Az Országgyűlés munkájának nyilvánossága

Az Országgyűlés munkája során képviseli az állampolgárok érdekeit, megjeleníti a társadalomban meglévő különböző politikai véleményeket és mindenkire kötelező törvényeket fogad el. Működésének ezért egyik legfontosabb követelménye a nyilvánosság. Ez biztosítja, hogy az állampolgárok értesüljenek a közérdekű ügyekről, és ez a feltétele annak, hogy részt vehessenek a közügyek megvitatásában és eldöntésében. A nyilvánosság segíti elő a kormány parlamenti ellenőrzését is.

Az Országgyűlés története része a nemzet történetének. Az Országház, bár csak száztízéves múltra tekint vissza, az ország szimbólumává vált. Egy közvélemény-kutatás szerint honfitársaink háromnegyede sorolja az Országházat az ország jelképei közé, több mint fele az első helyen. A magas arány nem esetleges, hanem mélyen gyökerező, és széles körben elfogadott véleményre utal. A Parlament a legismertebb politikai intézmény. Egy 2004-es felmérés szerint az állampolgárok 94%-a hallott már tevékenységéről. Az Országgyűlésbe, mint intézménybe vetett bizalom azonban a különböző közvéleménykutatások tükrében csak közepesnek mondható. Legmagasabb a rendszerváltás időszakában volt, s a ciklusonkénti és időszakonkénti ingadozásoktól eltekintve, tendenciáját illetően inkább csökkenő.

A választópolgárok 41%-a járt már az épületben, ahova képviselőit küldi és további 48%-uk tervezi, hogy (ismét) meglátogatja. Az Országház kiemelkedő idegenforgalmi „látványosság”, évente többszázezer látogatót fogad. A millennium évében, 2000-ben 832 414, 2001-ben 900 932, 2005-ben 503 860 látogatója volt a Háznak. Körülbelül 60%-uk magyar, míg 40%-uk külföldi vendég. A magyar látogatók közül az általános és középiskolás csoportok érdeklődése a legjellemzőbb.

Az Országgyűlés épületében tekinthető meg a magyar államiságot szimbolizáló Szent Korona és a koronázási jelvények. A jeles épület gyakran szolgál jelentős nemzetközi és országos hírű tanácskozások, konferenciák, kulturális események, rendezvények színhelyéül.

Az Országgyűlés ülései nyilvánosak. Csak kivételes esetben, a képviselők 2/3-ának szavazatával rendelhet el zárt ülést. (Erre 16 év alatt mindössze 3 alkalommal került sor.) Az ülésekről szó szerinti jegyzőkönyv készül, amelyet az Országgyűlés a honlapján is közzétesz. Az ülésekről a közszolgálati televízió (a Duna-csatornán) hétfőn háromórás, kedden (és szerdán) ötórás élő közvetítést ad. Az Országgyűlés honlapján az egész ülésnapról élő televíziós közvetítés látható.

A nyilvánosság alapvető biztosítéka a sajtó részvétele az Országgyűlés és a bizottságok ülésein. A Magyar Gallup Intézet 2004-ben végzett felmérése szerint a lakosság 61%-a elégedett az Országgyűlésről a médiában megjelent információk mennyiségével. A megkérdezettek 46%-a vélekedett úgy, hogy a televíziók, rádiók és újságok összességében éppen megfelelő képet festenek az Országgyűlés tevékenységéről.

Nem csak az ülésekre, hanem az Országgyűlés tárgyalási anyagára, dokumentumaira is kiterjed a nyilvánosság elve. Ma ehhez legkönnyebben az interneten lehet hozzáférni. Az Országgyűlés honlapja teljes képet nyújt a T. Ház munkájáról, egyúttal megismertet a parlament „kulisszatitkaival” is. Az érdeklődők megtudhatják, miről tárgyal az Országgyűlés, hogyan születnek meg a törvények, milyen kérdéseket, interpellációkat tesznek fel a képviselők vagy azt, hogyan szavazott az Országgyűlés egy-egy előterjesztésről. Tájékozódhatnak a parlament múltjáról, a jelen aktualitásairól és a várható eseményekről egyaránt. Ma már nemcsak plenáris, hanem a bizottsági ülések jegyzőkönyvei is elolvashatók az interneten.

Az Országgyűlés döntései is nyilvánosak: a törvényeket és a határozatokat a Magyar Köztársaság hivatalos lapjában, a Magyar Közlönyben hirdetik ki.

Korábban a Házszabály jelentős szerepet szánt az Országgyűlési Könyvtárnak a nyilvánosság biztosításában. Amíg az elektronikus futárposta révén, az interneten nem volt mindenki számára hozzáférhető valamennyi előterjesztés, a plenáris és bizottsági ülések jegyzőkönyvei és a szavazási listák, a Könyvtár biztosította megismerésüket. Ma már mindez az Országgyűlés honlapján is elérhető. A Könyvtár gyűjteménye, adatbázisai, parlamenti dokumentumai és honlapja kedvező feltételeket teremtenek az Országgyűlés munkája iránt érdeklődő diákok, tudományos kutatók, könyvtárlátogatók számára.

Az Országgyűlés Képviselői Tájékoztató Központja állampolgári telefonvonalat (441-6481) és e-mail szolgáltatást (ktk@parlament.hu) működtet, amely lehetővé teszi, hogy az Országgyűlés szervezetéről, működéséről az érdeklődő minden kérdésére választ kapjon.

Az ülések nyilvánosságának elvéből következik, hogy az állampolgárok (a választók) – igaz korlátozott számban -, de karzati vendégként részt vehetnek a plenáris ülésen is. A tetszésnyilvánítástól azonban tartózkodniuk kell. A belépést a képviselők, illetőleg a frakciók biztosítják számukra.

Ma már a bizottságok ülései is nyilvánosak.

Az Országház meghatározott rend szerint látogatható. A honlapon megtalálhatók az ezzel kapcsolatos információk. A képviselők is gyakran vezetnek látogatócsoportokat, különösen ülésnapokon, s a program rendszerint a plenáris ülés megtekintésével zárul. Ha valaki nem tud eljönni, virtuális túra segítségével a weboldalon így is megtekintheti, az Országház egyedülállóan szép épületét.

Az Országgyűlés bizottságai széles körű kapcsolatokat alakítanak ki a különböző társadalmi és civil szervezetekkel, egyesületekkel. A civil kapcsolatok sajátos formája a bizottsági nyílt nap. Célja, hogy fórumot teremtsen a különböző civil szervezetek számára álláspontjuk kifejtésére, a képviselőkkel való konzultációra a bizottság által tárgyalt kérdésekben.

Az Országgyűlésben 1998 és 2006 között az e célra létrehozott bizottság, a Társadalmi szervezetek bizottsága foglalkozott a civilkapcsolatokkal, ma e feladatot az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság látja el. Az Országgyűlés Társadalmi Kapcsolatok Hivatalának is fontos szerepe van a civil szervezetekkel való kapcsolattartásban az állampolgári bejelentések, panaszok intézésében, a parlamentről alkotott vélemények megismerésében.

Az Országgyűlés rendszeresen parlamenti sátrat állít fel a Sziget Fesztiválon, ahol a fiatalok tájékozódhatnak az Országgyűlés munkájáról, fórum keretében vitatkozhatnak az Országgyűlés elnökével, beszélgethetnek a képviselőkkel, az EP képviselőkkel és politológusokkal a parlamentről és más időszerű kérdésekről.

Országgyűlési sátor a Sziget Fesztiválon, képviselőnők tartanak fórumot a fiataloknak

Az Országgyűlés sokrétű tevékenységéről, a parlamenti munka nemzetközi gyakorlatáról, az Országgyűlés múltjáról számos rendszeresen megjelenő kiadvány ad áttekintést és nyújt szélesebb körű ismereteket. A kiadványok jegyzéke az Országgyűlés honlapján is megtalálható, az Országgyűlési Könyvtárban pedig valamennyi elolvasható.