Lezárva: 2013. szeptember

A frakciók (képviselőcsoportok) jogai és feladatai

 

Tartalom

      A képviselőcsoport működésével kapcsolatos jogok

      Az Országgyűlés feladataival és működésével összefüggő jogok és kötelességek

      Az Országgyűlés tisztségviselőinek megválasztásával (jelölésével) kapcsolatos jogok

      A bizottságok működésével összefüggő jogok és kötelességek

      Egyéb jogok és kötelességek

A képviselőcsoport vezetőjének feladatai (jogai és kötelességei)

      A képviselőcsoport működésével kapcsolatos feladatai

      Az Országgyűlés üléseivel kapcsolatos jogok és kötelességek

      A Házbizottság működésével kapcsolatos jogok és kötelességek

      Egyéb jogok és kötelességek

A képviselőcsoport helyettes vezetőjének feladatai, jogai

 

A képviselőcsoport jogai és feladatai

A képviselőcsoport működésével kapcsolatos jogok

Tagjai sorából vezetőt választ, valamint vezető helyettest és más tisztségviselőket választ. (HHSZ 15. §)

Tagját kizárhatja. (HHSZ 14. § (4) bek.)

A munkájukkal járó kiadásokra meghatározott összeget jogosultak igénybe venni. (25 képviselő alapdíjának, valamint - képviselőnként - a kormánypártok az évi alapdíj 60%-ának, az ellenzéki pártok az 90%-ának megfelelő összeget)1.  (KT. tv. 5. § (1) bek.)

A pártok képviselőcsoportjai, valamint a képviselők számára az Országgyűlés hivatali szervezete az Országgyűlés épületében vagy ahhoz közeli épületben - térítésmentesen - munkavégzésre alkalmas irodahelyiségeket és a képviselőcsoportok működéséhez, illetőleg a képviselők munkájához szükséges alapellátást (irodai berendezést, felszerelést stb.), valamint - az erre rendelkezésre álló költségvetési keret erejéig - a képviselők munkavégzésére alkalmas internetelérést biztosít. A képviselőcsoportok számára biztosított irodahelyiségekben kell elhelyezni a munkájukat segítő köztisztviselőket is, illetve a képviselőcsoport illetménykerete terhére foglalkoztatott köztisztviselőnek nem minősülő munkavállalókat is. A képviselőcsoport - képviselőnként - és a független képviselő a hivatali feladatok folyamatos ellátására havonta a képviselői alapdíj 30%-ának megfelelő ellátási keretet jogosult felhasználni az Országgyűlés hivatali szervezete költségvetéséből. (KT. tv. 6. § (1) bek.)

A képviselőcsoportok munkáját segítő köztisztviselők alkalmazásának pénzügyi feltételeit (illetmény, költségtérítések) az Országgyűlés hivatali szervezete költségvetéséből kell biztosítani. Minden képviselőcsoport tizenhárom köztisztviselőre tarthat igényt, valamint minden ötödik tagja után további két - töredékszámítás esetén harmadik tagja után egy - felső- vagy középfokú iskolai végzettségű köztisztviselő, illetve köztisztviselőnek nem minősülő munkavállaló alkalmazására jogosult, azonban a köztisztviselők létszáma a képviselőcsoport tagjainak számát nem haladhatja meg. A képviselőcsoportok a megállapított köztisztviselői létszám

a) 20%-a után főtanácsadói,

b) 30%-a után tanácsadói,

c) 30%-a után az I. besorolási osztály 9. fokozata,

d) 20%-a után a II. besorolási osztály 10. fizetési fokozata

szerinti, illetménykiegészítéssel növelt és a töredékszámításokat is figyelembe vevő illetménykeretre jogosultak. Az illetménykeret terhére megbízási jogviszony is létesíthető.

Az Európai Unióhoz történő csatlakozással összefüggő feladatok céljából a (2) bekezdésen túl, de az ott meghatározott módon és mértékig minden képviselőcsoport további két köztisztviselőre tarthat igényt, valamint minden ötvenedik tagja után további egy köztisztviselő alkalmazására jogosult. Az alkalmazás pénzügyi feltételeit (illetmény, költségtérítések) az Országgyűlés hivatali szervezete költségvetéséből kell biztosítani a (2) bekezdés a)-d) pontja szerinti illetményszámítás, illetve a (2) bekezdés szerint megállapított juttatások figyelembevételével. (KT. tv. 6. § (3) bek.)

Önállóan dolgozza fel a hozzá érkezett beadványokat, és a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló jogszabály rendelkezéseit is figyelembe véve intézi el azokat. (HHSZ 136. § (3) bek.)

Az Országgyűlés feladataival és működésével összefüggő jogok és kötelességek

Közös megállapodás alapján meghatározza a képviselőcsoportok helyét az ülésteremben. (HHSZ 145. § (2) bek. g) pont)

Két perc időtartamban egy képviselője felszólalhat a kijelölt bizottság által elutasított képviselői törvényjavaslat tárgysorozatba-vétele tárgyában. (HSZ 98. § (5) bek.)

A rendes ülésszakon és ülésszakonként legfeljebb 6 alkalommal a kijelölt bizottság által elutasított képviselői törvényjavaslat tárgysorozatba-vétele iránti kérelmet nyújthat be. (HHSZ 98. § (5) bek.)

Képviselőcsoportonként egy-egy képviselő kifejtheti a képviselőcsoport álláspontját a törvényjavaslat kivételes és sürgős tárgyalása esetén. (HHSZ 128. § (2) bek.)

Képviselőcsoportok 30 perces időkeretben fejthetik ki álláspontjukat a kivételes sürgős tárgyalás esetén (HHSZ 128/C. § (1) bek.)

Az ügyrendi javaslat elhangzása után egy képviselője két percben hozzászólhat. (HHSZ 52. § (1) bek.)

Kezdeményezheti a vezérszónoki rendben történő felszólalást. A felszólalások a kormánypárti és ellenzéki képviselőcsoportok váltakozó rendjében - ezen belül a képviselőcsoportok létszámának csökkenő sorrendje szerint - történnek, a vezérszónokok rendelkezésére álló időkeretben. Két vagy több képviselőcsoport együttesen is állíthat vezérszónokot, azonban ezek együttes ideje sem haladhatja meg az egy képviselőcsoport számára meghatározott időkeretet. A több képviselőcsoport nevében felszólaló vezérszónok a legnagyobb létszámú képviselőcsoport helyén szólalhat fel. A vezérszónoki időkeretben egy képviselőcsoport több, egymást követő szónokot is állíthat. (HSZ 50. § (4) bek.)

Mielőtt az Országgyűlés határoz az időkeretben történő tárgyalásról, egy tagja e tárgyban, három percben hozzászólhat. (HHSZ 53. § (1) bek.)

A részletes vita lezárását követően képviselőcsoportonként egy-egy képviselő legfeljebb 5 percben még felszólalhat. (HHSZ 59. § (3) bek.)

A kormánypárti, illetve az ellenzéki képviselők között a tanácskozások időkeretének fele a képviselőcsoportok között egyenlően oszlik meg, másik fele - az ellenzéki képviselők közé számítva a független képviselőket is - a képviselők számával arányosan kerül felosztásra, csoportonként legkevesebb harminc percet biztosítva. (HHSZ 53. § (3) bekezdés d) pont)

Kérésére nyílt szavazás esetén név szerinti szavazást kell tartani. Egy képviselőcsoport ugyanazon döntési javaslat esetében egy alkalommal javasolhat név szerinti szavazást. (HHSZ 61. § (1) bek.)

Az interpellációkat, kérdéseket és az azonnali kérdéseket az első körben az ellenzéki képviselőcsoportok a létszámuk sorrendjében tehetik fel, míg az ezt követő körökben valamennyi képviselőcsoport ugyanilyen sorrendben teheti fel az interpellációit és kérdéseit. (HHSZ 115. § (3) bek., 119. § (3) bek.)

Dönthet a frakcióhoz tartozó képviselők interpellációinak, kérdéseinek sorrendjéről, és ezt meghatározott ideig bejelenti. (A Házbizottság állásfoglalása.)

Minden képviselőcsoport jogosult arra, hogy legalább egy kérdés feltevésére és megválaszolására sor kerüljön. (HHSZ 119. § (7) bek.)
Ha a kérdést feltevő képviselő a helyettes kijelölése ellenére személyes válaszadást kér (HHSZ 119. § (5) bek.), akkor a levezető elnök a szót ugyanazon képviselőcsoport soron következő, kérdést feltenni kívánó képviselőjének adja meg. Az elmaradt azonnali kérdés a későbbi ülésen a képviselőcsoport létszáma sorrendjében hangzik el. (A Házbizottság állásfoglalása.)

A képviselőcsoport egy képviselője felszólalhat az Országgyűlés döntése előtt a határozati házszabályi rendelkezésektől való eltérésről. (HHSZ 140. § (1) bek.)

Kérésére a Házszabály értelmezéséért felelős bizottság állást foglal a Házszabály értelmezéséről. Az állásfoglalásáról - annak kiküldésétől számított 15 napon belüli kérésére - az Országgyűlés dönt. (OGY. tv. 61. § (3) bek.)

A képviselőcsoport egy tagja, öt percben, második körben pedig három percben felszólalhat a Házszabály értelmezésével kapcsolatos vitában. (HHSZ 143. § (5)-(7) bek.)

Az Országgyűlés tisztségviselőinek megválasztásával (jelölésével) kapcsolatos jogok

Elosztja az országgyűlési tisztségeket az egyes képviselőcsoportok között (A képviselőcsoportok politikai megállapodása alapján).

Az alakuló ülésen (más képviselőcsoportokkal közösen) javaslatot tesz az Országgyűlésnek az alelnökök és a jegyzők számára (A képviselőcsoportok politikai megállapodása alapján).

Megállapodás alapján lemondhat a személyijavaslat-tételi jogáról egy másik képviselőcsoport javára (A képviselőcsoportok politikai megállapodása alapján).

A bizottságok működésével összefüggő jogok és kötelességek

Javaslatot tesz az Országgyűlés bizottsági rendszerére, elosztja a bizottsági tisztségviselői és tagsági helyeket (A képviselőcsoportok politikai megállapodása alapján).

A képviselőcsoportok megállapodásuk szerint javaslatot tesznek az állandó bizottságok számára, elnevezésére, feladatkörére, a képviselőcsoporthoz tartozó tagjai számára. (OGY. tv. 18. § (1) bek.)

A képviselőcsoportok tagjai - képviselőcsoportonként - egy-egy szakértőt vihetnek magukkal a bizottsági ülésekre. (HHSZ 73. § (2) bek.)

Egyéb jogok és kötelességek

A köztársasági elnök megbízatásáról való lemondása esetén bármely képviselőcsoport vagy legalább 10 képviselő írásban javasolhatja, hogy az Országgyűlés kérje a köztársasági elnöktől elhatározásának újbóli megfontolását. (HHSZ 133. § (2) bekezdés c) pont)

Tagot delegál a Médiatanács tagjait megválasztó eseti jelölőbizottságba. (Média tv. 124. § (3) bek.)

Tagokat delegál a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumába. (Média tv. 86. § (2) bek.)

A pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítvány kezelő szervének tagjait az alapító párt országgyűlési képviselőcsoportja nevében a képviselőcsoport vezetője jelöli ki ötéves időtartamra. (2003. évi XLVII. törvény 3. § (7) bek.)

Képviselőcsoportonként egy tagot delegál a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsba. (57/2008. (V. 22.) OGY határozat)

Képviselőcsoportonként egy tagot delegál a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Fórumába. (A Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Fórumáról szóló 19/2010. (II. 26.) OGY határozat)

Három tagot delegál a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumába. (A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának Statútuma 2/1. c) pont)2

A képviselőcsoport vezetőjének feladatai (jogai és kötelességei)

120 százalékos pótdíjban részesül a képviselői tiszteletdíján felül. (KT. tv. 2. § (1) bek.)

A képviselőcsoport működésével kapcsolatos feladatai

Írásban bejelenti (a korelnöknek, illetve az Országgyűlés elnökének) a képviselőcsoport megalakulását, illetőleg a változásokat. (HHSZ 9. §)

Haladéktalanul, de legkésőbb három napon belül bejelenti az Országgyűlés elnökének a képviselőcsoport megszűnésének tényét. (HHSZ 17. § (2) bek.)

Részt vesz a képviselőcsoport üléstermi helyének és a képviselők ülésrendjének a kialakításában. (HHSZ 145. § (2) bekezdés g) pont)

Meghatározza, hogy a képviselőcsoport elkülönített költségvetésén belül milyen kötelezettséget vállalhat, és milyen kifizetést teljesíthet. (HHSZ 16. § (2) bek.)

Az Országgyűlés üléseivel kapcsolatos jogok és kötelességek

Jelzi, bejelenti az Országgyűlés elnökének a plenáris ülésről távol lévő képviselőket. (A Házbizottság állásfoglalása.)

Az egyharmados távolléti arányt elérő képviselőket igazolás bemutatására kéri fel. Ezeket mérlegelve javaslatot tesz az Országgyűlés elnökének azok elfogadására. (A Házbizottság rendelkezése)

Az ülést megelőzően egy órával jelzik a felszólalókat, illetve sorrendjüket. (Az Országgyűlés elnökének intézkedése)

A képviselőcsoport nevében legfeljebb 5 percben felszólalhat a napirenden nem szereplő, országos jelentőségű, halaszthatatlan és rendkívüli ügyben, az ülésnap napirendi pontjainak tárgyalása előtt. (HHSZ 51. § (1) bek.)

Kérésére az elnök a napirendi pont tárgyalása közben vagy a határozathozatal során egy-egy alkalommal legfeljebb 2 óra időtartamra tárgyalási szünetet rendelhet el. (HHSZ 56. §)

A rendes ülésszakon, ülésszakonként legfeljebb hat alkalommal kérheti az Országgyűlés döntését a képviselő által benyújtott és a bizottság által elutasított törvényjavaslat tárgysorozatba-vétele tárgyában. (HHSZ 98. § (5) bek.)

Írásbeli kérésére minden módosító javaslatról szavazni kell. (HHSZ 106. § (1) bekezdés d) pont)
E jogával egy képviselőcsoport vezetője egy döntési javaslat határozathozatalakor legfeljebb három alkalommal élhet. (HHSZ 106. § (2) bek.)

Írásban kérheti, hogy az előterjesztő által támogatott legfeljebb három módosító javaslatról az Országgyűlés külön határozzon. (HHSZ 106. § (3) bek.)

Az előterjesztői tájékoztatást követően kérheti, hogy valamely módosító javaslatról (kapcsolódó módosító javaslatról) az Országgyűlés külön szavazzon. (HHSZ 106. § (4)-(5) bek.)

Rendelkezésére kell bocsátani a módosítással érintett rendelkezések feletti szavazást követően legkésőbb a zárószavazást megelőző második munkanapon a zárószavazásra bocsátandó egységes javaslatot. (HHSZ 106. § (9) bek.)

Az azonnali kérdések órájának napján legkésőbb az ülésnap megnyitását megelőzően egy órával a tárgy feltüntetésével kérheti, hogy az általa megjelölt képviselő az azonnali kérdések órájának keretében kérdést tehessen fel. (HHSZ 119. § (2) bek.)
Az azonos frakcióhoz tartozó képviselők azonnali kérdésének elmondási sorrendjét a frakcióvezető írásban benyújtott kérésében határozza meg. Ha a képviselőcsoport vezetőjének előzetesen leadott sorrend szerinti kérdést feltenni kívánó képviselő nincs jelen az ülésteremben, illetve a kérdés elmondásától visszalépett, a következő kérdés feltevésére az ugyanazon képviselőcsoportból soron következő képviselő jogosult. A jelen nem lévő képviselő kérdését a következő hét azonnali kérdések jegyzékére kell felvenni a frakcióvezető besorolása alapján. (A Házbizottság állásfoglalása.)

Indítványt tesz az Országgyűlés elnökének, alelnökeinek és jegyzőinek személyére. (OGY tv. 6. § (1) bek.)

A Házbizottság működésével kapcsolatos jogok és kötelességek

Kérésére a Házbizottságot össze kell hívni. (HSZ 26. § (2) bek.)

Tagja a Házbizottságnak és szavazati joggal rendelkezik.(OGY tv. 12. § (1) bek. 13. § (1) bek.)

Megvitatásra egyéb kérdéseket terjeszthet elő. (OGY tv. 11. § (1) bek. t. pont)

Egyéb jogok és kötelességek

Véleményt ad a köztársasági elnök számára az Országgyűlés feloszlatása előtt. (Alaptörvény 3. cikk (4) bek.)

Tagja a Honvédelmi Tanácsnak. (Alaptörvény 49. cikk (1) bek.)3

Részt vesz az Országgyűlés Európai Uniós Konzultációs Testületének ülésén. (OGY tv. 69. § (3) bek.)

A képviselőcsoport helyettes vezetőjének feladatai, jogai

Akadályoztatása esetén a helyettes mindazon jogokat gyakorolja, amelyeket a Házszabály a képviselőcsoport vezetőjének biztosít. (HHSZ 14. § (4) bek.)

100 százalékos pótdíjban részesül a képviselői alapdíján felül, ha a képviselőcsoport létszáma

  • az 50 főt nem haladja meg, egy helyettes,
  • az 51 főt eléri, de a 100 főt nem haladja meg, két helyettes,
  • a 101 főt eléri, de a 150 főt nem haladja meg, a pótdíjra három helyettes,
  • a 151 főt meghaladja, a pótdíjra négy helyettes jogosult. (KT. tv. 2. § (3) bek.)

 

Lábjegyzetek:

1. Ugyan a Statútum hivatkozott rendelkezése az országgyűlési képviselettel rendelkező pártok jogává teszi a delegálást, mivel azonban a legtöbb országgyűlési képviselettel rendelkező pártnak van képviselőcsoportja, ezért a delegálás jogát ebben a fejezetben szerepeltetjük.

2. A Honvédelmi Tanácsban a képviselőcsoport vezetőjét - akadályoztatása esetén - a képviselőcsoport által megválasztott és az Országgyűlés elnökénél bejelentett képviselő helyettesítheti. (Hvt. 32. § (1) bek. c) pont)


A rövidítve jelölt, hivatkozott jogszabályok:


Alaptörvény= Magyarország Alaptörvénye

HHSZ = 46/1994. (IX 30.) OGY határozat egyes házszabályi rendelkezésekről

Hvt. = 2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről

KT. tv = 1990. évi LVI. törvény a képviselők javadalmazásáról

Média tv. = 2010. évi CLXXXV. törvény a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról

OGY tv. = 2012. évi XXXVI. törvény az Országgyűlésről