ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ

T/2458/186..

Módosító javaslat!

Dr. Gál Zoltán úrnak

az Országgyûlés elnökének

HELYBEN

Tisztelt Elnök Úr!

A Házszabály 94. § (1) bekezdése és 102. (1) bekezdése alapján A

közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló T/2458.. sz.

törvényjavaslathoz a következô

m ó d o s í t ó j a v a s l a t o t

terjesztem elô.

A Kt.-nek a javaslat 121. §-ának (1) bekezdését módosító 92. §-ának

(1)-(11) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép, a (12)-(13) bekezdés

jelölése pedig (2)-(3) bekezdésre módosul:

[(1) A Kt. 121. §-ának (1) bekezdése a következô á)-áb) ponttal egészül

ki:

[(1) E törvény alkalmazásában]

á) alkalmazotti közösség: a közoktatási intézményben közalkalmazotti

jogviszony, munkaviszony keretében foglalkoztatottak közössége;

áa) aránytalan teher: ha a gyermek, tanuló az óvodai nevelést, iskolai

nevelést és oktatást lényegesen nehezebb körülmények között vagy jelentôs

költségnövekedés mellett tudja igénybe venni, figyelembe véve a gyermek,

tanuló életkorát, fogyatékosságát (pl.: a változás miatt a nevelési-oktatási

intézmény eléréséhez szükséges idôtartam jelentôsen megnövekszik; a nevelési-

oktatási intézményt csak tömegközlekedési eszközzel, többszöri átszállással

lehet megközelíteni);

áb) állami szerv: a helyi önkormányzatok és a kisebbségi önkormányzatok

kivételével a költségvetési szervek tervezésének, gazdálkodásának,

beszámolásának rendje szerint gazdálkodó szerv;"

(2) A Kt. 121. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyére a következô

rendelkezés lép, s egyidejûleg a bekezdés a következô ba)-bb) ponttal egészül

ki:

[(1) E törvény alkalmazásában]

b) elsô szakképesítés: az iskolai rendszerû oktatás keretében szerzett

minden olyan államilag elismert szakképesítés, amely munkakör betöltésére,

foglalkozás, tevékenység gyakorlására jogosít, amennyiben a szakmai vizsgára

történô felkészítés jogszabályban meghatározott ideje az egy évfolyamot eléri;

ba) emelt szintû oktatás: meghatározott mûveltségi terület (tantárgy)

ismeretanyagának magasabb követelmények, az átlagnál nagyobb tanítási óra

felhasználásával történô oktatása,

bb) érdemi válasz: amelybôl megállapítható a megkérdezett, illetve az

intézkedésre jogosult személy, szervezet véleménye, döntése, valamint annak

indoka;

(3) A Kt. 121. §-ának (1) bekezdése a következô gy) ponttal egészül ki:

[(1) E törvény alkalmazásában]

"gy) intézményegység: az a szervezeti egység, amelyik a közoktatási

intézmény, többcélú intézmény alapfeladatát (például óvodai nevelés, iskolai

oktatás, kollégiumi nevelés, nevelési tanácsadás, könyvtári szolgáltatás)

látja el;

(4) A Kt. 121. §-a (1) bekezdésének h) pontja helyébe a következô

rendelkezés lép:

[(1) E törvény alkalmazásában]

h) jogszabály: a miniszteri rendelet és ennél magasabb szintû jogszabály,

illetve a 11. § (1) bekezdésének u) pontja, 39. § (2) bekezdése, a 40. § (2)

bekezdése, az 56. § (3) bekezdése, az 59. § (1) bekezdése, a 60. § (3)

bekezdésének a) pontja, a 64. § (2) bekezdésének a) pontja, a 68. § (3)

bekezdése, a 115. § (3) bekezdése tekintetében a helyi önkormányzat

rendelete;

(5) A Kt. 121. §-ának (1) bekezdése a következô ia) ponttal egészül ki:

ia) körzeti feladat ellátása: körzeti feladatot lát el a közoktatási

intézmény, ha öt év átlagában a szolgáltatásait igénybe vevôk legalább

ötvenegy százaléka a székhelytelepülés határain kívül élôk közül kerül ki;

(6) A Kt. 121. §-ának (1) bekezdés k)-l) pontja helyébe a következô

rendelkezés lép, s egyidejûleg a bekezdés a következô ly) ponttal egészül ki:

[(1) E törvény alkalmazásában]

k) más fogyatékos: az a gyermek, tanuló, aki a szakértôi és

rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján

- átható (pervazív) fejlôdési zavarral küzd (pl. autista),

- pszichés fejlôdés egyéb zavara miatt részképesség- és iskolai

teljesítményzavarral küzd, ennek következtében fejlôdésében és a tanulási

folyamatban tartósan akadályozott; (pl: dyslexia, dysgraphia, dyscalculia,

mutizmus, kóros hyperaktivitás, figyelemzavar);

l) második és további szakképesítés: minden olyan államilag elismert

szakképesítés, amely munkakör betöltésére, foglalkozás, tevékenység

gyakorlására jogosít, és már meglévô - államilag elismert - szakképesítés

birtokában szerzik meg; figyelmen kívül kell hagyni azt az államilag elismert

szakképesítést, amelyet iskolarendszeren kívüli oktatásban szereztek, illetve

amit az iskolai rendszerû oktatásban szerezetek, de a szakmai vizsgára történô

felkészítés jogszabályban meghatározott ideje az egy évfolyamot nem érte el,

ly) megfelelô színvonalon való további gondoskodás: ha az új feltételek

között folyó óvodai nevelés, iskolai oktatás, kollégiumi nevelés személyi és

tárgyi feltételei megfelelnek a szabványoknak, a közoktatási törvény 1. és 3.

számú mellékletében meghatározott elôírásoknak, s továbbra is biztosított a

meglévô pedagógiai szolgáltatások (pl. a nemzeti vagy etnikai kisebbségi

óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás a nyelvi környezetben; nem szûnik

meg tagozatos oktatás, fogyatékos gyermekek, tanulók sajátos nevelése és

oktatása, tanulási nehézséggel küzdôk nevelése, oktatása) igénybevétele;

(7) A Kt. 121. §-ának (1) bekezdése a következô ma) ponttal egészül ki:

[(1) E törvény alkalmazásában]

ma) nevelô és oktató munkához kapcsolódó, nem közoktatási tevékenység:

a felsôoktatás, a köz- és felsôoktatási kutatás, a nevelôotthoni nevelés, a

bölcsôdei ellátás, a családsegítô szolgálat, a pályaválasztási tanácsadás, a

rehabilitáció és habilitáció;

(8) A Kt. 121. §-ának (1) bekezdése a következô n) ponttal egészül ki,

s egyidejûleg a jelenlegi n) pont jelölése ny) pontra változik.

[(1) E törvény alkalmazásában]

n) oktatás munkarendje: az iskola helyi tantervében meghatározott

tananyag elsajátítására történô felkészítés megszervezésének rendje, amely ha

a tanórai foglalkozások száma eléri - az iskolában tanítási év átlagában - az

e törvény 52. §-ának (3)-(5) bekezdésében meghatározott kötelezô tanórai

foglalkozások

- kilencven százalékát, nappali oktatás,

- ötven százalékát, esti oktatás,

- tíz százalékát, levelezô oktatás

munkarendje szerint folyó oktatás. Más sajátos munkarend szerint folyik az

oktatás, ha a tanulónak tanórai foglalkozáson egyáltalán nem kell részt

vennie, illetve ha a tanórai foglalkozások száma nem éri el a levelezô

oktatásra meghatározott óraszámot."

(9) A Kt. 121. §-ának (1) bekezdése a következô na)-nh) ponttal egészül

ki:

[(1) E törvény alkalmazásában]

na) országos feladat ellátása: országos feladatot lát el a közoktatási

intézmény, ha a szolgáltatásait igénybe vevôk legalább ötvenegy százaléka öt

év átlagában legkevesebb öt különbözô megyébôl, illetve a fôvárosból és

legalább három különbözô megyébôl élôk közül kerül ki;

nb) óraadó tanár: az a pedagógus, akit polgári jogviszony keretében a

munkakörre elôírt kötelezô óra kevesebb mint huszonöt százalékára alkalmaztak;

nc) szakalkalmazotti értekezlet: a vezetôkbôl és a közoktatási

intézmény alapító okiratában meghatározott alapfeladatra létesített

munkakörökben közalkalmazotti jogviszony, illetve munkaviszony keretében

foglalkoztatottakból állók közössége;

nd) szakmai feladat: az a pedagógiai tevékenység, amellyel összefüggésben

a tanulót a térítési díj-, illetve a tandíjfizetési kötelezettség terheli, így

különösen

- az az iskolai évfolyam, amelyben a tanuló tanulmányait folytatja,

illetôleg az a tanítási év, amelyben a tanuló kollégiumi elhelyezést,

externátusi ellátást kapott,

- az alapmûveltségi vizsga, az érettségi vizsga, a szakmai vizsga;

ne) szakmai feladatra jutó folyó kiadások: az adott feladatra

elszámolható mûködési célú kiadások feladattal arányos része;

nf) székhely: az a hely, ahol a közoktatási intézmény képviseleti

jogának gyakorlására jogosult vezetô munkahelye található;

ng) tagintézmény: a székhelyen kívül - azonos vagy más településen -

mûködô - azonos vagy különbözô feladatot ellátó - intézményegység, ha a

székhelytôl való távolság, a feladatok jellege miatt az irányítási,

képviseleti feladatok a székhelyrôl nem vagy csak részben láthatók el;

nh) tagozat: az óvodában, iskolában az alapfeladattal megegyezô

felnôttoktatásra, fogyatékos gyermekek óvodai nevelésére, illetve fogyatékos

tanulók iskolai oktatására, nemzetiségi és etnikai kisebbséghez tartozók

óvodai nevelésére, iskolai oktatására, két tanítási nyelvû iskolai oktatásra

létrehozott intézményegység;

(9) A Kt. 121. §-ának (1) bekezdése a következô pa)-pc) ponttal egészül

ki:

[(1) E törvény alkalmazásában]

pa) tanulmányi követelmények nem teljesítése: ha a tanuló azért

kénytelen évfolyamot ismételni, mert év végén elégtelen (1) osztályzatot vagy

annak megfelelô minôsítést kapott, vagy jogerôs fegyelmi büntetéssel a tanév

folytatásától eltiltották, illetôleg kizárták az iskolából, vagy a

megengedettnél igazolatlanul többet mulasztott, és ezért tanulói jogviszonya

megszûnt, továbbá ha az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztása miatt

a tanítási év végén nem volt osztályozható, és a nevelôtestület az osztályozó

vizsga letételét, illetôleg az elôírt gyakorlati követelmények teljesítését az

igazolatlan mulasztások száma miatt nem engedélyezte, vagy a vizsga

folytatásától eltiltották, illetve a vizsgán igazolatlanul nem jelent meg,

vagy engedély nélkül távozott;

pb) tanuló- és gyermekbaleset: minden olyan baleset, amely a

gyermeket, a tanulót az alatt az idô alatt, illetôleg tevékenység során éri,

amikor e törvény 121. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint a nevelési-

oktatási intézmény felügyelete alatt áll, ide nem értve a gyakorlati képzés

során bekövetkezett balesetet;

pc) tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések: az óvoda, iskola,

kollégium szervezeti és mûködési szabályzata, házirendje, nevelési vagy

pedagógiai programja;

(11) A Kt. 121. §-ának (1) bekezdése a következô r)-s) ponttal egészül

ki:

r) telephely: a székhelyen kívül mûködô szervezeti egység (tagintézmény,

kihelyezett osztály, csoport, mûhely, gyakorlóhely, iroda, napközi,

tanulószoba, konyha stb.) elhelyezését szolgáló hely;

s) térségi feladat ellátása: térségi feladatot lát el a közoktatási

intézmény, ha öt év átlagában szolgáltatásait legalább ötvenegy százalékban

kettônél több megyében, illetve a fôváros határain kívül élôk veszik igénybe.]

(1) A Kt. 121. §-ának (1) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:

(1) E törvény alkalmazásában

1. alapszolgáltatás: az óvodai foglalkozás, az iskola, a kollégium által

- e törvény alapján - ingyenesen biztosított tanórai és tanórán kívüli

foglalkozás, a logopédiai és a dyslexisa-megelõzõ foglalkozás, a mindennapos

testedzés, a rendszeres egészségügyi felügyelet, a tanítás kezdete elõtti és

az étkezés alatti felügyelet, továbbá az iskolában, kollégiumban térítési díj

fizetési kötelezettség mellett biztosított tanórai és kollégiumi foglalkozás,

2. alkalmazotti közösség: a közoktatási intézményben közalkalmazotti

jogviszony, munkaviszony keretében foglalkoztatottak közössége;

3. fenntartó: az a jogi személy (helyi önkormányzat, állami szerv,

egyházi jogi személy, felsôoktatási intézmény, vállalat, szövetkezet,

alapítvány, társadalmi szervezet, nemzeti és etnikai kisebbségi

érdekképviseleti szervezet, kisebbségi önkormányzat, egyesület és más jogi

személy), illetõleg természetes személy amely, illetve aki a közoktatási

szolgáltató tevékenység folytatásához szükséges jogosítvánnyal rendelkezik, és

az e törvényben meghatározottaknak megfelelôen a közoktatási intézmény

mûködéséhez szükséges feltételekrôl gondoskodik,

4. iskolai évfolyam: a pedagógiai programban meghatározott követelmények

oktatásának és elsajátításának pedagógiai szakasza,

5 fogyatékosok sajátos neveléséhez és oktatásához szükséges feltételek: a

fogyatékos gyermek, tanuló külön óvodai neveléséhez, illetve iskolai

neveléséhez és oktatásához, a fogyatékosság típusának és súlyosságának

megfelelô gyógypedagógus foglalkoztatása, a neveléshez és oktatáshoz szükséges

speciális tanterv, tankönyv és más segédletek; magánoktatáshoz, integrált

óvodai neveléshez, iskolai neveléshez és oktatáshoz, a képzési

kötelezettséghez, az illetékes szakértôi bizottság által meg-határozottak

szerinti foglalkozáshoz szükséges szakirányú végzettségû gyógypedagógus

foglalkoztatása; a foglalkozásokhoz szükséges speciális tanterv, tankönyv,

valamint speciális gyógyászati és technikai eszközök; a gyermek, tanuló

részére a szakértôi és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai

szolgáltatások biztosítása,

6. intézményegység: az a szervezeti egység, amelyik a közoktatási

intézmény, többcélú intézmény alapfeladatát (például óvodai nevelés, iskolai

oktatás, kollégiumi nevelés, nevelési tanácsadás, könyvtári szolgáltatás)

látja el;

7. jogszabály: a miniszteri rendelet és ennél magasabb szintû

jogszabály, illetve a 11. § (1) bekezdésének u) pontja, 39. § (2) bekezdése, a

40. § (2) bekezdése, az 56. § (3) bekezdése, az 59. § (1) bekezdése, a 60. §

(3) bekezdésének a) pontja, a 64. § (2) bekezdésének a) pontja, a 68. § (3)

bekezdése, a 115. § (3) bekezdése tekintetében a helyi önkormányzat

rendelete;

8. készségtantárgyak: az ének-zene, a rajz, a testnevelés, a technika-

gyakorlati foglalkozás tantárgyak,

9. körzeti feladat ellátása: körzeti feladatot lát el a közoktatási

intézmény, ha öt év átlagában a szolgáltatásait igénybe vevôk legalább

ötvenegy százaléka a székhelytelepülés határain kívül élôk közül kerül ki;

10. közoktatási érdek: ha az intézmény megszüntetésének következtében

ellátatlan maradna olyan közoktatási feladat, amelynek ellátására helyi

önkormányzat nem köteles, illetve amely fejlesztési célt szolgál,

11. más fogyatékos: az a gyermek, tanuló, aki a szakértôi és

rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján

a) átható (pervazív) fejlôdési zavarral küzd (pl. autista),

b) pszichés fejlôdés egyébb zavara miatt részképesség- és iskolai

teljesítményzavarral küzd, ennek következtében fejlôdésében és a tanulási

folyamatban tartósan akadályozott; (pl: dyslexia, dysgraphia, dyscalculia,

mutizmus, kóros hyperaktivitás, figyelemzavar);

12. második és további szakképesítés: minden olyan államilag elismert

szakképesítés, amely munkakör betöltésére, foglalkozás, tevékenység

gyakorlására jogosít, és már meglévô - államilag elismert - szakképesítés

birtokában szerzik meg; figyelmen kívül kell hagyni azt az államilag elismert

szakképesítést, amelyet iskolarendszeren kívüli oktatásban szereztek, illetve

amit az iskolai rendszerû oktatásban szerezetek, de a szakmai vizsgára történô

felkészítés jogszabályban meghatározott ideje az egy évfolyamot nem érte el,

13. megfelelô színvonalon való további gondoskodás: ha az új feltételek

között folyó óvodai nevelés, iskolai oktatás, kollégiumi nevelés személyi és

tárgyi feltételei megfelelnek a szabványoknak, a közoktatási törvény 1. és 3.

számú mellékletében meghatározott elôírásoknak, s továbbra is biztosított a

meglévô pedagógiai szolgáltatások (pl. a nemzeti vagy etnikai kisebbségi

óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás a nyelvi környezetben; nem szûnik

meg tagozatos oktatás, fogyatékos gyermekek, tanulók sajátos nevelése és

oktatása, tanulási nehézséggel küzdôk nevelése, oktatása) igénybevétele;

14. nevelési év: az óvodában szeptember 1-jétôl a következô év augusztus

31-éig tartó idôszak,

15. nevelô és oktató munkához kapcsolódó, nem közoktatási tevékenység:

a felsôoktatás, a köz- és felsôoktatási kutatás, a nevelôotthoni nevelés, a

bölcsôdei ellátás, a családsegítô szolgálat, a pályaválasztási tanácsadás, a

rehabilitáció és habilitáció;

16. oktatás munkarendje: az iskola helyi tantervében meghatározott

tananyag elsajátítására történô felkészítés megszervezésének rendje, amely ha

a tanórai foglalkozások száma eléri - az iskolában tanítási év átlagában - az

e törvény 52. §-ának (3)-(5) bekezdésében meghatározott kötelezô tanórai

foglalkozások

a) kilencven százalékát, nappali oktatás,

b) ötven százalékát, esti oktatás,

c) tíz százalékát, levelezô oktatás

munkarendje szerint folyó oktatás. Más sajátos munkarend szerint folyik az

oktatás, ha a tanulónak tanórai foglalkozáson egyáltalán nem kell részt

vennie, illetve ha a tanórai foglalkozások száma nem éri el a levelezô

oktatásra meghatározott óraszámot.

17. országos feladat ellátása: országos feladatot lát el a közoktatási

intézmény, ha a szolgáltatásait igénybe vevôk legalább ötvenegy százaléka öt

év átlagában legkevesebb öt különbözô megyébôl, illetve a fôvárosból és

legalább három különbözô megyébôl élôk közül kerül ki;ú

18. óraadó tanár: az a pedagógus, akit polgári jogviszony keretében a

munkakörre elôírt kötelezô óra kevesebb mint negyven százalékára alkalmaztak;

19. szakalkalmazotti értekezlet: a vezetôkbôl és a közoktatási

intézmény alapító okiratában meghatározott alapfeladatra létesített

munkakörökben közalkalmazotti jogviszony, illetve munkaviszony keretében

foglalkoztatottakból állók közössége;

20. szakmai feladat: az a pedagógiai tevékenység, amellyel összefüggésben

a tanulót a térítési díj-, illetve a tandíjfizetési kötelezettség terheli, így

különösen

a) az az iskolai évfolyam, amelyben a tanuló tanulmányait folytatja,

illetôleg az a tanítási év, amelyben a tanuló kollégiumi elhelyezést,

externátusi ellátást kapott,

b) az alapmûveltségi vizsga, az érettségi vizsga, a szakmai vizsga;

21. szakmai feladatra jutó folyó kiadások: az adott feladatra

elszámolható mûködési célú kiadások feladattal arányos része;

22. székhely: az a hely, ahol a közoktatási intézmény képviseleti

jogának gyakorlására jogosult vezetô munkahelye található;

23. tagintézmény: a székhelyen kívül - azonos vagy más településen -

mûködô - azonos vagy különbözô feladatot ellátó - intézményegység, ha a

székhelytôl való távolság, a feladatok jellege miatt az irányítási,

képviseleti feladatok a székhelyrôl nem vagy csak részben láthatók el;

24. tagozat: az óvodában, iskolában az alapfeladattal megegyezô

felnôttoktatásra, fogyatékos gyermekek óvodai nevelésére, illetve fogyatékos

tanulók iskolai oktatására, nemzetiségi és etnikai kisebbséghez tartozók

óvodai nevelésére, iskolai oktatására, két tanítási nyelvû iskolai oktatásra

létrehozott intézményegység;

25. tanév: az iskolában, kollégiumban általában szeptember 1-jétôl a

következô év augusztus 31-éig tartó idôszak,

26. tanítási nap: az egyes osztályokban a kötelezô tanítási órák

megtartására fordított nap,

27. tanórai foglalkozás: amelynek keretében a tananyag feldolgozása

folyik. Tanórai foglalkozás elméleti és gyakorlati tanítási óra lehet.

Elméleti tanítási óra minden olyan foglalkozás, amelynek keretében nem

gyakorlati képzés folyik.

28. tanulmányi követelmények nem teljesítése: ha a tanuló azért

kénytelen évfolyamot ismételni, mert év végén elégtelen (1) osztályzatot vagy

annak megfelelô minôsítést kapott, vagy jogerôs fegyelmi büntetéssel a tanév

folytatásától eltiltották, illetôleg kizárták az iskolából, vagy a

megengedettnél igazolatlanul többet mulasztott, és ezért tanulói jogviszonya

megszûnt, továbbá ha az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztása miatt

a tanítási év végén nem volt osztályozható, és a nevelôtestület az osztályozó

vizsga letételét, illetôleg az elôírt gyakorlati követelmények teljesítését az

igazolatlan mulasztások száma miatt nem engedélyezte, vagy a vizsga

folytatásától eltiltották, illetve a vizsgán igazolatlanul nem jelent meg,

vagy engedély nélkül távozott;

29. tanuló- és gyermekbaleset: minden olyan baleset, amely a

gyermeket, a tanulót az alatt az idô alatt, illetôleg tevékenység során éri,

amikor e törvény 121. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint a nevelési-

oktatási intézmény felügyelete alatt áll, ide nem értve a gyakorlati képzés

során bekövetkezett balesetet;

20. tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések: az óvoda, iskola,

kollégium szervezeti és mûködési szabályzata, házirendje, nevelési vagy

pedagógiai programja;

31. telephely: a székhelyen kívül mûködô szervezeti egység

(tagintézmény, kihelyezett osztály, csoport, mûhely, gyakorlóhely, iroda,

napközi, tanulószoba, konyha stb.) elhelyezését szolgáló hely;

32. térségi feladat ellátása: térségi feladatot lát el a közoktatási

intézmény, ha öt év átlagában szolgáltatásait legalább ötvenegy százalékban

kettônél több megyében, illetve a fôváros határain kívül élôk veszik igénybe.

INDOKOLÁS

A módosító indítvány szövegpontosítást tartalmaz annak érdekében, hogy

egyszerûsödjön a jogértelmezés és jogalkalmazás. Ezért mellôzi az ABC betûinek

használatát, s helyette bevezeti az arab sorszámozást.

Budapest, 1996. június 11.

Csizmár Gábor Horn Gábor

Eleje Honlap