ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Módosító javaslat!
Dr. Gál Zoltán úrnak
az Országgyûlés elnökének
HELYBEN
Tisztelt Elnök Úr!
A Házszabály 94. § (1) bekezdése és 102. (1) bekezdése alapján A
közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló T/2458.. sz.
törvényjavaslathoz a következô
m ó d o s í t ó j a v a s l a t o t
terjesztem elô.
A Kt.-nek a javaslat 121. §-ának (1) bekezdését módosító 92. §-ának
(1)-(11) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép, a (12)-(13) bekezdés
jelölése pedig (2)-(3) bekezdésre módosul:
[(1) A Kt. 121. §-ának (1) bekezdése a következô á)-áb) ponttal egészül
ki:
[(1) E törvény alkalmazásában]
á) alkalmazotti közösség: a közoktatási intézményben közalkalmazotti
jogviszony, munkaviszony keretében foglalkoztatottak közössége;
áa) aránytalan teher: ha a gyermek, tanuló az óvodai nevelést, iskolai
nevelést és oktatást lényegesen nehezebb körülmények között vagy jelentôs
költségnövekedés mellett tudja igénybe venni, figyelembe véve a gyermek,
tanuló életkorát, fogyatékosságát (pl.: a változás miatt a nevelési-oktatási
intézmény eléréséhez szükséges idôtartam jelentôsen megnövekszik; a nevelési-
oktatási intézményt csak tömegközlekedési eszközzel, többszöri átszállással
lehet megközelíteni);
áb) állami szerv: a helyi önkormányzatok és a kisebbségi önkormányzatok
kivételével a költségvetési szervek tervezésének, gazdálkodásának,
beszámolásának rendje szerint gazdálkodó szerv;"
(2) A Kt. 121. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyére a következô
rendelkezés lép, s egyidejûleg a bekezdés a következô ba)-bb) ponttal egészül
ki:
[(1) E törvény alkalmazásában]
b) elsô szakképesítés: az iskolai rendszerû oktatás keretében szerzett
minden olyan államilag elismert szakképesítés, amely munkakör betöltésére,
foglalkozás, tevékenység gyakorlására jogosít, amennyiben a szakmai vizsgára
történô felkészítés jogszabályban meghatározott ideje az egy évfolyamot eléri;
ba) emelt szintû oktatás: meghatározott mûveltségi terület (tantárgy)
ismeretanyagának magasabb követelmények, az átlagnál nagyobb tanítási óra
felhasználásával történô oktatása,
bb) érdemi válasz: amelybôl megállapítható a megkérdezett, illetve az
intézkedésre jogosult személy, szervezet véleménye, döntése, valamint annak
indoka;
(3) A Kt. 121. §-ának (1) bekezdése a következô gy) ponttal egészül ki:
[(1) E törvény alkalmazásában]
"gy) intézményegység: az a szervezeti egység, amelyik a közoktatási
intézmény, többcélú intézmény alapfeladatát (például óvodai nevelés, iskolai
oktatás, kollégiumi nevelés, nevelési tanácsadás, könyvtári szolgáltatás)
látja el;
(4) A Kt. 121. §-a (1) bekezdésének h) pontja helyébe a következô
rendelkezés lép:
[(1) E törvény alkalmazásában]
h) jogszabály: a miniszteri rendelet és ennél magasabb szintû jogszabály,
illetve a 11. § (1) bekezdésének u) pontja, 39. § (2) bekezdése, a 40. § (2)
bekezdése, az 56. § (3) bekezdése, az 59. § (1) bekezdése, a 60. § (3)
bekezdésének a) pontja, a 64. § (2) bekezdésének a) pontja, a 68. § (3)
bekezdése, a 115. § (3) bekezdése tekintetében a helyi önkormányzat
rendelete;
(5) A Kt. 121. §-ának (1) bekezdése a következô ia) ponttal egészül ki:
ia) körzeti feladat ellátása: körzeti feladatot lát el a közoktatási
intézmény, ha öt év átlagában a szolgáltatásait igénybe vevôk legalább
ötvenegy százaléka a székhelytelepülés határain kívül élôk közül kerül ki;
(6) A Kt. 121. §-ának (1) bekezdés k)-l) pontja helyébe a következô
rendelkezés lép, s egyidejûleg a bekezdés a következô ly) ponttal egészül ki:
[(1) E törvény alkalmazásában]
k) más fogyatékos: az a gyermek, tanuló, aki a szakértôi és
rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján
- átható (pervazív) fejlôdési zavarral küzd (pl. autista),
- pszichés fejlôdés egyéb zavara miatt részképesség- és iskolai
teljesítményzavarral küzd, ennek következtében fejlôdésében és a tanulási
folyamatban tartósan akadályozott; (pl: dyslexia, dysgraphia, dyscalculia,
mutizmus, kóros hyperaktivitás, figyelemzavar);
l) második és további szakképesítés: minden olyan államilag elismert
szakképesítés, amely munkakör betöltésére, foglalkozás, tevékenység
gyakorlására jogosít, és már meglévô - államilag elismert - szakképesítés
birtokában szerzik meg; figyelmen kívül kell hagyni azt az államilag elismert
szakképesítést, amelyet iskolarendszeren kívüli oktatásban szereztek, illetve
amit az iskolai rendszerû oktatásban szerezetek, de a szakmai vizsgára történô
felkészítés jogszabályban meghatározott ideje az egy évfolyamot nem érte el,
ly) megfelelô színvonalon való további gondoskodás: ha az új feltételek
között folyó óvodai nevelés, iskolai oktatás, kollégiumi nevelés személyi és
tárgyi feltételei megfelelnek a szabványoknak, a közoktatási törvény 1. és 3.
számú mellékletében meghatározott elôírásoknak, s továbbra is biztosított a
meglévô pedagógiai szolgáltatások (pl. a nemzeti vagy etnikai kisebbségi
óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás a nyelvi környezetben; nem szûnik
meg tagozatos oktatás, fogyatékos gyermekek, tanulók sajátos nevelése és
oktatása, tanulási nehézséggel küzdôk nevelése, oktatása) igénybevétele;
(7) A Kt. 121. §-ának (1) bekezdése a következô ma) ponttal egészül ki:
[(1) E törvény alkalmazásában]
ma) nevelô és oktató munkához kapcsolódó, nem közoktatási tevékenység:
a felsôoktatás, a köz- és felsôoktatási kutatás, a nevelôotthoni nevelés, a
bölcsôdei ellátás, a családsegítô szolgálat, a pályaválasztási tanácsadás, a
rehabilitáció és habilitáció;
(8) A Kt. 121. §-ának (1) bekezdése a következô n) ponttal egészül ki,
s egyidejûleg a jelenlegi n) pont jelölése ny) pontra változik.
[(1) E törvény alkalmazásában]
n) oktatás munkarendje: az iskola helyi tantervében meghatározott
tananyag elsajátítására történô felkészítés megszervezésének rendje, amely ha
a tanórai foglalkozások száma eléri - az iskolában tanítási év átlagában - az
e törvény 52. §-ának (3)-(5) bekezdésében meghatározott kötelezô tanórai
foglalkozások
- kilencven százalékát, nappali oktatás,
- ötven százalékát, esti oktatás,
- tíz százalékát, levelezô oktatás
munkarendje szerint folyó oktatás. Más sajátos munkarend szerint folyik az
oktatás, ha a tanulónak tanórai foglalkozáson egyáltalán nem kell részt
vennie, illetve ha a tanórai foglalkozások száma nem éri el a levelezô
oktatásra meghatározott óraszámot."
(9) A Kt. 121. §-ának (1) bekezdése a következô na)-nh) ponttal egészül
ki:
[(1) E törvény alkalmazásában]
na) országos feladat ellátása: országos feladatot lát el a közoktatási
intézmény, ha a szolgáltatásait igénybe vevôk legalább ötvenegy százaléka öt
év átlagában legkevesebb öt különbözô megyébôl, illetve a fôvárosból és
legalább három különbözô megyébôl élôk közül kerül ki;
nb) óraadó tanár: az a pedagógus, akit polgári jogviszony keretében a
munkakörre elôírt kötelezô óra kevesebb mint huszonöt százalékára alkalmaztak;
nc) szakalkalmazotti értekezlet: a vezetôkbôl és a közoktatási
intézmény alapító okiratában meghatározott alapfeladatra létesített
munkakörökben közalkalmazotti jogviszony, illetve munkaviszony keretében
foglalkoztatottakból állók közössége;
nd) szakmai feladat: az a pedagógiai tevékenység, amellyel összefüggésben
a tanulót a térítési díj-, illetve a tandíjfizetési kötelezettség terheli, így
különösen
- az az iskolai évfolyam, amelyben a tanuló tanulmányait folytatja,
illetôleg az a tanítási év, amelyben a tanuló kollégiumi elhelyezést,
externátusi ellátást kapott,
- az alapmûveltségi vizsga, az érettségi vizsga, a szakmai vizsga;
ne) szakmai feladatra jutó folyó kiadások: az adott feladatra
elszámolható mûködési célú kiadások feladattal arányos része;
nf) székhely: az a hely, ahol a közoktatási intézmény képviseleti
jogának gyakorlására jogosult vezetô munkahelye található;
ng) tagintézmény: a székhelyen kívül - azonos vagy más településen -
mûködô - azonos vagy különbözô feladatot ellátó - intézményegység, ha a
székhelytôl való távolság, a feladatok jellege miatt az irányítási,
képviseleti feladatok a székhelyrôl nem vagy csak részben láthatók el;
nh) tagozat: az óvodában, iskolában az alapfeladattal megegyezô
felnôttoktatásra, fogyatékos gyermekek óvodai nevelésére, illetve fogyatékos
tanulók iskolai oktatására, nemzetiségi és etnikai kisebbséghez tartozók
óvodai nevelésére, iskolai oktatására, két tanítási nyelvû iskolai oktatásra
létrehozott intézményegység;
(9) A Kt. 121. §-ának (1) bekezdése a következô pa)-pc) ponttal egészül
ki:
[(1) E törvény alkalmazásában]
pa) tanulmányi követelmények nem teljesítése: ha a tanuló azért
kénytelen évfolyamot ismételni, mert év végén elégtelen (1) osztályzatot vagy
annak megfelelô minôsítést kapott, vagy jogerôs fegyelmi büntetéssel a tanév
folytatásától eltiltották, illetôleg kizárták az iskolából, vagy a
megengedettnél igazolatlanul többet mulasztott, és ezért tanulói jogviszonya
megszûnt, továbbá ha az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztása miatt
a tanítási év végén nem volt osztályozható, és a nevelôtestület az osztályozó
vizsga letételét, illetôleg az elôírt gyakorlati követelmények teljesítését az
igazolatlan mulasztások száma miatt nem engedélyezte, vagy a vizsga
folytatásától eltiltották, illetve a vizsgán igazolatlanul nem jelent meg,
vagy engedély nélkül távozott;
pb) tanuló- és gyermekbaleset: minden olyan baleset, amely a
gyermeket, a tanulót az alatt az idô alatt, illetôleg tevékenység során éri,
amikor e törvény 121. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint a nevelési-
oktatási intézmény felügyelete alatt áll, ide nem értve a gyakorlati képzés
során bekövetkezett balesetet;
pc) tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések: az óvoda, iskola,
kollégium szervezeti és mûködési szabályzata, házirendje, nevelési vagy
pedagógiai programja;
(11) A Kt. 121. §-ának (1) bekezdése a következô r)-s) ponttal egészül
ki:
r) telephely: a székhelyen kívül mûködô szervezeti egység (tagintézmény,
kihelyezett osztály, csoport, mûhely, gyakorlóhely, iroda, napközi,
tanulószoba, konyha stb.) elhelyezését szolgáló hely;
s) térségi feladat ellátása: térségi feladatot lát el a közoktatási
intézmény, ha öt év átlagában szolgáltatásait legalább ötvenegy százalékban
kettônél több megyében, illetve a fôváros határain kívül élôk veszik igénybe.]
(1) A Kt. 121. §-ának (1) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:
(1) E törvény alkalmazásában
1. alapszolgáltatás: az óvodai foglalkozás, az iskola, a kollégium által
- e törvény alapján - ingyenesen biztosított tanórai és tanórán kívüli
foglalkozás, a logopédiai és a dyslexisa-megelõzõ foglalkozás, a mindennapos
testedzés, a rendszeres egészségügyi felügyelet, a tanítás kezdete elõtti és
az étkezés alatti felügyelet, továbbá az iskolában, kollégiumban térítési díj
fizetési kötelezettség mellett biztosított tanórai és kollégiumi foglalkozás,
2. alkalmazotti közösség: a közoktatási intézményben közalkalmazotti
jogviszony, munkaviszony keretében foglalkoztatottak közössége;
3. fenntartó: az a jogi személy (helyi önkormányzat, állami szerv,
egyházi jogi személy, felsôoktatási intézmény, vállalat, szövetkezet,
alapítvány, társadalmi szervezet, nemzeti és etnikai kisebbségi
érdekképviseleti szervezet, kisebbségi önkormányzat, egyesület és más jogi
személy), illetõleg természetes személy amely, illetve aki a közoktatási
szolgáltató tevékenység folytatásához szükséges jogosítvánnyal rendelkezik, és
az e törvényben meghatározottaknak megfelelôen a közoktatási intézmény
mûködéséhez szükséges feltételekrôl gondoskodik,
4. iskolai évfolyam: a pedagógiai programban meghatározott követelmények
oktatásának és elsajátításának pedagógiai szakasza,
5 fogyatékosok sajátos neveléséhez és oktatásához szükséges feltételek: a
fogyatékos gyermek, tanuló külön óvodai neveléséhez, illetve iskolai
neveléséhez és oktatásához, a fogyatékosság típusának és súlyosságának
megfelelô gyógypedagógus foglalkoztatása, a neveléshez és oktatáshoz szükséges
speciális tanterv, tankönyv és más segédletek; magánoktatáshoz, integrált
óvodai neveléshez, iskolai neveléshez és oktatáshoz, a képzési
kötelezettséghez, az illetékes szakértôi bizottság által meg-határozottak
szerinti foglalkozáshoz szükséges szakirányú végzettségû gyógypedagógus
foglalkoztatása; a foglalkozásokhoz szükséges speciális tanterv, tankönyv,
valamint speciális gyógyászati és technikai eszközök; a gyermek, tanuló
részére a szakértôi és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai
szolgáltatások biztosítása,
6. intézményegység: az a szervezeti egység, amelyik a közoktatási
intézmény, többcélú intézmény alapfeladatát (például óvodai nevelés, iskolai
oktatás, kollégiumi nevelés, nevelési tanácsadás, könyvtári szolgáltatás)
látja el;
7. jogszabály: a miniszteri rendelet és ennél magasabb szintû
jogszabály, illetve a 11. § (1) bekezdésének u) pontja, 39. § (2) bekezdése, a
40. § (2) bekezdése, az 56. § (3) bekezdése, az 59. § (1) bekezdése, a 60. §
(3) bekezdésének a) pontja, a 64. § (2) bekezdésének a) pontja, a 68. § (3)
bekezdése, a 115. § (3) bekezdése tekintetében a helyi önkormányzat
rendelete;
8. készségtantárgyak: az ének-zene, a rajz, a testnevelés, a technika-
gyakorlati foglalkozás tantárgyak,
9. körzeti feladat ellátása: körzeti feladatot lát el a közoktatási
intézmény, ha öt év átlagában a szolgáltatásait igénybe vevôk legalább
ötvenegy százaléka a székhelytelepülés határain kívül élôk közül kerül ki;
10. közoktatási érdek: ha az intézmény megszüntetésének következtében
ellátatlan maradna olyan közoktatási feladat, amelynek ellátására helyi
önkormányzat nem köteles, illetve amely fejlesztési célt szolgál,
11. más fogyatékos: az a gyermek, tanuló, aki a szakértôi és
rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján
a) átható (pervazív) fejlôdési zavarral küzd (pl. autista),
b) pszichés fejlôdés egyébb zavara miatt részképesség- és iskolai
teljesítményzavarral küzd, ennek következtében fejlôdésében és a tanulási
folyamatban tartósan akadályozott; (pl: dyslexia, dysgraphia, dyscalculia,
mutizmus, kóros hyperaktivitás, figyelemzavar);
12. második és további szakképesítés: minden olyan államilag elismert
szakképesítés, amely munkakör betöltésére, foglalkozás, tevékenység
gyakorlására jogosít, és már meglévô - államilag elismert - szakképesítés
birtokában szerzik meg; figyelmen kívül kell hagyni azt az államilag elismert
szakképesítést, amelyet iskolarendszeren kívüli oktatásban szereztek, illetve
amit az iskolai rendszerû oktatásban szerezetek, de a szakmai vizsgára történô
felkészítés jogszabályban meghatározott ideje az egy évfolyamot nem érte el,
13. megfelelô színvonalon való további gondoskodás: ha az új feltételek
között folyó óvodai nevelés, iskolai oktatás, kollégiumi nevelés személyi és
tárgyi feltételei megfelelnek a szabványoknak, a közoktatási törvény 1. és 3.
számú mellékletében meghatározott elôírásoknak, s továbbra is biztosított a
meglévô pedagógiai szolgáltatások (pl. a nemzeti vagy etnikai kisebbségi
óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás a nyelvi környezetben; nem szûnik
meg tagozatos oktatás, fogyatékos gyermekek, tanulók sajátos nevelése és
oktatása, tanulási nehézséggel küzdôk nevelése, oktatása) igénybevétele;
14. nevelési év: az óvodában szeptember 1-jétôl a következô év augusztus
31-éig tartó idôszak,
15. nevelô és oktató munkához kapcsolódó, nem közoktatási tevékenység:
a felsôoktatás, a köz- és felsôoktatási kutatás, a nevelôotthoni nevelés, a
bölcsôdei ellátás, a családsegítô szolgálat, a pályaválasztási tanácsadás, a
rehabilitáció és habilitáció;
16. oktatás munkarendje: az iskola helyi tantervében meghatározott
tananyag elsajátítására történô felkészítés megszervezésének rendje, amely ha
a tanórai foglalkozások száma eléri - az iskolában tanítási év átlagában - az
e törvény 52. §-ának (3)-(5) bekezdésében meghatározott kötelezô tanórai
foglalkozások
a) kilencven százalékát, nappali oktatás,
b) ötven százalékát, esti oktatás,
c) tíz százalékát, levelezô oktatás
munkarendje szerint folyó oktatás. Más sajátos munkarend szerint folyik az
oktatás, ha a tanulónak tanórai foglalkozáson egyáltalán nem kell részt
vennie, illetve ha a tanórai foglalkozások száma nem éri el a levelezô
oktatásra meghatározott óraszámot.
17. országos feladat ellátása: országos feladatot lát el a közoktatási
intézmény, ha a szolgáltatásait igénybe vevôk legalább ötvenegy százaléka öt
év átlagában legkevesebb öt különbözô megyébôl, illetve a fôvárosból és
legalább három különbözô megyébôl élôk közül kerül ki;ú
18. óraadó tanár: az a pedagógus, akit polgári jogviszony keretében a
munkakörre elôírt kötelezô óra kevesebb mint negyven százalékára alkalmaztak;
19. szakalkalmazotti értekezlet: a vezetôkbôl és a közoktatási
intézmény alapító okiratában meghatározott alapfeladatra létesített
munkakörökben közalkalmazotti jogviszony, illetve munkaviszony keretében
foglalkoztatottakból állók közössége;
20. szakmai feladat: az a pedagógiai tevékenység, amellyel összefüggésben
a tanulót a térítési díj-, illetve a tandíjfizetési kötelezettség terheli, így
különösen
a) az az iskolai évfolyam, amelyben a tanuló tanulmányait folytatja,
illetôleg az a tanítási év, amelyben a tanuló kollégiumi elhelyezést,
externátusi ellátást kapott,
b) az alapmûveltségi vizsga, az érettségi vizsga, a szakmai vizsga;
21. szakmai feladatra jutó folyó kiadások: az adott feladatra
elszámolható mûködési célú kiadások feladattal arányos része;
22. székhely: az a hely, ahol a közoktatási intézmény képviseleti
jogának gyakorlására jogosult vezetô munkahelye található;
23. tagintézmény: a székhelyen kívül - azonos vagy más településen -
mûködô - azonos vagy különbözô feladatot ellátó - intézményegység, ha a
székhelytôl való távolság, a feladatok jellege miatt az irányítási,
képviseleti feladatok a székhelyrôl nem vagy csak részben láthatók el;
24. tagozat: az óvodában, iskolában az alapfeladattal megegyezô
felnôttoktatásra, fogyatékos gyermekek óvodai nevelésére, illetve fogyatékos
tanulók iskolai oktatására, nemzetiségi és etnikai kisebbséghez tartozók
óvodai nevelésére, iskolai oktatására, két tanítási nyelvû iskolai oktatásra
létrehozott intézményegység;
25. tanév: az iskolában, kollégiumban általában szeptember 1-jétôl a
következô év augusztus 31-éig tartó idôszak,
26. tanítási nap: az egyes osztályokban a kötelezô tanítási órák
megtartására fordított nap,
27. tanórai foglalkozás: amelynek keretében a tananyag feldolgozása
folyik. Tanórai foglalkozás elméleti és gyakorlati tanítási óra lehet.
Elméleti tanítási óra minden olyan foglalkozás, amelynek keretében nem
gyakorlati képzés folyik.
28. tanulmányi követelmények nem teljesítése: ha a tanuló azért
kénytelen évfolyamot ismételni, mert év végén elégtelen (1) osztályzatot vagy
annak megfelelô minôsítést kapott, vagy jogerôs fegyelmi büntetéssel a tanév
folytatásától eltiltották, illetôleg kizárták az iskolából, vagy a
megengedettnél igazolatlanul többet mulasztott, és ezért tanulói jogviszonya
megszûnt, továbbá ha az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztása miatt
a tanítási év végén nem volt osztályozható, és a nevelôtestület az osztályozó
vizsga letételét, illetôleg az elôírt gyakorlati követelmények teljesítését az
igazolatlan mulasztások száma miatt nem engedélyezte, vagy a vizsga
folytatásától eltiltották, illetve a vizsgán igazolatlanul nem jelent meg,
vagy engedély nélkül távozott;
29. tanuló- és gyermekbaleset: minden olyan baleset, amely a
gyermeket, a tanulót az alatt az idô alatt, illetôleg tevékenység során éri,
amikor e törvény 121. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint a nevelési-
oktatási intézmény felügyelete alatt áll, ide nem értve a gyakorlati képzés
során bekövetkezett balesetet;
20. tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések: az óvoda, iskola,
kollégium szervezeti és mûködési szabályzata, házirendje, nevelési vagy
pedagógiai programja;
31. telephely: a székhelyen kívül mûködô szervezeti egység
(tagintézmény, kihelyezett osztály, csoport, mûhely, gyakorlóhely, iroda,
napközi, tanulószoba, konyha stb.) elhelyezését szolgáló hely;
32. térségi feladat ellátása: térségi feladatot lát el a közoktatási
intézmény, ha öt év átlagában szolgáltatásait legalább ötvenegy százalékban
kettônél több megyében, illetve a fôváros határain kívül élôk veszik igénybe.
INDOKOLÁS
A módosító indítvány szövegpontosítást tartalmaz annak érdekében, hogy
egyszerûsödjön a jogértelmezés és jogalkalmazás. Ezért mellôzi az ABC betûinek
használatát, s helyette bevezeti az arab sorszámozást.
Budapest, 1996. június 11.
Csizmár Gábor Horn Gábor