A Parlament képe

Bevezetés

Lezárva: 2012. április

Az Alaptörvény elsődlegesen az Országgyűlés főbb és feladataival, megbízatási idejének és szervezetének néhány alkotmányos alapkérdésével foglalkozik.

Az Alaptörvény sarkalatos törvényre bízta az Országgyűlés rendszeres ülésezését biztosító rendelkezések meghatározását (5. cikk (7) bek.), továbbá úgy rendelkezik, hogy az Országgyűlés a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott Házszabályban állapítja meg működésének szabályait és tárgyalási rendjét. A T. Ház e feladatnak úgy tett eleget, hogy az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvényben határozta meg szervezetét, ülésezési rendjét, és azokat a szabályokat, (pl. a vizsgálóbizottságok esetében) amelyek a képviselőkön kívül másokra is kötelező rendelkezéseket tartalmaznak. (Az országgyűlési törvény tartalmazza ugyanakkor a képviselők jogállásának, és a képviselők javadalmazásának szabályait, amelyekről eddig külön törvények rendelkeztek.)

Az Országgyűlés a Házszabályt módosítva országgyűlési határozatban szabályozta az Országgyűlés működésének, tárgyalási rendjének, eljárásának részletesebb szabályait. A korábbi Házszabály így 2012. április 27-étől két "dokumentumból" tevődik össze: a törvényi házszabályi rendelkezésekből (az Országgyűlésről szóló törvény) és a határozati házszabályi rendelkezésekből. Összeállításunkban mindkét dokumentum hozzáférhető. Tekintettel arra, hogy az Országgyűlésről szóló törvény házszabályi rendelkezései közül néhány csak 2013. január 1-én lép hatályba, használatukat megkönnyítve, a törvényi házszabályi rendelkezéseket két változatban tettük közzé: a jelenleg hatályos rendelkezéseket, és külön a 2013. január 1-én hatályba lépő rendelkezésekkel kiegészített változatot.

A házszabályi rendelkezések jelentősége abban áll, hogy mindenkor kiszámítható "játékszabályokat" állapít meg. A törvényalkotás bonyolult döntési folyamatok egymásra épülő sorozata. Ezért nem kevés eljárási kérdést kell szabályozni ahhoz, hogy kihirdetésre alkalmas törvény születhessen. A házszabályi rendelkezések feladata, hogy világos és áttekinthető szabályrendszert adjon. Ez a szabályrendszer biztosítja, hogy érvényesüljön a többség akarata, de a kisebbség jogai is védelmet élvezzenek. A házszabályi rendelkezések minden parlamenti szereplő számára érthetővé, egyértelművé teszi, hogy milyen eljárás során, milyen jogok illetik meg, illetve milyen kötelezettségek terhelik.

A házszabályi rendelkezéseken kívül a parlament működését meghatározó normarendszer részének tekinthetők azok az állásfoglalások is, amelyeket a Házbizottság, illetve a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság (az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság) fogad el.

Házbizottság javaslatára az Országgyűlés úgy határozhat, hogy valamely ügy tárgyalása során eltér a házszabályi rendelkezésektől.

A parlament működése során előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor jelentős érdek fűződik a gyors döntéshez, a házszabályi rendelkezéseket betartva azonban ez a döntés nem hozható meg. Ilyen kivételes esetekben kerülhet sor a házszabályi rendelkezésektől való eltérésre. Alkalmazásának azonban szigorú feltételei vannak. Nem lehet alkalmazni sem akkor, ha az az Alaptörvénybe vagy törvénybe ütközne, sem az Alaptörvény, illetve a házszabályi rendelkezések tárgyalása során. Ha ilyen kizáró szabály nincs, akkor a jelen lévő képviselők négyötödének szavazatával lehet eltérni a Házszabálytól.




Vissza