ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Módosító javaslat!
az országgyûlési határozati javaslat
mellékletéhez
Dr. Gál Zoltán úrnak,
az Országgyûlés elnökének
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
A Házszabály 94. § (1) bekezdése és 102. § (1) bekezdése alapján a Magyar
Köztársaság alkotmányának szabályozási elveirõl szóló H/2252.. számú
országgyûlési határozati javaslathoz a következõ
m ó d o s í t ó j a v a s l a t o t
terjesztem elõ:
A határozati javaslat melléklete II. rész 1. fejezet egészüljön ki a következõ
d.) ponttal, s a jelenlegi d.) - g.) pont jelölése módosuljon e.) - h.)
pontokra:
"d.) Az Alkotmányban meg kell határozni azokat a tárgyköröket (vagy
társadalmi rétegeket), amelyekben (vagy amelyekkel kapcsolatosan) az
állampolgárok jogegyenlõségének tényleges biztosítása érdekében az állam:
- többletjogokat biztosít,
- kompenzációs céllal elõnyben részesít,
- különleges jogalkalmazási eljárások feltételeit biztosítja,
- minimum-állapotok meglétét garantálja,
- a jogok érvényesülése érdekében a jogi szabályozásban szükségszerû tartalmi
elemként kötelezettségek megfogalmazását követeli meg."
I n d o k o l á s:
A szabályozási elvek II. rész 1.fejezete tartalmazza az emberi és
állampolgári jogok meghatározásával kapcsolatos rendelkezéseket. Hiányzik ezek
közül a jogegyenlõség tényleges biztosítása érdekében az állam által
alkotmányos szinten vállalt pozitív diszkrimináció intézménye. Szükségesnek
tartom a különleges gondoskodásra és védelemre való jognak alkotmányos
kifejezését mindazon különleges helyzetû társadalmi rétegek esetében,
amelyeknek jogegyenlõsége valamely objektív, természetszerû korlátozottság
okán a pozitív diszkrimináció nélkül csak formális lehet. Mindenekelõtt ilyen
társadalmi réteg a gyermekeké, akiknek különleges jogi helyzete teszi
indokolttá az alkotmányban rögzítendõ alapvetõ különjogokat. Szintén e körbe
tartoznak a fogyatékos emberek, akiknek cselekvõképességük teljes ugyan,
azonban fizikai állapotuk miatt jogaik gyakorlásának csak külön feltételek
biztosítása mellett van gyakorlati esélye.
Az állam különleges gondoskodásának, figyelmének elvét e különleges
helyzetû társadalmi rétegek vonatkozásában alkotmányos szinten kell kimondani
ahhoz, hogy ne kelljen az ágazati és területi jogszabályokkal kapcsolatosan
újra és újra megvívni jogi, elméleti vitákat az állami szervek, önkormányzatok
e rétegekkel kapcsolatos jogi kötelezettségei kapcsán. Az Alkotmány
hosszútávú, emelkedett színtû, átfogó tárgykörû és az alsóbb szintû
jogalkotást meghatározó szabályozása iránti követelmények alapján az új
Alkotmánynak meg kell mondania, hogy az állam milyen körben vállalja fel a
többletjogok vagy különjogok biztosítását és azok megkülönböztetett
figyelemmel, eszközökkel és eljárásokkal történõ garantálását.
Budapest 1996. június 5.
Csizmár Gábor
(MSZP)