Gyakran Ismételt Kérdések

Ki nyújthat be törvényjavaslatot?

Köztársasági elnök, Kormány, országgyűlési bizottság, illetve képviselő.
Az előbb felsorolt előterjesztői javaslatok közül, csak a képviselők által benyújtottak nem kerülnek automatikusan az Országgyűlés tárgysorozatába.

Nyilvánosak-e az Országgyűlés plenáris, illetve bizottsági ülései?

Igen. A parlamenti honlapon az egész ülésnapról élő televíziós közvetítés látható, illetve szöveges formában egyaránt elérhetőek az Országgyűlés plenáris és bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei. A Magyar Televízió is közvetít a Parlament plenáris eseményeiről.

Ki kezdeményezhet politikai vitát és milyen szabályok alapján folytatják le?

A Kormány vagy a képviselők legalább 1/5-e átfogó politikai témakörben.
Minden képviselő ülésszakonként 2 politikai vitát támogathat. Az Országgyűlés a vitát - a benyújtást követő - 14 napon túl és 28 napon belül tartja meg. A politikai vita tárgyalása időkeretben történik, amely 4 óránál nem lehet kevesebb.

Az Országgyűlés milyen vezető közjogi tisztségviselőket választ?

A köztársasági elnököt, miniszterelnököt, az Alkotmánybíróság tagjait, a Kúria elnökét, a legfőbb ügyészt, az alapvető jogok biztosát, az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökeit, Országos Bírósági Hivatal elnökét, a Médiatanács elnökét és tagjait, a Nemzeti Választási Bizottság hét tagját és három póttagját, a Magyar Nemzeti Bank Felügyelő Bizottságának elnökét és tagjait, valamint a Független Rendészeti Panasztestület tagjait (Természetesen az Országgyűlés elnökét, alelnökét és más tisztségviselőit is az Országgyűlés választja meg).

Mi a különbség a párt és a képviselőcsoport között?

A pártok közreműködnek a népakarat kialakításában és kinyilvánításában, de közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak. Egymással versengve próbálnak az országgyűlési választásokon a Parlamentbe kerülni. A képviselőcsoportok az Országgyűlésben már képviselettel rendelkező pártok. A politikai pártok és képviselőcsoportjuk nem azonosak, de egymással együttműködve tevékenykednek, kapcsolatukat a pártok alapszabályában határozzák meg.

Hol történik a törvények kihirdetése és a határozatok közzététele?

Magyarország hivatalos lapjában, a Magyar Közlönyben.

Kik a Házbizottság tagjai? Mi a fő feladata?

Házbizottság elnöke: az Országgyűlés elnöke,
tagjai: az Országgyűlés alelnökei és a pártok képviselőcsoportjainak vezetői.
Fő funkciója az Országgyűlés folyamatos működésének biztosítása, döntés-előkészítés, többek között az Országgyűlés napirendjének és üléstervének meghatározása.

Jelenleg hány bizottság működik az Országgyűlésben?

20 állandó bizottság működik, a kormány-struktúrához igazodva.

Mi a különbség az interpelláció és a szóbeli kérdés között?

Mindkettő a képviselők által gyakorolható hagyományos parlamenti ellenőrzési eszköz. Azonban az interpelláció elfogadásáról abban az esetben, ha a képviselő nem fogadja el a miniszteri vagy államtitkári választ - az országgyűlés dönt.

Mi a következménye annak, ha sem a képviselő, sem az Országgyűlés nem fogadja el az interpellációra adott választ?

Az Országgyűlés kiadja az interpellációt a hatáskörrel rendelkező bizottságnak, amely döntéséről bizottsági jelentést készít. A bizottság javaslata alapján az Országgyűlés az alábbi döntéseket hozhatja:

  • utólag helyesnek ítéli az interpellációra adott választ,
  • elfogadja a bizottsági ülésen az interpellált által kiegészített választ,
  • megerősíti korábbi elutasító döntését és felkéri a bizottságot intézkedési javaslat kidolgozására.

Mit jelent az "állampolgári vonal?"

A Képviselői Tájékoztató Központot a (1) 441-6481-es telefonszámon hívhatják az érdeklődők. Az Országgyűlés működésével, a törvényalkotás folyamatával, a képviselők tevékenységével, parlamenti statisztikákkal kapcsolatos kérdéseket lehet itt feltenni. Egyúttal a kérdezők a Parlament honlapján elérhető információkhoz módszertani segítséget, útmutatást kaphatnak.

Mi a "parlamenti különóra" célja?

A végzős középiskolás diákok megismertetése a parlamenti demokrácia alapjaival: betekintést nyernek az Országgyűlés munkájába.

Ki iratkozhat be az Országgyűlési Könyvtárba?

Minden 18 év feletti magyar és európai uniós állampolgár beiratkozhat.

Hogyan tekinthető meg az Országház épülete?

Az épület szervezett csoportokban, idegenvezetővel, előzetes bejelentkezés alapján látogatható.
(Érdekesség: Az Országgyűlés épülete Magyarország kiemelkedő idegenforgalmi látványossága, évente közel 1 millió látogatót fogad).

Az állampolgárok látogathatják-e a plenáris üléseket?

Igen. Az ülések a képviselőkön keresztül igényelhető "karzatjeggyel" látogathatók.

Mikortól tekinthető hatályosnak egy törvény?

A kihirdetett törvény szövegének végén található záró rendelkezések rész erről külön rendelkezik, az abban leírtakat kell irányadónak tekinteni. Előfordulhat, hogy egy törvény egyes részei más és más időpontban lépnek hatályba.

Hogyan győződhet meg arról, hogy egy adott iromány benyújtásra került?

Ha az Országgyűlés honlapján az Iromány címszó alatt, az Irományok egyszerűsített lekérdezésére kattint és ott a cím mezőbe beír egy jellegzetes címrészletet, majd a "lekérdezés"-re klikkel.

Hány képviselő van jelenleg, és hogyan oszlanak meg a mandátumok képviselőcsoportonként?

386 képviselői hely van, viszont rendkívüli események (lemondás, elhalálozás stb...) átmenetileg befolyásolhatják a képviselők létszámát. A mandátumok megoszlása hozzáférhető az Országgyűlés honlapján a "Frakciók" címszó alatt.

Hogyan érhető el egy képviselő?

Személyesen: egyéni képviselők esetén a választókörzetében tartott fogadóórán;
Levélben:

  • Az Országgyűlés Hivatala nyilvános címén,
    1358. Budapest, Pf: 2., lehetőleg a frakció megjelölésével
  • Elektronikus levélben
    vezetéknév.keresztnév@parlament.hu (több tagból álló név vagy névazonosság esetén érdemes megnézni az adott képviselő adatlapján a "Képviselők" címszó alatt.

Mi a különbség törvény és rendelet között?

Törvényt csak az Országgyűlés alkothat, míg a kormány, miniszterelnök és a miniszterek rendeletet alkothatnak. A törvény magasabb szintű jogszabály, mint a rendelet. A törvények közül a legfontosabb az Alaptörvény: az Alaptörvénnyel más törvények, rendeletek stb. nem lehetnek ellentétesek.

Mivel foglalkozik az Állami Számvevőszék?

Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés pénzügyi, gazdasági ellenőrző szerve, az állam legfőbb pénzügyi ellenőrző szerve. Ellenőrzést végezhet mindenütt, ahol közpénzt használnak fel, vagy kezelnek.

Mi az Alkotmánybíróság feladata?

Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve. Az Alaptörvénnyel való összhang szempontjából megvizsgálja az elfogadott, de ki nem hirdetett törvényeket, bírói kezdeményezésre felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazandó jogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhangját, alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazott jogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhangját. Alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja a bírói döntésnek az Alaptörvénnyel való összhangját. A Kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede vagy az alapvető jogok biztosa kezdeményezésére felülvizsgálja a jogszabályoknak az Alaptörvénnyel való összhangját, vizsgálja a jogszabályok nemzetközi szerződésbe ütközését és az Alaptörvényben, illetve sarkalatos törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol. Az Alkotmánybíróság megsemmisíti az Alaptörvénnyel ellentétes jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést illetve megsemmisíti az Alaptörvénnyel ellentétes bírói döntést.

Mivel foglalkozik az alapvető jogok biztosa?

Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. Az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez. Az alapvető jogok biztosát és helyetteseit az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával hat évre választja. A helyettesek a jövő nemzedékek érdekeinek, valamint a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét látják el. Az alapvető jogok biztosa és helyettesei nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet. Az alapvető jogok biztosa évente beszámol tevékenységéről az Országgyűlésnek.