ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ

Dr. Gál Zoltán Úrnak,

az Országgyûlés Elnökének

Helyben

T/233/80..

Tisztelt Elnök Úr !

A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény módosítására benyújtott

T/233.. számú törvényjavaslathoz a következõ

módosító indítványokat

terjesztem elõ:

1. A törvényjavaslat 1. § (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

(2) A Tv. 3. §-ának 29. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

" 29. A 7. § (1) bekezdésének 30. pontjában említett ösztöndíjon az oktatási

intézményekben folytatott tanulmányokra, külföldi tanulmányútra, illetve a

kutatásra folyósított összeget kell érteni. A 38. § (1) bekezdés

alkalmazásában ösztöndíjnak azt az összeget kell tekinteni amelyet [a]

közoktatási-, illetve felsõoktatási intézményben folytatott tanulmányokra

folyósítanak az intézmény tanulója részére."

Indokolás

Az elmúlt években egyre több települési önkormányzat, vállalkozás ismerte

fel, hogy a tehetséges, de rossz anyagi körülmények között élõ diákokat -

annak érdekében, hogy tanulmányaikat az adott iskolatipusban befejezhessék -

támogatni kell. Ezek az ösztöndíjak pontosan annyi adókedvezményt érdemelnek

mint a költségvetési forrásból biztosított ösztöndíjak, hiszen céljaik teljes

mértékben megegyeznek a költségvetési intézmények által folyósított

ösztöndíjak céljaival.

2. A törvényjavaslat 3. §-ának (5) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

(5) A Tv. 7. § (1) bekezdése 30. pontjának b) és c) pontja helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"30. b) minden alapítványból és közérdekû kötelezettségvállalásból a 3. § 24.

pontja szerint szociálisan rászoruló részére szociális célra, egészségügyi,

gyermek és ifjúsági, közoktatási, b¾nmegelõzési célra kifizetett összeg,

továbbá a diák- és szabadidõsport szervezõjének és résztvevõjének alkalmanként

legfeljebb az 500,- forintot meg nem haladóan kifizetett összeg."

Indokolás

Gyermek- és ifjúsági célokra, illetve a közoktatásra évtizedek óta nincs

elegendõ forrás az állami költségvetésben. A civil szektor saját forrásait

csak akkor mozgósítja e célokra, ha az nem az állami adóbevételeket növeli,

hanem a gyerekek és a fiatalok illetve az oktatás helyzetét javítja. A diák-

és szabadidõsport események szervezõi az eddigi szabályok szerint nem voltak

kedvezményezettek, ezért aztán nem is sokan szerveztek programokat. A

módosítás arra irányul, hogy a diák- és szabadidõsport programok szervezõi és

résztvevõi a mai körülmények között elfogadható mérték¾ adómentességet

élvezzenek.

3. A törvényjavaslat 17. §-ában a Tv. 38/A. § (1) bekezdés i) pontját

megállapító szöveg a következõk szerint módosul:

i) a belföldi székhelyû alapítvány (közalapítvány), továbbá a közérdekû

kötelezettségvállalás céljára (ideértve az önkéntes kölcsönös biztosító

pénztár(ak)ba a nem tag magánszemély támogató pénzbeli adományát is) az

adóévben befizetett összeg - kivéve az egyéni vállalkozó által az 1. számú

melléklet alapján költségként elszámolt összeget - 30 százaléka, az alapítvány

(közalapítvány) illetve a közérdekû kötelezettségvállalást szervezõ, továbbá

az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár igazolása alapján, amennyiben az

alapítvány, a közérdekû kötelezettségvállalás betegségmegelõzõ és gyógyító,

tudományos, kutatási, környezetvédelmi, mûemlékvédelmi, természetvédelmi,

kulturális, oktatási, sport, Ívallási célt, a munkanélküliség enyhítését, az

állampolgári jogok, a közrend, közbiztonság védelmét, a gyermekek, a fiatalok,

az öregek és a hatrányos helyzetûek, illetõleg a magyarországi nemzeti és

etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos

elõbbi célok megvalósítását, menekültek megsegítését, a [törvényhozói munka

elõsegítését] szolgálja és ha egyidejûleg az alapítvány mûködési szabályzata

valamint az alapítványi, illetõleg a közérdekû kötelezettség-vállalási

pénzeszközök felhasználása alapján egyaránt kizárható, hogy az adományozott

összeget akár közvetlenül, akár valamely szolgáltatással összefüggésben

vagyoni elõny megszerzése vagy nyújtása érdekében adják;

Indokolás

A gyermek- és ifjúsági célok kedvezményezését számos törvény is indokolja,

hiszen állami ellátási kötelezettségektõl mentesítik az alapítványok az

államháztartást. A munkanéküliség enyhítése és az állampolgári jogok védelme

állami feladat is. Ilyen céllal állami szervek az elmúlt években hoztak is

létre (köz)alapítványt. E célok kedvezményes támogatása az állami terheket

csökkentheti a jövõben.

Budapest, 1994. november 22.

Csizmár Gábor

Eleje Honlap