ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
_________________
I:\torveny\T670egys.doc
Egységes javaslat
a Gyermek- és Ifjúsági Alapról, valamint a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági
Közalapítványról szóló T/670.sz. törvényjavaslat
z á r ó s z a v a z á s á h o z
Ellenjegyezte:
Kiss Péter (MSZP) Csizmár Gábor (MSZP)
Budapest, 1995. június 14.
- 1 -
1995. évi ............ törvény
a Gyermek- és Ifjúsági Alapról, valamint a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági
Közalapítványról
Az Országgyûlés az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 54.
§-a alapján, a gyermek- és ifjúsági korosztályok öntevékenységének támogatása,
valamint az erre a célra rendelkezésre álló központi költségvetési és egyéb
pénzeszközök kiegészítése érdekében az alábbi törvényt alkotja:
I. rész
A Gyermek- és Ifjúsági Alap
1. §
A Gyermek- és Ifjúsági Alap (a továbbiakban: Alap) a gyermekek és a
fiatalok programjait, szervezeteit, kezdeményezéseit és az ezeket segítõ
szolgáltatásokat támogató elkülönített állami pénzalap.
2. §
(1) Az Alap bevételi forrásai:
a) a központi költségvetésbõl nyújtott, az éves költségvetési
törvényben meghatározott összegû támogatás;
b) a szerencsejáták szervezésérõl szóló 1991. évi XXXIV. törvény 30. §
(4) bekezdésében meghatározott, a szerencsejáték-szervezõ által teljesített
befizetés;
c) az Alap javára teljesített önkéntes befizetések;
d) az Alap által elszámolt betéti kamat, valamint az idõlegesen szabad
pénzeszközökbõl vásárolt államilag garantált értékpapírok hozadéka;
e) a Központi Ifjúsági Alap pénzmaradványai, ezek korábbi
tõkekihelyezésébõl származó összegei, valamint a javára teljesített
visszafizetések;
f) egyéb bevételi források.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott követelés adók módjára
behajtandó köztartozásnak minõsül.
(3) Az Alap bevétele és év végi pénzmaradványa nem vonható el.
3. §
(1) Az Alappal a kormányzati ifjúságpolitikai feladatok végrehajtását
irányító miniszter rendelkezik.
(2) Az Alapot a miniszter által önálló költségvetési szervként alapított
Ifjúsági Alap Titkársága kezeli. A Titkárság mûködéséhez szükséges forrásokat
az Alapból kell biztosítani.
(3) Az Alap éves felhasználásának irányairól és arányairól, a pályázatok
elbírálásáról, a támogatás odaítélésérõl az Alap Tanácsa (a továbbiakban:
Tanács) dönt. A Tanács tagja a Belügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium,
a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, a Külügyminisztérium, a
Munkaügyi Minisztérium, a Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium, a Népjóléti
Minisztérium és a Miniszterelnöki Hivatal egy-egy képviselõje, valamint az
országos gyermek-, diák és ifjúsági, illetve e korosztályokat segítõ
társadalmi szervezetek által delegált 6 és a helyi önkormányzatok szövetségei
által delegált 2 képviselõ.
(4) A Tanács elnöke a miniszter által a Tanács kormányzati tagjai közül
megbízott személy.
(5) A Tanács hatáskörét ülésein gyakorolja. A Tanács tagjai személyesen
vesznek részt az ülésen, amelyet legalább negyedévente össze kell hívni. Az
ülés akkor határozatképes, ha azon legalább öt kormányzati és öt nem-
kormányzati képviselõ jelen van. A Tanács szervezeti és mûködési szabályzatát,
valamint ügyrendjét maga határozza meg.
(6) A Tanács egyszerû szótöbbséggel hozza meg döntéseit.
Szavazategyenlõség esetén az elnök szavazata dönt, kivéve azt az esetet,
amikor azonos számú kormányzati és nem-kormányzati delegált ellenétes
szavazatából alakult ki a szavazategyenlõség. Ekkor a szavazás eredményét
nyilvánosságra kell hozni és a Tanács következõ ülésén az elõterjesztést újra
kell tárgyalni. Ugyanilyen jellegû ismételt szavazategyenlõség esetén az elnök
szavazata véglegesen dönt.
4. §
(1) Az Alap bevételi forrásaiból a következõ célokat lehet támogatni:
a) a gyermekek és a fiatalok egészséges testi, lelki, szellemi fejlõdését
segítõ programok,
azon belül különösen:
- a honismereti, helyismereti tevékenység;
- a hazaszeretetre nevelõ programok;
- egészségmegõrzõ programok;
- környezeti nevelési programok;
- a demokrácia tanulását és gyakorlását segítõ programok;
b) az országos gyermek és ifjúsági szervezetek, valamint az e
korosztályok érdekében szerepet vállaló szervezetek mûködése és tevékenysége;
c) a települési, megyei és fõvárosi önkormányzatok jogszabályban
meghatározott gyermek és ifjúsági feladatai;
d) a gyermekek és a fiatalok helyzetérõl és jogairól szóló tudományos
kutatás és információ-szolgáltatás, ismeretterjesztés;
e) a gyermek-, diák- és ifjúsági csoportok, szervezetek nemzetközi
cserekapcsolatai és a külföldi tanulmányok;
f) az ifjúsági munkanélküliség megelõzését és kezelését segítõ programok.
(2) Az Alapból nyújtható támogatások és kedvezményezettek körét, a Tanács
által meghirdetett pályázatokat, valamint a támogatásban részesültek névsorát
és támogatásuk célját, mértékét az országos sajtó útján közzé kell tenni.
(3) Az Alap mûködését, így különösen a bizottságba való delegálás
rendjét, a támogatás módját és az ehhez kapcsolódó pályázati feltételeket a
Kormánynak az Alap felett rendelkezõ tagja az országos gyermek, diák és
ifjúsági, valamint e korosztályokat segítõ társadalmi szervezetek képviselõi,
illetve a bizottság egyetértésével rendeletben állapítja meg.
II. rész
A Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány
5. §
(1) A Magyar Köztársaságban élõ gyermekek és fiatalok egyéni és közösségi
aktivitásának támogatása, az érdekükben és értük cselekvõk együttmûködésének
szolgálata, a cselekvési lehetõségek feltételeinek bõvítése, a felnõtt felelõs
állampolgárokhoz méltó készségek elsajátítása céljából Közalapítványt kell
létesíteni.
(2) Az (1) bekezdésnek megfelelõ Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági
Közalapítványt (a továbbiakban: Közalapítvány) a Magyar Köztársaság Kormánya
létesíti oly módon, hogy módosítja a többször módosított 81/1990. (IV.27) MT
rendelettel alapított Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány alapító
okiratát.
6. §
A Közalapítvány vagyona a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány
jelenlegi vagyonából, a mindenkori éves költségvetési törvényben megállapított
pénzügyi támogatásból és egyéb adományokból áll.
7. §
(1) A Közalapítvány legfõbb döntéshozó szerve a Kuratórium, amely 9 fõbõl
áll. Tagjai:
a) az országos gyermek, diák és ifjúsági társadalmi szervezetek
képviselõi által választott 2 személy;
b) a gyermek és ifjúsági korosztályokat segítõ országos társadalmi
szervezetek képviselõi által választott 2 személy;
c) az országos gyermek, diák és ifjúsági, valamint e korosztályokat
segítõ társadalmi szervezetek által javasolt személyek közül az alapító által
- a szervezetek képviselõinek egyetértésével - kiválasztott 5 személy.
(2) A Kuratórium elnökét - aki nem lehet az alapító képviselõje vagy
alkalmazottja - a Kuratórium maga választja meg.
(3) A Közalapítvány ellenõrzésre jogosult szervének (Felügyelõ
Bizottságának) tagjai a következõk:
a) a mûvelõdési és közoktatási miniszter által megbízott személy;
b) a népjóléti miniszter által megbízott személy;
c) a pénzügyminiszter által megbízott személy;
d) az Országos Testnevelési és Sporthivatal vezetõje által megbízott
személy.
(4) A Felügyelõ Bizottság elnöke a Gyermek és Ifjúsági Koordinációs
Tanács elnöke által megbízott személy.
(5) A Kuratóriumot és a Felügyelõ Bizottságot az (1)-(4) bekezdésben
meghatározott személyekbõl az alapító jelöli ki.
(6) A Közalapítvány szervezetét és mûködésének szabályait a Kuratórium
állapítja meg.
(7) A Közalapítvány köteles évente egyszer jelentésben nyilvánosságra
hozni és bárki számára hozzáférhetõvé tenni tevékenységének, gazdálkodásának
legfontosabb adatait, vagyonának alakulását.
III. rész
Vegyes rendelkezések
8. §
E törvény alkalmazásában:
gyermek: a 0-18 éves korosztályhoz tartozó személy;
fiatal: a 19-26 éves korosztályhoz tartozó személy;
diák: a közoktatási, szakoktatási, felsõoktatási intézménnyel tanulói vagy
hallgatói jogviszonyban álló személy.
9. §
(1) Ez a törvény - a 7. § (1)-(5) bekezdés kivételével - a kihirdetése
napján lép hatályba, ezzel egyidejûleg hatályát veszti a Központi Ifjúsági
Alapról szóló 1993. évi XXV. törvény, valamint a Központi Ifjúsági Alap
pályázati rendejérõl szóló 22/1993.(XI.23.)NM rendelet. A törvény 7. § (1)-(5)
bekezdése 1995. november 1-jén lép hatályba.
(2) Ahol jogszabályban "Központi Ifjúsági Alap" szerepel, azon a
továbbiakban "Gyermek- és Ifjúsági Alap"-ot kell érteni.
(3) A törvény hatálybalépésével egyidejûleg a szerencsejáték
szervezésérõl szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 30. §-a
(4) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(4) A nem folyamatosan szervezett sorsolásos játékok és a totalizatõri
fogadások szervezõi a sorsolást (fogadást) követõ nyolc napon belül, a
folyamatosan szervezett sorsolásos játékok és a totalizatõri fogadások
szervezõi - kivétel a totó- és lóversenyfogadások szervezõit - havonta, a
sorsolást (fogadást) követõ hó 20. napjáig kötelesek befizetni a (3) bekezdés
alapján megállapított nyereményekre fordítható összeg
- 4 %-át a külön törvénnyel létrehozott Országos Játék Alapba,
- 3 %-át a külön törvénnyel létrehozott Nemzeti Sport Alapba,
- 3 %-át a külön törvénnyel létrehozott Gyermek- és Ifjúsági Alapba."
(4) A törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti az Sztv. 30.
§ (5) bekezdésének elsõ mondatában a "vagy ifjúsági" szövegrész.
(5) A törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti az Országos
Játék Alapról szóló 1993. évi XXVIII. törvény 1. §-ának (1) bekezdésében az
"ifjúsági", 2. §-ának (2) bekezdésében "valamint a Kormány
ifjúságpolitikájáért felelõs miniszterrel", továbbá 3. §-ának (5) bekezdésében
a "valamint a Kormány ifjúságpolitikájáért felelõs" szövegrész.
(6) A törvény hatálybalépésének napjáig a Központi Ifjúsági Alaphoz
érkezett és még el nem bírált pályázatokról és támogatási igényekrõl - a
meghirdetett feltételek alapján - az e törvény 3. § (3) bekezdésében
meghatározott összetételû bizottság dönt.
10. §
A Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítványra vonatkozó törvényi
rendelkezések végrehajtása érdekében a Kormány a törvény hatálybalépésétõl
számított 30 napon belül:
- intézkedjen annak érdekében, hogy elkészüljön a Nemzeti Gyermek- és
Ifjúsági Alapítvány rendelkezésére bocsájtott vagyonról szóló elszámolás,
illetve az alapítvány vagyoni helyzetérõl szóló jelentés;
- gondoskodjon a Közalapítvány alapító okiratának módosításáról, a
Közalapítvány Kuratóriuma és Felügyelõ Bizottsága kijelölésérõl.