A Parlament képe

A HÁZBIZOTTSÁG

Lezárva: 2012. április

A Házbizottság létrehozása, tagjai

1990 áprilisában a pártok képviselőcsoportjai az alakuló ülés előkészítése során állapodtak meg a Házbizottság létrehozásában, majd megalakításáról az Országgyűlés, az alakuló ülésén határozat elfogadásával döntött.

A magyar parlamentarizmus történetében korábban nem volt példa ilyen, az Országgyűlés elnökéből és alelnökeiből, illetőleg a frakciók vezetőiből álló testület létrehozására. (Az 1990-94-es ciklusban a független képviselők megbízottja is tagja volt a Házbizottságnak.)A külföldi parlamentek többségében különböző elnevezéssel (Főbizottság, Elnökség, Állandó Büro, Öregek Tanácsa stb.) hasonló összetételű és feladatkörű szerv működik. E minták szolgáltak alapul az Országgyűlés Házbizottságának megalakításához.

A Házbizottság elnöke az Országgyűlés elnöke, tagjai az Országgyűlés alelnökei és a frakciók vezetői.

A Házbizottság feladatai

Az Országgyűlés 1990-ben a Házbizottság alapvető feladatát az Országgyűlés folyamatos működésének biztosításában, az ülések napirendjének kialakításában, a törvényjavaslatok és egyéb indítványok bizottsági tárgyalásának előkészítésében, az Országgyűlést érintő legfontosabb személyi döntések előzetes egyeztetésében jelölte meg. A Házbizottság ügyrendje a feladatkört részletesebben is meghatározta. Az 1990-94-es ciklusban az ügyrendi bizottság mellett a Házbizottság jelentős szerepet vállalt a hiányzó házszabályi rendelkezések állásfoglalásokkal történő „pótlásában", elősegítve ezzel az Országgyűlés kiegyensúlyozott működését.

Az 1994-es Házszabály a Házbizottságot is „beemelte" az Országgyűlés szervezetrendszerébe és feladatkörét (a Házszabály új intézményeivel összhangban) a korábbinál szélesebb körben határozta meg. 2012 áprilisától az Országgyűlésről szóló törvény II. fejezete szabályozza a Házbizottság feladatkörét és működését. E törvény a korábbiakhoz képest kibővítette a Házbizottság feladatait.

A Házbizottság tesz javaslatot arra, hogy az Országgyűlés mely előterjesztéseket mikor és hogyan tárgyaljon meg. Ezért a házbizottsági üléseknek két állandó napirendje van: a következő plenáris ülés részletes napirendi javaslata, továbbá az azt követő három ülés előzetesen tervezhető napirendje. A plenáris ülés napirendjének részeként a Házbizottság javaslatot tehet arra, hogy az Országgyűlés egyes előterjesztéseket a Házszabálytól eltérően, illetőleg időkeretben tárgyaljon és arra is, hogy az egyes felszólalások időtartama mennyi legyen..

A Házbizottság foglal állást az Országgyűlés munkarendjéről. (Például, hogy hetente, hétfőn és kedden tart plenáris üléseket illetőleg, hogy mikor ülésezzenek a bizottságok.) Ha ebben a frakciók között nincs egyetértés, erről is az Országgyűlés dönt az ülésszakok elején februárban és szeptemberben.

A Házbizottságnak további feladatai is az Országgyűlés kiegyensúlyozott működését szolgálják. Így például a Házbizottság egyezteti az Országgyűlés működésével kapcsolatos vitás kérdéseket, kialakítja az Országgyűlés Hivatala költségvetésének elkészítésére vonatkozó elveket, állást foglal a parlamenti munka sajtónyilvánosságával kapcsolatban, illetve a nemzetközi kapcsolatok szervezéséről, előkészíti az ünnepi eseményeket, megállapítja az Országgyűlés szavazásairól, illetőleg a bizottsági ülésekről való távolmaradás igazolásának rendjét. A Házbizottság feladatainak teljes körű felsorolása és működésének alapvető szabályai megtalálhatók a Házbizottság honlapunkon közzétett ügyrendjében. A Házbizottság hatályos állásfoglalásait szintén itt lehet megismerni.

A Házbizottság működése

A Házbizottság a plenáris és a bizottsági ülésektől eltérően nem a törvényjavaslatok és más indítványok megvitatásának fóruma, hanem alapvetően a parlament zavartalan működését, az ehhez szükséges konszenzust, illetve a parlamenti munka tervezését hivatott biztosítani. Üléseit ezért nem a politikai viták jellemzik.

A Házbizottság működésének egyik alapelve a konszenzuson alapuló állásfoglalás. Szavazati joga csak a frakcióvezetőknek van. Egyetértés hiányában a döntési, illetve a javaslattételi jog az Országgyűlés elnökét illeti meg. A javaslatról végső soron az Országgyűlés dönt.

A kialakult gyakorlat szerint a Házbizottság ülésén rendszerint nem (vagy nem mindig) a frakcióvezető vesz részt, hanem a frakción belüli munkamegosztás szerint az ezzel megbízott frakcióvezető-helyettes. A Házbizottság ülésein tanácskozási joggal rendszeresen részt vesz a kormány képviselője is. Álláspontja, véleménye fontos szempont a napirendi javaslat kialakításánál.

A Házbizottság működése alapvetően a plenáris ülésekhez igazodik. Az 1990. május 8-ai első üléstől kezdve heti rendszerességgel, 1999-től 2002 márciusáig háromhetente, majd 2002. júniusától ismét hetente, csütörtökön –, illetőleg szükség szerint – ülésezett. A Házbizottság ülését az Országgyűlés elnöke hívja össze és vezeti. Az ülést akkor is össze kell hívni, ha azt bármelyik frakcióvezető kéri. A plenáris ülések idején az ülést vezető elnök (alelnök) is összehívhatja a Házbizottság ülését.