H/28.. szám
Új változat a H/26.. sz. helyett!
+-------------------------------------------------------------+
A Magyar Köztársaság Országgyûlésének Házszabályáról szóló
| |
H/28.. számú országgyûlési határozati javaslatnak az -
| |
Országgyûlés 1994. szeptember 13-i ülésén - elfogadott
| |
módosító javaslatokkal egybeszerkesztett szövege.
| |
+-------------------------------------------------------------+
+-----------------------------------------+
+-----------------------------------------+
Szerkesztette: az Országgyûlés Jogi
| |
| |
Fõosztálya
| |
| |
+-----------------------------------------+
+-----------------------------------------+
Az Országgyûlés
....../1994. ( ) OGY
h a t á r o z a t a
a Magyar Köztársaság Országgyûlésének Házszabályáról
Az Országgyûlés az Alkotmány 24. §-a (4) bekezdése
szerint mûködésének szabályait és tárgyalási rendjét az alábbi
Házszabályban állapítja meg:
I. RÉSZ
AZ ORSZÁGGYÛLÉS MEGALAKULÁSA
Az alakuló ülés összehívása
1. §
Az újonnan megválasztott Országgyûlést a köztársasági
elnök a választást követõ egy hónapon belüli idõpontra hívja
össze.
A megbízólevél benyújtása
2. §
(1) Az országgyûlési képviselõk általános választásán
megválasztott képviselõk a megbízólevelüket az Országgyûlés
alakuló ülését megelõzõen a köztársasági elnöknél nyújtják be.
(2) Az idõközi választáson megválasztott, valamint a
pártlistáról üresedés miatt kijelölt képviselõ megbízólevelét
az Országyûlés elnökénél nyújtja be.
_________________
ÚJHSZ.DOC
A H/28.. sz. országgyûlési határozati javaslat - módosításokkal
egybeszerkesztett - szövege 3
--------------------------------------------------------------
Az alakuló ülés vezetése
3. §
(1) Az Országgyûlés alakuló ülését a köztársasági elnök
nyitja meg. Ezt követõen tájékoztatást ad a megbízólevelek
átvételérõl, majd felkéri a legidõsebb képviselõt a korelnöki,
a négy legfiatalabb képviselõt a korjegyzõi feladatok
ellátására.
(2) Ha a képviselõ a felkérést visszautasítja, a korban
soron következõ képviselõt kell felkérni.
4. §
(1) Az alakuló ülést az Országgyûlés tisztségviselõinek
megválasztásáig a korelnök vezeti.
(2) Az Országgyûlés fõtitkára az Országgyûlés
tisztségviselõinek megválasztásáig a korelnök irányítása alatt
végzi az Országgyûlés ülésével kapcsolatos tevékenységet.
A választással kapcsolatos jelentések
5. §
(1) A korelnök és a korjegyzõk hivatalba lépése után
a) az országgyûlési képviselõk választásáról az
Országos Választási Bizottság nevében annak elnöke,
b) a választással kapcsolatos állami feladatok
megszervezésérõl és technikai lebonyolításáról a
belügyminiszter
beszámol az Országgyûlésnek.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott beszámoló jelentések
elfogadásáról az Országgyûlés a képviselõk eskütétele után
határoz.
A H/28.. sz. országgyûlési határozati javaslat - módosításokkal
egybeszerkesztett - szövege 4
--------------------------------------------------------------
A megbízólevelek vizsgálata
6. §
(1) A jelentések elhangzása után a korelnök és a
korjegyzõk - mint mandátumvizsgáló bizottság - a választási
iratok (választási bizottságok jegyzõkönyvei, képviselõknek a
megbízás elfogadására, illetõleg az összeférhetetlenség
hiányára vonatkozó nyilatkozatai, pártlisták, megbízólevelek)
alapján megvizsgálják a képviselõk megbízólevelének
szabályszerûségét.
(2) A korelnök és a korjegyzõk megbízólevelét a névsor
szerint elsõnek igazolt öt képviselõbõl álló bizottság
vizsgálja meg. E bizottság azonnal megalakul, s tagjai sorából
elõadót választ. Ha a korelnök vagy korjegyzõ a névsor
szerinti elsõ öt képviselõ közé tartozna, vagy ha a névsor
szerinti elsõ öt képviselõ valamelyike a felkérést
visszautasítja, a bizottság tagja a sorban következõ képviselõ
lesz.
7. §
(1) A mandátumvizsgálat eredményérõl elõször a 6. § (2)
bekezdésében meghatározott bizottság elõadója, majd ezt
követõen a korelnök tesz jelentést az Országgyûlésnek.
(2) Az idõközi választás során megválasztott, továbbá a
területi, illetve az országos listán az érintett párt által
kijelölt képviselõ 6. § (1) bekezdésében felsorolt vizsgálati
iratait a mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó bizottság
vizsgálja meg. A vizsgálat eredményérõl a bizottság elõadója
az Országgyûlés legközelebbi ülésén tesz jelentést.
(3) A mandátumvizsgálat eredményérõl készített
jelentéshez módosító javaslatot nem lehet benyújtani. A
mandátumokat az Országgyûlés vita nélkül igazolja.
Az eskütétel
8. §
(1) A képviselõk a mandátumvizsgálat eredményérõl szóló
határozat meghozatalát követõen - az alakuló ülésen - esküt
tesznek, és aláírják az esküokmányt.
A H/28.. sz. országgyûlési határozati javaslat - módosításokkal
egybeszerkesztett - szövege 5
--------------------------------------------------------------
(2) Az eskü szövegét a Házszabály 1. számú melléklete
tartalmazza.
(3) Az alakuló ülésrõl távollevõk, továbbá a 7. § (2)
bekezdése szerint igazolt képviselõk az Országgyûlés elõtt
teszik le az esküt, és írják alá az esküokmányt.
(4) A képviselõ az eskü letételéig és az esküokmány
aláírásáig - az alakuló ülés megtartásával szükségszerûen
együttjáró feladatok elvégzésének kivételével - nem vehet
részt az Országgyûlés munkájában; tiszteletdíjra és
költségtérítésre csak akkor jogosult - visszamenõleg is -,
illetõleg kedvezményt akkor vehet igénybe, miután esküt tett.
A képviselõcsoport megalakulásának bejelentése
9. §
(1) A képviselõcsoportok megalakulásának bejelentésére az
alakuló ülésen, az eskütételt követõen kerül sor.
(2) A képviselõcsoport megalakulására vonatkozó
bejelentésnek tartalmaznia kell a képviselõcsoport
elnevezését, a csoport vezetõjének és az esetleges egyéb
tisztségviselõk nevét, valamint a képviselõcsoport névsorát.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat a korelnökhöz, a
változásokat az Országgyûlés elnökéhez kell írásban
bejelenteni.
(4) Az alakuló ülést követõen megalakult
képviselõcsoportok esetén a (2)-(3) bekezdésben, valamint a
14-15. §-ban foglaltakat kell megfelelõen alkalmazni.
Az Országgyûlés tisztségviselõinek megválasztása
10. §
(1) Az Országgyûlés az alakuló ülésén - az
Országgyûlésben képviselettel rendelkezõ pártok
képviselõcsoportjai vezetõinek indítványára, a korelnök
javaslata alapján - titkos szavazással megválasztja az
Országgyûlés elnökét, alelnökeit és a jegyzõket.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott javaslathoz módosító
javaslatot nem lehet benyújtani, arról az Országgyûlés vita
nélkül határoz.
(3) A szavazatok leadása után a korjegyzõk a korelnök
felügyelete alatt összeszámlálják a szavazatokat és a korelnök
kihirdeti az eredményt.
(4) Ha valamelyik tisztségviselõ megválasztásánál nincs
meg a szükséges többség, e tisztség tekintetében az alakuló
ülésen megismételt szavazást kell tartani.
A H/28.. sz. országgyûlési határozati javaslat - módosításokkal
egybeszerkesztett - szövege 6
--------------------------------------------------------------
(5) A (4) bekezdésben meghatározott okból megismételt
szavazás során - ha a tisztségre több jelölt volt - a két
legtöbb szavazatot kapott elnökjelöltre, illetõleg a legtöbb
szavazatot kapott, meg nem választott jelöltek közül eggyel
több jelöltre lehet szavazni, mint ahány alelnököt vagy
jegyzõt kell megválasztani.
(6) Ha a megismételt szavazás is eredménytelen, a be nem
töltött tisztségre új jelölést és szavazást kell tartani.
11. §
Tisztségviselõi megbízatás megszûnése esetén az új
tisztségviselõ megválasztására a 10. §-ban foglaltakat kell
megfelelõen alkalmazni azzal, hogy az Országgyûlés elnökének
választása esetén a korelnök teendõit - a 20. § (2) bekezdése
szerinti helyettesítési rendben - az Országgyûlés alelnöke
látja el.
A Házbizottság megalakulása
12. §
(1) A képviselõcsoport-vezetõk nevének bejelentésével (9.
§ (1)-(2) bekezdés), továbbá az Országgyûlés elnökének és
alelnökeinek megválasztásával (10-11. §) a Házbizottság (24. §
(1) bekezdés szerinti összetétellel) megalakul.
(2) A Házbizottság tagjainak névsorát a korelnök az
alakuló ülésen ismerteti az Országgyûlés elõtt, ezt követõen
az elnöklést átadja az Országgyûlés megválasztott elnökének.
A H/28.. sz. országgyûlési határozati javaslat - módosításokkal
egybeszerkesztett - szövege 7
--------------------------------------------------------------
II. RÉSZ
AZ ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕK ÉS A KÉPVISELÕCSOPORTOK
1. fejezet
A KÉPVISELÕK
A képviselõk jogai és kötelezettségei
13. §
(1) Az országgyûlési képviselõk tevékenységüket a köz
érdekében végzik. Képviselõi tevékenységükre nézve nem
utasíthatók.
(2) Amennyiben törvény kivételt nem tesz, az Országgyûlés
tisztségeire, illetve bizottságaiba bármelyik képviselõ
megválasztható.
(3) A képviselõ joga és kötelessége, hogy kezdeményezõen
részt vegyen az Országgyûlés munkájában, elõsegítse annak
eredményes mûködését. Kötelessége részt venni az Országgyûlés
ülésein, továbbá annak a bizottságnak az ülésein, amelynek
tagja.
(4) A képviselõ köteles képviselõi tevékenységét az
Alkotmánynak és a jogszabályoknak megfelelõen végezni,
valamint a Házszabály elõírásait betartani.
2. fejezet
A KÉPVISELÕCSOPORTOK
Az országgyûlési képviselõcsoportok megalakítása
14. §
(1) Az ugyanazon párthoz tartozó országgyûlési képviselõk
országgyûlési tevékenységük összehangolására
képviselõcsoportot hozhatnak létre.
(2) Az ugyanazon párthoz tartozó képviselõk csak egy
képviselõcsoportot alakíthatnak.
(3) E § alkalmazásában azt a képviselõt kell párthoz
tartozónak tekinteni, aki
a) párt tagja, vagy
b) párt támogatásával indult a választáson, vagy
c) olyan független, illetve függetlenné vált
képviselõ, akinek csatlakozását a képviselõcsoport elfogadta.
(4) A képviselõcsoport a tagjai sorából vezetõt választ,
illetve más közös ügyeket intézõ megbízottat választhat. A
A H/28.. sz. országgyûlési határozati javaslat - módosításokkal
egybeszerkesztett - szövege 8
--------------------------------------------------------------
képviselõcsoport vezetõjének akadályoztatása esetén a
képviselõcsoport vezetõjének helyettese mindazon jogokat
gyakorolja, amelyeket a Házszabály a képviselõcsoport
vezetõjének biztosít.
15. §
(1) Képviselõcsoportot legalább tizenöt képviselõ
alakíthat. A képviselõ csak egy képviselõcsoportnak lehet
tagja.
(2) A képviselõ a képviselõcsoportból kiléphet. A
képviselõcsoport a tagját kizárhatja. A kilépett vagy kizárt
képviselõt függetlennek kell tekinteni; az így függetlenné
vált képviselõ a kilépését vagy kizárását követõ hat hónap
elteltével bármely képviselõcsoporthoz csatlakozhat.
A képviselõcsoport gazdálkodása
16. §
(1) A képviselõcsoportok mûködési költségeirõl az
Országgyûlés költségvetésén belül, elkülönítve kell
gondoskodni.
(2) A képviselõcsoport az (1) bekezdés szerinti keret
terhére a képviselõcsoport vezetõjének rendelkezése alapján
vállalhat kötelezettséget és teljesíthet kifizetést.
(3) A képviselõcsoport gazdálkodására a központi
költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat
kell megfelelõen alkalmazni.
A H/28.. sz. országgyûlési határozati javaslat - módosításokkal
egybeszerkesztett - szövege 9
--------------------------------------------------------------
A képviselõcsoport megszûnése
17. §
(1) Megszûnik a képviselõcsoport, ha tagjainak száma
tizenöt fõ alá csökken vagy ha a képviselõcsoport ezt
határozatában kimondja.
(2) A képviselõcsoport volt vezetõje a megszûnés tényét
köteles haladéktalanul, de legkésõbb három napon belül
bejelenteni az Országgyûlés elnökének. E határidõ elmulasztása
esetén az Országgyûlés elnöke a képviselõcsoport megszûnését
hivatalból megállapíthatja.
(3) Nem szûnik meg a képviselõcsoport tagjai számának
tizenöt fõ alá csökkenése esetében, ha a hiányzó mandátum az
országgyûlési képviselõk választásáról szóló 1989. évi XXXIV.
törvény 46. §-ának (5) bekezdése alapján - az ott megjelölt
idõn belül - betölthetõ.
A csoportalakítás és a tájékoztatás szabályozása
18. §
(1) A pártok képviselõcsoportjain kívül - a képviselõi
tevékenységgel összefüggõ célra - létrehozott más (pl.
szakmai, területi) csoportok a Házszabály alkalmazásában nem
minõsülnek képviselõcsoportnak.
(2) Az Országgyûlés épületében a képviselõcsoport, a
képviselõcsoporton kívül létrehozott más csoport és a
képviselõ csak az Országgyûlés tevékenységével kapcsolatban
tarthat tájékoztatást a tömegtájékoztatási szervek részére.
A H/28.. sz. országgyûlési határozati javaslat - módosításokkal
egybeszerkesztett - szövege 10
--------------------------------------------------------------
III. RÉSZ
AZ ORSZÁGGYÛLÉS SZERVEZETE
1. fejezet
AZ ORSZÁGGYÛLÉS TISZTSÉGVISELÕI
Az Országgyûlés elnöke
19. §
(1) Az Országgyûlés elnöke biztosítja az Országgyûlés
jogainak gyakorlását, gondoskodik az Országgyûlés
tekintélyének megóvásáról, az Országgyûlés rendjének és
biztonságának fenntartásáról, valamint az Országgyûlés
munkájának megszervezésérõl.
(2) Az Országgyûlés elnöke az (1) bekezdésben
meghatározott feladatai körében
a) képviseli az Országgyûlést más állami szervekkel,
illetve társadalmi és egyéb szervezetekkel való kapcsolatban;
b) képviseli az Országgyûlést a nemzetközi
kapcsolatokban;
c) összehívja az Országgyûlés ülésszakát, s ezen
belül az egyes üléseket;
d) megnyitja és részrehajlás nélkül vezeti, majd
berekeszti az üléseket; engedélyezi a felszólalásokat, ügyel a
Házszabály betartására, kihirdeti a szavazás eredményét és
ügyel az ülések rendjére;
e) az üléseken a tanácskozási rend érdekében
bármikor felszólalhat, de ha az ügy érdemében kíván szólni, az
elnöki teendõket köteles átadni;
f) tanácskozási joggal részt vehet bármelyik
bizottság ülésén, s elnököl a Házbizottság ülésein;
g) összehangolja a bizottságok mûködését;
h) elõkészítés, illetõleg intézkedés céljából kiadja
a hatáskörrel rendelkezõ bizottságnak az Országgyûléshez
érkezett indítványokat és beadványokat;
i) kinevezi és felmenti az Országgyûlés fõtitkárát,
a fõtitkár helyetteseit, a gazdasági fõigazgatót, a Szervezeti
és Mûködési Szabályzatban meghatározott hivatali szervek
vezetõit, továbbá a közgyûjtemény vezetõk pályázati rendjére
vonatkozó jogszabályok alapján az Országgyûlési Könyvtár (a
továbbiakban: Könyvtár) fõigazgatóját és fõigazgató-
helyetteseit; az általa kinevezett vezetõket illetõen
munkáltatói jogkört gyakorol;
A H/28.. sz. országgyûlési határozati javaslat - módosításokkal
egybeszerkesztett - szövege 11
--------------------------------------------------------------
j) jóváhagyja az Országgyûlés hivatali szerveinek
Szervezeti és Mûködési Szabályzatát;
k) jóváhagyja az Országgyûlés költségvetésének
tervezetét és ellenõrzi az elfogadott költségvetés
végrehajtását;
l) megteszi, illetve kezdeményezi az Országgyûlés
biztonsága érdekében szükséges intézkedéseket;
m) ellátja mindazon feladatokat, amelyeket számára a
Házszabály, illetve a törvények meghatároznak.
(3) Az elnök képviselõi felszólalása esetén a
tárgysorozaton lévõ ugyanazon ügy további tárgyalása során a
vita és a szavazás lezárásáig a 19. § (2) bekezdés d)
pontjában írt feladatokat nem láthatja el, kivéve, ha az
Országgyûlés ehhez hozzájárul.
(4) Az elnök a hozzá benyújtott indítványok napi
jegyzékét haladéktalanul megküldi a képviselõk számára. Az
indítványról bármely képviselõ vagy bizottság kérésére az
Országgyûlés Hivatala másolatot ad. Az elnök a hozzá
benyújtott indítványok egy-egy teljes sorozatát megküldi a
kijelölt bizottság tagjainak, két-két teljes sorozatát a
képviselõcsoportok vezetõinek.
(5) Az elnök a képviselõk számára hozzáférhetõvé teszi az
Országgyûléshez címzett, valamint az Országgyûlés elnökének
címzett, de az Országgyûlést érintõ iratokat.
A H/28.. sz. országgyûlési határozati javaslat - módosításokkal
egybeszerkesztett - szövege 12
--------------------------------------------------------------
Az Országgyûlés alelnökei
20. §
(1) Az Országgyûlés alelnökei az elnök által
meghatározott rendben helyettesítik az Országgyûlés elnökét a
19. §-ban meghatározott feladatok végrehajtásában.
(2) Az Országgyûlés elnökét tartós akadályoztatása esetén
a legnagyobb taglétszámú képviselõcsoporthoz tartozó alelnök -
az õ akadályoztatása esetén a következõ legnagyobb taglétszámú
képviselõcsoporthoz tartozó alelnök - helyettesíti. Azonos
taglétszámú képviselõcsoport esetén a helyettesítõ alelnököt a
Házbizottság jelöli ki.
(3) Az Országgyûlés elnökét helyettesítõ alelnök jogai és
kötelezettségei - a kinevezési és felmentési jog kivételével -
az Országgyûlés elnökével azonosak.
Az Országgyûlés jegyzõi
21. §
(1) Az Országgyûlés jegyzõi
a) közremûködnek az Országgyûlés ülésének
vezetésében,
b) a kézfelemeléssel történõ szavazásnál -
amennyiben szükséges - összeszámolják a szavazatokat,
c) a titkos szavazásnál szavazatszámláló
bizottságként járnak el,
d) felolvassák az országgyûlési iratokat,
eskütételnél elõolvassák az eskü szövegét,
e) vezetik a felszólalásra jelentkezett képviselõk
névsorát,
f) jelzik a beszédidõ lejártát,
g) hitelesítik az Országgyûlés szó szerinti
jegyzõkönyvét.
(2) Az Országgyûlés ülésén - az Országgyûlés elnöke által
meghatározott sorrendben - egyidejûleg két jegyzõ teljesít
szolgálatot, akik közül lehetõleg egy kormánypárthoz, egy
ellenzéki párthoz tartozik.
A tisztségviselõk megbízatásának megszûnése
22. §
A H/28.. sz. országgyûlési határozati javaslat - módosításokkal
egybeszerkesztett - szövege 13
--------------------------------------------------------------
(1) Az Országgyûlés tisztségviselõjének megbízatása
megszûnik:
a) képviselõi megbízatásának megszûnésével,
b) a képviselõcsoportból való kilépésével vagy
kizárásával, független képviselõ esetében pedig valamelyik
képviselõcsoporthoz való csatlakozásával,
c) képviselõcsoportjának megszûnésével,
d) felmentésével,
e) a tisztségrõl való lemondással.
(2) A tisztségviselõ felmentésérõl a Házbizottság
javaslata alapján az Országgyûlés a 10. § (2) bekezdésének
szabályai szerint határoz.
2. fejezet
A HÁZBIZOTTSÁG
23. §
A Házbizottság:
a) állást foglal az Országgyûlés ülésszakonkénti és
heti munkarendjérõl;
b) javaslatot készít az ülések napirendjére, idõtartamára
és a felszólalási idõkeretekre;
c) megvitatja az Országgyûlés mûködését érintõ önálló
indítványokat, és ezekkel kapcsolatban állást foglal;
d) a 66. § (3) bekezdés szerinti eljárásban dönt a
jegyzõkönyv szövegének kiigazításáról;
e) az állandó és az ideiglenes bizottságok elnöke,
alelnökei, tagjai sorában bekövetkezett üresedés esetén
javaslatot tesz az Országgyûlésnek az üres hely betöltésére;
f) egyezteti az Országgyûlés mûködésével kapcsolatos
vitás kérdéseket;
g) az Országgyûlés elnökének tartós akadályoztatása
esetén a 20. § (2) bekezdése alapján helyettesítõ alelnököt
jelöl;
h) állást foglal a nemzetközi kapcsolatok szervezésére
vonatkozó ügyekben, elõkészíti az ünnepi eseményeket;
i) állást foglal a parlamenti munka sajtónyilvánosságával
kapcsolatos kérdésekben;
A H/28.. sz. országgyûlési határozati javaslat - módosításokkal
egybeszerkesztett - szövege 14
--------------------------------------------------------------
j) meghallgatja és véleményezi az Országgyûlés elnökének
kinevezési hatáskörébe tartozó tisztségre jelöltként
bemutatott személyeket;
k) kialakítja az Országgyûlés költségvetése
elkészítésének elveit;
l) az Országgyûlés elnökének felkérésére megvitatja az
Országgyûléshez (annak tisztségviselõihez) érkezett
jelentõsebb beadványokat (petíciókat, felhívásokat, nyílt
leveleket stb.), és véleményezi az ezekkel kapcsolatos
esetleges intézkedéseket;
m) megállapítja a távolmaradás igazolásának rendjét (44.§
(3) bekezdés);
n) javaslatot tesz arra, hogy az Országgyûlés valamely
ügy tárgyalása során a Házszabály rendelkezéseitõl térjen el
(140. §);
o) javaslatot tesz arra, hogy az Országgyûlés a
kapcsolódó módosító javaslatok benyújtására a 102. § (1)
bekezdésében meghatározottnál rövidebb határidõt szabjon;
p) javaslatot tesz az Országgyûlés tisztségviselõinek
felmentésére (22. § (2) bekezdés);
q) javaslatot tesz napirendi pont idõkeretben történõ
tárgyalására (53. §);
r) javaslatot tesz az Országgyûlésnek hasonló témájú vagy
egymással összefüggõ ügyek együttes tárgyalására;
s) az Országgyûlés ülésének napirend-tervezetét az ülést
megelõzõ 48 órával korábban közzéteszi, és a karzaton - a
férõhelyektõl függõen - ülõhelyeket biztosít az állampolgárok
számára;
t) megvitatja a Házbizottság tagjai által elõterjesztett
egyéb kérdéseket.
A Házbizottság tagjai
24. §
(1) A Házbizottság elnöke az Országgyûlés elnöke, tagjai:
az Országgyûlés alelnökei és minden képviselõcsoport vezetõje.
(2) A Házbizottságban csak a képviselõcsoport vezetõje -
akadályoztatása esetén megbízottja - rendelkezik szavazati
joggal.
A Házbizottság ülésének résztvevõi
25. §
A H/28.. sz. országgyûlési határozati javaslat - módosításokkal
egybeszerkesztett - szövege 15
--------------------------------------------------------------
(1) A Házbizottság ülésén a Házbizottság tagjain kívül
csak az Országgyûlés elnöke által meghívott személyek vehetnek
részt.
(2) A Kormány képviselõje állandó meghívottként
tanácskozási joggal részt vehet a Házbizottság ülésén.
A Házbizottság mûködése
26. §
(1) A Házbizottság ülését az Országgyûlés elnöke hívja
össze és vezeti.
(2) A Házbizottságot össze kell hívni, ha ezt bármelyik
képviselõcsoport vezetõje kéri.
(3) A Házbizottság a döntéseit egyhangúlag hozza meg.
Egyhangú döntés hiányában a 23. § a), d), e), f), g), m)
pontjáról az Országgyûlés, egyéb esetekben az Országgyûlés
elnöke dönt.
(4) A Házbizottság ülésérõl szó szerinti jegyzõkönyv
készül. Egyebekben a Házbizottság mûködési rendjét - a
Házszabály rendelkezéseit figyelembe véve - maga határozza
meg.
3. fejezet
Bizottsági elnöki értekezlet
27. §
(1) A Bizottsági elnöki értekezlet elnöke az Országgyûlés
elnöke, tagjai az Országgyûlés állandó bizottságainak elnökei.
(2) A Bizottsági elnöki értekezlet javaslatot tesz
a) a Házbizottságnak az Országgyûlés heti
munkarendjére,
b) a Házbizottságnak az Országgyûlés üléseinek
napirendjére,
c) az Országgyûlés elnökének a bizottság
kijelölésére (79. §).
(3) A Bizottsági elnöki értekezlet ülését az Országgyûlés
elnöke hívja össze és vezeti.
(4) A Bizottsági elnöki értekezlet határozatait
szótöbbséggel hozza. A Bizottsági elnöki értekezleten az
állandó bizottság elnöke - akadályoztatása esetén az általa
kijelölt alelnök - rendelkezik szavazati joggal.
A H/28.. sz. országgyûlési határozati javaslat - módosításokkal
egybeszerkesztett - szövege 16
--------------------------------------------------------------
4. fejezet
AZ ORSZÁGGYÛLÉS BIZOTTSÁGAI
Az állandó bizottságok létrehozása
28. §
(1) Az Országgyûlés megalakulását követõen létrehozza
állandó bizottságait.
(2) Az állandó bizottságok száma és feladatköre
alapvetõen a kormányzat felépítéséhez igazodik. Kötelezõ
létrehozni az alkotmányossággal, a költségvetéssel, a
külügyekkel, a honvédelemmel, továbbá a mentelmi,
összeférhetetlenségi és mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó
állandó bizottságokat.
(3) Az Országgyûlés bizottságot egyébként bármikor
létrehozhat, átalakíthat és megszüntethet.
Az állandó bizottságok hatásköre
29. §
(1) Az állandó bizottság az Országgyûlés kezdeményezõ,
javaslattevõ, véleményezõ, - törvényben és a Házszabályban
meghatározott esetekben - ügydöntõ és a kormányzati munka
ellenõrzésében közremûködõ szerve, amely az Alkotmányban és
más törvényekben, a Házszabályban továbbá az Országgyûlés
egyéb határozataiban meghatározott hatáskörét gyakorolja.
(2) Az állandó bizottság egyes feladatai elvégzésére
tagjai sorából albizottságokat hozhat létre. Az albizottság
mûködésének szabályaira - az albizottság eltérõ rendelkezése
hiányában - az állandó bizottság mûködésére vonatkozó
szabályokat kell megfelelõen alkalmazni.
(3) Minden állandó bizottságnak létre kell hoznia egy
albizottságot, amely a bizottság hatáskörébe tartozó törvények
végrehajtását, társadalmi és gazdasági hatását figyelemmel
kíséri.
(4) Az albizottság megalakításáról a bizottság elnöke az
Országgyûlést haladéktalanul tájékoztatja.
30. §
(1) Az Országgyûlés törvényjavaslat (85. §), határozati
javaslat (87. §), politikai nyilatkozat (88. §) és jelentés
(89. §) (a továbbiakban együtt: döntési javaslat) készítésére
kérheti fel az állandó bizottságot.
A H/28.. sz. országgyûlési határozati javaslat - módosításokkal
egybeszerkesztett - szövege 17
--------------------------------------------------------------
(2) Az Országgyûlés elnöke által kijelölt bizottság
ajánlást (95. § (1)-(3) bekezdések) készít az Országgyûléshez
benyújtott döntési javaslathoz.
(3) Az állandó bizottság a mûködési területét érintõ
bármely kérdést megtárgyalhat, és abban állást foglalhat. A
bizottság állásfoglalását nyilvánosságra hozhatja.
A bizottságok megalakítása
31. §
(1) Az állandó bizottságok számára, elnevezésére,
feladatkörére, tagjainak számára, elnökének, alelnökének és
tagjainak megválasztására - a 28. §-ban és a 33. § (1)-(2)
bekezdésében foglaltak alapján - a képviselõcsoportok vezetõi
ajánlásának megfelelõen, a Házbizottság terjeszt elõ
javaslatot az Országgyûlésnek.
(2) A javaslatot az Országgyûlés elnöke ismerteti. A
javaslatra csak a képviselõcsoport vezetõje - személyi
javaslatra csak az érintett képviselõcsoport vezetõje - tehet
módosító javaslatot, arról az Országgyûlés vita nélkül
határoz.
A bizottsági megbízatások megszûnése
32. §
(1) Az országgyûlési bizottság elnökének, alelnökének,
tagjának megbízatása megszûnik:
a) a bizottság megbízatásának megszûnésével,
b) képviselõi megbízatásának megszûnésével,
c) a képviselõcsoportból való kilépésével vagy
kizárásával, független képviselõ esetében pedig valamelyik
képviselõcsoporthoz való csatlakozásával,
d) a képviselõcsoport általi visszahívással,
e) a képviselõcsoportjának megszûnésével,
f) a megbízatásról való lemondással.
(2) A megüresedett hely betöltésérõl a Házbizottság
javaslata alapján az Országgyûlés a 31. § rendelkezései
szerint határoz.
A H/28.. sz. országgyûlési határozati javaslat - módosításokkal
egybeszerkesztett - szövege 18
--------------------------------------------------------------
A bizottsági tagok
33. §
(1) Az állandó bizottság munkájában bizottsági tagként
minden képviselõcsoportból annyi képviselõ vehet részt,
amennyi a képviselõcsoportok közötti létszámaránynak megfelel.
(2) A képviselõcsoportok vezetõi az (1) bekezdésben
foglaltaktól eltérõen is megállapodhatnak. Az állandó
bizottságokban bizottságonként a képviselõcsoportok legalább
egy-egy képviselõjének helyet kell kapnia.
(3) Az Országgyûlés úgy is határozhat, hogy valamely
bizottságba mind a kormánypárti képviselõcsoport(ok), mind az
ellenzéki képviselõcsoport(ok) együttesen ugyanannyi
képviselõt jelölhetnek (paritásos bizottság).
Az ideiglenes bizottságok
34. §
(1) Az Országgyûlés bármely kérdés megvizsgálására
vizsgálóbizottságot küldhet ki, továbbá a bizottságot
létrehozó határozatban megjelölt ügyeknek a határozatban
megállapított ideig történõ intézésére eseti bizottságot
alakíthat (a vizsgáló és az eseti bizottság a továbbiakban
együtt: ideiglenes bizottság).
(2) Az ideiglenes bizottság létrehozatalára irányuló
határozati javaslathoz nem lehet módosító javaslatot
benyújtani.
Az eseti bizottságokra vonatkozó külön szabályok
35. §
(1) Az eseti bizottság feladatát, elnevezését, tagjainak
számát és megbízatásának terjedelmét az Országgyûlés az eseti
bizottság felállításakor határozza meg.
(2) Az eseti bizottság elnökének, tisztségviselõinek és
tagjainak jelölésére és megválasztására a 31. §-t,
megbízatásuk megszûnésére a 32. §-t kell alkalmazni azzal,
hogy az eseti bizottság tagjainak legfeljebb a fele nem
országgyûlési képviselõ is lehet.
A H/28.. sz. országgyûlési határozati javaslat - módosításokkal
egybeszerkesztett - szövege 19
--------------------------------------------------------------
(3) Az eseti bizottság mûködésének szabályaira - az
Országgyûlés vagy az eseti bizottság eltérõ rendelkezése
hiányában - az állandó bizottság mûködésére vonatkozó
szabályokat megfelelõen alkalmazni kell. A bizottság elnöke és
alelnöke csak képviselõ lehet, a bizottság nem képviselõ
tagjait szavazati jog nem illeti meg.
A vizsgáló bizottságra vonatkozó külön szabályok
36. §
(1) A vizsgáló bizottság létrehozatalára, mûködésére,
elnevezésére, a vizsgálat tárgyának meghatározására és a
vizsgáló bizottság megszûnésére az eseti bizottságra vonatkozó
rendelkezéseket kell alkalmazni az e §-ban foglalt
eltérésekkel.
(2) A vizsgáló bizottságot létre kell hozni, ha azt a
képviselõk legalább egyötöde indítványozza.
(3) A vizsgáló bizottság tagja csak országgyûlési
képviselõ lehet.
(4) A vizsgáló bizottságot a 33. § (3) bekezdésében
foglaltaknak megfelelõen kell megalakítani. A Kormány vagy
bármely kormányzati szerv, továbbá valamely minisztérium
tevékenységét vizsgáló bizottság elnöke az érintett Kormány
ellenzékéhez tartozó képviselõ.
(5) A vizsgáló bizottság tevékenységérõl jelentést
készít, amelynek tartalmaznia kell:
a) a bizottság feladatát;
b) a bizottság által meghatározott eljárási rendet
és vizsgálati módszereket;
c) a bizottság ténybeli és jogi megállapításait;
d) annak bemutatását, hogy megállapításait milyen
bizonyítékokra alapította;
e) a vizsgálat által érintett szerv vagy személy
észrevételeit a lefolytatott vizsgálat módszereire és
megállapításaira vonatkozóan;
f) - amennyiben ez a bizottság feladatához tartozott
- javaslatot a szükséges intézkedésekre.
(6) A vizsgáló bizottság elnevezését, valamint a
vizsgálat tárgyát érintõ módosító javaslatot nem lehet
benyújtani.
A bizottsági tagok helyettesítése
A H/28.. sz. országgyûlési határozati javaslat - módosításokkal
egybeszerkesztett - szövege 20
--------------------------------------------------------------
37. §
(1) A bizottsági tag a bizottság ülésein személyesen vagy
helyettese útján vesz részt.
(2) A bizottsági tag távolléte esetére csak ugyanazon
bizottság tagjának (a továbbiakban: helyettes) adhat eseti
képviseleti megbízást.
(3) A képviseleti megbízás egyetlen bizottsági ülésre
szól.
(4) A Házszabály 2. számú melléklete szerinti
formanyomtatvány szerinti képviseleti megbízást legkésõbb az
ülés megkezdésekor az elnöknek be kell mutatni, vagy a
megbízást adó egy korábbi bizottsági ülésen jegyzõkönybe
mondja. A benyújtott képviseleti negbízást a jegyzõkönyvhöz
kell csatolni.
(5) A helyettes jogai és kötelezettségei azonosak a
bizottsági tagéval. A helyettesítés nem terjedhet ki a
bizottsági elnöki és alelnöki jogok gyakorlására.
(6) A helyettes egy bizottsági ülésen csak egy
bizottsági tag helyettesítésére jogosult.
IV. RÉSZ
AZ ORSZÁGGYÛLÉS TÁRGYALÁSI RENDJE
1. fejezet
ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
Az Országgyûlés ülésszakai és ülései
38. §
(1) Az Országgyûlés évenként két rendes ülésszakot tart:
minden év február elsejétõl június tizenötödikéig, illetve
szeptember elsejétõl december tizenötödikéig.
(2) Az ülésszak ülésekbõl, az ülés ülésnapokból áll. Az
ülés összehívásakor jelezni kell az ülésnapok várható számát.
(3) Az Országgyûlés - megalakulását követõen lehetõleg
harminc napon belül, egyébként minden ülésszak végén - a
Házbizottság és a Kormány együttes javaslata alapján elfogadja
a következõ ülésszak jogalkotási programját és tárgyalási
rendjének tervét.
A rendkívüli ülésszak és a rendkívüli ülés
39. §
A H/28.. sz. országgyûlési határozati javaslat - módosításokkal
egybeszerkesztett - szövege 21
--------------------------------------------------------------
(1) A köztársasági elnök, a Kormány vagy a képviselõk
egyötödének írásbeli kérelmére az Országgyûlést rendkívüli
ülésszakra vagy rendkívüli ülésre össze kell hívni. A
kérelemben az összehívás indokát, továbbá a javasolt idõpontot
és napirendet meg kell jelölni. Az Országgyûlés elnökének
lehetõleg a javasolt, de legkésõbb az azt követõ nyolc napon
belüli idõpontra kell az Országgyûlést összehívnia.
(2) Az Országgyûlés elnöke rendkívüli ülésszakot vagy
rendkívüli ülést hív össze az Alkotmányban meghatározott
esetekben.
(3) Ha rendkívüli ülésszak vagy rendkívüli ülés
összehívását önálló indítvány megtárgyalása miatt kérik, a
kérelemmel egyidejûleg a napirendre javasolt önálló indítványt
is be kell nyújtani.
(4) A rendkívüli ülésszak vagy rendkívüli ülés
napirendjére egyébként csak olyan önálló indítvány vehetõ fel,
amelynek napirendre vételét az (1) bekezdésben meghatározottak
kérik.
(5) A (3)-(4) bekezdések rendelkezéseit nem kell
alkalmazni a rendkívüli ülésszak vagy rendkívüli ülés alatt
benyújtott interpellációra és kérdésre.
A tanácskozás nyelve
40. §
(1) Az Országgyûlés ülésén a tanácskozás nyelve a magyar.
(2) Ha a képviselõ anyanyelve nem magyar, anyanyelvén is
felszólalhat. Ezen szándékát a felszólalással érintett
ülésnapot megelõzõen egy nappal jeleznie kell. A
tolmácsolásról az Országgyûlés Hivatala gondoskodik.
(3) A nem magyar anyanyelvû képviselõ részére - kérésére
- folyamatos tolmácsolásról kell gondoskodni.
(4) Az Országgyûlés hivatalos iratait a nem magyar
anyanyelvû képviselõ részére - kérelmére - a képviselõ
anyanyelvére az Országgyûlés Hivatala lefordíttatja.
A nyilvánosság
41. §
(1) Az Országgyûlés ülései nyilvánosak. Az Országgyûlés
üléseinek jegyzõkönyvei, azok irattári mellékletei és a
számítógépes szavazási lista a nyilvánosság számára az
Országgyûlési Könyvtárban hozzáférhetõek.
(2) A köztársasági elnök, a Kormány, továbbá bármely
képviselõ kérelmére az Országgyûlés a képviselõk kétharmadának
szavazatával zárt ülés tartását is elhatározhatja.
A H/28.. sz. országgyûlési határozati javaslat - módosításokkal
egybeszerkesztett - szövege 22
--------------------------------------------------------------
(3) A zárt ülésrõl készült jegyzõkönyvnek az államtitkot,
szolgálati titkot, illetõleg nyilvánosságra nem hozható egyéb
adatot tartalmazó részét az Országgyûlés elnöke titkos
iratként kezeli.
(4) A zárt ülésen meghozott döntés titkosságáról az
Országgyûlés külön határoz.
42. §
(1) A nyilvános ülésen a hallgatóság - ideértve a
tömegtájékoztatási szervek képviselõit is - csak a karzat
kijelölt helyein foglalhat helyet, és a véleménynyilvánítás
bármely formájától tartózkodni köteles.
(2) Az ülés rendjének megzavarása esetén az elnök a
hallgatóságot vagy annak egy részét az ülésrõl kiutasíthatja.
(3) A zárt ülésen a képviselõkön kívül csak a
tanácskozási joggal rendelkezõ személyek (45. § (1) bekezdés),
az Országgyûlés fõtitkára, továbbá az Országgyûlés hivatali
szervezetének oda beosztott munkatársai és a
jegyzõkönyvvezetõk vehetnek részt.
A H/28.. sz. országgyûlési határozati javaslat - módosításokkal
egybeszerkesztett - szövege 23
--------------------------------------------------------------
A határozatképesség
43. §
(1) Az Országgyûlés akkor határozatképes, ha a
képviselõknek több, mint a fele, illetõleg - ha az Alkotmány
vagy más törvény a határozathozatalhoz szükséges létszámot
ettõl eltérõen szabályozza - a meghatározott számú képviselõ
jelen van.
(2) Ha az Országgyûlés nem határozatképes, az elnök
megkísérli annak helyreállítását. Amennyiben ez nem
lehetséges, az elnök megállapítja a hiányzó képviselõk
névsorát, a napirendi pont tárgyában a határozathozatalt
elhalasztja, és a bejelentés nélkül távol lévõk jegyzékét az
Országgyûlés legközelebbi ülésén közzéteszi. Az ülést a
következõ napirendi pont tárgyalásával kell folytatni.
Amennyiben az elnök az Országgyûlés határozatképességét utóbb
megállapítja, döntése alapján a határozathozatalra vissza
lehet térni.
(3) A napirendrõl történõ szavazásnál, az ügyrendi
javaslatról történõ szavazásnál, valamint az 51. § (5)
bekezdése esetében az Országgyûlés kézfelemeléssel szavaz (60.
§ (2) bekezdés a) pont).
A jelenlét
44. §
(1) A képviselõ az Országgyûlés szavazásain köteles jelen
lenni.
(2) A képviselõnek járó alapdíj összege arányosan
csökken, ha a képviselõ a tárgyhónap napirendben elõre
feltüntetett szavazásainak több, mint egyharmadán
igazolatlanul nem vesz részt.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak végrehajtásának
szabályait a Házbizottság állapítja meg.
Az Országgyûlés ülésének résztvevõi
45. §
(1) A köztársasági elnök, a Kormány tagja, az
Alkotmánybíróság elnöke, a Legfelsõbb Bíróság elnöke, a
legfõbb ügyész, az országgyûlési biztos, az Állami
Számvevõszék elnöke részt vehet és felszólalhat, a Gazdasági
Versenyhivatal elnöke részt vehet az Országgyûlés ülésén.
(2) Ha a Házszabály kivételt nem tesz, a köztársasági
elnök, a miniszterelnök, továbbá - a Kormány megbízásából - a
Kormány tagja bármikor felszólalhat.
A H/28.. sz. országgyûlési határozati javaslat - módosításokkal
egybeszerkesztett - szövege 24
--------------------------------------------------------------
(3) Az (1) bekezdésben felsorolt vagy a helyettesítésére
jogosult személy távollétében - ha a napirenden lévõ önálló
indítványnak elõterjesztõje - az indítványt az Országgyûlés
nem tárgyalhatja.
(4) A Kormány tagja vagy a helyettesítésére jogosult
személy akkor is köteles részt venni az Országgyûlés ülésén,
ha a napirenden lévõ törvényjavaslat, határozati javaslat vagy
jelentés az õ feladatkörét érinti.
(5) Az Országgyûlés az (1) bekezdésben felsorolt
személyeket - a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság elnöke
és a Legfelsõbb Bíróság elnöke kivételével - kötelezheti az
Országgyûlés ülésén való megjelenésre.
(6) A fõtitkár - távollétében helyettese - részt vesz az
Országgyûlés ülésén, de nem szólalhat fel.
Az önálló indítványok benyújtásának bejelentése
46. §
(1) Az ülés kezdetén az elnök ismerteti a benyújtott
önálló indítványokat (84. § (1) bekezdés) és sürgõsségi
javaslatokat (92. §).
(2) Az önálló indítványt és a sürgõsségi javaslatot az
elõterjesztõ legfeljebb két perc idõtartamban szóban is
megindokolhatja. A sürgõsség kérdésében az Országgyûlés - a
benyújtást követõ ülésen - vita nélkül határoz.
(3) Ha olyan törvényjavaslat vagy határozati javaslat
sürgõs tárgyalását kérték, amelynek elfogadásához a képviselõk
minõsített többségének szavazata szükséges, a sürgõsség
kérdésében is ugyanolyan többséggel kell határozni.
A napirend megállapítása
47. §
(1) Az ülés napirendjére az elnök a Házbizottság ajánlása
alapján tesz javaslatot. E javaslatot legkésõbb az ülést
megelõzõen két nappal meg kell küldeni a képviselõknek és a
45. § (1) bekezdésében felsorolt személyeknek.
A H/28.. sz. országgyûlési határozati javaslat - módosításokkal
egybeszerkesztett - szövege 25
--------------------------------------------------------------
(2) A szavazások várható idõpontját - az elõre nem
tervezhetõ, pl. ügyrendi szavazások kivételével - a napirendi
javaslatban fel kell tüntetni.
(3) Az ülés megkezdéséig a Kormány vagy legalább tizenöt
képviselõ - indokolással ellátott - javaslatot nyújthat be a
napirendi javaslat módosítására.
(4) Az ülésen az elnök ismerteti a Házbizottság napirendi
javaslatát, a napirendre tett eltérõ javaslatokat, továbbá a
Házbizottságnak a tanácskozás idõtartamára és a felszólalási
idõkeretekre vonatkozó javaslatát.
(5) Ha a jelentéshez törvényjavaslat vagy határozati
javaslat, illetõleg a törvényjavaslathoz határozati javaslat
kapcsolódik, az indítványokat együtt kell tárgyalni.
(6) A (4) bekezdésben meghatározott javaslatokról -
elõször a napirendi javaslat megváltoztatására tett
javaslatokról - az Országgyûlés vita nélkül határoz.
Az ülés vezetése
48. §
(1) Az ülést az elnök nyitja meg, vezeti és rekeszti be.
Az ülés berekesztése elõtt a Házbizottság javaslatának
megfelelõen vagy az Országgyûlés határozata alapján
gondoskodik a következõ ülés összehívásáról.
(2) Az elnök az alelnökök véleményének meghallgatása után
határozza meg, hogy az alelnökök mikor, illetve milyen
sorrendben vezetik az Országgyûlés ülését.
(3) Ha a választott jegyzõk az Országgyûlés ülésén nem
állnak kellõ számban rendelkezésre, az ülést vezetõ elnök más
országgyûlési képviselõt kér fel a jegyzõi feladatok
ellátására.
A vita megnyitása
49. §
Az elnök köteles megnyitni a vitát a napirenden szereplõ
minden napirendi pont felett, kivéve, ha ezt a Házszabály
kizárja vagy feltételhez köti.
A H/28.. sz. országgyûlési határozati javaslat - módosításokkal
egybeszerkesztett - szövege 26
--------------------------------------------------------------
A napirendhez kapcsolódó felszólalás
50. §
(1) A napirendi ponthoz való hozzászólásra az ülésnap
megnyitása elõtt írásban kell jelentkezni a soros jegyzõnél.
(2) A vita közben további vagy ismételt felszólalásra az
elnök ad engedélyt.
(3) A hozzászólók sorrendjét az elnök határozza meg
akként, hogy lehetõség szerint egymás után egy kormánypárti és
egy ellenzéki képviselõ kapjon szót, mindig másik
képviselõcsoportból.
(4) A vita közben, korábbi felszólalással kapcsolatos
észrevétel megtétele céljából bármelyik képviselõ kétperces
hozzászólásra kérhet szót. A felszólalást az elnök
engedélyezi.
(5) A napirendi pont elõterjesztõje és a hatáskörrel
rendelkezõ bizottság elnöke (elõadója) a határozathozatalt
megelõzõen bármikor felszólalhat.
(6) A törvényjavaslat egészérõl történt szavazás (106. §
(9) bekezdés) után minden képviselõcsoport legfeljebb
háromperces nyilatkozatban megindokolhatja a képviselõcsoport
szavazatát.
(7) Ha a (2), illetve a (4) bekezdés eseteiben az elnök
nem adja meg a szót, a képviselõ kérésére e tárgyban az
Országgyûlés vita nélkül határoz.
A napirenden kívüli felszólalás
51. §
(1) A napirenden nem szereplõ, országos jelentõségû,
halaszthatatlan és rendkívüli ügyben (a továbbiakban:
rendkívüli ügy) az ülésnap napirendi pontjainak tárgyalása
elõtt - a felszólalás tárgyát és okát megjelölve - a
képviselõcsoport nevében annak vezetõje legfeljebb öt percben
felszólalásra jogosult. A felszólalási szándékot az ülés
megnyitása elõtt legalább egy órával írásban be kell jelenteni
az elnöknek. Az elnök a felszólalási szándékról - a
felszólalni kívánó által megjelölt tárgy és ok közlésével
együtt - tájékoztatja a Kormányt és a hatáskörrel rendelkezõ
bizottság elnökét.
(2) A képviselõ - akinek mentelmi jogát az Országgyûlés
felfüggesztette - jogosult két perces idõkeretben az ülésnap
napirendi pontjainak tárgyalása elõtt az eljárás jogerõs
befejezésérõl az Országgyûlést tájékoztatni. A felszólalási
A H/28.. sz. országgyûlési határozati javaslat - módosításokkal
egybeszerkesztett - szövege 27
--------------------------------------------------------------
szándékot az ülés megnyitása elõtt legalább egy órával írásban
be kell jelenteni az elnöknek.
(3) Rendkívüli ügyben az ülésnap napirendi pontjainak
tárgyalása után - az (1) bekezdésben meghatározott módon, de
az ott megjelölt felszólalási idõkeret figyelmen kívül
hagyásával - bármely képviselõ felszólalásra jelentkezhet.
(4) Az (1) és (3) bekezdés szerinti felszólalással
kapcsolatos észrevétel céljából a Kormány képviselõje, az
állandó bizottság elnöke, valamint az, aki személyében
érintett, továbbá a képviselõcsoport vezetõje kétperces
hozzászólásra kérhet szót.
(5) Ha a (3)-(4) bekezdésben felsorolt esetekben az elnök
nem adja meg a szót, a képviselõ kérésére e tárgyban az
Országgyûlés vita nélkül határoz.
(6) A felszólalás felett vitának és határozathozatalnak
egyebekben helye nincs.
Felszólalás ügyrendi javaslat tárgyában
52. §
(1) A napirendet vagy a tárgyalt napirendi pontot
érintõen bármelyik képviselõ bármikor, öt percre szót kérhet
és ügyrendi javaslatot tehet. Az ügyrendi javaslat elhangzása
után képviselõcsoportonként legfeljebb egy képviselõ, továbbá
az elsõként szólásra jelentkezõ független képviselõ
hozzászólása engedélyezhetõ, egyébként az Országgyûlés a
javaslatról vita nélkül határoz.
(2) Az elnök elsõbbséggel adja meg a szót az ügyrendi
javaslat elõterjesztõjének.
A tanácskozások idõkerete
53. §
(1) Az Országgyûlés a Házbizottság javaslatára bármely
napirendi pont idõkeretben történõ tárgyalását határozhatja
el. E tárgyban határozathozatal elõtt bármely képviselõcsoport
vezetõje ötperces idõkeretben hozzászólhat.
(2) Az általános, a részletes és a záróvitára külön
idõkeretet kell megállapítani.
(3) A rendelkezésre álló idõt a következõ módon kell
felosztani:
a) a kormánypárti, illetve az ellenzéki
képviselõknek együttesen azonos idõ áll a rendelkezésére;
b) a döntési javaslat elõterjesztõjének nyitó- és
záróbeszéde, a kijelölt bizottság többségének, - ha van
kisebbségi vélemény, kisebbsége - álláspontjának ismertetése,
A H/28.. sz. országgyûlési határozati javaslat - módosításokkal
egybeszerkesztett - szövege 28
--------------------------------------------------------------
továbbá a képviselõcsoport zárónyilatkozata (50. § (6)
bekezdés) nem számít bele az idõkeretbe;
c) a vita közben felszólaló kormánytag beszédideje a
kormánypárti képviselõk idejébe számít be;
d) a kormánypárti, illetve az ellenzéki képviselõk
között az idõkeret felét a képviselõcsoportok között
egyenlõen, a másik felét - az ellenzéki képviselõk közé
számítva a független képviselõket is - a képviselõk számával
arányosan kell felosztani, csoportonként legkevesebb harminc
percet biztosítva;
e) vita közben a kétperces felszólalásokat - az
ügyrendi hozzászólások és a személyes érintettségre történõ
reagálás kivételével - bele kell számítani az idõkeretbe.
(4) Az általános vita idõkeretét legalább tizenöt
képviselõ írásbeli kérelmére
a) minõsített többséget igénylõ döntési javaslat
tárgyalása, a kormányprogram, valamint a kormány
beszámolójának megvitatása és a miniszterelnökkel szemben
benyújtott bizalmatlansági indítvány esetén nem lehet tíz
óránál,
b) a Magyar Köztársaság éves költségvetésérõl szóló
törvényjavaslat tárgyalásánál nem lehet harminc óránál,
c) a Magyar Köztársaság éves költségvetésének
végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint a
társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetésérõl
szóló törvényjavaslat tárgyalásánál nem lehet tizenöt óránál,
d) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai
költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat
tárgyalásánál nem lehet nyolc óránál
kevesebben meghatározni.
(5) A soros jegyzõ méri és képviselõcsoportonként
összesíti a képviselõk által igénybe vett beszédidõt. Jelzi az
elnöknek, ha a képviselõcsoport vagy a képviselõ beszédidejét
kitöltötte.
A tárgyra térés és a szó megvonása
54. §
(1) Az elnök azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól,
felszólítja, hogy térjen a tárgyra, egyidejûleg figyelmezteti,
az eredménytelen felszólítás következményeire.
(2) Azt a felszólalót, aki felszólalása során az
Országgyûlés tekintélyét vagy valamelyik országgyûlési
képviselõt sértõ kifejezést használ, illetõleg, ha egyébként a
Házszabálynak a tanácskozási rendre és a szavazásra vonatkozó
A H/28.. sz. országgyûlési határozati javaslat - módosításokkal
egybeszerkesztett - szövege 29
--------------------------------------------------------------
szabályait megszegi, az elnök rendre utasítja, egyidejûleg
figyelmezteti az esetleges második felszólítás
következményeire.
(3) Az elnök egyidejûleg megvonja a szót attól a
felszólalótól, akit beszéde során harmadszor szólít fel arra,
hogy térjen a tárgyra, vagy másodszor utasít rendre. Nem lehet
megvonni a szót, ha az elnök a felszólítások alkalmával nem
figyelmeztette a képviselõt a felszólítások következményére.
(4) Ha a felszólaló kitöltötte a saját vagy a
képviselõcsoportja idõkeretét (53. §), az elnök egyszeri
figyelmeztetés után megvonja tõle a szót.
(5) Akitõl a szót megvonták, ugyanazon az ülésnapon,
ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.
(6) Az (5) bekezdés alkalmazása során
a) az általános, a részletes és a záróvita,
b) bármely vitában a kétperces szókérés,
c) az interpelláció elmondása és a viszontválasz,
d) az ügyrendi felszólalás
külön ügynek minõsül.
A H/28.. sz. országgyûlési határozati javaslat - módosításokkal
egybeszerkesztett - szövege 30
--------------------------------------------------------------
Az ülés félbeszakítása
55. §
(1) Ha az Országgyûlés ülésén olyan rendzavarás történik,
amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök
az ülést határozott idõre félbeszakíthatja.
(2) Ha az elnök nem talál meghallgatásra, elhagyja az
elnöki széket; az ülés ezzel félbeszakad és csak az
Országgyûlés elnökének összehívására folytatódik.
Tárgyalási szünet elrendelése
56. §
A Kormány vagy bármelyik képviselõcsoport vezetõjének
kérésére az elnök - a napirendi pont tárgyalása közben, vagy a
határozathozatal során - egy-egy alkalommal tárgyalási
szünetet rendelhet el. A szünet idõtartama - az elnök
döntésétõl függõen - legfeljebb két óra lehet.
Az ülés elnapolása
57. §
(1) A köztársasági elnök az Országgyûlés ülését - egy
ülésszak alatt egy alkalommal - legfeljebb harminc napra
elnapolhatja. Az elnapolást az Országgyûlés elnökénél kell
írásban bejelenteni.
(2) Az elnapolás tartama alatt az Országgyûlés elnöke a
képviselõk egyötödének írásbeli kérelmére - a kérelem
kézhezvételétõl számított nyolc napnál nem távolabbi idõpontra
- köteles az Országgyûlést összehívni.
A napirendi pont tárgyalásának elnapolása
58. §
(1) Az elõterjesztõ javasolhatja a napirendi pont
tárgyalásának elnapolását. Errõl az Országgyûlés vita nélkül
határoz.
(2) Ha az elõterjesztõ az elnapolást követõ nyolc napon
belül nem kéri a vita folytatását, az elõterjesztést
visszavontnak kell tekinteni.
(3) A vita lezárására vonatkozó javaslat a szavazásnál
megelõzi az elnapolásra vonatkozó javaslatot.
A vita lezárása
59. §
A H/28.. sz. országgyûlési határozati javaslat - módosításokkal
egybeszerkesztett - szövege 31
--------------------------------------------------------------
(1) Ha az indítványhoz - részletes vitában a tárgyalás
alatt álló részhez - több felszólaló nincs és a vita várható
lezárását a napirend tartalmazza, az elnök a vitát lezárja.
(2) Ha az indítványhoz - részletes vitában a tárgyalás
alatt álló részhez - valamennyi képviselõcsoportnak lehetõsége
volt álláspontja kifejtésére, az indítvány elõterjesztõje vagy
legalább tizenöt képviselõ írásban javasolhatja a vita
lezárását. Az Országgyûlés e kérdésben vita nélkül határoz.
Részletes vita esetén a vita lezárása csak a tárgyalás alatt
álló részre vonatkozhat.
(3) Ha az Országgyûlés a vitát lezárta,
képviselõcsoportonként egy-egy képviselõ és az elsõként
szólásra jelentkezett független képviselõ, valamint a kijelölt
bizottság elnöke (elõadója) legfeljebb öt percben még
felszólalhat.
(4) Ha az Országgyûlés a vitát lezárta, utoljára az
elõterjesztõ kap szót.
(5) A (2)-(3) bekezdések idõkeret megállapítása esetén
nem alkalmazhatók.
A nyílt szavazás
60. §
(1) Az Országgyûlés az Alkotmányban, törvényben vagy a
Házszabályban meghatározott kivételekkel minden kérdésben
nyílt szavazással határoz.
(2) A nyílt szavazás történhet
a) kézfelemeléssel,
b) szavazatszámláló gép alkalmazásával,
c) kézfelemeléssel és szavazatszámláló gép együttes
alkalmazásával.
(3) Az elnök megállapítja a szavazás eredményét. Ha a
kézfelemeléssel történõ szavazás eredménye felõl kétség merül
fel, bármely képviselõ kérésére a szavazást szavazatszámláló
gép alkalmazásával meg kell ismételni.
(4) A nyílt szavazás módját - a Házbizottság javaslata
alapján - az Országgyûlés határozza meg.
(5) Az Országgyûlés a (3) és (4) bekezdés szerinti
javaslatról vita nélkül határoz.
(6) Ha a nyílt szavazás szavazatszámláló gép
alkalmazásával történt /(2) bekezdés b), c) pontja/, a
szavazás eredményét rögzítõ számítógépes lista hitelesített
példányát a jegyzõkönyvhöz mellékelve meg kell õrizni.
A H/28.. sz. országgyûlési határozati javaslat - módosításokkal
egybeszerkesztett - szövege 32
--------------------------------------------------------------
A név szerinti szavazás
61. §
(1) Legalább egy képviselõcsoport kérésére nyílt szavazás
esetén név szerinti szavazást kell tartani. Egy
képviselõcsoport ugyanazon döntési javaslat esetében egy
alkalommal javasolhat név szerinti szavazást.
(2) Nem lehet név szerinti szavazást tartani a
bizottságok létszáma és összetétele tekintetében, valamint a
tanácskozások lefolytatásával összefüggõ (ügyrendi javaslatot
tartalmazó) kérdésekben.
62. §
(1) A név szerinti szavazás esetén a jegyzõ ABC
sorrendben felolvassa a képviselõk névsorát. A képviselõk
felállva "igen", "nem", "tartózkodom" nyilatkozattal
szavaznak.
(2) A jegyzõ a szavazást a névsoron feltünteti, a
szavazatokat összeszámolja, és a szavazás eredményét -
névsorral együtt - átadja az elnöknek. A szavazás eredményét
az elnök hirdeti ki.
(3) A külön hitelesített névsort a jegyzõkönyvhöz kell
csatolni.
A H/28.. sz. országgyûlési határozati javaslat - módosításokkal
egybeszerkesztett - szövege 33
--------------------------------------------------------------
A titkos szavazás
63. §
(1) Az Alkotmányban, más törvényben vagy a Házszabályban
meghatározott esetekben a szavazás titkosan történik.
(2) A titkos szavazásnál a jegyzõk szavazatszámláló
bizottságként járnak el.
(3) A szavazás borítékba helyezett szavazólapon,
szavazófülke és urna igénybevételével történik.
(4) A szavazásról jegyzõkönyv készül, amelyet a jegyzõk
írnak alá.
A szavazás rendje
64. §
(1) Az Országgyûlés a határozatait - az Alkotmányban, a
Házszabályban és külön törvényben meghatározott kivételekkel -
a jelen lévõ képviselõk több, mint felének szavazatával hozza.
(2) Szavazni "igen"-nel, "nem"-mel vagy "tartózkodom"-mal
lehet.
(3) Az elnök nyílt szavazás esetében csak
szavazategyenlõség esetén és utólag szavaz, ebben az esetben
az elnök szavazata dönt. A szavazásban részt nem vevõ elnököt
a szavazás eredményének megállapításakor nem kell jelenlévõnek
tekinteni.
(4) Titkos szavazásnál szavazategyenlõség esetén a
szavazást meg kell ismételni.
(5) Szavazni csak személyesen lehet.
(6) A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki.
A H/28.. sz. országgyûlési határozati javaslat - módosításokkal
egybeszerkesztett - szövege 34
--------------------------------------------------------------
A jegyzõkönyv
65. §
(1) Az Országgyûlés ülésén elhangzottakról szó szerinti
jegyzõkönyvet kell vezetni, amelyet a soros jegyzõk
hitelesítenek.
(2) A jegyzõkönyv irattári mellékletei:
a) a tárgyalás alá vont irat,
b) a felolvasott átirat,
c) a név szerinti szavazás névsora,
d) a titkos szavazás jegyzõkönyve,
e) az aláírt esküokmány,
f) az írásbeli választ igénylõ kérdés és az arra
adott válasz.
(3) A számítógépes szavazási lista a jegyzõkönyv
melléklete.
66. §
(1) A jegyzõkönyv elkészítésérõl az Országgyûlés elnöke
gondoskodik.
(2) A szó szerinti jegyzõkönyvbe az ülésen elhangzott
minden nyilatkozatot, felszólalást és közbeszólást fel kell
venni, és fel kell tüntetni benne a tetszés és rosszallás
hangos kifejezését is.
(3) A képviselõ vagy más felszólaló a jegyzõkönyv
hitelesítését és közszemlére tételét követõ három napon belül
írásban kérheti a jegyzõkönyvbe felvett felszólalása téves
szövegének kiigazítását. Errõl a hitelesítõ jegyzõk és a
kiigazítást kérõ meghallgatása után a Házbizottság dönt.
(4) A szó szerinti jegyzõkönyvet - a mellékletek nélkül
- a (3) bekezdés szerinti eljárást követõ tizenöt napon belül
kinyomtatva ki kell adni az országgyûlési képviselõknek, a
köztársasági elnöknek, a Kormány tagjainak, az
Alkotmánybíróság elnökének, a Legfelsõbb Bíróság elnökének, a
legfõbb ügyésznek, az országgyûlési biztosoknak, az Állami
Számvevõszék elnökének, a Magyar Nemzeti Bank elnökének,
továbbá el kell juttatni a Fõvárosi, megyei és az egyetemi
könyvtáraknak.
(5) A jegyzõkönyvek alapján ülésszakonként ki kell adni a
tárgymutatót és névmutatót is tartalmazó Országgyûlési Naplót.
A kiadásról az Országgyûlés elnöke gondoskodik.
(6) A szó szerinti jegyzõkönyvet és az Országgyûlési
Naplót el kell helyezni az Országgyûlési Könyvtárban.
2. fejezet
A H/28.. sz. országgyûlési határozati javaslat - módosításokkal
egybeszerkesztett - szövege 35
--------------------------------------------------------------
A BIZOTTSÁG ÜLÉSEZÉSÉNEK RENDJE
67. §
(1) Megalakulása után a bizottság meghatározza
ülésezésének rendjét.
(2) Az Országgyûlés ülésszaka alatt a bizottság
rendszeresen ülésezik.
(3) Két ülésszak között a bizottság akkor tart ülést, ha
a Házbizottság vagy a bizottság tagjainak legalább egyötöde
írásban kéri.
(4) Az Országgyûlés ülésének idõtartama alatt - kivéve a
szavazások idejét - a bizottság ülést tarthat.
(5) A bizottsági ülést a bizottság elnöke a napirendi
javaslatot tartalmazó meghívó elküldésével írásban -
kivételesen szóban, a napirendi javaslat közlésével - hívja
össze.
A bizottsági ülés nyilvánossága
68. §
(1) A bizottságok ülései a sajtó számára nyilvánosak.
(2) A bizottsági ülésen az elõterjesztõ és a tárgyalt
napirendi ponthoz módosító javaslatot (kapcsolódó módosító
javaslatot) benyújtó képviselõ tanácskozási joggal vehet
részt. Más képviselõ számára a bizottság szótöbbséggel
hozzászólási jogot adhat.
(3) A bizottsági tagok kétötödének kérésére a bizottság
meghallgatást tart.
(4) A bizottság köteles évente legalább egy alkalommal
meghallgatni azt a minisztert, akit kinevezése elõtt
meghallgatott.
A H/28.. sz. országgyûlési határozati javaslat - módosításokkal
egybeszerkesztett - szövege 36
--------------------------------------------------------------
69. §
(1) Államtitok, szolgálati titok vagy nyilvánosságra nem
hozható egyéb adat védelme érdekében a bizottság zárt ülést
tart. Az elõterjesztõ vagy bármely bizottsági tag javaslatára
a bizottság zárt ülés tartását rendelheti el.
(2) A zárt ülésen a köztársasági elnök, az Országgyûlés
elnöke, a bizottság tagjai, továbbá a bizottság elnöke által
az adott napirendi ponthoz meghívott személyek vehetnek
részt. A bizottság szótöbbséggel más - nem bizottsági tag -
országgyûlési képviselõ jelenlétéhez is hozzájárulhat. Ha a
bizottság másként nem dönt, a zárt ülésen az Országgyûlés
hivatali szervezetének oda beosztott munkatársai és a
jegyzõkönyvvezetõk részt vehetnek.
(3) A kivételes eljárásban elrendelt zárt ülésrõl az
országgyûlési képviselõket kizárni nem lehet.
Határozatképesség, tanácskozóképesség
70. §
(1) A bizottság határozatképességéhez a bizottsági tagok
több, mint felének jelenléte szükséges. Határozatképesség
szempontjából a képviseleti megbízást adó képviselõt
jelenlévõnek kell tekintetni.
(2) A bizottság tanácskozóképességéhez a bizottsági tagok
több, mint egyharmadának a jelenléte szükséges. A bizottság
tanácskozóképességének megállapítására csak akkor van szükség,
ha azt bármelyik bizottsági tag kéri. Tanácskozóképesség
szempontjából a képviseleti megbízást adó képviselõt
jelenlévõnek kell tekintetni.
(3) Ha a bizottság határozatképtelen, a következõ
bizottsági ülésen az ugyanazon napirendi pontok tekintetében a
bizottság a megjelentek számára tekintet nélkül
határozatképes, feltéve, hogy a 24 óránál késõbbi idõpontra
összehívott megismételt bizottsági ülésre szóló meghívóban
erre a következményre a képviselõk figyelmét felhívták,
továbbá, hogy azon a bizottság elnöke (alelnöke), valamint
legalább egy kormánypárti és egy ellenzéki képviselõ jelen
van. Határozatképtelenség miatt megismételt bizottsági ülést
24 órán belül csak akkor lehet tartani, ha a megismételt
ülésen az összes bizottsági tag legalább fele jelen van, és az
ülés megtartása mellett szavaz. Az így megismételt ülést csak
akkor lehet megtartani, ha legalább egy ellenzéki képviselõ
jelen van.
(4) A (3) bekezdés rendelkezései kivételes eljárás esetén
nem alkalmazhatók.
A bizottsági ülésre meghívottak
71. §
A H/28.. sz. országgyûlési határozati javaslat - módosításokkal
egybeszerkesztett - szövege 37
--------------------------------------------------------------
(1) A napirendi pont elõterjesztõje, a köztársasági
elnök, az Országgyûlés elnöke, az országgyûlési biztos, az
Állami Számvevõszék elnöke, továbbá - ha a tárgyalt napirendi
pont feladatkörét érinti - a Kormány tagja az állandó
bizottság ülésének összehívásával egyidejûleg meghívást kap az
ülésre.
(2) Az (1) bekezdés alapján meghívott személyek
tanácskozási joggal vesznek részt az ülésen, illetve a
napirendi pont tárgyalásán. Az ülésen a meghívottat
helyettesítésére jogosult személy is képviselheti. A bizottság
ülésén a Kormány döntésre felhatalmazott képviselõje vesz
részt.
72. §
A törvényjavaslathoz, határozati javaslathoz, vagy
politikai nyilatkozattervezethez módosító (kapcsolódó
módosító) javaslatot benyújtó képviselõt a bizottsági ülésrõl
értesíteni kell, lehetõleg egy nappal korábban. A javaslat az
értesített képviselõ távollétében is elbírálható.
A szakértõk
73. §
(1) A bizottság elnöke a bizottság ülésére szakértõt
hívhat meg, aki az ülésen tanácskozási joggal vesz részt.
Szakértõ meghívására - a szakértõ személyének megjelölésével
vagy anélkül - a bizottság tagjai is tehetnek javaslatot,
melyrõl a bizottság dönt.
(2) A képviselõcsoportok tagjai - képviselõcsoportonként
- egy-egy szakértõt vihetnek magukkal a bizottság ülésére, az
adott napirendi pont tárgyalására. A bizottság ülésein ezek a
szakértõk akkor szólalhatnak fel, ha erre a bizottság
engedélyt ad.
A bizottsági ülés vezetése
74. §
(1) A bizottság ülését a bizottság elnöke készíti elõ,
hívja össze és vezeti.
(2) A bizottság elnöke engedélyezi a felszólalásokat,
gondoskodik az üléseken a rend fenntartásáról, lebonyolítja a
szavazást, kimondja a bizottság határozatát és aláírja az
ülésrõl készült jegyzõkönyvet.
(3) Az Országgyûlés minden bizottságba alelnököt
(alelnököket) választ. A bizottság alelnöke az elnök által
rábízott feladatokat látja el.
A H/28.. sz. országgyûlési határozati javaslat - módosításokkal
egybeszerkesztett - szövege 38
--------------------------------------------------------------
(4) A bizottság elnökét tartós akadályoztatása esetén az
általa kijelölt alelnök helyettesíti. Az elnököt helyettesítõ
alelnök jogai és kötelezettségei az elnökével azonosak.
A napirend megállapítása
75. §
(1) A bizottság a napirendjét - a bizottság elnökének a
bizottság tagjaihoz elõzetesen írásban eljuttatott javaslata
alapján - a bizottsági ülés megnyitása után, maga állapítja
meg. Az ülést megelõzõen a bizottság bármely tagja írásban
további napirendi javaslatot juttathat el az elnökhöz, amelyet
az elnök köteles a bizottsági ülést megelõzõen a bizottság
többi tagjához eljuttatni.
(2) A bizottság az ülés folyamán a napirendet
módosíthatja, de csak akkor bõvítheti ki, ha ezzel a bizottság
jelen lévõ tagjainak több, mint kétharmada egyetért.
(3) A bizottság a hozzászólások idõtartamát
képviselõcsoportonként azonos idõtartamra korlátozhatja.
A vita lezárása
76. §
A bizottsági ülésen a vita lezárására a napirendi pont
esetében az 59. § szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a
vita lezárását bármely képviselõ javasolhatja.
A szavazás
77. §
(1) A bizottság a határozatait - ha a Házszabály eltérõen
nem rendelkezik - a jelen lévõ tagjai több mint felének
szavazatával hozza.
(2) A bizottság elnöke a bizottsági tagokkal együtt
szavaz.
(3) Az állandó bizottság állásfoglalásait az Országgyûlés
ülésén a bizottság által kijelölt elõadó ismerteti.
(4) A szavazás után a bizottság kisebbségben maradó
tagjai bejelenthetik, hogy kisebbségi véleményt terjesztenek
elõ. Az ilyen kisebbségi véleményt az Országgyûlés ülésén, a
bizottság többségi véleményének ismertetése után a kisebbségi
álláspontot képviselõ bizottsági tagok által maguk közül
választott elõadó ismerteti.
A jegyzõkönyv
78. §
A H/28.. sz. országgyûlési határozati javaslat - módosításokkal
egybeszerkesztett - szövege 39
--------------------------------------------------------------
(1) A nyilvános bizottsági ülésrõl szó szerinti
jegyzõkönyv készül, amelyet az elnök hitelesít.
(2) A jegyzõkönyv elkészítésére és kezelésére a 65. és
66. §-t kell megfelelõen alkalmazni a következõ eltérésekkel:
a) A jegyzõkönyvbe felvett felszólalás téves
szövegének kiigazítására - a közszemlét követõ ülésen - az
elnök tesz javaslatot, amirõl a bizottság vita nélkül határoz.
b) A szó szerinti jegyzõkönyv egy-egy példányát el
kell helyezni a bizottsági titkárságon, valamint a
Könyvtárban. A bizottsági ülésen részvételre jogosultaknak -
kérésükre - a szó szerinti jegyzõkönyvet ki kell adni.
(3) Ha a zárt ülésrõl jegyzõkönyv készül, a
jegyzõkönyvnek az államtitkot, szolgálati titkot, illetõleg
nyilvánosságra nem hozható egyéb adatot tartalmazó részét az
elnök titkos iratként kezeli.
A bizottság kijelölése
79. §
(1) Az Országgyûlés elnöke - a Házszabályban foglaltakra
is tekintettel - a döntési javaslat vagy bizottsági ajánlás
elkészítésére:
a) egy bizottságot jelöl ki, mely más bizottságokat
véleményadásra kérhet fel, vagy
A H/28.. sz. országgyûlési határozati javaslat - módosításokkal
egybeszerkesztett - szövege 40
--------------------------------------------------------------
b) két vagy több bizottságot jelöl ki, illetõleg
c) javaslatot tesz az Országgyûlésnek eseti
bizottság alakítására.
(2) A nem kijelölt bizottság a törvényjavaslatról,
határozati javaslatról vagy politikai nyilatkozat-tervezetrõl
kialakított véleményét - ha az nem egyezik a döntési
javaslattal - módosító javaslatként nyújthatja be az
Országgyûlésnek.
Több bizottság közös eljárása
80. §
(1) Több bizottság közös eljárása esetén ezen bizottságok
együttes ülést is tarthatnak.
(2) Az együttes ülésen a szavazást bizottságonként külön
kell megtartani.
(3) Ha a közösen eljáró bizottságok együttes álláspontot
alakítottak ki, akkor az együttes álláspont kialakításánál és
a kisebbségi vélemény elõterjesztésénél e fejezet
rendelkezéseit megfelelõen alkalmazni kell.
A bizottságok mûködési rendje
81. §
(1) A bizottságok mûködési rendjüket - a Házszabály
rendelkezéseit figyelembe véve - maguk határozzák meg.
(2) A képviselõk számára lehetõséget kell biztosítani az
adott ügyben érintett, az Országgyûlés fõtitkára által
vezetett jegyzékben szereplõ bejegyzett, országos
érdekképviseletek és társadalmi szervezetek véleményének a
megismerésére.
(3) Ha a Házszabály vagy a bizottság ügyrendje a
bizottság mûködésére külön rendelkezéseket nem tartalmaz,
akkor a bizottság tárgyalásai során az Országgyûlés üléseire
vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelõen alkalmazni azzal,
hogy az Országgyûlés eljárásán a bizottság eljárását kell
érteni.
A H/28.. sz. országgyûlési határozati javaslat - módosításokkal
egybeszerkesztett - szövege 41
--------------------------------------------------------------
A bizottságok mûködési költségei
82. §
(1) A bizottságok mûködésének költségeirõl az
Országgyûlés költségvetésén belül, elkülönítve kell
gondoskodni.
(2) Az ideiglenes bizottságok mûködésének költségeire az
Országgyûlés költségvetésén belül - csak erre a célra
felhasználható - bizottsági tartalékalapot kell képezni.
Külföldi delegációban részt vevõ képviselõ beszámolója
83. §
Az Országgyûlés külföldi delegációjában (személyre szóló
meghívó, bizottsági és parlamenti delegáció) részt vevõ
országgyûlési képviselõ a külügyekkel foglalkozó bizottságnak
és a delegáció megbízatása szerint hatáskörrel rendelkezõ
bizottságoknak beszámolót készít.
3. fejezet
AZ INDÁTVÁNYOK TÁRGYALÁSA
1. Az önálló és a nem önálló indítványok
Az indítványok típusai
84. §
(1) Az Országgyûlés tárgysorozatába önálló napirendi
pontként felvehetõ indítványok (a továbbiakban: önálló
indítványok):
a) a törvényjavaslat,
b) a határozati javaslat,
c) a politikai nyilatkozat-tervezet,
d) a jelentés,
e) az interpelláció,
f) a kérdés.
(2) Önálló indítványhoz kapcsolódóan benyújtható
indítványok (a továbbiakban: nem önálló indítványok):
a) a sürgõsségi javaslat,
b) a kivételességi javaslat,
c) a módosító javaslat,
d) a bizottsági ajánlás.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül más anyag az
Országgyûlés tárgysorozatára nem kerülhet. A Házszabály
szerint elõterjeszthetõ egyéb javaslatok, kérelmek,
indítványok nem minõsülnek az (1)-(2) bekezdés szerinti
A H/28.. sz. országgyûlési határozati javaslat - módosításokkal
egybeszerkesztett - szövege 42
--------------------------------------------------------------
indítványnak; ezekre a Házszabály megfelelõ rendelkezéseit
kell alkalmazni.
A törvényjavaslat
85. §
(1) A törvényjavaslat az Országgyûlés hatáskörébe tartozó
jogszabály megalkotása iránti javaslat, amely tartalmazza a
törvény javasolt szövegét és címét.
(2) Törvényjavaslatot
a) a köztársasági elnök,
b) a Kormány,
c) az országgyûlési bizottság,
d) a képviselõ
nyújthat be.
(3) A törvényjavaslathoz indokolást kell fûzni. Ha a
törvényjavaslat törvényt kíván módosítani vagy hatályon kívül
helyezni, a címben ezt jelezni kell.
86. §
Ha - a törvényjavaslat általános vitája megkezdéséig -
ugyanabban a tárgyban azonos idõszakban, vagy ugyanazt a
törvényt illetõen több törvényjavaslatot is benyújtottak,
a) a 85. § (2) bekezdés szerinti sorrendben elõbb
álló javaslata a hátrább állót,
b) az egyenlõ sorban állók javaslatai közül a
korábbi javaslat a késõbbit
megelõzi.
A határozati javaslat
87. §
(1) A határozati javaslat az Országgyûlés jogszabályi
formát nem igénylõ döntése iránti, továbbá az országgyûlési
irányelv vagy az elvi állásfoglalás iránti szövegszerû
indítvány, amely tartalmazza a határozat, az irányelv vagy az
elvi állásfoglalás javasolt szövegét.
(2) Határozati javaslatot a 85. § (2) bekezdésében
felsoroltak terjeszthetnek elõ.
(3) A határozati javaslatot a tartalmát jellemzõ címmel
és indokolással kell ellátni. Ha a határozati javaslat
országgyûlési határozatot kíván módosítani vagy hatályon kívül
helyezni, a címben ezt kell jelezni.
A politikai nyilatkozat
A H/28.. sz. országgyûlési határozati javaslat - módosításokkal
egybeszerkesztett - szövege 43
--------------------------------------------------------------
88. §
(1) Az Országgyûlés - a jelen lévõ képviselõk
kétharmadának szavazatával - bármely politikai kérdésben
nyilatkozatot tehet.
(2) Nyilatkozat-tervezetet a 85. § (2) bekezdésének b)-d)
pontjában felsoroltak terjeszthetnek elõ.
A jelentés
89. §
(1) A jelentés valamely megtett intézkedésrõl, elvégzett
vizsgálatról vagy valamely szerv tevékenységérõl tájékoztatja
az Országgyûlést.
(2) Jelentést a 85. § (2) bekezdésének b)-c) pontjában
felsoroltak, továbbá az Állami Számvevõszék elnöke, valamint
azok tesznek, akiket törvény erre kötelez.
(3) Az Alkotmány, valamint külön törvény alapján
beszámolásra kötelezettek beszámolóját a Házszabály
alkalmazása során jelentésnek kell tekinteni.
(4) A jelentéssel együtt az arra jogosult
törvényjavaslatot és határozati javaslatot is benyújthat.
Az interpelláció
90. §
(1) Az országgyûlési képviselõ az Alkotmányban
meghatározottakhoz - a feladatkörükbe tartozó minden ügyben -
magyarázat kérése céljából interpellációt intézhet.
(2) Az interpelláció tárgyát címszerûen meg kell jelölni.
(3) Az interpellációban meg kell jelölni a címzettet és
azt, hogy miért a címzett illetékes a válaszadásra.
(4) Az Országgyûlés elnöke visszautasítja azt az
interpellációt, amelyet nem az (1)-(3) bekezdés szerint
nyújtottak be. Errõl az Országgyûlést a soron következõ
ülésnapon tájékoztatja.
A kérdés
91. §
(1) Az országgyûlési képviselõ az Alkotmányban
meghatározottakhoz - a feladatkörükbe tartozó minden ügyben -
felvilágosítás kérése céljából kérdést nyújthat be.
(2) A kérdés tárgyát címszerûen meg kell jelölni, és
utalni kell arra is, hogy a kérdezõ a választ az Országgyûlés
A H/28.. sz. országgyûlési határozati javaslat - módosításokkal
egybeszerkesztett - szövege 44
--------------------------------------------------------------
ülésén szóban, vagy ülésen kívül, írásban kéri. A 90. § (3)-
(4) bekezdés rendelkezéseit a kérdés esetén is alkalmazni
kell.
A sürgõsségi javaslat
92. §
(1) Az önálló indítvány elõterjesztõje javasolhatja az
Országgyûlésnek az indítvány sürgõs tárgyalását.
(2) A sürgõsségi javaslatot indokolni kell.
(3) A képviselõ által benyújtott sürgõsségi javaslathoz
legalább ötven képviselõ támogató aláírása szükséges.
A kivételességi javaslat
93. §
A törvényjavaslat és a határozati javaslat elõterjesztõje
javasolhatja az Országgyûlésnek az indítvány kivételes
eljárásban (124-128. §) történõ tárgyalását.
A módosító javaslat
94. §
(1) A törvényjavaslathoz, a határozati javaslathoz és a
politikai nyilatkozat-tervezethez az Országgyûlés bizottsága
és az országgyûlési képviselõ - a Házszabályban meghatározott
kivételekkel - módosító javaslatot nyújthat be.
(2) Az elõterjesztõ a saját indítványához - a 107. § (1)
bekezdésében foglalt eset kivételével - módosító javaslatot
nem nyújthat be.
(3) Ha a benyújtott törvényjavaslat vagy határozati
javaslat jogszabály vagy országgyûlési határozat módosítására
irányul, akkor a módosító javaslat nem terjedhet ki a
jogszabály, illetõleg a határozat módosítással nem érintett
részeire, kivéve, ha ez a szabályszerû módosító javaslat
tartalma miatt nyilvánvalóan szükséges.
(4) A módosító javaslatot indokolni kell.
(5) Ha a módosító javaslat a központi költségvetés
kiadásának növelését vagy bevételének csökkentését
eredményezheti, meg kell benne jelölni a költségvetési
egyensúly megõrzése érdekében javasolt megoldást is.
A bizottsági ajánlás
95. §
A H/28.. sz. országgyûlési határozati javaslat - módosításokkal
egybeszerkesztett - szövege 45
--------------------------------------------------------------
(1) A kijelölt bizottság az Országgyûlés elnöke által a
részére kiadott törvényjavaslathoz, határozati javaslathoz,
politikai nyilatkozat-tervezethez és jelentéshez - a
törvényjavaslat, a határozati javaslat és a politikai
nyilatkozat-tervezet esetében a benyújtott módosító
javaslatokat is értékelõ - ajánlást nyújt be az
Országgyûlésnek.
(2) A kijelölt bizottságnak a törvényjavaslat általános
vitájához készített ajánlásában a bizottság a 101. § (1)
bekezdésében és a 97. § (2) bekezdésében foglaltakat is
vizsgálja.
(3) A kijelölt bizottság a törvényjavaslat részletes
vitájához készített ajánlásában azt is vizsgálja, hogy a
törvényjavaslat, a határozati javaslat, illetve a bizottság
által támogatott módosító javaslat
a) összhangban áll-e az Alkotmánnyal, továbbá más
törvénnyel, illetve beilleszthetõ-e a hatályos magyar
jogrendszerbe,
b) rendelkezései egymással nem ellentétesek-e,
c) megfelel-e a jogszabály-szerkesztés és a
nyelvhelyesség követelményeinek.
(4) Az Országgyûlés elnöke vagy legalább tizenöt
képviselõ írásbeli indítványára az Országgyûlés határidõt
szabhat a bizottsági ajánlás elkészítésére. A határidõt úgy
kell megszabni, hogy a bizottságnak az általános vitára
benyújtandó ajánlása elkészítésére legalább tizenöt, a
részletes vitára benyújtandó ajánlása elkészítésére legalább
harminc nap álljon rendelkezésére.
A Költségvetési és az Alkotmányügyi bizottság ajánlása
96. §
(1) A költségvetéssel foglalkozó állandó bizottság (a
továbbiakban: Költségvetési bizottság) - ha nem kijelölt
bizottságként jár el - az Országgyûlés elnöke vagy a kijelölt
bizottság felkérésére ajánlást nyújt be, továbbá saját
kezdeményezésére ajánlást nyújthat be minden olyan
törvényjavaslathoz, határozati javaslathoz és ezekhez
kapcsolódó módosító javaslathoz, amelynek a központi
költségvetésre jelentõs kihatása van.
(2) A Költségvetési bizottság ajánlásában értékeli, hogy
a javaslat
a) összhangban van-e a költségvetésre vonatkozó
szabályokkal;
A H/28.. sz. országgyûlési határozati javaslat - módosításokkal
egybeszerkesztett - szövege 46
--------------------------------------------------------------
b) a költségvetés szempontjából megvalósítható-e,
illetõleg hogyan valósítható meg.
(3) Az alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozó állandó
bizottság (a továbbiakban: Alkotmányügyi bizottság) - ha nem
kijelölt bizottságként jár el - az Országgyûlés elnöke vagy a
kijelölt bizottság felkérésére ajánlást nyújt be, továbbá
saját kezdeményezésére ajánlást nyújthat be minden
törvényjavaslathoz a 95. § (3) bekezdés a)-c) pontjában
meghatározott kérdésekrõl. Az Alkotmányügyi bizottság szükség
szerint módosító javaslatot tesz.
(4) Az e §-ban szabályozott esetekben a Költségvetési,
illetõleg az Alkotmányügyi bizottságra a kijelölt bizottságra
vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
Az indítványok szabályszerûsége
97. §
(1) Az indítványnak tárgyalásra és határozathozatalra
alkalmasnak kell lennie.
(2) A törvényjavaslat és a módosító javaslat
indokolásában meg kell jelölni az elfogadása esetén várható
társadalmi és (lehetõség szerint számszerûsített) becsült
gazdasági hatásokat.
(3) Az Országgyûlés elnöke a hozzá benyújtandó iratokra
nézve nyomtatványok alkalmazását rendelheti el.
(4) A nem szabályszerû formában benyújtott indítványt az
Országgyûlés elnöke visszautasíthatja.
2. Az önálló indítványok tárgyalása
A törvényjavaslat tárgyalása
98. §
(1) A törvényjavaslatot az Országgyûlés elnökénél kell
benyújtani.
(2) Az elnök a törvényjavaslat benyújtását az
Országgyûlés következõ ülésén bejelenti, megnevezve egyúttal a
kijelölt bizottságot.
(3) A képviselõ által benyújtott törvényjavaslat csak
abban az esetben kerül az Országgyûlés tárgysorozatára, ha azt
a kijelölt bizottság támogatja.
A H/28.. sz. országgyûlési határozati javaslat - módosításokkal
egybeszerkesztett - szövege 47
--------------------------------------------------------------
(4) A képviselõ által benyújtott törvényjavaslatot az
Országgyûlés elnöke kiadja a kijelölt bizottságnak, amely
harminc napon belül - ha a képviselõ sürgõs tárgyalást kért,
nyolc napon belül - határoz az indítvány tárgysorozatba
vételérõl. Ha a kijelölt bizottság a tárgysorozatba vételt
elutasítja, az önálló indítvány címét, benyújtójának nevét és
a bizottsági határozathozatal idõpontját az Országgyûlés
legközelebbi ülésén a jegyzõ bejelenti.
(5) Ha a képviselõ által benyújtott, és a bizottság által
a (4) bekezdés alapján elutasított törvényjavaslat
tárgysorozatba vételét a képviselõcsoport nevében annak
vezetõje kéri, a tárgysorozatba vételrõl az Országgyûlés - az
elõterjesztõ legfeljebb ötperces felszólalása után - határoz.
A tárgysorozatba vétel tárgyában képviselõcsoportonként egy
képviselõ és az elsõként felszólalásra jelentkezett független
képviselõ legfeljebb két perc idõtartamban felszólalhat, majd
az elõterjesztõ a felszólalásokra legfeljebb két perc
idõtartamban válaszolhat. Ilyen tárgysorozatba vétel iránti
kérelmet minden képviselõcsoport kizárólag a rendes
ülésszakon, és ülésszakonként legfeljebb öt alkalommal
nyújthat be.
99. §
(1) Az elõterjesztõ kérheti a törvényjavaslat sürgõs
tárgyalását.
(2) Az Országgyûlés a sürgõsségi javaslatról vita nélkül
határoz. Ha olyan törvényjavaslat sürgõs tárgyalását kérték,
amelynek elfogadásához a képviselõk minõsített többségének
szavazata szükséges, a sürgõsség kérdésében is ugyanolyan
többséggel kell határozni.
(3) Ha az Országgyûlés elrendelte a törvényjavaslat
sürgõs tárgyalását, a törvényjavaslatot - a bizottsági
elõkészítést is figyelembe véve - legkorábban az elrendelést
követõ ülésen lehet, legkésõbb a sürgõsség elrendelésétõl
számított harminc napon belül kell napirendre tûzni.
100. §
Az Országgyûlés - saját döntése alapján - a jelentõs
törvényjavaslatot két fordulóban - elõbb a tervezett törvény
elveit, majd a törvényjavaslat kidolgozott szövegét -
tárgyalja meg.
101. §
(1) A törvényjavaslat tárgyalása általános vitával nyílik
meg. Az általános vita a törvényjavaslat egésze vagy egyes
részei szükségességének és szabályozási elveinek, továbbá
részletes vitára bocsáthatóságának megvitatásából áll. A vita
kiterjedhet a 95. § (3) bekezdés a) pontjában írtakra is.
A H/28.. sz. országgyûlési határozati javaslat - módosításokkal
egybeszerkesztett - szövege 48
--------------------------------------------------------------
(2) Az általános vita megkezdésének napját úgy kell
meghatározni, hogy a kijelölt bizottság általános vitát
elõkészítõ ajánlását - amennyiben az nem szóban hangzik el - a
képviselõk legkésõbb az ülés elõtt három nappal kézhez kapják.
Sürgõs tárgyalás esetén ettõl a szabálytól el lehet térni.
(3) A vitában elsõként a törvényjavaslat elõterjesztõje
kap szót, ezután - ha az elõterjesztõ nem a Kormány volt - a
Kormány képviselõje. Ezt követõen a kijelölt bizottság
elõadója foglalja össze a bizottság ajánlását, majd - ha van
kisebbségi vélemény - a bizottság kisebbsége ismerteti
véleményét. Ezek után a ki nem jelölt, de a törvényjavaslat
által hatáskörében érintett bizottság elnöke (elõadója), majd
a képviselõcsoportok tagjai, s ezt követõen a független
képviselõk szólalhatnak fel. Az általános vita lezárását
megelõzõen az elõterjesztõnek viszontválaszra van joga.
102. §
(1) A törvényjavaslathoz módosító javaslatot az általános
vita lezárásáig, a módosító javaslathoz kapcsolódó további
módosító javaslatot a részletes vita lezárásáig lehet
benyújtani. A kijelölt bizottság, valamint az Alkotmányügyi
bizottság a 96. § (3) bekezdés szerinti eljárásában a záróvita
lezárásáig nyújthat be módosító javaslatot. A Házbizottság
javaslatára az Országgyûlés a kapcsolódó módosító javaslatok
benyújtására ennél rövidebb határidõt szabhat. Ezek a
szabályok a 107. § (1) bekezdésében meghatározott módosító
javaslatra nem vonatkoznak.
(2) A módosító javaslatot az elnök állásfoglalás céljából
kiadja a kijelölt bizottságnak.
(3) A kijelölt bizottság a módosító javaslatokat értékeli
és állást foglal, hogy azokat támogatja-e vagy sem. A
bizottság a részletes vitát elõkészítõ ajánlásában terjeszti
az Országgyûlés elé a módosító javaslatokat.
(4) A kapcsolódó módosító javaslatot az elnök kiadja a
kijelölt bizottságnak véleményezésre. A bizottság a benyújtott
kapcsolódó módosító javaslatokról - a (3) bekezdésben
meghatározott módon - kiegészítõ ajánlásban tájékoztatja az
Országgyûlést.
103. §
(1) Az elõterjesztõ a törvényjavaslatát a zárószavazás
megkezdéséig bármikor visszavonhatja, a részletes vita
lezárása után azonban ehhez az Országgyûlés hozzájárulása
szükséges.
(2) Az elõterjesztõ az (1) bekezdésben meghatározott
szabályok szerint a javaslatot átdolgozásra visszakérheti. Az
átdolgozott és újra benyújtott törvényjavaslatot sürgõsséggel
kell megtárgyalni, kivéve, ha a törvényjavaslat tárgyalását az
Országgyûlés még nem kezdte meg vagy a visszakérés és az
újbóli benyújtás között több, mint három hónap telt el.
A H/28.. sz. országgyûlési határozati javaslat - módosításokkal
egybeszerkesztett - szövege 49
--------------------------------------------------------------
(3) A módosító javaslat (kapcsolódó módosító javaslat)
elõterjesztõje módosító javaslatát a részletes vita lezárásáig
megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig bármikor
visszavonhatja. Ez a visszavonás nem érinti a visszavont
módosító javaslathoz kapcsolódó módosító javaslat
érvényességét. Ha a visszavont módosító javaslatot más a saját
javaslataként változatlanul fenntartja, s a visszavonás után
azt bejelenti, a javaslat tovább tárgyalható.
(4) Ha a módosító javaslat (kapcsolódó módosító javaslat)
elõterjesztõje a módosító javaslatát megváltoztatja, a
kijelölt bizottság elnökének javaslatára az Országgyûlés dönt
arról, hogy kiadja-e a javaslatot a kijelölt bizottságnak
véleményezésre. A módosító javaslat (kapcsolódó módosító
javaslat) megváltoztatására a benyújtására meghatározott
szabályok irányadók.
104. §
(1) Az általános vita lezárása után az Országgyûlés dönt
arról, hogy a törvényjavaslatot részletes vitára bocsátja-e.
(2) Ha a törvényjavaslathoz az általános vita lezárásáig
módosító javaslatot nem terjesztettek elõ, az elnök
figyelmezteti az Országgyûlést, hogy részletes vitára nem
kerül sor Ha a figyelmeztetést követõen felszólalásra senki
sem jelentkezett, az általános vita lezárása után a
törvényjavaslat elfogadásáról kell dönteni.
(3) Ha az Országgyûlés a törvényjavaslatot nem bocsátja
részletes vitára, azt az elõterjesztõ harminc napon belül,
átdolgozva benyújthatja. E határidõ elmulasztása esetén a
törvényjavaslatot visszavontnak kell tekinteni. Az átdolgozott
törvényjavaslatra az újonnan benyújtott javaslatra vonatkozó
rendelkezéseket kell alkalmazni.
105. §
(1) A részletes vita a törvényjavaslat módosításokkal
érintett rendelkezéseinek és a bizottság ajánlásának
megvitatásából áll.
(2) A vitát - a rendelkezések sorrendjének betartásával -
minden önálló rendelkezésre vonatkozóan, végül pedig a
bevezetésre és a címre vonatkozóan kell megnyitni és lezárni.
(3) A részletes vitában kizárólag a módosító javaslathoz
vagy a módosító javaslattal érintett részhez lehet
hozzászólni.
(4) Az Országgyûlés a vita során a korábban meghatározott
tárgyalási sorrendet megváltoztathatja; elrendelheti több
részletrendelkezés tárgyalásának összekapcsolását, illetõleg
az ugyanazon tárgyat érintõ különbözõ módosító javaslatok
vitáját elkülönítheti.
A H/28.. sz. országgyûlési határozati javaslat - módosításokkal
egybeszerkesztett - szövege 50
--------------------------------------------------------------
106. §
(1) A részletes vita lezárása után a módosító
javaslatokról történõ szavazás következik. Szavazni csak arról
a módosító javaslatról (kapcsolódó módosító javaslatról) kell,
a) amely elnyerte a kijelölt - több kijelölt
bizottság esetén bármelyik - bizottság jelen lévõ tagjai
egyharmadának támogatását, vagy
b) amelyet a kijelölt bizottság nyújtott be, vagy
c) amelyrõl a szavazást a képviselõcsoport vezetõje
írásban kérte.
(2) Az (1) bekezdés c) pont szerinti jogával egy
képviselõcsoport vezetõje egy döntési javaslat
határozathozatalakor legfeljebb öt alkalommal élhet.
(3) Azokról a módosító javaslatokról (kapcsolódó módosító
javaslatokról), amelyekkel a Kormány egyetért, az Országgyûlés
egy szavazással szavaz. Bármely képviselõcsoport vezetõje
írásban kérheti, hogy valamely módosító javaslatról
(kapcsolódó módosító javaslatról) az Országgyûlés külön
szavazzon.
(4) A Kormány legkésõbb a részletes vita lezárását - ha a
102. § (4) bekezdése szerinti kiegészítõ ajánlás készült,
annak benyújtását - követõ két napon belül, írásban
tájékoztatja a képviselõcsoportok vezetõit arról, hogy mely
módosító javaslatokkal (kapcsolódó módosító javaslatokkal) ért
egyet. Bármely képviselõcsoport vezetõje legkésõbb a Kormány
tájékoztatásától számított egy napon belül az Országgyûlés
elnökéhez benyújtva, írásban kérheti, hogy valamely módosító
javaslatról (kapcsolódó módosító javaslatról) az Országgyûlés
külön szavazzon.
(5) A szavazás elõtt a törvényjavaslat elõterjesztõje
nyilatkozik, egyetért-e a módosító javaslattal.
(6) Ha a zárószavazásra a részletes vitát követõ szavazás
lezárásától számított öt napon belül kerül sor, a Kormány a
részletes vita lezárásakor, szóban tájékoztatja az
Országgyûlést arról, hogy mely módosító javaslatokkal
(kapcsolódó módosító javaslatokkal) ért egyet. A Kormány
tájékoztatását közvetlenül követõen bármely képviselõcsoport
vezetõje kérheti, hogy valamely módosító javaslatról
(kapcsolódó módosító javaslatról) az Országgyûlés külön
szavazzon. Az eljárás során az 56. § rendelkezéseit azzal az
eltéréssel kell alkalmazni, hogy az elnök köteles elrendelni a
tárgyalási szünetet.
(7) Ha a törvényjavaslat adott részéhez több módosító
javaslatot nyújtottak be, a szavazás során - lehetõség szerint
- a következõ sorrendben kell szavazni:
a) az adott rész elhagyását javasoló,
A H/28.. sz. országgyûlési határozati javaslat - módosításokkal
egybeszerkesztett - szövege 51
--------------------------------------------------------------
b) tartalmilag több módosítást magában foglaló
módosító javaslat,
c) kapcsolódó módosító javaslat,
d) egyéb módosító javaslat.
(8) A módosítással érintett rendelkezések feletti
szavazás során a törvényjavaslat eredeti szövegérõl nem kell
szavazni.
(9) A részletes vita és a módosítással érintett
rendelkezések feletti szavazás után - legkorábban e szavazást
követõ öt nap elteltével - zárószavazást kell tartani a
törvényjavaslat egészérõl.
(10) A részletes vita lezárását követõen - legkésõbb a
zárószavazást megelõzõ két nappal - a zárószavazásra
bocsátandó egységes javaslatot - az elõterjesztõ
ellenjegyzésével - a képviselõcsoport-vezetõknek és az
Alkotmányügyi bizottságnak meg kell küldeni, a képviselõk
számára hozzáférhetõvé kell tenni.
107. §
(1) A zárószavazás megkezdése elõtt - írásban - módosító
javaslatot lehet benyújtani a részletes vitában megszavazott
bármely rendelkezéshez kapcsolódóan azon okból, hogy a
megszavazott rendelkezés nincs összhangban az Alkotmánnyal
vagy más törvénnyel, a törvényjavaslat már megszavazott
rendelkezésével, vagy a törvényjavaslat módosítással nem
érintett valamely rendelkezésével. Zárószavazás elõtti
módosító javaslatot az elõterjesztõ is benyújthat.
(2) A zárószavazás elõtti módosító javaslatot az elnök az
Alkotmányügyi bizottságnak adja ki.
(3) A zárószavazás megkezdése elõtt a zárószavazás
elhalasztását javasolhatja a kijelölt bizottság, illetve az
Alkotmányügyi bizottság, amennyiben az (1) bekezdésben
meghatározott módosító javaslatot kíván benyújtani. A
zárószavazás elhalasztásáról - a javaslattevõ indokainak
meghallgatása után - az Országgyûlés vita nélkül határoz.
(4) A törvényjavaslat záró vitája a (1) bekezdés szerinti
módosító javaslatok megtárgyalásából áll. A tárgyalásra, a
vitára és a szavazásra a 105-106.§ rendelkezéseit kell
megfelelõen alkalmazni azzal, hogy amennyiben nem a Kormány az
elõterjesztõ, akkor nyilatkoznia kell, hogy egyetért-e a
törvényjavaslat elfogadásával. Ilyen módosító javaslat esetén
a zárószavazást csak a törvényjavaslat záró vitája után lehet
megtartani.
108. §
(1) Az Országgyûlés által elfogadott törvényt az
Országgyûlés elnöke tizenöt napon belül aláírja, majd
haladéktalanul megküldi a köztársasági elnöknek.
A H/28.. sz. országgyûlési határozati javaslat - módosításokkal
egybeszerkesztett - szövege 52
--------------------------------------------------------------
(2) Az Országgyûlés felkérheti az Országgyûlés elnökét,
hogy a köztársasági elnöktõl a törvény sürgõs kihirdetését
kérje. Errõl az Országgyûlés vita nélkül határoz.
109. §
(1) Az Országgyûlés által elfogadott törvény
népszavazással való megerõsítését a népszavazásról szóló 1989.
évi XVII. törvény 5. §-ának (1) bekezdése alapján az arra
jogosultak a zárószavazás megkezdése elõtt, írásban
javasolhatják.
(2) Az Országgyûlés a törvény elfogadását követõ ülésén a
határozati javaslat tárgyalására vonatkozó rendelkezések (112.
§) szerint határoz a népszavazásra bocsátás felett.
(3) Ha az Országgyûlés elrendelte a törvény népszavazásra
bocsátását, a törvényt akkor kell a köztársasági elnökhöz
aláírásra megküldeni, ha a népszavazás azt megerõsítette.
110. §
(1) Ha a köztársasági elnök a kihirdetésre megküldött
törvényt aláírás elõtt észrevételeinek közlésével megfontolás
végett visszaküldi, azt az Országgyûlés legkésõbb hatvan napon
belül napirendjére tûzi.
(2) A köztársasági elnök átiratát az Országgyûlés elnöke
kiadja az Alkotmányügyi, valamint a kijelölt bizottságnak. Az
eljárásra ezt követõen a 107. § (2) és (4) bekezdéseit kell
megfelelõen alkalmazni.
111. §
Ha a köztársasági elnök az Alkotmánybíróság által
alkotmányellenesnek nyilvánított rendelkezés miatt visszaküldi
a törvényt az Országgyûlésnek, az Országgyûlés elnöke felhívja
az Alkotmányügyi bizottságot és a kijelölt bizottságot az
Alkotmánybíróság határozatának megfelelõ módosító javaslat
elõterjesztésére. Az eljárásra ezt követõen a 107. § (2) és
(4) bekezdéseit kell megfelelõen alkalmazni.
A határozati javaslat tárgyalása
112. §
(1) A határozati javaslat tárgyalására a 98-99., 101-108.
§-okat a (2)-(3) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell
megfelelõen alkalmazni.
(2) Az Országgyûlés határozatát a hivatalos lapban közzé
kell tenni. A határozatokat az elnök és a soros jegyzõk írják
alá. E határozatok közzétételérõl az Országgyûlés elnöke
gondoskodik.
(3) A zárt ülésen hozott határozat közzétételérõl az
Országgyûlés esetenként dönt.
A H/28.. sz. országgyûlési határozati javaslat - módosításokkal
egybeszerkesztett - szövege 53
--------------------------------------------------------------
A politikai nyilatkozat-tervezet tárgyalása
113. §
(1) A politikai nyilatkozat-tervezet tárgyalására a 98-
99., 101-108. §-okat kell megfelelõen alkalmazni.
(2) A politikai nyilatkozat közzétételének módjáról az
Országgyûlés esetenként dönt.
A jelentés tárgyalása
114. §
(1) A jelentés tárgyalására a 98-99., 101-103. §-okat
kell megfelelõen alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az
elõterjesztéshez módosító javaslatot nem lehet tenni. A
jelentésnek csak általános vitája van, amely a jelentésben
foglalt megállapítások intézkedések megalapozottságáról
folyik.
(2) A jelentés elfogadásáról az Országgyûlés dönt.
Az interpelláció tárgyalása
115. §
(1) Akihez az Alkotmány szerint interpelláció vagy kérdés
intézhetõ, köteles az interpellációt vagy kérdést személyesen,
kivételesen helyettese útján megválaszolni.
(2) Az interpellációt az Országgyûlés elnökénél kell
benyújtani. Az interpellációnak tartalmaznia kell a vele
kapcsolatos tények és körülmények közlését.
(3) Az Országgyûlés ülésének napirendjében feltüntetett
idõpontban az interpelláció és kérdés tárgyalására hetente
legalább kilencven percet kell biztosítani. Az
interpellációkat és kérdéseket benyújtásuk idõsorrendjében
kell napirendre tûzni. Valamennyi képviselõcsoport számára
lehetõvé kell tenni, hogy legalább egy - általa benyújtott -
interpelláció és kérdés tárgyalására sor kerüljön.
(4) Ha az interpelláció az egész Kormány mûködését
érinti, a miniszterelnök válaszol, ha több minisztert érint
vagy az érintett miniszter személye kérdéses, a miniszterelnök
jelöli ki a válaszadó minisztert.
116. §
(1) Az Országgyûlés csak azt az interpellációt
tárgyalhatja, amelyet az ülésnapot legalább négy nappal
megelõzõ munkanapon déli 12 óráig benyújtottak.
A H/28.. sz. országgyûlési határozati javaslat - módosításokkal
egybeszerkesztett - szövege 54
--------------------------------------------------------------
(2) A képviselõ az interpellációt legkésõbb az
interpelláció elhangzásáig visszavonhatja. Ha a képviselõ az
interpelláció elhangzásának a napirend szerint várható
idõpontjában nincs jelen, s távolmaradását elõzetesen
indokolva nem mentette ki, az interpellációt visszavontnak
kell tekinteni. Kimentés esetén az interpelláció elmondására
az elnök új idõpontot tûz ki.
(3) Az interpelláció három perc idõtartam alatt
terjeszthetõ elõ. A válaszra öt perc, a válasz elfogadásával
kapcsolatos nyilatkozattételre két perc áll rendelkezésre. E
határidõk túllépésekor az elnök megvonja a szót.
(4) Az elmondott interpelláció nem tartalmazhat olyan új
tényt, amelyet az interpelláció írott szövege nem
tartalmazott. Ettõl eltérni csak az érintett miniszter
egyetértésével lehet.
117. §
(1) Minden interpellációra az Országgyûlés ülésén kell
választ adni. Az interpellált megindokolt kérésére az
Országgyûlés - vita nélküli szavazással - engedélyezheti, hogy
harminc napon belül írásban válaszoljon. Ebben az esetben a
kérést és a választ az Országgyûlés jegyzõkönyvébe kell
foglalni.
(2) Az írásban megadott választ az interpelláló
képviselõnek és az Országgyûlés elnökének kell eljuttatni. Az
Országgyûlés elnöke gondoskodik az írásban adott válasznak a
képviselõkhöz való eljuttatásáról. A válasz benyújtását követõ
ülésen az interpellációt tárgyalni kell.
(3) A válasz után - az írásban adott válasz esetében is -
az interpelláló képviselõnek viszontválaszra van joga, amely
nem terjedhet túl az interpellációra adott válasz értékelésén,
illetõleg az értékelés indokolásán. Ha a képviselõ a választ
nem fogadja el, a válasz elfogadásáról az Országgyûlés dönt.
(4) Ha az Országgyûlés a választ elutasította, az
interpellációt a hatáskörrel rendelkezõ bizottságnak kell
kiadni. Az interpelláció tárgyalását az Országgyûlés a
bizottsági jelentés beérkezését követõen a következõ ülésén
napirendre tûzi, és a bizottság javaslata alapján a következõ
döntések egyikét hozza:
a) utólag helyesnek ítéli az interpellációra adott
választ;
b) elfogadja a bizottság ülésén az interpellált
által kiegészített választ;
c) megerõsíti korábbi elutasító döntését és a
bizottságot intézkedési javaslat kidolgozására kéri fel.
A kérdés tárgyalása
A H/28.. sz. országgyûlési határozati javaslat - módosításokkal
egybeszerkesztett - szövege 55
--------------------------------------------------------------
118. §
(1) A kérdés benyújtására és megválaszolásának
elintézésére a 115. § és a 117. § rendelkezéseit a következõ
eltérésekkel kell alkalmazni:
a) csak az a kérdés tárgyalható, amelyet az
ülésnapot megelõzõ munkanapon déli 12 óráig benyújtottak;
b) a kérdés elmondására és a válaszra egyaránt két
perc áll rendelkezésre;
c) kérdés esetében a képviselõnek viszontválaszra
nincs joga, és az Országgyûlés a válasz elfogadásáról nem
határoz.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti idõ túllépésekor
az elnök megvonja a szót.
Az azonnali kérdések és válaszok órája
119. §
(1) Az Országgyûlés ülésén a napirendben feltüntetett
idõpontban hetente legalább hatvan percet kell biztosítani
kérdés közvetlen feltevésére és megválaszolására (azonnali
kérdések órája).
(2) Az azonnali kérdések órájának napján legkésõbb az
ülésnap megnyitását megelõzõen egy órával bármely
képviselõcsoport vezetõje a tárgy feltüntetésével kérheti,
hogy az általa megjelölt képviselõ az azonnali kérdések
órájának keretében kérdést tehessen fel.
(3) Az azonnali kérdések órájában az elsõ körben az
ellenzéki képviselõcsoportok a létszámuk sorrendjében tehetik
fel a kérdéseiket, míg az ezt követõ körökben valamennyi
képviselõcsoport ugyanilyen sorrendben teheti fel a kérdéseit.
(4) Az azonnali kérdések órájában az Alkotmány szerint
válaszadásra kötelezettek kötelesek az ülésteremben
tartózkodni. A válaszadásra kötelezett halaszthatatlan
közfeladata ellátása esetén elõzetesen tájékoztatja az
Országgyûlés elnökét, és megjelöli a helyette válaszadásra
feljogosított személyt.
(5) Ha a miniszterelnök vagy a miniszter nem személyesen
válaszol, a képviselõ személyes válaszadást kérhet. Ebben az
esetben a megkérdezett legkésõbb a harmadik soron következõ
azonnali kérdések órájában köteles személyesen válaszolni.
(6) A kérdés elmondására és a válaszadásra két-két perc
áll rendelkezésre. A képviselõnek és a megkérdezettnek
egyperces viszontválaszra van joga. Az utolsó szó joga a
megkérdezettet illeti meg. A határidõk túllépésekor az elnök
megvonja a szót.
A H/28.. sz. országgyûlési határozati javaslat - módosításokkal
egybeszerkesztett - szövege 56
--------------------------------------------------------------
(7) Valamennyi képviselõcsoport számára lehetõvé kell
tenni, hogy legalább egy kérdés feltevésére és
megválaszolására sor kerüljön.
4. fejezet
KÜLÖNLEGES ELJÁRÁSOK
A költségvetési törvényjavaslatra vonatkozó eljárás
120. §
(1) A Magyar Köztársaság költségvetésérõl szóló
törvényjavaslat (a továbbiakban: költségvetési
törvényjavaslat) tárgyalásakor és határozathozatalakor a
Házszabály általános rendelkezéseit a 120-121. §-okban foglalt
eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A költségvetési törvényjavaslat sürgõs tárgyalását
nem lehet kérni.
(3) Az állami költségvetésrõl és végrehajtásáról szóló
törvényjavaslatot minden bizottság külön véleményezi. A
bizottságok véleményét a Költségvetési bizottság foglalja
össze és terjeszti az Országgyûlés elé.
(4) A központi költségvetés bevételeinek és kiadásainak
fejezetenkénti összegére, fõösszegére, továbbá a költségvetési
hiány, illetve többlet mértékére, valamint a központi
költségvetés általános tartalékának összegére kizárólag a
Költségvetési bizottság nyújthat be módosító (kapcsolódó
módosító) javaslatot a 121. § (2) bekezdésében foglalt
hatáskörében.
(5) A 121. § (1) bekezdése szerinti határozathozatalt
megelõzõ általános és részletes vitában benyújtható módosító
javaslatokra a 94. § (5) bekezdését nem kell alkalmazni.
(6) A Költségvetési bizottság - az Országgyûlésnek
november 30-ig meghozandó, a következõ évre vonatkozó
költségvetési törvényjavaslat központi költségvetési
fejezeteinek bevételi és kiadási fõösszegérõl, a hiány,
illetve a többlet mértékérõl való határozathozatalát
megelõzõen - a részletes vitát elõkészítõ ajánlásának (95. §
(3) bekezdés) I. részében azokat a módosító javaslatokat és
bizottsági állásfoglalásokat teszi közzé, amelyek a
költségvetési törvényjavaslatnak a központi költségvetés
bevételeinek és kiadásainak
A H/28.. sz. országgyûlési határozati javaslat - módosításokkal
egybeszerkesztett - szövege 57
--------------------------------------------------------------
fejezetenkénti összegét és fõösszegét, továbbá a költségvetési
hiány, illetve többlet mértékét érintik. Az e kérdéseket nem
érintõ módosító javaslatokat - azok szövegszerû ismertetése
nélkül - az ajánlás II. részében kell feltüntetni.
121. §
(1) Az Országgyûlésnek november 30-ig döntenie kell az
ajánlás I. részében foglalt módosító javaslatokról, továbbá
valamennyi fejezeti összegrõl; nem kell dönteni az ajánlás II.
részében felsorolt módosító javaslatokról.
(2) Az (1) bekezdés szerinti határozathozatal során a
módosító javaslatokról való döntést követõen, annak
figyelembevételével, illetve eredményeként a Költségvetési
bizottság módosító javaslatot készít a központi költségvetés
általános tartalékának összegére, majd a központi
költségvetés bevételeinek és kiadásainak fejezetenkénti
összegére, a fõösszegére, továbbá a hiány, illetve többlet
mértékére, a hiány fedezésének módjára (a többlet
rendeltetésére). Errõl a javaslatról az Országgyûlés
haladéktalanul, vita nélkül határoz.
(3) A (2) bekezdésben foglalt módosító javaslat az egyes
költségvetési elõirányzatokra elfogadott több módosító
javaslat számszaki átvezetését is tartalmazza, kivéve a
normatív támogatásokkal érintett elõirányzatokat, melyekre a
107. §-ban foglaltak az irányadók.
(4) A határozathozatalt követõ három napon belül a
Költségvetési bizottság tájékozatja az Országgyûlést a
költségvetési törvényjavaslat azon részeirõl, amelyekrõl az
Országgyûlés határozott.
(5) A (4) bekezdés szerinti tájékoztatást követõen sor
kerül a részletes vita újbóli megnyitására. A tájékoztatást
követõ nyolc napon belül a fejezetek bevételi, kiadási
fõösszegét, a hiány, illetve a többlet mértékét nem érintõ
kapcsolódó módosító javaslatot lehet benyújtani.
(6) Az újból megnyitott részletes vita lezárását követõen
a Költségvetési bizottság újabb ajánlást készít, amely a 120.
§ (6) bekezdése szerinti ajánlás II. részében szereplõ,
elfogadásra ajánlott módosító javaslatok számát és teljes
szövegét, továbbá a részletes vita újbóli megnyitása után
beérkezett és elfogadásra ajánlott kapcsolódó módosító
javaslatok számát és teljes szövegét tartalmazza.
A H/28.. sz. országgyûlési határozati javaslat - módosításokkal
egybeszerkesztett - szövege 58
--------------------------------------------------------------
Az Országgyûlés hatáskörébe tartozó nemzetközi szerzõdésekre
vonatkozó eljárás
122. §
(1) Az Országgyûlés hatáskörébe tartozó nemzetközi
szerzõdésekkel (a továbbiakban: nemzetközi szerzõdéssel)
kapcsolatos eljárásokban a Házszabály általános rendelkezéseit
a 122-123. §-okban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A nemzetközi szerzõdés aláírása elõtt a Kormánynak az
aláírással kapcsolatos megkeresése tárgyában - a nemzetközi
szerzõdés által hatáskörében érintett bizottság
állásfoglalását kikérve - a külügyekkel foglalkozó bizottságok
foglalnak állást.
(3) A nemzetközi szerzõdés megerõsítése, az ahhoz való
csatlakozás vagy annak elfogadása, nemzetközi szerzõdés
módosítása, valamint nemzetközi szervezethez való csatlakozás,
illetve onnan való kilépés tárgyában a határozati javaslatot -
a szerzõdés, illetve nemzetközi szervezet alapszabályának
szövegét mellékelve - a Kormány terjeszti elõ.
(4) A határozati javaslathoz a szerzõdés tárgya szerinti
hatáskörrel rendelkezõ bizottság készít ajánlást.
(5) A határozati javaslatnak az aláírt nemzetközi
szerzõdés szövegét tartalmazó részéhez módosító javaslatot nem
lehet benyújtani.
123. §
(1) A nemzetközi szerzõdés kihirdetése iránti
törvényjavaslatot - amelynek része a megkötött szerzõdés - a
Kormány terjeszti elõ.
(2) A törvényjavaslathoz a szerzõdés tárgya szerint
hatáskörrel rendelkezõ bizottság készít ajánlást.
(3) A törvényjavaslatnak a megkötött nemzetközi szerzõdés
szövegét tartalmazó részére módosító javaslatot nem lehet
benyújtani.
A kivételes eljárás
124. §
(1) Az elõterjesztõ a törvényjavaslat vagy határozati
javaslat (a továbbiakban e címben együtt: törvényjavaslat)
benyújtásakor kérheti a kivételes eljárásban történõ
tárgyalást.
(2) Ha az Alkotmány értelmében a törvény elfogadásához az
országgyûlési képviselõk, illetve a jelen lévõ országgyûlési
képviselõk kétharmadának igenlõ szavazata szükséges, továbbá a
Magyar Köztársaság éves költségvetésérõl, illetve annak
A H/28.. sz. országgyûlési határozati javaslat - módosításokkal
egybeszerkesztett - szövege 59
--------------------------------------------------------------
módosításáról, végrehajtásáról szóló törvényjavaslat
tárgyalásánál kivételes eljárás nem kérhetõ.
(3) Ha a Kormány az általa benyújtott elõterjesztés
kivételes eljárású tárgyalása során javasolja, hogy az
elõterjesztés feletti szavazás egyben bizalmi szavazás is
legyen, akkor a kivételes eljárást azonnal meg kell szakítani,
és a törvényjavaslat tárgyalását az általános
rendelkezéseknek, illetõleg a 134. §-nak megfelelõen újra meg
kell kezdeni.
(4) A kivételes eljárás során a törvényjavaslat
benyújtására, illetve tárgyalására irányadó általános
rendelkezéseket a 124-128. §-okban foglalt eltérésekkel kell
alkalmazni.
125. §
(1) A kivételes eljárásban történõ tárgyalásról - az
elõterjesztõ esetleges felszólalása után - az Országgyûlés
vita nélkül határoz. A kivételes eljárásban történõ tárgyalás
elfogadásához a jelen lévõ országgyûlési képviselõk
négyötödének szavazata szükséges.
(2) A kivételes eljárásban tárgyalandó törvényjavaslat
sürgõs tárgyalását a törvényjavaslat benyújtásakor kell kérni.
A sürgõsség tárgyában történõ határozathozatalra az (1)
bekezdés irányadó.
(3) A kivételes eljárás elrendelése után az Országgyûlés
elnöke nyomban kijelöli azt a bizottságot, amely a
törvényjavaslat vitáját lefolytatja.
126. §
(1) A kivételes eljárást elrendelõ határozat meghozatalát
követõ huszonegy napon belül lehet a törvényjavaslathoz
módosító javaslatot elõterjeszteni.
(2) Sürgõs tárgyalás esetén a módosító javaslatok
benyújtásának határideje a sürgõsségrõl hozott országgyûlési
határozat meghozatalától számított nyolc nap.
(3) A módosító javaslatok benyújtására meghatározott
határidõ lejárta után a bizottsági vita lezárásáig csak a
korábban benyújtott módosító javaslatokhoz kapcsolódóan lehet
módosító javaslatot beterjeszteni. Ezt a rendelkezést a
kijelölt bizottságra nem kell alkalmazni.
127. §
(1) A kijelölt bizottság véleményezi a törvényjavaslatot
és dönt a módosító javaslatok támogatásáról.
(2) A bizottság ülésén az országgyûlési képviselõk
felszólalhatnak.
A H/28.. sz. országgyûlési határozati javaslat - módosításokkal
egybeszerkesztett - szövege 60
--------------------------------------------------------------
128. §
(1) A törvényjavaslat kivételes és sürgõs tárgyalása
esetén a kijelölt bizottság vitájának lezárását követõ
ülésnapon a törvényjavaslatot az Országgyûlés napirendjére
kell tûzni.
(2) Az ülésen való tárgyalás során elõször a
törvényjavaslat elõterjesztõje, majd - amennyiben a
törvényjavaslatot nem a Kormány terjesztette elõ - a Kormány
képviselõje szólal fel. Ezt követõen a kijelölt bizottság
képviselõje ismerteti a bizottság ajánlását. A
képviselõcsoportok álláspontját csoportonként egy-egy
képviselõ fejtheti ki. A független képviselõk közül az
elsõként szólásra jelentkezett nyilváníthat véleményt. Az
elõterjesztõnek a határozathozatal elõtt viszontválaszra van
joga.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott felszólalások után az
Országgyûlés - a kijelölt bizottság által támogatott módosító
javaslatokkal együtt - a törvényjavaslat egészének
elfogadásáról határoz.
(4) A 107. § rendelkezéseit a kivételes eljárás esetén is
alkalmazni kell.
A politikai vita
129. §
(1) A Kormány vagy a képviselõk legalább egyötödének
írásbeli indítványára - az indítványban megjelölt átfogó
politikai témakörben - az Országgyûlés vitát tart. Ilyen
indítványt kizárólag a rendes ülésszakon lehet benyújtani.
Minden képviselõ ülésszakonként legfeljebb két politikai vita
tartására irányuló indítványt támogathat.
(2) A politikai vitát az Országgyûlés az indítvány
benyújtásától számított tizennégy napon túl és huszonnyolc
napon belül tartja meg.
(3) A politikai vita tárgyalására az 53. § alkalmazásával
idõkeretet kell szabni; az idõkeret négy óránál kevesebb nem
lehet. A politikai vita a Kormány nyilatkozatával kezdõdik, és
a Kormány viszontválaszával zárul.
A mentelmi és összeférhetetlenségi ügyek intézése
130. §
(1) Az országgyûlési képviselõk mentelmi és
összeférhetetlenségi ügyeinek intézése során a Házszabály
általános rendelkezéseit a 130-131. §-okban foglalt
eltérésekkel kell alkalmazni.
A H/28.. sz. országgyûlési határozati javaslat - módosításokkal
egybeszerkesztett - szövege 61
--------------------------------------------------------------
(2) Az Országgyûlés elnöke a mentelmi jog
felfüggesztésére irányuló indítványt (az országgyûlési
képviselõk jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény - a
továbbiakban: Já.tv. - 3. § (2)-(3) bekezdés), a mentelmi jog
megsértését kifogásoló bejelentést (Já.tv. 4. § (2) bekezdés),
valamint az összeférhetetlenség kimondására irányuló
indítványt (Já.tv. 8. § (2) bekezdés), haladéktalanul átadja
megvizsgálásra az Országgyûlés mentelmi és
összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó állandó bizottságának
(a továbbiakban: Mentelmi bizottság) és errõl az Országgyûlést
tájékoztatja. Ha az Országgyûlés nem ülésezik, az Országgyûlés
elnöke dönt arról, hogy a mentelmi, illetõleg az
összeférhetetlenségi ügy elbírálása céljából szükség van-e
rendkívüli ülésszak vagy rendkívüli ülés összehívására.
(3) A Mentelmi bizottság elnöke a mentelmi és
összeférhetetlenségi ügy tárgyalásáról, idejérõl és helyérõl
köteles az érintett képviselõt értesíteni. Ha a képviselõ
megjelenik, kérésére meg kell õt hallgatni, de a Mentelmi
bizottság ülésén egyébként - kivéve a mentelmi jog megsértése
tárgyában tartott ülést - nem lehet jelen.
(4) A Mentelmi bizottság a mentelmi és
összeférhetetlenségi ügyeket zárt ülésen tárgyalja.
(5) A Mentelmi bizottság az ügy kézhezvételétõl számított
harminc napon belül
a) a mentelmi jog megsértése ügyében javaslatot tesz
az Országgyûlés elnökének;
b) a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló
indítvány tárgyában határozati javasolatot nyújt be az
Országgyûlésnek;
c) az összeférhetetlenség kimondására irányuló
határozati javaslathoz ajánlást nyújt be az Országgyûlésnek.
(6) A mentelmi és az összeférhetetlenségi ügyben
benyújtott határozati javaslathoz más bizottság nem nyújthat
be ajánlást.
131. §
(1) Az Országgyûlés a mentelmi és összeférhetetlenségi
ügyben a határozati javaslatot sürgõsséggel tárgyalja.
(2) A határozati javaslathoz módosító javaslatot nem
lehet fûzni, arról az Országgyûlés vita nélkül határoz. A
határozathozatal elõtt a képviselõ felszólalhat.
(3) A mentelmi jog felfüggesztése tárgyában hozott
döntéshez a jelen lévõ képviselõk kétharmadának szavazata
szükséges.
A vezetõ közjogi tisztségek betöltõinek megválasztása
A H/28.. sz. országgyûlési határozati javaslat - módosításokkal
egybeszerkesztett - szövege 62
--------------------------------------------------------------
132. §
(1) A vezetõ közjogi tisztségek betöltõinek megválasztása
során a Házszabály általános rendelkezéseit az e §-ban foglalt
eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az Országgyûlés az Alkotmányban, illetõleg külön
törvényekben megállapított szabályok szerint választja meg a
köztársasági elnököt, a miniszterelnököt, az Alkotmánybíróság
tagjait, a Legfelsõbb Bíróság elnökét, a legfõbb ügyészt, az
országgyûlési biztosokat, továbbá az Állami Számvevõszék
elnökét és alelnökeit.
(3) A választás titkos szavazással történik, kivéve a
miniszterelnök megválasztását.
(4) Ha törvény valamely tisztségviselõ megválasztása vagy
kinevezése elõtt a jelölt országgyûlési bizottság elõtt
történõ meghallgatását írja elõ, az erre hatáskörrel
rendelkezõ bizottság a jelöltet meghallgatja, és a személyi
javaslatot véleményezi.
(5) Az Országgyûlés által választott tisztségviselõk
esetében a kialakított véleményt a bizottság elõadója az
Országgyûlés ülésén ismerteti. A többi jelöltrõl a véleményt a
bizottság elnöke a javaslattételi és a kinevezési jogkör
gyakorlójának küldi meg.
(6) A (2) bekezdésében felsorolt személyek a
megválasztásuk, a miniszterek a kinevezésük után - ha a rájuk
vonatkozó szabályok nem írnak elõ más esküszöveget - az
Országgyûlés elõtt a Házszabály 3. számú melléklete szerinti
esküt tesznek, és aláírják az esküokmányt. Az eskü letételének
elmulasztására a 8. § (4) bekezdésének rendelkezéseit kell
megfelelõen alkalmazni.
A köztársasági elnök megbízatása megszûnésével és
helyettesítésével
kapcsolatos eljárási szabályok
133. §
(1) Ha a köztársasági elnökkel szemben a tisztsége
gyakorlása során összeférhetetlenségi ok merül fel, az
eljárásra az országgyûlési képviselõk összeférhetetlenségi
ügyének intézésére a Házszabályban meghatározott
rendelkezéseket kell alkalmazni, a következõ eltérésekkel:
a) kijelölt bizottságként az Alkotmányügyi
bizottság jár el;
b) a határozat meghozatalához a képviselõk
kétharmadának szavazata szükséges;
c) a szavazás titkos.
A H/28.. sz. országgyûlési határozati javaslat - módosításokkal
egybeszerkesztett - szövege 63
--------------------------------------------------------------
(2) Ha a köztársasági elnök az Országgyûléshez intézett
nyilatkozatával lemond a megbízatásáról, a nyilatkozatára a
határozati javaslatra meghatározott szabályokat a következõ
eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a lemondó nyilatkozat feletti vitát és szavazást
legkésõbb a lemondó nyilatkozat beérkezésétõl számított
tizenöt napon belül kell megtartani; ha az Országgyûlés az
említett idõpontban nem ülésezik, rendkívüli ülésszakot vagy
rendkívüli ülést kell összehívni;
b) a lemondó nyilatkozatot nem kell kiadni
bizottsági elõkészítésre;
c) a lemondó nyilatkozathoz módosító javaslatot nem
lehet benyújtani, de bármely képviselõcsoport vagy legalább
tizenöt képviselõ legkésõbb az e napirendi pont tárgyalásának
megkezdése elõtti napon írásban javasolhatja, hogy az
Országgyûlés kérje a köztársasági elnöktõl elhatározásának
újbóli megfontolását; ilyen javaslat esetén elõször e
javaslatról kell szavazni;
d) ha a köztársasági elnök elhatározásának
fenntartásáról írásban értesíti az Országgyûlést, az a)-c)
pontok szerint kell eljárni, de vitát már nem lehet nyitni, és
az Országgyûlés a lemondás tudomásulvételét nem tagadhatja
meg.
(3) A tisztsége gyakorlása során az Alkotmányt vagy
valamely más törvényt megsértõ köztársasági elnökkel szemben
indítványozott felelõsségre vonás esetén a határozati javaslat
tárgyalására vonatkozó szabályokat a következõ eltérésekkel
kell alkalmazni:
a) kijelölt bizottságként az Alkotmányügyi bizottság
jár el;
b) a határozati javaslathoz módosító javaslatot nem
lehet benyújtani;
c) a határozat meghozatalához a képviselõk
kétharmadának szavazata szükséges;
d) a szavazás titkos.
(4) Ha a köztársasági elnök feladatának ellátásában
átmenetileg akadályoztatva van, ennek megállapításáról és a
köztársasági elnököt helyettesítõ országgyûlési elnök
feladatát ellátó alelnök kijelölésérõl az Országgyûlés
egyszerre határoz. Határozati javaslatot a köztársasági elnök,
a Kormány és bármely országgyûlési képviselõ nyújthat be.
(5) Ha valamelyik képviselõ határozati javaslatot nyújt
be annak megállapítása iránt, hogy a köztársasági elnök a
feladatköre ellátását lehetetlenné tevõ állapotban van, a
A H/28.. sz. országgyûlési határozati javaslat - módosításokkal
egybeszerkesztett - szövege 64
--------------------------------------------------------------
határozati javaslat tárgyalására vonatkozó szabályokat a (3)
bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
A bizalmatlansági indítvány és a bizalmi szavazás
134. §
(1) A miniszterelnökkel szemben benyújtott
bizalmatlansági indítványra és a Kormány bizalmi szavazásra
vonatkozó javaslatára (a továbbiakban együtt: bizalmatlansági
indítvány) a határozati javaslatra és ennek tárgyalására
meghatározott szabályokat a következõ eltérésekkel kell
alkalmazni:
a) a bizalmatlansági indítvány feletti vitát és
szavazást legkorábban a beterjesztéstõl számított három nap
után, legkésõbb a beterjesztéstõl számított nyolc napon belül
kell megtartani; ha az Országgyûlés az említett idõpontban nem
ülésezik, rendkívüli ülésszakot vagy rendkívüli ülést kell
összehívni;
b) a bizalmatlansági indítványt nem kell kiadni
bizottsági elõkészítésre;
c) a bizalmatlansági indítványhoz módosító
javaslatot nem lehet benyújtani.
(2) Ha a Kormány a miniszterelnök útján azt javasolja,
hogy az általa benyújtott elõterjesztés feletti szavazás
egyben bizalmi szavazás is legyen, a javaslatot az
Országgyûlés ülésén szóban is - legkésõbb a benyújtott
elõterjesztés egésze feletti végsõ szavazás megkezdése elõtt -
elõ lehet terjeszteni.
V. RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
1. fejezet
AZ ORSZÁGGYÛLÉS KÖLTSÉGVETÉSE
Az Országgyûlés költségvetésének elõkészítése, elfogadása és
végrehajtása
135. §
(1) Az Országgyûlés a saját költségvetését - a központi
költségvetés részeként - maga állapítja meg. Az Országgyûlés
költségvetési fejezetén belül a Könyvtár költségvetése
elkülönítve szerepel.
(2) Az Országgyûlés költségvetési tervét az Országgyûlés
elnökének irányítása mellett a gazdasági fõigazgató, a
Könyvtár elkülönített költségvetési tervét a fõigazgató
A H/28.. sz. országgyûlési határozati javaslat - módosításokkal
egybeszerkesztett - szövege 65
--------------------------------------------------------------
készíti el, és azt - a Házbizottság egyetértésével, a
Költségvetési bizottság véleményének beszerzése után - az
Országgyûlés elnöke a költségvetési törvényjavaslat
elkészítéséhez a Kormány rendelkezésére bocsátja.
(3) Az Országgyûlés költségvetésének végrehajtásáért a
gazdasági fõigazgató, a Könyvtár elkülönített költségvetésének
végrehajtásáért a fõigazgató felelõs.
(4) Az Országgyûlés költségvetésének végrehajtását az
Állami Számvevõszék ellenõrzi.
2. fejezet
VEGYES RENDELKEZÉSEK
Az Országgyûléshez érkezett beadványok
136. §
(1) Az Országgyûléshez érkezett beadványokat az
Országgyûlés elnöke - tárgyuk szerint - az ügyben hatáskörrel
rendelkezõ bizottságnak vagy hivatali szervnek adja át
intézkedésre.
(2) Az Országgyûléshez érkezett beadványokról
nyilvántartást kell vezetni, amelyben fel kell tüntetni az
intézkedésre vonatkozó adatokat. Ezeket a beadványokat a
képviselõk bármikor megtekinthetik.
(3) A képviselõk, a képviselõcsoportok és a bizottságok a
hozzájuk érkezett beadványokat önállóan dolgozzák fel, és a
közérdekû bejelentésekrõl, javaslatokról és panaszokról szóló
jogszabály rendelkezéseit is figyelembe véve intézik el
azokat.
A határidõk
137. §
(1) A határidõket órákban vagy napokban kell számítani,
kivéve, amikor a Házszabály ülésnapot említ.
(2) A határidõbe a kezdõnap nem számít bele. Kezdõnap az
a nap, amelyre a határidõ megkezdésére okot adó cselekmény
vagy egyéb körülmény esik.
(3) Ha a határidõ utolsó napja munkaszüneti napra esik, a
határidõ az azt követõ legközelebbi munkanapon jár le.
(4) A határidõ az utolsó nap végével jár le.
A mulasztás igazolása
138. §
A H/28.. sz. országgyûlési határozati javaslat - módosításokkal
egybeszerkesztett - szövege 66
--------------------------------------------------------------
(1) Ahol a Házszabály a mulasztás igazolására lehetõséget
ad, ott az igazolást annál a személynél kell benyújtani,
akinél az elmulasztott cselekményt teljesíteni kell. Ha a
cselekményt az Országgyûlésnél kell teljesíteni, az igazolást
az Országgyûlés elnökénél kell benyújtani.
(2) Az igazolással együtt az elmulasztott cselekményt -
ha arra még lehetõség van - pótolni kell.
(3) Az igazolási kérelmet az (1) bekezdésben megjelölt
személy bírálja el. Jogorvoslatnak helye nincs.
A titokvédelem
139. §
(1) Az, akinek az Országgyûlés mûködése során államtitok
vagy szolgálati titok jut tudomására, illetõleg birtokába, a
titokvédelemre vonatkozó általános szabályok szerint köteles
azt megõrizni.
(2) Az Országgyûlés mûködésével kapcsolatban a
titokvédelemre vonatkozó külön szabályokat - a Házszabály
mellékleteként meghatározandó Titokvédelmi Rendtartás
megalkotásáig - az Országgyûlés elnöke által megállapított
Titokvédelmi Rendtartás tartalmazza.
A Házszabálytól való eltérés
140. §
(1) Kivételesen, a Házbizottság javaslatára az
Országgyûlés a jelen lévõ képviselõk négyötödének szavazatával
- képviselõcsoportonként legfeljebb egy felszólaló
meghallgatását követõen - úgy határozhat, hogy valamely ügy
tárgyalása során a Házszabály rendelkezéseitõl eltér.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem lehet alkalmazni,
ha az az Alkotmányba vagy más törvénybe ütközik, valamint az
Alkotmány és a Házszabály tárgyalása során.
Az országos érdekképviseleti és társadalmi szervezetek
jegyzékbe vétele
141. §
(1) Az Országgyûlés fõtitkára jegyzéket vezet azokról a
bejegyzett országos érdekképviseleti és társadalmi
szervezetekrõl, amelyek kérik jegyzékbe vételüket.
(2) A jegyzékbe vételi kérelemben meg kell jelölni az
érdekképviseleti és társadalmi szervezet
- nevét, székhelyét, címét;
- mûködési területét (célját);
A H/28.. sz. országgyûlési határozati javaslat - módosításokkal
egybeszerkesztett - szövege 67
--------------------------------------------------------------
- ügyintézõ és képviseleti szervét;
- képviseletére jogosult személyeket, ezek címét.
(3) Az Országgyûlés elnöke a jegyzékbe vett
érdekképviseleti és társadalmi szervezetek listáját évente
hivatalos lapban közzéteszi.
Értelmezõ rendelkezések
142. §
A Házszabály alkalmazásában
1. Ügyrendi javaslat: A plenáris vagy bizottsági ülés
vezetésével, rendjével összefüggõ, a tárgyalt napirendi pontot
érdemben nem érintõ - döntést igénylõ - eljárási kérdésre
vonatkozó javaslat.
2. Tárgysorozat: Valamennyi önálló indítvány, egyéb
tárgyalást és/vagy döntést igénylõ - nem eljárási kérdést
tartalmazó - ügy (a továbbiakban e §-ban együtt: ügy), amely
automatikusan vagy külön döntés alapján a plenáris és/vagy
bizottsági ülés napirendjére kerülhet.
3. Javaslat tárgysorozatba vétele: A tárgysorozatba nem
automatikusan kerülõ ügyek tárgysorozatba vételére vonatkozó
javaslat.
4. Napirend: A tárgysorozaton lévõ ügyek közül egy adott
ülésen tárgyalt ügyek összessége.
5. Napirendi javaslat: Javaslat arra, hogy a tárgysorozaton
lévõ ügyek közül melyek képezzék egy adott ülés napirendjét.
6. Napirendi pont: A tárgysorozat egy-egy olyan ügye, amely
a napirend önálló részét képezi.
7. Módosító javaslat: A tárgysorozaton lévõ törvényjavaslat,
határozati javaslat, politikai nyilatkozat-tervezet szövegének
konkrétan megjelölt részére vonatkozó - attól való eltérési
szándékot kifejezõ - írásbeli beadvány.
8. Kapcsolódó módosító javaslat: Olyan - a részletes vita
során benyújtott - módosító javaslat, amely a döntési javaslat
módosító javaslattal már érintett, vagy azzal összefüggõ
rendelkezésére vonatkozik; tartalma szerint az alap módosító
javaslat továbbfejlesztése.
9. Hatáskörrel rendelkezõ bizottság: Az a bizottság, amely
egy adott ügy vitelére az országgyûlési bizottságok
hatáskörérõl szóló országgyûlési határozat szerint hatáskörrel
rendelkezik.
10. Kijelölt bizottság: Az a bizottság, amelyet az
Országgyûlés elnöke egy adott ügy vitelére felkért.
A H/28.. sz. országgyûlési határozati javaslat - módosításokkal
egybeszerkesztett - szövege 68
--------------------------------------------------------------
A Házszabály értelmezése
143. §
(1) A Házszabály értelmezésével kapcsolatban az
Országgyûlés ülésén - egyedi esetekben - felmerült vitás
kérdésekben az elnök dönt.
(2) Ha a bizottság ülésén a Házszabály értelmezésével
kapcsolatban vitás kérdés merül fel, a bizottság elnöke a
Házszabály értelmezéséért felelõs bizottsághoz fordul.
(3) A Házszabály értelmezésével az Országgyûlés állandó
bizottságainak feladatairól szóló országgyûlési határozatban
megjelölt állandó bizottság (a Házszabály-értelmezésért
felelõs bizottság) az Országgyûlés választott
tisztségviselõjének, továbbá bármely képviselõcsoport vagy
bizottság kérésére állást foglal. A bizottság állásfoglalását
a képviselõk számára hozzáférhetõvé kell tenni. A bizottság
Házszabály-értelmezéssel kapcsolatos állásfoglalásáról -
bármely képviselõcsoport kérésére - az Országgyûlés dönt.
3. fejezet
AZ ORSZÁGGYÛLÉS HIVATALI SZERVEI ÉS
AZ ORSZÁGGYÛLÉSI KÖNYVTÁR
Az Országgyûlés Hivatala
144. §
(1) Az Országgyûlés Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) az
Országgyûlés munkaszervezete. Feladata, hogy biztosítsa az
Országgyûlés folyamatos mûködését és segítse a képviselõk és
az Országgyûlés tisztségviselõi tevékenységét.
(2) Az Országgyûlés hivatali szervei a Fõtitkárság,
valamint a Szervezeti és Mûködési Szabályzatban meghatározott
más szervek.
145. §
(1) A Hivatal az Országgyûlés ülésszakai, ülései, továbbá
a bizottsági ülések elõkészítése és lefolytatása keretében:
a) jogi-szakmai segítséget nyújt a bizottságoknak az
indítványok és ajánlások elkészítésében;
b) szakmai észrevételeket tesz a kijelölt bizottság
részére a benyújtott törvényjavaslatokról, határozati
javaslatokról és az ezekhez benyújtott módosító javaslatokról
abból a szempontból, hogy azok megfelelnek-e a 95. §-ban
meghatározott követelményeknek;
A H/28.. sz. országgyûlési határozati javaslat - módosításokkal
egybeszerkesztett - szövege 69
--------------------------------------------------------------
c) az Alkotmányügyi bizottság mellé állandó
kodifikációs csoportot rendel, a többi bizottság kodifikációs
munkáját a Szervezeti és Mûködési Szabályzatban meghatározott
módon segíti;
d) gondoskodik az ülések elõkészítésérõl, az
indítványok sokszorosításáról, eljuttatja a képviselõkhöz és
az ülések résztvevõihez az ülések tárgyalási anyagát és egyéb
tájékoztató anyagokat;
e) közremûködik az Országgyûlés ülései zavartalan
menetének biztosításában, jogi-szakmai segítséget nyújt az
elnöknek, illetve az alelnöknek az ülések vezetésénél;
f) gondoskodik az Országgyûlés jegyzõkönyvének
szerkesztésérõl és kiadásáról, valamint az Országgyûlési Napló
megjelentetésérõl;
g) szerkeszti, illetve kihirdetésre elõkészíti a
törvényeket és az Országgyûlés határozatait;
h) az Országgyûlés elnöke iránymutatásának
megfelelõen elõkészíti a Házbizottság és a bizottsági elnökök
üléseit, és gondoskodik az ülések jegyzõkönyvének
elkészítésérõl;
i) közremûködik az Országgyûlés bizottságai
üléseinek elõkészítésében, gondoskodik a meghívók és a
tárgyalási anyagok kézbesítésérõl, ellátja a bizottságok
adminisztrációját;
j) gondoskodik a képviselõk tájékoztatásáról és a
tájékoztatást szolgáló információs rendszer mûködtetésérõl; e
feladat ellátásában együttmûködik az Országgyûlési
Könyvtárral;
k) az elfogadott törvényeket, országgyûlési
határozatokat és egyéb döntéseket az elfogadástól számított 3
munkanapon belül az Országgyûlés elnökének megküldi, és
gondoskodik a parlamenti információs rendszerben történõ
hozzáférhetõségrõl.
(2) A Hivatal az Országgyûlés gazdasági, mûszaki és
általános igazgatási ügyeinek intézése keretében:
a) kidolgozza és végrehajtja az Országgyûlés
költségvetését;
b) kezeli az Országgyûlés ingatlan és ingó vagyonát;
c) ellátja az Országgyûlés mûködésével kapcsolatos
általános igazgatási és ügyviteli feladatokat;
d) gondoskodik az Országgyûlés mûködéséhez szükséges
technikai, mûszaki feltételekrõl, helyiségekrõl;
A H/28.. sz. országgyûlési határozati javaslat - módosításokkal
egybeszerkesztett - szövege 70
--------------------------------------------------------------
e) gondoskodik a képviselõket és a
képviselõcsoportokat megilletõ jogosultságok biztosításáról;
f) végrehajtja az Országgyûlés elnökének a rend
fenntartására és az Országgyûlés biztonságának megóvására tett
intézkedéseit;
g) kialakítja az Országgyûlés üléstermében, - a
parlamenti hagyományoknak megfelelõen, a képviselõcsoport-
vezetõkkel és a független képviselõk megbízottjával történt
egyeztetés után - a képviselõcsoportok helyét és a képviselõk
ülésrendjét;
h) felügyel arra, hogy az Országgyûlés és a
bizottságok tanácskozásain, továbbá az Országgyûlés épületében
illetéktelenek ne tartózkodjanak, és gondoskodik a belépõk,
parkolójegyek kiadásáról;
i) ellátja az Országgyûlés Hivatalával kapcsolatos
személyzeti és munkaügyi feladatokat.
(3) A Hivatal az Országgyûlés elnöke és alelnökei
titkársági feladatainak az ellátása keretében:
a) intézi az Országgyûléshez, valamint az
Országgyûlés elnökéhez érkezett közérdekû bejelentésekkel,
javaslatokkal és panaszokkal kapcsolatos teendõket;
b) ellátja az Országgyûléshez érkezett népszavazás
iránti kezdeményezés és népi kezdeményezés átvételével és
döntésre való elõkészítésével kapcsolatos feladatokat;
c) közremûködik az Országgyûlés elnökének az
Országgyûlésben képviselettel nem rendelkezõ pártokkal,
valamint az érdekképviseleti és társadalmi szervezetekkel való
kapcsolatának szervezésében.
(4) A Hivatal az Országgyûlés két- és többoldalú
nemzetközi kapcsolataival összefüggõ hivatali tevékenység
ellátása keretében:
a) közremûködik az Országgyûlés nemzetközi
kapcsolatainak szervezésében;
b) biztosítja a kiutazó és fogadó delegációk
felkészítését;
c) közremûködik a nemzetközi rendezvények
elõkészítésében és lebonyolításában.
(5) A Hivatal az Országgyûléssel kapcsolatos
sajtótevékenység ellátása keretében:
a) gondoskodik az Országgyûlés hivatalos
sajtóközleményeinek a tömegtájékoztatási szervekhez történõ
eljuttatásáról;
A H/28.. sz. országgyûlési határozati javaslat - módosításokkal
egybeszerkesztett - szövege 71
--------------------------------------------------------------
b) szervezi az Országgyûlés testületeinek,
tisztségviselõinek és rendezvényeinek sajtónyilvánosságát;
c) biztosítja a sajtó munkatársainak tájékoztatását
az Országgyûlés mûködésérõl.
146. §
A képviselõcsoportok tevékenységét segítõ szakértõket és
ügyviteli dolgozókat a gazdasági fõigazgató, a
képviselõcsoport vezetõjének javaslatára, alkalmazza. A
gazdasági fõigazgató - jogszabálysértés esetét kivéve - a
képviselõcsoport vezetõjének javaslatait az alkalmazás,
illetve annak megszüntetése tárgyában köteles elfogadni. E
dolgozókkal szemben az egyéb munkáltatói jogokat - átruházott
hatáskörben - a képviselõcsoport vezetõje gyakorolja.
A H/28.. sz. országgyûlési határozati javaslat - módosításokkal
egybeszerkesztett - szövege 72
--------------------------------------------------------------
Az Országgyûlési Könyvtár
147. §
(1) A Könyvtár országos hatáskörû, nyilvános tudományos
szakkönyvtár. Alapszolgáltatásai ingyenesek. Térítésmentes
könyvtári és információs szolgáltatásokat nyújt az
Országgyûlés, a képviselõk, a bizottságok, a
képviselõcsoportok, az említettek mellett dolgozó szakértõk és
az Országgyûlés hivatali szervezetei számára. Egyéb
szolgáltatásai térítés ellenében vehetõk igénybe.
(2) A Könyvtár az Országgyûlés költségvetésében részére
elkülönített költségvetésbõl önállóan gazdálkodik.
(3) A Könyvtár vezetõje a fõigazgató, aki a Könyvtár
dolgozóit illetõen gyakorolja a munkáltatói jogokat.
(4) A Könyvtár mûködése felett az Országgyûlés elnöke
felügyeletet gyakorol.
4. fejezet
HATÁLYBALÉPTETÕ RENDELKEZÉSEK
Hatályba lépés
148. §
(1) Ez az országgyûlési határozat - a 44. § (2)-(3)
bekezdése és a 142. § 9. pontja kivételével - kihirdetését
követõ nyolcadik napon lép hatályba. E határozat hatályba
lépése elõtt napirendre került ügyek - külön intézkedés nélkül
- a tárgysorozat részét képezik. Abban az ügyben, amelyben e
határozat hatályba lépése elõtt az általános vita
megkezdõdött, az eljárási kérdések tekintetében a hatályba
lépés elõtti rendelkezéseket kell alkalmazni.
(2) Ezen országgyûlési határozat
a) 44. § (2)-(3) bekezdésének hatályba lépésérõl
külön törvény rendelkezik,
b) 142. § 9. pontja az országgyûlési bizottságok
hatáskörérõl szóló országgyûlési határozat hatályba lépése
napján lép hatályba.
(3) Ezen országgyûlési határozat hatálybalépésével
egyidejûleg hatályát veszti az Országgyûlés Házszabályainak
módosításáról és egységes szövegérõl szóló 8/1989. (VI.8.) OGY
határozat, továbbá az ezt módosító 31/1990. (III.25.) OGY
határozat, 74/1990. (X.26.) OGY határozat, 25/1991. (IV.20.)
OGY határozat, 53/1991. (X.5.) OGY határozat, 69/1991.
(XII.14.) OGY határozat, 51/1992. (IX.11.) OGY határozat,
A H/28.. sz. országgyûlési határozati javaslat - módosításokkal
egybeszerkesztett - szövege 73
--------------------------------------------------------------
65/1992. (X.16.) OGY határozat, 74/1992. (XI.6.) OGY határozat
és 75/1992. (XI.6.) OGY határozat.
A H/28.. sz. országgyûlési határozati javaslat - módosításokkal
egybeszerkesztett - szövege 74
--------------------------------------------------------------
1. számú melléklet
a ...../1994. ( ) OGY
határozathoz
E s k ü s z ö v e g
az országgyûlési képviselõk eskütételéhez
"Én ........................................, a Magyar
Köztársaság Országgyûlésének képviselõje esküszöm, hogy
képviselõi tisztségem ellátása során hazámhoz, a Magyar
Köztársasághoz és annak népéhez hû leszek; az Alkotmányt és a
jogszabályokat megtartom, a tudomásomra jutott titkot
megõrzöm; munkám során választóim akaratához és
megbízatásomhoz híven, lelkiismeretesen járok el, és minden
igyekezetemmel azon leszek, hogy a Magyar Köztársaság
fejlõdését elõmozdítsam, népének boldogulását elõsegítsem.
(A képviselõ meggyõzõdése szerint)
Isten engem úgy segéljen!"
Budapest, 19.... évi .................. hó ..... napján
...........................
....
aláírás
A H/28.. sz. országgyûlési határozati javaslat - módosításokkal
egybeszerkesztett - szövege 75
--------------------------------------------------------------
2. számú melléklet
a ..../1994. ( ) OGY
határozathoz
Eseti képviseleti megbízás
A Házszabály 37. § (2) bekezdése szerint
........................ képviselõnek a/az
........................ bizottság tagjának* a/az
........................ bizottság ........................-i
ülésére - távollétem miatt - eseti megbízást adok.
Budapest, 199......................
...................... ...........................
.......... ..............
megbízó megbízott
a .................... a
bizottság tagja* ......................
.......
bizottság tagja*
____________________
* A Házszabály 37. § (2) bekezdése szerint a bizottsági tag
* A Házszabály 37. § (2) bekezdése szerint a bizottsági tag
______________________________________________________________
távolléte esetére csak ugyanazon bizottság tagjának
távolléte esetére csak ugyanazon bizottság tagjának
_________________________________________________________
adható képviseleti megbízás.
adható képviseleti megbízás.
____________________________
A H/28.. sz. országgyûlési határozati javaslat - módosításokkal
egybeszerkesztett - szövege 76
--------------------------------------------------------------
3. számú melléklet
a ...../1994. ( ) OGY
határozathoz
E s k ü s z ö v e g
az Országgyûlés elõtt esküt tevõ, vezetõ közjogi tisztséget
betöltõ
személyek eskütételéhez
"Én ........................................ esküszöm,
hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz és annak népéhez hû
leszek; az Alkotmányt és a jogszabályokat megtartom és
megtartatom; a tudomásomra jutott titkot megõrzöm;
................. feladataimat a Magyar Köztársaság
fejlõdésének elõmozdítása és az Alkotmány érvényesülése
érdekében lelkiismeretesen teljesítem.
(Az eskütevõ meggyõzõdése szerint)
Isten engem úgy segéljen!"
Budapest, 19.... évi .................. hó ..... napján
...........................
.....
aláírás
Országgyûlési határozati javaslat
a Magyar Köztársaság
O r s z á g g y û l é s é n e k
H Á Z S Z A B Á L Y Á R Ó L
Az Országgyûlés
....../1994. ( ) OGY
h a t á r o z a t a
(javaslat)
a Magyar Köztársaság Országgyûlésének
Házszabályáról
Az Országgyûlés az Alkotmány 24. §-a (4) bekezdése
szerint mûködésének szabályait és tárgyalási rendjét az
alábbi Házszabályban állapítja meg:
I. RÉSZ
AZ ORSZÁGGYÛLÉS MEGALAKULÁSA
Az alakuló ülés összehívása
1. §
Az újonnan megválasztott Országgyûlést a köztársasági
elnök a választást követõ egy hónapon belüli idõpontra hívja
össze.
A megbízólevél benyújtása
2. §
(1) Az országgyûlési képviselõk általános választásán
megválasztott képviselõk a megbízólevelüket az Országgyûlés
alakuló ülését megelõzõen a köztársasági elnöknél nyújtják
be.
(2) Az idõközi választáson megválasztott és a
pártlistáról üresedés miatt kijelölt képviselõ
megbízólevelét az Országyûlés elnökénél nyújtja be.
Az alakuló ülés vezetése
3. §
(1) Az Országgyûlés alakuló ülését a köztársasági elnök
nyitja meg. Ezt követõen tájékoztatást ad a megbízólevelek
átvételérõl, majd felkéri a legidõsebb képviselõt a
korelnöki, a négy legfiatalabb képviselõt a korjegyzõi
feladatok ellátására.
(2) Ha a képviselõ a felkérést visszautasítja, a korban
soron következõ képviselõt kell felkérni.
4. §
(1) Az alakuló ülést az Országgyûlés tisztségviselõinek
megválasztásáig a korelnök vezeti.
(2) Az Országgyûlés fõtitkára az Országgyûlés
tisztségviselõinek megválasztásáig a korelnök irányítása
alatt végzi az Országgyûlés ülésével kapcsolatos
tevékenységet.
A választással kapcsolatos jelentések
5. §
(1) A korelnök és a korjegyzõk hivatalba lépése után
a) az országgyûlési képviselõk választásáról az
Országos Választási Bizottság nevében annak elnöke,
b) a választással kapcsolatos állami feladatok
megszervezésérõl és technikai lebonyolításáról a
belügyminiszter
beszámol az Országgyûlésnek.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott beszámoló
jelentések elfogadásáról az Országgyûlés a képviselõk
eskütétele után határoz.
A megbízólevelek vizsgálata
6. §
(1) A jelentések elhangzása után a korelnök és a
korjegyzõk - mint mandátumvizsgáló bizottság - a választási
iratok (választási bizottságok jegyzõkönyvei, képviselõknek
a megbízás elfogadására, illetõleg az összeférhetetlenség
hiányára vonatkozó nyilatkozatai, pártlisták,
megbízólevelek) alapján megvizsgálják a képviselõk
megbízólevelének szabályszerûségét.
(2) A korelnök és a korjegyzõk megbízólevelét a névsor
szerint elsõnek igazolt öt képviselõbõl álló bizottság
vizsgálja meg. E bizottság azonnal megalakul, s tagjai
sorából elõadót választ. Ha a korelnök vagy korjegyzõ a
névsor szerinti elsõ öt képviselõ közé tartozna, vagy ha a
névsor szerinti elsõ öt képviselõ valamelyike a felkérést
visszautasítja, a bizottság tagja a sorban õt követõ
képviselõ.
7. §
(1) A mandátumvizsgálat eredményérõl elõször a 6. § (2)
bekezdésében meghatározott bizottság elõadója, majd ezt
követõen a korelnök tesz jelentést az Országgyûlésnek.
(2) Az idõközi választás során megválasztott, továbbá a
területi, illetve az országos listán az érintett párt által
üresedés miatt kijelölt képviselõ megbízólevelét a
mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó bizottság vizsgálja
meg. A vizsgálat eredményérõl a bizottság elõadója az
Országgyûlés legközelebbi ülésén tesz jelentést.
(3) A mandátumvizsgálat eredményérõl készített
jelentéshez módosító javaslatot nem lehet benyújtani. A
mandátumokat az Országgyûlés vita nélkül igazolja.
Az eskütétel
8. §
(1) A képviselõk a mandátumvizsgálat eredményérõl szóló
határozat meghozatalát követõen - az alakuló ülésen - esküt
tesznek, és aláírják az esküokmányt.
(2) Az eskü szövegét a Házszabály 1. számú melléklete
tartalmazza.
(3) Az alakuló ülésrõl távollevõk, továbbá a 7. § (2)
bekezdése szerint igazolt képviselõk az Országgyûlés elnöke
elõtt teszik le az esküt, és írják alá az esküokmányt.
(4) A képviselõ az eskü letételéig és az esküokmány
aláírásáig - az alakuló ülés megtartásával szükségszerûen
együttjáró feladatok elvégzésének kivételével - nem vehet
részt az Országgyûlés munkájában; tiszteletdíjat és költ-
ségtérítést csak akkor vehet - visszamenõleg is - kézhez,
illetõleg kedvezményt akkor vehet igénybe, miután esküt
tett.
A képviselõcsoport megalakulásának bejelentése
9. §
(1) A képviselõcsoportok megalakulásának bejelentésére
az alakuló ülésen, az eskütételt követõen kerül sor.
(2) A képviselõcsoport megalakulására vonatkozó
bejelentésnek tartalmaznia kell a képviselõcsoport
elnevezését, a csoport vezetõjének és az esetleges egyéb
tisztségviselõk nevét, valamint a képviselõcsoport névsorát.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat a korelnökhöz, a
változásokat az Országgyûlés elnökéhez kell írásban
bejelenteni.
(4) Az alakuló ülést követõen megalakult
képviselõcsoportok esetén a (2)-(3) bekezdésben, valamint a
14-15. §-ban foglaltakat kell megfelelõen alkalmazni.
Az Országgyûlés tisztségviselõinek megválasztása
10. §
(1) A képviselõcsoport-vezetõk indítványára a korelnök
az alakuló ülésen javaslatot tesz az Országgyûlés elnökének
személyére, valamint az alelnökök és jegyzõk számára és
személyére.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott javaslathoz
módosító javaslatot nem lehet benyújtani, arról az
Országgyûlés vita nélkül határoz.
11. §
(1) Az Országgyûlés - az Országgyûlésben képviselettel
rendelkezõ pártok képviselõcsoportjai vezetõinek javaslata
alapján - titkos szavazással megválasztja az Országgyûlés
elnökét, alelnökeit és a jegyzõket.
(2) A szavazatok leadása után a korjegyzõk a korelnök
felügyelete alatt összeszámlálják a szavazatokat és a
korelnök kihirdeti az eredményt.
(3) Ha valamelyik tisztségviselõ megválasztásánál nincs
meg a szükséges többség, e tisztség tekintetében az alakuló
ülésen megismételt szavazást kell tartani.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott okból megismételt
szavazás során - ha a tisztségre több jelölt volt - a két
legtöbb szavazatot kapott elnökjelöltre, illetõleg a legtöbb
szavazatot kapott, meg nem választott jelöltek közül eggyel
több jelöltre lehet szavazni, mint ahány alelnököt vagy
jegyzõt kell megválasztani.
(5) Ha a megismételt szavazás is eredménytelen, a be
nem töltött tisztségre új jelölést és szavazást kell
tartani.
A Házbizottság megalakulása
12. §
(1) A képviselõcsoport-vezetõk nevének bejelentésével
(9. § (1)-(2) bekezdés), továbbá az Országgyûlés elnökének
és alelnökeinek megválasztásával (10-11. §) a Házbizottság
(24. § (1) bekezdés szerinti összetétellel) megalakul.
(2) A Házbizottság tagjainak névsorát a korelnök az
alakuló ülésen ismerteti az Országgyûlés elõtt, ezt követõen
az elnöklést átadja az Országgyûlés megválasztott elnökének.
II. RÉSZ
AZ ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕK ÉS A
KÉPVISELÕCSOPORTOK
1. fejezet
A KÉPVISELÕK
A képviselõk jogai és kötelezettségei
13. §
(1) Az országgyûlési képviselõk tevékenységüket a köz
érdekében végzik. Képviselõi tevékenységükre nézve nem
utasíthatók.
(2) Amennyiben törvény kivételt nem tesz, az
Országgyûlés tisztségeire, illetve bizottságaiba bármelyik
képviselõ megválasztható.
(3) A képviselõ joga és kötelessége, hogy
kezdeményezõen részt vegyen az Országgyûlés munkájában,
elõsegítse annak eredményes mûködését. Kötelessége részt
venni az Országgyûlés ülésein, továbbá annak a bizottságnak
az ülésein, amelynek tagja.
(4) A képviselõ köteles képviselõi tevékenységét az
Alkotmánynak és a törvényeknek megfelelõen végezni, valamint
a Házszabály elõírásait betartani.
2. fejezet
A KÉPVISELÕCSOPORTOK
Az országgyûlési képviselõcsoportok megalakítása
14. §
(1) Az ugyanazon párthoz tartozó országgyûlési
képviselõk országgyûlési tevékenységük összehangolására
képviselõcsoportot hozhatnak létre.
(2) Az ugyanazon párthoz tartozó képviselõk csak egy
képviselõcsoportot alakíthatnak.
(3) E § alkalmazásában azt a képviselõt kell párthoz
tartozónak tekinteni, aki
a) párt tagja vagy
b) párt támogatásával indult a választáson vagy
c) olyan független, illetve függetlenné vált
képviselõ, akinek csatlakozását a képviselõcsoport
elfogadta.
(4) A képviselõcsoport a tagjai sorából vezetõt
választ, illetve más közös ügyeket intézõ megbízottat
választhat. A képviselõcsoport vezetõjének akadályoztatása
esetén a képviselõcsoport vezetõjének helyettese mindazon
jogokat gyakorolja, amelyeket a Házszabály a
képviselõcsoport vezetõjének biztosít.
15. §
(1) Képviselõcsoportot legalább tizenöt képviselõ
alakíthat. Minden képviselõ csak egy képviselõcsoportnak
lehet a tagja.
(2) A képviselõ a képviselõcsoportból kiléphet. A
képviselõcsoport a tagját kizárhatja. A kilépett vagy kizárt
képviselõt függetlennek kell tekinteni; az így függetlenné
vált képviselõ a kilépését vagy kizárását követõ hat hónap
elteltével bármely képviselõcsoporthoz csatlakozhat.
A képviselõcsoport gazdálkodása
16. §
(1) A képviselõcsoportok mûködésének költségeirõl az
Országgyûlés költségvetésén belül, elkülönítve kell
gondoskodni.
(2) A képviselõcsoprt az (1) bekezdés szerinti keret
terhére a képviselõcsoport vezetõjének rendelkezése alapján
vállalhat kötelezettséget és teljesíthet kifizetést.
(3) A képviselõcsoport gazdálkodására a központi
költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat
kell megfelelõen alkalmazni.
A képviselõcsoport megszûnése
17. §
(1) Megszûnik a képviselõcsoport, ha tagjainak száma
tizenöt fõ alá csökken vagy ha a képviselõcsoport ezt
határozatában kimondja.
(2) A képviselõcsoport volt vezetõje a megszûnés tényét
köteles haladéktalanul, de legkésõbb három napon belül
bejelenteni az Országgyûlés elnökének. E határidõ
elmulasztása esetén az Országgyûlés elnöke a
képviselõcsoport megszûnését hivatalból megállapíthatja.
(3) Nem szûnik meg a képviselõcsoport tagjai számának
tizenöt fõ alá csökkenése esetében, ha a hiányzó mandátum az
országgyûlési képviselõk választásáról szóló 1989. évi
XXXIV. törvény 46. §-ának (5) bekezdése alapján - az ott
megjelölt idõn belül - betölthetõ.
A csoportalakítás és a tájékoztatás szabályozása
18. §
(1) A pártok képviselõcsoportjain kívül - a képviselõi
tevékenységgel összefüggõ célra - létrehozott más (pl.
szakmai, területi) csoportok a Házszabály alkalmazásában nem
minõsülnek képviselõcsoportnak.
(2) Az Országgyûlés épületében a képviselõcsoport, a
képviselõcsoporton kívül létrehozott más csoport és a
képviselõ csak az Országgyûlés tevékenységével kapcsolatban
tarthat tájékoztatást a tömegtájékoztatási szervek részére.
III. RÉSZ
AZ ORSZÁGGYÛLÉS SZERVEZETE
1. fejezet
AZ ORSZÁGGYÛLÉS TISZTSÉGVISELÕI
Az Országgyûlés elnöke
19. §
(1) Az Országgyûlés elnöke biztosítja az Országgyûlés
jogainak gyakorlását, gondoskodik az Országgyûlés
tekintélyének megóvásáról, az Országgyûlés rendjének és
biztonságának fenntartásáról, valamint az Országgyûlés
munkájának megszervezésérõl.
(2) Az Országgyûlés elnöke az (1) bekezdésben
meghatározott feladatai körében
a) képviseli az Országgyûlést más állami
szervekkel, illetve társadalmi és egyéb szervezetekkel való
kapcsolatban,
b) képviseli az Országgyûlést a nemzetközi
kapcsolatokban;
c) összehívja az Országgyûlés ülésszakát, s ezen
belül az egyes üléseket;
d) megnyitja és részrehajlás nélkül vezeti, majd
berekeszti az üléseket; engedélyezi a felszólalásokat, ügyel
a Házszabály betartására, kihirdeti a szavazás eredményét és
ügyel az ülések rendjére;
e) az üléseken a tanácskozási rend érdekében
bármikor felszólalhat, de ha az ügy érdemében kíván szólni,
az elnöki teendõket köteles átadni;
f) tanácskozási joggal részt vehet bármelyik
bizottság ülésén, s elnököl a Házbizottság ülésein;
g) összehangolja a bizottságok mûködését;
h) elõkészítés, illetõleg intézkedés céljából
kiadja a hatáskörrel rendelkezõ bizottságnak az
Országgyûléshez érkezett indítványokat és beadványokat;
i) kinevezi és felmenti az Országgyûlés fõtitkárát
és a fõtitkár helyetteseit, továbbá a közgyûjtemény vezetõk
pályázati rendjére vonatkozó jogszabályok alapján az
Országgyûlési Könyvtár (a továbbiakban: Könyvtár)
fõigazgatóját és fõigazgató-helyetteseit; az általa
kinevezett vezetõket illetõen - a fõtitkár-helyettesek és a
Könyvtár fõigazgató-helyettesei kivételével - munkáltatói
jogkört gyakorol;
j) jóváhagyja az Országgyûlés hivatali szerveinek
Szervezeti és Mûködési Szabályzatát;
k) jóváhagyja az Országgyûlés költségvetésének
összeállítását és ellenõrzi annak végrehajtását;
l) megteszi az Országgyûlés biztonsága érdekében
szükséges intézkedéseket;
m) ellátja mindazon feladatokat, amelyeket számára
a Házszabály, illetve a törvények meghatároznak.
(3) Az elnök a hozzá benyújtott indítványok napi
jegyzékét haladéktalanul megküldi a képviselõk számára. Az
indítványról bármely képviselõ kérésére az Országgyûlés
Hivatala másolatot ad. Az elnök a hozzá benyújtott
indítványok egy-egy teljes sorozatát megküldi a
képviselõcsoportok vezetõinek.
(4) Az elnök a képviselõk számára hozzáférhetõvé teszi
az Országgyûléshez címzett, valamint az Országgyûlés
elnökének címzett, de az Országgyûlést érintõ iratokat.
Az Országgyûlés alelnökei
20. §
(1) Az Országgyûlés alelnökei az elnök által
meghatározott rendben helyettesítik az Országgyûlés elnökét
a 19. §-ban meghatározott feladatok végrehajtásában.
(2) Az Országgyûlés elnökét tartós akadályoztatása
esetén a legnagyobb taglétszámú képviselõcsoporthoz tartozó
alelnök - az õ akadályoztatása esetén a következõ legnagyobb
taglétszámú képviselõcsoporthoz tartozó alelnök -
helyettesíti. Azonos taglétszámú képviselõcsoport esetén a
helyettesítõ alelnököt a Házbizottság jelöli ki.
(3) Az elnököt helyettesítõ alelnök jogai és
kötelezettségei - a kinevezési és felmentési jog kivételével
- az elnökével azonosak.
Az Országgyûlés jegyzõi
21. §
(1) Az Országgyûlés jegyzõi
a) közremûködnek az Országgyûlés ülésének
vezetésében,
b) a kézfelemeléssel történõ szavazásnál -
amennyiben szükséges - összeszámolják a szavazatokat,
c) a titkos szavazásnál szavazatszámláló
bizottságként járnak el,
d) felolvassák az országgyûlési iratokat,
eskütételnél elõolvassák az eskü szövegét,
e) vezetik a felszólalásra jelentkezett képviselõk
névsorát,
f) jelzik a beszédidõ lejártát,
g) hitelesítik az Országgyûlés szó szerinti
jegyzõkönyvét.
(2) Az Országgyûlés ülésén - az elnök által
meghatározott sorrendben - egyidejûleg két jegyzõ teljesít
szolgálatot, akik közül lehetõleg egy kormánypárthoz, egy
ellenzéki párthoz tartozik.
A tisztségviselõk megbízatásának megszûnése
22. §
(1) Az Országgyûlés tisztségviselõjének megbízatása
megszûnik:
a) képviselõi megbízatásának megszûnésével,
b) a képviselõcsoportból való kilépésével vagy
kizárásával, független képviselõ esetében pedig valamelyik
képviselõcsoporthoz való csatlakozásával,
c) képviselõcsoportjának megszûnésével,
d) felmentésével.
(2) A tisztségviselõ felmentésérõl a Házbizottság
javaslata alapján az Országgyûlés a 10. § (2) bekezdésének
szabályai szerint határoz.
2. fejezet
A HÁZBIZOTTSÁG
23. §
A Házbizottság:
a) állást foglal az Országgyûlés ülésszakonkénti
és heti munkarendjérõl,
b) javaslatot készít az ülések napirendjére,
menetrendjére, idõtartamára és a felszólalási idõkeretekre;
c) megvitatja az Országgyûlés mûködését érintõ
önálló indítványokat, és ezekkel kapcsolatban állást foglal;
d) az állandó és az ideiglenes bizottságok elnöke,
alelnökei, tagjai sorában bekövetkezett üresedés esetén
javaslatot tesz az Országgyûlésnek az üres hely betöltésére;
e) egyezteti az Országgyûlés mûködésével
kapcsolatos vitás kérdéseket;
f) az Országgyûlés elnökének tartós
akadályoztatása esetén a 20. § (2) bekezdése alapján
helyettesítõ alelnököt jelöl;
g) állást foglal a nemzetközi kapcsolatok
szervezésére vonatkozó ügyekben, elõkészíti az ünnepi
eseményeket;
h) állást foglal a parlamenti munka
sajtónyilvánosságával kapcsolatos kérdésekben;
i) meghallgatja és véleményezi az Országgyûlés
elnökének kinevezési hatáskörébe tartozó tisztségre
jelöltként bemutatott személyeket;
j) kialakítja az Országgyûlés költségvetése
elkészítésének elveit;
k) az elnök felkérésére megvitatja az
Országgyûléshez (annak tisztségviselõihez) érkezett
jelentõsebb beadványokat (petíciókat, felhívásokat, nyílt
leveleket stb.) és véleményezi az ezekkel kapcsolatos
esetleges intézkedéseket;
l) megállapítja a távolmaradás igazolásának
rendjét (44.§ (3) bekezdés);
m) javaslatot tesz arra, hogy az Országgyûlés
valamely ügy tárgyalása során a Házszabály rendelkezéseitõl
térjen el (139. §);
n) javaslatot tesz arra, hogy az Országgyûlés a
kapcsolódó módosító javaslatok benyújtására a 101. § (1)
bekezdésében meghatározottnál rövidebb határidõt szabjon;
o) javaslatot tesz az Országgyûlés
tisztségviselõinek felmentésére (22. § (2) bekezdés);
p) javaslatot tesz napirendi pont idõkeretben
történõ tárgyalására (53.§);
q) megvitatja a Házbizottság tagjai által
elõterjesztett egyéb kérdéseket.
A Házbizottság tagjai
24. §
(1) A Házbizottság elnöke az Országgyûlés elnöke,
tagjai: az Országgyûlés alelnökei és minden képviselõcsoport
vezetõje.
(2) A Házbizottságban csak a képviselõcsoport vezetõje
- akadályoztatása esetén megbízottja - rendelkezik szavazati
joggal.
A Házbizottság ülésének résztvevõi
25. §
(1) A Házbizottság ülésén a Házbizottság tagjain kívül
csak az Országgyûlés elnöke által meghívott személyek
vehetnek részt.
(2) Állandó meghívottként tanácskozási joggal részt
vehet a Házbizottság ülésén a Kormány képviselõje.
A Házbizottság mûködése
26. §
(1) A Házbizottság ülését az Országgyûlés elnöke hívja
össze és vezeti.
(2) A Házbizottságot össze kell hívni, ha ezt bármelyik
képviselõcsoport vezetõje kéri.
(3) A Házbizottság a döntéseit egyhangúlag hozza meg.
Egyhangú döntés hiányában a 23. § a), e), f), l) p)
pontjáról az Országgyûlés, egyéb esetekben az elnök dönt.
(4) A Házbizottság ülésérõl szó szerinti jegyzõkönyv
készül. Egyebekben a Házbizottság mûködési rendjét - a
Házszabály rendelkezéseit figyelembe véve - maga határozza
meg.
3. fejezet
Bizottsági elnöki értekezlet
27. §
(1) A Bizottsági elnöki értekezlet elnöke az
Országgyûlés elnöke, tagjai az Országgyûlés állandó
bizottságainak elnökei.
(2) A Bizottsági elnöki értekezlet javaslatot tesz
a) a Házbizottságnak az Országgyûlés heti
munkarendjére,
b) a Házbizottságnak az Országgyûlés üléseinek
napirendjére és menetrendjére,
c) az elnöknek a bizottság kijelölésére (79. §).
(3) A Bizottsági elnöki értekezlet ülését az
Országgyûlés elnöke hívja össze és vezeti.
(4) A Bizottsági elnöki értekezlet határozatait
szótöbbséggel hozza. A Bizottsági elnöki értekezleten az
állandó bizottság elnöke - akadályoztatása esetén az általa
kijelölt alelnök - rendelkezik szavazati joggal.
4. fejezet
AZ ORSZÁGGYÛLÉS BIZOTTSÁGAI
Az állandó bizottságok létrehozása
28. §
(1) Az Országgyûlés megalakulását követõen létrehozza
állandó bizottságait.
(2) Az állandó bizottságok száma és feladatköre
alapvetõen a kormányzat felépítéséhez igazodik. Kötelezõ
létrehozni az alkotmányossággal, a költségvetéssel,
külügyekkel, a honvédelemmel, továbbá a mentelmi,
összeférhetetlenségi és mandátumvizsgálati ügyekkel
foglalkozó állandó bizottságokat.
(3) Az Országgyûlés bizottságot egyébként bármikor
létrehozhat, átalakíthat és megszüntethet.
Az állandó bizottságok hatásköre
29. §
(1) Az állandó bizottság az Országgyûlés kezdeményezõ,
javaslattevõ, véleményezõ, - törvényben és a Házszabályban
meghatározott esetekben - ügydöntõ és a kormányzati munka
ellenõrzésében közremûködõ szerve, amely az Alkotmányban, a
Házszabályban és más törvényekben, továbbá az Országgyûlés
határozataiban meghatározott hatáskörét gyakorolja.
(2) Az állandó bizottság egyes feladatai elvégzésére
tagjai sorából albizottságokat hozhat létre. Az albizottság
mûködésének szabályaira - az albizottság eltérõ rendelkezése
hiányában - az állandó bizottság mûködésére vonatkozó
szabályokat kell megfelelõen alkalmazni.
(3) Minden állandó bizottságnak létre kell hoznia egy
albizottságot, mely a bizottság hatáskörébe tartozó
törvények végrehajtását, társadalmi és gazdasági hatását
figyelemmel kíséri.
(4) Az albizottság megalakításáról a bizottság elnöke
az Országgyûlést haladéktalanul tájékoztatja.
30. §
(1) Az Országgyûlés törvényjavaslat (85. §), határozati
javaslat (87. §), politikai nyilatkozat (88. §) és jelentés
(89. §) (a továbbiakban együtt: döntési javaslat)
készítésére kérheti fel az állandó bizottságot.
(2) Az Országgyûlés elnöke által kijelölt bizottság
ajánlást (95. § (1)-(3) bekezdések) készít az
Országgyûléshez benyújtott döntési javaslathoz.
(3) Az állandó bizottság a mûködési területét érintõ
bármely kérdést megtárgyalhat, és abban állást foglalhat. A
bizottság állásfoglalását nyilvánosságra hozhatja.
A bizottságok megalakítása
31. §
(1) Az állandó bizottságok számára, elnevezésére,
feladatkörére, tagjainak számára, elnökének, alelnökének és
tagjainak megválasztására - a 28. §-ban és a 33. § (1)-(2)
bekezdésében foglaltak alapján - a képviselõcsoportok
vezetõi ajánlásának megfelelõen, a Házbizottság terjeszt elõ
javaslatot az Országgyûlésnek.
(2) A javaslatot az Országgyûlés elnöke ismerteti. A
javaslatra csak a képviselõcsoport vezetõje - személyi
javaslatra csak az érintett képviselõcsoport vezetõje -
tehet módosító javaslatot, arról az Országgyûlés vita nélkül
határoz.
A bizottsági megbízatások megszûnése
32. §
(1) Az országgyûlési bizottság elnökének, alelnökének,
tagjának megbízatása megszûnik:
a) a bizottság megbízatásának megszûnésével,
b) képviselõi megbízatásának megszûnésével,
c) a képviselõcsoportból való kilépésével vagy
kizárásával, független képviselõ esetében pedig valamelyik
képviselõcsoporthoz való csatlakozásával,
d) a képviselõcsoport általi visszahívással,
e) a képviselõcsoportjának megszûnésével.
(2) A megüresedett hely betöltésérõl a Házbizottság
javaslata alapján az Országgyûlés a 31. § rendelkezései
szerint határoz.
A bizottsági tagok
33. §
(1) Az állandó bizottság munkájában bizottsági tagként
minden képviselõcsoportból annyi képviselõ vehet részt,
amennyi a képviselõcsoportok közötti létszámaránynak
megfelel.
(2) A képviselõcsoportok vezetõi az (1) bekezdésben
foglaltaktól eltérõen is megállapodhatnak. Az állandó
bizottságokban bizottságonként a képviselõcsoportok legalább
egy-egy képviselõjének helyet kell kapnia.
(3) Az Országgyûlés úgy is határozhat, hogy valamely
bizottságba mind a kormánypárti képviselõcsoport(ok), mind
az ellenzéki képviselõcsoport(ok) együttesen ugyanannyi
képviselõt jelölhetnek (paritásos bizottság).
Az ideiglenes bizottságok
34. §
(1) Az Országgyûlés bármely kérdés megvizsgálására
vizsgálóbizottságot küldhet ki, továbbá a bizottságot
létrehozó határozatban megjelölt ügyeknek a határozatban
megállapított ideig történõ intézésére eseti bizottságot
alakíthat (a vizsgáló és az eseti bizottság a továbbiakban
együtt: ideiglenes bizottság).
(2) Az ideiglenes bizottság létrehozatalára irányuló
határozati javaslathoz nem lehet módosító javaslatot
benyújtani.
Az eseti bizottságokra vonatkozó külön szabályok
35.§
(1) Az eseti bizottság feladatát, elnevezését,
tagjainak számát és megbízatásának terjedelmét az
Országgyûlés az eseti bizottság felállításakor határozza
meg.
(2) Az eseti bizottság elnökének, tisztségviselõinek és
tagjainak jelölésére és megválasztására a 31. §-t,
megbízatásuk megszûnésére a 32. §-t kell alkalmazni azzal,
hogy az eseti bizottság tagjainak legfeljebb a fele nem
országgyûlési képviselõ is lehet.
(3) Az eseti bizottság mûködésének szabályaira, - az
Országgyûlés vagy az eseti bizottság eltérõ rendelkezése
hiányában -, az állandó bizottság mûködésére vonatkozó
szabályokat megfelelõen alkalmazni kell.
A vizsgáló bizottságra vonatkozó külön szabályok
36. §
(1) A vizsgáló bizottság létrehozatalára, mûködésére,
elnevezésére, a vizsgálat tárgyának meghatározására és a
vizsgáló bizottság megszûnésére az eseti bizottságra
vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni az e §-ban foglalt
eltérésekkel.
(2) A vizsgáló bizottságot létre kell hozni, ha azt a
képviselõk legalább egyötöde indítványozza.
(3) A vizsgáló bizottság tagja csak országgyûlési
képviselõ lehet.
(4) A vizsgáló bizottságot a 33. § (3) bekezdésében
foglaltaknak megfelelõen kell megalakítani. A Kormány vagy
bármely kormányzati szerv, továbbá valamely minisztérium
tevékenységét vizsgáló bizottság elnöke ellenzéki képviselõ.
(5) A vizsgáló bizottság tevékenységérõl jelentést
készít, amelynek tartalmaznia kell:
a) a bizottság feladatát;
b) a bizottság által meghatározott eljárási rendet
és vizsgálati módszereket;
c) a bizottság ténybeli és jogi megállapításait;
d) annak indokolását, hogy megállapításait milyen
bizonyítékokra alapította;
e) a vizsgálat által érintett szerv vagy személy
észrevételeit a lefolytatott vizsgálat módszereire és
megállapításaira vonatkozóan;
f) - amennyiben ez a bizottság feladatához
tartozott - javaslatot a szükséges intézkedésekre.
(6) A vizsgáló bizottság elnevezését, valamint a
vizsgálat tárgyát érintõ módosító javaslatot nem lehet
benyújtani.
A bizottsági tagok helyettesítése
37. §
(1) A bizottsági tag a bizottság ülésein személyesen
vagy helyettese útján vesz részt.
(2) A bizottsági tag távolléte esetére csak ugyanazon
bizottság tagjának (a továbbiakban: helyettes) adhat eseti
képviseleti megbízást.
(3) A képviseleti megbízás egyetlen bizottsági ülésre
szól.
(4) A Házszabály 2. számú melléklete szerinti
formanyomtatvány szerinti képviseleti megbízást legkésõbb az
ülés megkezdésekor az elnöknek be kell mutatni, vagy a
megbízást adó egy korábbi bizottsági ülésen jegyzõkönybe
mondja. A benyújtott képviseleti negbízást a jegyzõkönyvhöz
kell csatolni.
(5) A helyettes jogai és kötelezettségei azonosak a
bizottsági tagéval. A helyettesítés nem terjedhet ki a
bizottsági elnöki és alelnöki jogok gyakorlására.
(6) A helyettes egy bizottsági ülésen csak egy
bizottsági tag helyettesítésére jogosult.
IV. RÉSZ
AZ ORSZÁGGYÛLÉS TÁRGYALÁSI RENDJE
1. fejezet
ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
Az Országgyûlés ülésszakai és ülései
38. §
(1) Az Országgyûlés évenként két rendes ülésszakot
tart: minden év február elsejétõl június tizenötödikéig,
illetve szeptember elsejétõl december tizenötödikéig.
(2) Az ülésszak ülésekbõl, az ülés ülésnapokból áll. Az
ülés összehívásakor jelezni kell az ülésnapok várható
számát.
(3) Az Országgyûlés - megalakulását követõen lehetõleg
harminc napon belül, egyébként minden ülésszak végén - a
Házbizottság és a Kormány együttes javaslata alapján
elfogadja a következõ ülésszak jogalkotási programját és
tárgyalási rendjének tervét.
A rendkívüli ülésszak és a rendkívüli ülés
39. §
(1) A köztársasági elnök, a Kormány vagy a képviselõk
egyötödének írásbeli kérelmére az Országgyûlést rendkívüli
ülésszakra vagy rendkívüli ülésre össze kell hívni. A
kérelemben az összehívás indokát, továbbá a javasolt
idõpontot és napirendet meg kell jelölni. Az Országgyûlés
elnökének lehetõleg a javasolt, de legkésõbb az azt követõ
nyolc napon belüli idõpontra kell az Országgyûlést
összehívnia.
(2) Az Országgyûlés elnöke rendkívüli ülésszakot vagy
rendkívüli ülést hív össze az Alkotmányban és a
Házszabályban meghatározott okból.
(3) Ha rendkívüli ülésszak vagy rendkívüli ülés
összehívását önálló indítvány megtárgyalása miatt kérik, a
kérelemmel egyidejûleg a napirendre javasolt önálló
indítványt is be kell nyújtani.
(4) A rendkívüli ülésszak vagy rendkívüli ülés
napirendjére egyébként csak olyan önálló indítvány vehetõ
fel, amelynek napirendre vételét az (1) bekezdésben
meghatározottak kérik.
(5) A (3)-(4) bekezdések rendelkezéseit nem kell
alkalmazni a rendkívüli ülésszak vagy rendkívüli ülés alatt
benyújtott interpellációra és kérdésre.
A tanácskozás nyelve
40. §
(1) Az Országgyûlés ülésén a tanácskozás nyelve a
magyar.
(2) Ha a képviselõ anyanyelve nem magyar, anyanyelvén
is felszólalhat. A tolmácsolásról az Országgyûlés Hivatala
gondoskodik.
(3) A nem magyar anyanyelvû képviselõ részére -
kérésére - folyamatos tolmácsolásról kell gondoskodni.
(4) Az Országgyûlés hivatalos iratait a nem magyar
anyanyelvû képviselõ részére - kérelmére - a képviselõ
anyanyelvére az Országgyûlés Hivatala lefordíttatja.
A nyilvánosság
41. §
(1) Az Országgyûlés ülései nyilvánosak. Az Országgyûlés
üléseinek jegyzõkönyvei és azok irattári mellékletei a
nyilvánosság számára az Országgyûlési Könyvtárban
hozzáférhetõek.
(2) A köztársasági elnök, a Kormány, továbbá bármely
képviselõ kérelmére az Országgyûlés a képviselõk
kétharmadának szavazatával zárt ülés tartását is
elhatározhatja.
(3) A zárt ülésrõl készült jegyzõkönyvnek az
államtitkot, szolgálati titkot, illetõleg nyilvánosságra nem
hozható egyéb adatot tartalmazó részét az Országgyûlés
elnöke titkos iratként kezeli.
(4) A zárt ülésen meghozott döntés titkosságáról az
Országgyûlés külön határoz.
42. §
(1) A nyilvános ülésen a hallgatóság - ideértve a
tömegtájékoztatási szervek képviselõit is - csak a karzat
kijelölt helyein foglalhat helyet, és a véleménynyilvánítás
bármely formájától tartózkodni köteles.
(2) Az ülés rendjének megzavarása esetén az elnök a
hallgatóságot vagy annak egy részét az ülésrõl
kiutasíthatja.
(3) A zárt ülésen a képviselõkön kívül csak a
tanácskozási joggal rendelkezõ személyek (45. § (1) bek.),
az Országgyûlés fõtitkára, továbbá az Országgyûlés hivatali
szervezetének oda beosztott munkatársai és a
jegyzõkönyvvezetõk vehetnek részt.
A határozatképesség
43. §
(1) Az Országgyûlés akkor határozatképes, ha a
képviselõknek több, mint a fele, illetõleg - ha az Alkotmány
vagy más törvény a határozathozatalhoz szükséges létszámot
ettõl eltérõen szabályozza - a meghatározott számú képviselõ
jelen van.
(2) Ha az Országgyûlés nem határozatképes, az elnök
megállapítja a hiányzó képviselõk névsorát, a napirendi pont
tárgyalását elhalasztja, és a bejelentés nélkül távol lévõk
jegyzékét az Országgyûlés legközelebbi ülésén közzéteszi. Az
ülést a következõ napirendi pont tárgyalásával kell
folytatni. Amennyiben az elnök az Országgyûlés
határozatképességét utóbb megállapítja, döntése alapján a
határozathozatalra vissza lehet térni.
(3) A napirendrõl történõ szavazásnál, az ügyrendi
javaslatról történõ szavazásnál, valamint az 51. § (4)
bekezdése esetében az Országgyûlés kézfelemeléssel szavaz
(60. § (2) bekezdés a) pont).
A jelenlét
44. §
(1) A képviselõ az Országgyûlés szavazásain köteles
jelen lenni.
(2) A képviselõnek járó alapdíj összege arányosan
csökken, ha a képviselõ a tárgyhónap napirendben elõre
feltüntetett szavazásainak több, mint egyharmadán
igazolatlanul nem vesz részt.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak végrehajtásának
szabályait a Házbizottság állapítja meg.
Az Országgyûlés ülésének résztvevõi
45. §
(1) A köztársasági elnök, a Kormány tagja, az
Alkotmánybíróság elnöke, a Legfelsõbb Bíróság elnöke, a
legfõbb ügyész, az országgyûlési biztos, az Állami
Számvevõszék elnöke részt vehet és felszólalhat az
Országgyûlés ülésén.
(2) Ha a Házszabály kivételt nem tesz, a köztársasági
elnök, a miniszterelnök, továbbá - a Kormány megbízásából -
a Kormány tagja bármikor felszólalhat.
(3) Az (1) bekezdésben felsorolt vagy a
helyettesítésére jogosult személy köteles részt venni az
Országgyûlés ülésén, ha a napirenden lévõ önálló
indítványnak õ az elõterjesztõje.
(4) A Kormány tagja vagy a helyettesítésére jogosult
személy akkor is köteles részt venni az Országgyûlés ülésén,
ha a napirenden lévõ törvényjavaslat, határozati javaslat
vagy jelentés az õ feladatkörét érinti.
(5) Az Országgyûlés a képviselõk egyötödének írásban
tett javaslatára az (1) bekezdésben felsorolt személyeket -
a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság elnöke és a
Legfelsõbb Bíróság elnöke kivételével - kötelezheti az
Országgyûlés ülésén való megjelenésre.
Az önálló indítványok benyújtásának bejelentése
46. §
(1) Az ülés kezdetén az elnök ismerteti a benyújtott
önálló indítványokat (84. § (1) bek.) és sürgõsségi
javaslatokat (92. §).
(2) Az önálló indítványt és a sürgõsségi javaslatot az
elõterjesztõ legfeljebb két perc idõtartamban szóban is
megindokolhatja. A sürgõsség kérdésében az Országgyûlés - a
benyújtást követõ ülés elsõ ülésnapján - vita nélkül
határoz.
(3) Ha olyan törvényjavaslat vagy határozati javaslat
sürgõs tárgyalását kérték, amelynek elfogadásához a
képviselõk minõsített többségének szavazata szükséges, a
sürgõsség kérdésében is ugyanolyan többséggel kell
határozni.
A napirend megállapítása
47. §
(1) Az ülés napirendjére az elnök a Házbizottság
ajánlása alapján tesz javaslatot. E javaslatot legkésõbb az
ülést megelõzõ napon meg kell küldeni a képviselõknek, a
köztársasági elnöknek és a Kormány tagjainak.
(2) A szavazások idõpontját - az elõre nem tervezhetõ,
pl. ügyrendi szavazások kivételével - a napirendi
javaslatban fel kell tüntetni.
(3) Az ülés megkezdéséig a Kormány vagy legalább
tizenöt képviselõ - indokolással ellátott - javaslatot
nyújthat be a napirendi javaslat módosítására.
(4) Az ülésen az elnök ismerteti a Házbizottság
napirendi javaslatát, a napirendre tett eltérõ javaslatokat,
továbbá a Házbizottságnak a tanácskozás menetrendjére,
idõtartamára és a felszólalási idõkeretekre vonatkozó
javaslatát.
(5) Ha a jelentéshez törvényjavaslat vagy határozati
javaslat, illetõleg a törvényjavaslathoz határozati javaslat
kapcsolódik, az indítványokat együtt kell tárgyalni.
(6) A (4) bekezdésben meghatározott javaslatokról -
elõször a napirendi javaslat megváltoztatására tett
javaslatokról - az Országgyûlés vita nélkül határoz.
Az ülés vezetése
48. §
(1) Az ülést az elnök nyitja meg, vezeti és rekeszti
be. Az ülés berekesztése elõtt a Házbizottság javaslatának
megfelelõen vagy az Országgyûlés határozata alapján
gondoskodik a következõ ülés összehívásáról.
(2) Az elnök az alelnökök véleményének meghallgatása
után határozza meg, hogy az alelnökök mikor, illetve milyen
sorrendben vezetik az Országgyûlés ülését.
(3) Ha a választott jegyzõk az Országgyûlés ülésén nem
állnak kellõ számban rendelkezésre, az ülést vezetõ elnök
más országgyûlési képviselõt kér fel a jegyzõi feladatok
ellátására.
A vita megnyitása
49. §
Az elnök köteles megnyitni a vitát a napirenden
szereplõ minden napirendi pont felett, kivéve, ha ezt a
Házszabály kizárja vagy feltételhez köti.
A napirendhez kapcsolódó felszólalás
50. §
(1) A napirendi ponthoz való hozzászólásra az ülésnap
megnyitása elõtt írásban kell jelentkezni a soros jegyzõnél.
(2) A vita közben további vagy ismételt felszólalásra
az elnök ad engedélyt.
(3) A hozzászólók sorrendjét az elnök határozza meg
akként, hogy lehetõség szerint egymás után egy kormánypárti
és egy ellenzéki képviselõ kapjon szót, mindig másik
képviselõcsoportból.
(4) A vita közben, korábbi felszólalással kapcsolatos
észrevétel megtétele céljából bármelyik képviselõ kétperces
hozzászólásra kérhet szót. Ha a Házszabály a felszólalók
számát korlátozza, illetõleg az Országgyûlés a napirendi
pontot idõkeretben tárgyalja, a képviselõ csak akkor kérhet
szót, ha a korábbi felszólalás õt személyében érintette. A
felszólalást az elnök engedélyezi.
(5) A napirendi pont elõterjesztõje és a hatáskörrel
rendelkezõ bizottság elnöke (elõadója) a határozathozatalt
megelõzõen bármikor felszólalhat.
(6) A törvényjavaslat egészérõl történt szavazás (105.
§ (7) bek.) után minden képviselõcsoport legfeljebb
háromperces nyilatkozatban megindokolhatja a
képviselõcsoport szavazatát.
(7) Ha a (2), illetve a (4) bekezdés eseteiben az
elnök nem adja meg a szót, a képviselõ kérésére e tárgyban
az Országgyûlés vita nélkül határoz.
A napirenden kívüli felszólalás
51. §
(1) A napirenden nem szereplõ, országos jelentõségû,
halaszthatatlan és rendkívüli ügyben (a továbbiakban:
rendkívüli ügy) az ülésnap napirendi pontjainak tárgyalása
elõtt - a felszólalás tárgyát és okát megjelölve - a
képviselõcsoport nevében annak vezetõje legfeljebb öt
percben felszólalásra jogosult. A felszólalási kérelmet az
ülés megnyitása elõtt legalább egy órával át kell adni az
elnöknek. Az elnök a kérelemrõl tájékoztatja a Kormányt és a
hatáskörrel rendelkezõ bizottság elnökét.
(2) Rendkívüli ügyben az ülésnap napirendi pontjainak
tárgyalása után - az (1) bekezdésben meghatározott módon, de
az ott megjelölt felszólalási idõkeret figyelmen kívül
hagyásával - bármely képviselõ felszólalásra jelentkezhet.
(3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti felszólalással
kapcsolatos észrevétel céljából a Kormány képviselõje, az
állandó bizottság elnöke, valamint az, aki személyében
érintett, továbbá a képviselõcsoport vezetõje kétperces
hozzászólásra kérhet szót.
(4) Ha a (2)-(3) bekezdésben felsorolt esetekben az
elnök nem adja meg a szót, a képviselõ kérésére e tárgyban
az Országgyûlés vita nélkül határoz.
(5) A felszólalás felett vitának és határozathozatalnak
egyebekben helye nincs.
Felszólalás ügyrendi javaslat tárgyában
52. §
(1) A napirendet vagy a tárgyalt napirendi pontot
érintõen bármelyik képviselõ bármikor, öt percre szót kérhet
és ügyrendi javaslatot tehet. Az ügyrendi javaslat
elhangzása után képviselõcsoportonként legfeljebb egy
képviselõ, továbbá az elsõként szólásra jelentkezõ független
képviselõ hozzászólása engedélyezhetõ, egyébként az
Országgyûlés a javaslatról vita nélkül határoz.
(2) Az elnök elsõbbséggel adja meg a szót az ügyrendi
javaslat elõterjesztõjének.
A tanácskozások idõkerete
53. §
(1) Az Országgyûlés a Házbizottság javaslatára bármely
napirendi pont idõkeretben történõ tárgyalását határozhatja
el. E tárgyban határozathozatal elõtt bármely
képviselõcsoport-vezetõje kétperces idõkeretben
hozzászólhat.
(2) Az általános, a részletes és a záróvitára külön
idõkeretet kell megállapítani.
(3) A rendelkezésre álló idõt a következõ módon kell
felosztani:
a) a kormánypárti, illetve az ellenzéki
képviselõknek együttesen azonos idõ áll a rendelkezésére;
b) a döntési javaslat elõterjesztõjének nyitó- és
záróbeszéde, a kijelölt bizottság többségének, - ha van
kisebbségi vélemény, kisebbsége - álláspontjának
ismertetése, továbbá a képviselõcsoport zárónyilatkozata
(50. § (6) bek.) nem számít bele az idõkeretbe;
c) a vita közben felszólaló kormánytag beszédideje
a kormánypárti képviselõk idejébe számít be;
d) a kormánypárti, illetve az ellenzéki képviselõk
között az idõkeret felét a képviselõcsoportok között
egyenlõen, a másik felét - az ellenzéki képviselõk közé
számítva a független képviselõket is - a képviselõk számával
arányosan kell felosztani, csoportonként legkevesebb tizenöt
percet biztosítva;
e) vita közben a kétperces felszólalásokat - az
ügyrendi hozzászólások kivételével - bele kell számítani az
idõkeretbe.
(4) Az általános vita idõkeretét a képviselõk
egyötödének írásbeli kérelmére
a) minõsített többséget igénylõ döntési javaslat
tárgyalása és a miniszterelnökkel szemben benyújtott
bizalmatlansági indítvány esetén nem lehet tíz óránál,
b) a Magyar Köztársaság éves költségvetésérõl
szóló törvényjavaslat tárgyalásánál nem lehet harminc
óránál,
c) a Magyar Köztársaság éves költségvetésének
végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint a
társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetésérõl
szóló törvényjavaslat tárgyalásánál nem lehet tizenöt
óránál,
d) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai
költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat
tárgyalásánál nem lehet nyolc óránál
kevesebben meghatározni.
(5) A soros jegyzõ méri és képviselõcsoportonként
összesíti a képviselõk által igénybe vett beszédidõt. Jelzi
az elnöknek, ha a képviselõcsoport vagy a képviselõ
beszédidejét kitöltötte.
A tárgyra térés és a szó megvonása
54. §
(1) Az elnök azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól,
felszólítja, hogy térjen a tárgyra, egyidejûleg
figyelmezteti az esetleges második felszólítás
következményeire.
(2) Azt a felszólalót, aki felszólalása során az
Országgyûlés tekintélyét vagy valamelyik országgyûlési
képviselõt sértõ kifejezést használ, illetõleg, ha egyébként
a Házszabálynak a tanácskozási rendre és a szavazásra
vonatkozó szabályait megszegi, az elnök rendre utasítja,
egyidejûleg figyelmezteti az esetleges második felszólítás
következményeire.
(3) Az elnök megvonja a szót attól a felszólalótól,
akit beszéde során kétszer szólított fel arra, hogy térjen a
tárgyra, vagy kétszer utasított rendre. Nem lehet megvonni a
szót, ha az elnök az elsõ alkalommal nem figyelmeztette a
képviselõt a második felszólítás következményeire.
(4) Ha a felszólaló kitöltötte a saját vagy a
képviselõcsoportja idõkeretét (53. §), az elnök egyszeri
figyelmeztetés után megvonja tõle a szót.
(5) Akitõl a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem
szólalhat fel újra.
(6) Az (5) bekezdés alkalmazása során
a) az általános, a részletes és a záróvita,
b) bármely vitában a kétperces szókérés,
c) az interpelláció elmondása és a viszontválasz,
d) az ügyrendi felszólalás
külön ügynek minõsül.
Az ülés félbeszakítása
55. §
(1) Ha az Országgyûlés ülésén olyan rendzavarás
történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné
teszi, az elnök az ülést határozott idõre félbeszakíthatja.
(2) Ha az elnök nem talál meghallgatásra, elhagyja az
elnöki széket; az ülés ezzel félbeszakad és csak elnöki
összehívásra folytatódik.
Tárgyalási szünet elrendelése
56. §
A Kormány vagy bármelyik képviselõcsoport vezetõjének
kérésére az elnök - a napirendi pont tárgyalása közben - egy
alkalommal tárgyalási szünetet rendelhet el. A szünet
idõtartama legfeljebb két óra lehet.
Az ülés elnapolása
57. §
(1) A köztársasági elnök az Országgyûlés ülését - egy
ülésszak alatt egy alkalommal - legfeljebb harminc napra
elnapolhatja. Az elnapolást az Országgyûlés elnökénél kell
írásban bejelenteni.
(2) Az elnapolás tartama alatt az Országgyûlés elnöke a
képviselõk egyötödének írásbeli kérelmére - a kérelem
kézhezvételétõl számított nyolc napnál nem távolabbi
idõpontra - köteles az Országgyûlést összehívni.
A napirendi pont tárgyalásának elnapolása
58. §
(1) Az elõterjesztõ javasolhatja a napirendi pont
tárgyalásának elnapolását. Errõl az Országgyûlés vita nélkül
határoz.
(2) Ha az elõterjesztõ az elnapolást követõ nyolc napon
belül nem kéri a vita folytatását, az elõterjesztést
visszavontnak kell tekinteni.
(3) A vita lezárására vonatkozó javaslat a szavazásnál
megelõzi az elnapolásra vonatkozó javaslatot.
A vita lezárása
59. §
(1) Ha az indítványhoz - részletes vitában a tárgyalás
alatt álló részhez - több felszólaló nincs és a vita várható
lezárását a napirend tartalmazza, az elnök a vitát lezárja.
(2) Ha az indítványhoz - részletes vitában a tárgyalás
alatt álló részhez - valamennyi képviselõcsoportnak
lehetõsége volt álláspontja kifejtésére, az indítvány
elõterjesztõje vagy legalább tizenöt képviselõ írásban
javasolhatja a vita lezárását. Az Országgyûlés e kérdésben
vita nélkül határoz. Részletes vita esetén a vita lezárása
csak a tárgyalás alatt álló részre vonatkozhat.
(3) Ha az Országgyûlés a vitát lezárta,
képviselõcsoportonként egy-egy képviselõ és az elsõként
szólásra jelentkezett független képviselõ, valamint a
kijelölt bizottság elnöke (elõadója) legfeljebb öt percben
még felszólalhat.
(4) Ha az Országgyûlés a vitát lezárta, utoljára az
elõterjesztõ kap szót.
(5) Az (2)-(3) bekezdések idõkeret megállapítása esetén
nem alkalmazhatók.
A nyílt szavazás
60. §
(1) Az Országgyûlés az Alkotmányban, törvényben vagy a
Házszabályban meghatározott kivételekkel minden kérdésben
nyílt szavazással határoz.
(2) A nyílt szavazás történhet
a) kézfelemeléssel,
b) szavazatszámláló gép alkalmazásával,
c) kézfelemeléssel és szavazatszámláló gép
együttes alkalmazásával.
(3) Az elnök megállapítja a szavazás eredményét. Ha a
kézfelemeléssel történõ szavazás eredménye felõl kétség
merül fel, bármely képviselõ kérésére a szavazást
szavazatszámláló gép alkalmazásával meg kell ismételni.
(4) A nyílt szavazás módját - a Házbizottság javaslata
alapján - az Országgyûlés határozza meg.
(5) Az Országgyûlés a (3) és (4) bekezdés szerinti
javaslatról vita nélkül határoz.
(6) Ha a nyílt szavazás szavazatszámláló gép
alkalmazásával történt /(2) bekezdés b), c) pontja/, a
szavazás eredményét rögzítõ számítógépes lista hitelesített
példányát a jegyzõkönyvhöz mellékelve meg kell õrizni.
A név szerinti szavazás
61. §
(1) A képviselõk egyötödének kérésére nyílt szavazás
esetén név szerinti szavazást kell tartani. Egy képviselõ
ugyanazon döntési javaslat esetében egy alkalommal
javasolhat név szerinti szavazást.
(2) Nem lehet név szerinti szavazást tartani a
bizottságok létszáma és összetétele tekintetében, valamint a
tanácskozások lefolytatásával összefüggõ (ügyrendi
javaslatot tartalmazó) kérdésekben.
62. §
(1) A név szerinti szavazás esetén a jegyzõ ABC
sorrendben felolvassa a képviselõk névsorát. A képviselõk
felállva "igen", "nem", "tartózkodom" nyilatkozattal
szavaznak.
(2) A jegyzõ a szavazást a névsoron feltünteti, a
szavazatokat összeszámolja, és a szavazás eredményét -
névsorral együtt - átadja az elnöknek. A szavazás eredményét
az elnök hirdeti ki.
(3) A külön hitelesített névsort a jegyzõkönyvhöz kell
csatolni.
A titkos szavazás
63. §
(1) Az Alkotmányban, más törvényben vagy a
Házszabályban meghatározott esetekben a szavazás titkosan
történik.
(2) A titkos szavazásnál a jegyzõk szavazatszámláló
bizottságként járnak el.
(3) A szavazás borítékba helyezett szavazólapon,
szavazófülke és urna igénybevételével történik.
(4) A szavazásról jegyzõkönyv készül, amelyet a jegyzõk
írnak alá.
A szavazás rendje
64. §
(1) Az Országgyûlés a határozatait - az Alkotmányban, a
Házszabályban és külön törvényben meghatározott kivételekkel
- a jelen lévõ képviselõk több, mint felének szavazatával
hozza.
(2) Az elnök nyílt szavazás esetében csak
szavazategyenlõség esetén és utólag szavaz, ebben az esetben
az elnök szavazata dönt. A szavazásban részt nem vevõ
elnököt a szavazás eredményének megállapításakor nem kell
jelenlévõnek tekinteni.
(3) Titkos szavazásnál szavazategyenlõség esetén a
szavazást meg kell ismételni.
(4) Szavazni csak személyesen lehet.
(5) A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki.
A jegyzõkönyv
65. §
(1) Az Országgyûlés ülésén elhangzottakról szó szerinti
jegyzõkönyvet kell vezetni, amelyet a soros jegyzõk
hitelesítenek.
(2) A jegyzõkönyv irattári mellékletét képezi:
a) a tárgyalás alá vont irat,
b) a felolvasott átirat,
c) a számítógépes szavazási lista,
d) a név szerinti szavazás névsora,
e) a titkos szavazás jegyzõkönyve,
f) az aláírt esküokmány,
g) az írásbeli választ igénylõ kérdés és az arra adott
válasz.
66. §
(1) A jegyzõkönyv elkészítésérõl az Országgyûlés elnöke
gondoskodik.
(2) A szó szerinti jegyzõkönyvbe az ülésen elhangzott
minden nyilatkozatot, felszólalást és közbeszólást fel kell
venni, és fel kell tüntetni benne a tetszés és rosszallás
hangos kifejtését is.
(3) A képviselõ vagy más felszólaló a jegyzõkönyv
hitelesítését és közszemlére tételét követõ három napon
belül írásban kérheti a jegyzõkönyvbe felvett felszólalása
téves szövegének kiigazítását. Erre a hitelesítõ jegyzõk
meghallgatása után - a következõ ülésen - az elnök tesz
javaslatot, amelyrõl az Országgyûlés vita nélkül határoz.
(4) A szó szerinti jegyzõkönyvet - a mellékletek
nélkül - a (3) bekezdés szerinti eljárást követõ tizenöt
napon belül kinyomtatva ki kell adni az országgyûlési
képviselõknek, a köztársasági elnöknek, a Kormány tagjainak,
az Alkotmánybíróság elnökének, a Legfelsõbb Bíróság
elnökének, a legfõbb ügyésznek, az országgyûlési
biztosoknak, az Állami Számvevõszék elnökének, a Magyar
Nemzeti Bank elnökének, továbbá el kell juttatni a Fõvárosi,
megyei és az egyetemi könyvtáraknak.
(5) A jegyzõkönyvek alapján ülésszakonként ki kell adni
a tárgymutatót és névmutatót is tartalmazó Országgyûlési
Naplót. A kiadásról az Országgyûlés elnöke gondoskodik.
(6) A szó szerinti jegyzõkönyvet és az Országgyûlési
Naplót el kell helyezni az Országgyûlési Könyvtárban.
2. fejezet
A BIZOTTSÁG ÜLÉSEZÉSÉNEK RENDJE
67. §
(1) Megalakulása után a bizottság meghatározza
ülésezésének rendjét.
(2) Az Országgyûlés ülésszaka alatt a bizottság
rendszeresen ülésezik.
(3) Két ülésszak között a bizottság akkor tart ülést,
ha a Házbizottság vagy a bizottság tagjainak legalább
egyötöde írásban kéri.
(4) Az Országgyûlés ülésének idõtartama alatt - kivéve
a szavazások idejét - a bizottság ülést tarthat.
(5) A bizottsági ülést a bizottság elnöke a napirendi
javaslatot tartalmazó meghívó elküldésével írásban -
kivételesen szóban, a napirendi javaslat közlésével - hívja
össze.
A bizottsági ülés nyilvánossága
68. §
(1) A bizottság üléseinek nyilvánosságára az
Országgyûlés ülésére vonatkozó rendelkezések az irányadók.
(2) A bizottsági ülésen az elõterjesztõ és a tárgyalt
napirendi ponthoz módosító javaslatot (kapcsolódó módosító
javaslatot) benyújtó képviselõ tanácskozási joggal vehet
részt. Más képviselõ számára a bizottság szótöbbséggel
hozzászólási jogot adhat.
(3) A bizottsági tagok kétötödének kérésére a bizottság
meghallgatást tart.
(4) A bizottság köteles évente legalább egy alkalommal
meghallgatni azt a minisztert, akit kinevezése elõtt
meghallgatott.
69. §
(1) Államtitok, szolgálati titok vagy nyilvánosságra
nem hozható személyes adat védelme érdekében a bizottság
zárt ülést tart. Az elõterjesztõ vagy bármely bizottsági tag
javaslatára a bizottság zárt ülés tartását rendelheti el.
(2) A zárt ülésen a köztársasági elnök, az Országgyûlés
elnöke, a bizottság tagjai, továbbá a bizottság elnöke által
az adott napirendi ponthoz meghívott személyek vehetnek
részt. A bizottság szótöbbséggel más - nem bizottsági tag -
országgyûlési képviselõ jelenlétéhez is hozzájárulhat.
Határozatképesség, tanácskozóképesség
70. §
(1) A bizottság határozatképességéhez a bizottsági
tagok több, mint felének jelenléte szükséges.
Határozatképesség szempontjából a képviseleti megbízást adó
képviselõt jelenlévõnek kell tekintetni.
(2) A bizottság tanácskozóképességéhez a bizottsági
tagok több, mint egyharmadának a jelenléte szükséges. A
bizottság tanácskozóképességének megállapítására csak akkor
van szükség, ha azt bármelyik bizottsági tag kéri.
Tanácskozóképesség szempontjából a képviseleti megbízást adó
képviselõt jelenlévõnek kell tekintetni.
(3) Ha a bizottság határozatképtelen, a következõ
bizottsági ülésen az ugyanazon napirendi pontok tekintetében
a bizottság a megjelentek számára tekintet nélkül
határozatképes, feltéve, hogy a 24 óránál késõbbi idõpontra
összehívott megismételt bizottsági ülésre szóló meghívóban
erre a következményre a képviselõk figyelmét felhívták,
továbbá, hogy azon a bizottság elnöke (alelnöke), valamint
legalább egy kormánypárti és egy ellenzéki képviselõ jelen
van. Határozatképtelenség miatt megismételt bizottsági ülést
24 órán belül csak akkor lehet tartani, ha a megismételt
ülésen az összes bizottsági tag legalább fele jelen van, és
az ülés megtartása mellett szavaz. Az így megismételt ülést
csak akkor lehet megtartani, ha legalább egy ellenzéki
képviselõ jelen van.
(4) A (3) bekezdés rendelkezései kivételes eljárás
esetén nem alkalmazhatók.
A bizottsági ülésre meghívottak
71. §
(1) A napirendi pont elõterjesztõje, a köztársasági
elnök, az Országgyûlés elnöke, az Állami Számvevõszék
elnöke, továbbá - ha a tárgyalt napirendi pont feladatkörét
érinti - a Kormány tagja az állandó bizottság ülésének
összehívásával egyidejûleg meghívást kap az ülésre.
(2) Az (1) bekezdés alapján meghívott személyek
tanácskozási joggal vesznek részt az ülésen, illetve a
napirendi pont tárgyalásán. Az ülésen a meghívottat
helyettesítésére jogosult személy is képviselheti. A
bizottság ülésén a Kormány döntésre felhatalmazott
képviselõje vesz részt.
72. §
A törvényjavaslathoz, határozati javaslathoz vagy
politikai nyilatkozat-tervezethez módosító (kapcsolódó
módosító) javaslatot benyújtó képviselõt a bizottsági
ülésrõl lehetõleg 24 órával korábban értesíteni kell. A
javaslat a képviselõ távollétében is elbírálható.
A szakértõk
73. §
(1) A bizottság elnöke a bizottság ülésére szakértõt
hívhat meg, aki az ülésen tanácskozási joggal vesz részt.
Szakértõ meghívására - a szakértõ személyének megjelölésével
vagy anélkül - a bizottság tagjai is tehetnek javaslatot,
melyrõl a bizottság dönt.
(2) Minden képviselõcsoport tagjai -
képviselõcsoportonként - egy-egy szakértõt vihetnek magukkal
a bizottság ülésére, az adott napirendi pont tárgyalására. A
bizottság ülésein ezek a szakértõk akkor szólalhatnak fel,
ha erre a bizottság engedélyt ad.
A bizottsági ülés vezetése
74. §
(1) A bizottság ülését a bizottság elnöke készíti elõ,
hívja össze és vezeti.
(2) A bizottság elnöke engedélyezi a felszólalásokat,
gondoskodik az üléseken a rend fenntartásáról, lebonyolítja
a szavazást, kimondja a bizottság határozatát és aláírja az
ülésrõl készült jegyzõkönyvet.
(3) Az Országgyûlés minden bizottságba alelnököt
(alelnököket) választ. A bizottság alelnöke az elnök által
rábízott feladatokat látja el.
(4) A bizottság elnökét tartós akadályoztatása esetén
az általa kijelölt alelnök helyettesíti. Az elnököt
helyettesítõ alelnök jogai és kötelezettségei az elnökével
azonosak.
A napirend megállapítása
75. §
(1) A bizottság a napirendjét - a bizottság elnökének a
bizottság tagjaihoz elõzetesen írásban eljuttatott javaslata
alapján - a bizottsági ülés megnyitása után, maga állapítja
meg. Az ülést megelõzõen a bizottság bármely tagja írásban
további napirendi javaslatot juttathat el az elnökhöz,
amelyet az elnök köteles a bizottsági ülést megelõzõen a
bizottság többi tagjához eljuttatni.
(2) A bizottság az ülés folyamán a napirendet
módosíthatja, de csak akkor bõvítheti ki, ha ezzel a
bizottság jelenlévõ tagjainak több, mint kétharmada
egyetért.
(3) A bizottság a hozzászólások idõtartamát
képviselõcsoportonként azonos idõtartamra korlátozhatja.
A vita lezárása
76. §
A bizottsági ülésen a vita lezárására a napirendi pont
esetében az 59. § szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a
vita lezárását a bármely képviselõ javasolhatja.
A szavazás
77. §
(1) A bizottság a határozatait - ha a Házszabály
eltérõen nem rendelkezik - a jelen lévõ tagjai több mint
felének szavazatával hozza.
(2) A bizottság elnöke a bizottsági tagokkal együtt
szavaz.
(3) Az állandó bizottság állásfoglalásait az
Országgyûlés ülésén a bizottság által kijelölt elõadó
ismerteti.
(4) A szavazás után a bizottság kisebbségben maradó
tagjai bejelenthetik, hogy kisebbségi véleményt terjesztenek
elõ. Az ilyen kisebbségi véleményt az Országgyûlés ülésén, a
bizottság többségi véleményének ismertetése után a
kisebbségi álláspontot képviselõ bizottsági tagok által
maguk közül választott elõadó ismerteti.
A jegyzõkönyv
78. §
A bizottság ülésérõl szó szerinti jegyzõkönyv készül.
A bizottság kijelölése
79. §
(1) Az Országgyûlés elnöke - a Házszabályban
foglaltakra is tekintettel - a döntési javaslat vagy
bizottsági ajánlás elkészítésére:
a) egy bizottságot jelöl ki, mely más
bizottságokat véleményadásra kérhet fel, vagy
b) javaslatot tesz az Országgyûlésnek eseti
bizottság alakítására, illetõleg
c) két vagy több bizottságot jelöl ki.
(2) A nem kijelölt bizottság a törvényjavaslatról,
határozati javaslatról vagy politikai nyilatkozat-
tervezetrõl kialakított véleményét - ha az nem egyezik a
döntési javaslattal - módosító javaslatként nyújthatja be az
Országgyûlésnek.
Több bizottság közös eljárása
80. §
(1) Több bizottság közös eljárása esetén ezen
bizottságok együttes ülést is tarthatnak.
(2) Az együttes ülésen a szavazást bizottságonként
külön kell megtartani.
(3) Ha a közösen eljáró bizottságok együttes
álláspontot alakítottak ki, akkor az együttes álláspont
kialakításánál és a kisebbségi vélemény elõterjesztésénél e
fejezet rendelkezéseit megfelelõen alkalmazni kell.
A bizottságok mûködési rendje
81. §
(1) A bizottságok mûködési rendjüket - a Házszabály
rendelkezéseit figyelembe véve - maguk határozzák meg.
(2) A képviselõk számára lehetõséget kell biztosítani
az adott ügyben érintett, az Országgyûlés fõtitkára által
vezetett jegyzékben szereplõ bejegyzett, országos
érdekképviseletek véleményének a megismerésére.
(3) Ha a Házszabály vagy a bizottság ügyrendje a
bizottság mûködésére külön rendelkezéseket nem tartalmaz,
akkor a bizottság tárgyalásai során az Országgyûlés üléseire
vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelõen alkalmazni azzal,
hogy az Országgyûlés eljárásán a bizottság eljárását kell
érteni.
A bizottságok mûködési költségei
82. §
(1) A bizottságok mûködésének költségeirõl az
Országgyûlés költségvetésén belül, elkülönítve kell
gondoskodni.
(2) Az ideiglenes bizottságok mûködésének költségeire
az Országgyûlés költségvetésén belül - csak erre a célra
felhasználható - bizottsági tartalékalapot kell képezni.
Külföldi delegációban részt vevõ képviselõ beszámolója
83. §
Az Országgyûlés külföldi delegációjában (személyre
szóló meghívó, bizottsági és parlamenti delegáció) részt
vevõ országgyûlési képviselõ a külügyekkel foglalkozó
bizottságnak és a delegáció megbízatása szerint hatáskörrel
rendelkezõ bizottságoknak beszámolót készít.
3. fejezet
AZ INDÁTVÁNYOK TÁRGYALÁSA
1. Az önálló és a nem önálló indítványok
Az indítványok típusai
84. §
(1) Az Országgyûlés tárgysorozatába önálló napirendi
pontként felvehetõ indítványok (a továbbiakban: önálló
indítványok):
a) a törvényjavaslat,
b) a határozati javaslat,
c) a politikai nyilatkozat-tervezet,
d) a jelentés,
e) az interpelláció,
f) a kérdés.
(2) Önálló indítványhoz kapcsolódóan benyújtható
indítványok (a továbbiakban: nem önálló indítványok):
a) a sürgõsségi javaslat,
b) a kivételességi javaslat,
c) a módosító javaslat,
d) a bizottsági ajánlás.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon kívül más anyag
az Országgyûlés tárgysorozatára nem kerülhet. A Házszabály
szerint elõterjeszthetõ egyéb javaslatok, kérelmek,
indítványok nem minõsülnek az (1)-(2) bekezdés szerinti
indítványnak; ezekre a Házszabály megfelelõ rendelkezéseit
kell alkalmazni.
A törvényjavaslat
85. §
(1) A törvényjavaslat az Országgyûlés hatáskörébe
tartozó jogszabály megalkotása iránti javaslat, amely
tartalmazza a törvény javasolt szövegét.
(2) Törvényjavaslatot
a) a köztársasági elnök,
b) a Kormány,
c) az országgyûlési bizottság,
d) a képviselõ
nyújthat be.
(3) A törvényjavaslatot a tartalmát jellemzõ címmel és
indokolással kell ellátni. Ha a törvényjavaslat törvényt
kíván módosítani vagy hatályon kívül helyezni, a címben ezt
jelezni kell.
86. §
Ha - a törvényjavaslat általános vitája megkezdéséig -
ugyanabban a tárgyban azonos idõszakban, vagy ugyanazt a
törvényt illetõen több törvényjavaslatot is benyújtottak,
a) a 85. § (2) bekezdés szerinti sorrendben elõbb
álló javaslata a hátrább állót,
b) az egyenlõ sorban állók javaslatai közül a
korábbi javaslat a késõbbit
megelõzi.
A határozati javaslat
87. §
(1) A határozati javaslat az Országgyûlés jogszabályi
formát nem igénylõ döntése iránti, továbbá az országgyûlési
irányelv vagy az elvi állásfoglalás iránti szövegszerû
indítvány, amely tartalmazza a határozat, az irányelv vagy
az elvi állásfoglalás javasolt szövegét.
(2) Határozati javaslatot a 85. § (2) bekezdésének a)-
d) pontjában felsoroltak terjeszthetnek elõ.
(3) A határozati javaslatot a tartalmát jellemzõ címmel
és indokolással kell ellátni. Ha a határozati javaslat
országgyûlési határozatot kíván módosítani vagy hatályon
kívül helyezni, a címben ezt kell jelezni.
A politikai nyilatkozat
88. §
(1) Az Országgyûlés - a jelenlévõ képviselõk
kétharmadának szavazatával - bármely politikai kérdésben
nyilatkozatot tehet.
(2) Nyilatkozat-tervezetet az 85. § (2) bekezdésének
b)-d) pontjában felsoroltak terjeszthetnek elõ.
A jelentés
89. §
(1) A jelentés valamely megtett intézkedésrõl,
elvégzett vizsgálatról vagy valamely szerv tevékenységérõl
tájékoztatja az Országgyûlést.
(2) Jelentést a 85. § (2) bekezdésének b)-c) pontjában
felsoroltak, továbbá a legfõbb ügyész, az országgyûlési
biztos, az Állami Számvevõszék elnöke, a Magyar Nemzeti Bank
elnöke valamint azok tesznek, akiket törvény erre kötelez.
(3) Az Alkotmány, valamint külön törvény alapján
beszámolásra kötelezettek beszámolóját a Házszabály
alkalmazása során jelentésnek kell tekinteni.
(4) A jelentéssel együtt az arra jogosult
törvényjavaslatot és határozati javaslatot is benyújthat.
Az interpelláció
90. §
(1) Az országgyûlési képviselõ az Alkotmányban
meghatározottakhoz - a feladatkörükbe tartozó minden ügyben
- magyarázat kérése céljából interpellációt intézhet.
(2) Az interpelláció tárgyát címszerûen meg kell
jelölni.
(3) Az interpellációban meg kell jelölni a címzettet és
azt, hogy miért a címzett illetékes a válaszadásra.
(4) Az Országgyûlés elnöke visszautasítja azt az
interpellációt, amelyet nem az (1)-(3) bekezdés szerint
nyújtottak be. Errõl az Országgyûlést a soron következõ
ülésnapon tájékoztatja.
A kérdés
91. §
(1) Az országgyûlési képviselõ az Alkotmányban
meghatározottakhoz - a feladatkörükbe tartozó minden ügyben
- felvilágosítás kérése céljából kérdést nyújthat be.
(2) A kérdés tárgyát címszerûen meg kell jelölni, és
utalni kell arra is, hogy a kérdezõ a választ az
Országgyûlés ülésén szóban, vagy ülésen kívül, írásban kéri.
A 90. § (3)-(4) bekezdés rendelkezéseit a kérdés esetén is
alkalmazni kell.
A sürgõsségi javaslat
92. §
(1) Az önálló indítvány elõterjesztõje javasolhatja az
Országgyûlésnek az indítvány sürgõs tárgyalását.
(2) A sürgõsségi javaslatot indokolni kell.
(3) A képviselõ által benyújtott sürgõsségi javaslathoz
legalább ötven képviselõ támogató aláírása szükséges.
A kivételességi javaslat
93. §
A törvényjavaslat és a határozati javaslat
elõterjesztõje javasolhatja az Országgyûlésnek az indítvány
kivételes eljárásban (123-127. §) történõ tárgyalását.
A módosító javaslat
94. §
(1) A törvényjavaslathoz, a határozati javaslathoz és a
politikai nyilatkozat-tervezethez az Országgyûlés bizottsága
és az országgyûlési képviselõ - a Házszabályban
meghatározott kivételekkel - módosító javaslatot nyújthat
be.
(2) Az elõterjesztõ a saját indítványához - a 106. §
(1) bekezdésében foglalt eset kivételével - módosító
javaslatot nem nyújthat be.
(3) Ha a benyújtott törvényjavaslat vagy határozati
javaslat jogszabály vagy országgyûlési határozat
módosítására irányul, akkor a módosító javaslat nem
terjedhet ki a jogszabály, illetõleg a határozat
módosítással nem érintett részeire, kivéve, ha ez a
szabályszerû módosító javaslat tartalma miatt nyilvánvalóan
szükséges.
(4) A módosító javaslatot indokolni kell.
(5) Ha a módosító javaslat a központi költségvetés
kiadásának növelését vagy bevételének csökkentését
eredményezheti, meg kell benne jelölni a költségvetési
egyensúly megõrzése érdekében javasolt megoldást is.
A bizottsági ajánlás
95. §
(1) A kijelölt bizottság az Országgyûlés elnöke által a
részére kiadott törvényjavaslathoz, határozati javaslathoz,
politikai nyilatkozat-tervezethez és jelentéshez - a
törvényjavaslat, a határozati javaslat és a politikai
nyilatkozat-tervezet esetében a benyújtott módosító
javaslatokat is értékelõ - ajánlást nyújt be az
Országgyûlésnek.
(2) A kijelölt bizottságnak a törvényjavaslat általános
vitájához készített ajánlásában a bizottság a 100. § (1)
bekezdésében és a 97. § (2) bekezdésében foglaltakat is
vizsgálja.
(3) A kijelölt bizottság a törvényjavaslat részletes
vitájához készített ajánlásában azt is vizsgálja,s hogy a
törvényjavaslat, a határozati javaslat, illetve a bizottság
által támogatott módosító javaslat
a) összhangban áll-e az Alkotmánnyal, továbbá más
törvénnyel, illetve beilleszthetõ-e a hatályos magyar
jogrendszerbe,
b) rendelkezései egymással nem ellentétesek-e,
c) megfelel-e a jogszabály-szerkesztés és a
nyelvhelyesség követelményeinek.
(4) Az Országgyûlés elnöke vagy legalább tizenöt
képviselõ írásbeli indítványára az Országgyûlés határidõt
szabhat a bizottsági ajánlás elkészítésére. A határidõt úgy
kell megszabni, hogy a bizottságnak az általános vitára
benyújtandó ajánlása elkészítésére legalább tizenöt, a
részletes vitára benyújtandó ajánlása elkészítésére legalább
harminc nap álljon rendelkezésére.
A Költségvetési és az Alkotmányügyi bizottság ajánlása
96. §
(1) A költségvetéssel foglalkozó állandó bizottság (a
továbbiakban: Költségvetési bizottság) - ha nem kijelölt
bizottságként jár el - az elnök vagy a kijelölt bizottság
felkérésére ajánlást nyújt be, továbbá saját
kezdeményezésére ajánlást nyújthat be minden olyan
törvényjavaslathoz, határozati javaslathoz és ezekhez
kapcsolódó módosító javaslathoz, amelynek a központi
költségvetésre jelentõs kihatása van.
(2) A Költségvetési bizottság ajánlásában értékeli,
hogy a javaslat
a) összhangban van-e a költségvetésre vonatkozó
szabályokkal;
b) a költségvetés szempontjából megvalósítható-e,
illetõleg hogyan valósítható meg.
(3) Az alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozó állandó
bizottság (a továbbiakban: Alkotmányügyi bizottság) - ha nem
kijelölt bizottságként jár el - az elnök vagy a kijelölt
bizottság felkérésére ajánlást nyújt be, továbbá saját
kezdeményezésére ajánlást nyújthat be minden
törvényjavaslathoz a 95. § (3) bekezdés a)-c) pontjában
meghatározott kérdésekrõl. Az Alkotmányügyi bizottság
szükség szerint módosító javaslatot tesz.
(4) Az e §-ban szabályozott esetekben a Költségvetési,
illetõleg az Alkotmányügyi bizottságra a kijelölt
bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
Az indítványok szabályszerûsége
97. §
(1) Az indítványnak tárgyalásra és határozathozatalra
alkalmasnak kell lennie.
(2) A törvényjavaslat és a módosító javaslat
indokolásában meg kell jelölni az elfogadás esetén várható
társadalmi és (lehetõség szerint számszerûsített) becsült
gazdasági hatásokat.
(3) Az Országgyûlés elnöke a hozzá benyújtandó iratokra
nézve nyomtatványok alkalmazását rendelheti el.
(4) A nem alakszerûen benyújtott indítványt az elnök
visszautasíthatja.
2. Az önálló indítványok tárgyalása
A törvényjavaslat tárgyalása
98. §
(1) A törvényjavaslatot az Országgyûlés elnökénél kell
benyújtani.
(2) Az elnök a törvényjavaslat benyújtását az
Országgyûlés következõ ülésének elsõ ülésnapján bejelenti,
megjelölve egyúttal a kijelölt bizottságot.
(3) A képviselõ által benyújtott törvényjavaslatot az
Országgyûlés csak abban az esetben veszi tárgysorozatba, ha
azt a kijelölt bizottság támogatja.
(4) A képviselõ által benyújtott törvényjavaslatot az
Országgyûlés elnöke kiadja a hatáskörrel rendelkezõ
bizottságnak, amely harminc napon belül - ha a képviselõ
sürgõs tárgyalást kért, nyolc napon belül - határoz az
indítvány tárgysorozatba vételérõl.
(5) Ha a képviselõ által benyújtott, és a bizottság
által a (4) bekezdés alapján elutasított törvényjavaslat
tárgysorozatba vételét a képviselõcsoport nevében annak
vezetõje kéri, a tárgysorozatba vételrõl az Országgyûlés -
az elõterjesztõ legfeljebb ötperces felszólalása után -
határoz. A tárgysorozatba vétel tárgyában
képviselõcsoportonként egy képviselõ és az elsõként
felszólalásra jelentkezett független képviselõ legfeljebb
két perc idõtartamban felszólalhat, majd az elõterjesztõ a
felszólalásokra legfeljebb két perc idõtartamban
válaszolhat. Ilyen tárgysorozatba vétel iránti kérelmet
minden képviselõcsoport kizárólag a rendes ülésszakon, és
ülésszakonként legfeljebb öt alkalommal nyújthat be.
99. §
(1) Az elõterjesztõ kérheti a törvényjavaslat sürgõs
tárgyalását.
(2) Az Országgyûlés a sürgõsségi javaslatról vita
nélkül határoz. Ha olyan törvényjavaslat sürgõs tárgyalását
kérték, amelynek elfogadásához a képviselõk minõsített
többségének szavazata szükséges, a sürgõsség kérdésében is
ugyanolyan többséggel kell határozni.
(3) Ha az Országgyûlés elrendelte a törvényjavaslat
sürgõs tárgyalását, a törvényjavaslatot - a bizottsági
elõkészítést is figyelembe véve - legkorábban az elrendelést
követõ ülésen lehet, legkésõbb a sürgõsség elrendelésétõl
számított harminc napon belül kell napirendre tûzni.
100. §
(1) A törvényjavaslat tárgyalása általános vitával
nyílik meg. Az általános vita a törvényjavaslat egésze vagy
egyes részei szükségességének és szabályozási elveinek,
továbbá részletes vitára bocsáthatóságának megvitatásából
áll. A vita kiterjedhet a 95. § (3) bekezdés a) pontjában
írtakra is.
(2) Az általános vita megkezdésének napját úgy kell
meghatározni, hogy a kijelölt bizottság általános vitát
elõkészítõ ajánlását - amennyiben az nem szóban hangzik el -
a képviselõk legkésõbb az ülés elõtt három nappal kézhez
kapják. Sürgõs tárgyalás esetén ettõl a szabálytól el lehet
térni.
(3) A vitában elsõként a törvényjavaslat elõterjesztõje
kap szót, ezután - ha az elõterjesztõ nem a Kormány volt - a
Kormány képviselõje. Ezt követõen a kijelölt bizottság
elõadója foglalja össze a bizottság ajánlását, majd - ha van
kisebbségi vélemény - a bizottság kisebbsége ismerteti
véleményét. Ezek után a ki nem jelölt, de a törvényjavaslat
által hatáskörében érintett bizottság elnöke (elõadója),
majd a képviselõcsoportok tagjai, s ezt követõen a független
képviselõk szólalhatnak fel. Az általános vita lezárását
megelõzõen az elõterjesztõnek viszontválaszra van joga.
101. §
(1) A törvényjavaslathoz módosító javaslatot az
általános vita lezárásáig, a módosító javaslathoz kapcsolódó
további módosító javaslatot a részletes vita lezárásáig
lehet benyújtani. A kijelölt bizottság, valamint az
Alkotmányügyi bizottság a 96. § (3) szerinti eljárásában a
záróvita lezárásáig nyújthat be módosító javaslatot. A
Házbizottság javaslatára az Országgyûlés a kapcsolódó
módosító javaslatok benyújtására ennél rövidebb határidõt
szabhat. Ezek a szabályok a 106. § (1) bekezdésében
meghatározott módosító javaslatra nem vonatkoznak.
(2) A módosító javaslatot az elnök állásfoglalás
céljából kiadja a kijelölt bizottságnak.
(3) A kijelölt bizottság a módosító javaslatokat
értékeli és állást foglal, hogy azokat támogatja-e vagy sem.
A bizottság a részletes vitát elõkészítõ ajánlásában
terjeszti az Országgyûlés elé a 105. § (1) bekezdése szerint
szavazásra bocsátandó módosító javaslatokat, és tájékoztatja
az Országgyûlést a szavazásra nem kerülõ módosító
javaslatokról.
(4) A kapcsolódó módosító javaslatot az elnök kiadja a
kijelölt bizottságnak véleményezésre. A bizottság a
benyújtott kapcsolódó módosító javaslatokról - a (3)
bekezdésben meghatározott módon - kiegészítõ ajánlásban
tájékoztatja az Országgyûlést.
102. §
(1) Az elõterjesztõ a törvényjavaslatát a zárószavazás
megkezdéséig bármikor visszavonhatja, a részletes vita
lezárása után azonban ehhez az Országgyûlés hozzájárulása
szükséges.
(2) Az elõterjesztõ az (1) bekezdésben meghatározott
szabályok szerint a javaslatot átdolgozásra visszakérheti.
Az átdolgozott és újra benyújtott törvényjavaslatot
sürgõsséggel kell megtárgyalni, kivéve, ha a törvényjavaslat
tárgyalását az Országgyûlés még nem kezdte meg vagy a
visszakérés és az újbóli benyújtás között több, mint három
hónap telt el.
(3) A módosító javaslat (kapcsolódó módosító javaslat)
elõterjesztõje módosító javaslatát a részletes vita
lezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig
bármikor visszavonhatja. Ez a visszavonás nem érinti a
visszavont módosító javaslathoz kapcsolódó módosító javaslat
érvényességét. Ha a visszavont módosító javaslatot más a
saját javaslataként változatlanul fenntartja, s a
visszavonás után azt bejelenti, a javaslat tovább
tárgyalható.
(4) Ha a módosító javaslat (kapcsolódó módosító
javaslat) elõterjesztõje a módosító javaslatát
megváltoztatja, a kijelölt bizottság elnökének javaslatára
az Országgyûlés dönt arról, hogy kiadja-e a javaslatot a
kijelölt bizottságnak véleményezésre. A módosító javaslat
(kapcsolódó módosító javaslat) megváltoztatására a
benyújtására meghatározott szabályok irányadók.
103. §
(1) Az általános vita lezárása után az Országgyûlés
dönt arról, hogy a törvényjavaslatot részletes vitára
bocsátja-e.
(2) Ha a törvényjavaslathoz az általános vita
lezárásáig módosító javaslatot nem terjesztettek elõ,
részletes vitára nem kerül sor, és az általános vita
lezárása után a törvényjavaslat elfogadásáról kell dönteni.
(3) Ha az Országgyûlés a törvényjavaslatot nem bocsátja
részletes vitára, azt az elõterjesztõ harminc napon belül,
átdolgozva benyújthatja. E határidõ elmulasztása esetén a
törvényjavaslatot visszavontnak kell tekinteni. Az
átdolgozott törvényjavaslatra az újonnan benyújtott
javaslatra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
104. §
(1) A részletes vita a törvényjavaslat módosításokkal
érintett rendelkezéseinek és a bizottság ajánlásának
megvitatásából áll.
(2) A vitát - a rendelkezések sorrendjének betartásával
- minden önálló rendelkezésre vonatkozóan, végül pedig a
bevezetésre és a címre vonatkozóan kell megnyitni és
lezárni.
(3) A részletes vitában kizárólag a módosító
javaslathoz vagy a módosító javaslattal érintett részhez
lehet hozzászólni.
(4) Az Országgyûlés a vita során a korábban
meghatározott tárgyalási sorrendet megváltoztathatja;
elrendelheti több részletrendelkezés tárgyalásának
összekapcsolását, illetõleg az ugyanazon tárgyat érintõ
különbözõ módosító javaslatok vitáját elkülönítheti.
105. §
(1) A részletes vita lezárása után a módosító
javaslatokról történõ szavazás következik. Szavazni csak
arról a módosító javaslatról (kapcsolódó módosító
javaslatról) kell,
a) amely elnyerte a kijelölt - több kijelölt
bizottság esetén bármelyik - bizottság jelenlévõ tagjai
egyharmadának támogatását, vagy
b) amelyet a kijelölt bizottság nyújtott be, vagy
c) amelyrõl a szavazást a képviselõcsoport
vezetõje írásban kérte.
(2) Az (1) bekezdés c) pont szerinti jogával egy
képviselõcsoport vezetõje egy döntési javaslat
határozathozatalakor legfeljebb öt alkalommal élhet.
(3) Azokról a módosító javaslatokról (kapcsolódó
módosító javaslatokról), amelyekkel a Kormány egyetért, az
Országgyûlés egy szavazással szavaz. Bármely
képviselõcsoport vezetõje írásban kérheti, hogy valamely
módosító javaslatról (kapcsolódó módosító javaslatról) az
Országgyûlés külön szavazzon.
(4) A szavazás elõtt a törvényjavaslat elõterjesztõje
nyilatkozik, egyetért-e a módosító javaslattal.
(5) Ha a törvényjavaslat adott részéhez több módosító
javaslatot nyújtottak be, a szavazás során - lehetõség
szerint - a következõ sorrendben kell szavazni:
a) az adott rész elhagyását javasoló,
b) tartalmilag több módosítást magában foglaló
módosító javaslat,
c) kapcsolódó módosító javaslatot módosítani
kívánó,
d/ egyéb módosító javaslat.
(6) A módosítással érintett rendelkezések feletti
szavazás során a törvényjavaslat eredeti szövegérõl nem kell
szavazni.
(7) A részletes vita és a módosítással érintett
rendelkezések feletti szavazás után - legkorábban e
szavazást követõ öt nap elteltével - zárószavazást kell
tartani a törvényjavaslat egészérõl.
(8) A részletes vita lezárását követõen - legkésõbb a
zárószavazást megelõzõ 48 órával - a zárószavazásra
bocsátandó egységes javaslatot a képviselõcsoprtvezetõknek
és az Alkotmányügyi bizottságnak meg kell küldeni, a
képviselõk számára hozzáférhetõvé kell tenni.
106. §
(1) A zárószavazás megkezdése elõtt - írásban -
módosító javaslatot lehet benyújtani a részletes vitában
megszavazott bármely rendelkezéshez kapcsolódóan azon okból,
hogy a megszavazott rendelkezés nincs összhangban az
Alkotmánnyal vagy más törvénnyel, a törvényjavaslat már
megszavazott rendelkezésével, vagy a törvényjavaslat
módosítással nem érintett valamely rendelkezésével.
Zárószavazás elõtti módosító javaslatot az elõterjesztõ is
benyújthat.
(2) A zárószavazás elõtti módosító javaslatot az elnök
az Alkotmányügyi bizottságnak adja ki.
(3) A zárószavazás megkezdése elõtt a zárószavazás
elhalasztását javasolhatja a kijelölt bizottság, illetve az
Alkotmányügyi bizottság, amennyiben az (1) bekezdésben
meghatározott módosító javaslatot kíván benyújtani. A
zárószavazás elhalasztásáról - a javaslattevõ indokainak
meghallgatása után - az Országgyûlés vita nélkül határoz.
(4) A törvényjavaslat záró vitája a (1) bekezdés
szerinti módosító javaslatok megtárgyalásából áll. A
tárgyalásra, a vitára és a szavazásra a 104-105.§
rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni azzal, hogy
amennyiben nem a Kormány az elõterjesztõ, akkor nyilatkoznia
kell, hogy egyetért-e a törvényjavaslat elfogadásával. Ilyen
módosító javaslat esetén a zárószavazást csak a
törvényjavaslat záró vitája után lehet megtartani.
107. §
(1) Az Országgyûlés által elfogadott törvényt az
Országgyûlés elnöke tizenöt napon belül aláírja, majd
haladéktalanul megküldi a köztársasági elnöknek.
(2) Az Országgyûlés felkérheti az elnököt, hogy a
köztársasági elnöktõl a törvény sürgõs kihirdetését kérje.
Errõl az Országgyûlés vita nélkül határoz.
108. §
(1) Az Országgyûlés által elfogadott törvény
népszavazással való megerõsítését a népszavazásról szóló
1989. évi XVII. törvény 5. §-ának (1) bekezdése alapján az
arra jogosultak a zárószavazás megkezdése elõtt, írásban
javasolhatják.
(2) Az Országgyûlés a törvény elfogadását követõ ülésén
a határozati javaslat tárgyalására vonatkozó rendelkezések
(111. §) szerint határoz a népszavazásra bocsátás felett
azzal, hogy a javaslatot nem kell bizottsági elõkészítésre
kiadni.
(3) Ha az Országgyûlés elrendelte a törvény
népszavazásra bocsátását, a törvényt akkor kell a
köztársasági elnökhöz aláírásra megküldeni, ha a népszavazás
azt megerõsítette.
109. §
(1) Ha a köztársasági elnök a kihirdetésre megküldött
törvényt aláírás elõtt észrevételeinek közlésével
megfontolás végett visszaküldi, azt az Országgyûlés
legkésõbb hatvan napon belül napirendjére tûzi.
(2) A köztársasági elnök átiratát az Országgyûlés
elnöke kiadja az Alkotmányügyi, valamint a kijelölt
bizottságnak. Az eljárásra ezt követõen a 106. § (2) és (4)
bekezdéseit kell megfelelõen alkalmazni.
110. §
Ha a köztársasági elnök az Alkotmánybíróság által
alkotmányellenesnek nyilvánított rendelkezés miatt
visszaküldi a törvényt az Országgyûlésnek, az elnök felhívja
az Alkotmányügyi bizottságot és a kijelölt bizottságot az
Alkotmánybíróság határozatának megfelelõ módosító javaslat
elõterjesztésére. Az eljárásra ezt követõen a 106. § (2) és
(4) bekezdéseit kell megfelelõen alkalmazni.
A határozati javaslat tárgyalása
111. §
(1) A határozati javaslat tárgyalására a 98-107. §-okat
a (2)-(3) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell
megfelelõen alkalmazni.
(2) Az Országgyûlés határozatát a hivatalos lapban
közzé kell tenni. A határozatokat az elnök és a soros
jegyzõk írják alá. E határozatok közzétételérõl az
Országgyûlés elnöke gondoskodik.
(3) A zárt ülésen hozott határozat közzétételérõl az
Országgyûlés esetenként dönt.
A politikai nyilatkozat-tervezet tárgyalása
112. §
(1) A politikai nyilatkozat-tervezet tárgyalására a 98-
107. §-okat kell megfelelõen alkalmazni.
(2) A politikai nyilatkozat közzétételének módjáról az
Országgyûlés esetenként dönt.
A jelentés tárgyalása
113. §
(1) A jelentés tárgyalására a 98-102. §-okat kell
megfelelõen alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az
elõterjesztéshez módosító javaslatot nem lehet tenni. A
jelentésnek csak általános vitája van, amely a jelentésben
foglalt megállapítások intézkedések megalapozottságáról
folyik.
(2) A jelentés elfogadásáról az Országgyûlés dönt.
Az interpelláció tárgyalása
114. §
(1) Akihez az Alkotmány szerint interpelláció vagy
kérdés intézhetõ, köteles az interpellációt vagy kérdést
személyesen, kivételesen helyettese útján megválaszolni.
(2) Az interpellációt az Országgyûlés elnökénél kell
benyújtani. Az interpellációnak tartalmaznia kell a vele
kapcsolatos tények és körülmények közlését. Az
interpellációt úgy kell megfogalmazni, hogy arra röviden és
tárgyszerûen lehessen válaszolni.
(3) Az Országgyûlés ülésének napirendjében feltüntetett
idõpontban az interpelláció tárgyalására hetente legalább
hatvan percet kell biztosítani. Az interpellációkat
benyújtásuk idõsorrendjében kell napirendre tûzni.
Valamennyi képviselõcsoport számára lehetõvé kell tenni,
hogy legalább egy - általa benyújtott - interpelláció
tárgyalására sor kerüljön.
(4) Ha az interpelláció az egész Kormány mûködését
érinti, a miniszterelnök válaszol, ha több minisztert érint
vagy az érintett miniszter személye kérdéses, a
miniszterelnök jelöli ki a válaszadó minisztert.
115. §
(1) Az Országgyûlés csak azt az interpellációt
tárgyalhatja, amelyet az ülésnapot legalább 4 nappal
megelõzõ munkanapon déli 12 óráig benyújtottak.
(2) A képviselõ az interpellációt legkésõbb az
interpelláció elhangzásáig visszavonhatja. Ha a képviselõ az
interpelláció elhangzásának a napirend szerint várható
idõpontjában nincs jelen, az interpellációt visszavontnak
kell tekinteni.
(3) Az interpelláció - az írásban benyújtott szöveggel
egyezõ tartalommal - két perc idõtartam alatt terjeszthetõ
elõ. A válaszra három perc, a válasz elfogadásával
kapcsolatos nyilatkozattételre két perc áll rendelkezésre. E
határidõk túllépését követõen az elnök megvonja a szót.
(4) Az elmondott interpelláció nem tartalmazhat olyan
új tényt vagy körülményt, amelyet az interpelláció írott
szövege nem tartalmazott.
116. §
(1) Minden interpellációra az Országgyûlés ülésén kell
választ adni. Az interpellált megindokolt kérésére az
Országgyûlés engedélyezheti, hogy a választ 30 napon belül
írásban közölje. Ebben az esetben a kérést és a választ az
Országgyûlés jegyzõkönyvébe kell foglalni.
(2) Az írásban megadott választ az interpelláló
képviselõnek és az Országgyûlés elnökének kell eljuttatni.
Az Országgyûlés elnöke gondoskodik az írásban adott
válasznak a képviselõkhöz való eljuttatásáról. A válasz
benyújtását követõ ülésen az interpellációt tárgyalni kell.
(3) A válasz után - az írásban adott válasz esetében is
- az interpelláló képviselõnek viszontválaszra van joga,
amely nem terjedhet túl az interpellációra adott válasz
értékelésén, illetõleg az értékelés indokolásán. Ha a
képviselõ a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról
az Országgyûlés dönt.
(4) Ha az Országgyûlés a választ elutasította, az
interpellációt a hatáskörrel rendelkezõ bizottságnak kell
kiadni. Az interpelláció tárgyalását az Országgyûlés a
bizottsági jelentés beérkezését követõen a következõ ülésén
napirendre tûzi, és a bizottság javaslata alapján a
következõ döntések egyikét hozza:
a) utólag helyesnek ítéli az interpellációra adott
választ;
b) elfogadja a bizottság ülésén az interpellált
által kiegészített választ;
c) megerõsíti korábbi elutasító döntését és a
bizottságot intézkedési
javaslat kidolgozására kéri fel.
A kérdés tárgyalása
117. §
A kérdés benyújtására és megválaszolásának elintézésére
a 114. § és a 116. § rendelkezéseit a következõ
eltérésekkel kell alkalmazni:
a) csak az a kérdés tárgyalható, amelyet az
ülésnapot legalább három nappal megelõzõ munkanapon déli 12
óráig megküldtek a kérdezettnek;
b) a kérdés elmondására és a válaszra egyaránt két
perc áll rendelkezésre;
c) kérdés esetében a képviselõnek viszontválaszra
nincs joga, és az Országgyûlés a válasz elfogadásáról nem
határoz.
Az azonnali kérdések és válaszok órája
118. §
(1) Az Országgyûlés ülésén a napirendben feltüntetett
idõpontban hetente legalább hatvan percet kell biztosítani
kérdés közvetlen feltevésére és megválaszolására (azonnali
kérdések órája).
(2) Az azonnali kérdések órájának napján legkésõbb az
ülésnap megnyitását megelõzõen egy órával bármely
képviselõcsoport vezetõje a tárgy feltüntetésével kérheti,
hogy az általa megjelölt képviselõ az azonnali kérdések
órájának keretében kérdést tehessen fel.
(3) Az azonnali kérdések órájában az Alkotmány szerint
válaszadásra kötelezettek kötelesek az ülésteremben
tartózkodni. A válaszadásra kötelezett halaszthatatlan
közfeladata ellátása esetén elõzetesen tájékoztatja az
Országgyûlés elnökét, és megjelöli a helyette válaszadásra
feljogosított személyt.
(4) Ha a miniszterelnök vagy a miniszter nem
személyesen válaszol, a képviselõ személyes válaszadást
kérhet. Ebben az esetben a megkérdezett legkésõbb a harmadik
soron következõ azonnali kérdések órájában köteles
személyesen válaszolni.
(5) A kérdés elmondására és a válaszadásra két-két perc
áll rendelkezésre. A képviselõnek és a megkérdezettnek
egyperces viszontválaszra van joga. Az utolsó szó joga a
megkérdezettet illeti meg.
(6) Valamennyi képviselõcsoport számára lehetõvé kell
tenni, hogy legalább egy kérdés feltevésére és
megválaszolására sor kerüljön.
4. fejezet
KÜLÖNLEGES ELJÁRÁSOK
A költségvetési törvényjavaslatra vonatkozó eljárás
119. §
(1) A Magyar Köztársaság költségvetésérõl szóló
törvényjavaslat (a továbbiakban: költségvetési
törvényjavaslat) tárgyalásakor és határozathozatalakor a
Házszabály általános rendelkezéseit a 119-120. §-okban
foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A költségvetési törvényjavaslat sürgõs tárgyalását
nem lehet kérni.
(3) Az állami költségvetésrõl és végrehajtásáról szóló
törvényjavaslatot minden bizottság külön véleményezi. A
bizottságok véleményét a Költségvetési bizottság foglalja
össze és terjeszti az Országgyûlés elé.
(4) A költségvetési törvényjavaslat költségvetési
elõirányzatának megváltoztatására irányuló módosító
javaslatot a Házszabály 3. számú melléklete szerinti
formanyomtatványon kell benyújtani.
(5) A Költségvetési bizottság - az Országgyûlésnek
november 30-ig meghozandó, a következõ évre vonatkozó
költségvetési törvényjavaslat központi költségvetési
fejezeteinek bevételi és kiadási fõösszegérõl, a hiány,
illetve a többlet mértékérõl való határozathozatalát
megelõzõen - a részletes vitát elõkészítõ ajánlásának (95. §
(3) bek.) I. részében azokat a módosító javaslatokat és
bizottsági állásfoglalásokat teszi közzé, amelyek a
költségvetési törvényjavaslatnak a központi költségvetés
bevételeinek és kiadásainak fejezetenkénti összegét és
fõösszegét, továbbá a költségvetési hiány, illetve többlet
mértékét érintik. Az e kérdéseket nem érintõ módosító
javaslatokat - azok szövegszerû ismertetése nélkül - az
ajánlás II. részében kell feltüntetni.
120. §
(1) Az Országgyûlésnek november 30-ig döntenie kell az
ajánlás I. részében foglalt módosító javaslatokról, továbbá
valamennyi fejezeti összegrõl; nem kell dönteni az ajánlás
II. részében felsorolt módosító javaslatokról.
(2) Az (1) bekezdés szerinti határozathozatal során - a
módosító javaslatokról való döntést követõen - a központi
költségvetés bevételeinek és kiadásainak fejezetenkénti
összegére, a fõösszegére, továbbá a hiány, illetve többlet
mértékére a Költségvetési bizottság módosító javaslatot
készít, amelyrõl az Országgyûlés haladéktalanul, vita nélkül
határoz.
(3) A határozathozatalt követõ napon a Költségvetési
bizottság tájékoztatja az Országgyûlést a költségvetési
törvényjavaslat azon részeirõl, amelyekrõl az Országgyûlés
határozott.
(4) A (3) bekezdés szerinti tájékoztatást követõen sor
kerül a részletes vita újbóli megnyitására. A tájékoztatást
követõ nyolc napon belül a fejezetek bevételi, kiadási
fõösszegét, a hiány, illetve a többlet mértékét nem érintõ
kapcsolódó módosító javaslatot lehet benyújtani.
(5) Az újból megnyitott részletes vita lezárását
követõen a Költségvetési bizottság újabb ajánlást készít,
amely a 119. § (5) bekezdése szerinti ajánlás II. részében
szereplõ, elfogadásra ajánlott módosító javaslatok számát és
teljes szövegét, továbbá a részletes vita újbóli megnyitása
után beérkezett és elfogadásra ajánlott kapcsolódó módosító
javaslatok számát és teljes szövegét tartalmazza.
A nemzetközi szerzõdésekre vonatkozó eljárás
121. §
(1) A nemzetközi szerzõdésekkel kapcsolatos
eljárásokban a Házszabály általános rendelkezéseit a 121-
122. §-okban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A nemzetközi szerzõdés megerõsítése, az ahhoz való
csatlakozás vagy annak elfogadása iránti határozati
javaslatot - a létrehozott szerzõdés szövegét mellékelve - a
Kormány terjeszti elõ. A határozati javaslatnak ki kell
terjednie arra, hogy a határozat közlésével a nemzetközi
szerzõdés szövegét is közölni kell-e.
(3) A határozati javaslathoz a szerzõdés tárgya szerint
hatáskörrel rendelkezõ bizottság készít ajánlást.
(4) A határozati javaslatnak a megkötött nemzetközi
szerzõdés szövegét tartalmazó részéhez módosító javaslatot
nem lehet benyújtani.
(5) A nemzetközi szerzõdés megkötése elõtt a Kormánynak
tárgyalási felhatalmazásra való megkeresésérõl - a
nemzetközi szerzõdés által hatáskörében érintett bizottság
állásfoglalását kikérve - a külügyekkel foglalkozó bizottság
foglal állást. A nemzetközi szerzõdés megköthetõségérõl a
külügyekkel foglalkozó bizottság vagy tagjai egyharmadának
kérésére az Országgyûlés határoz.
122. §
(1) A nemzetközi szerzõdés kihirdetése iránti
törvényjavaslatot - amelynek része a megkötött szerzõdés - a
Kormány terjeszti elõ.
(2) A törvényjavaslathoz a szerzõdés tárgya szerint
hatáskörrel rendelkezõ bizottság készít ajánlást.
(3) A törvényjavaslatnak a megkötött nemzetközi
szerzõdés szövegét tartalmazó részére módosító javaslatot
nem lehet benyújtani.
A kivételes eljárás
123. §
(1) Az elõterjesztõ a törvényjavaslat vagy határozati
javaslat (a továbbiakban e címben együtt: törvényjavaslat)
benyújtásakor kérheti a kivételes eljárásban történõ
tárgyalást.
(2) Ha az Alkotmány értelmében a törvény elfogadásához
az országgyûlési képviselõk, illetve a jelenlévõ
országgyûlési képviselõk kétharmadának igenlõ szavazata
szükséges, továbbá a Magyar Köztársaság éves
költségvetésérõl, illetve annak végrehajtásáról szóló
törvényjavaslat tárgyalásánál kivételes eljárás nem kérhetõ.
(3) Ha a Kormány az általa benyújtott elõterjesztés
kivételes eljárású tárgyalása során javasolja, hogy az
elõterjesztés feletti szavazás egyben bizalmi szavazás is
legyen, akkor a kivételes eljárást azonnal meg kell
szakítani, és a törvényjavaslat tárgyalását az általános
rendelkezéseknek, illetõleg a 133. §-nak megfelelõen újra
meg kell kezdeni.
(4) A kivételes eljárás során a törvényjavaslat
benyújtására, illetve tárgyalására irányadó általános
rendelkezéseket a 123-127. §-okban foglalt eltérésekkel kell
alkalmazni.
124. §
(1) A kivételes eljárásban történõ tárgyalásról - az
elõterjesztõ esetleges felszólalása után - az Országgyûlés
vita nélkül határoz. A kivételes eljárásban történõ
tárgyalás elfogadásához a jelenlévõ országgyûlési képviselõk
négyötödének szavazata szükséges.
(2) A kivételes eljárásban tárgyalandó törvényjavaslat
sürgõs tárgyalását a törvényjavaslat benyújtásakor kell
kérni. A sürgõsség tárgyában történõ határozathozatalra az
(1) bekezdés irányadó.
(3) A kivételes eljárás elrendelése után az
Országgyûlés elnöke nyomban kijelöli azt a bizottságot,
amely a törvényjavaslat vitáját lefolytatja.
125. §
(1) A kivételes eljárást elrendelõ határozat
meghozatalát követõ huszonegy napon belül lehet a
törvényjavaslathoz módosító javaslatot elõterjeszteni.
(2) Sürgõs tárgyalás esetén a módosító javaslatok
benyújtásának határideje a sürgõsségrõl hozott országgyûlési
határozat meghozatalától számított nyolc nap.
(3) A módosító javaslatok benyújtására meghatározott
határidõ lejárta után a bizottsági vita lezárásáig csak a
korábban benyújtott módosító javaslatokhoz kapcsolódóan
lehet módosító javaslatot beterjeszteni. Ezt a rendelkezést
a kijelölt bizottságra nem kell alkalmazni.
126. §
(1) A kijelölt bizottság véleményezi a
törvényjavaslatot és dönt a módosító javaslatok
támogatásáról.
(2) A bizottság ülésén az országgyûlési képviselõk
felszólalhatnak.
(3) A bizottság üléseinek nyilvánosságára az
Országgyûlés ülésére vonatkozó szabályok az irányadók azzal,
hogy a kivételes tárgyalás során a bizottság az
országgyûlési képviselõket kizáró zárt ülést nem tarthat.
127. §
(1) A törvényjavaslat kivételes és sürgõs tárgyalása
esetén a kijelölt bizottság vitájának lezárását követõ
ülésnapon a törvényjavaslatot az Országgyûlés napirendjére
kell tûzni.
(2) Az ülésen való tárgyalás során elõször a
törvényjavaslat elõterjesztõje, majd - amennyiben a
törvényjavaslatot nem a Kormány terjesztette elõ - a Kormány
képviselõje szólal fel. Ezt követõen a kijelölt bizottság
képviselõje ismerteti a bizottság ajánlását. A
képviselõcsoportok álláspontját csoportonként egy-egy
képviselõ fejtheti ki. A független képviselõk közül az
elsõként szólásra jelentkezett nyilváníthat véleményt. Az
elõterjesztõnek a határozathozatal elõtt viszontválaszra van
joga.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott felszólalások után
az Országgyûlés - a kijelölt bizottság által támogatott
módosító javaslatokkal együtt - a törvényjavaslat egészének
elfogadásáról határoz.
(4) A 106. § rendelkezéseit a kivételes eljárás esetén
is alkalmazni kell.
A politikai vita
128. §
(1) A Kormány vagy a képviselõk legalább egyötödének
írásbeli indítványára - az indítványban megjelölt átfogó
politikai témakörben - az Országgyûlés vitát tart. Ilyen
indítványt kizárólag a rendes ülésszakon lehet benyújtani.
Minden képviselõ ülésszakonként legfeljebb két politikai
vita tartására irányuló indítványt támogathat.
(2) A politikai vitát az Országgyûlés az indítvány
benyújtásától számított tizennégy napon túl és huszonnyolc
napon belül tartja meg.
(3) A politikai vita tárgyalására az 53. §
alkalmazásával idõkeretet kell szabni; az idõkeret négy
óránál kevesebb nem lehet. A politikai vita a Kormány
nyilatkozatával kezdõdik, és a Kormány viszontválaszával
zárul.
A mentelmi és összeférhetetlenségi ügyek intézése
129. §
(1) Az országgyûlési képviselõk mentelmi és
összeférhetetlenségi ügyeinek intézése során a Házszabály
általános rendelkezéseit a 129-130. §-okban foglalt
eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az Országgyûlés elnöke a mentelmi jog
felfüggesztésére irányuló indítványt (az országgyûlési
képviselõk jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény - a
továbbiakban: Já.tv. - 3. § (2)-(3) bek.), a mentelmi jog
megsértését kifogásoló bejelentést (Já.tv. 4.§ (2) bek.),
valamint az összeférhetetlenség kimondására irányuló
indítványt (Já.tv. 8. § (2) bek.), haladéktalanul átadja
megvizsgálásra az Országgyûlés mentelmi és
összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó állandó
bizottságának (a továbbiakban: mentelmi bizottság) és errõl
az Országgyûlést tájékoztatja. Ha az Országgyûlés nem
ülésezik, az Országgyûlés elnöke dönt arról, hogy a
mentelmi, illetõleg az összeférhetetlenségi ügy elbírálása
céljából szükség van-e rendkívüli ülésszak vagy rendkívüli
ülés összehívására.
(3) A bizottság elnöke a mentelmi és
összeférhetetlenségi ügy tárgyalásáról, idejérõl és helyérõl
köteles az érintett képviselõt értesíteni. Ha a képviselõ
megjelenik, kérésére meg kell õt hallgatni, de a bizottság
ülésén egyébként - kivéve a mentelmi jog megsértése
tárgyában tartott ülést - nem lehet jelen.
(4) A Mentelmi bizottság az ügy kézhezvételétõl
számított harminc napon belül
a) a mentelmi jog megsértése ügyében javaslatot
tesz az Országgyûlés elnökének,
b) a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló
indítvány tárgyában határozati javasolatot nyújt be az
Országgyûlésnek;
c) az összeférhetetlenség kimondására irányuló
határozati javaslathoz ajánlást nyújt be az Országgyûlésnek.
(5) A mentelmi és az összeférhetetlenségi ügyben
benyújtott határozati javaslathoz más bizottság nem nyújthat
be ajánlást.
130. §
(1) Az Országgyûlés a mentelmi és összeférhetetlenségi
ügyben a határozati javaslatot sürgõsséggel tárgyalja.
(2) A határozati javaslathoz módosító javaslatot nem
lehet fûzni, arról az Országgyûlés vita nélkül határoz. A
határozathozatal elõtt a képviselõ felszólalhat.
(3) A mentelmi jog felfüggesztése tárgyában hozott
döntéshez a jelenlévõ képviselõk kétharmadának szavazata
szükséges.
A vezetõ közjogi tisztségek betöltõinek
megválasztása
131. §
(1) A vezetõ közjogi tisztségek betöltõinek
megválasztása során a Házszabály általános rendelkezéseit az
e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az Országgyûlés az Alkotmányban, illetõleg külön
törvényekben megállapított szabályok szerint választja meg a
köztársasági elnököt, a miniszterelnököt, az
Alkotmánybíróság tagjait, a Legfelsõbb Bíróság elnökét, a
legfõbb ügyészt, az országgyûlési biztosokat, továbbá az
Állami Számvevõszék elnökét és alelnökeit.
(3) A választás titkos szavazással történik, kivéve,
amikor az Országgyûlés a miniszterelnök megválasztásáról
határoz.
(4) Ha törvény valamely tisztségviselõ megválasztása
vagy kinevezése elõtt a jelölt országgyûlési bizottság elõtt
történõ meghallgatását írja elõ, az erre hatáskörrel
rendelkezõ bizottság a jelöltet meghallgatja, és a személyi
javaslatot véleményezi.
(5) Az Országgyûlés által választott tisztségviselõk
esetében a kialakított véleményt a bizottság elõadója az
Országgyûlés ülésén ismerteti. A többi jelöltrõl a véleményt
a bizottság elnöke a javaslattételi és a kinevezési jogkör
gyakorlójának küldi meg.
(6) A (2) bekezdésében felsorolt személyek a
megválasztásuk, a miniszterek a kinevezésük után - ha a
rájuk vonatkozó szabályok nem írnak elõ más esküszöveget -
az Országgyûlés elõtt a Házszabály 4. számú melléklete
szerinti esküt tesznek, és aláírják az esküokmányt. Az eskü
letételének elmulasztására a 8. § (4) bekezdésének
rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni.
A köztársasági elnök megbízatása megszûnésével és
helyettesítésével
kapcsolatos eljárási szabályok
132. §
(1) Ha a köztársasági elnökkel szemben a tisztsége
gyakorlása során összeférhetetlenségi ok merül fel, az
eljárásra az országgyûlési képviselõk összeférhetetlenségi
ügyének intézésére a Házszabályban meghatározott
rendelkezéseket kell alkalmazni, a következõ eltérésekkel:
a) kijelölt bizottságként az Alkotmányügyi
bizottság jár el,
b) a határozat meghozatalához a képviselõk
kétharmadának szavazata szükséges,
c) a szavazás titkos.
(2) Ha a köztársasági elnök az Országgyûléshez intézett
nyilatkozatával lemond a megbízatásáról, a nyilatkozatára a
határozati javaslatra meghatározott szabályokat a következõ
eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a lemondó nyilatkozat feletti vitát és
szavazást legkésõbb a lemondó nyilatkozat beérkezésétõl
számított tizenöt napon belül kell megtartani; ha az
Országgyûlés az említett idõpontban nem ülésezik, rendkívüli
ülésszakot vagy rendkívüli ülést kell összehívni;
b) a lemondó nyilatkozatot nem kell kiadni
bizottsági elõkészítésre;
c) a lemondó nyilatkozathoz módosító javaslatot
nem lehet benyújtani, de bármely képviselõcsoport vagy
legalább tizenöt képviselõ legkésõbb az e napirendi pont
tárgyalásának megkezdése elõtti napon írásban javasolhatja,
hogy az Országgyûlés kérje a köztársasági elnöktõl
elhatározásának újbóli megfontolását; ilyen javaslat esetén
elõször e javaslatról kell szavazni;
d) ha a köztársasági elnök elhatározásának
fenntartásáról írásban értesíti az Országgyûlést, az a)-c)
pontok szerint kell eljárni, de vitát már nem lehet nyitni,
és az Országgyûlés a lemondás tudomásulvételét nem
tagadhatja meg.
(3) A tisztsége gyakorlása során az Alkotmányt vagy
valamely más törvényt megsértõ köztársasági elnökkel szemben
indítványozott felelõsségre vonás esetén a határozati
javaslat tárgyalására vonatkozó szabályokat a következõ
eltérésekkel kell alkalmazni:
a) kijelölt bizottságként az Alkotmányügyi
bizottság jár el,
b) a határozati javaslathoz módosító javaslatot
nem lehet benyújtani;
c) a határozat meghozatalához a képviselõk
kétharmadának szavazata szükséges;
d) a szavazás titkos.
(4) Ha a köztársasági elnök feladatának ellátásában
átmenetileg akadályoztatva van, ennek megállapításáról és a
köztársasági elnököt helyettesítõ országgyûlési elnök
feladatát ellátó alelnök kijelölésérõl az Országgyûlés
egyszerre határoz. Határozati javaslatot a köztársasági
elnök, a Kormány és bármely országgyûlési képviselõ nyújthat
be.
(5) Ha valamelyik képviselõ határozati javaslatot nyújt
be annak megállapítása iránt, hogy a köztársasági elnök a
feladatköre ellátását lehetetlenné tevõ állapotban van, a
határozati javaslat tárgyalására vonatkozó szabályokat a (3)
bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
A bizalmatlansági indítvány és a bizalmi szavazás
133. §
(1) A miniszterelnökkel szemben benyújtott
bizalmatlansági indítványra és a Kormány bizalmi szavazásra
vonatkozó javaslatára (a továbbiakban együtt:
bizalmatlansági indítvány) a határozati javaslatra és ennek
tárgyalására meghatározott szabályokat a következõ
eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a bizalmatlansági indítvány feletti vitát és
szavazást legkorábban a beterjesztéstõl számított három nap
után, legkésõbb a beterjesztéstõl számított nyolc napon
belül kell megtartani; ha az Országgyûlés az említett
idõpontban nem ülésezik, rendkívüli ülésszakot vagy
rendkívüli ülést kell összehívni;
b) a bizalmatlansági indítványt nem kell kiadni
bizottsági elõkészítésre;
c) a bizalmatlansági indítványhoz módosító
javaslatot nem lehet benyújtani.
(2) Ha a Kormány a miniszterelnök útján azt javasolja,
hogy az általa benyújtott elõterjesztés feletti szavazás
egyben bizalmi szavazás is legyen. A javaslatot az
Országgyûlés ülésén szóban is - legkésõbb a benyújtott
elõterjesztés egésze feletti végsõ szavazás megkezdése elõtt
- lehet elõterjeszteni.
V. RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
1. fejezet
AZ ORSZÁGGYÛLÉS KÖLTSÉGVETÉSE
Az Országgyûlés költségvetésének elõkészítése,
elfogadása és végrehajtása
134. §
(1) Az Országgyûlés a saját költségvetését - a központi
költségvetés részeként - maga állapítja meg. Az Országgyûlés
költségvetési fejezetén belül a Könyvtár költségvetése
elkülönítve szerepel.
(2) Az Országgyûlés költségvetési tervét az
Országgyûlés elnökének irányítása mellett a fõtitkár, a
Könyvtár elkülönített költségvetési tervét a fõigazgató
készíti el, és azt - a Házbizottság egyetértésével, a
Költségvetési bizottság véleményének beszerzése után - az
Országgyûlés elnöke a költségvetési törvényjavaslat
elkészítéséhez a Kormány rendelkezésére bocsátja.
(3) Az Országgyûlés költségvetésének végrehajtásáért a
fõtitkár, a Könyvtár elkülönített költségvetésének
végrehajtásáért a fõigazgató felelõs.
(4) Az Országgyûlés és a Könyvtár költségvetésének
végrehajtását az Állami Számvevõszék ellenõrzi.
2. fejezet
VEGYES RENDELKEZÉSEK
Az Országgyûléshez érkezett beadványok
135. §
(1) Az Országgyûléshez érkezett beadványokat az elnök -
tárgyuk szerint - az ügyben hatáskörrel rendelkezõ
bizottságnak vagy hivatali szervnek adja át intézkedésre.
(2) Az Országgyûléshez érkezett beadványokról
nyilvántartást kell vezetni, amelyben fel kell tüntetni az
intézkedésre vonatkozó adatokat. Ezeket a beadványokat a
képviselõk bármikor megtekinthetik.
(3) A képviselõk, a képviselõcsoportok és a bizottságok
a hozzájuk érkezett beadványokat önállóan dolgozzák fel, és
a közérdekû bejelentésekrõl, javaslatokról és panaszokról
szóló jogszabály rendelkezéseit is figyelembe véve intézik
el azokat.
A határidõk
136. §
(1) A határidõket napok szerint kell számítani, kivéve,
amikor a Házszabály ülésnapot említ.
(2) A határidõbe a kezdõnap nem számít bele. Kezdõnap
az a nap, amelyre a határidõ megkezdésére okot adó
cselekmény vagy egyéb körülmény esik.
(3) Ha a határidõ utolsó napja munkaszüneti napra esik,
a határidõ az azt követõ legközelebbi munkanapon jár le.
(4) A határidõ az utolsó nap végével jár le.
A mulasztás igazolása
137. §
(1) Ahol a Házszabály a mulasztás igazolására
lehetõséget ad, ott az igazolást annál a személynél kell
benyújtani, akinél az elmulasztott cselekményt teljesíteni
kell. Ha a cselekményt az Országgyûlésnél kell teljesíteni,
az igazolást az Országgyûlés elnökénél kell benyújtani.
(2) Az igazolással együtt az elmulasztott cselekményt -
ha arra még lehetõség van - pótolni kell.
(3) Az igazolási kérelmet az (1) bekezdésben megjelölt
személy bírálja el. Jogorvoslatnak helye nincs.
A titokvédelem
138. §
(1) Az, akinek az Országgyûlés mûködése során
államtitok vagy szolgálati titok jut tudomására, illetõleg
birtokába, a titokvédelemre vonatkozó általános szabályok
szerint köteles azt megõrizni.
(2) Az Országgyûlés mûködésével kapcsolatban a
titokvédelemre vonatkozó külön szabályokat a Házszabály 5.
számú mellékletében meghatározott Titokvédelmi Rendtartás
tartalmazza.
A Házszabálytól való eltérés
139. §
(1) Kivételesen, a Házbizottság javaslatára az
Országgyûlés a jelenlévõ képviselõk négyötödének
szavazatával - képviselõcsoportonként legfeljebb egy
felszólaló meghallgatását követõen - úgy határozhat, hogy
valamely ügy tárgyalása során a Házszabály rendelkezéseitõl
eltér.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem lehet
alkalmazni, ha az az Alkotmányba vagy más törvénybe ütközik,
valamint az Alkotmány és a Házszabály tárgyalása során.
Az országos érdekképviseleti szervezetek
jegyzékbe vétele
140. §
(1) Az Országgyûlés fõtitkára jegyzéket vezet azokról a
bejegyzett országos érdekképviseleti szervezetekrõl, amelyek
kérik jegyzékbe vételüket.
(2) A jegyzékbe vételi kérelemben meg kell jelölni az
érdekképviseleti szervezet
- nevét, székhelyét, címét;
- mûködési területét (célját);
- ügyintézõ és képviseleti szervét;
- képviseletére jogosult személyeket, ezek címét.
(3) Az Országgyûlés elnöke a jegyzékbe vett
érdekképviseleti szervezetek listáját évente hivatalos
lapban közzéteszi.
Értelmezõ rendelkezések
141. §
A Házszabály alkalmazásában
1. Ügyrendi javaslat: A plenáris vagy bizottsági ülés
vezetésével, rendjével összefüggõ, a tárgyalt napirendi
pontot érdemben nem érintõ - döntést igénylõ - eljárási
kérdésre vonatkozó javaslat.
2. Tárgysorozat: Valamennyi önálló indítvány, nem önálló
indítvány, egyéb tárgyalást és/vagy döntést igénylõ - nem
eljárási kérdést tartalmazó - ügy (a továbbiakban e §-ban
együtt: ügy), amely automatikusan vagy külön döntés alapján
a plenáris és/vagy bizottsági ülés napirendjére kerülhet.
3. Javaslat tárgysorozatba vétele: A tárgysorozatba nem
automatikusan kerülõ ügyek tárgysorozatba vételére vonatkozó
javaslat.
4. Napirend: A tárgysorozaton lévõ ügyek közül egy adott
ülésen tárgyalt ügyek összessége.
5. Napirendi javaslat: Javaslat arra, hogy a
tárgysorozaton lévõ ügyek közül melyek képezzék egy adott
ülés napirendjét.
6. Napirendi pont: A tárgysorozat egy-egy olyan ügye,
amely a napirend önálló részét képezi.
7. Módosító javaslat: A tárgysorozaton lévõ
törvényjavaslat, határozati javaslat, politikai nyilatkozat-
tervezet szövegének konkrétan megjelölt részére vonatkozó -
attól való eltérési szándékot kifejezõ - írásbeli beadvány.
8. Kapcsolódó módosító javaslat: Olyan - a részletes vita
során benyújtott - módosító javaslat, amely a döntési
javaslat módosító javaslattal már érintett, vagy azzal
összefüggõ rendelkezésére vonatkozik; tartalma szerint az
alap módosító javaslat továbbfejlesztése.
9. Hatáskörrel rendelkezõ bizottság: Az a bizottság, amely
egy adott ügy vitelére az országgyûlési bizottságok
hatáskörérõl szóló országgyûlési határozat szerint
hatáskörrel rendelkezik.
10. Kijelölt bizottság: Az a bizottság, amelyet az elnök
egy adott ügy vitelére felkért.
3. fejezet
AZ ORSZÁGGYÛLÉS HIVATALI SZERVEI ÉS
AZ ORSZÁGGYÛLÉSI KÖNYVTÁR
Az Országgyûlés Hivatala
142. §
Az Országgyûlés Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) az
Országgyûlés munkaszervezete. Feladata, hogy biztosítsa az
Országgyûlés folyamatos mûködését és segítse a képviselõk és
az Országgyûlés tisztségviselõi tevékenységét.
143. §
(1) A Hivatal az Országgyûlés ülésszakai, ülései,
továbbá a bizottsági ülések elõkészítése és lefolytatása
keretében:
a) jogi-szakmai segítséget nyújt a bizottságoknak
az indítványok és ajánlások elkészítésében;
b) szakmai észrevételeket tesz a kijelölt
bizottság részére a benyújtott törvényjavaslatokról,
határozati javaslatokról és az ezekhez benyújtott módosító
javaslatokról abból a szempontból, hogy azok megfelelnek-e a
95. §-ban meghatározott követelményeknek;
c) az Alkotmányügyi bizottság mellé állandó
kodifikációs csoportot, a többi bizottság mellé kodifikátort
rendel, szükség szerint egy kodifikátor több bizottság
munkáját is segítheti;
d) gondoskodik az ülések elõkészítésérõl, az
indítványok sokszorosításáról, eljuttatja a képviselõkhöz és
az ülések résztvevõihez az ülések tárgyalási anyagát és
egyéb tájékoztató anyagokat;
e) közremûködik az Országgyûlés ülései zavartalan
menetének biztosításában, jogi-szakmai segítséget nyújt az
elnöknek, illetve az alelnöknek az ülések vezetésénél;
f) gondoskodik az Országgyûlés jegyzõkönyvének
szerkesztésérõl és kiadásáról, valamint az Országgyûlési
Napló megjelentetésérõl;
g) szerkeszti, illetve kihirdetésre elõkészíti a
törvényeket és az Országgyûlés határozatait;
h) az Országgyûlés elnöke iránymutatásának
megfelelõen elõkészíti a Házbizottság üléseit, és
gondoskodik a házbizottsági ülés jegyzõkönyvének
elkészítésérõl;
i) közremûködik az Országgyûlés bizottságai
üléseinek elõkészítésében, gondoskodik a meghívók és a
tárgyalási anyagok kézbesítésérõl, ellátja nyújt a
bizottságok adminisztrációját;
j) gondoskodik a képviselõk tájékoztatásáról és a
tájékoztatást szolgáló információs rendszer mûködtetésérõl;
e feladat ellátásában együttmûködik az Országgyûlési
Könyvtárral.
k) az elfogadott törvényeket, országgyûlési
határozatokat és egyéb döntéseket az elfogadástól számított
3 munkanapon belül az Országgyûlés elnökének megküldi, és
gondoskodik a parlamenti információs rendszerben történõ
hozzáférhetõségrõl.
(2) A Hivatal az Országgyûlés gazdasági, mûszaki és
általános igazgatási ügyeinek intézése keretében:
a) kidolgozza és végrehajtja az Országgyûlés
költségvetését;
b) kezeli az Országgyûlés ingatlan és ingó
vagyonát;
c) ellátja az Országgyûlés mûködésével kapcsolatos
általános igazgatási és ügyviteli feladatokat;
d) gondoskodik az Országgyûlés mûködéséhez
szükséges technikai, mûszaki feltételekrõl, helyiségekrõl;
e) gondoskodik a képviselõket és a
képviselõcsoportokat megilletõ jogosultságok biztosításáról;
f) végrehajtja az Országgyûlés elnökének a rend
fenntartására és az Országgyûlés biztonságának megóvására
tett intézkedéseit;
g) kialakítja az Országgyûlés üléstermében, - a
parlamenti hagyományoknak megfelelõen, a képviselõcsoport-
vezetõkkel és a független képviselõk megbízottjával történt
egyeztetés után - a képviselõcsoportok helyét és a
képviselõk ülésrendjét;
h) felügyel arra, hogy az Országgyûlés és a
bizottságok tanácskozásain, továbbá az Országgyûlés
épületében illetéktelenek ne tartózkodjanak, és gondoskodik
a belépõk kiadásáról;
i) ellátja az Országgyûlés Hivatalával kapcsolatos
személyzeti és munkaügyi feladatokat.
(3) A Hivatal az Országgyûlés elnöke és alelnökei
titkársági feladatainak az ellátása keretében:
a) intézi az Országgyûléshez, valamint az
Országgyûlés elnökéhez érkezett közérdekû bejelentésekkel,
javaslatokkal és panaszokkal kapcsolatos téndõket;
b) ellátja az Országgyûléshez érkezett népszavazás
iránti kezdeményezés és népi kezdeményezés átvételével és
döntésre való elõkészítésével kapcsolatos feladatokat;
c) közremûködik az Országgyûlés elnökének az
Országgyûlésben képviselettel nem rendelkezõ pártokkal,
valamint a társadalmi szervezetekkel való kapcsolatának
szervezésében.
(4) A Hivatal az Országgyûlés két- és többoldalú
nemzetközi kapcsolataival összefüggõ hivatali tevékenység
ellátása keretében:
a) közremûködik az Országgyûlés nemzetközi
kapcsolatainak szervezésében;
b) biztosítja a kiutazó és fogadó delegációk
felkészítését;
c) közremûködik a nemzetközi rendezvények
elõkészítésében és lebonyolításában.
(5) A Hivatal az Országgyûléssel kapcsolatos
sajtótevékenység ellátása keretében:
a) gondoskodik az Országgyûlés hivatalos
sajtóközleményeinek a tömegtájékoztatási szervekhez történõ
eljuttatásáról;
b) szervezi az Országgyûlés testületeinek,
tisztségviselõinek és rendezvényeinek sajtónyilvánosságát;
c) biztosítja a sajtó munkatársainak
tájékoztatását az Országgyûlés mûködésérõl.
144. §
(1) A Hivatalt az Országgyûlés elnöke iránymutatásának
megfelelõen az Országgyûlés fõtitkára vezeti.
(2) A fõtitkár részt vesz az Országgyûlés ülésén, de
nem szólalhat fel.
(3) A fõtitkárt a fõtitkárhelyettesek az ülésen való
részvételre is kiterjedõ joggal helyettesítik. Az
Országgyûlés Hivatalában legfeljebb két fõtitkár-helyettes
tevékenykedhet.
(4) A fõtitkár - az elnöktõl átruházott jogkörben - a
Hivatal dolgozóit illetõen gyakorolja a munkáltatói jogokat;
egyes munkáltatói jogok gyakorlását a szervezeti egység
vezetõjének átengedheti.
(5) A képviselõcsoportok tevékenységét segítõ
szakértõket és ügyviteli dolgozókat az Országgyûlés
fõtitkára a képviselõcsoport vezetõjének javaslatára,
alkalmazza. A fõtitkár - jogszabálysértés esetét kivéve - a
képviselõcsoport vezetõjének javaslatait az alkalmazás,
illetve annak megszüntetése tárgyában köteles elfogadni. E
dolgozókkal szemben az egyéb munkáltatói jogokat -
átruházott hatáskörben - a képviselõcsoport vezetõje
gyakorolja.
Az Országgyûlési Könyvtár
145. §
(1) A Könyvtár országos hatáskörû, nyilvános tudományos
szakkönyvtár. Alapszolgáltatásai ingyenesek. Térítésmentes
könyvtári és információs szolgáltatásokat nyújt az
Országgyûlés, a képviselõk, a bizottságok, a
képviselõcsoportok, az említettek mellett dolgozó szakértõk
és az Országgyûlés hivatali szervezetei számára. Egyébként
szolgáltatásai térítés ellenében vehetõk igénybe.
(2) A Könyvtár az Országgyûlés költségvetésében részére
elkülönített költségvetésbõl önállóan gazdálkodik.
(3) A Könyvtár vezetõje a fõigazgató, aki a Könyvtár
dolgozóit illetõen gyakorolja a munkáltatói jogokat.
(4) A Könyvtár mûködése felett az Országgyûlés elnöke
felügyeletet gyakorol.
4. fejezet
HATÁLYBALÉPTETÕ RENDELKEZÉSEK
Hatályba lépés
146. §
(1) Ez az országgyûlési határozat - a 141. § 9. pontja
kivételével - ..................... lép hatályba. A
hatályba lépést megelõzõen benyújtott önálló és nem önálló
indítványok tárgyalására akkor kerül sor, ha benyújtásuk - a
Házszabály elõírásainak megfelelõen - megtörténik.
(2) Ezen országgyûlési határozat 141. § 9. pontja az
országgyûlési bizottságok hatáskörérõl szóló országgyûlési
határozat hatálybalépése napján lép hatályba.
(3) Ezen országgyûlési határozat hatálybalépésével
egyidejûleg a hatályát veszti az Országgyûlés
Házszabályainak módosításáról és egységes szövegérõl szóló
8/1989. (VI.8.) OGY határozat, továbbá az ezt módosító
31/1990. (III.25.) OGY határozat, 74/1990. (X.26.) OGY
határozat, 25/1991. (IV.20.) OGY határozat, 53/1991. (X.5.)
OGY határozat, 69/1991. (XII.14.) OGY határozat, 51/1992.
(IX.11.) OGY határozat, 65/1992. (X.16.) OGY határozat,
74/1992. (XI.6.) OGY határozat és 75/1992. (XI.6.) OGY
határozat.
1. számú melléklet
az ...../1994. ( ) OGY
határozathoz
E s k ü s z ö v e g
az országgyûlési képviselõk eskütételéhez
Én ........................................, a Magyar
Köztársaság Országgyûlésének képviselõje esküszöm, hogy
képviselõi tisztségem ellátása során hazámhoz, a Magyar
Köztársasághoz és annak népéhez hû leszek; az Alkotmányt és
az alkotmányos jogszabályokat megtartom, a tudomásomra
jutott titkot megõrzöm; munkám során választóim akaratához
és megbízatásomhoz híven, lelkiismeretesen járok el, és
minden igyekezetemmel azon leszek, hogy a Magyar Köztársaság
fejlõdését elõmozdítsam, népének boldogulását elõsegítsem.
Budapest, 19.... évi .................. hó ..... napján
.........................
......
aláírás
2. számú melléklet
a ..../1994. ( ) OGY
határozathoz
Eseti képviseleti megbízás
A Házszabály 37. § (2) bekezdése szerint
........................ képviselõnek a/az
........................ bizottság tagjának* a/az
........................ bizottság ........................-
i ülésére - távollétem miatt - eseti megbízást adok.
Budapest, 199......................
.................... .........................
.................... ...................
.... megbízott
megbízó
a ....................
a bizottság tagja*
....................
bizottság tagja*
____________________
* A Házszabály 37. § (2) bekezdése szerint a bizottsági
* A Házszabály 37. § (2) bekezdése szerint a bizottsági
____________________________________________________________
tag távolléte esetére csak ugyanazon bizottság tagjának
tag távolléte esetére csak ugyanazon bizottság tagjának
_______________________________________________________
adható képviseleti megbízás.
adható képviseleti megbízás.
____________________________
3. számú melléklet
az ...../1994. ( ) OGY
határozathoz
ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
az Országgyûlés elnökének
Helyben.
Tisztelt Elnök úr/Asszony!
A Magyar Köztársaság .......... évi (költségvetésérõl)
pótköltségvetésérõl* szóló, .......... számon benyújtott
törvényjavaslat költségvetési elõirányzataihoz - a
Házszabály 120. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelõen
-
m ó d o s í t ó j a v a s l a t o t
kapcsolódó módosító javaslatot *
terjesztek elõ.
A módosító javaslat összegszerûségében növeli a
törvényjavaslat
.......... § .......... bekezdésében foglalt elõirányzatot,
.......... Ft-tal, **
.......... § .......... bekezdésében foglalt elõirányzatot,
.......... Ft-tal, **
.......... számú mellékletének ........................
rendelkezését, .......... Ft-tal, ***
.......... számú mellékletének ........................
rendelkezését, .......... Ft-tal, ***
A módosító javaslat összegszerûségében csökkenti a
törvényjavaslat
.......... § .......... bekezdésében foglalt elõirányzatot,
.......... Ft-tal, **
.......... § .......... bekezdésében foglalt elõirányzatot,
.......... Ft-tal, **
____________________
* A nem kívánt szövegrész törlendõ.
______________________________________
** A nem kívánt szövegrész törlendõ, és nem kell
____________________________________________________________
feltüntetni a törvényjavaslat kiadási, illetve bevételi
_______________________________________________________
fõösszegeit, valamint ezek különbözetét.
________________________________________
*** A nem kívánt szövegrész törlendõ és nem kell
____________________________________________________________
feltüntetni a központi költségvetés mérlegére és az
_______________________________________________________
elkülönített állami pénzalapok mérlegére való
_______________________________________________________
hivatkozást.
____________
.......... számú mellékletének ........................
rendelkezését, .......... Ft-tal, ***
.......... számú mellékletének ........................
rendelkezését, .......... Ft-tal, ***
J A V A S L A T A K Ö L T S É G V E T É S I E L Õ I R Á
N Y Z A T O K M Ó D O S Á T Á S Á R A
Millió forintban, egy tizedessel!
+-----------------------------------------------------------+
Feje-| |Al- |Elõir|Kie- |Feje-| |Al-|Elõir| K
| |
I A D Á S O K | Eredeti |Javasolt
| |
|Módosított
| |
zet |Cím |cím |csop.|melt |zet |Cím|cím|csop.|----------
| |
---------------------------
| |
|elõirányzat|módosítás|elõirányzat
| |
szám |szám|szám|szám |e.sz.|név |név|név|név |
| |
Kiemelt elõirányzat neve | | (+ -) |
| |
+-----------------------------------------------------------+
| | | | |
| |
| | |
| |
| | | | |
| |
| | |
| |
| | | | |
| |
| | |
| |
| | | | |
| |
| | |
| |
| | | | |
| |
| | |
| |
| | | | |
| |
| | |
| |
| | | | |
| |
| | |
| |
| | | | |
| |
| | |
| |
| | | | |
| |
| | |
| |
| | | | |
| |
| | |
| |
| | | | |
| |
| | |
| |
| | | | |
| |
| | |
| |
| | | | |
| |
| | |
| |
| | | | |
| |
| | |
| |
|-----------------------------------------------------------|
Feje-| |Al- |Elõir|Kie- |Feje-| |Al-|Elõir| B E
| |
V É T E L E K | Eredeti |Javasolt
| |
|Módosított
| |
zet |Cím |cím |csop.|melt |zet |Cím|cím|csop.|----------
| |
---------------------------
| |
|elõirányzat|módosítás|elõirányzat
| |
szám |szám|szám|szám |e.sz.|név |név|név|név |
| |
Kiemelt elõirányzat neve | | (+ -) |
| |
+-----------------------------------------------------------+
| | | | |
| |
| | |
| |
| | | | |
| |
| | |
| |
| | | | |
| |
| | |
| |
| | | | |
| |
| | |
| |
| | | | |
| |
| | |
| |
| | | | |
| |
| | |
| |
| | | | |
| |
| | |
| |
| | | | |
| |
| | |
| |
| | | | |
| |
| | |
| |
| | | | |
| |
| | |
| |
| | | | |
| |
| | |
| |
| | | | |
| |
| | |
| |
| | | | |
| |
| | |
| |
| | | | |
| |
| | |
| |
+-----------------------------------------------------------+
| |
Az ûrlapon egyetlen tartalmilag-logikailag összetartozó,
| |
részelemeiben egymástól elválaszthatatlan
| |
elõirányzat-módo-
| |
sítás tüntethetõ fel (pl. kiadások, illetve bevételek
| |
közötti átcsoportosítás; vagy kiadások vagy bevételek
| |
növelése/
| |
/csökkentése azonos jogcímen több fejezetnél, több címnél
| |
stb.; vagy pl. bevételek emelése annak érdekében, hogy a
| |
kiadásokat is növelni lehessen, vagy fordítva). A
| |
fõösszegek elfogadásáig nem feltétel egyensúlyban lévõ,
| |
"null-szal-
| |
dós" javaslat elõterjesztése. A fejezeti kiadási vagy
| |
bevételi fõösszeg, a költségvetés kiadási vagy bevételi
| |
fõösz-
| |
szege, valamint a hiány/többlet összege a fejezeten belüli
| |
címek, alcímek, elõirányzat-csoportok, kiemelt
| |
elõirányza-
| |
tok módosításának következményeként (összeadás, kivonás)
| |
változhatnak. A kiadásokat, bevételeket részletezõ (1.
| |
és 2.
| |
számú) mellékletek módosítására irányuló javaslat
| |
összefüggésben állhat a törvényjavaslat más
| |
mellékleteivel, illetve
| |
a részelõirányzatokat, normatívákat tartalmazó
| |
mellékletek összefüggésben állhatnak a kiadásokat,
| |
bevételeket rész-
| |
letezõ mellékletekkel, továbbá a normaszövegben szereplõ
| |
rendelkezésekkel.
| |
| |
| |
A javaslat indokolása további oldalakon folytatódhat.
| |
+-----------------------------------------------------------+
| |
I n d o k o l á s
Budapest, 199...........................
..............................
...
aláírás
4. számú melléklet
az ...../1994. ( ) OGY
határozathoz
E s k ü s z ö v e g
az Országgyûlés elõtt esküt tevõ, vezetõ közjogi tisztséget
betöltõ
személyek eskütételéhez
Én ........................................ esküszöm,
hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz és annak népéhez hû
leszek; az Alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat
megtartom és megtartatom; a tudomásomra jutott titkot
megõrzöm; ................. feladataimat a Magyar
Köztársaság fejlõdésének elõmozdítása és az Alkotmány
érvényesülése érdekében lelkiismeretesen teljesítem.
Budapest, 19.... évi .................. hó ..... napján
.........................
.......
aláírás
5. számú melléklet
az ...../1994. ( ) OGY
határozathoz
Az Országgyûlés Titokvédelmi Rendtartása
Ez a Rendtartás az Országgyûlésen belül létrejött, vagy
az Országgyûléshez, bizottságaihoz vagy tagjaihoz
eljuttatott, szigorúan titkos vagy titkos kezelésû ügyiratok
készítésének, nyilvántartásának, kezelésének,
továbbításának, õrzésének, irattározásának és
megsemmisítésének, valamint az államtitok és a szolgálati
titok védelmének szabályait tartalmazza.
Fogalom-meghatározások
1. Államtitok az az adat, amelynek illetéktelen személy
tudomására jutása veszélyezteti a Magyar Köztársaság
biztonságát, vagy más fontos politikai, gazdasági, illetõleg
honvédelmi érdekét és
a) az államtitokról és a szolgálati titokról szóló
1987. évi 5. törvényerejû rendelet (a továbbiakban: tvr.)
vagy más jogszabály, illetve
b) a tvr. 3. § (1) bekezdés b) pontjában
meghatározott vezetõ
az államtitoknak tekintendõ adatok körébe (államtitokkör)
sorolta.
2. Államtitoknak minõsül a Magyar Köztársaságnak más
állammal, kormánnyal, vagy nemzetközi szervezettel
folytatott tárgyalásának a felek által államtitoknak
minõsített adata, valamint minden más olyan adat is, amit
más állam vagy nemzetközi szervezet államtitoknak
minõsített, és a Magyar Köztársaság vagy valamely szerve
rendelkezésére bocsátott.
3. Szolgálati titok az az adat, amelynek illetéktelen
személy tudomására jutása az Országgyûlés mûködésének
rendjét vagy biztonságát veszélyezteti.
A Rendtartás hatálya
4. Minden olyan adathordozót, amely államtitoknak
minõsíthetõ adatot tartalmaz, szigorúan titkos minõsítésû
ügyiratként kell kezelni.
5. Adathordozó lehet:
a) irat, rajz, vázlat, terv, fénykép, film,
modell, térkép, dokumentáció, mágneses és más adathordozó,
valamint - megjelenési formájától függetlenül - minden más
eszköz,
b) számítástechnikai eljárás, számítástechnikai
rendszeren feldolgozásra kerülõ, államtitkot vagy szolgálati
titkot tartalmazó irat, illetve adat (a) és b) a
továbbiakban együtt: irat).
6. Az országgyûlési képviselõ, a képviselõ és a
képviselõcsoport mellett mûködõ munkatárs (szakértõ, gépírói
és hivatali személyzet stb.), az Országgyûlés hivatali
szervezetének alkalmazottja, aki munkája vagy feladatkörének
ellátása során államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó
iratot (a továbbiakban együtt: titkos irat) készít,
felhasznál, leír, sokszorosít, kezel, továbbít, ellenõriz,
megismer, vagy bármely más módon államtitok vagy szolgálati
titok birtokába jut, köteles azt megõrizni.
Az irat minõsítése
7. A titkos irat a szerint, hogy milyen védelmet
igényel, a következõk szerint minõsíthetõ:
a) "szigorúan titkos" ügyirat minden olyan irat,
amely államtitkot tartalmaz,
b) "titkos" ügyirat minden olyan irat, amely
szolgálati titkot tartalmaz.
8. A Rendtartás 12. pontjában meghatározottakon túl, a
7. pont szerinti minõsítésre - az Országgyûlés hivatali
szervezete tekintetében - az Országgyûlés elnöke jogosult.
9. A minõsítési jelöléssel egyidõben fel kell tüntetni
annak érvényességi idejét. Az érvényességi idõpont lejártát
követõen, az irat minõsítése külön intézkedés nélkül
megszünik.
10. A titkos irat készítõje az iratot megfelelõ
jelöléssel látja el. A minõsítés vagy annak módosítása
alkalmával a minõsítõ az alkalmazott minõsítési jelölést
keltezéssel és aláírással látja el. Ha az iratot a minõsítõ
írja alá, a minõsítési jelölést nem kell külön aláírni.
Az államtitok és a szolgálati titok köre
11. Ha az Országgyûlés az Alkotmány 23. §-a értelmében
zárt ülést tart, az ülés jegyzõkönyvének azt a részét, amely
államtitkot, szolgálati titkot vagy olyan személyes adatot
tartalmaz, amelyet sem törvény alapján, sem az érintett
személy belégyezésének hiányában nem lehet nyilvánosságra
hozni, titkos iratként kell kezelni.
12. Az Országgyûlés ülése dönt arról, hogy mely adatot
minõsít államtitoknak. A minõsítést kezdeményezhetik
mindazok, akik a zárt ülés elrendelését indítványozhatják,
továbbá ilyen értelmû elõterjesztést tehet az Országgyûlés
hatáskörrel rendelkezõ bizottsága is.
A titkos irat kezelése a bizottságokban
13. Ha a bizottság titkos iratban foglaltakat tárgyal,
a bizottság elnöke intézkedik a zárt ülés elrendelésérõl és
gondoskodik arról, hogy illetéktelen személy ne tartózkodjon
az ülésteremben.
14. Külön rendelkezés nélkül titkos iratnak minõsül a
bizottságok zárt ülésein keletkezett valamennyi olyan
ügyirat, illetõleg az ügyiratnak az a része, amely
államtitkot, szolgálati titkot vagy olyan személyes adatot
tartalmaz, amelyet sem törvény alapján, sem az érintett
belégyezésének hiányában nem lehet nyilvánosságra hozni.
15. "Szigorúan titkos" vagy "titkos" minõsítésû ügyek
tárgyalása során csak a határozatokat kell jegyzõkönyvbe
venni.
16. Ha az egyik bizottság titkos iratot egy másik
bizottsághoz továbbít, ezt csak az ülésre és legfeljebb
annak tartamára lehet kiadni. Az ülés felfüggesztése esetén
gondoskodni kell az ügyirat megfelelõ õrzésérõl.
17. Ha a bizottsági ülés során vagy annak befejezésekor
derül ki, hogy államtitok vagy szolgálati titok körébe
tartozó kérdés is felmerült, a bizottság utólagosan is
elrendelheti a titokvédelemhez szükséges biztonsági
intézkedéseket.
A titkos ügykezelés (TÜK) alapelvei
18. Az Országgyûlés elnöke gondoskodik az Országgyûlés,
az országgyûlési bizottságok, illetve a hivatali szervek
tudomására jutott államtitkok és szolgálati titkok
védelmének megszervezésérõl és kialakításáról.
19. Az Országgyûlés elnöke a 18. pontban meghatározott
feladatát az Országgyûlés fõtitkára útján is elláthatja.
20. A fõtitkár felelõs az államtitok és a szolgálati
titok megõrzését biztosító személyi és tárgyi feltételek
megteremtéséért.
21. Az Országgyûlésben keletkezett, illetõleg az
Országgyûléshez, a bizottságok tagjaihoz vagy a
képviselõkhöz továbbított titkos iratot a
........................... Fõosztály keretében mûködõ TÜK
iroda tartja nyilván.
22. A titkos iratot a jogosult részére írásban kell
átadni.
23. Titkos irat átvevõje az iratról másolatot,
kivonatot csak a TÜK iroda útján készíthet. A másolatot a
továbbiakban úgy kell kezelni, mint az eredeti iratot.
24. Az Országgyûlés elnöke a fõtitkár útján gondoskodik
arról, hogy az államtitkot vagy a szolgálati titkot
tartalmazó irat csak a szükséges mértékben és csupán a
jogosultak számára váljon ismertté.
25. Az országgyûlési képviselõ az Országgyûlés TÜK
irodájában õrzött titkos iratokba külön felhatalmazás nélkül
betekinthet. Ha az országgyûlési képviselõ az Országgyûlés
vagy bizottság ülésén államtitokra vagy szolgálati titokra
vonatkozó közlést kíván tenni, köteles erre való utalással
zártülés tartását javasolni. Ha zárt ülés elrndelésére nem
kerül sor, a szükséges mértékben az állam- vagy szolgálati
titok az ülésteremben közölhtõ.
26. Ha az országgyûlési képviselõ államtitkot vagy
szolgálati titkot tartalmazó irat birtokába jut, annak
tartalmát más számára nem teheti hozzáférhetõvé.
27. Az Országgyûlés hivatali szervezetének
alkalmazottja csak abban az esetben juthat titkos irat
birtokába, ha az Országgyûlés elnöke vagy az általa
felhatalmazott vezetõ a titkos ügykezelésre feljogosította
és írásban kötelezte titoktartásra.
28. Az országgyûlési képviselõcsoport vagy a képviselõ
mellett mûködõ szakértõ és más alkalmazott csak abban az
esetben juthat titkos irat birtokában, ha - a
képviselõcsoport mellett mûködõ alkalmazott esetén - a
képviselõcsoport vezetõje, illetõleg - a képviselõ mellett
mûködõ alkalmazott esetén - a képviselõ a titkos
ügykezelésre feljogosította, és írásban kötelezte a
titoktartásra.
29. A titkos ügykezelésre feljogosított alkalmazott
(27. és 28. pont) titoktartási nyilatkozatának egy példányát
az alkalmazott személyi anyagában, egy példányát pedig a TÜK
irodában kell megõrizni.
30. A titkos iratokat elkülönítve a TÜK iroda õrzi.
TÜK irat megsemmisítése
31. A "szigorúan titkos" vagy "titkos" minõsítésû
iratokat, amennyiben azok már feleslegessé váltak és további
megõrzésük szükségtelen, a TÜK iroda megsemmisíti.
TÜK irat továbbítása
32. A titkos irat továbbítása az Országgyûlés tagjaihoz
vagy más jogosult személyekhez a TÜK irodán keresztül
történik.
Sürgõs esetben - a TÜK iroda utólagos értesítése
mellett - az átvételre jogosított személyhez közvetlenül is
kézbesíthetõ az irat.
TÜK irat elvitele
33. Titkos irat az Országgyûlés, illetve az Irodaház
épületébõl csak az Országgyûlés elnöke vagy az általa
felhatalmazott vezetõ engedélyével vihetõ el.
34. A 33. pont szerint engedélyezett elvitel esetén
gondoskodni kell a titkos irat folyamatos és biztonságos
õrizetérõl. Az elvitelre engedélyt kapott személy a titkos
iratot száraz bélyegzõvel ellátott lemezszekrényben vagy
biztonsági zárral ellátott páncélszekrényben õrzi; ezek
hiányában a titkos iratot állandóan magánál tartja.
35. A titkos iratot nem szabad nyilvános helyen olvasni
vagy tárgyalni.
36. A titkos irat elvitelére engedélyt kapott személy
az irat eltûnését, jogosulatlan személy által történt
megismerését, vagy annak kísérletét haladéktalanul köteles
bejelenteni az Országgyûlés elnökének.
Záró rendelkezés
37. Az Országgyûlés felhatalmazza elnökét, hogy e
Rendtartás alapján kibocsássa az Országgyûlés hivatali
szervezetére vonatkozó TÜK szabályzatot.