályát változtathat, mivel
tanulmányait a középiskolában is folytathatja.
A mûvészeti szakmai vizsgára felkészítô szakiskoláknál eltérô szabályokat
kell megállapítani, figyelembe véve, hogy a mûvészeti szakmai vizsgára való
felkészítés nem igazodhat a tankötelezettségre vonatkozó elôírásokhoz. A
mûvészeti képzés ugyanis folyamatosságot igényel.
A szakiskola új feladataként vezeti be a javaslat a "felzárkóztató
oktatást". Ennek lényege, hogy amennyiben a tankötelezettség ideje alatt a
tanuló bármilyen oknál fogva nem tudta megszerezni az alapfokú iskolai
végzettséget, a szakiskola egyidejûleg "pótolhatja" a lemaradást, és lehetôvé
teheti a szakképzésbe való bekapcsolódást is.
A javaslat a szakiskolák között megfogalmazza azokat az "sajátos"
szakiskolákat, amelyeknek az a feladata, hogy a testi, érzékszervi, értelmi,
beszéd- vagy más fogyatékos tanulók részére biztosítsa az állapotuknak
megfelelô felkészítést. A speciális szakiskola bármilyen fogyatékos tanuló
részére biztosíthatja a tankötelezettség után a szakképzésbe való
bekapcsolódást. A készségfejlesztô speciális szakiskola kizárólagosan a
középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók szakképzésére jöhet létre.
A javaslat megszünteti annak lehetôségét, hogy a szakiskola bármelyik
tanuló részére a munkába álláshoz és életkezdéshez szükséges ismereteket
"oktasson". Ebben az oktatási formában ugyanis a tanuló nem szerezhet olyan
szakképesítést, amely lehetôvé teszi, hogy megfelelô eséllyel lépjen ki a
munkaerôpiacra. Indokolt azonban ennek az oktatási formának a fenntartása a
felzárkóztató oktatás keretében, illetôleg akkor, ha a szakiskola fogyatékos
tanulókat fogad. A felzárkóztató oktatást igénybevehetô tanulók döntô többsége
rajta kívül álló okból, hátrányos helyzetbôl indul neki a tanulásnak. Ennek
megfelelôen az életkezdéshez nagy segítséget kaphatnak akkor is, ha nem
szereznek államilag elismert szakképesítést, "csak" olyan szakmai ismereteket,
amelyek a saját háztartásban lehetôvé teszik az életkezdést. A fogyatékos
tanulóknál pedig igen sok esetben a szakképzés eléri célját akkor is, ha a
tanuló államilag el nem ismert szakképesítést szerez, illetôleg olyan
munkafolyamatot sajátít el, amely alkalmassá teszi arra, hogy elvégezze az
egyszerû betanulást igénylô munkafolyamatot.
(A 23. §-hoz)
A javaslat - figyelembe véve a 8-9. §-ban megfogalmazottakat -
újrafogalmazza a gimnázium feladatait. Lehetôvé teszi a négy, hat, nyolc
évfolyammal mûködô gimnáziumok létrehozását és mûködését, azonban az egységes
követelmények biztosítása érdekében az alapmûveltségi vizsgára való
felkészítést minden gimnázium kötelezô feladataként határozza meg. A tanulónak
jogában áll, hogy a tizedik évfolyam elvégzése után alapmûveltségi vizsgát
tegyen. A javaslat pontosan meghatározza a gimnázium átlagostól eltérô
szerkezetének kialakítására vonatkozó feltételeket. A javaslat ennél az
iskolatípusnál is a tervszerûségre épít, és követelményként határozza meg azt
is, hogy a gimnázium "lefelé" való terjeszkedése ne hozza nehéz helyzetbe a
nyolc évfolyamos általános iskola elvégzése után továbbtanulni vágyókat. A
tizenharmadik évfolyam indítása is konkrét feltételhez kötött, mivel csak ily
módon lehet pénzügyileg megalapozni az iskola átalakítását.
(A 24. §-hoz)
A javaslat újrafogalmazza a szakközépiskola feladatait. Egyértelmûvé
teszi, hogy a szakközépiskolában olyan szakmai vizsgára készülnek fel a
tanulók, amelyek csak érettségi, illetôleg a középiskola utolsó évfolyamának
elvégzése vagy befejezése után szerezhetôk meg. Ily módon lehet
megkülönböztetni a szakképzésben részt vevô másik iskolatípustól, a
szakiskolától.
A javaslat lehetôvé teszi, hogy a mûvészeti szakközépiskolában a
középiskolai oktatás az eddigi gyakorlattól eltérôen a hetedik évfolyamtól
kezdôdjön.
A javaslat figyelembe veszi a mûvészeti szakmai vizsgára felkészítô
szakközépiskolák eltérô sajátosságait. Ezekben az iskolákban ugyanis a
szakképzés nem indítható az érettségi, illetôleg a középiskola utolsó
évfolyamának elvégzése után. A mûvészeti ismeretekre való felkészülés
folyamatosságot igényel.
(A 25. §-hoz)
A javaslat a Gyermek jogairól szóló Egyezményben vállalt kötelezettségek
alapján megfogalmazza a fogyatékos gyermek különleges gondozásához való jogot.
E különleges gondozás célja, biztosítani a gyermek személyiségének
kibontakoztatását. A különleges gondozás feladatainak megvalósításában a
pedagógiai szakszolgáltatást nyújtó intézmények és a nevelési-oktatási
intézmények mellett más "ágazatba tartozó" intézmények is közremûködnek.
A javaslat világosan megfogalmazza, hogy a fogyatékos gyermek, tanuló
óvodai nevelése és iskolai oktatása a többi gyermektôl, tanulótól
elkülönítetten az e célra létrehozott nevelési-oktatási intézményben vagy a
többi gyermekkel, tanulóval közösen folyik. Abban a kérdésben, hogy milyen
ellátás szolgálja a gyermek, tanuló érdekét, az e célra létrehozott szakértôi
és rehabilitációs bizottságok jogosultak állást foglalni. A javaslat
egyértelmûvé teszi azt is, hogy a gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt
vevô nevelési-oktatási intézményekben a gyermek és a tanuló nemcsak a
közoktatás szolgáltatásait, hanem az egészségügyi és rehabilitációs ellátást
is igénybe veszi, annak érdekében, hogy a Gyermek jogairól szóló Egyezményben
foglaltak megvalósulhassanak, miszerint az Egyezményben részes államok
elismerik, hogy a fogyatékos gyermeknek különleges gondozáshoz van joga.
A törvény hatályos szövege alapján a jegyzônek nincs lehetôsége eljárni
abban az esetben, ha a szülô a képzési kötelezettségben elôírtakat nem
teljesíti.
A javaslat pontosan meghatározza, hogy a korai fejlesztés, tanácsadás,
gondozás feladataiban továbbá a beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel,
magatartási rendellenességgel küzdô gyermekek, tanulók ellátásában milyen
intézmények vehetnek részt.
Figyelembe véve, hogy nehéz elhatárolni mely esetben kell a részképesség
zavarban szenvedô gyermeket, tanulót tanulási nehézséggel küzdô gyermeknek,
tanulónak tekinteni, s mely esetben fogyatékos tanulónak, a javaslat nem
foglal állást ebben a kérdésben. Rábízza ezt a pedagógiai szakszolgálatot
ellátó intézményekre, amelyek kellô szakértelemmel rendelkeznek ahhoz, hogy a
gyermek, tanuló állapotának mérlegelésével döntsenek ebben a kérdésben.
A fogyatékos tanulók iskolai kötelezettségeinek teljesítését könnyítik
meg azok az elôírások, amelyek lehetôvé teszik a mentesítést egyes tantárgyak,
tantárgyrészek értékelése alól. Módot nyújt ahhoz is a javaslat, hogy a
vizsgákon az általánostól eltérô formában és körülmények között adjanak számot
tudásukról azok a tanulók, akik fogyatékosságuk miatt az általános
rendelkezések szerint nem lennének képesek vizsgát tenni.
(A 26. §-hoz)
A javaslat a többcélú intézmények új formájaként jeleníti meg az
összetett iskolát és az egységes iskolát. Az összetett iskola lényege, hogy
egy szervezeten belül (egy nevelôtestület) több iskolatípus feladatát látja el
oly módon, hogy az iskolatípusok feladatai elválnak egymástól. A tanulók
lényegében az iskolatípusnak megfelelô felkészítést nyújtó osztályba járnak.
Az egységes iskola szintén egy nevelôtestülete lát el több iskolatípusnak
megfelelô pedagógiai feladatot. Ebben az iskolában azonban a tanulók egységes
közös követelmények szerint kezdik meg a tanulmányaikat, függetlenül attól,
hogy késôbb milyen vizsgát kívánnak tenni. Erre a közös tananyagra épül rá az
eltérô irányú és mélységû kiegészítô tananyag, amely biztosítja a tanuló
felkészülését az érettségi vizsgára, a szakmai vizsgára. Ezekben a formákban
csak iskolák mûködhetnek, hiszen a nevelési és oktatási feladatok ilyen szoros
összehangolása nem lehetséges különbözô intézménytípusok feladatainál. A
javaslat egyértelmûvé teszi a különbséget a közös igazgatású közoktatási
intézmény és az általános mûvelôdési központ között. A mûködés keretei
hasonlóak, hiszen mind a kettô intézménytípusban a különbözô szakfeladatokat
intézményegységek látják el. Csak abban az esetben beszélhetünk azonban
általános mûvelôdési központról, ha a többcélú intézmény keretei között nem
közoktatási feladatokat ellátó intézményegység is mûködik. Általános
mûvelôdési központként akkor mûködhet a többcélú intézmény, ha egy közoktatási
feladatot, például továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadást és egy nem
közoktatási feladatot, például könyvtári szolgáltatást lát el.
Az általános mûvelôdési központ lehetôséget nyújt arra is, hogy a helyi
önkormányzatok egy intézmény keretében oldják meg a közoktatási feladatokat
mûvelôdési ágazatba nem tartozó feladatokkal. Az eddigi tapasztalatok alapján
a leggyakoribb "együttmûködés" a közoktatási, a kulturális, a sport, a
mûvészeti feladatok mellett a bölcsôdei, nevelôotthoni, családsegítô
szolgálati stb. tevékenység, melyeket az értelmezô rendelkezések taxatíve
felsorolnak. Ennek a szabályozásnak azért van jelentôsége, mivel más, fel nem
sorolt feladat nem vonható össze közoktatási feladatokkal.
(A 27. §-hoz)
A törvény hatályos szövege nincs összhangban a 21. §. elsô fordulatával,
mely szerint a pedagógiai szakszolgálat intézményei közé tartozik a
gyógypedagógiai tanácsadó, korai fejlesztô és gondozó központ. Ezzel
összhangban kell ezért újra szabályozni a pedagógiai szakszolgálatra vonatkozó
elôírásokat is. Indokolt továbbá a jelenlegi a) pontban található feladatok
szétbontása, mivel eltérô tevékenységrôl van szó.
(A 28. §-hoz)
A javaslat a 35. § (1) bekezdésének szövegét hozzáigazítja a közoktatási
törvény 21. §-ának elsô fordulatához, amelyik gyógypedagógiai tanácsadó,
korai fejlesztô és gondozó központról rendelkezik. A törvény 35. §-ának (1)
bekezdése nincs összhangban a 21. § elsô fordulatával, mivel korai fejlesztô,
tanácsadó és gondozó szolgálatról rendelkezik.
Ugyanakkor világossá válik az egyes szakszolgálatok feladata is, valamint
az az idôszak, amelyre kiterjednek az egyes szakszolgálatok. A gyermek a
különleges gondozás keretében korai fejlesztést és gondozást kaphat három éves
korát megelôzôen. Harmadik életévének betöltése után azonban óvodai nevelésben
vehet részt, amelynek keretében meg kell hogy kapja a fejlôdéséhez szükséges
gyógypedagógiai stb. ellátást is.
(A 29. §-hoz)
A törvény hatályos szövege a nevelési-oktatási intézményekre és a
pedagógusokra korlátozza a pedagógiai-szakmai szolgáltatások "hatókörét".
Ennek oka, hogy a tankerületi oktatásügyi központok feladataként határozta meg
a fenntartói tevékenység segítését. A pedagógiai-szakmai szolgáltatások
azonban tartalmuknál és jellegüknél fogva nemcsak az óvodák, iskolák és
kollégiumok, hanem a közoktatás más intézményeinek, így például a nevelési
tanácsadók, pályaválasztási tanácsadók stb. munkáját is segíteni tudják. A
pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmény ugyancsak közre tud mûködni a
fenntartói, irányítói feladatok ellátásában.
A közoktatás feladatainak ellátása elképzelhetetlen olyan pedagógiai-
szakmai szolgáltatások nélkül, amelyek átfogják a feladatellátás teljes körét.
A Nemzeti alaptantervre épülô iskolai pedagógiai program részét alkotó helyi
tanterv elkészítéséhez szükség van segítségre, melyet leginkább a pedagógiai-
szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények tudnak biztosítani. Ugyancsak
indokolt bôvíteni a szolgáltatások körét a pedagógiai értékelés feladataival,
amely szolgáltatás formájában nyújt segítséget a nevelési-oktatási
intézményben folyó munka megítéléséhez.
Kiegészül a pedagógiai-szakmai szolgáltatások köre a tanuló tájékoztató,
tanácsadó szolgálattal. E szolgáltatás "címzettje" a tanuló, illetôleg a
diákönkormányzat. Miután pedagógiai-szakmai szolgáltatás ellátására a helyi
önkormányzatokon kívül létrehozhat intézményt más jogi személy, illetôleg
természetes személy is, nincs akadálya annak, hogy e feladatot, például a
diákok képviseletét ellátó egyesület hozza létre.
(A 30. §-hoz)
Az intézmény alapítására vonatkozó rendelkezések a hatályos törvényi
szöveg pontosítását tartalmazzák. A költségvetési szervek nyilvántartását
ugyanis nem a Pénzügyminisztérium, hanem központi költségvetési szerv esetén
az Adó- és Pénzügyi Ellenôrzô Hivatal Számítástechnikai és Adóelszámolási
Intézete, önkormányzati költségvetési szerv esetén pedig a Területi (Fôvárosi)
Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat végzi.
Az alapító okirat tartalmát ki kellett egészíteni azokkal az adatokkal,
amelyrôl bebizonyosodott, hogy "hiányzik". Az új rendelkezések alapján fel
kell majd tüntetni az alapító okiratban a tagintézményt, valamint az alapító
megnevezését is.
(A 31. §-hoz)
A tanuló- és gyermekbaleseteknél az eljárási rendrôl külön kell
intézkedni, mivel ezek a balesetek nem tartoznak a munkavédelem körébe.
A javaslat a közoktatási törvény hatályos rendelkezéseit kiigazítja,
figyelembe véve, hogy házirendet nem csak iskolában kell készíteni,
egyértelmûvé teszi, hogy a kollégiumokban és az óvodákban is el kell készíteni
a házirendet. A szervezeti és mûködési szabályzatra tekintettel elhatárolja
továbbá a szabályozási kört is: Míg a szervezeti és mûködési szabályzat
ugyanis alapvetôen az óvodákban, iskolákban, kollégiumokban dolgozókra állapít
meg szabályokat, addig a házirend a gyermekekkel, tanulókkal "foglalkozik". A
házirendre vonatkozó elôírásokból megállapítható, hogy a szabályozási körnek
az iskolán, kollégiumon belül kell maradnia. Olyan kérdéseket szabályozhat
csak, amelyik összefügg a tanulói jogviszonnyal, kollégiumi tagsági
viszonnyal, és amelyek szoros kapcsolatban állnak az iskolai, kollégiumi
élettel. A javaslat újra fogalmazza a tanulói jogokat. Biztosítja a
véleménynyilvánítás szabadságát, az emberi méltósághoz való jog tiszteletben
tartását. E jog gyakorlása azonban nem akadályozhatja a közösségi életet, a
pedagógiai munkát. A házirendnek ezért módjában áll szabályozni e jogok
gyakorlásának rendjét és formáját. Nem szabályozhat azonban olyan kérdéseket a
házirend, amelyek a tanulónak az iskolán, kollégiumon kívüli életét rendezik.
Nem állapíthat meg részére olyan kötelezettségeket, amelyek nincsenek
összefüggésben az iskolai, kollégiumi élettel, pl. nem írhatja elô, hogy
meghatározott idô után nem tartózkodhat az utcán a tanuló.
(A 32. §-hoz)
A javaslat a nevelési-oktatási intézmények feladatává teszi a tanuló- és
gyermekbalesetek megszüntetésével kapcsolatos feladatok ellátását, valamint
meghatározza milyen feladatokat kell teljesíteni a gyermek, tanuló rendszeres
egészségügyi vizsgálatának keretében.
(A 33. §-hoz)
Sem a közoktatási törvény, sem a szakképzési törvény nem határozza meg
azokat a feltételeket, amelyek alapján iskolai tanmûhely létesíthetô. E
gyakorlati problémára ad választ a javaslat azáltal, hogy meghatározza, milyen
eljárási rendet kell követni abban az esetben, ha a gyakorlati képzés
szervezôje nem állami szerv, illetve nem helyi önkormányzat.
(A 34. §-hoz)
A törvény hatályos szövege szerint a fenntartó a foglalkozási és a
pedagógiai program jóváhagyásához szakértôi véleményt köteles beszerezni. Nem
határozza meg azonban, hogy milyen szakértôkrôl van szó. Miután az Országos
szakértôi névjegyzékben szerepelnek mindazok, akik az egyes szakterületek
legelismertebb szakértôi, indokolt, hogy e körbôl kerüljön ki a
döntéshozatalban közremûködô szakértô is.
(A 35. §-hoz)
Az óvodai nevelési programra, illetôleg iskolai pedagógiai programra
vonatkozó elôírások felülvizsgálatát az tette szükségessé, hogy a
kerettanterv hiányában az iskolák a helyi tantervüket a Nemzeti alaptantervre
építve készítik el. Ugyancsak egyértelmûvé teszi a javaslat, hogy a helyi
tanterv az iskolai pedagógiai program része.
Az óvodában a nevelôtestületnek kell elfogadnia a nevelési programot. E
programot azonban nem köteles maga elkészíteni, hanem mások alapján készített
nevelési programok közül is választhat. Az iskolai pedagógiai program részét
alkotó helyi tanterv elkészítéséhez kaphatnak segítséget az iskolák. A
pedagógiai programot maguknak kell elkészíteni, azonban helyi tantervként más
által elkészített tantervet is elfogadhatnak.
A többcélú intézmények sajátossága, hogy a közoktatás intézményei közül
többnek is ellátja a feladatát. Az egységes pedagógiai munkát biztosítja, hogy
egy pedagógiai programot kell készíteni. Ennek keretén belül azonban a szakmai
munka alapjául szolgáló óvodai nevelési programot, iskolai helyi tantervet,
kollégiumi pedagógiai programot ki kell dolgozni. Ezáltal biztosíthatók az
intézményegységek mûködéséhez szükséges szakmai követelmények, és egyidejûleg
garantálható a többcélú intézményen belül folyó pedagógiai munka egységessége.
(A 36. §-hoz)
A javaslat megteremti az összhangot az újrafogalmazott 19. § (2)
bekezdésének b) pontjával. A helyi tanterv részévé teszi a tankönyvek,
tanulmányi segédletek és taneszközök meghatározását is, amelynek alapján a
pedagógusnak megnyílik a lehetôsége arra, hogy megválassza az általa
alkalmazni kívánt tankönyvet, tanulmányi segédletet és taneszközt.
Az iskola helyi tantervének tartalmaznia kell nemcsak a számonkérés
formáit, hanem a magatartás és a szorgalom értékelésére vonatkozó elôírásokat
is. Csak ily módon lehet ugyanis garantálni, hogy a tanuló ismerje azokat a
követelményeket, amelyeket az iskola támaszt vele szemben.
(A 37. §-hoz)
A törvény hatályos szövegébôl kimaradt a szakképzés, a szakmai program.
Ennek megfelelôen a speciális szakiskoláknál gondot okozhat a tanítási idô
meghosszabbítása.
(A 38. §-hoz)
A módosítással bevezetett új rendelkezések világossá teszik, hogy mit
kell érteni nappali rendszerû iskolai oktatás alatt. Kétféle követelményt kell
teljesíteni az iskolának ebben a formában: biztosítani kell a tanulók részére
a kötelezô és nem kötelezô tanítási órákat. A tanítási órák mellett azonban
meg kell szervezni az ingyenesen biztosított tanórán kívüli foglalkozásokat,
szükség esetén a logopédiai és a dyslexia-megelôzô foglalkozásokat, a
mindennapos testedzést, a rendszeres egészségügyi felügyeletet, a tanítás
kezdete elôtti és az étkezés alatti felügyeletet. Ezáltal tér el a
"felnôttoktatástól", amelyben az oktatás megszervezhetô a nappali oktatás
munkarendje szerint, de nem kell biztosítani a tanítási órákhoz rendelt
szolgáltatásokat.
A javaslat meghatározza azt az idôtartamot is, amelyen belül a tanuló
nappali rendszerû iskolai oktatásban vehet részt. Differenciál iskolatípusok
között. A meghatározott idô elérése után a tanulónak módjában áll folytatni
tanulmányait a felnôttoktatás keretében. Az idômeghatározás oka az a
pedagógiai követelmény, hogy az egyes osztályokba járó tanulók között ne
legyen túlságosan nagy életkori eltérés. Ugyanakkor ez az idôpont befolyásolja
az ingyenes oktatáshoz való jogot is, mivel a tizenegyedik évfolyamtól
kezdôdôen a felnôttoktatásban fizetni kell a középiskolai és szakiskolai
tanulmányok folytatása után.
A javaslat a mûvészeti szakmai vizsgára történô felkészítés sajátosságait
figyelembe véve meghatározza az egy tanítási napon tartható kötelezô tanórai
foglalkozások számát arra az esetre, ha a szakiskolában vagy a
szakközépiskolában a tanuló egyidejûleg sajátítja el az iskolai oktatás
általános mûveltséget megalapozó pedagógiai szakaszának, valamint a
szakképzésnek a követelményeit. A javaslat a hatályos törvényi rendelkezéseket
pontosítja azáltal, hogy megmondja a kötelezô tanórai foglalkozások mértékét
arra az esetre, ha a közoktatási törvényben meghatározott feltételek alapján a
szakiskola nem államilag elismert szakképesítésre készít fel.
A javaslat összhangba hozza a törvény 52. §-át a 114. §-val, amely
megengedi a tanórán kívüli foglalkozás ingyenes megszervezését a nem kötelezô
tanórai foglalkozásra rendelkezésre álló idôkeret terhére. Új számítási módot
határoz meg a javaslat a nem kötelezô tanórai foglalkozások megtartásához
rendelkezésre álló idô megállapítására. Ez az idô a központi költségvetésbôl
biztosított hozzájárulás felhasználásával szervezhetô meg. Miután a törvény
hatályos szövege kötelezôvé tette a mindennapi testedzés és az iskolai
sportkör feltételeinek megteremtését, szükségessé vált annak meghatározása is,
hogy milyen idôkeret felhasználásával lehet megvalósítani az elôírt
feladatokat.
A közoktatásról szóló törvény nem határozza meg a tanítási éven belül
azokat a szervezési elveket, amelyek megtartásával az iskolai oktatást meg
lehet szervezni. A gyakorlatban ez igazodik a heti törvényes munkaidôhöz, a
munkaidô beosztáshoz. Lehetôvé kell azonban tenni, hogy az iskolai
önállósággal összhangban eltérjenek az általánosan kialakult gyakorlattól oly
módon, hogy a tanítási napok számát megnövelik. Ez összhangban áll a
munkavégzésre vonatkozó szabályokkal is, mivel azok is lehetôvé teszik, hogy a
heti törvényes munkaidôtôl, a negyven órás munkahéttôl eltérjenek. E
munkaszervezés azonban nem érintheti hátrányosan a tanulókat.
(A 39. §-hoz)
A javaslat egyik célkitûzése, hogy finanszírozás szempontjából mérhetôvé
tegye a nevelési-oktatási intézmények tevékenységét, ezért meghatározza a
napközis és tanuló foglalkozásokra fordítható idôkeretet is. Annak ellenére,
hogy ezek a foglalkozások tanórán kívüli foglalkozások, többletidôkeretet
állapít meg az iskolák részére, hiszen e foglalkozás megszervezésére a
közoktatási törvény és a szociális igazgatásra vonatkozó rendelkezések alapján
az iskola a tankötelezettség végéig ingyen köteles.
A tanórán kívüli foglalkozások szervezése kétféle formában valósulhat
meg: ingyenesen, de csak abban az esetben, ha megszervezéséhez a nem kötelezô
tanórai foglalkozások megtartásához megállapított idôkeretet használják fel,
illetôleg térítési díjért, ha az idôkereten kívüli idô igénybevételével
tartják meg a foglalkozásokat. A közoktatási törvény 114. §-a felsorolja
azokat a tanórán kívüli foglalkozásokat, amelyeket a tanulók részére
ingyenesen kell biztosítani. Ezek közé tartozik például az énekkar, az iskolai
sportkör, a mindennapos testedzés.
A kollégiumi foglalkozások idôkeretének meghatározása elengedhetetlenül
fontos szempont az intézményrendszer feladatellátásának meghatározásához. A
heti idôkeretben szervezhetô meg a tanulók részére a felkészítést biztosító
kötelezô kollégiumi foglalkozás, továbbá a tanuló választása alapján
igénybevehetô nem kötelezô tanórai foglalkozás.
(A 40. §-hoz)
Az intézményvezetô felelôssége kiegészült a gyermek- és ifjúságvédelmi
feladatok megszervezéséért, továbbá a tanuló- és gyermekbalesetekért való
felelôsséggel. Az új megszövegezés pedig világossá teszi, hogy az intézmény
vezetôje bármilyen ügyben meglévô döntési jogkörét átruházhatja helyettesére
vagy az intézmény más dolgozójára.
(A 41. §-hoz)
A vezetôk meghatározásakor a közoktatási törvény hatályos szövegébôl
kimaradt a nevelési-oktatási intézmények mellett mûködô többi közoktatási
intézmény, ugyanakkor nem választotta külön a közoktatási intézményeket
aszerint, hogy milyen formában mûködnek. Ennek a kérdésnek a rendezése pedig
azért indokolt, mivel az önálló közoktatási intézmények mellett mûködnek a
többcélú intézmény keretében óvodák, iskolák mint intézményegységek, illetve
az önálló intézményeknek lehetnek tagintézményei, amelyeknek az élén nem
óvodavezetôk és nem iskola igazgatók állnak, hanem tagintézmény vezetôk vagy
intézményegység vezetôk.
Az elmúlt évek jelentôs számú tanuló- és gyermekbalesete alátámasztja
annak szükségességét, hogy a vezetôi feladatok között kiemelkedô feladatot
foglaljon el a megelôzés érdekében tett intézkedés, illetôleg az e területen
folyó munka irányítása. A gyermek- és ifjúságvédelmi munka fontosságát emeli
ki a javaslat azáltal, hogy irányítását vezetôi hatáskörbe utalta.
(A 42. §-hoz)
A nevelôtestület munkájában részt vehet mindenki, aki pedagógus munkakört
tölt be, függetlenül attól, hogy alkalmazása milyen idôszakra - határozott
vagy határozatlan idôre, teljes munkaidôre vagy annak egy részére - történik,
illetôleg, hogy a munkavégzésre irányuló jogviszony milyen megállapodás
alapján - munkaszerzôdés, közalkalmazotti jogviszony, polgári jogi jogviszony
- jön létre. Az óraadó tanár foglalkoztatására a polgári jog szabályait kell
alkalmazni, ezért részvétele a nevelôtestület munkájában, annak döntéseinek
meghozatalában nem egyeztethetô össze a foglalkoztatás kérdéseit rendezô
törvényekkel. Ily módon a javaslattal megállapított új 57. § (6) bekezdése
korlátozza az óraadó tanár részvételét a testületi munkában.
A hatályos szövegben felsôfokú végzettségû alkalmazott megjelölés
található. Miután ez a szöveg értelmezési nehézséget okozhat, indokolt
pontosan megjelölni a nevelôtestületi tagság feltételét, a felsôfokú iskolai
végzettséget. A javaslat a nevelôtestület tagjainak körét kiegészíti a
gazdasági vezetôvel is.
(A 43. §-hoz)
A többcélú intézményekben több olyan intézményegység mûködhet, amelyik
ellátja valamelyik nevelési-oktatási intézmény feladatát. Nyilvánvaló, hogy az
óvoda intézményegység, az iskola intézményegység ügyeiben például a tanuló
továbbhaladásának kérdésében indokolt, hogy csak az adott intézményegységben
foglalkoztatottakból álló nevelôtestület hozza meg a döntést. Az általános
mûvelôdési központban, közös igazgatású közoktatási intézményben az intézmény
egészét érintô kérdések meghozatalából nem lehetséges kizárni azokat az
alkalmazottakat sem, akik nem pedagógusok, s ily módon nem tagjai a
nevelôtestületnek. Hasonló módon rendezni kellett a döntéshozatal jogát
azokban a közoktatási intézményekben, amelyek nem nevelési-oktatási
feladatokat látnak el. A javaslat ezért létrehozza a szakalkalmazotti
értekezletet, amelynek tevékenységében az alapfeladatra létesített munkakörben
foglalkoztatottak vehetnek részt.
Az óraadó tanár részt kell hogy vegyen a nevelôtestület munkájában, mivel
e nélkül nem képzelhetô el, hogy beilleszkedjen a nevelési-oktatási intézmény
pedagógiai tevékenységébe. Miután azonban foglalkoztatására nem a Munka
Törvénykönyve, illetôleg a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény alapján
kerül sor, jogállása eltérôen kell hogy alakuljon. Csak azokban a kérdésekben
gyakorolhat döntési jogosítványokat, amelyek szorosan összefüggenek a
pedagógus feladataival.
(A 44. §-hoz)
A közoktatási törvény hatályos rendelkezései alapján nem állapítható meg,
hogy azonos szakterületre hány szakmai munkaközösséget lehet létrehozni. Így
fennáll annak a lehetôsége, hogy az óvodában, iskolában, kollégiumban azonos
feladat ellátásához több szakmai munkaközösséget hozzanak létre. Figyelembe
véve azonban, hogy a munkaközösség-vezetô részére órakedvezmény és pótlék jár,
indokolt egyértelmûvé tenni, hogy azonos szakterületen csak egy szakmai
munkaközösség mûködhet.
(A 45. §-hoz)
Az óvodában, az iskolában és a kollégiumban a szülôk több közösséget is
létrehozhatnak. Meg kell azonban határozni, hogy melyik az a közösség, amelyik
a nevelési-oktatási intézmény egészét érintô kérdésekben jogosult eljárni.
Abban az esetben, ha nincs olyan közösség, amelyik jogosult eljárni valamennyi
szülô képviseletében, a szülôk óvodai, iskolai, illetve kollégiumi közössége
jogszabályban biztosított jogosítványait nem gyakorolhatják.
A közoktatási törvény hatályba lépése óta bebizonyosodott, hogy az
iskolaszék kötelezô létrehozására vonatkozó elôírások nem váltották be a
hozzájuk fûzött reményeket. Jog gyakorlását ugyanis nem lehet kötelezôen
elôírni. Ily módon azokban az esetekben, amikor a törvényben meghatározott
"oldalak" közül bármelyik nem kívánt élni jogával, meghiúsult az iskolaszék
létrehozása. A javaslat ennek megfelelôen az iskolaszék létrehozásának
lehetôségét fogalmazza meg, de egyben meg is könnyíti azt. Létrejön akkor is
az iskolaszék, ha a törvényben közremûködésre feljogosítottak közül valamelyik
nem kíván élni a közremûködés jogával. Miután a nevelôtestület képviselôi nem
utasíthatják el az iskolaszékben való részvételt, gyakorlatilag bármelyik
érdekelt kezdeményezésére az iskolaszéket meg kell alakítani, mivel kettô
közremûködésre jogosított részvétele esetén az iskolaszék megkezdheti
mûködését.
(A 46. §-hoz)
Az iskolaszék jogosítványainak újrafogalmazása azért vált szükségessé,
mivel a javaslat különválasztja a szülôi szervezetre és az iskolaszékre
vonatkozó elôírásokat. A törvény hatályos szövege ugyanis egy §-ban
szabályozza e két egymástól különálló feladatot ellátó szervezet jogállását.
Az újraszabályozás azonban nemcsak technikai jellegû. Egyértelmûvé teszi
például, hogy az iskolaszék részére csak a nem önkormányzati fenntartó
"ruházhatja át" döntési jogosítványait, mivel a helyi önkormányzatok a
mûködésüket meghatározó törvény alapján nem adhatják át a feladat- illetôleg
hatáskörükbe tartozó ügyeket. Lényeges kérdésekben szélesebbé vált az
iskolaszék feladatköre. Kötelezô kikérni ugyanis a véleményét a pedagógiai
program elfogadása elôtt, és ily módon lehetôség nyílik oktatási intézmény
mûködését pedagógiai tevékenységét döntô módon meghatározó dokumentum
elkészítésének befolyásolására. Az iskolaszék javaslattevô jogköre kiterjed az
új szabályozás szerint a nevelési-oktatási intézmény mûködésével kapcsolatos
valamennyi kérdésre. A hatályos törvényi rendelkezések ugyanis e javaslattevô
jogkört leszûkíti az intézmény irányítására, a vezetô személyére, illetôleg az
intézmény egészét, hogy a tanulók nagyobb csoportját érintô kérdésekben. E
megszorítások fenntartása azonban nem indokolt.
Az óvodaszék, kollégiumi szék, intézményi szék, ÁMK szék megalakításánál
nem indokolt eltérni az iskolaszék megalakulására vonatkozó elôírásoktól. Erre
tekintettel a javaslat újrafogalmazza az érintett rendelkezéseket.
(A 47. §-hoz)
A törvény rendelkezései alapján az iskolában, kollégiumban több
diákönkormányzat is mûködhet. Közülük azonban csak egy járhat el valamennyi
tanuló érdekében. Ilyen jogosítvánnyal az a diákönkormányzat rendelkezhet,
amelyik a tanulók legalább hetvenöt százalékát képviseli. Ilyen
diákönkormányzat hiányában kétféle lehetôség áll az érdekeltek rendelkezésére:
képviseleti szervet választanak, vagy megbízzák valamelyik diákönkormányzatot
képviseletük ellátására. Abban az esetben, ha nincs olyan diákönkormányzat,
amelyik jogosult eljárni valamennyi tanuló képviseletében, az iskolai, illetve
kollégiumi diákönkormányzat jogszabályban biztosított jogosítványait nem
gyakorolhatják.
(A 48. §-hoz)
A törvény hatályos szövege az egyetértési jogot kizárólagosan a
középiskolában, szakiskolában, illetve az ilyen tanulók elhelyezését szolgáló
kollégiumokban biztosítja a házirend elfogadásához. Figyelembe véve azonban,
hogy a házirend a tanulói jogok gyakorlásának szabályait is megállapíthatja,
indokolt, hogy minden iskolában, kollégiumban a tanulók egyforma
jogosítvánnyal rendelkezzenek e szabályzat elfogadásánál.
(A 49. §-hoz)
A törvény jelenlegi szövege alapján nem egyértelmû, hogy csak a harmadik
életév elérését követôen vehetô fel a gyermek az óvodába. A 24. § (1)
bekezdése alapján az óvoda a gyermek három éves korától végzi a nevelô munkát.
Ezért a két § szövegét összhangba kell hozni.
Nem tartalmaz elôírást a törvény hatályos szövege arra, hogy a gyermek
felvétele ötödik életévének betöltése után kötelezô annak az óvodának,
amelynek az illetékességi területén lakik. Ilyen elôírás hiányában pedig nem
biztosítható az iskolai életmódra felkészítô foglalkozáson való kötelezô
részvétel.
(Az 50. §-hoz)
A törvény hatályos rendelkezései az iskola igazgatóját jogosítják föl a
tanulói jogviszony felvételével kapcsolatos döntésre. A javaslat azonban
egyértelmûvé teszi, hogy ez a döntés nem lehet önkényes, hanem azokra a
felvételi követelményekre kell hogy épüljön, amelyek a közoktatási törvény 42.
§-a alapján az iskola meghatározott. A felvételi, átvételi ügyekben
kapcsolatos döntésnél alkalmazni kell a törvény 46.§-át is, melyben foglaltak
szerint az iskola helyi tantervének biztosítania kell az iskolaváltást, a
tanuló átvételét, szükség esetén különbözeti vizsgával vagy
évfolyamismétléssel. Az igazgatónak tehát jogában áll a helyi tanterv alapján
elôírni a különbözeti vizsgát vagy az évfolyamismétlést.
Miután az Alkotmány kötelezôvé tette a tankötelezettség teljesítését,
szükség van olyan iskolára, amelyik a tanuló felvételét nem tagadhatja meg. Az
intézményválasztás szabadsága alapján bármelyik iskolába benyújtható a
felvételi kérelem, azonban csak egy, a kötelezô felvételi feladatot ellátó
iskola az, amelyik nem utasíthatja el a tanuló felvételét.
A törvény hatályos rendelkezései nem gondolnak arra az esetre, amikor a
tanulónak nincs lakóhelye. Ezért a rendelkezéseket ki kellett egészíteni a
tartózkodási hellyel mindazokban az esetekben, amikor a tanuló nem rendelkezik
lakóhellyel.
(Az 51. §-hoz)
A szakképzésben való részvétel azon túl, hogy a jelentkezônek megfelelô
iskolai elôképzettséggel kell rendelkeznie, számos egyéb feltételhez is
kötôdhet. A pályaalkalmassági vizsgálatok keretében kell meggyôzôdni arról,
hogy a jelentkezô alkalmas-e az adott területen a munkavégzésre. Egyes
területeken azonban az általános egészségügyi és alkalmassági követelményeknek
való megfelelés nem elégséges. Szükség van annak vizsgálatára is, hogy a
tanuló rendelkezik-e azokkal a sajátos képességekkel, amelyek nélkül az adott
szakképesítés nem szerezhetô meg. Ilyen követelmény lehet például az
átlagosnál jobb kézügyesség, zenei hallás, stb. Miután a szakképzési törvény
szerint a tanulószerzôdés megkötése, pályaalkalmassági, szakmai alkalmassági
vizsgához is köthetô, indokolt, hogy az iskola a szerzôdés megkötése elôtti
vizsgákat illetôleg vizsgálatokat figyelembe vegye.
(Az 52. §-hoz)
A hatályos törvényi szöveg elôírásai alapján nem oldható meg a tanuló
szorgalmának és magatartásának az értékelése, illetôleg minôsítése. Ezt a
feladatot ugyanis csak az a pedagógus tudja ellátni, akinek a tanuló teljes
iskolai tevékenységérôl áttekintése van. Ilyen ismeretekkel pedig csak az
osztályfônök rendelkezhet.
A gyakorlatban nem egy esetben okozott gondot, hogy a tanuló év végi,
illetôleg félévi osztályzatát a pedagógus az általa "ismert" értékelés alapján
állapította meg. Elôfordulhatott, hogy sem a tanulónak, sem a szülônek nem
volt ismerete azokról a szempontokról, amelyek alapján a pedagógus az értékelô
tevékenységét végezte. Miután a tudás, a szorgalom és a magatartás osztályzata
jogorvoslati úton nem támadható meg, indokolt, hogy a tanuló továbbhaladását
lényegesen befolyásoló, életútját meghatározó döntések nyilvánosak, az
érdekeltek által ismertek legyenek. A pedagógus joga, hogy értékelje és
minôsítse a tanuló tudását, ezt a tevékenységét azonban oly módon kell
végeznie, hogy a tanuló tisztában legyen a vele szemben támasztott
követelményekkel, valamint, hogy milyen módon felelt meg az elvárásoknak.
Kiskorú tanuló esetén a szülôi jogok közé tartozik a tájékozódáshoz való jog,
így annak joga, hogy tisztában legyen gyermeke elôrehaladásával.
A közoktatásról szóló törvény 57. §-a (1) bekezdésének g) pontja alapján
a nevelôtestület döntési jogába tartozik a tanulók magasabb évfolyamba
lépésének megállapítása. E jogosítvány mögött azonban tényleges döntési
lehetôség nem volt. A tanuló érdekében a javaslat lehetôvé teszi, hogy a
nevelôtestület megvizsgálja az osztályzatokat abból a szempontból, hogy azok
megfelelnek-e az évközi érdemjegyeknek.
(Az 53. §-hoz)
A középiskolai tanulmányok tizenegyedik évfolyamon való folytatásának a
feltétele lehet az iskola döntése alapján, hogy a tanuló letegye az
alapmûveltségi vizsgát.
Az évfolyamok számozása csak az általános mûveltséget megalapozó
oktatásban folyamatos. Ezért a hatályos törvényi szöveg alapján nehéz volt
eldönteni a szakképzési évfolyamra történô továbbhaladást, abban az esetben,
amikor a tanuló a tizedik évfolyam, vagy a tizenkettedik évfolyam befejezése
után folytatta tanulmányait az elsô szakképzési évfolyamon. Indokolt ezért
egyértelmûvé tenni, hogy a szakképzési évfolyamra történô továbblépés
elôfeltétele a tanulmányi követelmények sikeres teljesítése. Abban az esetben,
ha a tanuló ugyan abban az iskolában folytatja tanulmányait a szakképzési
évfolyamon, akkor nincs szükség arra, hogy beírassák. Ugyan azaz eljárás, mint
amikor a soron következô magasabb évfolyamba lép a tanuló.
(Az 54. §-hoz)
A törvény 72. és 73. §-ának újrafogalmazására amiatt volt szükség, mivel
a törvény hatályos 72. §-a átkerült a javaslat 7. §-ával megfogalmazott új 9.
§-ba. Az alapvizsgával és érettségi vizsgával összefüggô rendelkezéseket
ugyanis a javaslat beépítette a nevelô és oktató munka pedagógiai szakaszait,
követelményrendszerét és az állami vizsgák rendszerét meghatározó
rendelkezések közé. Ily módon ebben a §-ban csak azokat a rendelkezéseket
kellett újrafogalmazni, amelyek nem építhetôk be az elôzôekben ismertetett
rendelkezések közé.
(Az 55. §-hoz)
A törvény hatályos szövege nem tartalmaz rendelkezést a tekintetben, hogy
milyen idôpontban szûnik meg az óvodai elhelyezés. A javaslat ezért kiegészíti
a törvény szövegét.
(Az 56. §-hoz)
Az alapfokú mûvészetoktatási intézményben a tanuló nem készül fel az
alapmûveltségi vizsgára, nem teljesíti a tankötelezettségét. Ezért nincs
akadálya annak, hogy a tanuló bejelentse, hogy nem kívánja tovább folytatni a
tanulmányait.
A törvény jelenlegi hatályos szövege nem tartalmazza a megszûnésnek azt
az esetét, amikor a tanulót a 76. § (2) bekezdés f) pontja alapján az
iskolából kizárják. Ilyen fegyelmi büntetés a tankötelezettség fennállása
alatt nem állapítható meg.
A kollégiumi tagság megszûnésekor a törvény hatályos szövege nem
tartalmazza az átvételt, holott nyilvánvaló, hogy ebben az esetben is új
kollégiumi tagsági viszony jön létre, és a régi megszûnik.
A javaslat egyértelmûvé teszi azt is, hogy a tankötelezettség megszûnése
után is szülôi egyetértés kell ahhoz, hogy a kiskorú tanuló megszüntesse a
tanulói jogviszonyát, illetve a kollégiumi tagsági viszonyát.
(Az 57. §-hoz)
A törvény 77. §-ának (3) bekezdése tartalmazza az iskolai kártérítés
szabályait is. Ezért a 76. §-t megelôzô alcímet ki kell egészíteni oly módon,
hogy ne csak a tanulói felelôsségre, hanem az intézmény felelôsségére is
utaljon.
A fegyelmi büntetések között a hatályos rendelkezések is tartalmazzák az
"eltiltás a tanév folytatásától" fegyelmi büntetést. Miután azonban
méltánytalan lenne, hogy a tanulót általában el lehessen tiltani a tanulmányok
folytatásától, a javaslat egyértelmûvé teszi, hogy ez az eltiltás csak az
adott iskolában érvényes. Abban az esetben tehát, ha a tanuló megszünteti a
tanulói jogviszonyát másik iskolában folytathatja a tanulmányait.
(Az 58. §-hoz)
A törvény hatályos szövege szerint a fegyelmi eljárás során a
diákönkormányzat véleményét be kell szerezni. Miután az iskolában és a
kollégiumban több diákönkormányzat is mûködhet, indokolt pontosan
meghatározni, hogy melyiknek a véleményét szükséges beszerezni.
A javaslat kiegészíti a törvény hatályos szövegét azzal a rendelkezéssel,
hogy kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásról és a tárgyalásról a szülôt
minden esetben értesíteni kell. Egyértelmûvé válik a módosítás eredményeképpen
az is, hogy fegyelmi büntetést a tanuló meghallgatása nélkül nem lehet
megállapítani. Fegyelmi eljárás megindítására azonban nincsen szükség minden
esetben, csak akkor, ha a tanulói meghallgatás keretében a tényállás
megnyugtató módon nem tisztázható.
(Az 59. §-hoz)
A javaslat újrafogalmazza mind a tanulói, mind az intézményi kártérítési
felelôsség szabályait. A gondatlan károkozás esetére megállapított felelôsség
mértéke szükségképpen eltér a szakképzésben tanulószerzôdés alapján részt vevô
tanuló felelôsségétôl. Részben szigorúbb, részben enyhébb. A tanulószerzôdés
alapján szakképzésben részt vevô tanuló felelôssége ugyanis attól függôen
alakul, hogy milyen mértékû pénzbeli juttatásban részesül. Miután a pénzbeli
juttatásnak csak az alsó határa meghatározott, a mindenkori minimálbér tíz
százalékában, a felsô határa nem, nyilvánvalóan kisebb összeghatárig felel az
a tanuló, akinek a pénzbeli juttatása nem éri el a minimálbér ötven
százalékát. Ennél nagyobb juttatás esetén azonban a helytállási kötelezettsége
is nagyobb. A két törvény közötti azonos szabályozásra azonban nincs
lehetôség, mivel azok a tanulók, akik nem kötöttek tanulószerzôdést nem
részesülnek olyan pénzbeli juttatásban, amelyhez kötni lehetne a helytállási
felelôsségüket. Egységesen a minimálbér tíz százalékában meghatározni a
kártérítési felelôsséget pedig méltánytalanul hozná hátrányba a károsultakat,
s nem ösztönözne a helyes magatartásra.
Újrafogalmazza a javaslat az intézmények kártérítési felelôsségét is.
Nemcsak az iskola, hanem valamennyi nevelési-oktatási intézmény felelôsségét
meghatározza. Különbséget kell tenni a bekövetkezett kártérítési felelôsség
között azon az alapon, hogy a kár összefüggésben van-e a gyermek, tanuló és a
nevelési-oktatási intézmény közötti kapcsolattal, a gyermek óvodai
elhelyezésével, a tanulói jogviszonnyal, a kollégiumi tagsági viszonnyal.
Annak a körülménynek a bizonyítása, hogy a kár ilyen okból következett be, a
gyermeket, tanulót, illetôleg a szülôt terheli. A nevelési-oktatási intézmény
pedig vétkességére tekintet nélkül felel a bekövetkezett kárért.
(A 60. §-hoz)
A javaslat újraértelmezi a felnôttoktatásra vonatkozó elôírásokat. A
felnôttoktatás kifejezés megtartása és további alkalmazása azonban nem
mellôzhetô, mivel ehhez a fogalomhoz számos törvény és más jogszabály
"kötôdik". A fogalom megszüntetése a joganyag jelentôs részének
felülvizsgálatát is igényelné. A javaslat rendelkezéseibôl azonban
egyértelmûvé válik, hogy nem olyan oktatási formáról van szó, amelyikben csak
a jogi értelemben felnôtté vált tanulók vehetnek részt. Olyan oktatási forma
megszervezéséhez nyújt lehetôséget a javaslat, amelyik a nappali rendszerû
iskolai oktatástól eltérôen rugalmasan képes alkalmazkodni azokhoz az
igényekhez, amelyek abból származnak, hogy a tanulni vágyónak munkahelyi,
családi vagy más irányú elfoglaltsága van. Ebbe a sajátos oktatási formába
bekapcsolódhatnak azok is, akik még nem érték el a nagykorúságot, de már nem
tankötelesek. A nappali rendszerû iskolai oktatás sem zárja ki azokat, akik
elérték a nagykorúságot. A tizenhat és huszonkettô év közötti korosztálynak
van lehetôsége a választásra, és eldöntheti, hogy melyik formában kívánja
gyarapítani tudását.
(A 61. §-hoz)
A javaslat "kihasználja" azt a lehetôséget, amelyet a helyi
önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvénynek az 1994. évi LXIII.
törvénnyel bevezetett módosításai nyújtanak. A korábbi rendelkezések ugyanis
nem tették lehetôvé, hogy a fôjegyzô hatósági jogkört kapjon. Miután az új
elôírások megnyitották az utat a fôjegyzôi hatósági hatáskör megállapításához,
indokolt, hogy a nem helyi és nem települési önkormányzatok által fenntartott
közoktatási intézmények mûködéséhez szükséges engedély kiadásakor a hatáskörök
ahhoz igazodjanak, amilyen módon megoszlik a feladatellátási kötelezettség az
önkormányzatok között.
(A 62. §-hoz)
A nem helyi önkormányzatok, illetve nem állami szervek által fenntartott
intézmények abban különbözhetnek az önkormányzati, illetôleg állami
fenntartású intézményektôl, hogy világnézetileg elkötelezett intézményként
mûködhetnek. Ebben az esetben viszont tágítani kell azokat a feltételeket,
amelyek alapján a gyermekek, a tanulók felvételi kérelmét elbírálhatják.
Lehetôvé kell tenni, hogy a felvételt hozzáigazítsák a vallási, illetve
világnézeti elkötelezettséghez. Miután ezek az intézmények mûködhetnek oly
módon is, hogy vállalkozás jellegû tevékenységet folytatnak, tandíjfizetési
lehetôséget is biztosítani kell részükre.
A javaslat meghatározza azokat a szabályokat is, amelyeket nem kell
alkalmazni ezekben a nevelési-oktatási intézményekben. Mindez azonban csak
akkor igaz, ha nem kötnek közoktatási megállapodást.
A közoktatási megállapodás megkötésére vonatkozó rendelkezések
pontosítása igazodik a feladatellátási kötelezettség rendjéhez, amelyet a
javaslat újrafogalmazott.
A közoktatási törvény 115. §-a alapján meghatározott alapfeladatokért
térítési díjat lehet kérni az önkormányzati iskolákban. Ennek a lehetôségét
meg kell teremteni a közoktatási megállapodás alapján ellátott feladatoknál
is.
A kiegészítô támogatást a nem állami, nem önkormányzati fenntartású
intézményfenntartó akkor kapja meg, ha közoktatási megállapodást köt. A
megállapodás tartalmát a felek határozzák meg a törvényben meghatározott
kötelezô elemek kivételével. A kiegészítô támogatás célja, hogy biztosítsa az
ingyenes feladatellátás feltételeit. Ezért ennek összege változó lesz attól
függôen, hogy milyen feladatra, hány gyerekre, tanulóra kötötték azt meg, s
milyen feltételek mellett mûködik a nem állami, nem önkormányzati fenntartású
intézmény, illetôleg hogy milyen egyéb bevételei vannak a fenntartónak.
A javaslat egyértelmûvé teszi a közoktatási megállapodás jogi
természetét, nevezetesen, hogy polgári jogi szerzôdésrôl van szó.
A javaslat nem határozza meg a közoktatási megállapodás legrövidebb
idôtartamát. A megállapodásnak azt kell biztosítania, hogy azok a tanulók,
akik a megállapodásban foglaltak alapján kezdték meg tanulmányaikat, e
megállapodás alapján be is tudják fejezni azt. Ily módon a szerzôdési idô
hozzáigazodik a pedagógiai munka, az elôírt iskolai végzettség, szakképesítés
megszerzéséhez szükséges idôhöz.
A javaslat egyértelmûen meghatározza azokat az eseteket, amikor a
mûvelôdési és közoktatási miniszter köthet közoktatási megállapodást.
Lényegesen szûkítve a miniszteri jogköröket. Az értelmezô rendelkezések
ugyanis meghatározzák, hogy mikor lát el a közoktatási intézet térségi vagy
országos feladatot. E rendelkezésekbôl következik, hogy minden esetben a helyi
önkormányzatok azok, amelyek elôtérbe kerülnek a közoktatási megállapodás
megkötésénél. Abban az esetben, ha megállapítható a feladatellátásért felelôs
önkormányzat, a minisztérium nem illetékes arra, hogy közoktatási
megállapodást kössön.
(A 63. §-hoz)
A javaslat szövegpontosítást tartalmaz, figyelembe véve a 81. §
módosulását.
(A 64. §-hoz)
A javaslat feloldja azt a merev korlátozást, amelyik az osztályzatok
megállapításához kötôdnek. Továbbra sem támadható meg jogorvoslattal a félévi,
illetve az év végi osztályzat, vitatható azonban az osztályzat
megállapításának alapjául szolgáló eljárás. Így például a javaslat 52. §-ával
bevezetett 70. §-ának (1) bekezdése szerint a félévi és az év végi
osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Megtámadható ennek
megfelelôen az osztályzat azon az alapon, hogy nem tartották meg ezt az
elôírást.
A közoktatási törvény nem határozza meg egyértelmûen, hogy mikor válik a
nevelési-oktatási intézmény döntése jogerôssé, és mikor lehet végrehajtani.
Ezért szükségessé vált ezeknek a rendelkezéseknek a beépítése.
(A 65. §-hoz)
A hatályos törvényi szöveg pontosítására azért van szükség, mivel
kimaradt belôle az általános mûvelôdési központ, amelyben a javaslat elôírásai
alapján a pedagógiai feladatok mellett az ellátott más tevékenységre kiterjedô
pedagógiai, mûvelôdési programot kell készíteni. Nem tartalmazza továbbá azt
sem, hogy a nevelési-oktatási intézmények mellett mûködô más közoktatási
intézmények szervezeti és mûködési szabályzatát is jóvá kell hagynia a
fenntartónak. Ily módon nincs meg az összhang a törvény 40. §-ának (3)
bekezdésével.
Megoldatlan a közoktatás jelenlegi rendszerében a vizsgabizottság
intézkedése elleni jogorvoslat kérdése. Miután nem iskolai döntésekrôl van
szó, az általános szabályokat nem lehet alkalmazni. Külön döntési fórumot
szükséges ezért felállítani, amely nincs összefüggésben a vizsgák
szervezésével. A fôjegyzô eljárására az államigazgatási eljárás általános
szabályairól szóló törvényt nem lehet alkalmazni, mivel az elsô fokon eljáró
független vizsgabizottság alapmûveltségi vizsga és érettségi vizsga
vizsgabizottsága nem államigazgatási szerv, s ily módon döntései nem
államigazgatási ügyek. A fôjegyzô eljárására ezért külön rendelkezéseket kell
meghatározni. A kérelem benyújtására és a döntéshozatalra meghatározott rövid
határidôket az indokolja, hogy a vizsgaidôszak és ennek megfelelôen a
vizsgabizottság mûködése csak néhány hétig tart. A vizsgabizottság megszûnése
után pedig az okozott sérelem orvoslása nehézségekbe ütközik.
(A 66. §-hoz)
A javaslat pontosítja az önkormányzatok feladatellátási kötelezettségét.
Egyértelmûvé teszi, hogy a községi, városi, a fôvárosi kerületi és a megyei
jogú városi önkormányzat nem egyszerûen az általános iskolai oktatásról, hanem
a tankötelezettség teljesítéséhez szükséges általános iskoláról köteles
gondoskodni. A feladatellátás mikéntjérôl a közoktatási törvény nem
rendelkezik. A feladatellátásra kötelezett részére meghagyja a választás
lehetôségét, tehát eldöntheti az önkormányzat, hogy intézményt létesít,
illetôleg annak milyen típusát hozza létre, vagy intézmény-fenntartási
társulásban vesz részt, illetôleg más önkormányzattal vagy
intézményfenntartóval köt megállapodást. Bármilyen formát is választ azonban,
a községi és a települési önkormányzat feladatellátási kötelezettsége a
tankötelezettség biztosításához szükséges feltételek megteremtéséig szól.
A helyi önkormányzatokról szóló törvény módosítása a fôvárosi
önkormányzat feladatába utalta a középiskolai, a szakiskolai és a kollégiumi
ellátásról való gondoskodást abban az esetben, ha a feladatellátását a
kerületi önkormányzat nem vállalja. Hasonló rendelkezés található a megyei
önkormányzatoknál is. Ily módon a javaslat is a fôváros, illetôleg a megye
feladatellátási kötelezettségét határozza meg, e kötelezettséghez igazítva
egyébként a nem önkormányzati intézményfenntartással összefüggô engedélyezési
eljárást, illetôleg a közoktatási megállapodás megkötésének jogát.
(A 67. §-hoz)
A fogyatékos gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval való közös,
integrált óvodai nevelése, iskolai oktatása akkor valósítható meg, ha a
gyermekekkel foglalkozó pedagógus a szükséges segítséget megadja a fogyatékos
gyermekekkel való foglalkozáshoz. Ennek egyik lehetséges formája, hogy a
pedagógiai szakszolgálat intézményeinek keretében hozzanak létre utazó
gyógypedagógusi hálózatot, amelynek keretében foglalkoztatott
gyógypedagógusok, logopédusok, konduktorok segítenék az érintett pedagógusok
munkáját.
Új feladattal egészül ki a fôvárosi, megyei önkormányzatok
kötelezettsége, a fôvárosi, megyei állandó helyettesítési rendszer
létrehozásával és mûködtetésével. A rendszer mûködésének részletes
szabályairól a Kormány rendeletben intézkedik. Ez a rendelet határozza meg a
feladatellátási kötelezettség hatálybalépésének, kezdetének idôpontját is. Az
állandó helyettesítési rendszerrel lehet egyrészt enyhíteni a pedagógus
munkanélküliséget, másrészrôl segítséget lehet nyújtani a kistelepülésen
mûködô intézmények fenntartásához, hiszen minél kisebb létszámú a
nevelôtestület, annál nehezebb pótolni a munkából kiesô pedagógust.
(A 68. §-hoz)
A fôvárosi és a megyei önkormányzat által készített fejlesztési terv az
egyik lehetôség ahhoz, hogy a megyében, illetôleg a fôvárosban mûködô helyi
önkormányzatok összehangolják a közoktatási feladatok ellátását. A fejlesztési
terv elkészítésének jogi alapja a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV.
törvény 63. §-ának (2) bekezdése, valamint 69. §-ának (1) bekezdése, amely
lehetôvé teszi a fôváros, illetôleg a megye egészét érintô feladatok
tekintetében a szervezési feladatok ellátását. A fejlesztési terv, alkalmas
arra, hogy meghatározza azokat az irányokat, amelyek a közoktatási
szolgáltatás adott térségen belüli megszervezéséhez szükségesek. A helyi és a
települési önkormányzatok kötelezô feladataik mellett önként is részt vehetnek
a közoktatás egyes feladatainak megvalósításában, és erre intézményt hozhatnak
létre. E döntésüket megalapozza a fejlesztési terv, amelybôl a döntést hozó
képviselôtestület információt szerezhet arról, hogy a létesíteni kívánt új
közoktatási intézmény milyen szerepet tölthet be a megyében, illetôleg a
fôvárosban. Hasonló módon segítséget nyújthat a fejlesztési terv annak
eldöntéséhez, hogy a közoktatási intézmény megszüntetése nem eredményez-e a
megyében, illetôleg a fôvárosban gondot, problémát a feladatellátás
megszervezésében.
Fontos szerepet kaphat azonban a fejlesztési terv az intézmények
megszüntetésénél, illetôleg átalakításánál. E döntések elôtt is ki kell kérni
a fejlesztési terv készítôjének szakvéleményét, annak érdekében, hogy a
döntéshozó mérlegelni tudja a meghozott intézkedés következményeit a
település, illetôleg a térség ellátottságával összefüggésben. E szakvélemény
alapul szolgálhat annak eldöntéséhez is, hogy az intézmény átalakítása,
megszüntetése összhangban áll-e a közoktatási törvénynek azzal a
követelményével, hogy nem sérülhet az ellátás színvonala, illetôleg a
szolgáltatás igénybevétele nem okozhat aránytalan terhet.
A községi, városi, fôvárosi kerületi önkormányzatok a helyi
önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései alapján számos olyan ingatlan
tulajdoni jogát megszerezték, amelyek a település határain túl élôk részére is
biztosítanak szolgáltatást. A középiskolák, szakiskolák, kollégiumok jelentôs
számban vesznek föl olyan tanulókat, akik nem a fenntartó helyi önkormányzat
mûködési területén élnek. A tulajdonos önkormányzatok a körzeti feladatok
ellátására nem kötelezhetôk, azok ellátását továbbadhatják a megyei, illetôleg
a fôvárosi önkormányzatoknak. A meglévô oktatási vagyon védelme érdekében a
körzeti feladatok ellátását szolgáló vagyontárgyakat is át kell adni a
feladatokkal együtt azoknak az önkormányzatoknak, amelyek kötelesek
gondoskodni ezekrôl a szolgáltatásokról.
A fenntartó jogosítványai közé tartozik - az elôírt egyeztetési eljárás
lefolytatásával - a közoktatási intézmény megszüntetésével összefüggô döntés
meghozatala is. A mérlegelés kiterjed annak megítélésére is, hogy a
megszüntetés jogutódlással vagy jogutód nélkül történik. Miután a tanulói
jogviszony, kollégiumi tagsági jogviszony a nevelési-oktatási intézmények és a
tanulók között létrejött önálló jogviszony, rendezni kell a "sorsát" azokban
az esetekben, amikor megszûnik a nevelési-oktatási intézmény. A javaslat a
munka világára vonatkozó rendelkezésekkel összhangban jogutódlás esetén
fenntartja a meglévô jogviszonyokat, míg ha az intézmény jogutód nélkül szûnik
meg, egyértelmûvé teszi a meglévô jogviszonyok megszûnését is. A javaslat a
gyermekek, tanulók, szülôk érdekében azonban a fenntartó kötelességévé teszi,
hogy teremtse meg azokat a feltételeket, amelyek alapján megoldható a
gyermekek, tanulók sorsa. E kötelezettség alapján másik felvételi lehetôséget
kell biztosítani a gyermek, tanuló részére oly módon, hogy annak igénybevétele
ne jelentsen aránytalan terhet az érdekelteknek, és nyilvánvalóan követelmény
az is, hogy a nyújtott szolgáltatások azonos színvonalúak legyenek a
megszüntetett intézmény által nyújtott szolgáltatásokkal. A szülô a
felajánlott lehetôséget nem köteles elfogadni, hiszen a szabad
intézményválasztás joga alapján mérlegelheti, hogy él-e a felkínált
lehetôséggel. A fenntartó által kijelölt nevelési-oktatási intézmény
vezetôjének a gyermek, tanuló felvételével összefüggésben biztosított döntési
jogát a javaslat viszont korlátozza annak érdekében, hogy biztosítani lehessen
az érdekeltek elhelyezését.
(A 69. §-hoz)
A jegyzô, fôjegyzô feladatainak újraszabályozását a tankerületi
oktatásügyi központok megszüntetése tette szükségessé. A feladatok egy része
ugyanis átkerült a pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézményekhez, míg
az igazgatás jellegû tevékenység a jegyzôhöz, fôjegyzôhöz.
(A 70. §-hoz)
A javaslat a 93. § rendelkezéseit hozzáigazítja a Nemzeti alaptantervre
vonatkozó új rendelkezésekhez, elhagyva a kerettantervet és az ajánlott óvodai
foglalkozási programot, illetôleg az ajánlott iskolai tantervet. Miután a
Nemzeti alaptantervet egységesen, teljes egészében a Kormány adja ki, a
miniszter feladatai között a felülvizsgálattal kapcsolatos tevékenységet kell
feltüntetni.
Ahhoz, hogy a közoktatási intézmények mûködéséhez szükséges engedély
kiadásánál megnyugtató módon el lehessen bírálni, hogy rendelkezik-e az elôírt
feltételekkel a fenntartó, meg kell határozni és ki kell adni azoknak a
felszereléseknek a jegyzékét, amelyekkel minden közoktatási intézménynek
rendelkeznie kell.
A szakmai ellenôrzés rendszerét a mûvelôdési és közoktatási miniszter
mûködteti. Ennek lényege, hogy szakmai ellenôrzést, pedagógiai mérést,
átvilágítást és értékelést a mûvelôdési és közoktatási miniszter csak
országos, illetôleg az ország egyes részeire kiterjedôen rendelhet el. A
vizsgálatok ebben az esetben nem az egyes nevelési-oktatási intézményekben
folyó munka átvilágítására, értékelésére irányulnak, hanem arra, hogy
megfelelô áttekintést lehessen nyerni egy adott terület vagy az ország
egészében folyó pedagógiai munka hatékonyságáról. Az egyes intézmények
tekintetében szakmai ellenôrzést a fenntartó végeztethet, azonban a mûvelôdési
és közoktatási miniszter felkérésére köteles szakmai ellenôrzést végeztetni.
(A 71. §-hoz)
A javaslat a miniszter szabályozási jogkörét hozzáigazítja az új
követelményrendszerhez, s ennek megfelelôen elhagyja a Nemzeti alaptantervre
való utalást, mivel ennek kiadása a Kormány hatáskörébe kerül.
A tanuló- és gyermekbalesetekkel kapcsolatos felhatalmazásra azért van
szükség, mivel a tanuló- és gyermekbalesetek nem tartoznak a munkavédelem
körébe, ezért meg kell határozni, hogy ezen a téren milyen intézkedések
megtétele szükséges, milyen eszközök, tárgyak bevitele tilos a nevelési-
oktatási intézményekbe, illetôleg milyen nyilvántartásokat és jelentéseket
kell készíteni, ha gyermek- vagy tanulóbaleset következett be.
Az eszközjegyzék rendeletben történô kiadása után a közoktatási
intézmények létesítésénél vizsgálni kell, hogy a közoktatási intézmény
rendelkezik-e az elôírt felszerelésekkel.
A Kormány számos kérdésben kapott szabályozási felhatalmazást. A Nemzeti
alaptanterv mellett az érettségi vizsga vizsgaszabályzata, illetôleg az Óvodai
nevelés országos alap-programja döntô módon befolyásolja a közoktatás
mûködését, a pedagógiai feladatok ellátását. Ezért indokolt, hogy ezeknek a
kiadása a miniszteri rendeleti szintû szabályozásnál magasabb szinten
történjen. Az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás alapvetô állampolgári
jogokat érint, különösen azoknál a gyermekeknél, tanulóknál, akik valamely
nemzeti, etnikai kisebbséghez tartoznak. Ily módon elengedhetetlen, hogy az
Országos Kisebbségi Bizottság egyetértési jogot gyakoroljon minden kormányzati
döntés elôkészítésében, amely érinti az általuk képviselt nemzeti, etnikai
kisebbséghez tartozókat.
(A 72. §-hoz)
A közoktatási törvény 19. §-ának (2) bekezdése szerint a pedagógust
megilleti az a jog, hogy tudását szervezett továbbképzés útján gyarapítsa. A
javaslat ennek egyik lehetséges formáját szabályozza oly módon, hogy annak
megszervezése a mûvelôdési és közoktatási miniszter kötelezô feladata. Ezért
ez a rendelkezés garanciális jellegû annak érdekében, hogy a pedagógusok
részére biztosított jog gyakorlása ténylegesen megvalósulhasson.
A mûvelôdési és közoktatási miniszternek a közoktatás fejlesztéssel
kapcsolatos feladatai nem igazgatási feladatok. Ezért azok megvalósítása a
szakmai intézményhálózaton keresztül kell hogy megvalósuljanak. A Mûvelôdési
és Közoktatási Minisztérium fenntartásában mûködô országos pedagógiai-szakmai
szolgáltató intézmények jelentôs szerepet játszhatnak e kötelezettségek
megvalósításában. Figyelembe véve azonban az intézménylétesítés szabadságát
nem zárja ki a javaslat azt sem, hogy más szakmai szervezetek mûködjenek közre
e miniszteri feladatok megvalósításában.
A mûvelôdési és közoktatási miniszternek nincs közvetlen irányítási,
beleszólási, utasításadási jogosítványa a nevelési-oktatási intézmények
döntéshozatalába, illetôleg a fenntartói irányító tevékenységbe.
Elôfordulhatnak azonban olyan esetek, amikor a közoktatás rendszerének
mûködtetése közvetlen miniszteri intézkedést igényel. Ezekben az esetekben a
miniszter államigazgatási határozatot hoz, amellyel szemben jogorvoslati
lehetôséget biztosít az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló
törvény.
(A 73. §-hoz)
Az Országos Köznevelési Tanács szerepe és jogállása lényegesen
megváltozik. Nem a miniszter tanácsadó szerveként folytatja tevékenységét,
hanem a közoktatás irányítástól független szakértôi testületeként. Alapvetô
feladata, hogy az államigazgatási döntéshozatalt megalapozza. Lényegesen megnô
a jelentôsége azáltal, hogy egyetértési jogosítványt kapott a közoktatás
tantervi szabályozását meghatározó kormányzati döntések elôkészítésében. Az
Óvodai nevelés országos alap-programjának a Nemzeti alaptantervnek, az
érettségi vizsga vizsgaszabályzatának benyújtására a mûvelôdési és közoktatási
miniszter akkor válik jogosulttá, ha elôtte beszerzi az Országos Köznevelési
Tanács egyetértését. A tankönyvjegyzékbe történô felvétel elôfeltétele az
Országos Köznevelési Tanács javaslata. A javaslat hiányában a miniszter nem
hozhat államigazgatási döntést. Az új szerephez és jogálláshoz hozzáigazodik
az Országos Köznevelési Tanács összetétele is. Megnô a szakmai szervezetek
szerepe, miután a huszonegy tag közül tíz tagot a javaslatuk alapján kell
megválasztani.
A közoktatáspolitikai tanács a mûvelôdési és közoktatási miniszter
részére nyújt segítséget döntéseinek meghozatalához. Feladatköre azonban
pontosabban körvonalazódik az által, hogy a javaslat meghúzza azt a
határvonalat, amelyen belül állást foglalhat, illetôleg javaslatot tehet a
miniszter részére.
(A 74. §-hoz)
Az újonnan létrejövô szakmai bizottságok garantálják, hogy a közoktatás
mûködését meghatározó államigazgatási döntések megfelelô szakmai elôkészítés
alapján szülessenek meg.
A szakmai döntéselôkészítésben kiemelkedô szerepet kell hogy kapjanak a
nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek, tanulók ellátást érintô
kérdések, valamint a tanulókat érintô ügyek. Ezért e feladatokkal összefüggô
döntések elôkészítésére külön bizottságok alakulnak. Az országos kisebbségi
bizottság a nemzeti és etnikai kisebbségi óvodai neveléssel, iskolai
neveléssel és oktatással, kollégiumi neveléssel összefüggô kérdésekben
ugyanazokat a jogosítványokat gyakorolhatja mint az Országos Köznevelési
Tanács.
(A 75. §-hoz)
A közoktatás rendszerének ellenôrzése, szakmai feladatai végrehajtásának
figyelemmel kísérése a vizsgarendszerre és a mérési, értékelési tevékenységre
épül. Az érettségi vizsga és az alapmûveltségi vizsga alkalmas arra, hogy
mérje a tanulók tudását, ugyanakkor lehetôséget biztosít ahhoz is, hogy
országos, térségi, települési és intézményi következtetéseket vonjanak le a
nevelô és oktató tevékenység feladatainak végrehajtásáról. Az intézményi és a
települési mérési, értékelési feladatok megrendelése és végrehajtatása a
fenntartók joga és feladata. E feladatok ellátásához megkapták a jogosítványt
a pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmények. Mindenképpen szükség
van azonban arra is, hogy a közoktatás rendszerének mûködtetéséhez a miniszter
az ország egyes részeire, területeire, illetôleg az ország egészére nézve
megfelelô ismeretekkel rendelkezzen. Ezt a célt szolgálja az országos mérési
és értékelési tevékenység.
A mûvelôdési és közoktatási miniszter az önkormányzati fenntartású
intézmények részére feladatot közvetlenül nem határozhat meg. A pedagógiai-
szakmai szolgáltatást ellátó intézmények akkor tudnak közremûködni, ha az
országos pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmény a fenntartóval
megállapodást köt.
(A 76. §-hoz)
A vizsgáztatási névjegyzék összeállításánál gondot jelentett az
elfogadható végzettségek nem pontos meghatározása. Miután az alapmûveltségi
vizsga és az érettségi vizsga az általános mûveltséget megalapozó pedagógiai
szakaszhoz kötôdik, szükségessé vált annak egyértelmûvé tétele, hogy a
névjegyzékbe azok a pedagógusok vehetôk föl, akik ebben a pedagógiai
szakaszban pedagógiai munkát végezhetnek.
(A 77. §-hoz)
Az elmúlt idôszak tanuló- és gyermekbalesetei miatt szükség van arra,
hogy a jövôben a nevelési-oktatási intézmények ellenôrzése során a fenntartó
kiemelt figyelmet fordítson a tanuló- és gyermekbalesetek megelôzésére.
A hatályos szöveg nem veszi figyelembe, hogy nemcsak a nevelési-oktatási
intézmény, hanem valamennyi közoktatási intézmény szervezeti és mûködési
szabályzatát is a fenntartónak kell jóváhagynia, ezért pontosítani kell a
meglévô szöveget.
A tanulók érdekében indokolt egyértelmûvé tenni az iskolai feladatellátás
kezdetének, megváltoztatásának s megszüntetésének korlátait. Az iskolai
oktatásnak igazodnia kell a tanév rendjéhez, ezért az elsô tanítási napot
követôen nem indítható iskola. Ugyancsak korlátozni kell a tanulók érdekében
az iskola és osztály megszüntetésének eseteit a tanév alatt.
A javaslat egyértelmûen és pontosan meghatározza, melyek azok a
fenntartói irányítási jogkörbe tartozó döntések, amelyeket az érintett
kisebbségi önkormányzatok nélkül a fenntartó nem hozhat meg. Ez a szabályozás
összhangban áll a nemzeti és etnikai kisebbségi jogairól szóló törvény 29. §-
ának (2) bekezdésével, amelyik a kisebbségekhez tartozók képzésére kiterjedô
települési önkormányzati döntéshez az érintett helyi kisebbségi önkormányzat
egyetértésének beszerzését írja elô. Miután azonban az "kisebbséghez tartozók
képzése" további értelmezést igényel, a javaslat pontosan megfogalmazza, hogy
mely esetekben van szükség az egyetértés beszerzésére. Számos olyan
közoktatási intézmény mûködik azonban, amelyiknek a tevékenysége túlnô a
fenntartó helyi önkormányzat illetékességi területén. Ebben az esetben az
egyetértési jogot indokolt a helyi kisebbségi önkormányzattól az országos
kisebbségi önkormányzatokhoz telepíteni, annak érdekében, hogy az
érvényesíteni tudja az általa képviselt kisebbséghez tartozók érdekeit.
(A 78. §-hoz)
A javaslat kiszélesíti a fenntartó törvényességi ellenôrzési
jogosítványait az intézmény mûködésének egészére. A hatályos törvényi
rendelkezésekbôl ugyanis nem állapítható meg egyértelmûen, hogy a felsorolt
területeken kívül megilleti-e az ellenôrzés jogosítványa a fenntartót.
Indokolt ezért világossá tenni, hogy míg az intézmény ügyeiben való elsô fokú
döntés az intézmény vezetôjét, nevelôtestületét és más közösségeit illeti meg,
addig a fenntartónak joga és kötelessége a mûködés egésze tekintetében
garantálni a törvényességet.
(A 79. §-hoz)
A javaslat összhangba hozza a közoktatási törvénynek a szakmai
ellenôrzésre megállapított rendelkezéseit a nemzeti és etnikai kisebbségek
jogairól szóló törvény 38. §-a (1) bekezdésének c) pontjával, amelyben
foglaltak szerint az országos önkormányzat közremûködik a nevelési-oktatási
intézmények szakmai ellenôrzésében. Ebben az esetben indokolt eltekinteni
attól, hogy az egyébként megfelelô képesítési elôírással rendelkezô szakember
az Országos szakértôi névjegyzékben szerepeljen.
A javaslat - figyelembe véve a nemzetiségi óvodai neveléshez és iskolai
oktatáshoz fûzôdô érdekeket - kötelezôvé teszi a szakmai ellenôrzés
megállapításának megküldését az érdekelt kisebbségi önkormányzatoknak. Csak
ily módon kerülhetnek a kisebbségi önkormányzatok olyan helyzetbe, hogy
megfelelô áttekintéssel rendelkezzenek a nevelési-oktatási intézményekben
folyó szakmai munkáról.
A törvény hatályos rendelkezései nem szabályozták azt a kérdést, ki és
mikor indíthat szakmai ellenôrzést. A javaslat világossá teszi, hogy a
miniszter közvetlen intézményellenôrzést nem végezhet, hiszen feladata a
közoktatás rendszerének mûködtetése. A kisebbségi jogok érvényesülését segíti
elô az a rendelkezés, amelyik felhatalmazza az országos kisebbségi
önkormányzatokat szakmai ellenôrzés indítására. Az intézményi szintû
ellenôrzésben érdekelt lehet a fenntartó, az intézmény vezetôje is. Ezért
mindketten megkapták az ellenôrzés kezdeményezésének a jogát. Fontos szabály,
hogy a költségeket mindig annak kell fedeznie, aki az ellenôrzést
kezdeményezte.
(A 80. §-hoz)
A Magyar Köztársaság területén mûködô külföldi nevelési-oktatási
intézmények nyilvántartásba vétele a közoktatási törvény hatályos
rendelkezései szerint a jegyzô feladatkörébe, míg a mûködés megkezdéséhez
szükséges engedély kiadása a mûvelôdési és közoktatási miniszter hatáskörébe
tartozik. Nem indokolt azonban e hatáskörök szétválasztása. A javaslat szerint
e hatásköröket a jövôben a mûvelôdési és közoktatási miniszter gyakorolja.
Ennek indoka, hogy a külföldi nevelési-oktatási intézmények létesítésénél sok
esetben nemzetközi megállapodás is "közrejátszik". Olyan szempontokat is
mérlegelni kell ezért, amelyek nem állhatnak a jegyzô, fôjegyzô
rendelkezésére .
A javaslat világossá teszi azt is, hogy míg az általános szabályok
szerint a külföldi nevelési-oktatási intézmény mûködésére a magyar jogot kell
alkalmazni, a nevelô és oktató munka, valamint az ahhoz "kapcsolódó"
tevékenység annak az államnak a joga szerint folyik, amelyik elismeri az
intézményt sajátjának. A külföldi iskola ugyanis külföldi bizonyítványt állít
ki, ezért az ott folyó pedagógiai tevékenységnek meg kell felelnie annak az
országnak a követelményeinek, amelyik a bizonyítványt elismeri. Ugyancsak a
külföldi jog alapján kell eldönteni, hogy ki és milyen feltétellel
kapcsolódhat be a nevelési-oktatási intézményben folyó munkába.
A javaslat következetesen végigviszi azt az elvet, hogy a Magyar
Köztársaság minden állampolgárának az oktatásához köteles hozzájárulni. E
kötelezettség alól akkor sem mentesülhet, ha a tanuló élve a szabad
intézményválasztás jogával Magyarországon mûködô külföldi iskolában tanul.
A közoktatási törvény hatályos rendelkezései nem teszik lehetôvé, hogy
óvoda, iskola és kollégium mellett más külföldi közoktatási intézmény jöjjön
létre a Magyar Köztársaság területén. A javaslat ezért kiegészíti a külföldi
intézmények alapítási lehetôségét.
A javaslat megállapítja azokat a szabályokat, amelyek a Magyar
Köztársaság területén élô menekültek helyzetére eltérést enged az elôírt
követelményektôl. A menekültek gyermekei részére is biztosítani kell az
igényeiknek megfelelô közoktatási ellátást anélkül, hogy ennek a törvényben
megkívánt elôfeltételei meglennének. Nyilvánvaló, hogy ilyen esetben nem
követelhetô meg az egyébként szükséges hazai elismerés, továbbá, hogy a magyar
jog szerint intézményfenntartó alakuljon. Ezeknek az intézményeknek az
elismerése ezért nem is teljes körû, mivel a kiadott bizonyítványok
érvényességét utóbb annak az államnak kell rendeznie, ahonnan a menekültek
származnak.
(A 81. §-hoz)
A javaslat összhangba hozza a közoktatási törvényt a külföldiek
beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 1993. évi
LXXXVI. törvénnyel. A törvény rendelkezései szerint ideiglenes tartózkodási
engedély jár annak, akinek a tervezett tartózkodás idôtartama nem haladja meg
az egy évet. Ebben az esetben nem indokolt a tankötelezettség elôírása.
Tankötelessé válik azonban az, akinek a tartózkodás tervezett idôtartama az
egy évet meghaladja, és ezért huzamos tartózkodási engedélyt kap, illetôleg,
aki bevándorlási engedéllyel rendelkezik, melynek feltétele, hogy a
beutazástól számítva legalább három éven át jogszerûen tartózkodjon
Magyarország területén. Tehát a tankötelezettség beálltát annak minden
következményeivel együtt a javaslat a legalább egy évi magyarországi
tartózkodáshoz köti.
A javaslat meghatározza azoknak a körét is, akik a magyar
állampolgárokkal azonos feltételek mellett részesülhetnek ellátásban.
Nemzetközi kötelezettségeink alapján e körbe tartoznak a menekültek, továbbá
akiknek az országban való tartózkodása bevándorlási engedélyen alapul. A
huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkezô csak akkor jogosult a magyar
állampolgárokkal azonos feltételek mellett a szolgáltatásra, ha a két állam
között viszonosság áll fenn. Nem ritka, hogy a Magyar Köztársaság területén
olyanok is bekapcsolódnak a közoktatásba, akik ideiglenes tartózkodási
engedéllyel rendelkeznek. Ezeknek az oktatás költségeit meg kell fizetniük,
kivéve, ha a Mûvelôdési és Közoktatási Minisztériumtól kapott meghívó levéllel
rendelkeznek.
(A 82. §-hoz)
A törvény jelenlegi szövege a nem magyar állampolgárok felvételérôl
rendelkezik, holott magyar állampolgár esetén is elôfordulhat, hogy külföldön
megkezdett tanulmányait kívánja magyar iskolákban folytatni.
(A 83. §-hoz)
A javaslat kiegészíti a közoktatási törvény 112. §-át, amely nem
állapítja meg, hogy ki jogosult dönteni az elismerésrôl és a honosításról.
(A 84. §-hoz)
A javaslat a hatályos törvényi szövegnél egyértelmûbben fogalmazza meg az
ingyenes ellátás körét. Világossá teszi, hogy a kötelezô és a nem kötelezô
tanórai foglalkozások mellett ingyenes tanórán kívüli foglalkozás is
szervezhetô annak az órakeretnek a terhére, amelyet erre a célra biztosít a
törvény 52. §-ának (6) bekezdése. Ezen túl is szervezhetô bármilyen tanórán
kívüli foglalkozás, annak költségeit azonban, ha az iskola nem vállalja át, a
tanulónak kell fizetnie, illetôleg a törvényben meghatározottak szerint a
költségekhez hozzá kell járulnia.
A törvény jelenlegi szövegezése nem egyértelmû, mivel úgy tûnik, mintha a
nevelési tanácsadó, a pályaválasztási tanácsadó stb. csak az óvodában lenne
ingyenes. Nemzetközi megállapodásaink s az alapelvek alapján azonban az
ingyenességet ennél a szolgáltatásnál minden esetben biztosítani kell.
(A 86. §-hoz)
A javaslat fô szabályként bevezeti a tandíjfizetési kötelezettséget azok
részére, akik második szakképesítés megszerzésére készülnek fel. A tandíj
fizetési kötelezettség egységessé válik - a huszadik életév elérése után -
függetlenül attól, hogy nappali rendszerû oktatásban vagy felnôttoktatásban
készül fel a tanuló.
A közoktatási törvény hatályos szövege nem veszi figyelembe, hogy az
óvodában nem pedagógiai program, hanem nevelési program van, ezért a
rendelkezéseket pontosítani szükséges.
(A 87. §-hoz)
A javaslat mintegy tíz-húsz százalékkal megemeli a térítési díjfizetési
kötelezettséget az iskolákban. Ennek csökkentésére, mérséklésére, elengedésére
azonban a közoktatási törvény alapján megvan a lehetôség.
(A 89. §-hoz)
A közoktatás feladatainak ellátásánál pedig a legnagyobb gondot az
jelenti, hogy a költségvetési támogatás nem veszi figyelembe, hogy a szabad
iskolaválasztás joga alapján a gyermekek, tanulók jelentôs része nem a
lakóhelyén veszi igénybe az óvodai nevelést és az iskolai oktatást, továbbá,
hogy a közoktatás egyes szolgáltatásait csak körzeti jelleggel lehet
megszervezni. Ennek alapján a fenntartó önkormányzat nem érdekelt a
feladatellátásban, hiszen intézményét jórészt az illetékességi területén
kívülrôl érkezôk veszik igénybe. E szolgáltatások körébe tartozik a kollégiumi
ellátás, a nevelési tanácsadás, a pedagógiai-szakmai szolgáltatások stb.
A nevelési-oktatási intézmények számos olyan feladatot ellátnak, amelyek
nem kizárólagosan a közoktatás területéhez tartoznak, fogyatékos gyermekek,
tanulók rehabilitációját, pályakezdô munkanélküliek iskolában tartását,
gyermekek napközbeni megôrzését stb. Indokolt ezért, hogy a feladatellátáshoz
segítséget kapjon a feladatellátásban érdekeltektôl.
A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvérôl szóló 1959. évi IV. törvény
74/G. §-ának (1) bekezdése lehetôvé teszi, hogy a törvény közalapítvány
kötelezô létrehozását rendelje el. A javaslat élve ezzel a lehetôséggel
elôírja, hogy az ismertetett gondok enyhítése céljából a fôvárosi, illetôleg a
megyei önkormányzat közalapítványt hozzon létre.
(A 90. §-hoz)
A fogyatékos gyermekek, tanulók nevelése és oktatása nemcsak az oktatási
ágazatot, hanem a szociális ellátást és az egészségügyi ellátást is érinti. A
fogyatékos gyermek ugyanis az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatással
egyidejûleg szociális ellátásra, rehabilitációra és egészségügyi ellátásra is
jogosult. Az intézményhálózatban dolgozók jelentôs része nem pedagógus, hanem
orvos, ápolónô, szociális munkás stb. Indokolt ezért, hogy az intézmény
mûködtetésében részt vegyenek azok az alapok, amelyek feladata a szociális, a
rehabilitációs és az egészségügyi rendszer mûködtetése. A fogyatékos
gyermekek, tanulók munkába állásának elôsegítése társadalmi érdek.
Szakképzésükkel a speciális szakiskola és a munkára felkészítô iskola
foglalkozik. Ily módon az intézményrendszer támogatásában indokolt, hogy
közremûködjön a szakképzés gyakorlati oktatási feltételeinek javítását segítô
Szakképzési alap is.
(A 92. §-hoz)
A javaslat 114. §-a alapján ingyenes az óvodai nevelés és az iskolai
oktatás az állami szerv által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben. A
magyar jogrendben azonban az állami szerv fogalmára nem lehet egyértelmû
meghatározást találni. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény
88. §-ának (1) bekezdése alapján költségvetési szervet az Országgyûlés, a
Kormány, a miniszter hozhat létre a helyi önkormányzatok mellett. A
költségvetési szervek esetében e rendelkezés értelmezése nem okozhat gondot.
Létesíthet azonban közoktatási intézményt a költségvetési szerv mint jogi
személy is. Ekkor már vitatható, hogy a nevelési-oktatási intézmény melyik
körbe tartozik. Így például az állami felsôoktatási intézmény által
létrehozott gyakorló óvoda, iskola vagy kollégium sem költségvetési szerv,
hiszen a nevelési-oktatási intézmény létrehozója nem a felsoroltak, hanem a
fôiskola, illetôleg az egyetem. Mégis indokolt, hogy minden olyan esetben,
amikor a közoktatási intézmény fenntartója olyan jogi személy, amelyik
költségvetési pénzbôl gazdálkodik, az állami szervekre meghatározott
rendelkezések alapján végezze tevékenységét.
A többcélú intézményekre vonatozó rendelkezések egységes értelmezését
segíti elô az intézményegység fogalmának a meghatározása. A közoktatási
intézményen belül az egyes feladatok ellátásához különbözô szervezeti egységek
alakíthatók ki. E szervezeti egységek elláthatnak funkcionális feladatokat,
például személyzeti vagy munkaügyi tevékenységet, javító, karbantartó
szolgáltatást, ételfôzést, elôkészítést, kiszolgálást, stb. Intézményegység
azonban kizárólagosan az a szervezeti egység, amelyik az intézmény
alapfeladatára létesül. Nevelési-oktatási intézményben ez a szervezeti egység
lényegében a nevelôtestületbôl áll, amelyik a pedagógiai feladatot látja el.
A tanuló részére az iskola szervezeti és mûködési szabályzata,
házirendje, a nevelési és pedagógiai program számos olyan kötelezettséget
állapít meg, amelynek megtartása számonkérhetô. Ugyanakkor a nevelési-oktatási
intézmények vezetôi, pedagógusai és dolgozói részére is kötelezô erôvel bíró
rendelkezéseket tartalmaznak. Ezeknek a megszegése esetén is indokolt
biztosítani a jogorvoslat lehetôségét, egészen a bírósági megtámadásig.
Az oktatás munkarendjének meghatározása kötôdik a törvény 52. §-ának (3)
bekezdésében meghatározott heti kötelezô tanórai foglalkozások idôtartamához.
Attól függôen lehet "besorolni" az oktatás rendjét, hogy milyen mértékben
veszik igénybe a rendelkezésre álló idôkeretet.
A térítési díjat és a tandíjat a szakmai feladatra jutó folyó kiadások
alapján kell meghatározni. Ehhez azonban e fogalmat egyértelmûvé kell tenni,
mivel más fogalomrendszerrel dolgozik a költségvetés, a statisztika és a
közoktatási törvény. A szakmai feladat alatt azt az adott nevelô és oktató
munkát kell érteni, amelyet a tanuló igénybe vesz, s ez pedig szorosan
kapcsolódik a szorgalmi idôhöz, tanítási évhez, valamint az iskola által
nyújtott többlet tanítási órákhoz.
A hatályos jogrend igen sokszor alkalmazza a székhely fogalmat. Pontos
meghatározás azonban a jogszabályokban nem található. A közoktatás
rendszerében azért indokolt ennek meghatározása, mivel nem ritka eset, hogy a
közoktatás intézményei nem egy épületben végzik tevékenységüket. Ilyen esetben
azt a helyet (címet) kell székhelyként megjelölni, amelyikben a közoktatási
intézmény vezetôje végzi a munkáját. Ez a hely ugyanis az, amelyikbôl az
irányítás, a munkafolyamatok vezetése folyik, ahonnan az intézmény
képviseletét ellátják. Az összes többi nem azon a címen található épület,
udvar, a székhelyhez tartozó telephely.
Ugyancsak nehezen lehet meghatározni, és a gyakorlatban ezért
bizonytalanságot okoz a tagintézmény megjelölése, meghatározása. A
tagintézmény magyarázata szorosan összefügg az intézményegység fogalmával. A
tagintézményrôl ugyanis csak az olyan, a székhelytôl távol lévô szervezeti
egység esetén lehet beszélni, ha az a szervezeti egység a közoktatási
intézmény alapfeladatát látja el, tehát intézményegységként mûködik. A
közoktatási intézmény székhelyén kívül mûködô, akár a székhelyen folyó
tevékenységgel azonos, akár különbözô alapfeladatot ellátó intézményegység
esetén tagintézményrôl beszélünk. Ily módon tehát tagintézmény az az intézmény
is, amelyik a székhelyen mûködô óvodával egyezôen ugyancsak óvodai feladatot
lát el. Tagintézményként mûködnek az iskolai feladatot ellátó szervezeti
egységek akkor is, ha a település központjában található az iskola székhelye,
és az egyes iskolai feladatokat ellátó intézményegységek például a
külterületen vagy esetleg a település határán kívül mûködnek. Tagintézménye
lehet a többcélú intézménynek is, amelynek gyakori formája, hogy az általános
mûvelôdési központ óvodája, iskolája, könyvtára, mûvelôdési otthona más-más
címen, telephelyen végzi a tevékenységét. Ahhoz azonban, hogy az
intézményegység tagintézményként mûködjön, arra is szükség van, hogy az
intézményegység irányítását a székhelyrôl ne lehessen elvégezni. Így példának
okáért, ha az iskola két épületben mûködik, és ezek az épületek az utca két
oldalán vagy egymás mellett találhatók, a külön épületben, tehát a székhelytôl
eltérô címen mûködô iskolarész irányítása, ellenôrzése jól megoldható a
székhelyrôl. E kérdésnek az eldöntése egyébként a fenntartó feladata, joga és
felelôssége. Elsôsorban azt kell mérlegelnie, hogy a gyermekek, tanulók
biztonságos felügyelete, irányítása, ellátása megfelelô módon biztosítva
legyen.
A térítésidíj-fizetési kötelezettség és a tandíjfizetési kötelezettség
megállapításához kell meghatározni pontosan, hogy melyek azok az esetek,
amikor a tanuló nem tesz eleget tanulmányi kötelezettségeinek. Ehhez
kapcsolódik ugyanis a közoktatási törvény 115-116. §-ában a fizetési
kötelezettség.
A javaslat az értelmezô rendelkezéseket kiegészíti a tanuló (gyermek)-
baleset fogalmával, annak érdekében, hogy egyértelmûvé váljon, mikor tartozik
felelôsséggel az óvoda, az iskola, illetôleg a kollégium a bekövetkezett
balesetekért. A közoktatási törvény 121. §-a (1) bekezdésének d) pontja
meghatározza azt a tevékenységet, amelynek keretében a gyermek, a tanuló a
nevelési-oktatási intézményekben felügyelet alatt áll. Ez az az idôszak,
illetôleg tevékenységi kör, amelyre kiterjed a nevelési-oktatási intézmény
felelôssége. Nem tartozik a tanulóbalesetek körébe a szakképzésben folyó
gyakorlati képzés alatt bekövetkezett baleset, mivel erre a munkavédelemre
vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
A közoktatási intézményhez tartozhatnak olyan szervezeti egységek,
amelyek nem a székhelyen mûködnek. Ez a szervezeti egység lehet
intézményegység vagy a közoktatási intézmény egy része, illetôleg funkcionális
feladatot ellátó egysége. Minden olyan szervezeti egység vagy szervezeti
egységrész, amelyik nem a székhelyen mûködik, a javaslat által adott
értelmezés szerint telephelyen végzi a tevékenységét.
A törvény hatályos szövege nem tartalmazza a kollégiumi tagsági viszonyt,
holott az adatok nyilvántartása tekintetében hasonló a sorsa, mint a tanulói
jogviszonynak. A tanulói viszony értelmezésére azért van szükség, mivel e
körben nem kell bejelentést tenni az adatbiztosnak. Az értelmezés
pontosítására tehát azért van szükség, hogy ne kelljen minden egyes, a
kollégiumba felvett tanulóról bejelentést tenni.
(A 93. §-hoz)
A javaslat kiegészíti a hatályos rendelkezéseket a gyakorló óvodával,
iskolával és kollégiummal. Miután a gyakorlatban gondot okozott, hogy köthet-e
a felsôoktatási intézmény közoktatási megállapodást, a bekezdés új szövege
választ ad erre a kérdésre. Ugyancsak gyakorlati gondokra ad választ az a
rendelkezés, amelyik meghatározza, hogy a felsôoktatási intézmények által
fenntartott nevelési-oktatási intézmények költségvetését hol kell megtervezni.
Ezek az óvodák, iskolák és kollégiumok a közoktatási törvény rendelkezéseinek
megfelelôen mûködnek, tehát jogi személyek, a feladataik ellátásához szükséges
feltételeket a fenntartónak, a felsôoktatási intézménynek kell megteremtenie.
A közoktatási törvény alapelvként rögzíti, hogy bármilyen természetes és
jogi személy létrehozhat nevelési-oktatási intézményt. Azokban az esetekben
azonban, amikor a felkészítéshez sajátos ismeretek elsajátítására van szükség,
amikor a tananyag része a fegyverhasználat, indokolt, hogy a speciális
körülmények meglétének vizsgálatára az illetékes miniszter engedélyt,
lehetôséget kapjon. Az illetékes miniszternek kell mérlegelnie ezért, hogy az
adott iskola fenntartására és mûködtetésére szükség van-e, s ezért ilyen
esetekben a miniszter engedélyére van szükség.
A fegyveres erôk és védelmi szervekben végzett nevelô és oktató munka
különleges feltételeket kíván meg. Ezért a javaslat e körben lehetôvé teszi,
hogy a tanulói jogviszony létesítése és fenntartása az iskola sajátosságaihoz
igazodjon.
(A 94. §-hoz)
A javaslat újrafogalmazza a hatályba léptetéssel kapcsolatos elôírásokat,
figyelembe véve azokat a változásokat, amelyek a módosítás következtében
életbe lépnek. Egyértelmûen és pontosan meghatározza a követelményrendszer és
a szorgalmi idô átalakítására vonatkozó rendelkezések beléptetését a
közoktatás rendszerébe. A részletezô szabályok megállapítására azért volt
szükség, mivel a különbözô feladatokat ellátó nevelési-oktatási intézmények
pedagógiai tevékenységét meghatározó rendelkezések nem egyidejûleg lépnek
hatályba. Míg a javaslat az új követelmények bevezetésére a felmenô rendszert
biztosítja, addig ezt nem teheti meg a százkilencven napos tanítási évre való
áttérésnél. E rendelkezést valamennyi iskolai évfolyamon egyszerre kell
bevezetni, függetlenül attól, hogy a régi vagy az új követelmény szerint
folyik-e az oktatás. Nem lehetséges ugyanis úgy megszervezni az iskolai
munkát, hogy különbözô idôpontokban ér véget a szorgalmi idô.
Az osztály, csoportlétszámok változtatására is csak felmenô rendszerben
kerülhet sor. Pedagógiailag elképzelhetetlen, hogy az új, emelt szintû
létszámokat "kiterjesszék" a hatályba lépés elôtt indított osztályokra,
csoportokra. Elsô alkalommal az 1994/95. tanévben indított osztályokban,
csoportokban kellett a törvény által meghatározott osztály, csoportlétszámot
alkalmazni. Az ekkor, illetôleg a következô évben indított osztályokat,
csoportokat "végig kell vinni" a megadott létszámok szerint. Gyakorlatilag
ezzel a szabályozással is lényegesen csökkennek azok az iskolai osztályok,
amelyek összeállításához nincs meghatározott létszám. Nincs jogszabályon
alapuló létszámelôírás az iskolák negyedik, nyolcadik és tizenkettedik
évfolyamára. Ezeket az 1994-ben hatályon kívül helyezett miniszteri rendeletek
alapján kellett megszervezni, amelyek csak irányszámokat adtak meg. 1996.
szeptember 1-jétôl a közoktatási törvény eredeti elôírásai alapján kell
megszervezni a második, harmadik, hatodik, hetedik, tizedik és tizenegyedik
évfolyamon az osztályokat.
Az intézményrendszer stabilizálását szolgálják azok az elôírások, amelyek
átmenetileg korlátozzák az intézmény-átalakítást, intézménylétesítést. Addig
az idôpontig ugyanis, ameddig a mûvelôdési és közoktatási miniszter nem adja
ki a kötelezô eszköz- és felszerelési jegyzéket, illetôleg nem készül el a
fejlesztési terv, nem lehet elbírálni, hogy a megjelölt intézménytípusok
létrehozásának elôfeltételei fennállnak-e. Hasonló a helyzet az alapfokú
mûvészetoktatási intézményeknél is, amelyeknél egyedül a zenemûvészet
mûvészeti ág tantervei készültek el.
(A 95. §-hoz)
Miután a javaslat számos olyan rendelkezést épített be a közoktatási
törvénybe, amelyik a korábbi elôírásokhoz képest szigorúbb feltételeket
határoz meg, az átmeneti rendelkezésekkel kell megállapítani azokat a
szabályokat, amelyek biztosítják, hogy a már megkezdett tanulmányokat
változatlan feltételek mellett be lehessen fejezni. Az Alkotmánybíróságnak a
gazdasági stabilizációs intézkedésekkel összefüggésben kiadott határozatai
alapján ugyanis egyértelmû, hogy a megszerzett jogokat csak nagyon indokolt
esetben lehet elvonni. Miután csökkent az az idôtartam, amelynek
felhasználásával nappali rendszerû oktatásban vehet részt a tanuló, csökkentek
azok a lehetôségek, amelyek az ingyenes oktatás igénybevételére vonatkoznak, a
szigorúbb feltételeket azoknál a tanulóknál lehet csak bevezetni, akik már
ezek ismeretében kezdték meg tanulmányaikat. Az 1996/97. tanévre ismertté
váltak az új feltételek, ily módon nincs akadálya annak, hogy az érintett
tanulók már a megváltozott elôírások alapján kezdjék meg tanulmányaikat.
Rendezni kellett a feladat- és hatáskör megváltozásával összefüggô
kérdéseket is, ily módon intézkedni kellett azoknak a nyilvántartásoknak és
ügyiratoknak a megfelelô helyre történô továbbításáról, amelyek a tankerületi
oktatásügyi központok megszûnése, a jegyzôi hatáskör megváltozása, a fôjegyzôi
és a minisztériumi hatáskörök megjelenése miatt nem maradhattak meg az eredeti
döntéshozónál.
A gyakorlatban sok gondot okozott a nem helyi önkormányzati intézmények
mûködésével kapcsolatos engedélyek kiadása. A törvényes állapot helyreállítása
miatt van szükség ezért arra, hogy a jegyzôk megvizsgálják a kiadott
engedélyeket, és megtegyék a szükséges intézkedéseket.
(A 96. §-hoz)
Számos esetben adott vitára okot, hogy milyen módon kell értékelni a
vezetôi megbízás szempontjából a felsôfokú iskolai végzettséget tanúsító
oklevéllel igazolt szakképesítést a filozófia szakos elôadónál, a pedagógiai
szakos elôadónál és más hasonló nem tanári, tanítói oklevelet adó felsôfokú
iskolai végzettségnél. A javaslat az oklevelek között azon az alapon tesz
különbséget, hogy el kellett-e sajátítani a felsôfokú iskolai tanulmányok
során a tantárgy oktatásának módszertanát. Ha igen, nem indokolt, hogy az
oklevél megnevezése alapján ezeket a szakképesítéseket ne lehessen figyelembe
venni az alkalmazáskor és a vezetôi megbízáskor.
A javaslat azokban az esetekben, amikor a korábbi jogszabályok nem
határozták meg, hogy az iskolarendszeren kívüli képzésben szerzett
bizonyítvány milyen "szintû" szakképesítést tanúsít, a besorolások
elvégzéséhez meghatározza a szakképesítés szintjét. Ugyancsak megszünteti azt
a bizonytalanságot, ami a pedagógiai elôadó oklevéllel rendelkezôk esetében
kialakult. Nem egyértelmû ugyanis, hogy ezek az oklevelek jogosítanak-e
pedagógus munkakör betöltésére.
A törvény hatályos szövegébôl hiányzik a szakközépiskola feltüntetése,
ezért ott e kivételes rendelkezéseket nem lehet alkalmazni, ami nehézséget
okoz az iskolák mûködtetésénél.
Az iskolai, kollégiumi könyvtáros esetén a javaslat 17. §-ának (1)
bekezdése pedagógus és könyvtáros felsôfokú iskolai végzettséget ír elô.
Indokolt azonban lehetôvé tenni azt is, hogy e munkakört pedagógus oklevéllel
és szakirányú iskolarendszeren kívüli oktatásban szerzett szakképesítéssel is
be lehessen tölteni határozatlan idôre.
A pedagógusok besorolásánál nem egy esetben adott vitára okot, hogy
azokat, akiket nem a 17. § (1) bekezdésében felsorolt felsôfokú iskolai
végzettség birtokában foglalkoztatnak, hová kell besorolni. Nem volt eléggé
egyértelmû, hogy a közoktatásról szóló törvény átmeneti rendelkezései alapján
a munkakör betöltésére jogosító végzettségként kell elfogadni azokat az
iskolai végzettségeket, szakképesítéseket, amelyek birtokában - még ha csak
határozott idôre is - be lehetett tölteni a pedagógus munkakört. A javaslat
egyértelmûvé teszi, hogy ilyen esetben nem az elôírt felsôfokú iskolai
végzettség, hanem a meglévô oklevél birtokában kell elvégezni a besorolási
feladatokat.
(A 97. §-hoz)
A törvény hatályos szövegébôl - a nyelvvizsgával rendelkezôk
nyelvtanárként való alkalmazásánál - hiányzik az azzal egyenértékû okiratra
történô utalás, holott a gyakorlatban léteznek ilyen okiratok, és
foglalkoztatnak is pedagógusokat ezek alapján.
A javaslat alapján tovább lehet foglalkoztatni az óvónôi
szakközépiskolában érettségi-képesítô bizonyítványt szerzett óvónôt.
A közoktatási törvény számos pedagógus munkakörnél megemelte a korábbi
jogszabályokhoz képest a képesítési követelményeket. Indokolt azonban, hogy
azok a pedagógusok, akik a szakképesítés megszerzése óta hosszabb idôt
töltöttek a pedagógus pályán, továbbra is elláthassák a pedagógus
tevékenységet, amennyiben hosszabb idejû szakmai gyakorlatot szereztek. Ez a
gyakorlat alkalmas arra, hogy pótolja a felsôfokú iskolai végzettséggel
megszerezhetô pedagógiai ismereteket.
(99. §-hoz)
A javaslat további fejlesztési célkitûzésként fogalmazza meg a
tankötelezettség idejének két évvel történô meghosszabbítását. A törvény e
célkitûzésének megfelelô teljes átdolgozására azért nincs lehetôség, mivel
ebben az esetben az átmeneti szabályok között meg kellene duplázni mindazokat
az elôírásokat, amelyeket érint a változtatás. Ezek közé tartozik a 6., 66., a
71., a 75., a 78., a 86., és a 87. §, hiszen e változás természetszerûen
érinti a tanulói jogviszony keletkezésével, megszüntetésével, a
felnôttoktatással, az önkormányzati feladatellátással összefüggô elôírásokat.
Miután e változások tényleges hatása a jogi szabályozás területén 2008-ban fog
bekövetkezni, indokolatlan, hogy ilyen hosszú ideig kettôs szabályozás legyen
életben. A tankötelezettség meghosszabbításának elrendelése elégséges ahhoz,
hogy minden érintett állampolgár megfelelô idôben tudomást szerezzen a
változásról és felkészüljön kötelezettségének teljesítésére. A
feladatellátásra kötelezett önkormányzatoknak is elégséges idô áll
rendelkezésére ahhoz, hogy elôkészítsék az érintett korosztály hosszabb ideig
tartó iskoláztatásához szükséges feltételeket.
A tankötelezettség idejének meghosszabbítása nemcsak kötelezettséget,
hanem védelmet is jelent az érintettek számára. Védelmet jelent azért, mert ez
alatt az idô alatt nemcsak kötelezettségük, hanem joguk is hogy iskolába
járjanak, és így például az iskola nem szüntetheti meg a tanulói
jogviszonyukat.
A javaslat figyelembe veszi, hogy elôfordulhatnak olyan esetek, amikor a
tankötelezettség fenntartása nem indokolt, illetve nem lehetséges. Miután a
közoktatásról szóló törvény megengedi, hogy a tanuló egy vagy több évfolyam
követelményeit rövidebb idô alatt teljesítse, nem elképzelhetetlen, hogy a
tanuló tizennyolcadik életévének elérése elôtt érettségi vizsgát tegyen. A tíz
évfolyamig tartó általános mûveltséget megalapozó képzés után lehetôség van
arra, hogy a tanuló két évfolyamnál rövidebb idejû szakképzésbe kapcsolódjon
be. Ennek megfelelôen államilag elismert szakképesítést lehet szerezni a
tankötelezettség idejének lejárta elôtt is. A nagykorúság tizennyolcadik
életév elôtt történô elérése, illetôleg a gyermeknevelési kötelezettség olyan
élethelyzetet teremthet, amely miatt indokolt lehet a tankötelezettség
megszûnése. A javaslat minden esetben az érdekelt döntésétôl teszi függôvé a
tankötelezettség megszünését. Ezekben az esetekben sem lehet rövidebb e
kötelezettség a tizenhatodik életévnél.
(100. §-hoz)
Az 1. számú melléklet az 52-53. §-sal együtt tartalmazza azokat a
paramétereket, amelyekbôl meghatározható, hogy milyen feladatokat, milyen
idôkeretben és milyen feltételek mellett kell teljesítenie az óvodának,
iskolának és kollégiumnak. A melléklet a kötelezôen foglalkoztatott vezetôk és
alkalmazottak körét sorolja fel. Ez a szabályozás biztosítékot jelent a
nevelési-oktatási intézmények részére, és ugyanakkor garanciát nyújt a
fenntartók részére is. Minden fenntartó és minden intézmény ugyanis biztos
lehet abban, hogy milyen foglalkoztatáshoz kell biztosítani a feltételeket. A
törvény lehetôvé teszi, hogy a mellékletben felsoroltakon túl további vezetôi
megbízásokat adjanak ki, illetôleg növeljék a foglalkoztatottak körét és
létszámát. Ez a döntés azonban a helyi egyeztetésen múlik. A fenntartó ennek
megfelelôen nem kötelezhetô arra például, hogy a meghatározottnál több
intézményvezetô-helyettes foglalkoztatásához biztosítsa a szükséges
feltételeket. A melléklet nem tartalmaz elôírásokat az intézmények
mûködtetéséhez szükséges mûszaki stb. munkakörökre nézve. Nyilvánvaló azonban,
hogy ezeket a feladatokat is el kell látni. Ennek megfelelôen a tényleges
feladatokhoz igazodva kell a fenntartónak megteremteni a lehetôséget ahhoz,
hogy a nevelési-oktatási intézmény mûködéséhez szükséges egyéb, a mellékletben
nem szereplô munkakörökben a foglalkoztatást meg lehessen oldani.
Nyilvánvalóan ez a létszám jelentôs mértékben változik az intézmény
adottságától, nagyságától, feladataitól függôen. Abban az esetben például, ha
az óvodában, iskolában konyhát üzemeltetnek természetes, hogy a mûködtetéshez
szükséges létszámról is gondoskodni kell. Nem zárható ki azonban annak
lehetôsége sem, hogy meghatározott feladatok ellátását a fenntartó nem az
intézményi létszám terhére, hanem például vállalkozásban biztosítja. Az
intézmények ôrzése, a takarítás, az étkeztetés stb. például megoldható ebben a
formában is.
A melléklet meghatározza - a 118. § mellett - azokat a szakmai mutatókat,
amelyek alapján a közoktatás költségvetési támogatását meg kell oldani. A
szakmai normatívák biztonságot nyújtanak a közoktatási feladatellátás
szervezéséhez, mivel elôre látható és tervezhetô, hogy milyen tevékenységet
kezel kiemelten a költségvetés.
Miután a közoktatás költségvetési hozzájárulásának meghatározása tanulói
létszámra épül, szükségessé vált annak meghatározása is, hogy a normatív
hozzájárulás meghatározásakor melyik gyermeket, tanulót lehet figyelembe venni
és milyen módon. Így például a törvény nem zárja ki, hogy az alapfokú
mûvészetoktatási intézményben tanuljon az is, aki a hatodik életévét nem érte
el, illetôleg, aki a huszonkettedik életévét betöltötte, de ezeket a tanulókat
a normatív hozzájárulás meghatározásakor nem lehet figyelembe venni.
A javaslat meghatározza a pedagógusok kötelezô óraszámát is. A pedagógus
a kötelezô óra keretében a gyermekekkel, tanulókkal köteles foglalkozni. A
javaslat azonban szûk körben lehetôvé teszi a kötelezô órába történô
beszámítást. További kötelezô óra csökkentésére is lehetôség van, azonban
ehhez a fenntartó egyetértésére van szükség.
(A 101. §-hoz)
A közoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján nincs lehetôség arra,
hogy a nem magyar állampolgár gyermek, tanuló esetén a nevelési-oktatási
intézmény nyilvántartsa a Magyar Köztársaság területén való tartózkodás
jogcímét. Ennek az adatnak az ismeretére pedig szükség van annak eldöntéséhez,
hogy ingyenesen vagy ellenszolgáltatásért vehet-e részt az oktatásban a nem
magyar állampolgár.
A törvény hatályos szövege nevelési-oktatási intézményekben
nyilvántartott adatokról rendelkezik, holott a mellékletben foglaltakat
valamennyi közoktatási intézmény tekintetében alkalmazni kell.
(102. §-hoz)
A javaslat újrafogalmazza a 3. számú mellékletet. A létszámhatárok
megállapításánál mellôzi az átlaglétszám fogalom használatát. Egyébként ez a
fogalom az egész törvénybôl kimarad. A változtatás indoka, hogy az
átlaglétszámnak addig volt jelentôsége, ameddig a költségvetési hozzájárulás
számításának alapja a kialakított óvodai csoportok, iskolai osztályok voltak.
Figyelembe véve, hogy a javaslat a tanulói létszámhoz kötôdô feladatarányos
normatív finanszírozási rendszert vezeti be, nincs jelentôsége az átlaglétszám
további alkalmazásának. Az átlaglétszám elhagyása azonban nem jelenti azt,
hogy az óvodákban, iskolákban, kollégiumokban kialakított csoportok, osztályok
kizárólagosan a maximális létszámmal mûködhetnek. A 118. § (6) bekezdése
egyértelmûvé teszi, hogy a maximális létszámtól el lehet térni, abban az
esetben, ha az ehhez szükséges fedezetet a fenntartó többletköltségvetési
támogatás nélkül biztosítja, vagy a nevelési-oktatási intézmény saját
költségvetésébôl kigazdálkodja. Ennek megfelelôen nincs törvényi akadálya
annak, hogy például az óvodai csoportok kialakításánál továbbra is húsz
gyermekkel foglalkozzon az óvónô. Hasonlóan lehetôség van arra, hogy az
általános iskolai osztályokba húsz-huszonöt tanuló járjon. A maximális létszám
törvényi meghatározása garanciát, biztosítékot jelent a pedagógiai munka
megszervezéséhez.