A Parlament képe

Az Országgyűlés minősített többséget igénylő döntései
az Alaptörvény, más törvények és a Házszabály szerint

Lezárva: 2012. február 6.

Tartalom
Az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges az alábbi törvények elfogadásához
Az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges az alábbi döntésekhez
A jelen lévő országgyűlési képviselők négyötödének szavazata szükséges az alábbi döntések elfogadásához
A jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges az alábbi törvények elfogadásához
A jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges az alábbi döntések elfogadásához
Az országgyűlési képviselők többségének szavazata szükséges az alábbi döntésekhez
Egyéb döntések

Az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges
az alábbi törvények elfogadásához

1. Az Alaptörvény elfogadásához vagy az Alaptörvény módosításához. (Alaptörvény S) cikk (2) bek.)

Az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges az alábbi döntésekhez

  1. Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján - az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig - az Alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja. Az e rendelkezés szerinti nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére adott felhatalmazáshoz az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. (Alaptörvény E) cikk (2) és (4) bek.)
  2. Az Országgyűlés zárt ülésének elrendelése. (Alaptörvény 5. cikk (1) bek.)
  3. A köztársasági elnök választásakor az első szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatát megkapta. (Alaptörvény 11. cikk (3) bek.)
  4. A köztársasági elnök tisztségétől történő megfosztási eljárás megindításához. (Alaptörvény 13. cikk (3) bek.)
  5. A tizenöt tagból álló Alkotmánybíróság tagjait az Országgyűlés tizenkét évre választja. (Alaptörvény 24. cikk (4) bek.)
  6. Az Alkotmánybíróság tagjai közül az Országgyűlés elnököt választ, az elnök megbízatása az alkotmánybírói hivatali ideje lejártáig tart. (Alaptörvény 24. cikk (4) bek.)
  7. A Kúria elnökét a bírák közül kilenc évre a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja. (Alaptörvény 26. cikk (3) bek.)
  8. Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökét az Országgyűlés a határozatlan időre kinevezett és legalább 5 éves bírói szolgálati viszonnyal rendelkező bírák közül 9 évre választja meg. (a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 66. § )
  9. Az OBH elnöke megbízatása megszűnésének kérdésében (összeférhetetlenség kimondása, felmentés, tisztségtől való megfosztás esetén) az Országgyűlés határoz a képviselők kétharmadának szavazata alapján. (a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 70. § (2) bek. )
  10. A Kúria elnöke megbízatása megszűnésének kérdésében (összeférhetetlenség kimondása, felmentés, tisztségtől való megfosztás esetén) az Országgyűlés határoz a képviselők kétharmadának szavazata alapján. (a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 115. § (2) bek. )
  11. A legfőbb ügyész kilenc évre történő megválasztása. (Alaptörvény 29. cikk (4) bek.)
  12. Az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek hat évre történő megválasztása. (Alaptörvény 30. cikk (3) bek.)
  13. Az Állami Számvevőszék elnökének tizenkét évre történő megválasztása. (Alaptörvény 43. cikk (2) bek.)
  14. Az Állami Számvevőszék elnökével szemben összeférhetetlenség kimondása, felmentése, illetve kizárása az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával meghozott határozattal állapítható meg. (az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 11. § (3)-(5) bek.)
  15. Az Állami Számvevőszék elnöke mentelmi jogának felfüggesztése (az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 10. § (2) bek.)
  16. Hadiállapot kinyilvánítása, a békekötés, valamint a különleges jogrend kihirdetése. (Alaptörvény 48. cikk (1)-(2) bek.)
  17. Az Országgyűlés a hadiállapot kinyilvánításának, a rendkívüli állapot vagy a szükségállapot kihirdetésének indokoltságát, az akadályoztatásának megszűnése utáni első ülésén felülvizsgálja, és dönt az alkalmazott intézkedések jogszerűségéről. (Alaptörvény 48. § (6) bek.)
  18. Az Országgyűlés külső fegyveres támadás veszélye esetén vagy szövetségi kötelezettség teljesítése érdekében meghatározott időre kihirdetett megelőző védelmi helyzet (különleges jogrend) bevezetéséhez, kihirdetéséhez, meghosszabbításához. (Alaptörvény 51. cikk (2) bek.)

A jelen lévő országgyűlési képviselők négyötödének szavazata
szükséges az alábbi döntések elfogadásához

  1. A Házszabály rendelkezéseitől való eltérés. (HSZ* 140. § (1) bek.)

A jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata
szükséges az alábbi törvények elfogadásához

  1. Sarkalatos törvény elfogadásához és módosításához. (Alaptörvény T) cikk (4) bek.)
  2. Az Országgyűlés Házszabálya. (Alaptörvény 5. cikk (7) bek.)

A jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges
az alábbi döntések elfogadásához

  1. Az országgyűlési képviselő megválasztásához szükséges feltételek hiányának megállapításáról, az összeférhetetlenség kimondásáról, valamint annak megállapításáról, hogy az országgyűlési képviselő egy éven keresztül nem vett részt az Országgyűlés munkájában, az Országgyűlés dönt. (Alaptörvény 4. cikk (4) bek.)
  2. A köztársasági elnök feladatkörei ellátását kilencven napon túl lehetetlenné tevő állapotának és a megválasztásához szükséges feltételek hiányának megállapítása, valamint összeférhetetlenség kimondása. (Alaptörvény 12. cikk (4) bek.)
  3. A miniszterelnök megválasztásához szükséges feltételek hiányának megállapítása és az összeférhetetlenség kimondása. (Alaptörvény 20. cikk (4) bek.)
  4. A Magyar Honvédség külföldi vagy magyarországi alkalmazása, külföldi állomásozása, valamint a külföldi fegyveres erők magyarországi vagy Magyarország területéről kiinduló alkalmazása, magyarországi állomásozása (Alaptörvény 47. cikk (2) bek.), kivéve, ha törvény a döntési hatáskört a Kormány feladatköreként állapítja meg. (Alaptörvény 47. § (3) bek.)
  5. Országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztése. (az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény 5. § (6) bek.; HSZ 131. § (3) bek.)
  6. Az Országgyűlés nyilatkozata politikai kérdésben. (HSZ 88. § (1) bek.)
  7. A Médiatanács elnökének (egyben a Hatóság elnöke) és négy tagjának megválasztása. (a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 124. §. (1) bek., 125. § (3) bek.)
  8. A Médiatanács elnökének, tagjának az összeférhetetlensége, felmentése vagy kizárása tárgyában, ha a Médiatanács ülése egyhangúan nem tud megfelelően határozni. (a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 129. § (7) bek.)
  9. A Közszolgálati Közalapítvány alapító okiratának elfogadása, módosítása. (a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 84. § (3) bek.)
  10. A Közszolgálati Kuratórium tagjainak megválasztása (a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 86. § (1) bek.)
  11. A Kuratórium elnökének, tagjának az összeférhetetlensége, felmentése vagy kizárása kérdésében, ha a Közalapítvány Kuratóriumának teljes ülése egyhangúan nem tud határozni. (a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 89. § (2) bek.)
  12. A megszűnt párt fennmaradó vagyonából alapítvány létrehozása. (a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény 8. § (1) bek.)
  13. A Kúria elnöke és az OBH elnöke mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában. (a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 2.§ (2) bek.)
  14. Legfőbb ügyész mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában. (az Ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. 3. § (6) bek.)
  15. Alapvető jogok biztosa és helyettese mentelmi jogának felfüggesztése (az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 14. § (1)-(2) bek.)
  16. A Független Rendészeti Panasztestület öt tagjának megválasztása. (a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6/A. § (2) bek.)
  17. A Független Rendészeti Panasztestület tagja megbízatása megszűnésének megállapításához (az összeférhetetlenség, a felmentés, illetőleg a tisztségtől való megfosztás esetében). (a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6/B. § (2) bek.)
  18. A Független Rendészeti Panasztestület tagjával kapcsolatos összeférhetetlenség megállapítása. (a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6/B. § (5) bek.)
  19. A kivételes eljárásban történő tárgyalás elfogadása. (HSZ 125. § (1) bek.)
  20. Kivételes sürgős eljárásban történő tárgyalás elfogadásához. (HSZ 128/B. § (1) bek.)
  21. Sarkalatos törvény az Országgyűlés egyes döntéseinek meghozatalát 2012. december 31-éig minősített többséghez kötheti. (Alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről 28. cikk (5) bek.)
  22. A Házszabály egyes döntések meghozatalát minősített többséghez kötheti. (Alaptörvény 5. cikk (6) bek.)
  23. A minősített többséget igénylő javaslat sürgős tárgyalásához is ugyanolyan többség szükséges. (HSZ 46. § (3) bek., 99. § (2) bek.)

Az országgyűlési képviselők többségének szavazata szükséges az alábbi döntésekhez

  1. Az Országgyűlés határozatainak meghozatala, ha az Alaptörvény eltérően nem rendelkezik. (Alaptörvény 5. cikk (6) bek.)
  2. Köztársasági elnök választásakor, amennyiben az első szavazás eredménytelen volt, második szavazást kell tartani. A második szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki - tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számára - a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Ha a második szavazás is eredménytelen, ismételt jelölés alapján új választást kell tartani. (Alaptörvény 11. cikk (4) bek.)
  3. A köztársasági elnök átmeneti akadályoztatásának tényét a köztársasági elnök, a Kormány vagy bármely országgyűlési képviselő kezdeményezésére az Országgyűlés állapítja meg. (Alaptörvény14. cikk. (2) bek.)
  4. A miniszterelnök megválasztása. (Alaptörvény 16. cikk (4) bek.)
  5. Ha az Országgyűlés a miniszterelnökkel szemben benyújtott bizalmatlansági indítványt támogatja, ezzel bizalmatlanságát fejezi ki a miniszterelnökkel szemben, egyben miniszterelnöknek megválasztja a bizalmatlansági indítványban miniszterelnöki tisztségre javasolt személyt. (Alaptörvény 21. cikk (2) bek.)
  6. Az Országgyűlés a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki, ha a miniszterelnök javaslatára tartott bizalmi szavazáson az országgyűlési képviselők több mint a fele nem támogatja a miniszterelnököt. (Alaptörvény 21. cikk (3) bek.)
  7. A Monetáris Tanács tagjainak, a Magyar Nemzeti Bank Felügyelő bizottságának elnökének, és további három tagjának megválasztása. (a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2011. évi CCVIII. törvény 46. § (4) bek. c) pont és 50.§ (4) bek.)
  8. A Monetáris Tanács Országgyűlés által választott tagjának felmentése, illetve a Felügyelő Bizottsági tag visszahívása. (a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2011. évi CCVIII. törvény 46. § (10)-(11) bek. és 50.§ (9) bek.)
  9. Az OBH és a Kúria elnökének összeférhetetlenség, felmentés, tisztségtől való megfosztás esetében dönt. (a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 71-74. §)
  10. Alapvető jogok biztosa és helyettesei megbízatásának megszűnésekor, ha a megválasztáshoz szükséges feltételek már nem állnak fenn, ha a megszűnés az összeférhetetlenség kimondásával, felmentéssel vagy tisztségtől való megfosztással kapcsolatos az országgyűlés dönt. (az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 16. § (2)-(6) bek.)

Egyéb döntések

  1. A köztársasági elnök választása jelölésének érvényességéhez az országgyűlési képviselők legalább egyötödének írásbeli ajánlása szükséges. (Alaptörvény 11. cikk (2) bek.)
  2. Az Alaptörvényt vagy tisztsége gyakorlásával összefüggésben valamely törvényt szándékosan megsértő, illetve szándékos bűncselekményt elkövető köztársasági elnökkel szemben az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja a tisztségtől való megfosztást. (Alaptörvény 13. cikk (2) bek.)
  3. Az országgyűlési képviselők egynegyedének kezdeményezésére felülvizsgálja a jogszabályoknak az Alaptörvénnyel való összhangját. (Alaptörvény 24. cikk (2) bek. e) pont)
  4. A tervezett törvény elveit tartalmazó országgyűlési határozat elfogadásához a törvény elfogadásához szükséges többség kell. (HSZ 100. § (2) bek.)

* HSZ = Az Országgyűlés 46/1994. (IX. 30.) OGY határozata a Magyar Köztársaság Országgyűlésnek Házszabályáról